Szerzõdés a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a baráti kapcsolatokról és együttmûködésrõl

 

A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság az országaikat és népeiket összekötõ barátság tudatában, szem elõtt tartva az Európában bekövetkezett történelmi jelentõségû változásokat,

meggyõzõdve az európai és nemzetközi béke fenntartásához való hozzájárulásuk szükségességérõl,

törekedve arra, hogy az európai együttmûködési mechanizmusok fejlesztése és alkalmazása révén maguk is hozzájárulnak az Európa megosztottságának elkerülésére irányuló kezdeményezések sikeréhez, amelyek célja egy demokratikus, békés és egységes Európa megteremtése,

a jövõben is törekedve a kölcsönös együttmûködés fejlesztésére és valamennyi területen történõ további elmélyítésére,

a következõkben állapodtak meg:

1. Cikk

(1) A Szerzõdõ Felek kapcsolataikat barátságuk és közös kulturális örökségük szellemében alakítják és az európai változások adta új lehetõségeket e kapcsolatok elmélyítése érdekében hasznosítják.

(2) A Szerzõdõ Felek az emberi jogokat és az alapvetõ szabadságjogokat, beleértve a kisebbségek jogait, valamint a demokrácia és a jogállamiság alapelvét tiszteletben tartó Európa megteremtésére törekszenek, amelyben a határok a kölcsönös megértés, valamint a gazdasági és szociális különbségek leépülése következtében is elvesztik elválasztó jellegüket.

2. Cikk

A Szerzõdõ Felek kapcsolataik alakításában, valamint a béke, a biztonság, az európai együttmûködés kérdéseiben a következõ alapelveket tartják szem elõtt:

(1) Politikájuk legfõbb célja a béke megõrzése és a stabilitás megerõsítése, valamint a fegyveres konfliktusok és mindennemû háború hathatós megakadályozása.

(2) A Szerzõdõ Felek a nemzetközi joggal, különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányával, az 1975. augusztus 1-jén kelt Helsinki Záróokmánnyal, az "Új Európáért" 1990. november 21-én elfogadott Párizsi Kartával, valamint az egyéb EBEÉ-okmányokkal összhangban cselekszenek.

(3) A Szerzõdõ Felek megerõsítik, hogy tartózkodni fognak a másik Szerzõdõ Fél területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló erõszaktól vagy az azzal való fenyegetéstõl, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányával vagy a Helsinki Záróokmány céljaival és elveivel bármilyen más okból össze nem egyeztethetõ intézkedésektõl.

(4) A Szerzõdõ Felek a nemzeti kisebbségeket a népeket összekötõ természetes hídnak tekintik, és meg vannak gyõzõdve arról, hogy azok értékesen hozzájárulnak társadalmuk életéhez.

(5) A Szerzõdõ Felek vállalt nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban fellépnek a totalitarizmus, a fajgyûlölet, az egységes népcsoportok közötti gyûlölködés, az antiszemitizmus és az idegengyûlölet, a kisebbségek diszkriminálása, s a vallási vagy ideológiai okból történõ üldözés ellen.

3. Cikk

A Szerzõdõ Felek rendkívüli jelentõséget tulajdonítanak az emberi jogokon, a demokrácián és a jogállamiságon alapuló európai egység eszméjének, és síkra szállnak megvalósításáért.

4. Cikk

A Szerzõdõ Felek a Helsinki Záróokmány és az azt követõ EBEÉ-okmányok, kiváltképpen az "Új Európáért" elfogadott Párizsi Karta alapján támogatják az európai biztonsági és együttmûködési folyamatot.

5. Cikk

(1) A Szerzõdõ Felek síkra szállnak a fegyveres erõknek és fegyverzeteknek hatékonyan ellenõrizhetõ, az EBEÉ keretében elfogadott dokumentumokban elõirányzott, lehetõ legalacsonyabb szintre történõ csökkentéséért.

(2) A Szerzõdõ Felek szükség szerint véleményt cserélnek biztonságpolitikai és védelmi kérdésekrõl. E kapcsolatok szabályozása érdekében külön megállapodás köthetõ.

6. Cikk

(1) Abban az esetben, ha a Szerzõdõ Felek egyikének véleménye szerint olyan helyzet alakul ki, amely veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot, a Szerzõdõ Felek konzultációt folytatnak és koordinálják tevékenységüket, miként lehet a szóban forgó helyzetet az ENSZ Alapokmánya, a Helsinki Záródokumentum és az "Új Európáért" elfogadott Párizsi Karta elvei alapján mielõbb rendezni.

(2) Ha a Szerzõdõ Felek egyike úgy ítéli meg, hogy olyan helyzet vagy veszély alakul ki, amely sérti vagy fenyegeti szuverenitását, területi integritását vagy legfontosabb biztonsági érdekeit, a Szerzõdõ Felek késedelem nélkül konzultációkat tartanak a fenyegetés elhárításának legmegfelelõbb módjáról, hogy mielõbb elfogadható megoldást találjanak az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az EBEÉ-elvek szellemében.

7. Cikk

A Szerzõdõ Felek erõsítik együttmûködésüket a nemzetközi, elsõsorban európai szervezetek keretében. Kölcsönösen segítségére lesznek egymásnak abban, hogy olyan nemzetközi, elsõsorban európai szervezetekkel, amelyeknek a Szerzõdõ Felek egyik tagja, a másik Szerzõdõ Fél is együttmûködhessen, ha ez irányú óhaját kifejezésre juttatja.

8. Cikk

A Szerzõdõ Felek rendszeres párbeszédet folytatnak minden, kölcsönös érdeklõdésre számot tartó nemzetközi kérdésrõl álláspontjaik összehangolása céljából.

A Szerzõdõ Felek rendszeresen konzultációt tartanak a kétoldalú kapcsolataik fejlesztése és elmélyítése céljából, és ösztönzik a kétoldalú együttmûködést minden szinten az állami szervek és intézmények, a társadalmi és más szervezetek között, ideértve a helyi szerveket is.

(1) A legmagasabb szintû politikai találkozókra szükség szerint kerül sor.

(2) A külügyminiszterek rendszeresen figyelemmel kísérik e Szerzõdés végrehajtását. Konzultációs célból évente legalább egyszer találkoznak.

(3) Más tárcák miniszterei rendszeresen kapcsolatot tartanak egymással. Ugyanez érvényes a tárcák vezetõ tisztviselõire is.

9. Cikk

A Szerzõdõ Felek támogatják a parlamentek közötti kapcsolatokat és a tapasztalatcserét a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése céljából.

10. Cikk

A Szerzõdõ Felek nagy jelentõséget tulajdonítanak a régiók, városok, községek és más területi egységek együttmûködésének, és azt minden téren támogatni fogják.

11. Cikk

A Szerzõdõ Felek támogatják a gazdasági kapcsolataik továbbfejlesztését.

(1) E téren különös figyelmet szentelnek a kis- és középvállalatok együttmûködésének.

(2) A Szerzõdõ Felek egyetértenek abban, hogy együttmûködjenek a nemzetközi gazdasági intézményekben, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetekben.

12. Cikk

A Szerzõdõ Felek az egyenjogúság és a kölcsönös elõnyök elve alapján fejlesztik és elmélyítik a mûszaki-tudományos együttmûködést.

13. Cikk

A Szerzõdõ Felek elõsegítik az együttmûködést az egészségügy területén, nevezetesen a lakosság halálozásában kiemelkedõ szerepet játszó szív és érrendszeri, rosszindulatú daganatos megbetegedések, továbbá egyes járványos fertõzõ betegségek, elsõsorban az AIDS elleni küzdelem területén.

14. Cikk

Nagy jelentõséget tulajdonítanak a természeti környezetet fenyegetõ veszélyek elhárításának és a természetes létalapok megõrzésének. Latba vetik befolyásukat annak érdekében, hogy a regionális és nemzetközi környezetvédelmi stratégiák összehangolása útján tartósan biztosítva legyen az emberi környezetet megóvó fejlõdés Európában.

15. Cikk

A Szerzõdõ Felek katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek esetén kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak.

16. Cikk

(1) A Szerzõdõ Felek szorosan együttmûködnek a közvetlen közlekedési összeköttetések további fejlesztése érdekében.

(2) A Szerzõdõ Felek a viszonossági elv alapján kedvezõ szállítási feltételeket teremtenek közlekedési útvonalaik kihasználásához.

(3) A Szerzõdõ Felek bõvítik és összehangolják országaik kommunikációs kapcsolatait a nemzetközi és európai normák figyelembevételével.

(4) A Szerzõdõ Felek különös figyelmet szentelnek a határvízi együttmûködés kérdésének.

(5) A Szerzõdõ Felek megkönnyítik és támogatják állampolgáraik utazását és a két ország közti idegenforgalmat.

(6) A Szerzõdõ Felek fejlesztik a vám- és határátlépési ellenõrzés terén illetékes hatóságaik együttmûködését.

17. Cikk

(1) A Szerzõdõ Felek elfogadják az emberi dimenziós koppenhágai EBEÉ találkozó 1990. június 29-én kelt dokumentumában, valamint a további EBEÉ dokumentumokban a nemzeti kisebbségek védelmében lefektetett standardok tiszteletben tartásának kötelezettségét.

(2) A Horvát Köztársaságban élõ magyar nemzetiségnek és a Magyar Köztársaságban élõ horvát nemzetiségnek joga van ahhoz, hogy egyénileg vagy közösségük más tagjaival szabadon kifejezésükre juttassák, megõrizzék és továbbfejlesszék etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat anélkül, hogy õket bárki akaratuk ellenére asszimilációra kényszerítené. Joguk van ahhoz, hogy anyanyelvüket a magánéletben és a nyilvánosság elõtt szabadon használják, anyanyelvükön információkat terjesszenek és cseréljenek, és azokhoz hozzáférjenek. Joguk van ahhoz, hogy emberi jogaikat és alapvetõ szabadságjogaikat teljes mértékben és hatékonyan mindenfajta diszkriminációtól mentesen és a törvény elõtt teljes egyenlõségben gyakorolják.

(3) A Szerzõdõ Felek nemzetközi síkon fellépnek azért, hogy a nemzeti kisebbségek védelmére és támogatására kidolgozott EBEÉ kötelezettségek általános érvényû jogi normaként nyerjenek elfogadást.

18. Cikk

(1) A Szerzõdõ Felek együttmûködnek Európa kulturális örökségének megõrzése és ápolása terén, támogatják a két ország közötti oktatási, tudományos és kulturális együttmûködés további elmélyítését.

(2) A Szerzõdõ Felek készek együttmûködni a sport, a turizmus és az ifjúsági cserék területén.

19. Cikk

A Szerzõdõ Felek egyetértenek abban, hogy sajtótermékek a másik ország nyelvén szabadon elõállíthatók, forgalomba hozhatók és olvashatók legyenek. A másik ország kiadványai a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 19. és 20. Cikkének megfelelõen szabadon importálhatók és forgalmazhatók.

20. Cikk

(1) A Szerzõdõ Felek jogrendjükkel összhangban és figyelembe véve azon többoldalú egyezményeket, amelyekhez csatlakoztak vagy csatlakozni fognak, állampolgáraik érdekében arra törekszenek, hogy egyszerûbbé és hatékonyabbá tegyék jogsegély nyújtását büntetõ-, polgári és családjogi, valamint közigazgatási ügyekben.

(2) A Szerzõdõ Felek együttmûködnek a bûnözés, különösen a szervezett bûnözés, a nemzetközi terrorizmus, az illegális be- és átutazás, valamint az illegális kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben.

(3) A Szerzõdõ Felek bõvítik konzuli kapcsolataikat.

21. Cikk

Ez a Szerzõdés nem irányul harmadik állam ellen, és nem érinti a Szerzõdõ Felek más államokkal megkötött két- és többoldalú szerzõdéseibõl fakadó jogokat és kötelezettségeket.

22. Cikk

(1) Ennek a Szerzõdésnek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nézeteltéréseik esetén a Szerzõdõ Felek mindenekelõtt a 8. Cikkben elõirányzott eszközöket veszik igénybe.

(2) Amennyiben a nézeteltérést ilyen módon nem oldják meg a viták békés rendezésével foglalkozó La Valletta-i EBEÉ szakértõi találkozó 1991. február 8-án kelt jelentésében foglalt eljárást alkalmazzák.

23. Cikk

(1) Ez a Szerzõdés azon a napon lép hatályba, amikor a Szerzõdõ Felek diplomáciai úton értesítik egymást, hogy eleget tettek a belsõ törvényhozásuk szerint a hatálybalépéshez szükséges feltételeknek.

(2) Ez a Szerzõdés 10 éves idõtartamra szól. Érvényessége hallgatólagosan meghosszabbodik további 5 évvel, ha 1 évvel a Szerzõdés lejártának idõpontja elõtt a Szerzõdõ Felek egyike sem jelenti be írásban a Szerzõdés felmondására irányuló szándékát.

(3) Ennek a Szerzõdésnek a megkötése nem szünteti meg a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között korábban kötött kétoldalú szerzõdéseket a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság kapcsolataiban, azok hatályáról és alkalmazásáról a Szerzõdõ Felek külön állapodnak meg.

Készült Budapesten, az 1992. évi december hó 16. napján, két eredeti példányban, mindkettõ magyar és horvát nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

 

A Magyar Köztársaság nevében

A Horvát Köztársaság nevében