1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról

I. fejezet

A választójog

1. § A választójog általános és egyenlõ, a szavazás közvetlen és titkos.

2. § (1) Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választójog megilleti a Magyarországra bevándorolt - a magyar jog szerint nagykorú - nem magyar állampolgárt is (a továbbiakban együtt: választópolgár).

(2) Nincs választójoga annak:

a) aki cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;

b) aki közügyek gyakorlásától eltiltó jogerõs ítélet hatálya alatt áll;

c) aki szabadságvesztés büntetését tölti;

d) aki büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

(3) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján, - az e törvényben foglaltak kivételével - lakóhelyén gyakorolja.

(4) Az a választópolgár, aki lakóhelye mellett legkésõbb a választás kitûzését megelõzõ napig tartózkodási helyet létesített, igazolással választójogát tartózkodási helyén gyakorolhatja.

BH1996. 568. I. A közügyektõl eltiltás mellékbüntetést a Magyarországon tartósan letelepedett és a helyi önkormányzati választásokon választási joggal rendelkezõ nem magyar állampolgárral szemben is alkalmazni lehet [Btk. 53. §, 54. §, 1990. évi LXIV. tv. 2. § (1) bek.].

3. § Nem választható az önkormányzati képviselõtestület tagjának (továbbiakban: képviselõ) és polgármesternek az, aki nem magyar állampolgár.

 

II. fejezet

A választók nyilvántartása

4-7. §

III. fejezet

Választókerületek, szavazókörök

8. § A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település - kislistás választási rendszerben (42. §) - egy választókerületet alkot, amelyben a képviselõk száma

a) 100 lakosig 3,

b) 600 lakosig 5,

c) 1 300 lakosig 7,

d) 3 000 lakosig 9,

e) 5 000 lakosig 11,

f) 10 000 lakosig 13.

9. § (1) A 10 000-nél több lakosú településen és fõvárosi kerületben a képviselõket vegyes választási rendszerben (43-45. §) választják.

(2) Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma:

a) 25 000 lakosig 10 egyéni választókerület és 7 listás mandátum;

b) 50 000 lakosig 14 egyéni választókerület és 9 listás mandátum;

c) 60 000 lakosig 15 egyéni választókerület és 10 listás mandátum;

d) 70 000 lakosig 16 egyéni választókerület és 11 listás mandátum.

(3) Minden további 10 000 lakos után eggyel nõ az egyéni választókerületben, és minden további 15 000 lakos után eggyel nõ a kompenzációs listán választott képviselõk száma.

10. §

11. § (1) A választópolgárok Budapest fõváros közgyûlésének 66 tagját közvetlenül, listán választják meg. Ez esetben Budapest fõváros egy választókerületet alkot.

(2) A megyei közgyûlési választás tekintetében minden megyében két választókerület van, külön a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú, és külön a 10 000-nél több lakosú települések számára.

 

12. §

IV. fejezet

A választási szervek

13-22. §

V. fejezet

A választási kampány

23-24. §

VI. fejezet

Az ajánlás

25. § (1)

(2) A választópolgár jelölési fajtánként csak egy jelöltet, illetõleg listát ajánlhat.

(3) A választópolgár csak egy választókerületben fogadhat el egy települési kislistás vagy egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás, egy polgármesteri, továbbá egy megyei közgyûlési és egy helyi kisebbségi önkormányzati jelölést; Budapesten a választópolgár egy egyéni választókerületi, egy fõvárosi kerületi kompenzációs listás, egy polgármesteri, egy fõvárosi listás, egy fõpolgármesteri, valamint egy helyi kisebbségi önkormányzati jelölést fogadhat el.

(4)

 

26. § (1) Közös jelöltet, listát állító szervezetek egy jelölõ szervezetnek minõsülnek. Ha több párt, társadalmi vagy kisebbségi szervezet közösen állít jelöltet vagy listát, a továbbiakban - a választás szempontjából - egy jelölõ szervezetnek számítanak. Kisebbségi szervezet párttal, társadalmi szervezettel közös - kedvezményes mandátumra jogosult - jelöltet, listát nem állíthat.

(2)-(5)

 

27. § (1) Kislistás, illetve egyéni választókerületi képviselõjelölt az, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölõ szervezet, amely a választókerületben lévõ települések választópolgárai legalább 0,3%-ának ajánlását összegyûjtötte.

(2) Polgármesterjelölt az, akit

a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a,

b) a 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 2%-a, de legalább 300 választópolgár,

c) a 100 000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 1%-a, de legalább 2000 választópolgár

jelöltnek ajánlott.

(3) Fõpolgármester-jelölt az, akit a fõváros választópolgárainak 0,5%-a jelöltnek ajánlott.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során választópolgár az, aki az adott választókerület névjegyzékében a kifüggesztés idõpontjában szerepel.

BH1996. 445. Kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánítás feltételei [1993. évi LXXVII. tv. 21. § (2) bek., 22. § (1) bek., 1990. évi LXIV. tv. 27. §, 42. § (7) bek., 47. §, 50/B. §, 1990. évi LXV. tv. 32. §].

28. §

29. § (1) A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölõ szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében (3. melléklet) jelöltet állított. A jelöltek számába beszámítanak:

a) az adott jelölõ szervezet által önállóan állított jelöltek;

b) a közös jelöltek közül az adott jelölõ szervezetre esõ jelölthányad, melyet közös jelöltenként, a jelöltet állító jelölõ szervezetek arányában kell megállapítani. Nem keletkezik jelölthányad a közös lista állítását megalapozó közös jelöltek után.

(2) A fõvárosi közgyûlés tagjainak megválasztásánál Budapesten listát az a jelölõ szervezet indíthat, amely legalább hat fõvárosi kerületben kompenzációs listát állított.

30. § (1) Azok a jelölõ szervezetek, amelyek

a) az egyéni választókerületek legalább egynegyedében közös egyéni jelöltet állítottak, közös kompenzációs listát,

b) a fõvárosban legalább hat fõvárosi kerületben közös kompenzációs listát indítottak, fõvárosi közös listát,

c) a megyei választókerületben legalább a 27. § (1) bekezdésében meghatározott közös ajánlást gyûjtöttek, megyei közös listát

indíthatnak.

(2)-(3)

(4) A listaindítás jogát nem érinti, ha a bejelentett egyéni választókerületi jelölt visszalépett.

(5)

 

VII. fejezet

A szavazás

31-41. §

BH1991. 253. I. A szavazatot nem teszi érvénytelenné, ha a választó nem a törvényben meghatározott módon jelzi akaratát, de szándéka kétséget kizáróan megállapítható [1990. évi LXIV. tv. 36. § (2) és (4) bek.].

BH1991. 253. II. A választás eredményének újra értékelésére a választási iratok megsemmisítése után nincs lehetõség [1990. évi LXIV. tv. 41. § (8) bek.].

 

VIII. fejezet

A választás rendszere és az eredmény megállapítása

Kislistás választás

42. § (1) A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a képviselõket kislistán választják. Ha kevesebb jelölt indul, mint a 8. § alapján megválasztható képviselõk száma, a választás nem tartható meg, és idõközi választást kell kitûzni.

(2) A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a képviselõ-testületnek lehet.

(3)

(4) Képviselõk azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselõk száma (8. §) szerint a legtöbb szavazatot kapták.

(5) Szavazategyenlõség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlõ számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

(6) Ha a választáson az e törvényben meghatározottnál kevesebb képviselõt választanak meg, a be nem töltött képviselõi helyekre idõközi választást kell kiírni.

(7) Ha a kislista jelöltjét polgármesternek is megválasztották, a kislistáról törölni kell, és helyébe a legtöbb szavazatot elért jelölt lép.

(8)

BH1996. 445. Kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánítás feltételei [1993. évi LXXVII. tv. 21. § (2) bek., 22. § (1) bek., 1990. évi LXIV. tv. 27. §, 42. § (7) bek., 47. §, 50/B. §, 1990. évi LXV. tv. 32. §].

 

Vegyes választási rendszer

43. § (1) A fõvárosi kerületekben és a 10 000-nél több lakosú településen a képviselõk egy részét egyéni választókerületekben választják, másik része kompenzációs listáról jut mandátumhoz.

(2) A választópolgárok az egyéni szavazólappal az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak.

44. § (1) Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz képviselõ, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

(2) Ha az egyéni választókerületben a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá, ha a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlõ számú szavazattal érte el, idõközi választást kell kitûzni.

(3) Egy-egy kompenzációs lista a település egyéni választókerületeibõl összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minõsül az egyéni választókerületben a jelölõ szervezet jelöltjére leadott olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot. Ha a közös jelöltek jelölõ szervezeteinek nincs közös kompenzációs listája és a közös jelölt nem lett képviselõ, akkor a töredékszavazatok a közös jelöltet állító jelölõ szervezetek száma szerinti arányban oszlanak meg a jelölõ szervezetek önálló listái között. A töredékszavazatok felosztásánál a kiszámított szavazathányad egész része kerül fel az önálló kompenzációs listára. Ha valamely érintett jelölõ szervezetnek nincs önálló kompenzációs listája, akkor a töredékszavazat reá esõ része elvész.

45. § (1) A lista - a (4) bekezdésben levõ számítási mód alapján - a szavazatok arányában kap mandátumot.

(2) A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kiesõ jelölt helyébe a sorrendben utána következõ jelölt lép. Ha a lista jelöltjét polgármesternek vagy az egyéni választókerületben képviselõnek választották, a listáról törölni kell.

(3) Ha Budapesten a jelölt egy fõvárosi kerületi listáról és egy fõvárosi listáról egyaránt mandátumot kapna, úgy nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Amelyik listáról nem fogadta el a mandátumot, arról a listáról törölni kell.

(4) A számítás módja:

a) Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop elsõ száma az adott lista szavazatainak száma elosztva 1,5-del, a következõ számok a harmada, ötöde, hetede stb.

b) A táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban elõforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követõen meg kell keresni a következõ legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum. Ha a táblázatban elõforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlõ legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, illetõleg, amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.

(5) Ha egy kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplõ személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.

 

IX. fejezet

A fõvárosi közgyûlés tagjainak választása

46. § (1) Budapest fõváros közgyûlésének 66 tagját (11. §) a választópolgárok közvetlenül, listákon választják.

(2) A fõvárosi listák a 45. § (4) bekezdésében levõ számítási mód alapján - a szavazatok arányában - kapnak mandátumot.

(3) A listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kiesõ jelölt helyére a sorrendben utána következõ jelölt lép.

(4) Ha egy lista több mandátumot kap, mint a listán szereplõ jelöltek száma, a mandátum betöltetlen marad.

(5)

(6) Nem kap mandátumot az a lista, amelyre a leadott érvényes szavazatok száma nem haladta meg a fõvárosi listákra leadott összes érvényes szavazatok számának 4%-át.

 

IX/A. fejezet

A megyei közgyûlés tagjainak választása

46/A. § (1) A megyei közgyûlés tagjait a választópolgárok - kivéve a megyei jogú város választópolgárait - közvetlenül, listán választják. A jelölõ szervezet egy megyében két listát állíthat a megyei közgyûlési tagok választására: egyet a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések számára, egyet a 10 000-nél több lakosú települések számára. Külön-külön szavazólap szolgál a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken, valamint a 10 000-nél több lakosú településeken a megyei közgyûlés tagjainak választására. A megyei közgyûlés tagjainak számát a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A listák - a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken, illetõleg a 10 000-nél több lakosú településeken külön-külön számítva - a leadott szavazatok arányában, a 45. § (4) bekezdése szerint jutnak mandátumhoz.

(3) Nem jut mandátumhoz az a lista, amelyre leadott szavazatok száma nem haladta meg a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4%-át. Ezt a határt külön-külön kell elérni az egyes választókerületek tekintetében.

 

X. fejezet

A polgármester, fõpolgármester választása

47. § (1) A polgármestert, a fõpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják.

(2)

(3) Polgármesternek megválasztható minden magyar állampolgár, akinek választójoga van és nincs olyan tisztsége, ami a polgármesteri megbízatással összeférhetetlen.

(4) Polgármester, fõpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

(5) Ha a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá, ha a legtöbb szavazatot elért két vagy több jelölt egyenlõ számú szavazatot kapott, idõközi választást kell kitûzni.

BH1996. 445. Kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánítás feltételei [1993. évi LXXVII. tv. 21. § (2) bek., 22. § (1) bek., 1990. évi LXIV. tv. 27. §, 42. § (7) bek., 47. §, 50/B. §, 1990. évi LXV. tv. 32. §].

 

XI. fejezet

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme

48. § (1) A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselõk jelölésére és választására a Nek. tv.-t és e törvény rendelkezéseit az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel megfelelõen alkalmazni kell.

(2)-(3)

49. § (1) Ha a települési kislistás választáson a szavazás eredménye alapján az ugyanazon kisebbséghez tartozó jelöltek egyike sem szerezne mandátumot, meg kell állapítani azt a szavazatszámot, amely azonos a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok felével. Mandátumhoz jut minden, mandátumot nem szerzett kisebbségbõl egy-egy jelölt, aki az így megállapított szavazatszámnál többet ér el; ha egy kisebbségen belül több ilyen jelölt is van, akkor a legtöbb szavazatot elért jelölt. Ha két vagy több jelölt éri el - azonos szavazatszámmal -, akkor a 28. § (4) bekezdés szerinti sorsolás dönt a mandátumról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon elnyert mandátummal megnövekszik a település képviselõ-testületének a 8. §-ban meghatározott létszáma.

50. § (1) A vegyes választási rendszerben kisebbségenként külön-külön kisebbségi kompenzációs listára kell venni valamennyi, az egyéni választókerületben akár független kisebbségi jelöltként, akár kisebbségi jelölõ szervezet jelöltjeként indult jelöltet. A kisebbségi jelölõ szervezetek, illetõleg a kisebbségi jelöltek közös kompenzációs listát is indíthatnak.

(2) Kisebbségi kompenzációs lista indításához nem szükséges a 29. §-ban megjelölt egynegyedes határ elérése, de kisebbségi kompenzációs lista alapján fõvárosi lista nem indítható.

(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban lemondhat a kisebbségi kompenzációs listás jelöltségrõl.

(4) A kisebbségi kompenzációs listára a jelöltek ábécé sorrendben kerülnek fel.

(5) A kisebbségi kompenzációs lista 45. § (4) bekezdése szerint kap mandátumot. A listán induló jelöltek közül az lesz a képviselõ, aki az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlõség esetén a jelöltek a 28. § (4) bekezdés alapján kapnak mandátumot.

(6) Ha a szavazás eredményeként a kisebbségi kompenzációs lista nem szerezne mandátumot,

a) meg kell keresni azt a legkisebb számot, amellyel még mandátumot lehet kapni [45. § (4) bekezdés] és meg kell állapítani e szám egynegyedét;

b) az a kisebbségi kompenzációs lista, amely az a) pontban megállapított számnál több szavazatot kapott, egy mandátumot kap.

(7) Ha a kisebbségi kompenzációs lista jelöltjét az egyéni választókerületben képviselõnek választották, a listáról törölni kell, helyére a sorrendben következõ legtöbb szavazatot kapott jelölt lép.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott módon elnyert mandátummal megnövekszik a település képviselõ-testületének a 9. §-ban meghatározott létszáma.

50/A. § (1)

(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választást ki kell tûzni, ha azt legalább 5 fõ, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló és a településen állandó lakóhellyel rendelkezõ választópolgár kéri.

(3)

(4) Egy kisebbség az adott településen csak egy helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.

(5) A választást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható kisebbségi képviselõk száma.

50/B. § (1) Helyi kisebbségi önkormányzati képviselõjelölt az, akit a választókerület választópolgárai közül legalább öten - a jelölés általános szabályai szerint - kisebbségi jelöltnek ajánlottak.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzati testületbe jelölhetõ bármely választópolgár, aki a Nek. tv.-ben meghatározott kisebbség képviseletét vállalja.

BH1996. 445. Kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánítás feltételei [1993. évi LXXVII. tv. 21. § (2) bek., 22. § (1) bek., 1990. évi LXIV. tv. 27. §, 42. § (7) bek., 47. §, 50/B. §, 1990. évi LXV. tv. 32. §].

 

50/C. § (1) Helyi kisebbségi önkormányzat választásában részt vehetnek az adott településen mindazok, akik a települési önkormányzati képviselõ-választásra jogosultak.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választás egyfordulós. A választás azon helyi kisebbségi önkormányzat vonatkozásában érvényes, melyre a választói nyilvántartásban szereplõk közül 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen legalább 50, 10 000-nél több lakosú településen és fõvárosi kerületben legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott.

(3) Helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk azok a jelöltek lesznek, akik - a megválasztható képviselõk száma szerint - a legtöbb szavazatot kapták. A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a kisebbségi önkormányzatnak lehet.

(4) Az azonos szavazatszámot elért jelöltek sorsolás alapján kapnak mandátumot.

(5) Az a jelölt, aki egy szavazatot sem kapott, nem lehet képviselõ.

(6) Ha a választópolgárok kevesebb képviselõt választanak meg, mint amennyi a helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak száma, a következõ választásig a testület kevesebb létszámmal is mûködhet. A tagok száma háromnál kevesebb nem lehet.

(7) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõ-testületét feloszlatták vagy feloszlott, illetõleg ha a képviselõk száma a képviselõ-testület mûködéséhez szükséges létszám alá csökken [(6) bekezdés], idõközi választást kell tartani.

(8) Ha a közvetlen módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzat képviselõjének megbízatása megszûnik, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következõ lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum a következõ választásig betöltetlen marad.

(9) Ha a közvetett módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzat tagjainak száma az 5. mellékletben megállapított létszám alá csökken, az ilyen módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzat megszûnik.

 

XII. fejezet

Jogorvoslat

51-52. §

BH1995. 433. A megyei bíróság választási ügyben hozott 433 végzése ellen további jogorvoslatnak, így felülvizsgálati kérelemnek sincs helye [Pp. 271. § (1) bek. e) pont;1990. évi LXIV. tv. 51. § (3) bek.].

BH1995. 426. Nem indokolt az önkormányzati választás eredményének megsemmisítése, ha a megállapított szabályszegések jellege, súlya és elõfordulásuk száma a választás végeredményét érdemben nem befolyásolja [1990. évi LXIV. tv. 51. § (1) bek., 52. § (1) bek. c) pont].

BH1995. 188. Választási ügyben hozott végzés ellen a törvény a további jogorvoslatot kizárja, ezért a végzés ellen felülvizsgálati kérelem benyújtására nincs lehetõség [1990. évi LXIV. tv. 51. § (2)-(3) bek., Pp. 271. § (1) bek. a) p., 273. § (2) bek.].

BH1994. 223. Nincs helye felülvizsgálatnak a megyei (fõvárosi) bíróság azon határozata ellen, amely a területi választási bizottság döntése elleni jogorvoslatot bírálta el [Pp. 271. § (1) bek. e) p.; 1990. évi LXIV. tv. 51. § (3) bek.].

BH1995. 426. Nem indokolt az önkormányzati választás eredményének megsemmisítése, ha a megállapított szabályszegések jellege, súlya és elõfordulásuk száma a választás végeredményét érdemben nem befolyásolja [1990. évi LXIV. tv. 51. § (1) bek., 52. § (1) bek. c) pont].

 

XIII. fejezet

53. § (1) Ha az egyéni választókerület képviselõjének, illetõleg a polgármesternek a megbízatása megszûnik, továbbá a 42. § (1) és (6) bekezdésében, a 44. § (2) bekezdésében, valamint az 53. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott esetben idõközi választást kell kitûzni.

(2)

(3) Ha a települési kislistáról vagy a kisebbségi kislistáról megválasztott képviselõ helye üresedik meg, helyére a legtöbb szavazatot elért jelölt lép. Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fõvárosi listáról megválasztott képviselõ kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölõ szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a jelölõ szervezet a fenti határidõig nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következõ jelölt lép. Ha a kislistán, illetõleg a listán nincs több jelölt, akkor idõközi választást nem kell kiírni, a mandátum a következõ általános választásig betöltetlen marad.

(4) Ha a kislistán megválasztott képviselõk száma a képviselõ-testület mûködéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor az üres helyekre idõközi választást kell kitûzni.

(5) Ha az önkormányzati képviselõ-testületet feloszlatták vagy feloszlott, idõközi választást kell tartani.

 

XIV. fejezet

A választókerület területének megváltozása
és annak hatása a képviselõ jogállására

54. §

XV. fejezet

Értelmezõ és záró rendelkezések

54/A. § E törvény alkalmazásában

a) a képviselõ-testület mûködéséhez szükséges létszám: az e törvény szerint megválasztható képviselõ-testületi tagok számának több mint ötven százaléka;

b)-c)

d) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölõ szervezet, hanem meghatározott számú választópolgár állít;

e)-j)

k) jelölõ szervezet: a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet és kisebbségi szervezet;

l) képviselõ: a települési önkormányzat képviselõ-testületének tagja, a megyei közgyûlés tagja, a fõvárosi közgyûlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja;

m) kisebbségi jelölt: valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség képviseletét felvállaló független jelölt, illetve a kisebbségi szervezet jelöltje;

n) kisebbségi szervezet: olyan társadalmi szervezet, amely - a bírósági bejegyzés szerint - nemzeti és etnikai kisebbséget képvisel;

o)

p) nemzeti és etnikai kisebbség: a Nek. tv. 61. § (1) bekezdésében felsorolt kisebbségek;

r)-t)

u) polgármester: a település polgármestere, Budapest fõpolgármestere;

v) település: a község, a város, a megyei jogú város, a fõvárosi kerület;

w)-z)

x) választókerület: a megyei közgyûlés tagjai választásának tekintetében a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú települések együttesen, illetve a 10 000-nél több lakosú települések együttesen, a megyei jogú városok nélkül; a fõpolgármester és a fõvárosi közgyûlés tagjai választásának tekintetében a fõváros; a polgármester választása, a 10 000-nél kevesebb lakosú település települési önkormányzati képviselõinek választása, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk választása tekintetében a település; a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselõinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület.

55. § A választást úgy kell kitûzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre, illetõleg az azt megelõzõ vagy követõ napra.

56. §

57. § E törvény mellékletei állapítják meg:

a)-b)

c) a listaindításhoz szükséges egyéni választókerületi jelöltek számát;

d) a megyei közgyûlésbe választható képviselõk számát;

e) a közvetett módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat megalakításához szükséges települési önkormányzati kisebbségi képviselõk számát.

f)

58. §

59. § (1)

(2) A települési és a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõ-testülete tagjai számának meghatározásához a lakosság számát a szavazás napját megelõzõ 60. napon a személyiadat- és lakcímnyilvántartás helyi szervének adatai alapján kell megállapítani.

60-62. §

63. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az országgyûlési képviselõk és tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény még hatályban levõ rendelkezései hatályukat vesztik.

 

1. számú melléklet az 57. § a) pontjához

2. számú melléklet az 57. § b) pontjához

3. számú melléklet az 1990. évi LXIV. törvényhez

A listaindításhoz szükséges egyéni választókerületi jelölések száma


A településen az egyéni választókerületek száma

A településen azoknak
a választókerületeknek a száma, amelyekben az egyéni jelöltállítás
a listaindítás feltétele

   

10

2

14

3

15

3

16

4

 

70 000 lakos felett minden további 10 000 lakos után eggyel nõ az egyéni választókerületben választott, és minden további 15 000 lakos után eggyel nõ a listás képviselõk száma. A listaindításhoz szükséges egyéni választókerületi jelölések számának megállapításakor törtszám esetén mindig lefelé kell kerekíteni.

 

4. számú melléklet az 1990. évi LXIV törvényhez

Megyei közgyûlés tagjainak száma



Megyenév


A közgyûlés tagjainak száma

10 000
lakos
feletti
települé-
sekre jutó
képviselõ

10 000
lakos
alatti
települé-
sekre jutó
képviselõ

Baranya

40

11

29

Bács-Kiskun

46

19

27

Békés

40

18

22

Borsod-Abaúj-Zemplén

59

19

40

Csongrád

40

15

25

Fejér

40

6

34

Gyõr-Moson-Sopron

41

9

32

Hajdú-Bihar

40

16

24

Heves

40

10

30

Jász-Nagykun-Szolnok

40

18

22

Komárom-Esztergom

40

18

22

Nógrád

40

10

30

Pest

80

42

38

Somogy

40

9

31

Szabolcs-Szatmár-Bereg

48

9

39

Tolna

41

15

26

Vas

40

11

29

Veszprém

40

16

24

Zala

40

5

35

 

5. számú melléklet az 1990. évi LXIV. törvényhez

A közvetett módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat megalakításához szükséges - egyazon kisebbség jelöltjeként megválasztott -
települési önkormányzati képviselõk száma

A települési önkormányzat
képviselõ-testülete tagjainak
száma

A közvetett módon létrejövõ helyi
kisebbségi önkormányzat
tagjainak száma

5-13

3

14-17

4

18-22

5

23-24

6

25-26

7

27

8

 

70 000 lakos felett minden további 10 000 lakos után eggyel nõ az egyéni választókerületben választott, és minden további 15 000 lakos után eggyel nõ a listás képviselõk száma. A közvetett módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat megalakításához szükséges kisebbségi képviselõk számának megállapításakor törtszám esetén mindig lefelé kell kerekíteni.

 

6. számú melléklet az 1990. évi LXIV. törvényhez