3.sz. melléklet

• Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján bejegyzett, az adott kisebbség érdekvédelmét, anyanyelvének és kultúrájának ápolását célként alapszabályában megfogalmazó országos és helyi szervezet;
  (Probléma: A kisebbségi önkormányzatok létrejöttét követõen kifejezetten visszaélési céllal létrehozott szervezeteket nem tudjuk kezelni.)vagy
• Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján a kisebbségi törvény elfogadásáig tartó idõszakban (1993 végéig) bejegyzett, az adott kisebbség érdekvédelmét, anyanyelvének és kultúrájának ápolását célként alapszabályában megfogalmazó országos szervezet és helyi - a meghatározott idõszakon kívül létrejött - tagszervezetei;
  (Indoklás: a kisebbségi törvény elfogadását megelõzõen létrejött országos szervezetek esetében még teljes bizonysággal kizárható a visszaélés szándéka. Az egyes helyi tagszervezetek létrejötte azonban nem feltétlenül köthetõ az említett idõszakhoz, ám ha a feltételnek megfelelõ országos szervezet tagszervezeteként elismeri, úgy a helyi kisebbségi választásokon szerepelhet ajánlóként. Probléma: A német szövetség feloszlatását követõen - 1995 után - létrejött országos egyesületek kérdését nem kezeli); vagy
• Az országos kisebbségi önkormányzatok megalakulását követõen ezekkel folyamatos kapcsolatokat tartó, az adott kisebbség helyi kisebbségi önkormányzatainak meghatározott hányada - 50 % (?) - által ismert szervezet;
  (Probléma: a cigány szervezetek és az OCÖ kapcsolatainak folyamatossága megkérdõjelezhetõ, továbbá hogyan szerezzük meg a helyi kisebbségi önkormányzatoktól a szükséges információkat.); vagy
• Egyes - nemzeti egyházakkal rendelkezõ - kisebbségeknél az adott kisebbség egyházi szervezetei; és
• Az adott kisebbség anyaországa (ennek hiányában az adott népcsoport nemzetközi szervezõdése) által a kisebbség képviselõjeként elismert szervezet;
  (Magyarázat: A 2001. évi LXII. törvény: "kedvezménytörvény" szolgáltat példát, amelyben hasonló megfogalmazással szerepel a "Magyar igazolvány" kiállításának feltételeként az ajánlás egy olyan szervezettõl, amelyet a Magyar Köztársaság kormánya ajánló szervezetnek elfogad. Probléma: kérdéses, hogy hogyan, kitõl szerezzük be a vonatkozó információkat - anyaország külügyminisztériuma, követség?).

Bármely kritériumot, kritériumokat érvényesítjük, ki kell dolgozni a kisebbségi ajánló szervezet nyilvántartásba vételi rendjét is, melyet nem szabad kizárólagosan a választási apparátusokra bízni, mivel ezek teljesen érzéketlenek a kisebbségpolitikai aspektusok iránt.