Tervezet

Elõzetes koncepció
a nemzeti és etnikai kisebbségek
országgyûlési képviselete megteremtésére

1) Bevezetõ gondolatok

Az elõzetes koncepció célja az, hogy áttörje azt a több ciklus során tapasztalt ellentmondást, mely a kisebbségi közösségek számára legoptimálisabb megoldási lehetõségek, kidolgozott megoldási változatok és a kimondottan vagy kimondatlanul a különbözõ pártpolitikai érdekek között feszül.

Az elmúlt ciklusok fiaskói e területen azt mutatják, hogy az eddig kidolgozott, lehetséges megoldási változatokat ki kell egészíteni olyan új elképzelésekkel, melyek

E két követelményt együtt kell figyelembe venni akkor, amikor a kisebbségi képviselõk és a kormányzat illetékesei újra megvitatják e témakört, annak érdekében, hogy a késõbbiek során az országgyûlési pártokkal folytatandó egyeztetések eredményesek lehessenek.

Jelen elõzetes koncepció kizárólag a fentiek alapján készült vitaanyag, mely e változatában sem a kormányon belül, sem a kormányzó pártok illetékes szerveiben még nem került megvitatásra, annak további sorsa a kisebbségek országos önkormányzataival folytatandó konzultáció eredményének függvénye.

2) Az Országgyûlés mellett mûködõ Kisebbségi Tanács (frakció)

A Magyar Országgyûlésben a 13 nemzeti és etnikai kisebbség kedvezményes képviseletét biztosítani szükséges. A képviselõk önálló szervezetet, frakciót, Kisebbségi Tanácsot alkothatnak, a frakciókat, illetve az állandó bizottságokat részben vagy egészben megilletõ jogosultságokkal, háttér infrastruktúrával. A képviselõk juttatásai megegyeznek az országgyûlési képviselõk juttatásaival.

Ugyanakkor a kisebbségi képviselõk csoportját, a Kisebbségi Tanácsot nem a képviselõk személyében, hanem a közösség egészét illetheti meg 2-3 szavazati jog az Országgyûlésben. (A konkrét szavazatszám arányosítható a kedvezmény mértékével.) A szavazati jog konkrét alkalmazásának módját a Tanács maga határozza meg és rögzíti: ez lehet egyfajta rotációs elv a tanács tagjai között, vagy többségi állásfoglalás és ennek képviselete a konkrét kérdésekben, vagy a Tanács vezetõinek (pl. elnökének és két elnökhelyettesének) állandó joga.

3) A kisebbségi képviselõk megválasztása, delegálása

Az Országgyûlés 13 kisebbségi képviselõjét vagy az adott kisebbség országos önkormányzatának közgyûlése delegálja vagy az országos kisebbségi önkormányzat által állított országos lista alapján - az országgyûlési képviselõk választása elsõ fordulójával egyidejûleg - közvetlenül, kedvezményes eljárásban választják a választópolgárok. A delegálásra az országgyûlési képviselõk megválasztása és az Országgyûlés alakuló ülése közötti idõszakban kerül sor.

A delegált vagy megválasztott kisebbségi képviselõ nem hívható vissza, nem vehet részt a párt frakciók tevékenységében. A kisebbségi képviselõi hely megüresedése esetén a választott rendszerben az országos lista következõ jelöltje kap mandátumot, míg a delegált rendszerben a közgyûlés harminc napon belül új személyt bíz meg a feladattal.

Amennyiben a kisebbségi képviselõt választják, úgy az 1998-ban végszavazásig eljutott tervezet elveit célszerû követni azzal, hogy egy háromszavazatos rendszerben a kedvezményes bejutási küszöb mértékét 5000 fõben, míg egy esetleges kétszavazatos rendszerben ennél alacsonyabban kell meghúzni.

4) A javaslat hatályba lépése

A fenti rendszert - a megfelelõ egyeztetések és egyetértés esetén - elsõször a 2006-os választások során lehet alkalmazni.

A jelenlegi ciklusra vonatkozóan - az Országgyûlés munkájában való intézményesített részvétel lehetõségének megteremtése céljával - a Kormány megvizsgálja a több kisebbségi önkormányzat által támogatott, "a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti delegátusairól" kidolgozott törvénytervezetet.

Budapest, 2002. szeptember