A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés) biztosító óvodák e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el nevelési programjukat.
(2) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást (a továbbiakban: kisebbségi iskolai nevelés és oktatás) biztosító iskolák a pedagógiai programjukat és a helyi tantervüket az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el.
2. § (1) A nyelvoktató kisebbségi oktatást az általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejûleg, vendégtanulói jogviszony keretében szervezik meg, ha a kisebbségi iskolai nevelés és oktatás megszervezésére a településen nincs lehetõség az ugyanazon kisebbséghez tartozók létszáma alapján.
(2) A vendégtanulói jogviszony keretében megszervezett kisebbségi iskolai nevelésre és oktatásra a közoktatásról szóló törvény 87. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a tanulmányi követelmények teljesítésére a 27. § (6) bekezdés d) pontjában, valamint a 73. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
3. § A kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban a kisebbség nyelvét és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak oktatását – a helyi tantervben meghatározottak szerint – az osztályok csoportokra bontásával szervezhetik meg.
4. § A közoktatásról szóló törvény 23. §-ára tekintettel engedélyt kap a kisebbségi nevelésben és oktatásban részt vevõ gimnázium és szakközépiskola fenntartója, hogy olyan helyi tantervet hagyjon jóvá, amely alapján az iskola a tanulókat a tizenegyedik évfolyam végére készíti fel az alapmûveltségi vizsgára, feltéve, hogy a kilencedik évfolyamot nyelvi elõkészítõ évfolyamként szervezik meg, és a középiskolai nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejezõdik be. Az iskola a felvétel elõtt tájékoztatja a jelentkezõket és szüleiket a helyi tantervben foglaltakról.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
1. számú melléklet a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez
Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve
Bevezetõ
A kisebbségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési-oktatási rendszerének része, amely a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelettel kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitûzéseit és feladatait.
A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés irányelve) meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit.
A kisebbségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a kisebbségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a kisebbségi óvodai nevelés formáira és a fejlõdés jellemzõire az óvodáskor végére.
A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata
1. A kisebbségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelõen a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.
2. A kisebbségi nevelés célja és feladata, hogy
– biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;
– ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötõdõ hagyományokat és szokásokat;
– készítse fel a gyermeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulására;
– segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.
3. A kisebbségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett – figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét – minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérõ kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.
4. A kisebbségi kultúrkincsbõl és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelõen rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.
A kisebbségi óvodai nevelés megszervezése
1. A kisebbségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétõl az iskola megkezdéséig tart.
2. A kisebbségi óvodai nevelésben részt vevõ óvodapedagógusnak beszélnie kell a kisebbség nyelvét, ismernie kell a kisebbség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése.
3. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzõen a kisebbség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek gondozásában résztvevõ felnõttek is ismerjék és használják a kisebbség nyelvét (tájnyelvét).
4. A kisebbségi óvoda nevelõ munkáját kiegészíti a családdal (szülõkkel, nagyszülõkkel stb.), a kisebbségi intézményekkel, szervezetekkel való együttmûködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.
5. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodának a kisebbségi kultúra és nyelv ápolását segítõ eszközökkel is rendelkeznie kell.
6. Az óvoda környezete tükrözze a kisebbség kultúráját, a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.
A kisebbségi óvodai nevelés formái
A kisebbségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a kisebbségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés terjedjen ki a kisebbségi hagyományok, szokások továbbörökítésére és a kisebbségi identitás megalapozására és fejlesztésére.
Anyanyelvû (kisebbségi nyelvû) óvoda
Az anyanyelvû óvoda az óvodai élet egészét a kisebbség nyelvén szervezi meg. Az óvodai élet tevékenységi formáiban az anyanyelv (a kisebbség nyelve) használata érvényesül. A kisebbség nyelvén nevelõ óvoda adjon lehetõséget arra, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, a magyar irodalmi és zenei kultúra értékeivel is megismerkedjenek.
Kisebbségi nevelést folytató kétnyelvû óvoda
A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvû óvoda mindkét nyelv (a kisebbség nyelve és a magyar nyelv) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát a nevelési programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg. A hangsúly a kisebbségi nyelv fejlesztésére helyezõdjék.
Cigány kulturális nevelést folytató óvoda
1. A cigány kisebbségi óvodai nevelés folyhat
a) a kisebbség nyelvén,
b) két nyelven,
c) cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven.
2. A cigány kisebbségi óvodai nevelés keretében az óvoda nevelési programja tartalmazza a cigány kultúra, mûvészetek és hagyományok értékeit. A tevékenységi formákban hangsúlyozottan kell szerepeltetni a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilágnak helyet kell kapnia. A mozgáshoz kötõdõ tevékenységek között szerepeljen a cigány tánckultúra megismertetése.
3. A cigány kisebbségi óvodai nevelés oly módon készítse fel a gyermekeket a sikeres iskolai elõremenetelre, hogy tudatosan építsen a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözõségekre és hasonlóságokra.
A fejlõdés jellemzõi az óvodáskor végére
A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként
a) a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt;
b) életkorának és egyéni képességeinek megfelelõen rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetõvé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a kisebbség nyelvén közvetíteni;
c) tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;
d) ismerjen a kisebbség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is);
e) ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.
2. számú melléklet a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez
Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Bevezetõ
A kisebbségi iskolai nevelést és oktatást végzõ iskola – a 130/1995. (X. 26.) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében (a továbbiakban: kisebbségi iskolai oktatás irányelve) foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitûzéseit.
A kisebbségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományõrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.
A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megõrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erõsítse a közösséghez való kötõdést.
A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni,
a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság elõnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép,
b) hogy a tanulók felismerjék az elõítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét.
A kisebbségi oktatás formái
1. A Magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek eltérõ nyelvállapota és kulturális sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözõsége miatt a kisebbségi oktatást a következõ oktatási formák szerint lehet megszervezni:
a) anyanyelvû oktatás,
b) kétnyelvû kisebbségi oktatás,
c) nyelvoktató kisebbségi oktatás,
d) cigány felzárkóztató oktatás,
e) interkulturális oktatás.
2. A kisebbségi nevelést és oktatást végzõ iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépíthetõ.
Az anyanyelvû oktatás
1. Az anyanyelvû oktatásban – a magyar nyelv és irodalom kivételével – az oktató és nevelõ munka a kisebbség nyelvén folyik. A pedagógiai program magába foglalja az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tanterveit.
2. Az anyanyelvû oktatásban a kilencedik évfolyam intenzív nyelvi elõkészítõ évfolyamként is megszervezhetõ, amelynek célja, hogy elõkészítsen az anyanyelvû középiskolai oktatás keretében folyó tanulmányok megkezdésére. A résztvevõ tanulók a kilencedik évfolyamon a kötelezõ óraszám minimum hetven százalékát a kisebbségi nyelv tanulására fordítják. A tanuló a tizenharmadik évfolyam befejezését követõen tehet érettségi vizsgát.
3. Ha az anyanyelvi oktatás hat évfolyamos gimnáziumban folyik, a nyelvi elõkészítés a hetedik és a nyolcadik évfolyamon történik. A tanuló kötelezõ tanórai foglalkozásának legalább harminc százalékát fordítja a nyelv tanulására. A tantárgyak anyanyelven történõ tanulása legkésõbb a kilencedik évfolyamon kezdõdik. Az oktatás a hetedik évfolyammal kezdõdik és a tizenkettedik évfolyammal fejezõdik be.
A kétnyelvû kisebbségi oktatás
1. A kétnyelvû kisebbségi oktatás a nyelvismeret elmélyítésével és tanítási nyelvként való alkalmazásával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Ez a forma lehetõvé teszi, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvû nyelvi készség kialakulását. A pedagógiai program tartalmazza az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tantervét is.
2. A kétnyelvû kisebbségi oktatásban a kisebbségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, s mindkettõ tantárgy is. A kisebbség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg. A kisebbség nyelve és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak aránya intézményenként és évfolyamonként eltérhet. A magyar nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgy tanítható a kisebbség nyelvén.
3. A kétnyelvû oktatási formában a pedagógiai program által meghatározott, az anyanyelv és irodalmon kívül, legalább három tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni, a heti órakeret legalább ötven százalékában. A kétnyelvû oktatást ki lehet terjeszteni az összes tantárgyra azzal a feltétellel, hogy az oktatás nyelve a heti órakeret ötven százalékában a kisebbség nyelve. A nyelvi elõkészítõ évfolyamra vonatkozó elõírásokat a kétnyelvû kisebbségi oktatás e formájában is alkalmazni kell.
A nyelvoktató kisebbségi oktatás
1. A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához.
2. A nyelvoktató kisebbségi oktatás két formában valósítható meg:
a) A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az elsõ évfolyamtól kell oktatni. A kisebbségi nyelv és irodalom oktatására a heti órakeretbõl legalább négy, a német nyelvoktató iskolák esetében pedig legalább öt tanórát szükséges biztosítani.
b) A bõvített nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelynek célja a kétnyelvû kisebbségi, illetve az anyanyelvû oktatási formára való felkészítés. A kisebbségi nyelv és irodalom tanulása, illetve a kisebbség nyelvén való tanulás egyidejûleg folyik. A kisebbség nyelvét és az irodalmat legkevesebb heti öt órában kell tanítani. Legalább három tantárgy kisebbség nyelvén való tanulását kell lehetõvé tenni. A kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a kisebbségi nyelvû órák aránya a heti órakeret legalább harmincöt százalékát teszi ki. A bõvített nyelvoktató oktatási forma az elsõ évfolyammal kezdõdhet és legkésõbb a nyolcadik évfolyammal fejezõdhet be.
A cigány felzárkóztató oktatás
1. A cigány felzárkóztató oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelmérõl, irodalmáról, képzõmûvészetérõl, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. E programnak nem kötelezõ eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülõk igénye alapján biztosítja a cigány nyelv általuk beszélt változatának oktatását. Az oktatás elõsegíti a cigány tanulók iskolai sikerességét, illetve mérsékli esetleges hátrányaikat. Biztosítja a cigányság helyzetérõl, jogairól, szervezeteirõl és intézményeirõl szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel – asszimilációs elvárások nélkül – segíti a cigányság integrációját.
2. A cigány felzárkóztató oktatásban kötelezõ a cigány népismeret mûveltségi terület oktatása és az iskolai sikerességet elõsegítõ készségfejlesztés. Ezen kívül a tanulók tudásszintjének, készségeinek, etnokulturális hátterének és az iskola lehetõségeinek függvényében az alábbiak közül legalább három területet tartalmazzon:
a) a tantárgyi fejlesztést;
b) a kisebbségi önismeret fejlesztését;
c) a szocializációs, kommunikációs fejlesztést;
d) a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenységet;
e) az egyéni tehetséggondozást.
3. a) A cigány nyelv oktatása esetén a hagyományos kisebbségi oktatási formákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
b) Ha az iskolában nem folyik a cigány nyelv oktatása, akkor legalább heti négy tanórai foglalkozás keretében kell – a 2. pontban meghatározottak szerint – az iskola által választott pedagógiai területek ismereteit oktatni.
c) Az a)–b) pontban meghatározottak mellett a cigány felzárkóztató és tehetséggondozó oktatásban legalább heti három tanórai foglalkozás keretében biztosítani kell a differenciált képességfejlesztõ foglalkozásokat, amelyek megszervezhetõk a napközis vagy tanulószobai foglalkozások keretében is.
Az interkulturális oktatás
1. Az interkulturális oktatást a "kisebbségi oktatás formái" cím 1. pontjának a)–d) bekezdésében felsoroltak közül bármelyiket megvalósító (a továbbiakban e cím alkalmazásában: kisebbségi oktatás) iskola szervezheti meg azok részére, akik az adott iskolában nem vesznek részt a kisebbségi oktatásban.
2. Az interkulturális oktatás célja, hogy a kisebbségi oktatásban részt nem vevõk és a kisebbségi oktatásban résztvevõk közösen szervezett nem kötelezõ tanórai foglalkozások keretében megismerhessék az adott kisebbség kultúráját.
3. A nem kötelezõ közös tanórai foglalkozások a népismereti mûveltségi anyag megismerésére szervezhetõk meg. Egyes mûveltségi területekbõl – különösen az Ember és társadalom, a Földünk és környezetünk, a Mûvészetek, valamint az Életvitel – kialakított tantárgyak hangsúlyozottan tartalmazzák az adott kisebbség kulturális örökségét, jelenét, és bemutatják szokásait, a többségi kultúrával egyenrangúan és megfelelõ terjedelemben tárgyalják az adott kisebbségrõl szóló ismereteket is.
4. A szülõk igénye alapján az interkulturális oktatásban résztvevõk külön tanórai foglalkozás keretében megismerhetik az adott kisebbség nyelvét, mint élõ idegen nyelvet.
5. A közösen szervezett nem kötelezõ tanórai foglalkozásokon a kisebbségi oktatásban részt vevõk aránya nem lehet alacsonyabb, mint a kisebbségi oktatásban részt nem vevõk aránya.
6. Az interkulturális oktatás akkor szervezhetõ meg, ha ez nem akadályozza a kisebbségi oktatást.
A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei
A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevõ tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az alapmûveltségi vizsgára és az érettségi vizsgára, illetve a felsõfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagából is az alapmûveltségi vizsgára, valamint – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában megfogalmazott kisebbségi anyanyelvi, irodalmi és népismereti követelményekre való figyelemmel is – az érettségi vizsgára. Valamely kisebbségi oktatási formában résztvevõ iskola pedagógiai programja tartalmazza a kisebbség nyelvének, az irodalomnak és a népismeretnek az oktatását az elsõ évfolyamtól felmenõ rendszerben.
Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom
1. A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetõvé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és – megtartó erõ. E feladatát a kisebbségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni.
2. A kisebbség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve mûvelt köznyelvi szintû használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a kisebbség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a kisebbség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerõsítése.
3. Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom oktatása igazodik a kisebbségi oktatás formáihoz.
a) A hagyományos nyelvoktató és a bõvített nyelvoktató oktatási formában a kisebbségi nyelv és irodalom helyi tantervét a kisebbségi nyelv és irodalom általános fejlesztési, és az e rendelet részeként a kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejûleg kiadásra kerülõ kisebbségenkénti részletes követelmények alapján kell megfogalmazni. A követelmények meghatározásának alapja a tanulók életkori sajátosságait, valamint a kisebbségi oktatás célját és tartalmát figyelembe véve a Nemzeti Alaptanterv élõ idegen nyelv részletes követelményei. A kisebbségenkénti részletes követelményeket a negyedik évfolyam végére is ki kell dolgozni. A kisebbség nyelvének és az irodalomnak az oktatása az elsõ évfolyamtól kezdõdik.
b) Az anyanyelven (kisebbség nyelvén) és a kétnyelven folyó oktatási formában az anyanyelv és irodalom helyi tantervét az anyanyelv és irodalom általános fejlesztési, és az e rendelet részeként az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejûleg kiadásra kerülõ, szemléletében és felépítésében a NAT struktúráját követõ, kisebbségenkénti részletes követelmények alapján kell elkészíteni. Az anyanyelv (a kisebbség nyelvének) oktatása az elsõ évfolyamtól kezdõdik.
A magyar nyelv és irodalom és a kisebbségi anyanyelv kapcsolata
Tekintettel arra, hogy a kisebbségi oktatás célja a kisebbségi önazonosság megõrzése és erõsítése, a magyar nyelv és irodalom általános fejlesztési és részletes követelményeinek az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történõ megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a kisebbség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötõdhet.
A kisebbségi népismeret
1. A kisebbségi népismeret tananyag az egyes kisebbségek és anyanemzetük, illetve nyelvnemzetük kultúrájáról, történelmérõl, hagyományairól és jelenérõl szóló ismereteket tartalmazza. Általános fejlesztési, és az e rendelet részeként az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejûleg kiadásra kerülõ kisebbségenkénti részletes követelmények, a Nemzeti Alaptanterv több mûveltségi területéhez kapcsolódnak (különösen Anyanyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Természetismeret, Földünk és környezetünk, Mûvészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak.
2. A kisebbségi népismeret általános témakörei:
a) a kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája
– nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat,
– vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzõmûvészet, iparmûvészet, népmûvészet, filmmûvészet),
– ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék),
– hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek,
– szociológiai és településföldrajzi ismeretek.
b) A kisebbség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja
– a kisebbség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya)országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya)országok földrajza,
– oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor,
– a kisebbségek más országokban élõ csoportjai.
c) Kisebbségi és állampolgári jogok
– a kisebbségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer,
– a kisebbségek intézményrendszere,
– nemzetközi kapcsolatok.
3. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként, illetve a Nemzeti Alaptanterv mûveltségi területeibe integráltan folyhat, és szükséges, hogy tanórán kívüli tevékenységek formájában is (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal- és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenjen. Pedagógiailag kiemelt értékû a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyûjtõmunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka. Az egyes tantárgyakba integrált oktatás során, az ének-zene, a tánc és a drámaoktatás esetén a hangsúlyt a kisebbségi tartalmakra kell helyezni.
4. Az egyes kisebbségek esetében a kétnyelvû és az anyanyelvû oktatási formában a népismereti követelmények magasabb szinten is megfogalmazhatók, mint a nyelvoktató oktatási forma esetén. A népismeret önálló tantárgyként történõ tanításakor az oktatás nyelve a kisebbség nyelve, integrált feldolgozásakor a kisebbség nyelve, a magyar nyelv, vagy mindkettõ lehet.
5. A kisebbségi népismeret oktatásának követelményeit össze kell hangolni az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, illetve a többi mûveltségi terület követelményeivel.
II. RÉSZ
KÖVETELMÉNYEK
Anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom
(Tanítási nyelvû és kétnyelvû oktatási forma)
Általános fejlesztési követelmények
Az anyanyelv és irodalom követelményei megegyeznek a Nemzeti Alaptanterv tíz pontban összefoglalt Anyanyelv és irodalom mûveltségterület általános fejlesztési követelményeivel, azzal az értelemszerû eltéréssel, hogy azokat az adott kisebbség nyelvére és az adott nyelvû irodalomra kell vonatkoztatni, a tizedik pontban pedig az adott nyelv irodalmára vonatkozó, minden iskolában kötelezõen tanítandó tananyagot kell feltüntetni. Az ebbõl kiemelt alábbi követelményeket minden iskolában teljesíteni kell.
Az anyanyelvû, illetve a kétnyelvû oktatási formában, a világirodalomra vonatkozó ismeretek taníthatók a kisebbség nyelvén.
1–6. évfolyam
1. Felkészítés az együttmûködéshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi magatartásra. Annak tudatosítására, hogy a kommunikáció egyéni és társas érték, hogy a beszédkultúra a társas-társadalmi megértés fontos eleme.
a) A tanuló ismerje fel az adott nyelv jelentõségét a gondolatok, érzelmek, szándékok kommunikációs eszközeként.
b) Alkalmazza helyesen a szóhangsúlyt, érzékelje a mondatok különféle fajtáit, hangsúlyának különféle módozatait a közlés szándéka szerint. Ejtse helyesen az adott nyelv hangzóit, vegye észre a kiejtett hang és betûk közötti kapcsolatot, eltérést.
c) Legyen képes részt venni beszélgetésben, vitában.
d) Kérdések, válaszok megfogalmazásának képessége, a hallottak kiegészítése; együttmûködés a társakkal beszélgetésen.
e) Mindennapi élmények elmondása.
2. Az anyanyelvû, kisebbségi nyelvû írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása.
a) Alakuljon ki a megfelelõ tempójú és rendezettségû írás.
b) Alkalmazza a tanuló az adott nyelv nyelvtani felépítésének alapelemeit.
c) Diktálás után tudjon helyesen írni.
d) Az önkontroll és a szövegjavítás fokozott önállósággal történjen.
3. Szövegértés fejlõdése, mely a köznapi és irodalmi mûfajok tartalmi lényegének felfogását jelenti.
a) Legyen képes megfelelõ tempójú hangos és néma olvasásra.
b) Az olvasott mûvekben megismertekkel az aktív szókincs gazdagítása, az olvasottak megjelenítése (a mûvek üzenetének kifejezése, élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok kifejezése).
4. Az életkori sajátosságoknak megfelelõ irodalmi alkotások ismerete, az adott kisebbség népköltészeti és irodalmi alkotásainak, mint a szellemi önkifejezés eszközeinek megismerése.
a) Alakuljon ki a tanulóban az olvasás igénye, érzékelje, hogy az irodalmi alkotásokon keresztül az adott nép szellemisége is megismerhetõ.
b) A tanuló értse saját és szûkebb környezetének adott kisebbséghez és ezen keresztül egy néphez való tartozását.
7–10. évfolyam
1. Felkészítés az együttmûködéshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi magatartásra.
a) Mélyüljön el az adott nyelven való kommunikáció képessége és igénye.
b) Minden helyzetben tudja használni a tanuló az anyanyelvét (a kisebbségi nyelvet), mint a közlés eszközét. Ismerje fel a kétnyelvûség elõnyét.
c) Legyen képes adott nyelven a közlés tartalma és a beszélõ szándéka közötti kapcsolat felismerésére.
2. Az anyanyelvû, kisebbségi nyelvû írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása.
a) Használja a tanuló az írást az önkifejezés eszközeként.
b) Alkalmazza tudatosan az adott nyelv hangtani, szótani és mondattani szabályait.
c) Legyen képes az adott nyelv nyelvtani struktúráinak, kategóriáinak használatára.
d) Az írásbeli közlés során használja biztonságosan a helyzetnek, szándéknak megfelelõ stílust, formát.
3. Szövegértés fejlõdése, mely a köznapi és irodalmi mûfajok szövegfeldolgozását jelenti.
a) Ismerje a tanuló az anyanyelvû (adott nyelvû) irodalom kialakulását, fejlõdését.
b) Ismerje a legjelentõsebb írók, költõk életét és mûveit. Legyen tájékozott az adott népcsoporthoz tartozó alkotókat és mûveiket illetõen.
c) Legyen képes a tanuló a mûvek önálló elemzésére, saját véleményének kifejtésére.
A kisebbségi nyelv és irodalom
(Hagyományos nyelvoktató és bõvített nyelvoktató kisebbségi oktatási forma)
Általános fejlesztési követelmények
1–6. évfolyam
1. Beszédértési készség, beszédkészség
a) Merjen a tanuló az adott nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma.
b) Értse meg és tudja követni a tanár egyszerû utasításait.
c) Tudjon egyszerû módon kérdezni, válaszolni, információt adni, kérni valós beszédhelyzetekben.
d) Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni.
e) Tanuljon meg és mondjon el emlékezetbõl néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven.
2. Olvasásértési készség
a) Ébredjen fel a tanuló érdeklõdése népcsoportja kultúrája iránt.
b) Ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza.
c) Legyen képes az adott nyelven szöveg felolvasására életkorának megfelelõen.
d) Tudjon a szövegbõl egyszerû információkat kiemelni.
e) Legyen gyakorlata egyszerû, ismert nyelvi elemekbõl álló szöveg néma olvasással való megértésében.
3. Írásbeli készség
a) Legyen képes a tanuló adott nyelven egyszerû szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására.
b) Tudjon egyszerû, tényszerû információkat írni az adott nyelven.
c) Legyen képes minta alapján több mondatból álló, összefüggõ szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlõ képeslap, bemutatkozás).
7–10. évfolyam
1. Beszédértés, beszédkészség
a) A tanuló tudja használni a kisebbség nyelvét hétköznapi kommunikációs helyzetekben.
b) Legyen képes mondanivalóját a tartalomnak megfelelõ formában megfogalmazni.
c) Tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani, élményeirõl beszámolni, információkat kérni és adni.
2. Olvasásértési készség
a) Tudjon a tanuló nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni, feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként).
b) Ismerjen meg néhány irodalmi alkotást (verset, novellát, elbeszélést, regényt) az adott népcsoport kultúrájából.
c) Legyen igénye a kisebbség nyelvén való olvasásra.
d) Legyen képes a tanultak körébõl bármely típusú szöveget kifejezõen felolvasni (megfelelõ hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával).
3. Írásbeli készség
a) Legyen képes a tanuló az adott nyelv alapvetõ nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerûségeinek alkalmazására. Tudjon összehasonlítást tenni a magyar és a kisebbség nyelve között.
b) Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül ismerje meg annak a népnek szellemiségét, a kétnyelvûség elõnyeit. Legyen képes tudásszintjének megfelelõen egyszerûbb szövegek fordítását megoldani.
c) Legyen képes visszaadni írásban is egy-egy irodalmi alkotás lényegét, mondanivalóját.
A kisebbségi népismeret
(Minden oktatási forma számára)
Általános fejlesztési követelmények
1–6. évfolyam
1. A tanuló tudjon ismereteket meríteni különbözõ forrásokból népcsoportjáról, ismerje családja és környezete kisebbségi kötõdését, zenei és tradicionális népi kultúráját, nyelvhasználati sajátosságait.
2. Ismerje a kisebbség szimbólumait, ünnepeit.
3. Ismerje kisebbsége regionális és országos elhelyezkedését.
7–10. évfolyam
1. Ismerje a tanuló a kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének kiemelkedõ eseményeit, országos és regionális fesztiváljait, személyiségeit, mûveiket. Legyen képes különbözõ forrásokból tájékozódni.
2. A tanuló ismerje a kisebbség anyaországának történelmét és társadalomföldrajzát.
3. Ismerje a kisebbség magyarországi történelmét, fõbb sorsfordulóit.
4. Ismerje a hazai kisebbségi és emberi jogok rendszerét. Legyen képes megfelelõ formában érvelni, vitatkozni a kisebbséget érintõ kérdésekben. Fogalmazzon meg saját véleményt adott kisebbséget érintõ eseményrõl, jelenségrõl.
5. Ismerje az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétét.
6. Ismerje az adott kisebbség nemzetközi kapcsolatait.