1995. évi XLVII. törvény

a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között Budapesten, 1992. december 16-án aláírt, a baráti kapcsolatokról és együttmûködésrõl szóló Szerzõdés kihirdetésérõl

1. § A Magyar Köztársaság Országgyûlése a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között Budapesten, 1992. december 16-án aláírt, a baráti kapcsolatokról és együttmuködésrõl szóló Szerzõdést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerzõdés megerõsítésérõl szóló jegyzékváltás 1993. december 21-én lezajlott, és a Szerzõdés ezen a napon hatályba lépett.)

2. § A Szerzõdés magyar nyelvû szövege a következõ:

"Szerzõdés a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a baráti kapcsolatokról és együttmuködésrõl

A Magyar Köztársaság

és a

Horvát Köztársaság

az országaikat és népeiket összekötõ barátság tudatában,

szem elõtt tartva az Európában bekövetkezett történelmi jelentõségû változásokat,

meggyõzõdve az európai és nemzetközi béke fenntartásához való hozzájárulásuk szükségességérõl,

törekedve arra, hogy az európai együttmuködési mechanizmusok fejlesztése és alkalmazása révén maguk is hozzájárulnak az Európa megosztottságának elkerülésére irányuló kezdeményezések sikeréhez, amelyek célja egy demokratikus, békés és egységes Európa megteremtése,

a jövõben is törekedve a kölcsönös együttmûködés fejlesztésére és valamennyi területen történõ további elmélyítésére,

a következõkben állapodtak meg:

1. Cikk

(1) A Szerzõdõ Felek kapcsolataikat barátságuk és közös kulturális örökségük szellemében alakítják és az európai változások adta új lehetõségeket e kapcsolatok elmélyítése érdekében hasznosítják.

(2) A Szerzõdõ Felek az emberi jogokat és az alapvetõ szabadságjogokat, beleértve a kisebbségek jogait, valamint a demokrácia és a jogállamiság alapelvét tiszteletben tartó Európa megteremtésére törekszenek, amelyben a határok a kölcsönös megértés, valamint a gazdasági és szociális különbségek leépülése következtében is elvesztik elválasztó jellegüket.

2. Cikk

A Szerzõdõ Felek kapcsolataik alakításában, valamint a béke, a biztonság, az európai együttmuködés kérdéseiben a következõ alapelveket tartják szem elõtt:

(1) Politikájuk legfõbb célja a béke megõrzése és a stabilitás megerõsítése, valamint a fegyveres konfliktusok és mindennemu háború hathatós megakadályozása.

(2) A Szerzõdõ Felek a nemzetközi joggal, különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányával, az 1975. augusztus 1-jén kelt Helsinki Záróokmánnyal, az "Új Európáért" 1990. november 21-én elfogadott Párizsi Kartával, valamint az egyéb EBEÉ-okmányokkal összhangban cselekszenek.

(3) A Szerzõdõ Felek megerõsítik, hogy tartózkodni fognak a másik Szerzõdõ Fél területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló erõszaktól vagy az azzal való fenyegetéstõl, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányával vagy a Helsinki Záróokmány céljaival és elveivel bármilyen más okból össze nem egyeztethetõ intézkedésektõl.

(4) A Szerzõdõ Felek a nemzeti kisebbségeket a népeket összekötõ természetes hídnak tekintik, és meg vannak gyõzõdve arról, hogy azok értékesen hozzájárulnak társadalmuk életéhez.

(5) A Szerzõdõ Felek vállalt nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban fellépnek a totalitarizmus, a fajgyulölet, az egységes népcsoportok közötti gyulölködés, az antiszemitizmus és az idegengyulölet, a kisebbségek diszkriminálása, s a vallási vagy ideológiai okból történõ üldözés ellen.

3. Cikk

A Szerzõdõ Felek rendkívüli jelentõséget tulajdonítanak az emberi jogokon, a demokrácián és a jogállamiságon alapuló európai egység eszméjének, és síkra szállnak megvalósításáért.

4. Cikk

A Szerzõdõ Felek a Helsinki Záróokmány és az azt követõ EBEÉ-okmányok, kiváltképpen az "Új Európáért" elfogadott Párizsi Karta alapján támogatják az európai biztonsági és együttmuködési folyamatot.

5. Cikk

(1) A Szerzõdõ Felek síkra szállnak a fegyveres erõknek és fegyverzeteknek hatékonyan ellenõrizhetõ, az EBEÉ keretében elfogadott dokumentumokban elõirányzott, lehetõ legalacsonyabb szintre történõ csökkentéséért.

(2) A Szerzõdõ Felek szükség szerint véleményt cserélnek biztonságpolitikai és védelmi kérdésekrõl. E kapcsolatok szabályozása érdekében külön megállapodás köthetõ.

6. Cikk

(1) Abban az esetben, ha a Szerzõdõ Felek egyikének véleménye szerint olyan helyzet alakul ki, amely veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot, a Szerzõdõ Felek konzultációt folytatnak és koordinálják tevékenységüket, miként lehet a szóban forgó helyzetet az ENSZ Alapokmánya, a Helsinki Záródokumentum és az "Új Európáért" elfogadott Párizsi Karta elvei alapján mielõbb rendezni.

(2) Ha a Szerzõdõ Felek egyike úgy ítéli meg, hogy olyan helyzet vagy veszély alakul ki, amely sérti vagy fenyegeti szuverenitását, területi integritását vagy legfontosabb biztonsági érdekeit, a Szerzõdõ Felek késedelem nélkül konzultációkat tartanak a fenyegetés elhárításának legmegfelelõbb módjáról, hogy mielõbb elfogadható megoldást találjanak az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az EBEÉ-elvek szellemében.

7. Cikk

A Szerzõdõ Felek erõsítik együttmûködésüket a nemzetközi, elsõsorban európai szervezetek keretében. Kölcsönösen segítségére lesznek egymásnak abban, hogy olyan nemzetközi, elsõsorban európai szervezetekkel, amelyeknek a Szerzõdõ Felek egyik tagja, a másik Szerzõdõ Fél is együttmuködhessen, ha ez irányú óhaját kifejezésre juttatja.