I. fejezet
A választójog
1. § A választójog általános és egyenlõ, a szavazás közvetlen és titkos.
2. § (1) Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választójog megilleti a Magyarországra bevándorolt - a magyar jog szerint nagykorú - nem magyar állampolgárt is (a továbbiakban együtt: választópolgár).
(2) Nincs választójoga annak:
a) aki cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
b) aki közügyek gyakorlásától eltiltó jogerõs ítélet hatálya alatt áll;
c) aki szabadságvesztés büntetését tölti;
d) aki büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
(3) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján, - az e törvényben foglaltak kivételével - lakóhelyén gyakorolja.
(4) Az a választópolgár, aki lakóhelye mellett legkésõbb a választás kitûzését megelõzõ napig tartózkodási helyet létesített, igazolással választójogát tartózkodási helyén gyakorolhatja.
BH1996. 568. I. A közügyektõl eltiltás mellékbüntetést a Magyarországon tartósan letelepedett és a helyi önkormányzati választásokon választási joggal rendelkezõ nem magyar állampolgárral szemben is alkalmazni lehet [Btk. 53. §, 54. §, 1990. évi LXIV. tv. 2. § (1) bek.].
3. § Nem választható az önkormányzati képviselõtestület tagjának (továbbiakban: képviselõ) és polgármesternek az, aki nem magyar állampolgár.
II. fejezet
A választók nyilvántartása
4-7. §
III. fejezet
Választókerületek, szavazókörök
8. § A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település - kislistás választási rendszerben (42. §) - egy választókerületet alkot, amelyben a képviselõk száma
a) 100 lakosig 3,
b) 600 lakosig 5,
c) 1 300 lakosig 7,
d) 3 000 lakosig 9,
e) 5 000 lakosig 11,
f) 10 000 lakosig 13.
9. § (1) A 10 000-nél több lakosú településen és fõvárosi kerületben a képviselõket vegyes választási rendszerben (43-45. §) választják.
(2) Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma:
a) 25 000 lakosig 10 egyéni választókerület és 7 listás mandátum;
b) 50 000 lakosig 14 egyéni választókerület és 9 listás mandátum;
c) 60 000 lakosig 15 egyéni választókerület és 10 listás mandátum;
d) 70 000 lakosig 16 egyéni választókerület és 11 listás mandátum.
(3) Minden további 10 000 lakos után eggyel nõ az egyéni választókerületben, és minden további 15 000 lakos után eggyel nõ a kompenzációs listán választott képviselõk száma.
10. §
11. § (1) A választópolgárok Budapest fõváros közgyûlésének 66 tagját közvetlenül, listán választják meg. Ez esetben Budapest fõváros egy választókerületet alkot.
(2) A megyei közgyûlési választás tekintetében minden megyében két választókerület van, külön a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú, és külön a 10 000-nél több lakosú települések számára.
12. §
IV. fejezet
A választási szervek
13-22. §
V. fejezet
A választási kampány
23-24. §
VI. fejezet
Az ajánlás
25. § (1)
(2) A választópolgár jelölési fajtánként csak egy jelöltet, illetõleg listát ajánlhat.
(3) A választópolgár csak egy választókerületben fogadhat el egy települési kislistás vagy egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás, egy polgármesteri, továbbá egy megyei közgyûlési és egy helyi kisebbségi önkormányzati jelölést; Budapesten a választópolgár egy egyéni választókerületi, egy fõvárosi kerületi kompenzációs listás, egy polgármesteri, egy fõvárosi listás, egy fõpolgármesteri, valamint egy helyi kisebbségi önkormányzati jelölé
st fogadhat el.(4)
26. § (1) Közös jelöltet, listát állító szervezetek egy jelölõ szervezetnek minõsülnek. Ha több párt, társadalmi vagy kisebbségi szervezet közösen állít jelöltet vagy listát, a továbbiakban - a választás szempontjából - egy jelölõ szervezetnek számítanak. Kisebbségi szervezet párttal, társadalmi szervezettel közös - kedvezményes mandátumra jogosult - jelöltet, listát nem állíthat.
(2)-(5)
27. § (1) Kislistás, illetve egyéni választókerületi képviselõjelölt az, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölõ szervezet, amely a választókerületben lévõ települések választópolgárai legalább 0,3%-ának ajánlását összegyûjtötte.
(2) Polgármesterjelölt az, akit
a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a,
b) a 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 2%-a, de legalább 300 választópolgár,
c) a 100 000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 1%-a, de legalább 2000 választópolgár
jelöltnek ajánlott.
(3) Fõpolgármester-jelölt az, akit a fõváros választópolgárainak 0,5%-a jelöltnek ajánlott.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során választópolgár az, aki az adott választókerület névjegyzékében a kifüggesztés idõpontjában szerepel.
BH1996. 445. Kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánítás feltételei [1993. évi LXXVII. tv. 21. § (2) bek., 22. § (1) bek., 1990. évi LXIV. tv. 27. §, 42. § (7) bek., 47. §, 50/B. §, 1990. évi LXV. tv. 32. §].
28. §
29. § (1) A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölõ szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében (3. melléklet) jelöltet állított. A jelöltek számába beszámítanak:
a) az adott jelölõ szervezet által önállóan állított jelöltek;
b) a közös jelöltek közül az adott jelölõ szervezetre esõ jelölthányad, melyet közös jelöltenként, a jelöltet állító jelölõ szervezetek arányában kell megállapítani. Nem keletkezik jelölthányad a közös lista állítását megalapozó közös jelöltek után.
(2) A fõvárosi közgyûlés tagjainak megválasztásánál Budapesten listát az a jelölõ szervezet indíthat, amely legalább hat fõvárosi kerületben kompenzációs listát állított.
30. § (1) Azok a jelölõ szervezetek, amelyek
a) az egyéni választókerületek legalább egynegyedében közös egyéni jelöltet állítottak, közös kompenzációs listát,
b) a fõvárosban legalább hat fõvárosi kerületben közös kompenzációs listát indítottak, fõvárosi közös listát,
c) a megyei választókerületben legalább a 27. § (1) bekezdésében meghatározott közös ajánlást gyûjtöttek, megyei közös listát
indíthatnak.
(2)-(3)
(4) A listaindítás jogát nem érinti, ha a bejelentett egyéni választókerületi jelölt visszalépett.
(5)
VII. fejezet
A szavazás
31-41. §
BH1991. 253. I. A szavazatot nem teszi érvénytelenné, ha a választó nem a törvényben meghatározott módon jelzi akaratát, de szándéka kétséget kizáróan megállapítható [1990. évi LXIV. tv. 36. § (2) és (4) bek.].
BH1991. 253. II. A választás eredményének újra értékelésére a választási iratok megsemmisítése után nincs lehetõség [1990. évi LXIV. tv. 41. § (8) bek.].
VIII. fejezet
A választás rendszere és az eredmény megállapítása
Kislistás választás
42. § (1) A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a képviselõket kislistán választják. Ha kevesebb jelölt indul, mint a 8. § alapján megválasztható képviselõk száma, a választás nem tartható meg, és idõközi választást kell kitûzni.
(2) A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a képviselõ-testületnek lehet.
(3)
(4) Képviselõk azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselõk száma (8. §) szerint a legtöbb szavazatot kapták.
(5) Szavazategyenlõség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlõ számú szavazatot elért j
elöltek közül melyik szerez mandátumot.(6) Ha a választáson az e törvényben meghatározottnál kevesebb képviselõt választanak meg, a be nem töltött képviselõi helyekre idõközi választást kell kiírni.
(7) Ha a kislista jelöltjét polgármesternek is megválasztották, a kislistáról törölni kell, és helyébe a legtöbb szavazatot elért jelölt lép.
(8)
BH1996. 445. Kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánítás feltételei [1993. évi LXXVII. tv. 21. § (2) bek., 22. § (1) bek., 1990. évi LXIV. tv. 27. §, 42. § (7) bek., 47. §, 50/B. §, 1990. évi LXV. tv. 32. §].
Vegyes választási rendszer
43. § (1) A fõvárosi kerületekben és a 10 000-nél több lakosú településen a képviselõk egy részét egyéni választókerületekben választják, másik része kompenzációs listáról jut mandátumhoz.
(2) A választópolgárok az egyéni szavazólappal az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak.
44. § (1) Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz képviselõ, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
(2) Ha az egyéni választókerületben a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá, ha a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlõ számú szavazattal érte el, idõközi választást kell kitûzni.
(3) Egy-egy kompenzációs lista a település egyéni választókerületeibõl összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minõsül az egyéni választókerületben a jelölõ szervezet jelöltjére leadott olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot. Ha a közös jelöltek jelölõ szervezeteinek nincs közös kompenzációs listája és a közös jelölt nem lett képviselõ, akkor a töredékszavazatok a közös jelöltet állító jelölõ szervezetek száma szerinti arányban oszlanak meg a jelölõ szervezetek önálló listái között. A töredékszavazatok felosztásánál a kiszámított szavazathányad egész része kerül fel az önálló kompenzációs listára. Ha valamely érintett jelölõ szervezetnek nincs önálló kompenzációs listája, akkor a töredékszavazat reá esõ része elvész.
45. § (1) A lista - a (4) bekezdésben levõ számítási mód alapján - a szavazatok arányában kap mandátumot.
(2) A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kiesõ jelölt helyébe a sorrendben utána következõ jelölt lép. Ha a lista jelöltjét polgármesternek vagy az egyéni választókerületben képviselõnek választották, a listáró
l törölni kell.(3) Ha Budapesten a jelölt egy fõvárosi kerületi listáról és egy fõvárosi listáról egyaránt mandátumot kapna, úgy nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Amelyik listáról nem fogadta el a mandátumot,
arról a listáról törölni kell.(4) A számítás módja:
a) Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop elsõ száma az adott lista szavazatainak száma elosztva 1,5-del, a következõ számok a harmada, ötöde, hetede stb.
b) A táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban elõforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követõen meg kell keresni a következõ legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum. Ha a táblázatban elõforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlõ legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, illetõleg, amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.
(5) Ha egy kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplõ személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.
IX. fejezet
A fõvárosi közgyûlés tagjainak választása
46. § (1) Budapest fõváros közgyûlésének 66 tagját (11. §) a választópolgárok közvetlenül, listákon választják.
(2) A fõvárosi listák a 45. § (4) bekezdésében levõ számítási mód alapján - a szavazatok arányában - kapnak mandátumot.
(3) A listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kiesõ jelölt helyére a sorrendben utána következõ jelölt lép.
(4) Ha egy lista több mandátumot kap, mint a listán szereplõ jelöltek száma, a mandátum betöltetlen marad.
(5)
(6) Nem kap mandátumot az a lista, amelyre a leadott érvényes szavazatok száma nem haladta meg a fõvárosi listákra leadott összes érvényes szavazatok számának 4%-át.
IX/A. fejezet
A megyei közgyûlés tagjainak választása
46/A. § (1) A megyei közgyûlés tagjait a választópolgárok - kivéve a megyei jogú város választópolgárait - közvetlenül, listán választják. A jelölõ szervezet egy megyében két listát állíthat a megyei közgyûlési tagok választására: egyet a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések számára, egyet a 10 000-nél több lakosú települések számára. Külön-külön szavazólap szolgál a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken, valamint a 10 000-nél több lakosú településeken a megyei közgyûlés tagjainak választására. A megyei közgyûlés tagjainak számát a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A listák - a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken, illetõleg a 10 000-nél több lakosú településeken külön-külön számítv
a - a leadott szavazatok arányában, a 45. § (4) bekezdése szerint jutnak mandátumhoz.(3) Nem jut mandátumhoz az a lista, amelyre leadott szavazatok száma nem haladta meg a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4%-át. Ezt a határt külön-külön kell elérni az egyes választókerületek tekintetében.
X. fejezet
A polgármester, fõpolgármester választása
47. § (1) A polgármestert, a fõpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják.
(2)
(3) Polgármesternek megválasztható minden magyar állampolgár, akinek választójoga van és nincs olyan tisztsége, ami a polgármesteri megbízatással összeférhetetlen.
(4) Polgármester, fõpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
(5) Ha a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá, ha a legtöbb szavazatot elért két vagy több jelölt egyenlõ számú szavazatot kapott, idõközi választást kell kitûzni.
BH1996. 445. Kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánítás feltételei [1993. évi LXXVII. tv. 21. § (2) bek., 22. § (1) bek., 1990. évi LXIV. tv. 27. §, 42. § (7) bek., 47. §, 50/B. §, 1990. évi LXV. tv. 32. §].
XI. fejezet
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme
48. § (1) A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselõk jelölésére és választására a Nek. tv.-t és e törvény rendelkezéseit az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel megfelelõen alkalmazni kell.
(2)-(3)
49. § (1) Ha a települési kislistás választáson a szavazás eredménye alapján az ugyanazon kisebbséghez tartozó jelöltek egyike sem szerezne mandátumot, meg kell állapítani azt a szavazatszámot, amely azonos a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok felével. Mandátumhoz jut minden, mandátumot nem szerzett kisebbségbõl egy-egy jelölt, aki az így megállapított szavazatszámnál többet ér el; ha egy kisebbségen belül több ilyen jelölt is van, akkor a legtöbb szavazatot elért jelölt. Ha két vagy több jelölt éri el - azonos szavazatszámmal -, akkor a 28. § (4) bekezdés szerinti sorsolás dönt a mandátumról.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon elnyert mandátummal megnövekszik a település képviselõ-testületének a 8. §-ban meghatározott létszáma.
50. § (1) A vegyes választási rendszerben kisebbségenként külön-külön kisebbségi kompenzációs listára kell venni valamennyi, az egyéni választókerületben akár független kisebbségi jelöltként, akár kisebbségi jelölõ szervezet jelöltjeként indult jelöltet. A kisebbségi jelölõ szervezetek, illetõleg a kisebbségi jelöltek közös kompenzációs listát is indíthatnak.
(2) Kisebbségi kompenzációs lista indításához nem szükséges a 29. §-ban megjelölt egynegyedes határ elérése, de kisebbségi kompenzációs lista alapján fõvárosi lista nem indítható.
(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban lemondhat a kisebbségi kompenzációs listás jelöltségrõl.
(4) A kisebbségi kompenzációs listára a jelöltek ábécé sorrendben kerülnek fel.
(5) A kisebbségi kompenzációs lista 45. § (4) bekezdése szerint kap mandátumot. A listán induló jelöltek közül az lesz a képviselõ, aki az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlõség esetén a jelöltek a 28. § (4) bekezdés alapján kapnak mandátumot.
(6) Ha a szavazás eredményeként a kisebbségi kompenzációs lista nem szerezne mandátumot,
a) meg kell keresni azt a legkisebb számot, amellyel még mandátumot lehet kapni [45. § (4) bekezdés] és meg kell állapítani e szám egynegyedét;
b) az a kisebbségi kompenzációs lista, amely az a) pontban megállapított számnál több szavazatot kapott, egy mandátumot kap.
(7) Ha a kisebbségi kompenzációs lista jelöltjét az egyéni választókerületben képviselõnek választották, a listáról törölni kell, helyére a sorrendben következõ legtöbb szavazatot kapott jelölt lép.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott módon elnyert mandátummal megnövekszik a település képviselõ-testületének a 9. §-ban meghatározott létszáma.
50/A. § (1)
(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választást ki kell tûzni, ha azt legalább 5 fõ, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló és a településen állandó lakóhellyel rendelkezõ választópolgár kéri.
(3)
(4) Egy kisebbség az adott településen csak egy helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.
(5) A választást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható kisebbségi képviselõk száma.
50/B. § (1) Helyi kisebbségi önkormányzati képviselõjelölt az, akit a választókerület választópolgárai közül legalább öten - a jelölés általános szabályai szerint - kisebbségi jelöltnek ajánlottak.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzati testületbe jelölhetõ bármely választópolgár, aki a Nek. tv.-ben meghatározott kisebbség képviseletét vállalja.
BH1996. 445. Kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánítás feltételei [1993. évi LXXVII. tv. 21. § (2) bek., 22. § (1) bek., 1990. évi LXIV. tv. 27. §, 42. § (7) bek., 47. §, 50/B. §, 1990. évi LXV. tv. 32. §].
50/C. § (1) Helyi kisebbségi önkormányzat választásában részt vehetnek az adott településen mindazok, akik a települési önkormányzati képviselõ-választásra jogosultak.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választás egyfordulós. A választás azon helyi kisebbségi önkormányzat vonatkozásában érvényes, melyre a választói nyilvántartásban szereplõk közül 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen legalább 50, 10 000-nél több lakosú településen és fõvárosi kerületben legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott.
(3) Helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk azok a jelöltek lesznek, akik - a megválasztható képviselõk száma szerint - a legtöbb szavazatot kapták. A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a kisebbségi önkormányzatnak lehet.
(4) Az azonos szavazatszámot elért jelöltek sorsolás alapján kapnak mandátumot.
(5) Az a jelölt, aki egy szavazatot sem kapott, nem lehet képviselõ.
(6) Ha a választópolgárok kevesebb képviselõt választanak meg, mint amennyi a helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak száma, a következõ választásig a testület kevesebb létszámmal is mûködhet. A tagok száma háromnál kevesebb nem lehet.
(7) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõ-testületét feloszlatták vagy feloszlott, illetõleg ha a képviselõk száma a képviselõ-testület mûködéséhez szükséges létszám alá csökken [(6) bekezdés], idõközi választást kell tartani.
(8) Ha a közvetlen módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzat képviselõjének megbízatása megszûnik, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következõ lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum a következõ választásig betöltetlen marad.
(9) Ha a közvetett módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzat tagjainak száma az 5. mellékletben megállapított létszám alá csökken, az ilyen módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzat megszûnik.
XII. fejezet
Jogorvoslat
51-52. §
BH1995. 433. A megyei bíróság választási ügyben hozott 433 végzése ellen további jogorvoslatnak, így felülvizsgálati kérelemnek sincs helye [Pp. 271. § (1) bek. e) pont;1990. évi LXIV. tv. 51. § (3) bek.].
BH1995. 426. Nem indokolt az önkormányzati választás eredményének megsemmisítése, ha a megállapított szabályszegések jellege, súlya és elõfordulásuk száma a választás végeredményét érdemben nem befolyásolja [1990. évi LXIV. tv. 51. § (1) bek., 52. § (1) bek. c) pont].
BH1995. 188. Választási ügyben hozott végzés ellen a törvény a további jogorvoslatot kizárja, ezért a végzés ellen felülvizsgálati kérelem benyújtására nincs lehetõség [1990. évi LXIV. tv. 51. § (2)-(3) bek., Pp. 271. § (1) bek. a) p., 273. § (2) bek.].
BH1994. 223. Nincs helye felülvizsgálatnak a megyei (fõvárosi) bíróság azon határozata ellen, amely a területi választási bizottság döntése elleni jogorvoslatot bírálta el [Pp. 271. § (1) bek. e) p.; 1990. évi LXIV. tv. 51. § (3) bek.].
BH1995. 426. Nem indokolt az önkormányzati választás eredményének megsemmisítése, ha a megállapított szabályszegések jellege, súlya és elõfordulásuk száma a választás végeredményét érdemben nem befolyásolja [1990. évi LXIV. tv. 51. § (1) bek., 52. § (1) bek. c) pont].
XIII. fejezet
53. § (1) Ha az egyéni választókerület képviselõjének, illetõleg a polgármesternek a megbízatása megszûnik, továbbá a 42. § (1) és (6) bekezdésében, a 44. § (2) bekezdésében, valamint az 53. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott esetben idõközi választást kell kitûzni.
(2)
(3) Ha a települési kislistáról vagy a kisebbségi kislistáról megválasztott képviselõ helye üresedik meg, helyére a legtöbb szavazatot elért jelölt lép. Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fõvárosi listáról megválasztott képviselõ kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölõ szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a jelölõ szervezet a fenti határidõig nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következõ jelölt lép. Ha a kislistán, illetõleg a listán nincs több jelölt, akkor idõközi választást nem kell kiírni, a mandátum a következõ általános választásig betölt
etlen marad.(4) Ha a kislistán megválasztott képviselõk száma a képviselõ-testület mûködéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor az üres helyekre idõközi választást kell kitûzni.
(5) Ha az önkormányzati képviselõ-testületet feloszlatták vagy feloszlott, idõközi választást kell tartani.
XIV. fejezet
A választókerület területének megváltozása
és annak hatása a képviselõ jogállására
54. §
XV. fejezet
Értelmezõ és záró rendelkezések
54/A. § E törvény alkalmazásában
a) a képviselõ-testület mûködéséhez szükséges létszám: az e törvény szerint megválasztható képviselõ-testületi tagok számának több mint ötven százaléka;
b)-c)
d) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölõ szervezet, hanem meghatározott számú választópolgár állít;
e)-j)
k) jelölõ szervezet:
a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet és kisebbségi szervezet;l) képviselõ: a települési önkormányzat képviselõ-testületének tagja, a megyei közgyûlés tagja, a fõvárosi közgyûlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja;
m) kisebbségi jelölt: valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség képviseletét felvállaló független jelölt, illetve a kisebbségi szervezet jelöltje;
n) kisebbségi szervezet: olyan társadalmi szervezet, amely - a bírósági bejegyzés szerint - nemzeti és etnikai kisebbséget képvisel;
o)
p) nemzeti és etnikai kisebbség: a Nek. tv. 61. § (1) bekezdésében felsorolt kisebbségek;
r)-t)
u) polgármester: a település polgármestere, Budapest fõpolgármestere;
v) település: a község, a város, a megyei jogú város, a fõvárosi kerület;
w)-z)
x) választókerület: a megyei közgyûlés tagjai választásának tekintetében a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú települések együttesen, illetve a 10 000-nél több lakosú települések együttesen, a megyei jogú városok nélkül; a fõpolgármester és a fõvárosi közgyûlés tagjai választásának tekintetében a fõváros; a polgármester választása, a 10 000-nél kevesebb lakosú település települési önkormányzati képviselõinek választása, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk választása tekintetében a település; a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselõinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület.
55. § A választást úgy kell kitûzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre, illetõleg az azt megelõzõ vagy követõ napra.
56. §
57. § E törvény mellékletei állapítják meg:
a)-b)
c) a listaindításhoz szükséges egyéni választókerületi jelöltek számát;
d) a megyei közgyûlésbe választható képviselõk számát;
e) a közvetett módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat megalakításához szükséges települési önkormányzati kisebbségi képviselõk számát.
f)
58. §
59. § (1)
(2) A települési és a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõ-testülete tagjai számának meghatározásához a lakosság számát a szavazás napját megelõzõ 60. napon a személyiadat- és lakcímnyilvántartás helyi szervének adatai alapján kell megállapítani.
60-62. §
63. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Az országgyûlési képviselõk és tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény még hatályban levõ rendelkezései hatályukat vesztik.
1. számú melléklet az 57. § a) pontjához
2. számú melléklet az 57. § b) pontjához
3. számú melléklet az 1990. évi LXIV. törvényhez
A listaindításhoz szükséges egyéni választókerületi jelölések száma
|
A településen azoknak |
10 |
2 |
14 |
3 |
15 |
3 |
16 |
4 |
70 000 lakos felett minden további 10 000 lakos után eggyel nõ az egyéni választókerületben választott, és minden további 15 000 lakos után eggyel nõ a listás képviselõk száma. A listaindításhoz szükséges egyéni választókerületi jelölések számának megállapításakor törtszám esetén mindig lefelé kell kerekíteni.
4. számú melléklet az 1990. évi LXIV törvényhez
Megyei közgyûlés tagjainak száma
|
|
10 000 |
10 000 |
Baranya |
40 |
11 |
29 |
Bács-Kiskun |
46 |
19 |
27 |
Békés |
40 |
18 |
22 |
Borsod-Abaúj-Zemplén |
59 |
19 |
40 |
Csongrád |
40 |
15 |
25 |
Fejér |
40 |
6 |
34 |
Gyõr-Moson-Sopron |
41 |
9 |
32 |
Hajdú-Bihar |
40 |
16 |
24 |
Heves |
40 |
10 |
30 |
Jász-Nagykun-Szolnok |
40 |
18 |
22 |
Komárom-Esztergom |
40 |
18 |
22 |
Nógrád |
40 |
10 |
30 |
Pest |
80 |
42 |
38 |
Somogy |
40 |
9 |
31 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
48 |
9 |
39 |
Tolna |
41 |
15 |
26 |
Vas |
40 |
11 |
29 |
Veszprém |
40 |
16 |
24 |
Zala |
40 |
5 |
35 |
5. számú melléklet az 1990. évi LXIV. törvényhez
A közvetett módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat
megalakításához szükséges - egyazon kisebbség jelöltjeként megválasztott -
települési önkormányzati képviselõk száma
A
települési önkormányzat |
A közvetett
módon létrejövõ helyi |
5-13 |
3 |
14-17 |
4 |
18-22 |
5 |
23-24 |
6 |
25-26 |
7 |
27 |
8 |
70 000 lakos felett minden további 10 000 lakos után eggyel nõ az egyéni választókerületben választott, és minden további 15 000 lakos után eggyel nõ a listás képviselõk száma. A közvetett módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat megalakításához szükséges kisebbségi képviselõk számának megállapításakor törtszám esetén mindig lefelé kell kerekíteni.
6. számú melléklet az 1990. évi LXIV. törvényhez