A Horvát Köztársaság Alkotmánya

(2001. április 23.)

 

I. rész

„... a Horvát Köztársaság, mint a horvát nép nemzeti állama és az õshonos nemzeti kisebbségek, a szerbek, csehek, szlovákok, olaszok, magyarok zsidók, németek, osztrákok, ukránok, ruszinok és mások, akiknek a horvát nemzetiségû állampolgárokkal együtt biztosított az egyenjogúság és nemzeti jogaik megvalósulása, az ENSZ és a szabad világ országainak demokratikus elveivel összhangban…”

 

3. cikkely

„A szabadság, az egyenlõség, a nemzeti egyenjogúság, a békeszeretet, a szociális igazságosság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a tulajdon sérthetetlensége, a természet és emberi környezet megõrzése, a kormány jogai és a demokratikus többpárti rendszer a Horvát Köztársaság alkotmányos rendjének legfõbb értékei.”

 

12. cikkely

„A Horvát Köztársaságban a közhivatalokban a horvát nyelv és a latin betûs írás használatos.

Néhány területi egységen belül a horvát nyelv és a latin betûs írás mellett hivatalosan használható más nyelv is, a cirill betûs vagy más írás a törvényben meghatározott feltételek között.”

 

14. cikkely

„A Horvát Köztársaság állampolgárait fajtól, bõrszíntõl, nemtõl, nyelvtõl, vallástól, vagyontól, születéstõl, képzettségtõl, társadalmi helyzettõl és más tulajdonságoktól függetlenül megilletik az alapvetõ szabadságjogok.”

 

15. cikkely

„A Horvát Köztársaságban minden népcsoport és kisebbség tagjai egyenjogúak.

Minden népcsoport és kisebbség tagjainak biztosított a nemzetiségi hovatartozás kifejezésének szabadsága, a kisebbségi nyelv és írás szabad használata és a kulturális autonómia.”

 

45. cikkely

„... A parlamenti és köztársasági-elnökválasztásokon a köztársaság biztosítja a választójog érvényesülését a határokon kívül élõ állampolgárok számára is a választások idején úgy, hogy azok szavazhatnak abban az országban ahol éppen tartózkodnak, vagy más, törvényben szabályozott módon.”

 

83. cikkely

„A nemzetiségi jogokat szabályozó törvényeket a Képviselõház az összes képviselõ kétharmados többségével hozza meg.”