1997. évi C. törvény a választási eljárásról

A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a választójog általános és egyenlõ, a szavazás közvetlen és titkos. Annak érdekében, hogy a választójog gyakorlása, a választási, népszavazási és népi kezdeményezési eljárás demokratikus és megfelelõ biztosítékokkal övezett legyen, az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ALAPVETÕ SZABÁLYOK

1. § E törvény célja, hogy a választópolgárok, a jelöltek és a jelölõ szervezetek, valamint a választási szervek egységes, áttekinthetõ és egyszerû eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között gyakorolhassák a választásokkal kapcsolatos jogaikat.

2. § E törvényt kell alkalmazni:

a) az országgyûlési képviselõk választására,

b) a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választására,

c) az országos és a helyi népszavazásra,

d) az országos és a helyi népi kezdeményezésre, továbbá

e) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását jogszabály elrendeli [az a)-e) pontban foglaltak együtt: választás].

3. § A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevõknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása,

b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban,

c) esélyegyenlõség a jelöltek és a jelölõ szervezetek között,

d) jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás,

e) jogorvoslat lehetõsége és pártatlan elbírálása,

f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.

BH1999. 45. A polgármesterjelöltek közötti esélyegyenlõség követelményének megsértése [1997, évi C. tv. 3. §, 30. § (2) bek.].

4. § (1) A választást legkésõbb 72 nappal a szavazás napja elõtt kell kitûzni.

(3) Az e törvényben meghatározott határidõk jogvesztõk, azok - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a határidõ utolsó napján 16 órakor járnak le.

(4) A napokban megállapított határidõket a naptári napok szerint kell számítani.

BH1999. 46. Választási ügyben a határidõ elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye [1997. évi C. tv. 4. § (3) bek., 78. § (4) bek., 85. § (1) bek.].

5. § A választások elõkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit - az Országgyûlés által megállapított mértékben - a központi költségvetésbõl kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevõszék tájékoztatja az Országgyûlést.

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA

6. § (1) A választási bizottságok mûködése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok - törvényben megállapított kivétellel - nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fûzõdõ jogokat.

(2) A választás eredményét rögzítõ jegyzõkönyvek másolatát ingyenesen kell a jelölõ szervezetek és független jelöltek rendelkezésére bocsátani. A választás számítógépes adatait azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében bárki igényelheti.

(4) A választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetõjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon, illetõleg az országgyûlési egyéni választókerületi és a területi választási bizottság tagjainak nevét a fõvárosi, megyei közgyûlés hivatalos lapjában is, az Országos Választási Bizottság adatait pedig a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(5) A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a választási tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást és kérdéseikre felvilágosítást kapjanak.

(6) A szavazás napján a választás befejezése elõtt a választási irodák a szavazók számáról és arányáról tájékoztatást adhatnak.

7. § A sajtó képviselõi jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják.

8. § (1) A szavazást megelõzõ nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni.

(2) A szavazás napján közvélemény-kutatás az alábbi feltételekkel végezhetõ:

a) a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet, és az önkéntességen alapulhat,

b) a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphetnek be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a szavazóhelyiségbõl kilépõket kérdezhetik meg.

VÁLASZTÓKERÜLETEK, SZAVAZÓKÖRÖK

9. § (1) A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként a lakosság száma megközelítõen azonos legyen.

(2) A választókerületek kialakításánál figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra is.

10. § (1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetõje állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör. A szavazókörök kialakítását érintõ változásokat a helyi választási iroda vezetõje folyamatosan figyelemmel kíséri, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A két vagy több szavazókörrel rendelkezõ településen ki kell jelölni azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza. Ha a településen két vagy több választókerület van, a helyi választási iroda vezetõje az általa kisorsolt választókerületbe tartozó szavazókört jelöl ki.

11. § A választás kitûzésétõl a szavazás napjáig nem lehet település, választókerület és szavazókör határát, sorszámát, továbbá település elnevezését, utcanevet, házszámot és helyrajzi számot megváltoztatni.

12. § A helyi választási iroda vezetõje a választás kitûzését követõen a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása alapján szavazókörönként összeállítja a választójoggal rendelkezõ polgárok névjegyzékét, és azon a változásokat folyamatosan átvezeti.

13. § (1) A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkezõ személyeket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van.

(2) A névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a fõváros, a megye, a település, illetõleg a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár:

a) családi és utónevét (nõk esetén leánykori családi és utónevét is),

b) személyi azonosítóját,

c) lakcímét,

d) névjegyzékbeli sorszámát,

e) az azonos nevû és lakcímû választópolgárok születési idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát.

14. § (1) A névjegyzéket a szavazás napja elõtt 60 nappal - nyolc napra - közszemlére kell tenni, és ennek idejét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükrõl legkésõbb a szavazás napja elõtti 58. napig értesítõ megküldésével kell tájékoztatni.

(2) Az értesítõ tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, egyéb technikai adatokat, a szavazás helyét és idejét, továbbá a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat.

(3) A közszemlére tett névjegyzék a személyi azonosítót nem tartalmazhatja.

(4) A helyi választási iroda vezetõje a névjegyzék, az értesítõk és az ajánlószelvények technikai elkészítésével megbízhat másik helyi választási irodát, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területi rendszerének üzemeltetõjét vagy központi hivatalát. Az értesítõ és az ajánlószelvény kiküldésérõl a helyi választási iroda vezetõje gondoskodik. Az értesítõ és az ajánlószelvény kiküldésével jelölõ szervezet vezetõje vagy tagja nem bízható meg.

(6) Az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítõt és az ajánlószelvényt, azokat a helyi választási irodától igényelheti.

15. § (1) A helyi választási iroda vezetõje

a) a névjegyzékbõl törvénysértõen kihagyott,

b) a névjegyzék elkészítése után választójogot szerzett, valamint

c) a választójogát visszanyert

választópolgárt utólag felveszi a névjegyzékbe, és errõl a választópolgárt értesítõ megküldésével tájékoztatja.

(3) A módosított névjegyzék a polgármesteri hivatalban a szavazást megelõzõ második napig megtekinthetõ.

16. § (1) Ha a választópolgár a lakcímét a névjegyzék elkészítése után megváltoztatta, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje - a bejelentkezéssel egyidejûleg - felveszi a névjegyzékbe, és errõl értesítõ átadásával tájékoztatja.

(2) A helyi választási iroda vezetõje haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjét a névjegyzékbõl való törlés érdekében. A korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjét arról, hogy a polgár

a) a névjegyzékben szerepelt, vagy

b) a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásában szerepelt, továbbá annak okáról, vagy

c) a 89. § vagy a 104. § szerinti igazolást kapott, vagy

d) sem a névjegyzékben, sem a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásában nem szerepelt.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje a polgárt törli a névjegyzékbõl, illetõleg a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásából.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje a polgárt törli a névjegyzékbõl, felveszi a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásába, és errõl a polgárt értesíti.

(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje a választópolgárt törli a névjegyzékbõl, és errõl a polgárt értesíti.

(6) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje a választójog fennállását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával történõ egyeztetés alapján állapítja meg.

17. § (1) A választójog megállapítása céljából az a)-c) pontban megjelölt szervek a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával az alábbiak szerint:

a) a gondnoksági ügyben eljáró gyámhivatal a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezésrõl, illetõleg a gondnokság alá helyezés megszüntetésérõl,

b) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a bûntetteseket nyilvántartó szerv útján a közügyektõl eltiltó jogerõs ítélet hatálya alatt álló személyekrõl,

c) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a szabadságvesztés-büntetésüket töltõ, valamint a büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt álló polgárokról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közlés tartalmazza a polgár:

a) családi és utónevét (nõk esetén leánykori családi és utónevét is),

b) személyi azonosítóját,

c) a választójog gyakorlásából való kizárásának okát, kezdetét és megszûnésének várható idõpontját.

(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartását az (1) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatokkal karbantartja; a karbantartást a személyazonosító és lakcímadatok tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való rendszeres adatátvétellel biztosítja.

(4) Ha a polgár választójogosultságát visszanyerte vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alól kikerült, adatait a nyilvántartásból törölni kell. A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásából törölt polgár adatait a törléstõl számított hat hónapig meg kell õrizni.

18. § (1) A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartását az azt kezelõ szerv az egyéb nyilvántartásaitól - a névjegyzék kivételével - elkülönítetten kezeli, és az csak a választójog megállapításának céljára használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható.

(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásából a választások lebonyolításához, valamint a népszavazás-kezdeményezést és a népi kezdeményezést aláírók adatainak hitelesítéséhez a választási bizottság, a választási iroda és a bíróság, továbbá a népiülnök-választási eljárásban a polgármester részére teljesíthet adatszolgáltatást.

(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a jelöltek választójogát a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ellenõrzi, és a választójog hiányáról az illetékes választási bizottságot haladéktalanul értesíti.

(4) A megválasztott képviselõk választójogát a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ellenõrizheti; a választójog hiányáról az illetékes választási bizottságot haladéktalanul értesíti.

19. § A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása a helyi, a területi, illetõleg a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartással - a választással érintett választókerület lakosságát érintõen - a választás kitûzésének napjától a választás végleges eredményének közzétételéig a választójog megállapítása céljából összekapcsolható. Az összekapcsolást a választással összefüggõ jogorvoslati határidõk letelte után haladéktalanul meg kell szüntetni.

20. § A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása nem nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be.

21. § (1) A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsõdleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

(2) Választási bizottságok:

a) a szavazatszámláló bizottság,

b) a helyi választási bizottság,

c) az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság,

d) a területi választási bizottság,

e) az Országos Választási Bizottság.

(4) A választási bizottság tagjai a szavazást követõ napon mentesülnek a jogszabályban elõírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az idõre átlagbér illeti meg õket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megilletõ bér megtérítését a szavazást követõ öt napon belül igényelheti a választási bizottság mellett mûködõ választási irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától.

22. § (1) A 24. § és a 25. §, továbbá a 27. § (3)-(4) bekezdésének kivételével a választási bizottságnak csak a választókerületben - a helyi választási bizottságnak csak a településen - lakcímmel rendelkezõ választópolgár lehet tagja.

(2) A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezetõ, közigazgatási hivatal vezetõje, képviselõ, megyei közgyûlés elnöke, polgármester, jegyzõ, fõjegyzõ, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén mûködõ közigazgatási szerv köztisztviselõje, valamint a választókerületben induló jelölt.

(3) Nem lehet a választási bizottság választott tagja a (2) bekezdésben foglaltakon túl a választókerületben jelöltet állító jelölõ szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.

(4) Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.

23. § (1) A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselõ-testülete az országgyûlési képviselõk általános választásának kitûzését követõen, legkésõbb a szavazás napja elõtti 20. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetõje tesz indítványt. Az egy szavazókörrel rendelkezõ településen nem választanak külön szavazatszámláló bizottságot [31. § (2) bek. l) pont].

(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti választási bizottságok választott tagjait az országgyûlési képviselõk általános választásának kitûzését követõen, legkésõbb a szavazás napja elõtti 51. napon kell megválasztani.

24. § Ha a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság tagjainak megválasztására - az alacsony lakosságszám vagy az összeférhetetlenségi szabályok miatt, illetõleg azért, mert a képviselõ-testület a mûködésében akadályozott - a törvényben elõírt határidõig nem került sor, a tagokat a területi választási bizottság a helyi választási iroda vezetõjének indítványára haladéktalanul megbízza.

25. § (1) A választási bizottságoknak - a 23. §-ban említetteken felüli - további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetõleg listát állító jelölõ szervezet, illetõleg a független jelölt bízza meg.

(2) A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját megelõzõ 16. napig a választási bizottság elnökénél kell bejelenteni.

26. § (1) A választási bizottság választott tagjainak megbízatása a - 23. §-ban meghatározott - következõ általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart.

(2) A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a választás végleges eredményének közzétételével szûnik meg.

(3) Az Országos Választási Bizottságba az Országgyûlés alakuló ülésén képviselõcsoportot alakító pártok által a 25. § szerint megbízott tagok megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott idõpontig, illetõleg a képviselõcsoport megszûnéséig tart. Azok a pártok, amelyek a 25. § szerint nem bíztak meg tagot az Országos Választási Bizottságba, de az Országgyûlésben képviselõcsoportot alakítottak, az Országos Választási Bizottságba egy-egy tagot bízhatnak meg, akiknek a megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott idõpontig, illetõleg a képviselõcsoport megszûnéséig tart.

(4) A választási bizottság tagjának megbízatása az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl megszûnik:

a) ha a megbízatás törvényes feltételei megszûntek,

b) ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét,

c) lemondással,

d) a megbízatás visszavonásával.

27. § (1) Ha a választási bizottság választott tagja meghalt, vagy megbízatása a 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszûnt, helyébe a póttag lép. Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselõ-testülete, illetõleg a fõvárosi, megyei közgyûlés vagy az általuk kijelölt bizottságuk, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyûlés új tagot választ.

(2) Ha a választási bizottság megbízott tagja meghalt, vagy megbízatása a 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszûnt, helyébe a jelölõ szervezet, a független jelölt, illetõleg a képviselõcsoport új tagot bízhat meg.

(3) A 24. § szerint kell eljárni, ha az ott meghatározott okból nem került sor a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság új tagjának megválasztására.

(4) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint öt, a helyi választási iroda vezetõje a póttagok vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetõség a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetõje gondoskodik más település szavazatszámláló bizottságának esküt tett tagjai vagy póttagjai megbízásával.

28. § (1) A választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, a fõvárosi fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke, illetõleg az Országgyûlés elnöke elõtt esküt tesznek. Az eskü szövegét az 1. számú melléklet állapítja meg.

(2) A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskütételét követõen - alakuló ülést tart. Az alakuló ülésen a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét.

(3) A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnöki feladatokat a helyettese látja el.

(4) A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj.

29. § (1) A választási bizottság testületként mûködik, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelen levõ tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Szavazni igennel vagy nemmel lehet.

(2) A választási bizottság döntését indokolással ellátott határozatba kell foglalni. A kisebbségi véleményt is - indokaival együtt - jegyzõkönyvben kell rögzíteni.

BH1998. 456. Ha a párt elnevezését a bíróság - törvényesnek találva - bejegyezni rendelte, a választási szerv ezt a döntést nem bírálhatja felül [1997. évi C. tv. 29. § (2) bek., 34. § (2) bek., 51. § (1) bek., 55. § (2) bek., 56. § (1) bek., 79. §, 80. § (4) bek., 149. § g) pont, 1989. évi II. tv. 4. § (1) bek., 7. § (2) bek.].

30. § (1) A szavazatszámláló bizottság legalább öt tagból áll.

(2) A szavazatszámláló bizottság

a) ellenõrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,

b) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,

c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét,

d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta,

e) a szavazás eredményérõl jegyzõkönyvet állít ki.

BH1999. 45. A polgármesterjelöltek közötti esélyegyenlõség követelményének megsértése [1997, évi C. tv. 3. §, 30. § (2) bek.].

31. § (1) A helyi választási bizottság legalább három, az egy szavazókörrel rendelkezõ településen legalább öt tagból áll.

(2) A helyi választási bizottság:

a) dönt a jelöltek, a listák, a jelölõ szervezetek nyilvántartásba vételérõl, illetõleg elutasításáról,

b) kisorsolja a listák sorszámát,

c) jóváhagyja a település szavazólapjainak adattartalmát,

d) dönt a benyújtott kifogásról,

e) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

f) egyenlõ szavazatszám esetén kisorsolja, hogy melyik jelölt szerez mandátumot,

g) megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,

h) kiadja az illetékességi körébe tartozó képviselõknek és polgármesternek a megbízólevelet,

i) kitûzi az idõközi választást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait,

j) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkezõ szerv döntését,

k) kitûzi a helyi kisebbségi önkormányzati választást,

l) az egy szavazókörrel rendelkezõ településen ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait is.

32. § (1) Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság legalább három tagból áll.

(2) Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság

a) dönt a jelöltek, jelölõ szervezetek nyilvántartásba vételérõl, illetõleg elutasításáról,

b) jóváhagyja a választókerület szavazólapjainak adattartalmát,

c) dönt a benyújtott kifogásról,

d) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

e) megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,

f) kiadja az országgyûlési egyéni választókerületi képviselõnek a megbízólevelet,

g) kezdeményezi az Országos Választási Bizottságnál idõközi választás kitûzését,

h) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkezõ szerv döntését.

33. § (1) A területi választási bizottság legalább három tagból áll.

(2) A területi választási bizottság

a) dönt a listák és az azon levõ jelöltek, a jelölõ szervezetek nyilvántartásba vételérõl, illetõleg elutasításáról,

b) kisorsolja a listák sorszámát,

c) jóváhagyja a választókerület szavazólapjainak adattartalmát,

d) dönt a benyújtott kifogásról,

e) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

f) megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,

g) kiadja az illetékességi körébe tartozó képviselõknek a megbízólevelet,

h) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkezõ szerv döntését.

34. § (1) Az Országos Választási Bizottság legalább öt tagból áll.

(2) Az Országos Választási Bizottság

a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,

b) dönt a listák és az azokon szereplõ jelöltek, a jelölõ szervezetek nyilvántartásba vételérõl, illetõleg elutasításáról,

c) kisorsolja a listák sorszámát,

d) jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát,

e) dönt a benyújtott kifogásról,

f) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

g) megállapítja, hogy mely jelölõ szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékû %-os szavazathatárt,

h) megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,

i) kiadja a mandátumot szerzett képviselõknek a megbízólevelet,

j) megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét,

k) kitûzi az idõközi országgyûlési képviselõválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait,

l) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkezõ szerv döntését,

m) beszámol az Országgyûlésnek az országgyûlési képviselõk, valamint az önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választásáról, továbbá az országos népszavazásról,

n) eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal.

BH1998. 456. Ha a párt elnevezését a bíróság - törvényesnek találva - bejegyezni rendelte, a választási szerv ezt a döntést nem bírálhatja felül [1997. évi C. tv. 29. § (2) bek., 34. § (2) bek., 51. § (1) bek., 55. § (2) bek., 56. § (1) bek., 79. §, 80. § (4) bek., 149. § g) pont, 1989. évi II. tv. 4. § (1) bek., 7. § (2) bek.].

35. § (1) A választási irodák a választások elõkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölõ szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenõrzésével összefüggõ állami feladatot ellátó szervek.

(2) Minden választási bizottság mellett - kivéve a szavazatszámláló bizottságot - választási iroda mûködik. A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzõkönyvvezetõként mûködik.

(3) A helyi és az országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda vezetõje az illetékes jegyzõ, a területi választási iroda vezetõje a fõjegyzõ.

36. § (1) A választási iroda tagjait a választási iroda vezetõje, az Országos Választási Iroda vezetõjét és tagjait a belügyminiszter határozatlan idõre bízza meg.

(2) A választási iroda vezetõje a felettes választási iroda vezetõje elõtt esküt tesz. A választási iroda tagjai és az Országos Választási Iroda vezetõje megbízásukkor a megbízó elõtt tesznek esküt. Az eskü szövegét az 1. számú melléklet állapítja meg.

37. § (1) A választási iroda tagjává köztisztviselõ és közalkalmazott bízható meg.

(3) Ha a választási iroda vezetõjével szemben kizárási ok merül fel, azt haladéktalanul köteles közölni a felettes választási iroda vezetõjével - az Országos Választási Iroda vezetõje a belügyminiszterrel -, aki kinevezi az iroda új vezetõjét. A választási iroda tagja a vele szemben felmerült kizárási okról a választási iroda vezetõjét köteles haladéktalanul tájékoztatni, aki õt felmenti.

38. § (1) A választási iroda feladata:

a) hirdetményt tesz közzé a szavazás napjáról, a választással, a jelöléssel, a szavazással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az érvényes jelöléshez szükséges ajánlások számáról,

b) közzéteszi a választókerület jelöltjeinek, a jelölõ szervezeteknek a nevét, illetõleg a független jelölés tényét,

c) közzéteszi a választási bizottságok tagjainak és a választási iroda vezetõjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét,

d) megszervezi a választási szervek tagjainak oktatását, biztosítja a választópolgárok pártsemleges tájékoztatását,

e) mûködteti a választások információs rendszereit,

f) ellátja a jelöltajánlások ellenõrzésével kapcsolatos technikai feladatokat,

g) mûködteti a választási csalást felderítõ számítógépes programot,

h) ellátja a belügyminiszter rendeletében meghatározott más feladatokat.

(2) A választási iroda feladatkörében közszolgálati kiadványt, hirdetményt adhat ki.

39. § (1) A választási irodák szakmai tevékenységét a belügyminiszter az Országos Választási Iroda vezetõje útján irányítja.

(3) A polgármester, a képviselõ-testület, illetõleg a közgyûlés és annak tisztségviselõje a választások elõkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási iroda vezetõjének, tagjainak nem adhat utasítást.

VÁLASZTÁSI KAMPÁNY

40. § (1) A választási kampány a választás kitûzésétõl a szavazást megelõzõ nap 0 óráig tart.

(2) A szavazást megelõzõ nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend).

41. § A kampánycsend megsértésének minõsül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölõ szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történõ szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.

BH1999. 48. Nem minõsül a kampánycsend megsértésének, ha egy ismert pártállású személy televíziómûsorban - nem politikusként - szerepel úgy, hogy kijelentései a választói akarat befolyásolására nem alkalmasak [1997. évi C. tv. 41. §, 79. § (1) bek.].

BH1999. 47. A választás megismételtetése a kampánycsend megsértése miatt [1997. évi C. tv. 41. § és 79. § (1) bek. b) pont].

42. § (1) A választási kampány végéig a jelölõ szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek minõsül, amely engedély és bejelentés nélkül elõállítható. Egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlõ, illetõleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévõ ingatlan esetén - a vagyonkezelõi jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.

(4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fõvárosban a fõvárosi önkormányzat mûemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.

(6) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölõ szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követõ 30 napon belül köteles eltávolítani.

43. § (1) A választási gyûlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyûlés szervezõje gondoskodik.

(2) A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölõ szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyûlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

44. § (1) A kampányidõszakban a mûsorszolgáltatók a jelölõ szervezetek, illetõleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelõ magyarázatot fûzni tilos.

(2) A mûsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

45. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a névjegyzékben szereplõ választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölõ szervezeteknek kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a szavazás napja elõtti 20. napot követõen átadja. A szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhetõ.

(2) A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetõje a jelölt, jelölõ szervezet által írásban bejelentett igény alapján díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett, a szavazás napja elõtti 20. napot követõen - legfeljebb szavazóköri bontásban - a jelölt, jelölõ szervezet számára átadja.

(4) A választási kampány céljára a helyi választási iroda vezetõjén, továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalán kívül a jelöltek, jelölõ szervezetek számára más állami vagy önkormányzati szerv a saját nyilvántartásaiból személyes adatot nem szolgáltathat ki.

AJÁNLÁS

46. § (1) Jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt az értesítõkkel együtt kell eljuttatni a választópolgároknak.

(2) Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, akinek lakóhelye a választókerületben van.

(3) Jelöltet ajánlani a szavazást megelõzõ 23. napig lehet.

(4) Az ajánlás nem vonható vissza.

47. § (1) Az ajánlószelvényen jelöltet ajánlani a kitöltött ajánlószelvénynek a jelölt, illetõleg a jelölõ szervezet képviselõje részére történõ átadásával lehet.

(2) A választópolgárokhoz eljuttatott ajánlószelvény tartalmazza a választás megnevezését. Az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az ajánlott személy családi és utónevét, a jelölõ szervezet nevét, illetõleg a független jelölés tényét. Az ajánlószelvényt az ajánló választópolgár saját kezûleg aláírja.

48. § (1) Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - bárhol lehet gyûjteni.

(2) Nem gyûjthetõ ajánlószelvény:

a) munkahelyen munkaidõben vagy munkaviszonyból, illetõleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,

b) a fegyveres erõknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levõ személytõl a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,

c) tömegközlekedési eszközön,

d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

(3) Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak elõnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért elõnyt kérni, illetõleg elõnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos.

49. § (1) Közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölõ szervezet neve fel van tüntetve.

(2) Ha több jelölõ szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban - a választás szempontjából - egy jelölõ szervezetnek számítanak.

50. § (1) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet

a) nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le,

b) nem a 47. § (2) bekezdése szerint kitöltött ajánlószelvényen adtak le,

c) az ajánlási szabályok megsértésével gyûjtöttek.

(2) Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.

(3) Aki több jelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.

51. § (1) Azt a jelölõ szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni az alábbiak szerint:

a) ha a jelölõ szervezet több megye, illetõleg a fõváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási Bizottságnál,

b) ha a jelölõ szervezet csak egy megye, illetõleg a fõváros területén belül, de több országgyûlési egyéni választókerületben, illetõleg több településen kíván jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál,

c) ha a jelölõ szervezet csak egy országgyûlési egyéni választókerületben, illetõleg csak egy településen kíván jelöltet állítani, az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottságnál, illetõleg a helyi választási bizottságnál.

BH1998. 458. Területi lista állítására a jelölõ szervezet megyei szervezete nem jogosult, a jelölõ szervezet a bejegyzett párt [1997. évi C. tv. 51. § (3) bek., 80. § (4) bek., 149. § g) pont].

BH1998. 457. Az Országos Választási Bizottság érdemben nem vizsgálhatja a bíróság által bejegyzett párt tevékenységét és programját [1997. évi C. tv. 51. § (1) bek., 80. § (4) bek.].

BH1998. 456. Ha a párt elnevezését a bíróság - törvényesnek találva - bejegyezni rendelte, a választási szerv ezt a döntést nem bírálhatja felül [1997. évi C. tv. 29. § (2) bek., 34. § (2) bek., 51. § (1) bek., 55. § (2) bek., 56. § (1) bek., 79. §, 80. § (4) bek., 149. § g) pont, 1989. évi II. tv. 4. § (1) bek., 7. § (2) bek.].

52. § (1) A jelöltet legkésõbb a szavazást megelõzõ 23. napon az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az illetékes választási bizottságnál.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy

a) választójoga van,

b) a jelölést elfogadja,

c) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselõi vagy a polgármesteri megbízatással, illetõleg megválasztása esetén arról lemond.

(3) Ha a választókerületben két vagy több azonos családi és utónevû választópolgár kíván jelöltként indulni, a késõbb bejelentett személy köteles gondoskodni arról, hogy - betûjelzés vagy második utónév feltüntetésével - a korábban bejelentett jelölttõl megkülönböztethetõ legyen.

53. § (1) A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetõleg lista bejelentését vagy nyilvántartásba vételét igazoló, az 55. § (1) bekezdése szerint kiállított igazolás átadásával kell bejelenteni.

(2) Az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán szereplõ jelöltekre is alkalmazni kell.

(3) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhetõ mandátumok száma. A listán szereplõ jelöltek sorrendjét a jelölõ szervezet határozza meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következõ jelölt lép.

54. § (1) Az ajánlásokat az illetékes választási bizottságnak ellenõriznie kell.

(2) Az ajánlások ellenõrzése a számszerûség, a 46. § (2) bekezdésében és az 50. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében foglaltak ellenõrzését, továbbá az ajánlószelvényt átadó választópolgárok azonosítását jelenti.

55. § (1) A jelölõ szervezet, a jelölt, illetõleg a lista bejelentésérõl a választási iroda, nyilvántartásba vételérõl a választási bizottság igazolást ad ki.

BH1998. 456. Ha a párt elnevezését a bíróság - törvényesnek találva - bejegyezni rendelte, a választási szerv ezt a döntést nem bírálhatja felül [1997. évi C. tv. 29. § (2) bek., 34. § (2) bek., 51. § (1) bek., 55. § (2) bek., 56. § (1) bek., 79. §, 80. § (4) bek., 149. § g) pont, 1989. évi II. tv. 4. § (1) bek., 7. § (2) bek.].

56. § (1) A választási bizottság visszautasítja a jelölõ szervezet nyilvántartásba vételét, ha a jelölõ szervezet a törvényes feltételeknek nem felel meg.

(2) A választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a jelölt a törvényben elõírt nyilatkozatait nem tette meg.

(3) A választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg.

BH1998. 456. Ha a párt elnevezését a bíróság - törvényesnek találva - bejegyezni rendelte, a választási szerv ezt a döntést nem bírálhatja felül [1997. évi C. tv. 29. § (2) bek., 34. § (2) bek., 51. § (1) bek., 55. § (2) bek., 56. § (1) bek., 79. §, 80. § (4) bek., 149. § g) pont, 1989. évi II. tv. 4. § (1) bek., 7. § (2) bek.].

57. § Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlották, akkor legkésõbb a választást megelõzõ 19. napig nyilatkoznia kell arról, hogy melyik jelölést fogadja el.

58. § A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése elõtt a jelölésrõl írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetõleg a szavazólapokról törölni kell.

59. § (1) Az ajánlószelvényekrõl másolatot készíteni tilos. Nem tekinthetõ másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából vezetett technikai nyilvántartás.

(2) A jelölésnek az ajánló személyre vonatkozó adatai nem nyilvánosak. A jelöléssel kapcsolatos kifogás esetén az ajánlószelvény adatait, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság, a választási iroda és a bíróság ellenõrizheti.

(3) Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda a szavazás napján megsemmisíti.

(4) A jelölõ szervezet jelölési jogosultságát a választási bizottság a bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek nyilvántartásában ellenõrizheti.

60. § A jelöltnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra rendelkezésre álló határidõ lejártát követõ három napon belül meg kell semmisítenie, s errõl jegyzõkönyvet kell készítenie. A jegyzõkönyvet három napon belül a választási bizottságnak át kell adni.

61. § (1) Szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási bizottság, illetõleg az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdõdjék.

(2) Szavazni kizárólag személyesen, és - az e törvényben említett kivételekkel - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet.

(3) A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetõvé tétele érdekében - kérésére - a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja mozgóurnával felkeresi.

(4) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani, vagy - rendkívüli esemény kivételével - szüneteltetni. Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás elháríthatatlan külsõ ok miatt lehetetlenné vált, a szavazást a jelenlévõk kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényérõl a helyi választási iroda vezetõjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni.

62. § (1) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt vagy a jelölõ szervezet használatában van.

(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás zökkenõmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani. A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni.

(3) A szavazás céljára minden szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell felállítani.

63. § A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követõen a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

64. § (1) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát az elsõként szavazó választópolgár - aki a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet - jelenlétében a szavazás megkezdése elõtt megvizsgálja. A vizsgálat eredményét fel kell tüntetni a szavazási jegyzõkönyvben.

(2) Az urnákat az elsõként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. Ezt követõen a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenõrzõ lapot helyez, amely tartalmazza az ellenõrzõ lap elhelyezésének idõpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levõ tagjainak és az elsõként szavazó választópolgárnak az aláírását.

65. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke felelõs azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák; a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelezõ.

(2) A szavazás idõtartama alatt a szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak.

66. § (1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, illetõleg akit a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe felvesz.

(2) A szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki

a) igazolással rendelkezik,

b) igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, feltéve, hogy nem szerepel a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásában.

(3) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelõen igazolni, illetõleg aki - törvényi feltételek hiányában - nem vehetõ fel a névjegyzékbe. E személyekrõl a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet.

67. § (1) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzõlenyomattal lát el.

(2) A szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját.

(3) Ha egy jelölt kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényrõl a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni.

(4) A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezû aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.

68. § (1) A szavazólap kitöltéséhez szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A szavazófülke használatára a választópolgár nem kötelezhetõ.

(2) A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetõleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti.

69. § (1) Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplõ jelöltre, listára, népszavazási kérdésre (e fejezetben együtt: jelölt) lehet. A szavazólapok mintáit a 2-9. számú mellékletek állapítják meg.

(2) A jelöltre szavazni a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metszõ vonallal lehet.

(3) Érvénytelen az a szavazólap, amely

a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzõlenyomattal,

b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz.

(4) Érvénytelen az a szavazat, amelyet

a) a (3) bekezdés szerint érvénytelen szavazólapon adtak le,

b) nem a (2) bekezdés szerint adtak le,

c) kiesett jelöltre adtak le.

(5) A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak.

70. § (1) A választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság elõtt urnába helyezi.

(2) Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történõ helyezése elõtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a jegyzõkönyvben rögzíti. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat - személyenként - csak egyszer adhat ki.

71. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak elõtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.

(2) A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.

72. § (1) A szavazatszámláló bizottság jelen levõ tagjai együttesen kötelesek összeszámlálni valamennyi szavazólapot.

(2) A szavazatszámláló bizottság elõször a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetõleg betenni.

(3) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása elõtt ellenõrzi az urna sértetlenségét, felbontja az urnát, és meggyõzõdik az ellenõrzõ lap meglétérõl, majd az urnában levõ szavazólapok számát összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. A választás eredményének megállapításához az urnában levõ szavazólapokat számba veszi, az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja.

(4) A szavazatszámláló bizottság ezt követõen külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levõ tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetõleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben levõ szavazólapok számát.

(5) Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik, a jelöltekre leadott érvényes szavazatok közül - a jogosulatlanul szavazók száma szerint - jelöltenként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít.

(6) Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni, majd a (4) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.

(7) Ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok számának különbsége az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok egy százalékát nem haladja meg, vagy szavazataik között a különbség kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma, akkor a szavazatszámláló bizottság köteles az érvényes és érvénytelen szavazatokat ismételten megszámlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelõzõ számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzõkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell.

73. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követõen megállapítja a választás szavazóköri eredményét.

(2) Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzõkönyvei alapján legkésõbb a szavazást követõ napon összesíti a szavazatokat és megállapítja a választási eredményt.

74. § (1) A szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri, valamint a választási eredmény megállapításáról jegyzõkönyvet kell készíteni. Jegyzõkönyv ceruzával nem készíthetõ.

(3) A jegyzõkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási bizottság - kérésükre - átadja a jelöltek jelen levõ képviselõinek. Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot bélyegzõlenyomattal és aláírásával hitelesíti.

75. § (1) A szavazatszámláló bizottság a jegyzõkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.

(2) A jegyzõkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követõ három napon belül megtekinthetõ.

(3) A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban az illetékes választási bizottság tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és 90 napig meg kell õrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetõvé. A választás eredményével összefüggõ kifogás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerõs lezárásáig kell megõrizni. 90 nap után a választási iratokat - a jegyzõkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni.

(4) A jegyzõkönyvek elsõ példányát 90 nap elteltével az illetékes levéltárnak át kell adni.

76. § (1) A szavazatszámláló bizottság jegyzõkönyvvezetõje a szavazatok elsõ összeszámlálásának eredményérõl haladéktalanul adatlapot állít ki, amelynek adattartalmát soron kívül a helyi választási irodán, az országgyûlési egyéni választókerületi választási irodán és a területi választási irodán keresztül az Országos Választási Irodához továbbítja.

(2) A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat nyilvánosságra hozzák.

77. § (1) A választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölõ szervezet és az érintett választópolgár, illetõleg jogi személy panaszt nyújthat be.

(2) A választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást lehet benyújtani.

(3) A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz kell benyújtani. Az egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani, amely azt az iratokkal együtt legkésõbb a beérkezését követõ napon felterjeszti az elbírálására jogosult választási bizottsághoz, illetõleg bírósághoz.

BH1999. 190. A választási bizottság döntése elleni kifogásban pontosan meg kell jelölni a törvénysértést, és annak bizonyítékait is; általános jellegû kifogás elbírálásra nem alkalmas [1997. évi C. tv. 77. § (2) bek., 78. § (2) és (4) bek., 80. § (4) bek.].

78. § (1) A panaszt és a kifogást (a továbbiakban együtt: kifogás) úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a sérelmezett tevékenységtõl, illetõleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a beérkezésétõl számított három napon belül dönt.

(2) A kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

BH1999. 235. Választási ügyben a bizonyítékok nélkül elõterjesztett választási kifogás érdemi vizsgálatra alkalmatlan [1997. évi C. tv. 78. § (2) bek., 80. § (4) bek., 46/1998. (X. 21.) BM r. 32. §].

BH1999. 234. Választási ügyben a jogi képviselõ nélkül benyújtott kifogás érdemi elbírálásra alkalmatlan [1997. évi C. tv. 78. § (2) és (3) bek., 46/1998. (X. 21.) BM r. 32. §]

BH1999. 190. A választási bizottság döntése elleni kifogásban pontosan meg kell jelölni a törvénysértést, és annak bizonyítékait is; általános jellegû kifogás elbírálásra nem alkalmas [1997. évi C. tv. 77. § (2) bek., 78. § (2) és (4) bek., 80. § (4) bek.].

BH1999. 90. A választási ügyben a kifogás benyújtására nyitva álló háromnapos határidõ jogvesztõ és a határidõt a döntés meghozatalától kell számítani [1993. évi LXXVII. tv. 33. §, 1997. évi C. tv. 78. § (1) bek].

BH1999. 49. A bíróság választási ügyben a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja [1997. évi C. tv. 78. § (2) és (4) bek., 81. §]

BH1999. 46. Választási ügyben a határidõ elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye [1997. évi C. tv. 4. § (3) bek., 78. § (4) bek., 85. § (1) bek.].

BH1998. 459. A választási eljárás során benyújtott panaszban (kifogásban) konkrét kérelmet kell elõadni; a beadványt csak jogi képviselõ útján lehet elõterjeszteni [1997. évi C. tv. 78. § (1), (2) és (4) bek.].

79. § (1) Ha a választási bizottság, illetõleg a bíróság a kifogásnak helyt ad

a) megváltoztatja a törvénysértõ döntést, vagy

b) megsemmisíti a törvénysértõ döntést, és a választási eljárást vagy annak egy részét megismételteti.

(2) A választási bizottság és a bíróság határozatát - annak meghozatala napján - az érintettekkel és az illetékes választási bizottsággal közölni kell. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

BH1999. 48. Nem minõsül a kampánycsend megsértésének, ha egy ismert pártállású személy televíziómûsorban - nem politikusként - szerepel úgy, hogy kijelentései a választói akarat befolyásolására nem alkalmasak [1997. évi C. tv. 41. §, 79. § (1) bek.].

BH1999. 47. A választás megismételtetése a kampánycsend megsértése miatt [1997. évi C. tv. 41. § és 79. § (1) bek. b) pont].

BH1998. 456. Ha a párt elnevezését a bíróság - törvényesnek találva - bejegyezni rendelte, a választási szerv ezt a döntést nem bírálhatja felül [1997. évi C. tv. 29. § (2) bek., 34. § (2) bek., 51. § (1) bek., 55. § (2) bek., 56. § (1) bek., 79. §, 80. § (4) bek., 149. § g) pont, 1989. évi II. tv. 4. § (1) bek., 7. § (2) bek.].

80. § (1) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések [30. § (2) bek. a) és b) pont] ellen benyújtott kifogásról az illetékes helyi, illetve területi választási bizottság dönt. A választási bizottság döntése elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.

(2) A helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés körébe nem tartozó döntése - beleértve a 31. § (2) bekezdés l) pontja alapján hozott döntést is - ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.

(3) A területi választási bizottságnak az (1)-(2) bekezdés körébe nem tartozó döntése ellen benyújtott kifogásról az Országos Választási Bizottság dönt.

BH1999. 235. Választási ügyben a bizonyítékok nélkül elõterjesztett választási kifogás érdemi vizsgálatra alkalmatlan [1997. évi C. tv. 78. § (2) bek., 80. § (4) bek., 46/1998. (X. 21.) BM r. 32. §].

BH1999. 190. A választási bizottság döntése elleni kifogásban pontosan meg kell jelölni a törvénysértést, és annak bizonyítékait is; általános jellegû kifogás elbírálásra nem alkalmas [1997. évi C. tv. 77. § (2) bek., 78. § (2) és (4) bek., 80. § (4) bek.].

BH1998. 460. A jelöltállítással arányos költségvetési támogatás összegének megállapítása [1997. évi C. tv. 91. § (1) bek., 80. § (4) bek.].

BH1998. 458. Területi lista állítására a jelölõ szervezet megyei szervezete nem jogosult, a jelölõ szervezet a bejegyzett párt [1997. évi C. tv. 51. § (3) bek., 80. § (4) bek., 149. § g) pont].

BH1998. 457. Az Országos Választási Bizottság érdemben nem vizsgálhatja a bíróság által bejegyzett párt tevékenységét és programját [1997. évi C. tv. 51. § (1) bek., 80. § (4) bek.].

BH1998. 456. Ha a párt elnevezését a bíróság - törvényesnek találva - bejegyezni rendelte, a választási szerv ezt a döntést nem bírálhatja felül [1997. évi C. tv. 29. § (2) bek., 34. § (2) bek., 51. § (1) bek., 55. § (2) bek., 56. § (1) bek., 79. §, 80. § (4) bek., 149. § g) pont, 1989. évi II. tv. 4. § (1) bek., 7. § (2) bek.].

81. § A jogorvoslat általános szabályait a névjegyzék összeállításával kapcsolatos, valamint a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslati eljárásokban a 82-85. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

BH1999. 49. A bíróság választási ügyben a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja [1997. évi C. tv. 78. § (2) és (4) bek., 81. §]

82. § (1) A névjegyzékbõl való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének idõtartama alatt lehet kifogást benyújtani. Az a polgár, akit a névjegyzékbõl a 16. § (4) vagy (5) bekezdése szerint töröltek, az errõl szóló értesítés kézhezvételét követõ három napon belül nyújthat be kifogást.

(2) A kifogást a helyi választási iroda vezetõjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról három napon belül dönt. A kifogás elutasítását a választópolgár annak közlésétõl számított három napon belül kifogással támadhatja meg az illetékes helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál. A bíróság egyesbíróként jár el.

(3) Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkezõ esetben a kifogást elutasítja.

83. § A helyi választási iroda vezetõjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi választási iroda vezetõjével is közölni kell.

84. § A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése [73. § (1) bek.] ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye.

85. § (1) A választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése [73. § (2) bek.] ellen

a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértõ voltára, vagy

b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére

(2) A kifogás elbírálására jogosult választási bizottság a kifogásról legkésõbb a beérkezését követõ napon dönt. A választási bizottság döntése elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a választási bizottság döntését követõ napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A bíróság a kifogásról legkésõbb a beérkezését követõ napon dönt.

BH1999. 46. Választási ügyben a határidõ elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye [1997. évi C. tv. 4. § (3) bek., 78. § (4) bek., 85. § (1) bek.].

XI. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK VÁLASZTÁSA

86. § Az I-X. fejezet rendelkezéseit az országgyûlési képviselõk választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

87. § (1) A választás második fordulójáról az illetékes választási bizottság a választópolgárokat közlemény, illetõleg hirdetmény útján tájékoztatja.

(2) A választások eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó útján nyilvánosságra hozza.

(3) Az országosan összesített végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi.

88. § A választókerületek kialakításának elvei:

a) az egyéni választókerület a fõváros, megye területén belül van,

b) a települési önkormányzat egész területe az egyéni választókerületen belül van; a fõvárosban az egyéni választókerület két vagy több fõvárosi kerületi önkormányzat területére is kiterjedhet; a fõvárosi kerület és a megyei jogú város két vagy több egyéni választókerületre is osztható,

c) az egyéni választókerület székhelye - lehetõség szerint - városban van,

d) a város és vonzáskörzete egy választókerületet is alkothat,

e) a területi választókerület a fõváros, illetõleg a megye területével azonos.

89. § (1) Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétõl távol van, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjétõl kért igazolással azon település helyi választási irodájának vezetõjétõl - vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától - kérheti a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás alapján a választópolgár azon a településen szavazhat, ahol tartózkodik.

(2) Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje a választópolgárt egyidejûleg törli a névjegyzékbõl. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a névjegyzéken fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetõleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri.

(3) Az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell õrizni.

(4) Igazolást legkésõbb az elsõ fordulót megelõzõ második napon lehet kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhetõ, feltéve, hogy az az illetékes helyi választási irodához legkésõbb az elsõ fordulót megelõzõ 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni.

(5) Az igazolás kiadásához az igazolást kérõ a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik, továbbá azt köteles közölni, hogy az igazolást az elsõ, a második vagy mindkét fordulóra kéri.

90. § (1) Az országgyûlési képviselõk választásán az alábbi választási bizottságok mûködnek:

a) szavazatszámláló bizottság,

b) az egy szavazókörrel rendelkezõ településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,

c) országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság,

d) területi választási bizottság,

e) Országos Választási Bizottság.

(2) Az országgyûlési képviselõk választásán az alábbi választási irodák mûködnek:

a) helyi választási iroda,

b) egyéni választókerületi választási iroda,

c) területi választási iroda,

d) Országos Választási Iroda.

91. § (1) Minden jelölõ szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. A független jelöltek a jelölõ szervezetek jelöltjeivel azonos mértékû költségvetési támogatásban részesülnek. A költségvetési támogatásra országosan fordítható pénzeszköz összegét az Országgyûlés állapítja meg.

(2) Az egy jelöltre jutó támogatás meghatározásánál az egyéni választókerületi jelöltek számát, területi listán pártonként a jelöltek, de legfeljebb a megszerezhetõ mandátumszámmal azonos számú jelöltek számát, valamint az országos listákon ténylegesen, de pártonként legfeljebb 58 jelölt számát kell alapul venni. Az egyéni választókerületben és listán, illetõleg területi és országos listán is jelölt személyt a jelölések számának megfelelõen kell figyelembe venni.

BH1998. 460. A jelöltállítással arányos költségvetési támogatás összegének megállapítása [1997. évi C. tv. 91. § (1) bek., 80. § (4) bek.].

92. § (1) A független jelöltek, illetõleg a jelölõ szervezetek a választásra a 91. §-ban foglalt költségvetési támogatáson felül jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak. A figyelembe vehetõ jelöltek számát a 91. § (2) bekezdése szerint kell megállapítani.

(2) Minden jelölõ szervezetnek és független jelöltnek a választás második fordulóját követõ 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.

(3) A választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevõszék a választás második fordulóját követõ egy éven belül az országgyûlési képviselethez jutott jelölõ szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölõ szervezetek és független jelöltek tekintetében más jelölt, jelölõ szervezet kérelmére ellenõrzi. Az ellenõrzés iránti kérelmet a választás második fordulóját követõ 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni.

(4) Az a jelölõ szervezet, illetõleg független jelölt, amely, illetõleg aki az (1) bekezdésben foglalt szabályt megsértette, köteles a túllépés értékének kétszeresét 15 napon belül a központi költségvetés részére befizetni, és azt az elsõ választók felkészítésére kell felhasználni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani.

93. § (1) Az országos közszolgálati mûsorszolgáltatók az országos listát állító jelölõ szervezetek, a körzeti közszolgálati mûsorszolgáltatók a vételkörzetükben területi listát állító jelölõ szervezetek, a helyi közszolgálati mûsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelõzõ 18. naptól legkésõbb a szavazást megelõzõ 3. napig legalább egyszer ingyenesen közlik.

(2) A választási kampány utolsó napján az (1) bekezdésben megjelölt mûsorszolgáltatók az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, ingyenesen közzéteszik a jelölõ szervezetek, illetõleg jelöltek által készített politikai hirdetéseket.

94. § (1) A területi listát és az azon szereplõ jelölteket legkésõbb a szavazást megelõzõ 20. napon, az országos listát és az azon szereplõ jelölteket legkésõbb a szavazást megelõzõ 19. napon kell bejelenteni.

(2) Nem érinti a listaállítás jogát az, ha az egyéni választókerületi jelölt kiesett.

95. § (1) A listák kapcsolását, a kapcsolt listák sorrendjét és a kapcsolt listákon szereplõ jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjét legkésõbb a szavazást megelõzõ 18. napon lehet bejelenteni. A listakapcsolásra vonatkozó bejelentést a választási bizottság nyilvánosságra hozza.

(3) A közös jelöltek és a közös területi listák töredékszavazatainak megosztását legkésõbb a szavazást megelõzõ 18. napon lehet bejelenteni. A bejelentést a választási bizottság nyilvánosságra hozza.

(4) A közös lista állításával egyidejûleg be kell jelenteni, hogy az egyes jelölteket melyik jelölõ szervezet állította.

96. § (1) Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre és külön szavazólap a területi listára történõ szavazáshoz.

(2) Az egyéni választókerület szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét, az 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztetõ jelzést, valamint a jelölõ szervezetek nevét, illetõleg a független jelölés tényét.

(3) A területi listás szavazólap a választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölõ szervezetek nevét. A szavazólapon - a jelölõ szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az elsõ öt jelölt nevét, valamint az esetleges listakapcsolás tényét.

(5) Közös jelölt, illetõleg közös lista állítása esetén valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon.

97. § A szavazatszámlálásra és a jegyzõkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat az egyéni választókerületi és a területi listás szavazólapok tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

98. § (1) A szavazóköri jegyzõkönyveket az országgyûlési egyéni választókerületi, illetõleg a területi választási bizottsághoz kell továbbítani.

(3) Az Országos Választási Bizottság a területi választási bizottságok jegyzõkönyvei alapján, azok beérkezését követõen megállapítja a százalékos határt és azt, hogy mely területi listák juthatnak mandátumhoz; errõl haladéktalanul értesíti a területi választási bizottságokat, amelyek megállapítják a területi választókerületi választás eredményét, amelyet jegyzõkönyvben rögzítenek.

(4) Az Országos Választási Bizottság az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzõkönyvei alapján, azok beérkezését követõen összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz.

99. § (1) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések [30. § (2) bek. a) és b) pont] - beleértve a helyi választási bizottságnak a 31. § (2) bekezdésének l) pontja alapján hozott döntését is - ellen benyújtott kifogásról az illetékes egyéni választókerületi, illetõleg területi választási bizottság dönt. A választási bizottság döntése elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.

(2) Az egyéni választókerületi választási bizottságnak az (1) bekezdés körébe nem tartozó döntése ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.

XII. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÕK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TAGJAINAK VÁLASZTÁSA

100. § Az I-X. fejezet rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak választásán (a továbbiakban együtt: önkormányzati választások) a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

101. § Választókerület:

a) a megyei közgyûlés tagjai választásának tekintetében a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú települések együttesen, illetõleg a 10 000-nél több lakosú települések együttesen, a megyei jogú városok nélkül,

b) a fõpolgármester és a fõvárosi közgyûlés tagjai választásának tekintetében a fõváros,

c) a polgármester választása, a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település települési önkormányzati képviselõinek választása, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk választása tekintetében a település,

d) a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselõinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület.

102. § (1) Az egyéni választókerületek sorszámát és területét a helyi választási iroda vezetõje a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján állapítja meg.

(2) A helyi választási iroda vezetõje döntése ellen a döntést követõ három napon belül a területi választási iroda vezetõjéhez lehet kifogással fordulni, ha a településen belül az egyéni választókerületeket úgy alakították ki, hogy az egyes választókerületek lakosságának a száma aránytalan. A kifogásról a területi választási iroda vezetõje három napon belül dönt. További jogorvoslatnak helye nincs.

103. § A bevándorolt nem magyar állampolgárokról a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala vagy területi szerve a névjegyzék összeállításához adatokat szolgáltat.

104. § (1) Ha a választópolgár a lakóhelyén túl tartózkodási hellyel is rendelkezik, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjétõl kért igazolással a tartózkodási helye szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjétõl - vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól - kérheti a névjegyzékbe való felvételét. Az igazolás alapján a választópolgár a tartózkodási helyén szavazhat.

(2) Az igazolás kiadásakor a lakóhely szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje a választópolgárt egyidejûleg törli a névjegyzékbõl. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a névjegyzéken fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetõleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri.

(4) Igazolást legkésõbb a szavazást megelõzõ második napon lehet kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhetõ, feltéve hogy az az illetékes helyi választási irodához legkésõbb a szavazást megelõzõ 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni.

(5) Az igazolás kiadásához az igazolást kérõ a nevét, személyi azonosítóját és lakcímét köteles közölni.

105. § (1) Az önkormányzati választásokon az alábbi választási bizottságok mûködnek:

a) szavazatszámláló bizottság,

b) helyi választási bizottság,

c) területi választási bizottság,

d) Országos Választási Bizottság.

(2) Az önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák mûködnek:

a) helyi választási iroda,

b) országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda,

c) területi választási iroda,

d) Országos Választási Iroda.

106. § (1) A helyi közszolgálati mûsorszolgáltatók a szavazást megelõzõ 15. naptól a választást megelõzõ 3. napig a jelölés, illetve a listaállítás arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölõ szervezetek, továbbá a polgármesterjelöltek politikai hirdetését. Ez a jogosultság valamennyi független jelöltet együttesen, a jelölésük arányában illeti meg.

(2) A választási kampány utolsó napján az országos közszolgálati mûsorszolgáltatók közreadják annak a nyolc jelölõ szervezetnek a választási összefoglalóját, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselõ- és polgármesterjelöltet állították. A közös jelölteket és listákat a jelölés arányában kell figyelembe venni.

107. § (1) A megyei lista ajánlására a VII. fejezet jelöltajánlásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

(2) A kompenzációs listát, valamint az azon szereplõ jelölteket legkésõbb a szavazást megelõzõ 20. napon, a fõvárosi listát, valamint az azon szereplõ jelölteket legkésõbb a szavazást megelõzõ 19. napon kell bejelenteni.

108. § Ha a kislistás vagy a vegyes választási rendszerben a jelölt kisebbségi jelöltként indul, e tényt az ajánlószelvényen és a szavazólapon fel kell tüntetni.

109. § (1) A helyi választási bizottság a vegyes választási rendszerben kisebbségenként külön-külön kisebbségi kompenzációs listára vesz valamennyi, az egyéni választókerületben akár független kisebbségi jelöltként, akár kisebbségi jelölõ szervezet jelöltjeként indult jelöltet.

(2) A kisebbségi jelölõ szervezetek, illetõleg a kisebbségi jelöltek közös kompenzációs listát is indíthatnak, amelyet a választást megelõzõ 18. napig jelenthetnek be a helyi választási bizottságnál.

(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban közölheti a helyi választási bizottsággal, hogy nem kíván a kisebbségi kompenzációs listán indulni.

110. § (1) Külön-külön szavazólap szolgál

a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a kislistás, a polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és a megyei listás választásra,

b) a 10 000-nél több lakosú településen az egyéni választókerületi, a polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és - a megyei jogú város kivételével - a megyei listás választásra,

c) a fõvárosban az egyéni választókerületi, a polgármester-, a fõpolgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati, valamint a fõvárosi listás választásra.

(2) A települési kislistás, az egyéni választókerületi, a helyi kisebbségi önkormányzati és a polgármester-választás szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét, a 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztetõ jelzést, valamint a jelölõ szervezetek nevét - a jelölõ szervezet kérésére annak rövidítését is -, illetõleg a független jelölés tényét. A kisebbséget képviselõ jelölt kívánságára a nevét, illetõleg a jelölõ szervezet nevét a szavazólapnak a kisebbség anyanyelvén is tartalmaznia kell.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzati szavazólap a jelöltek nevét kisebbségenként tartalmazza. Az egyes kisebbségek a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek a szavazólapon.

(6) Közös jelölt és közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni.

111. § A szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki a 104. § szerinti igazolást átadta.

112. § A kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati választás tekintetében az érvényes szavazatokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni. Az érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapokat külön kell kötegelni. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.

113. § (1) A helyi, illetõleg a területi választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzõkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét.

(2) A települési kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati választás eredményérõl összesítõ jegyzõkönyv, a vegyes választási rendszer egyéni választókerületi eredményérõl választókerületenként külön-külön jegyzõkönyv, listás eredményérõl, valamint a fõvárosi listás választás eredményérõl és a polgármester választásáról külön jegyzõkönyv készül. A megyei közgyûlési tagok választási eredményérõl választókerületenként összesítõ jegyzõkönyvet kell készíteni.

(3) Csak a polgármester-választás, a fõpolgármester-választás, valamint a fõvárosi, megyei közgyûlési tagok választásának nem hivatalos eredményérõl kell adatlapot kiállítani.

114. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzati választást a helyi választási bizottság tûzi ki. A választást legkésõbb 45 nappal a települési önkormányzati választást megelõzõen, azzal azonos napra kell kitûzni.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitûzését írásban lehet kezdeményezni a települési önkormányzati választás kitûzését követõ 10 napon belül. A kezdeményezés iratmintáját a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény melléklete tartalmazza.

115. § (1) Az idõközi választást az ok felmerülésétõl számított 30 napon belül az illetékes választási bizottság tûzi ki. Idõközi választást az önkormányzati általános választást megelõzõ, valamint az azt követõ 6 hónapon belüli idõpontra nem lehet kitûzni. Az idõközi választásra az általános választás szabályait kell alkalmazni.

(3) Ha a településen csak helyi kisebbségi önkormányzati idõközi választásra kerülsor, a szavazóköröket úgy is ki lehet alakítani, hogy egy szavazókörre a 10. § (1) bekezdésében meghatározottnál több választópolgár jusson. Ha a szavazókörök száma kevesebb, mint a 23. § (1) bekezdése szerint megválasztott szavazatszámláló bizottságok száma, a helyi választási iroda vezetõje állapítja meg, hogy mely szavazatszámláló bizottságok mûködnek az idõközi választásokon.

115/A. § Ha a választást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, az illetékes választási bizottság a megismételt választást a megismételtetett választást követõ 30 napon belülre tûzi ki.

ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS

116. § Az I-X. fejezet, valamint a 89. § rendelkezéseit az országos népszavazáson a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

117. § Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelõ aláírásgyûjtõ ívet, illetõleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti.

118. § (1) Az aláírásgyûjtésre a 46. § (2) és (4) bekezdése, a 48. §, az 50. § (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése, valamint az 54. §, az 59. § és a 60. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelõen alkalmazni kell.

(2) Valamennyi aláírásgyûjtõ ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.

(4) Az aláírásgyûjtõ ívet az aláírást gyûjtõ polgár az aláírásával látja el.

119. § (1) Az aláírások ellenõrzése az érvényesnek tekinthetõ aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történõ megállapítását jelenti a népszavazás-kezdeményezést aláíró választópolgárok adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínûsíti a kellõ számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenõrzését az aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható.

(3) Az aláírások ellenõrzését a kezdeményezés benyújtásától számított 45 napon belül kell lefolytatni.

120. § (1) Ha az aláírások ellenõrzése során alapos gyanú merül fel meghatározott aláírások eredetiségét illetõen, és az ilyen aláírások érvényessége vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés érvényességét, az Országos Választási Bizottság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala vagy területi szerve, illetõleg a helyi választási iroda vezetõje útján a személyazonosságot is ellenõrizheti.

(2) A személyazonosság (1) bekezdésben foglalt ellenõrzése esetén az aláírások ellenõrzésének határideje 30 nappal meghosszabbodik.

121. § Az aláírásgyûjtõ íveket az aláírások ellenõrzését, illetõleg a jogorvoslati eljárás befejezését követõ 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.

122. § (1) A népszavazást legkésõbb 35 nappal a szavazás napja elõtt kell kitûzni.

(2) A népszavazást az (1) bekezdés szerinti idõközön belülre is ki lehet tûzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást tûzött ki, annak idejéig legalább 20 nap van hátra, és az újabb kérdésben történõ népszavazás egyidejû megtartása a szavazás lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.

(3) A népszavazás elrendelésérõl és a népszavazás idõpontjának kitûzésérõl szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

123. § A népszavazáson a névjegyzéket a szavazás napja elõtt 18 nappal kell közszemlére tenni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükrõl legkésõbb a szavazás napja elõtti 16. napig kell értesítõ megküldésével tájékoztatni.

124. § (1) A népszavazáson az alábbi választási bizottságok mûködnek:

a) szavazatszámláló bizottság,

b) az egy szavazókörrel rendelkezõ településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,

c) területi választási bizottság,

d) Országos Választási Bizottság.

(2) A népszavazáson az alábbi választási irodák mûködnek:

a) helyi választási iroda,

b) országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda,

c) területi választási iroda,

d) Országos Választási Iroda.

125. § (1) A választási bizottságokba - az Országos Választási Bizottság kivételével - a kezdeményezést benyújtók választási bizottságonként egy közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevõ, de országgyûlési képviselõcsoporttal rendelkezõ pártok egy-egy megbízottat küldhetnek.

(2) Az Országos Választási Bizottság tagjaként a kezdeményezést benyújtó, de országgyûlési képviselõcsoporttal nem rendelkezõ szervezetek egy közös képviselõt bízhatnak meg.

126. § (1) A szavazás, az eredmény megállapítása és a jogorvoslat során a népszavazásra feltett minden kérdést külön-külön kell figyelembe venni.

(2) Több kérdés esetén a kérdéseket a népszavazás elrendelésének sorrendjében, folyamatos sorszámozással ellátva kell a szavazólapon feltüntetni.

127. § (1) A 72. § alkalmazása során jelöltön választ kell érteni.

(2) Ha a szavazólapon több kérdés szerepel, a szavazólapon leadott érvényes szavazatokat kérdésenként külön-külön kell megszámlálni. Ha a választópolgár egy kérdésen belül több válaszra szavazott, e szavazatai érvénytelenek, ez azonban nem érinti a szavazólap érvényességét. Az érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapokat külön kell kötegelni. A kötegre kérdésenként és azon belül válaszonként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.

128. § A népszavazás eredményét a szavazatszámláló bizottságok jegyzõkönyvei alapján, azok beérkezését követõen az Országos Választási Bizottság állapítja meg.

129. § A népszavazás eredményérõl az Országos Választási Bizottság írásban tájékoztatja a köztársasági elnököt és az Országgyûlés elnökét, valamint közleményt tesz közzé a Magyar Közlönyben.

Jogorvoslat

130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen az Alkotmánybírósághoz lehet kifogást benyújtani.

(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.

(4) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések [30. § (2) bek. a) és b) pont] - beleértve a helyi választási bizottságnak a 31. § (2) bekezdésének l) pontja alapján hozott döntését is - ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.

ORSZÁGOS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

131. § Az országos népi kezdeményezés során a 117-121. § és a 130. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

HELYI NÉPSZAVAZÁS

132. § Az I-X. fejezet, valamint a 118. §, a 119. §, a 121. §, a 122. § (1) bekezdése, a 123. §, a 126. § és a 127. § rendelkezéseit a helyi népszavazáson az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

133. § (1) Az aláírásgyûjtõ ívek egy példányát az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetõjéhez, megyei, fõvárosi ügyben a területi választási iroda vezetõjéhez.

(2) A helyi, illetõleg a területi választási iroda vezetõje a jogszabályi feltételeknek megfelelõ aláírásgyûjtõ ívet a benyújtásától számított 15 napon belül hitelesíti. Meg kell tagadni az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha

a) a kérdés nem tartozik a képviselõ-testület, illetõleg a közgyûlés hatáskörébe;

b) a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani;

c) ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak;

d) az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt követelményeknek.

134. § (1) A népszavazás kitûzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését követõ egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez, illetõleg a közgyûlés elnökéhez (e fejezetben együtt: polgármester). A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítõ aláírások érvénytelenek.

(2) A határidõ elmulasztása esetén a helyi, illetõleg a területi választási bizottság az aláírásokat nem ellenõrzi.

135. § Az aláírások ellenõrzésérõl a helyi, illetõleg a területi választási bizottság gondoskodik.

136. § (1) Ha az aláírások ellenõrzése során alapos gyanú merül fel meghatározott aláírások eredetiségét illetõen, és az ilyen aláírások érvényessége vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés érvényességét, a helyi, illetõleg a területi választási bizottság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetõleg a helyi választási iroda vezetõje útján a személyazonosságot is ellenõrizheti.

(2) A személyazonosság (1) bekezdés szerinti ellenõrzése esetén az aláírások ellenõrzésének határideje 30 nappal meghosszabbodik.

137. § (1) A helyi, illetõleg a területi választási bizottság elnöke az aláírások ellenõrzésének eredményérõl haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

(2) Az aláírásgyûjtõ íveket az aláírások ellenõrzését, illetve a jogorvoslati eljárás befejezését követõ 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.

138. § A polgármester a népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a 137. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét, nem állampolgári kezdeményezés esetén a benyújtását követõ legközelebbi ülésnapon bejelenti.

139. § A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésrõl a polgármester bejelentését követõ 30 napon belül dönteni kell.

140. § Ha a népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezést késve nyújtották be, vagy az aláírások ellenõrzésének eredményeként a helyi, illetõleg a területi választási bizottság azt állapította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el az önkormányzati rendeletben meghatározott számot, a kezdeményezést a polgármester elutasítja.

141. § A népszavazás idõpontját a képviselõ-testület, illetõleg a fõvárosi, megyei közgyûlés (e fejezetben együtt: képviselõ-testület) a népszavazás elrendelésével egyidejûleg tûzi ki.

142. § A népszavazás elrendelésérõl és a népszavazás idõpontjának kitûzésérõl szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

143. § (1) A helyi népszavazáson az alábbi választási bizottságok mûködnek:

a) szavazatszámláló bizottság,

b) helyi választási bizottság,

c) területi választási bizottság,

d) fõvárosi, megyei ügyben az Országos Választási Bizottság is.

(2) A helyi népszavazáson az alábbi választási irodák mûködnek:

a) helyi választási iroda,

b) országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda,

c) területi választási iroda,

d) fõvárosi, megyei ügyben az Országos Választási Iroda is.

144. § A szavazatszámláló bizottságba és a helyi, illetõleg fõvárosi vagy megyei ügyben a területi választási bizottságba a kezdeményezést benyújtók választási bizottságonként egy közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevõ, de a képviselõ-testületben képviselõcsoporttal rendelkezõ jelölõ szervezetek egy-egy megbízottat delegálhatnak.

145. § (1) A népszavazási eredményt a szavazatszámláló bizottságok jegyzõkönyvei alapján a helyi, illetõleg fõvárosi vagy megyei ügy esetén a területi választási bizottság állapítja meg.

(2) A helyi népszavazáson nem kell adatlapot kiállítani.

146. § A helyi, illetõleg a területi választási iroda vezetõjének a népszavazás-kezdeményezés aláírásgyûjtõ íveinek hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz lehet kifogást benyújtani.

HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

147. § A helyi népi kezdeményezés során a 118. §, a 119. §, a 133-140. § és a 146. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

148. § A helyi, illetõleg a területi választási iroda vezetõje akkor tagadja meg az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha

a) a kérdés nem tartozik a képviselõ-testület hatáskörébe,

b) az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt követelményeknek.

XVII. FEJEZET

ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK

149. § E törvény alkalmazásában

b) fõjegyzõ: a fõvárosi fõjegyzõ, a megyei fõjegyzõ,

c) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölõ szervezet állít,

d) hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelõszülõ, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa,

e) jegyzõ: a települési jegyzõ, a körjegyzõ,

f) jelölési fajta: az országgyûlési képviselõk választásán az egyéni választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán a polgármester-/fõpolgármester-, a kislistás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a megyei/fõvárosi listás, a kisebbségi kislistás jelölés,

g) jelölõ szervezet: a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölõ szervezetek egy jelölõ szervezetnek számítanak,

h) képviselõ: az országgyûlési képviselõ, a települési önkormányzat képviselõ-testületének tagja, a megyei közgyûlés tagja, a fõvárosi közgyûlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja,

i) kezdeményezést benyújtók: népszavazás állampolgári kezdeményezése, valamint népi kezdeményezés esetén azok a szervezetek, illetve magánszemélyek, amelyek, illetve akik a kezdeményezést benyújtották,

j) kisebbségi jelölt: valamely - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerinti - nemzeti vagy etnikai kisebbség képviseletét vállaló független jelölt, illetõleg a kisebbségi szervezet jelöltje,

k) kisebbségi szervezet: olyan társadalmi szervezet, amely - a bírósági bejegyzés szerint - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott nemzeti vagy etnikai kisebbséget képvisel,

l) plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül,

m) polgármester: a település polgármestere, Budapest fõpolgármestere,

n) település: a község, a város, a megyei jogú város, a fõvárosi kerület,

o) választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölõ szervezet népszerûsítése, választási gyûlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.

BH1998. 458. Területi lista állítására a jelölõ szervezet megyei szervezete nem jogosult, a jelölõ szervezet a bejegyzett párt [1997. évi C. tv. 51. § (3) bek., 80. § (4) bek., 149. § g) pont].

BH1998. 456. Ha a párt elnevezését a bíróság - törvényesnek találva - bejegyezni rendelte, a választási szerv ezt a döntést nem bírálhatja felül [1997. évi C. tv. 29. § (2) bek., 34. § (2) bek., 51. § (1) bek., 55. § (2) bek., 56. § (1) bek., 79. §, 80. § (4) bek., 149. § g) pont, 1989. évi II. tv. 4. § (1) bek., 7. § (2) bek.].

150. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

151. § (1) Az e törvény hatálybalépése elõtt kitûzött választás, továbbá elrendelt népszavazás lebonyolítására a választás kitûzésének, illetõleg a népszavazás elrendelésének idõpontjában hatályban lévõ rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ, népszavazás elrendelésére irányuló, illetõleg népi kezdeményezés esetén e törvény 117. §-át nem kell alkalmazni.

152. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az országgyûlési egyéni és területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.

153. § (1) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a névjegyzék és választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása, valamint a választókerületek és a szavazókörök kialakítása elõkészítésének rendjét,

b) a választási eljárás határidõit és határnapjait,

c) a választási irodák feladatait és tagjainak képzését; az országos, területi, helyi választási irodák közötti hatáskörmegosztást,

d) a választásokkal összefüggõ állami feladatok számítástechnikai, szavazatösszesítési rendjének megszervezését, technikai lebonyolítását,

e) az értesítõ, az ajánlószelvény, az aláírásgyûjtõ ív mintáját, a választási jegyzõkönyvek, adatlapok és egyéb nyomtatványok mintáit, példányszámát és továbbításának rendjét,

f) a választási eredmény országosan összesített adatainak körét,

g) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belsõ ellenõrzési rendjét.

(3) A belügyminiszter az országgyûlési és a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választásával, valamint az országos népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezésérõl és lebonyolításáról beszámol az Országgyûlésnek.

154. § A belügyminiszter a választás állami feladatainak ellátására jogi személlyel szerzõdést köthet a biztonsági követelmények biztosításával. Nem köthetõ szolgáltatási szerzõdés a névjegyzék és a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásának összeállítására, az ajánlások ellenõrzésére, továbbá a kétszer-többször szavazás ellenõrzésére.

155. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 4. §-ának (3) bekezdésébõl a "továbbá a választókerületek kialakításának elveit" szövegrész, 5. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, (2) bekezdésének második, harmadik és ötödik mondata, (3) bekezdésének harmadik mondata, 6. §-a, IV-X. fejezete, 46. §-ának (2) bekezdése, 49. §-a, 51. §-a, 52. §-ának a) és e)-j) pontja, 53-55. §-a, valamint 1. és 5-17. számú melléklete,

b) a Vjt. módosításáról szóló 1990. évi II. törvény,

c) a Vjt. módosításáról és kiegészítésérõl szóló 1994. évi III. törvény 2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése, 6-32. §-a, 34-38. §-a, 39. §-ának (5)-(6) bekezdése, valamint 1. és 5-16. számú mellékletei,

d) a Vjt. módosításáról szóló 1994. évi XXV. törvény,

e) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 153. §-a,

f) az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI. törvény 22-24. §-a és 41. §-ának (6) bekezdése,

g) a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) II. fejezete, 10. és 12. §-a, IV. és V. fejezete, 25. §-ának (1) és (4) bekezdése, 26. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata és (2)-(5) bekezdése, 27. §-ának (3)-(4) bekezdése, 28. §-a, 30. §-ának (2), (3) és (5) bekezdése, VII. fejezete, 42. §-a (2) bekezdésének elsõ és második mondata, (3) bekezdése, 46/A. §-a (1) bekezdésének második mondatából az "a 27. § (1) bekezdés alapján" szövegrész, 48. §-ának (2)-(3) bekezdése, 50/A. §-ának (1) és (3) bekezdése, 50/C. §-a (1) bekezdésének második mondata és (4) bekezdésébõl az "a 28. § (4) bekezdés szerinti" szövegrész, 50/D. §-a, XII. fejezete, 53. §-ának (2) bekezdése és (3) bekezdésébõl az "- a megüresedéstõl számított 30 napon belül az illetékes választási bizottsághoz -" szövegrész, 54/A. §-ának b), c), e)-j), o), r)-t), w)-z) pontja, 56. §-a, 57. §-ának a), b) és f) pontja, 58. §-a, 59. §-ának (1) bekezdése, 60-62. §-a, valamint 1., 2. és 6. számú melléklete,

h) az Övjt. módosításáról szóló 1994. évi LXII. törvény 2-4. §-a, 6. §-a, 8-18. §-a, 20-27. §-a, 38. §-a, 40. §-ának (1) bekezdése és 41. §-a,

i) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. §-ának (3)-(5) bekezdése, 47. §-ának (3) bekezdése, 49. §-a (2) bekezdésének második mondata, 50. §-ának (1) bekezdése és 51. §-a,

j) a személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 32. §-ának l) pontja és 36. §-ának m) pontja.

160. § A Vjt. 4. számú mellékletében párton, illetõleg párt választási listáján listát kell érteni.

163. § (1)

(2)

170. §

A választási szervek, választási irodák tagjai által tett eskü szövege

"Én ...................................................................... esküszöm, hogy az Alkotmány és a választásra, népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat Hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.

(Az eskütevõ meggyõzõdése szerint)

Isten engem úgy segéljen!"

2. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(Az országgyûlési egyéni választókerület szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

Országgyûlési képviselõ választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

..................................... megye

................................ számú választókerület

Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!

A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszõ két vonallal lehet, például:

(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni.)

3. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(Az országgyûlési területi választókerület szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

Országgyûlési képviselõk választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

................................ (megye neve/Budapest)

Érvényesen szavazni csak egy listára lehet!

A listára szavazni a jelölõ szervezet neve felett lévõ körben elhelyezett egymást metszõ két vonallal lehet, például:

(A szavazólapon a jelölõ szervezet neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát is. Közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni.)

4. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(A helyi önkormányzati választás kislistás szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

Helyi önkormányzati képviselõk választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

..................................... megye

................................ számú választókerület

Érvényesen szavazni legfeljebb..... jelöltre lehet!

A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett egymást metszõ két vonallal lehet, például:

Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)

5. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(A helyi önkormányzati választás egyéni választókerületi szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

Helyi önkormányzati képviselõ választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

............................................... (település neve)

................................ számú választókerület

Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!

A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszõ két vonallal lehet, például:

(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni.

Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)

6. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(A polgármester-, illetve fõpolgármester-választás szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

Polgármester/Fõpolgármester választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

............................................... (település neve)

Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!

A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszõ két vonallal lehet, például:

(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni.)

7. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(A fõvárosi/megyei közgyûlés listás választása szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

A fõvárosi/............ megyei közgyûlés tagjainak választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

................................ (Budapest/megye neve)

Érvényesen szavazni csak egy listára lehet!

A listára szavazni a jelölõ szervezet neve felett lévõ körben elhelyezett egymást metszõ két vonallal lehet, például:

(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát is. Közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni.

Ha a listák száma indokolja, a listákat két sorban kell a szavazólapon feltüntetni.)

8. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(A helyi kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

Helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

................................ (település neve)

Érvényesen szavazni csak egy kisebbség legfeljebb ...... jelöltjére lehet!

A jelöltekre szavazni a nevük mellett lévõ körben elhelyezett egymást metszõ két vonallal lehet, például:

A jelölt, illetve a jelölõ szervezet kívánságára a jelölt, illetve a jelölõ szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)

9. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(Népszavazás szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

Országos/helyi népszavazás

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

................................ (helyi népszavazás esetén a település neve)

Érvényesen szavazni (kérdésenként) csak egy válaszra lehet!

Kérdés 1: ........................................................................................................................

Kérdés 2: ........................................................................................................................

A válaszra szavazni a válasz alatti/melletti körben elhelyezett egymást metszõ két vonallal lehet, például: