Az Országgyûlés
– követve a magyar történelem legnemesebb hagyományait és értékeit,
– a demokrácia és a humanizmus eszméi iránti elkötelezettség jegyében,
– a népek és nemzetek közötti megértés és baráti együttmûködés elõsegítésének szándékával,
– továbbá annak tudatában, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek harmonikus együttélése a többségi nemzettel a nemzetközi biztonság alkotó eleme,
kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvetõ szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez.
Ezen jogok összessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem az egyén szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga.
Az egyenlõség és a szolidaritás eszméinek, az aktív kisebbségvédelem elveinek kinyilvánításakor az Országgyûlést az elfogadott egyetemes erkölcsi és jogi normák figyelembevételével a kisebbségek iránti megbecsülés, az erkölcsi és a történelmi értékek tisztelete, a kisebbségek és a magyar nemzet közös létérdekeinek következetes képviselete vezérli.
A Magyar Köztársaság területén élõ, magyar állampolgárságú nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai, valamint a kisebbségi létükkel összefüggõ más sajátosságaik egyéni és közösségi önazonosságuk része.
Mindezek különleges értékek, megõrzésük, ápolásuk és gyarapításuk nemcsak a nemzeti és etnikai kisebbségek alapvetõ joga, de a magyar nemzet, végsõ soron pedig az államok és nemzetek közösségének érdeke is.
Figyelembe véve, hogy az önkormányzatok a demokratikus rendszer alapját képezik, a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, tevékenységét és az ezáltal megvalósuló kulturális autonómiát az Országgyûlés a kisebbségek sajátos jog érvényesítése egyik legfontosabb alapfeltételének tekinti.
Az Országgyûlés a történelmi együttélés tényébõl kiindulva ezen törvényben is biztosítja mindazon jogokat, amelyek a kisebbségekhez tartozó személyeknek, mint magyar állampolgároknak és ezek közösségeinek nemcsak emberi jogai, hanem olyan politikai jogok, amelyek segítségével nemzeti vagy etnikai önazonosságuk megõrzése elõsegíthetõ. E törvény célja, hogy a Helsinki Záródokumentum elvei alapján megteremtse a kisebbségi lét megéléséhez szükséges intézményes alapokat, beleértve az anyaországokkal és nemzetekkel való szabad, élõ kapcsolattartást is. A Magyar Köztársaság Országgyûlését e törvény megalkotásánál a határok nélküli Európa megteremtésének, a kisebbségi létbõl adódó hátrányok mérséklésének és felszámolásának, az ehhez szükséges demokratikus intézményrendszer továbbfejlesztésének szándéka vezérli.
Az Országgyûlés e célok megvalósítása érdekében a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket és közösségeiket megilletõ jogok összegzése végett, valamint e jogok érvényesülésének biztosítására és az érvényesítés módjának szabályozására – figyelembe véve a nemzetközi jog rendelkezéseit, az ENSZ Alapokmányát, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Párizsi Chartát, az Európai Emberi Jogi Konvenciót és a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített elveket – a következõ törvényt alkotja:
I. Fejezet
Alapvetõ rendelkezések
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élõ mindazon magyar állampolgárságú személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire.
(2) E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerû kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétõl saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megõrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
2. § E törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, a bevándorlókra, a letelepedett külföldi állampolgárokra és a hontalanokra.
3. § (1) A Magyar Köztársaságban élõ kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezõk. [Alkotmány 68. § (1) bekezdés]. Kultúrájuk része a magyarországi kultúrának.
(2) A nemzeti vagy etnikai önazonossághoz való jog olyan alapvetõ emberi jog, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet.
(3) Minden kisebbség jogosult arra, hogy nemzeti vagy etnikai közösségként létezzen és fennmaradjon.
(4) Minden kisebbségi közösségnek és kisebbséghez tartozó személynek joga van a szülõföldjén való élet, valamint a szülõfölddel való kapcsolattartás zavartalanságához. A szülõföldhöz való jog nemcsak a saját születési helyéhez, hanem a szülõk, nevelõk, õsök születési vagy lakhelyéhez, az óhazához és annak kultúrájához, hagyományaihoz való kötõdés szabadságát és oltalmát is jelenti.
(5) A kisebbségek mindennemû hátrányos megkülönböztetése tilos.
4. § (1) A Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, amely:
– a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását célozza vagy ezt eredményezi;
– a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak a kisebbség szempontjából hátrányos megváltoztatására irányul;
– a nemzeti vagy etnikai kisebbséget vagy kisebbséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldöz, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza;
– a nemzeti vagy etnikai kisebbség erõszakos ki- és áttelepítésére irányul.
(2) A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolataiban fellép minden olyan politikai törekvés ellen, amely az (1) bekezdésben felsorolt következményekhez vezet. Az ilyen politika elleni védelem nyújtására a nemzetközi jog eszközeivel és nemzetközi szerzõdések révén is törekszik.
(3) A közigazgatási egységek és a választókerületek határainak megvonásánál, a település- és gazdaságfejlesztési, valamint környezetvédelmi tervek kidolgozása során a Magyar Köztársaság figyelembe veszi a nemzeti vagy etnikai kisebbségek települési viszonyait, kapcsolatait, gazdasági érdekeit és kialakult hagyományait.
5. § (1) A Magyar Köztársaságban a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok létesítése.
(2) A kisebbségi önkormányzatok alapvetõ feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete az ezen önkormányzatok részére e törvényben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával.
(3) E feladataik ellátása érdekében jelen törvény szabályozza az önkormányzatok létrehozásának módját, azok jogait, kötelezettségeit, mûködési feltételeiket, kapcsolataikat az állam szerveivel.
6. § A Magyar Köztársaság a jogegyenlõség megvalósulását az esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti [Alkotmány 70/A. § (3) bekezdés].
II. Fejezet
Egyéni kisebbségi jogok
7. § (1) Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez (a továbbiakban: kisebbséghez) való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhetõ.
(2) A nemzeti és etnikai önazonossághoz való jog és ilyen kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása nem zárja ki a kettõs vagy többes kötõdés elismerését.
8. § A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó állampolgár joga, hogy kisebbséghez tartozását az országos népszámlálás alkalmával titkosan és névtelenül megvallhassa.
9. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van a politikai és kulturális esélyegyenlõségre, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elõsegíteni köteles.
10. § A kisebbséghez tartozóknak a közéletben való részvétele nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére – az alkotmányos szabályozás szerint – egyesületeket, pártokat, más társadalmi szervezeteket hozhatnak létre.
11. § A kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó kisebbségi hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek anyanyelven történõ megtartására és az ezekhez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven való lebonyolításának igénylésére.
12. § (1) A kisebbséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához, családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez és annak – jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez. A nem latin írásmóddal történõ bejegyzés esetén kötelezõ a fonetikus, latin betûs írásmód egyidejû alkalmazása is.
(2) Kérésre az anyakönyvezés és az egyéb személyi okmányok kiállítása – az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – kétnyelvû is lehet.
13. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van:
a) anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához;
b) részt venni az anyanyelvû oktatásban és mûvelõdésben;
c) kisebbségi voltával kapcsolatos személyi adatok védelméhez külön törvényben meghatározottak szerint.
14. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van mind az
anyaországok és nyelvnemzetek állami és közösségi
intézményeivel, mind a más országokban élõ kisebbségekkel
való kapcsolattartásra.
III. Fejezet
A kisebbségek közösségi jogai
15. § A kisebbségi önazonosság megõrzése, ápolása, erõsítése és átörökítése a kisebbségek elidegeníthetetlen közösségi joga.
16. § A kisebbségek joga történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megõrzése és gyarapítása.
17. § A kisebbségek társadalmi szervezeteket, helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
18. § (1) A közszolgálati rádió és televízió – külön törvény rendelkezései szerint – biztosítja a nemzeti vagy etnikai kisebbségi mûsorok rendszeres készítését és sugárzását.
(2) A kisebbségek által lakott területeken az állam – nemzetközi szerzõdések útján is – elõmozdítja az anyaországból származó rádió- és televízióadások vételét.
(3) A kisebbségi közösségeknek joguk van:
a) anyanyelvû, vagy anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történõ) óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsõfokú oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni;
b) törvények keretei között saját országos nevelési, oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítására.
(4) A Magyar Köztársaság – törvények keretei között – biztosítja a kisebbségi közösségeknek rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartásához, építészeti, kulturális és vallási emlékeik, hagyományaik megõrzéséhez, ápolásához és átörökítéséhez, jelképeik használatához fûzõdõ jogait.
19. § A kisebbségeket és szervezeteiket megilleti a széles körû és közvetlen nemzetközi kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának a joga.
20. § (1) A kisebbségeknek – külön törvényben meghatározott módon – joguk van az országgyûlési képviseletre.
(2) Az Országgyûlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosát. A köztársasági elnök a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosának személyére vonatkozó javaslatának megtétele elõtt kikéri az országos kisebbségi önkormányzatok – ha valamely kisebbség ilyen önkormányzattal nem rendelkezik, az adott kisebbség nyilvántartásba vett országos érdekképviseleti szervének – véleményét. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosára egyebekben az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési
biztosa e törvény hatálya alá tartozó kérdésekben jár el.
IV. Fejezet
A kisebbségek önkormányzatai
21. § (1) Az egyes kisebbségek az e törvényben meghatározottak szerint községben, városban és a Fõváros kerületeiben kisebbségi települési önkormányzatokat, vagy közvetett, vagy közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A fõvárosban közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat alakítható.
(2) A kisebbségekhez tartozó állampolgárok helyi képviselõvé választásáról az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény rendelkezik.
22. § (1) Kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja magát az a települési önkormányzat, amelynek testületében a képviselõk több mint felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbség jelöltjeként választották meg.
(2) Ha az önkormányzati testület képviselõinek legalább 30 százalékát egyazon kisebbség jelöltjeként választották meg, e képviselõk kisebbségenként legalább 3 fõs helyi kisebbségi önkormányzatot (a továbbiakban: közvetett módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat) alakíthatnak.
23. § (1) Az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 51–54. §-aiban foglaltaknak megfelelõen a választópolgárok közvetlen választás útján, helyi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre (a továbbiakban: közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat).
(2) A közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fõ, 1300 lakos feletti településen – beleértve a fõvárosi kerületet is – 5 fõ, a fõvárosban 9 fõ.
(3) A közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat – e testület többségének döntésével meghatározott szabályok szerint – maga választja meg a vezetõit.
(4) A közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzatnak az a tagja, aki nem önkormányzati képviselõ, az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 51–54. §-ai szerinti választással csak a közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagjává válik.
(5) Egy kisebbség a településen csak egy közvetett módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzatot, illetõleg ennek hiányában egy közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.
(6) A közvetett és a közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi kisebbségi önkormányzat) e törvényben meghatározott azonos feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
(7) Egy kisebbség képviseletét a települési önkormányzatban szószóló csak akkor láthatja el, ha az általa képviselt kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik.
24. § A kisebbségi települési önkormányzatokra, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokra – ha e törvény másként nem rendelkezik – a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
A kisebbségi települési önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok feladata és hatásköre
25. § (1) A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét a települési önkormányzatok részére elõírt feladat- és hatáskörökön kívül e törvény rendelkezései határozzák meg.
(2) A helyi érdekû közügyek intézése során a kisebbségi települési önkormányzatok – az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban – kötelesek biztosítani a településen számszerû kisebbségben élõ magyar lakosság, illetõleg más, nemzeti vagy etnikai kisebbség jogainak érvényesülését.
26. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat a kisebbség helyzetét érintõ bármely kérdésben megkereséssel fordulhat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ közigazgatási szerv vezetõjéhez, amelyben:
a) tájékoztatást kérhet;
b) javaslatot tehet;
c) intézkedést kezdeményezhet;
d) kifogással élhet az intézmények mûködésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértõ gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visszavonását.
(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szerv vezetõje – az (1) bekezdésben meghatározott esetben – köteles a megkeresésre 30 napon belül érdemben válaszolni.
(3) Ha a szerv vezetõje a megkeresés tárgyát illetõen nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést 3 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervhez áttenni.
27. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében – a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között – határozza meg:
a) az e törvényben szabályozottak szerint a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,
b) költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását,
c) mûemlékvédelmi jogszabályok keretei között a védett mûemlékei és emlékhelyei körét, valamint ezek védelmének helyi szabályait.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:
a) szervezeti és mûködési rendjét,
b) a helyi kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, valamint kitüntetéseit és ezek odaítélésének feltételeit és szabályait,
c) az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében – a rendelkezésére álló források keretei között – intézményt alapíthat és tarthat fenn, különösen:
a) a helyi közoktatás;
b) a helyi írott és elektronikus média;
c) a hagyományápolás;
d) a közmûvelõdés területén.
(4) A rendelkezésére álló források keretei között jogosult:
a) vállalatot, más gazdasági célú szervezetet alapítani, mûködtetni;
b) pályázatokat kiírni;
c) ösztöndíjakat alapítani.
(5) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselõ-testület köteles a következõ ülésén napirendre tûzni, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.
28. § A települési önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatal – a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott módon – köteles a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját segíteni.
29. § (1) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minõségében érintõ települési önkormányzati rendeletet a képviselõ-testület csak az e lakosságot képviselõ helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
(2) A kisebbségi intézmények vezetõinek kinevezéséhez, illetõleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedõ települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges. Helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetõleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének véleménye szükséges.
(3) Az egyetértési, illetõleg a véleményezési jog jogosultja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott megkeresés közlésétõl, illetve kézhezvételétõl számított 30 napon belül nyilatkozik. A határidõ elmulasztása jogvesztõ.
30. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tarthat bármely kisebbségi szervezettel, egyesülettel, velük együttmûködési megállapodást köthet.
(2) A kisebbségi szervezetek, intézmények, egyesületek a nemzetiségi kultúra, oktatás, tudomány stb. céljára kiírt állami pályázatokon a kisebbségi települési önkormányzatokkal és a helyi kisebbségi önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt.
Az országos kisebbségi önkormányzat
31. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban: országos önkormányzat) e törvény szabályai szerint hozható létre.
(2) Az országos önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektor minden települési önkormányzati képviselõ, akit kisebbségi képviselõként választottak meg és a helyi kisebbségi önkormányzati képviselõ, továbbá a szószóló. Ha egy települési önkormányzat képviselõ-testületében az érintett kisebbségnek nincs kisebbségi képviselõje vagy szószólója, illetõleg a településen az érintett kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik, az elektor választását a településen élõ – magát az érintett kisebbséghez tartozónak valló – három választópolgár kezdeményezheti.
(3) Legalább három ugyanazon kisebbséghez tartozó választópolgár kezdeményezésére választói gyûlést kell összehívni.
32. § (1) A választói gyûlést a helyi választási bizottság hívja össze. Nemzeti és etnikai kisebbségenként egy ülést kell tartani, amelyen a településen állandó lakóhellyel rendelkezõ választópolgárok vehetnek részt. A gyûlés helyét és idejét hirdetmény útján kell közzétenni.
(2) A választói gyûlést a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásának napjától számított 60 napon belül kell megtartani. A helyi választási bizottság a választói gyûlést kezdeményezõ választópolgárok [31. § (3) bek.] egy közös megbízottjával kiegészül az elektori választás idõtartamára. A közös megbízott kizárólag az adott kisebbség választói gyûlésével kapcsolatos ügyekben jogosult részt venni a helyi választási bizottság tevékenységében.
(3) Az elektor megválasztására a településen élõ ugyanazon nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó lakosok gyûlése a jogosult. A választói gyûlés akkor határozatképes, ha legalább 10 fõ megjelent. A résztvevõk nyílt jelölés alapján készített szavazólappal, titkos szavazással, egyszerû többséggel döntenek az elektor megválasztásáról.
(4) Az adott településen egy kisebbség csak egy elektort választhat, egy elektor csak egy elektori megbízást vállalhat.
(5) Annak tényét, hogy a választásban csak a településen választójoggal rendelkezõ választópolgárok vettek részt, a helyi választási bizottság a helyi jegyzõ által összeállított névjegyzék alapján ellenõrzi.
33. § (1) Az elektori gyûléseket követõen a helyi választási bizottságok 3 napon belül közlik az Országos Választási Bizottsággal az elektorválasztó gyûléseken megválasztott azonos kisebbséghez tartozó elektorok nevét.
(2) Az Országos Választási Bizottság a 32. § (2) bekezdésben meghatározott határnaptól számított 60 napon belüli idõpontra összehívja az elektorok gyûlését, feltéve, hogy az elektorok száma eléri a 14 fõt. A megválasztható képviselõk száma [63. § (3) bek.] nem érheti el a jelenlévõ elektorok számát.
(3) Egy azonos nemzeti vagy etnikai kisebbség csak egy országos önkormányzatot hozhat létre. Több nemzeti és etnikai kisebbség közös, társult országos önkormányzatot alakíthat.
34. § Az országos önkormányzat közgyûlésének tagjait saját körükbõl az elektorok a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló törvény kislistás szavazásra vonatkozó szabályainak megfelelõ alkalmazásával, titkos szavazással választják meg. A szavazólapra minden jelölt felkerül, aki az elektorok 10%-ának támogatásával rendelkezik. Az alakuló ülés határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok háromnegyede részt vesz.
Az országos önkormányzat feladat- és hatásköre
35. § (1) Az országos önkormányzati közgyûlés tagjainak megbízatása az új közgyûlés elsõ összehívása ülésének napjáig tart. Az új közgyûlés alakuló ülését a közgyûlési képviselõk megválasztását követõ 30 napon belül össze kell hívni.
(2) Ha új közgyûlést nem választottak, az országos önkormányzat megszûnik.
36. § (1) Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, valamint területi (regionális, megyei) képviseletét és védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre és összehangolja azok mûködését.
(2) Az országos önkormányzat jogi személy.
(3) Az országos önkormányzat megszûnése esetén annak vagyona az 55. § (3) bekezdése szerint létrehozott Közalapítványhoz kerül, amely azt vagyonkezelésbe veszi és gondoskodik annak megõrzésérõl. Abban az esetben, ha a megszûnt országos önkormányzat ismét megalakul, a Közalapítvány köteles gondoskodni a vagyon visszaadásáról.
37. § Az országos önkormányzat – törvények keretei között – önállóan dönt:
a) székhelyérõl, szervezetérõl, mûködési rendjérõl;
b) költségvetésérõl, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról;
c) törzsvagyonának körérõl;
d) nevérõl, jelképeirõl;
e) az általa képviselt kisebbség országos ünnepeirõl;
f) kitüntetéseirõl, ezek odaítélésének feltételeirõl és szabályairól;
g) a rendelkezésére álló rádió- és televíziócsatorna felhasználásának elveirõl és módjáról;
h) a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió mûsoridõ felhasználásának elveirõl;
i) sajtóközleményeinek közzétételérõl;
j) intézményei megalapításáról, ezek szervezeti és mûködési szabályairól, fenntartásáról, mûködtetésérõl;
k) színház mûködtetésérõl;
l) múzeumi kiállítóhely, országos gyûjtõkörrel rendelkezõ közgyûjtemény létesítésérõl, fenntartásáról;
m) kisebbségi könyvtár fenntartásáról;
n) mûvészeti, tudományos intézet, kiadó alapításáról, mûködtetésérõl;
o) országos hatáskörû közép- és felsõfokú oktatási intézmények fenntartásáról;
p) jogsegélyszolgálat létrehozásáról és mûködtetésérõl;
r) valamint egyéb, törvény által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásáról.
38. § (1) Az országos önkormányzat
a) véleményt nyilvánít az általa képviselt kisebbséget e minõségében érintõ jogszabályok tervezetérõl, ideértve a megyei, fõvárosi közgyûlési rendeleteket is;
b) a képviselt kisebbségek csoportjait érintõ kérdésekben közigazgatási szervektõl tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet;
c) közremûködik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ állami szervekkel az általa képviselt kisebbségek alsó-, közép- és felsõfokú kisebbségi oktatás szakmai ellenõrzésében.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján megkeresett közigazgatási szerv a 26. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(3) A kisebbség történelmi településeinek és építészeti emlékeinek megõrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabályalkotás során az országos önkormányzatnak, ilyen tárgyú önkormányzati rendelet alkotása esetében pedig a helyi kisebbségi önkormányzatnak egyetértési joga van. Helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólójának, illetõleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének véleményezési joga van.
(4) A kisebbségi oktatás törzsanyagának kialakításában – a felsõoktatás kivételével – az érintett országos önkormányzatot egyetértési jog illeti meg.
39. § Az országos önkormányzat mûködése körében
pályázatokat írhat ki, ösztöndíjakat alapíthat.
V. Fejezet
A kisebbségek helyi szószólója
40. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 12. § (5) bekezdése alapján a kisebbség helyi szószólója (a továbbiakban: szószóló) jogosult:
a) ha nem települési önkormányzati képviselõ, tanácskozási joggal részt venni a képviselõ-testület, illetõleg bármely bizottság kisebbséget érintõ napirendjének tárgyalásán, ideértve a zárt üléseket is;
b) javasolni a polgármesternek, a bizottság elnökének, a képviselõ-testület, a bizottság feladatkörébe tartozó – a kisebbségek helyzetét érintõ – ügy megtárgyalását;
c) kezdeményezni, hogy a képviselõ-testület vizsgálja felül bizottságának a kisebbségek helyzetét érintõ döntését;
d) felvilágosítást kérni a képviselõ-testület, a bizottság ülésén a polgármestertõl, a jegyzõtõl, a bizottság elnökétõl a kisebbség helyzetét érintõ, önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben;
e) feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremûködést igényelni a polgármestertõl, a jegyzõtõl;
f) kezdeményezni a polgármester, a jegyzõ, a hatáskörrel rendelkezõ ügyintézõ intézkedését, a kisebbséget e minõségében érintõ ügyekben;
g) kezdeményezni, hogy a képviselõ-testület a kisebbség helyzetével összefüggõ ügyben – az Ötv. 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – hatáskörrel rendelkezõ szervhez forduljon.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés alapján a polgármester, a bizottság elnöke köteles a szószóló javaslatát a képviselõ-testület, a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni. A képviselõ-testület, a bizottság dönt a kérdés napirendre tûzésérõl, valamint az elõkészítés módjáról.
(3) Ha a szószóló a képviselõ-testület, a bizottság ülésén kér felvilágosítást a polgármestertõl, a jegyzõtõl, a bizottság elnökétõl, részére az ülésen vagy legkésõbb az üléstõl számított 15 napon belül – írásban – érdemi választ kell adni.
(4) A szószóló hozzászólását – kérelmére – a képviselõ-testület, a bizottság ülésérõl készült jegyzõkönyvben rögzíteni, illetve – ha hozzászólását írásban benyújtotta – a jegyzõkönyvhöz csatolni kell.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés alapján a (2) bekezdésben foglaltak szerint napirendre tûzött – a kisebbségek helyzetét érintõ – ügy megtárgyalását a képviselõ-testület csak a szószóló kérelmére halaszthatja el vagy veheti le a napirendrõl.
(6) A kisebbség jogait, kötelezettségeit érintõ önkormányzati rendelet megalkotása, illetõleg a kisebbség helyzetét általánosan befolyásoló intézkedés meghozatala elõtt a hatáskörrel rendelkezõ önkormányzati szerv köteles a szószóló véleményét kikérni.
41. § (1) A szószólót – kérelmére – a feladatainak ellátásához szükséges idõtartamra munkáltatója köteles a munkavégzés alól felmenteni. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselõ-testület téríti meg. E jövedelem alapján a szószóló társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.
(2) A szószólóra a tanácsnokra vonatkozó költségtérítést, juttatást, tiszteletdíjat szabályozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak nem érintik a helyi önkormányzati képviselõ-testületi tagsággal összefüggõ jogokat és kötelezettségeket, ha a szószóló egyben önkormányzati képviselõ is.
VI. Fejezet
A kisebbségek mûvelõdési és oktatási önigazgatása
42. § E törvény értelmében kisebbségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv.
43. § (1) Az állam a magyarországi kisebbségek anyanyelvét közösségösszetartó tényezõként ismeri el, oktatásukat – ahol ezt igénylik – a kisebbségi települési önkormányzatokhoz nem tartozó közoktatási intézményekben a (2)–(4) bekezdésekben, valamint a 44–49. §-okban foglaltak szerint támogatja.
(2) A kisebbséghez tartozó gyermek, a szülõje vagy gondviselõje döntésének megfelelõen, anyanyelvû, illetõleg anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történõ) vagy magyar nyelvû oktatásban részesül, illetõleg részesülhet.
(3) A kisebbség anyanyelvû vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetõségek és igények szerint kisebbségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.
(4) Egyazon kisebbséghez tartozó nyolc tanuló szülõjének vagy törvényes képviselõjének kérése esetén kisebbségi osztály vagy tanulócsoport indítása, illetve mûködtetése kötelezõ.
44. § A 43. § szerinti kisebbségi anyanyelvû vagy anyanyelvi oktatás többletköltségét – törvényben meghatározott módon – az állam, illetve a helyi önkormányzat viseli.
45. § (1) A közoktatás és a felsõoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelõ tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenõrzése során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a kisebbségek kulturális autonómiájának megfelelõ oktatási és mûvelõdési érdekeket.
(2) A cigány kisebbség iskolázottságbeli hátrányainak csökkentése érdekében sajátos oktatási feltételek teremthetõk.
(3) A kisebbségeknek a 43. § (3)–(4) bekezdése szerint létrehozott oktatási-nevelési intézményeiben biztosítani kell a kisebbségi népismeret, a kisebbség és anyaországa történelmének tanítását, kulturális hagyományainak, értékeinek megismerését.
46. § (1) A kisebbségi oktatásra irányuló igények felmérésében és az oktatás megszervezésében a helyi és a kisebbségi önkormányzatok együttmûködnek.
(2) A kisebbségek anyanyelvû, anyanyelvi oktatásához az anyanyelvû pedagógusok képzésének biztosítása állami feladat.
(3) Az állam nemzetközi egyezmények révén is gondoskodik arról, hogy a kisebbséghez tartozók a kisebbségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben vegyenek részt teljes, rész-, illetve tovább- és tudományos képzésben.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából az állam támogatja a kisebbségek anya-, illetve nyelvországából érkezõ oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását.
(5) Amennyiben a kisebbséghez tartozó személyek tanulmányaikat olyan országokban folytatják, ahol anyanyelvükön oktató egyetemek, fõiskolák, illetve egyéb tanintézetek, kultúrájukat ápoló intézmények mûködnek, az ott nyert okleveleket, egyéb bizonyítványokat a törvényekre és a nemzetközi megállapodásokra figyelemmel a Magyar Köztársaságban szerzett megfelelõ oklevéllel, bizonyítvánnyal egyenértékûnek kell tekinteni.
47. § A kisebbségi települési önkormányzat, és a helyi kisebbségi önkormányzat más szervtõl csak azzal a feltétellel vehet át oktatási intézményt, ha az oktatás addig elért színvonalát biztosítani tudja. Az átadott intézmény állami támogatásának mértéke az átvétel miatt nem csökkenhet.
48. § (1) A kisebbségi oktatási intézményt az érintett kisebbséghez nem tartozók, csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény betöltetlen férõhellyel az adott kisebbség igényeinek kielégítése után is rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) elõzetesen nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet.
(2) A magyar nyelv oktatását – az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon – a kisebbségi oktatási intézményben is biztosítani kell.
(3) Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvû lakosság – vagy más, nemzeti vagy etnikai kisebbség – van számszerû kisebbségben, a magyar anyanyelvû, illetve más anyanyelvû gyermekek anyanyelvû, vagy anyanyelvi oktatását törvényben meghatározottak szerint a települési önkormányzat biztosítani köteles.
49. § (1) A kisebbségi szervezetek közmûvelõdési tevékenységet folytathatnak, erre – jogszabályok keretei között – intézményeket hozhatnak létre, amelyek nemzetközi kapcsolatokat tarthatnak fenn.
(2) Az országos önkormányzat jogosult kisebbségi színház, múzeumi kiállítóhely, országos gyûjtõkörrel rendelkezõ közgyûjtemény, könyvtár, kiadó, országos kulturális, mûvészeti, tudományos intézet létesítésére, fenntartására. E feladatokhoz költségvetési támogatást igényelhet.
(3) A kisebbség anyanyelvû irodalommal történõ ellátását kisebbségi könyvtári rendszer biztosítja.
(4) Azokon a településeken, ahol kisebbségi települési önkormányzatot nem hoztak létre, a kisebbségi lakosság részére anyanyelvû könyvtári anyagok szolgáltatása a települési önkormányzat kötelezõ feladata.
(5) Kisebbségi közgyûjtemény gyûjtési joga nem terjed ki olyan iratokra, amelyeket a hatályos levéltári jogszabályok értelmében levéltári õrizetbe kell adni.
50. § (1) Az állam biztosítja a kisebbségi oktatáshoz a tankönyvek megjelentetését, a taneszközök elõállítását.
(2) Az állam támogatja
a) a kisebbségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyûjtését, közgyûjtemények alapítását és gyarapítását;
b) a kisebbségek könyvkiadását és idõszaki kiadványainak megjelentetését;
c) a törvényeknek és közérdekû közleményeknek a kisebbségek anyanyelvén történõ ismertetését;
d) a kisebbség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történõ lebonyolítását, illetve az egyházaknak a kisebbségek anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.
VII. Fejezet
Nyelvhasználat
51. § (1) A Magyar Köztársaságban anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja. A kisebbségek nyelvhasználatának feltételeit – külön törvényben meghatározott esetekben – az állam biztosítani köteles.
(2) A polgári és büntetõeljárások során, valamint a közigazgatási eljárásokban az anyanyelv használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények biztosítják.
52. § (1) Az Országgyûlésben a kisebbséghez tartozó képviselõ az anyanyelvét is használhatja.
(2) A helyi önkormányzat képviselõ-testületében a kisebbségi képviselõ anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely kisebbség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvû szövegét vagy tartalmi kivonatát az ülés jegyzõkönyvéhez csatolni kell.
(3) Ha a településen kisebbséghez tartozó személyek élnek, a képviselõ-testület jegyzõkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott kisebbség nyelvén is vezettetheti, illetõleg szövegeztetheti. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvû változat a hiteles.
53. § A települési önkormányzat az illetékességi területén mûködõ helyi kisebbségi önkormányzat igényének megfelelõen köteles biztosítani, hogy
a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele – a magyar mellett – a kisebbség anyanyelvén is megtörténjék;
b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a kisebbség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak;
c) a helység és utcaneveket megjelölõ, a közhivatalok, közszolgáltatást végzõ szervek elnevezését feltüntetõ táblák feliratai vagy ezek mûködésére vonatkozó közlemények – a magyar nyelvû szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában – a kisebbség anyanyelvén is olvashatóak legyenek.
54. § Azon a településen, ahol kisebbséghez tartozó lakosság él, a helyi köztisztviselõi és közalkalmazotti állások betöltése során – az általános szakmai követelmények megtartása mellett – biztosítani kell az adott kisebbség anyanyelvét is ismerõ személy alkalmazását.
VIII. Fejezet
A kisebbségek támogatása, a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása, vagyona
55. § (1) Az állam a Magyarországon élõ kisebbségek jogai érvényesítésének pénzügyi fedezetéhez a (2)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint ad támogatást.
(2) Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben
a) kiegészítõ normatív támogatást nyújt a kisebbségi óvodai neveléshez, illetõleg az anyanyelvi (anyanyelvû) iskolai oktatáshoz;
b) az Országgyûlés döntése szerinti megosztásban biztosítja a nemzeti és az etnikai kisebbségi önkormányzatok, illetõleg támogatja a nemzeti vagy etnikai társadalmi szervezetek mûködését.
(3) A hazai kisebbségek önazonosságának megõrzését, hagyományai gondozását, átörökítését, az anyanyelv ápolását, fejlesztését, szellemi és tárgyi emlékeik fennmaradását, a kisebbségi létbõl fakadó kulturális és politikai hátrányok mérséklését szolgáló tevékenységek támogatása céljából közalapítványt kell létrehozni.
(4) A közalapítvány támogatási tevékenysége a kisebbségi célú állami finanszírozás rendszerének része.
55/A. § (1) Az 55. § (3)–(4) bekezdésében említett közalapítványt Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) elnevezéssel és budapesti székhellyel a Magyar Köztársaság Kormánya alapítja.
(2) A Közalapítvány vagyona a részére átadott vagyontárgyakból, valamint a mindenkori éves költségvetési törvényben megállapított pénzügyi támogatásból áll.
(3) A Közalapítvány legfõbb döntéshozó szerve a Kuratórium. Ennek tagjai a következõk:
a) a kisebbségek országos önkormányzatainak – azok közgyûlése által megválasztott – egy-egy képviselõje, országos önkormányzat hiányában az adott kisebbség szervezetei által választott személy,
b) az Országgyûlésben képviselõcsoporttal rendelkezõ pártok által kijelölt egy-egy személy,
c) a belügyminiszter, a külügyminiszter, a mûvelõdési és közoktatási miniszter, a Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt egy-egy személy.
(4) A Kuratórium elnöke a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal mindenkori vezetõje.
(5) A Közalapítvány ellenõrzésre jogosult szervének (Felügyelõ Bizottság) tagjai a következõk:
a) az Országgyûlés elnöke által kijelölt két személy, akik közül legalább az egyik ellenzéki pártot képvisel,
b) a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára által kijelölt személy,
c) a pénzügyminiszter által kijelölt személy.
(6) A Felügyelõ Bizottság elnöke a Kormány nemzeti és etnikai kisebbségi ügyek felügyeletével megbízott tisztségviselõje által kijelölt személy.
(7) A Kuratóriumot és a Felügyelõ Bizottságot – a (3)–(6) bekezdésben meghatározott személyekbõl – az alapító jelöli ki.
56. § A kisebbségek anyagi támogatásában hazai és külföldi szervezetek, alapítványok és magánszemélyek is közremûködhetnek. A kisebbségi kultúra támogatásához nyújtott külföldi adományok esetében az állam – külön jogszabályok szerint – vámkedvezményt vagy vámmentességet biztosíthat.
57. § Az állam által nyújtott pénzügyi támogatások törvényes felhasználását – az állami pénzeszközök felhasználására elõírt rendnek megfelelõen – az Állami Számvevõszék ellenõrzi.
A kisebbségi önkormányzatok vagyona
58. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat vagyonára – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a települési önkormányzatok vagyonára vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A kisebbségi önkormányzat mûködésének pénzügyi feltételeit általában az alábbi forrásokból biztosíthatja:
a) az állam költségvetési hozzájárulása;
b) a települési vagy megyei önkormányzat hozzájárulása;
c) saját bevételek (ideértve vállalkozásaik hozadékát is);
d) alapítványi támogatások;
e) hazai és külföldi szervezetektõl kapott támogatások;
f) a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka;
g) adományok.
59. § (1) A kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges – az illetékességi területén a helyi önkormányzat tulajdonában lévõ – vagyont a helyi kisebbségi önkormányzat használatába kell átadni. Ez nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.
(2) Az egyes országos kisebbségi önkormányzatok mûködési feltételeinek biztosítására a megalakulásukat követõ 3 hónapon belül a helyileg illetékes önkormányzat – állami kompenzációval – 150–300 m2 hasznos alapterületû, önállóan használható épületet vagy épületrészt köteles rendelkezésükre bocsátani, amennyiben a megalakulásra a törvény hatálybalépését követõ két költségvetési éven belül sor kerül.
(3) A használati jogra, az átadási eljárás rendjére a helyi önkormányzatok vagyonával kapcsolatos rendelkezések általános szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
Az átadáskor írásban kell rögzíteni:
a) az átadandó vagyontárgyak pontos leírását, értékét;
b) az átadott vagyontárgyakkal elérni kívánt kisebbségi célokat;
c) azt, hogy a feladatok teljesítése során felmerült és a helyi kisebbségi önkormányzat vagyonából ki nem fizetett tartozásokért vállalja-e, és milyen arányban a felelõsséget a települési önkormányzat abban az esetben, ha a helyi kisebbségi önkormányzat átvállalja a települési önkormányzat jogszabályban kötelezõen elõírt feladatainak egy részét az átadott vagyontárgyakkal együtt.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzatok által mûködtetett intézmények a normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó nem állami intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.
(5) A helyi kisebbségi önkormányzatokat a normatív állami hozzájárulás a helyi önkormányzatokra irányadó szabályok szerint illeti meg. A normatív állami hozzájárulást a helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat útján veszi igénybe.
60. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, illetõleg az országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat) tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak.
(2) Az átadott ingatlan vagy ingó vagyont illetõen a kisebbségi önkormányzat az átruházással történõ tulajdonszerzés általános szabályai szerinti tulajdonosi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
(3) A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelõssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét.
(4) A kisebbségi önkormányzatot megilletõ tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés, illetõleg a közgyûlés hatáskörébe tartozik.
(5) Kisebbségi helyi önkormányzat megszûnése esetén annak összes ingó és ingatlan vagyona a települési önkormányzat tulajdonába megy át, amely azonban kisebbségi önkormányzat újbóli létrejötte esetén ez utóbbinak az átvettel azonos értékû vagyont köteles tulajdonába adni.
(6) A helyi kisebbségi önkormányzatok tartozásaiért a települési önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan ezt a közöttük létrejött megegyezésben kifejezetten vállalta.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
61. § (1) E törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minõsülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezését az Országgyûlés elnökéhez nyújthatja be. Az eljárás során a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1989. évi XVII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A jelenleg mûködõ nemzetiségi szövetségek önállóan döntenek fennmaradásukról, feloszlásukról, átalakulásukról.
(4) a) A fõvárosi kisebbségi önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektor minden kerületi önkormányzati képviselõ, akit kisebbségi képviselõként választottak meg, továbbá a kerületi kisebbségi önkormányzati képviselõ, valamint a külön erre a célra választott elektorok.
b) Amennyiben valamely kisebbségnek egyetlen kerületben sem jön létre kisebbségi önkormányzata, úgy a magát az adott kisebbséghez tartozónak valló és a fõvárosban lakóhellyel rendelkezõ 10 választópolgár kezdeményezésére választói gyûlést kell összehívni. A választói gyûlésen – a Nek. tv. 31–34. §-aiban foglaltak szerint – kislistán 9 képviselõt választanak. A választás érvényes, ha a választói gyûlés fõvárosi lakóhellyel rendelkezõ résztvevõi közül a kislistára legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott. A megválasztott kisebbségi képviselõk egyben ellátják az adott kisebbség országos önkormányzatának választásán az elektorok feladatait.
62. § (1) A Kormány – az e feladattal érintett minisztériumok és országos hatáskörû szervek bevonásával, a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõinek közremûködésével – a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal útján segíti a kisebbségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését, szervezi ezek feltételeinek biztosítását.
(2) A Kormány a törvény hatálybalépését követõ két költségvetési évben 500–500 millió forint összegû "kisebbségi kompenzációs keretet" köteles elkülöníteni a költségvetési törvényjavaslatban. Ennek terhére kell megtérítenie az országos és – amennyiben erre szükség mutatkozik – a helyi kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével kapcsolatban az adott települési önkormányzatot ért igazolható veszteségeket. A kompenzációs igények elbírálására a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének vezetésével bizottságot kell alakítani, amelyben biztosítani kell az érintett kisebbség, illetõleg az önkormányzati ágazat méltányos képviseletét. A "kisebbségi kompenzációs keretbõl" felhasználásra nem kerülõ összeget a nemzeti és etnikai kisebbségek, elsõsorban válságos helyzetû kisebbségi oktatási és kulturális intézmények, kisebbségi önkormányzatok céljaira kell fordítani.
(3) A Kormány kétévente legalább egy alkalommal áttekinti a Magyar Köztársaság területén élõ kisebbségek helyzetét és arról az Országgyûlésnek beszámol.
63. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és más, a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit e törvény szabályaival összhangban kell alkalmazni.
(2)
(3) Az elsõ alkalommal összehívott országos önkormányzat közgyûlése tagjainak számát és összehívott elektorok gyûlése határozza meg 13 és 53 fõ között.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzatok mûködési költségeik biztosítására egyszeri vagyonjuttatásban részesítendõk az alábbi megoszlás szerint:
cigányok 60 millió Ft
németek 30 millió Ft
horvátok 30 millió Ft
szlovákok 30 millió Ft
románok 30 millió Ft
bolgárok 15 millió Ft
görögök 15 millió Ft
lengyelek 15 millió Ft
örmények 15 millió Ft
ruszinok 15 millió Ft
szerbek 15 millió Ft
szlovének 15 millió Ft
ukránok 15 millió Ft
összesen 300 millió Ft értékben.
(5)
(6) Amennyiben mûködésük fedezetét nem veszélyezteti, az országos kisebbségi önkormányzatok e vagyon valamely hányadát továbbadhatják a helyi kisebbségi önkormányzatoknak.
64. § (1) E törvény – a 20. § (2) és (3) bekezdés kivételével – a kihirdetését követõ 90. napon lép hatályba. A 20. § (2) és (3) bekezdésének hatálybalépésérõl külön törvény rendelkezik.
(2)
(3)–(4)
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény pénzügyi vonatkozású rendelkezéseinek részletes szabályairól rendeletet adjon ki.
(6)
65. §
1. melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez
Helyi kisebbségi önkormányzati választás kezdeményezésének mintája
Helyi Választási Bizottság részére
település neve
A létrehozni kívánt helyi kisebbségi önkormányzat megnevezése:
A kezdeményezõ neve:
állandó címe:
személyazonosító jele:
A kezdeményezõ nyilatkozata arról, hogy választójoggal rendelkezik, továbbá melyik kisebbséghez tartozónak vallja magát
saját kezû aláírás
Dátum: 19....... év .......................... hónap .......... nap.
2. melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez
3. melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez