Az Országgyûlés a szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és a nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínûségének érvényre juttatása érdekében, továbbá a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozására, az Alkotmány 61. §-ával összhangban a következõ törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) E törvényt kell alkalmazni a magyarországi rádió és televízió mûsorszolgáltatásra és az ezzel összefüggõ mûsorterjesztésre.
(2) Ha nemzetközi szerzõdés így rendelkezik, e törvényt a nem magyarországi mûsorszolgáltatóra is alkalmazni kell.
Értelmezõ rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában:
1. Adásidõ: a mûsoridõ és a mûsorszolgáltatás során közzétett egyéb, mûsorszámnak nem minõsülõ információk idõtartamának összege. Mûsorszámnak nem minõsülõ információ a mérõjel, a monoszkóp, a mûsorszignál, a szünetjel, a pontos idõ közlése, a bemondónak mûsorszámhoz nem kapcsolódó közlése, továbbá a mûszaki hibából eredõ mûsorszünet.
2. Alapszolgáltatás: a mûsorelosztó rendszerben az elõfizetõknek a legalacsonyabb díjtétellel nyújtott mûsorelosztási szolgáltatás.
3. Befolyásoló részesedés:
a) az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékû befolyást biztosít; a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani,
b) az olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerzõdés, alapító okirat (alapszabály), vagy elsõbbségi részvény alapján, a döntéshozó, vagy a felügyelõ szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentõs befolyást tesz lehetõvé.
4. Burkolt reklám: az a mûsorszám vagy mûsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.
5. Értéknövelõ szolgáltatás: a mûsorszolgáltatással össze nem függõ programok és információk terjesztése.
6. Filmalkotás: a játékfilm, a televíziófilm, a televízió-játék, a televíziós játékfilm-sorozat, a dokumentumfilm, a népszerû tudományos film, az animációs film.
7. Fõmûsoridõ: rádióban a 6 óra 30 perc és 9 óra 30 perc, televízióban a 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti idõszak.
8. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több mûsorszolgáltató összekapcsolódása ugyanazon mûsorszám, vagy mûsor egyidejû, vagy csaknem egyidejû szolgáltatására.
9. Hálózatos mûsorszolgáltató: az a mûsorszolgáltató, amelynek mûsora vagy mûsorszáma hálózatos mûsorszolgáltatásban terjesztésre kerül, és a mûsorszolgáltatásért felelõsséggel tartozik.
10. Helyi mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él.
11. Jótékonysági felhívás: az a mûsorban - pénzbeli vagy más gazdasági természetû ellenszolgáltatás nélkül - közzétett mûsorszám vagy mûsorszám része, amely segítség nyújtására szólít fel természetes személy, természetes személyek valamely csoportja vagy ezek támogatására alapított társadalmi szervezet, alapítvány stb. érdekében.
12. Képernyõszöveg: televízió mûsorszolgáltatás mûsoridejének kezdete elõtt, illetõleg befejezése után vagy mûsorszámok között - nem a mûsor részeként - közzétett írás, állókép, számítógépes grafika.
13. Kiegészítõ mûsorszolgáltatás: rádió, illetõleg televízió mûsorszolgáltatással egyidejûleg, kiegészítõ mûszaki megoldás segítségével, ugyanazon a mûsorelosztó, mûsorszóró csatornán továbbított, a mûsorszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó többletinformáció.
14. Klasszikus reklám: minden olyan reklám, amely nem minõsül közvetlen ajánlatnak.
15. Körzeti mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi mûsorszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb mint a fele él.
16. Közérdekû közlemény:
a) az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja,
b) nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a figyelmet.
17. Közmûsorszolgáltató: olyan mûsorszolgáltató, amely az Országos Rádió és Televízió Testület által elfogadott saját mûsorszolgáltatási szabályzat alapján mûsorában többségében közszolgálati mûsorszámokat szolgáltat.
18. Közszolgálati mûsor: az a mûsor, melyben a közszolgálati mûsorszámok meghatározó szerepet játszanak, és amely a mûsorszolgáltató vételkörzetében élõ hallgatókat, nézõket rendszeresen tájékoztatja közérdeklõdésre számot tartó kérdésekrõl.
19. Közszolgálati mûsorszám: a mûsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élõ hallgatók, nézõk tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló mûsorszám, így különösen:
a) a mûvészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés,
b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele,
c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése,
d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató mûsorok,
e) a gyermek- és ifjúsági mûsorok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztõ, felvilágosító mûsorok,
f) a mindennapi életvitelt segítõ, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elõsegítõ ismeretek terjesztése,
g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszám,
h) a hírszolgáltatás.
20. Közszolgálati mûsorszolgáltató: olyan mûsorszolgáltató, amelynek mûködését közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat határozza meg, feladata többségében közszolgálati mûsor szolgáltatása, fenntartása alapvetõen közpénzekbõl történik, társadalmi felügyelet alatt áll, alapvetõ jogait és kötelességeit e törvény állapítja meg.
21. Közvetett tulajdon: a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkezõ másik vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdonosait megilletõ tulajdoni, illetve szavazati jog. Ha a tulajdoni arány és a szavazati arány eltér, a nagyobb arányt kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által [Ptk. 685. § b) pont] birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.
22. Közvetlen ajánlat: az a reklám, amely a kereskedelmi elosztóval vagy a szolgáltatóval való közvetlen kapcsolatteremtés útján termékek vételére, eladására vagy bérletére, illetve szolgáltatások igénybevételére szólít fel.
23. Külföldre irányuló mûsorszolgáltatás: az a nem mûholdas mûsorszolgáltatás, amelynek célzott vételkörzete - a közzétételére felhasznált mûsorterjesztõ lehetõségek jellemzõi alapján - túlnyomórészt a Magyar Köztársaság határain kívülre esik, illetve a Magyarországon kívül esõ vételkörzetû mûholdas magyarországi mûsorszolgáltatás.
24. Magyarországi mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás, amelynek
a) mûsorszolgáltatója magyarországi lakóhellyel rendelkezõ természetes személy, magyarországi székhelyû jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, vagy
b) közzétételére használt mûsorterjesztõ berendezést, hálózatot a Magyar Köztársaság területén telepítették.
Nem minõsül magyarországi mûsorszolgáltatásnak a Magyar Köztársaság területén kívülrõl származó, változtatás nélkül, egyidejûleg közzétett mûsorszolgáltatás.
25. Mûsor: rádió, illetve televízió mûsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozata.
26. Mûsorelosztás: a mûsorszolgáltató által elõállított jelek egyidejû, változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem mûsorszóró rádiótávközlõ rendszeren a mûsorszolgáltató telephelyétõl, illetõleg a mûsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevõkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevõkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történõ jeltovábbítás kivételével. Nem minõsül mûsorelosztásnak a telekhatáron belüli vezetékrendszer (pl. társasház).
27. Mûsoridõ: a mûsorban - valamely meghatározott idõszak folyamán - közzétett mûsorszámok együttes idõtartama.
28. Mûsorszám: hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó - zárt egységet alkotó, vagy önálló részekbõl zárt egységbe szerkesztett - együttese, amelyet az együttes egészét egyedileg megjelölõ fõcím, szükség szerint további megkülönböztetõ jelzés, illetõleg a befejezõdést jelzõ közlés határol.
29. Mûsorszétosztás: a mûsorszolgáltató által elõállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy mûholdas nem mûsorszóró rádiótávközlõ rendszeren tartalmában változatlanul történõ egyidejû eljuttatása rádió és televízió mûsorszóró adókhoz, illetõleg mûsorelosztó hálózatokhoz.
30. Mûsorszolgáltatás: állandó megnevezéssel ellátott rádiómûsor, illetve televízió-mûsor rendszeres szolgáltatása elõzetesen nyilvánosságra hozott adásidõben, bármely mûsorterjesztõ rendszer meghatározott és nyilvánosan ismertetett csatornáján bárki számára, aki megfelelõ vevõkészüléket üzemeltet.
31. Mûsorszolgáltató: a mûsorszolgáltatásra e törvény szerint jogosultságot szerzett az a vállalkozás, amely a mûsorszámok sorozatát megszerkeszti, vagy dönt arról, hogy a mûsorban mely mûsorszám szerepeljen.
32. Mûsorszórás: földfelszíni vagy mûholdas rendszerrel végzett egyirányú - megfelelõ vevõkészülékkel rendelkezõ, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt - rádió-távközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb természetû jelek továbbítására.
33. Mûsorterjesztés: mûsorszolgáltató által elõállított mûsorszolgáltatási jelek elektronikus úton (mûsorszórással vagy mûsorelosztás útján) egyidejûleg, változatlanul történõ eljuttatása a felhasználó vevõkészülékéhez.
34. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató: az olyan mûsorszolgáltató, amely nemzeti és etnikai vagy más kisebbségi, kulturális cél vagy hátrányos helyzetû csoport szolgálatát vállalja, vagy a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként kíván szolgálni, ha a mûsorszolgáltatásból származó - elkülönítetten nyilvántartott - pénzügyi eredményét kizárólag a mûsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használja fel.
35. Országos érdekképviseleti, illetõleg szakmai szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény hatálya alá tartozó olyan érdekképviseleti vagy szakmai szervezet, amelynek alapszabályából a mûködési kör egész országra kiterjedõ jellege megállapítható.
36. Országos mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében az ország lakosságának legalább ötven százaléka él.
37. Országos terjesztésû lap: az a napilap, amelynek eladott napi példányszáma legalább tíz megyében eléri az ezer-ezer példányt, vagy Budapesten eléri a negyvenezer példányt, továbbá az a hetilap, amelynek eladott heti példányszáma legalább tíz megyében eléri az ötszáz-ötszáz példányt, vagy Budapesten eléri a harmincezer példányt.
38. Összetett mûsorszám: több mûsorszám - egy fõcímmel jelzett - együttese.
39. Politikai hirdetés: olyan mûsorszám, amely párt, politikai mozgalom
a) választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének támogatására szólít fel, befolyásol,
b) nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerûsíti.
40. Tudatosan nem észlelhetõ reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor - az idõtartam rövidsége vagy más ok következtében - a mûsorszám nézõjére, hallgatójára a lélektani értelemben tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erõsségû hanghatás, fényhatás keltette inger hat.
41. Reklám (hirdetés): olyan nyilvános tájékoztatásként ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett mûsorszám, illetve rendelkezésre bocsátott mûsoridõ, amely megnevezett vagy ábrázolt áru - termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség - értékesítését, vagy más módon ellenérték fejében történõ igénybevételét vagy a reklámozó által kívánt más hatás elérését segíti elõ.
42. Saját gyártású mûsorszám: olyan mûsorszám, amelyet többségében
a) mûsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy, illetõleg
b) mûsorszolgáltató által viselt költségek terhére magyarországi lakóhelyû természetes személy, magyarországi székhelyû jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság készített, és az így létrejött mûsorszámhoz fûzõdõ - törvényben meghatározott - vagyoni jogok a mûsorszolgáltatót illetik meg.
43. Szakosított mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás, amelynek mûsorát a napi mûsoridõ legalább nyolcvan százalékában a mûsorszolgáltató által pályázatban vagy bejelentésben vállalt azonos mûfajú mûsorszámokból szerkesztenek meg.
44. Támogatás: valamely - reklámnak nem minõsülõ - mûsorszám elkészítéséhez, nyilvános közzétételéhez a mûsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy más gazdasági természetû hozzájárulás annak érdekében, hogy a támogató vagy általa meghatározott harmadik személy nevét, védjegyét, megkülönböztetõ jelzését, a róla alkotott képet népszerûsítse.
45. Vállalkozás: honosságára tekintet nélkül a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint a természetes személynek e törvény szerinti tevékenysége és tulajdonosi helyzete.
46. Vezetékes mûsorelosztó: az a mûsorelosztó, amely a mûsorelosztást zártláncú távközlõ hálózattal végzi.
47. Vételkörzet:
a) mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a mûsor közzétételét megvalósító mûsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket,
b) vezetékes mûsorelosztó rendszer (kábelhálózat) révén végzett mûsorszolgáltatás esetében az a lakott terület, amelyen a kábelhálózat kiépült és a terület lakosságának lehetõsége van a hálózat gerincvezetékéhez az adott lakott területen szokásos díj ellenében csatlakozást létesíteni,
c) rádiótávközlõ mûsorelosztó rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a mûsor közzétételét megvalósító mûsorelosztó szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem mértéke eléri a mûsorsugárzási szerzõdés szerint az elfogadható minõségû vételhez szükségesnek nyilvánított legkisebb értéket,
d) hálózatos mûsorterjesztõ rendszerek esetében az egyes rendszerek vételkörzeteinek összessége.
48. Zenei mûsorszám: a szerzõi jogi védelem alatt álló zenemûvekbõl szerkesztett mûsorszám.
II. FEJEZET
A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ELVEI ÉS SZABÁLYAI
A) RÉSZ
Általános alapelvek és szabályok
1. Cím
Alapelvek
3. § (1) A Magyar Köztársaságban a mûsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények mûsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi mûsorok szabadon vehetõk. A mûsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a mûsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelõsséggel tartozik.
(2) A mûsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére.
(3) A mûsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.
4. § (1) A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.
(2) A mûsorszolgáltatásban közzétett mûsorszámok összessége, illetõleg ezek bármely tartalom vagy mûfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.
(3) A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fûzhetnek.
(4) A mûsorban közzétett hírekhez fûzött véleményt, értékelõ magyarázatot e minõségének és szerzõjének megnevezésével, a hírektõl megkülönböztetve kell közzétenni.
5. § (1) A vallási vagy hitbeli meggyõzõdést sértõ, az erõszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása elõtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.
(2) A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas mûsorszámot e jellegének elõzetes feltüntetésével lehet közzétenni.
(3) Nem szabad kiskorúaknak szánt mûsorszámban erõszakos magatartást követendõ példaként megjelenítõ képeket vagy hangokat közzétenni.
(4) A kiskorúak személyiségfejlõdésére ártalmas, így különösen az erõszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni. Közzététel elõtt erre a közönség figyelmét fel kell hívni.
(5) A kiskorúak személyiségfejlõdésére súlyosan ártalmas mûsorszám közzététele tilos.
2. Cím
Egyes mûsorszerkezeti követelmények
6. § A rádió zenei mûsorszámokból szerkesztett évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi gyártású zenei mûsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az elõírást nem kell alkalmazni az olyan mûsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei mûsorszámokat.
7. § (1) Az országos és a körzeti televízió évi teljes mûsoridejének legalább tíz százalékában, 1999. január 1-jétõl legalább tizenöt százalékában olyan mûsort köteles bemutatni, illetve a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény 15. §-ának (7) bekezdése szerinti éves ráfordítása legalább hét százalékát, 1999. január 1-jétõl legalább tizenkettõ százalékát olyan mûsor költségeire köteles fordítani, amelyet külsõ vállalkozóval készíttetett vagy attól - öt évnél nem régebben készült mûsorként - szerzett be.
E vállalkozásban a televíziónak nem lehet közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetõleg a televízió vezetõjének, vezetõ állású alkalmazottjának, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozóinak nem lehet munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége. Az így meghatározott mûsorszámoknak - a filmalkotások kivételével - magyarországi gyártásúaknak kell lenniük.
(2) A hálózatba való kapcsolódás során bemutatott mûsort az (1) bekezdés szerinti követelmény teljesülése szempontjából csak a hálózatos mûsorszolgáltató tekintetében lehet figyelembe venni.
(3) Az országos és a körzeti televízió mûsorszolgáltatás - filmalkotások, reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedõk és játékok nélkül számított - évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát, 1999. január 1-jétõl húsz százalékát magyarországi gyártású mûsorszámokból szerkeszti meg.
8. § (1) Az országos és a körzeti mûsorszolgáltató - a szakosított mûsorszolgáltató kivételével - napi mûsoridejének tíz százalékában köteles közszolgálati mûsorszámokat szolgáltatni.
(2) Közszolgálati mûsorszámokat a fõmûsoridõben legalább huszonöt percben kell szolgáltatni. Ha a mûsorszolgáltató a fõmûsoridõben nem ad mûsort, 7.00 és 18.30 óra közt kell közszolgálati mûsorszámokat szolgáltatnia legalább huszonöt percnyi mûsoridõben.
(3) Az országos televízió fõmûsoridõben legalább húsz perc, országos rádió legalább tizenöt perc önálló hírmûsort köteles egybefüggõen szolgáltatni. A más magyarországi mûsorszolgáltatótól átvett híranyag a hírmûsor húsz százalékát nem haladhatja meg.
(4) Földfelszíni mûsorszórással mûködõ országos televízió szakosított mûsorszolgáltatóként nem mûködhet.
3. Cím
Nyilvános rendezvény közvetítése
9. § (1) Ha valamely, a közönség számára egyébként nyilvános rendezvényt egy mûsorszolgáltató kizárólagos joggal közvetít, más mûsorszolgáltató mûsora, illetve hírmûsora a közvetítéssel egy idõben vagy a közvetítés után a rendezvényrõl a szükségleteinek megfelelõen a rendezvény valamely részletét olyan mértékben teheti közzé, hogy ne haladja meg a szerzõi jogról szóló törvénynek a szerzõi mûvek rádióban, illetve televízióban történõ szabad felhasználásának terjedelmét.
(2) A rendezvény részletének közzététele akkor felel meg a mûsor, illetve hírmûsor szükségleteinek, ha az nem haladja meg az érintett közvetítés (mûsorszám) idõtartamának tíz százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet.
4. Cím
Reklámkorlátok és -tilalmak
10. § (1) A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a mûsorszolgáltató e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik.
(2) Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ.
(3) Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ.
(4) A mûsorszolgáltató híreket közlõ és idõszerû politikai tájékoztató mûsorszámokban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben.
(5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ.
11. § (1) Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ.
(2) Külföldre irányuló mûsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos.
12. § (1) A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, a mûsorszolgáltató felelõsségét vagy szabadságát érintõ módon nem befolyásolhatja a mûsor tartalmát vagy - az idõpont kivételével - mûsorszám mûsorbeli elhelyezését.
(2) A mûsorszolgáltató a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik.
13. § (1) Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lõszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehetõ gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerûsítõ, ismertetõ reklámot.
(2) Az alkoholtartalmú italok reklámozását tartalmazó mûsorszám
a) nem szólhat kiskorúakhoz, és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút,
b) nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban,
c) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhetõ,
d) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának bármilyen jótékony egészségügyi hatása lenne,
e) nem tehetõ közzé fõmûsoridõben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével,
f) nem tehetõ közzé kiskorúak számára készült mûsorszámot közvetlenül megelõzõen, illetve közvetlenül azt követõen.
14. § (1) A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék.
(2) A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ.
(3) A reklám nem mutathat gyermekeket erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra.
(4) A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülõk vagy tanárok iránti bizalomra.
15. § (1) Reklámot, közérdekû közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést
a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelõzõ és azt követõ megnevezéssel, továbbá
b) egyéb mûsorszámoktól optikai vagy akusztikus módon, jól felismerhetõen, elkülönítve
kell közzétenni.
(2) Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen meg kell nevezni. A 2. § 16. pontjának a) alpontja szerinti közérdekû közlemény közzétételéért a mûsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.
(3) A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a 137. § szerinti közérdekû közleményre.
16. § (1) A napi mûsoridõnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidõ elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a közvetlen ajánlatokat.
(2) A mûsorszolgáltatás mûsoridejének - bármiként számított - egy óráján belül a klasszikus reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet.
(3) A közvetlen ajánlat idõtartama nem haladhatja meg naponta az egy órát.
(4) Éjféltõl hajnali öt óráig terjedõ idõszakban a közvetlen ajánlatokra az (1) és (3) bekezdésben foglalt korlátozások nem vonatkoznak.
(5) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat.
(6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott mûsorszolgáltatásra az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.
(7) A képernyõszövegre - ha annak vételkörzete nem haladja meg a helyi mûsorszolgáltatás vételkörzetét - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.
(8) Az országos és a körzeti televízió - a nem filmre szakosodott mûsorszolgáltató kivételével - a reklámbevételének hat százalékát új, magyarországi filmalkotás létrehozására köteles fordítani. Ez legalább fele részében játékfilm, dokumentumfilm, népszerû tudományos film vagy animációs film, harminc százalékában nem saját gyártású alkotás. E kötelezettség filmgyártást támogató közalapítvány vagy állami alap részére - a bemutatási jogon kívüli egyéb megkötés nélkül - befizetett pénzösszeggel is teljesíthetõ. E kötelezettség szempontjából a befizetett összeget kétszeres szorzóval kell figyelembe venni.
17. § (1) Reklámot mûsorszámok között lehet közzétenni.
(2) A (3)-(6) bekezdésekben meghatározott feltételek szerint mûsorszámon belül is közzétehetõ reklám úgy, hogy az ne sértse a mûsorszám értékét, valamint a mûsorszám szerzõi jogi jogosultjának jogát és jogos érdekét.
(3) Olyan mûsorszámokban, amelyek önálló részekbõl állnak össze, továbbá a sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ.
(4) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a mûsorszámot, amely
a) hír vagy idõszerû politikai tartalmú, és idõtartama nem haladja meg a harminc percet,
b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és idõtartama nem haladja meg a harminc percet,
c) nemzeti ünnepek eseményeirõl tudósít, vagy
d) vallási, illetve egyházi tartalmú.
(5) A mûsorszámon belül közzétett reklám vagy reklám-összeállítások között legalább húsz percnek kell eltelnie.
(6) A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás a szerzõi jog jogosultjának engedélyétõl függõen negyvenöt perces idõszakonként egyszer szakítható meg reklámmal. Ha a játékfilm, televíziófilm idõtartama legalább húsz perccel hosszabb kétszer vagy többször negyvenöt perces idõszaknál, akkor az további egy esetben megszakítható reklámmal. A mûsormegszakító reklámok között legalább húsz perc mûsoridõnek kell eltelnie.
5. Cím
Támogatott mûsorszámok
18. § (1) A mûsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelõzõen vagy azt követõen meg kell nevezni.
(2) Támogatott mûsorszám nem hívhat fel és nem befolyásolhat a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy üzleti tevékenységének igénybevételére, illetõleg az attól való tartózkodásra.
(3) A támogató a mûsorszolgáltató felelõsségét, illetve szabadságát érintõ módon a mûsor vagy a támogatott mûsorszám tartalmát vagy mûsorbeli elhelyezését - az idõpont kivételével - nem befolyásolhatja.
(4) Nem lehet közzétenni - a mûsorelõzetes kivételével - olyan mûsorszámot, amelyben a mûsorszám támogatójának védjegye, megkülönböztetõ jelzése, jelszava megjelenik.
(5) A politikai hírmûsorszám nem támogatható.
(6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott mûsorszolgáltatásra e § - az (5) bekezdés kivételével - nem alkalmazható.
19. § (1) Nem támogathat mûsorszámot
a) párt, politikai mozgalom,
b) az a vállalkozás, amely - fõtevékenysége szerint - e törvény szerint nem reklámozható terméket állít elõ, nagykereskedelmi forgalomban értékesít, illetõleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. Ez a tilalom nem vonatkozik a gyógyszer termék, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra.
(2) A támogató megnevezésében (feltüntetett nevében) párt neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet.
6. Cím
Kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás
20. § (1) Nem adható jogosultság kizárólag kiegészítõ mûsorszolgáltatás végzésére.
(2) Kiegészítõ mûsorszolgáltatást csak a mûsorszolgáltatásra jogosult végezhet.
(3) A kiegészítõ mûsorszolgáltatás végzésére vonatkozó igényt a mûsorszolgáltatás iránti pályázatban kell közölni, illetõleg utólag be kell jelenteni.
21. § (1) Értéknövelõ szolgáltatás végzésére elsõsorban a mûsorszolgáltató jogosult.
(2) Ha a mûsorszolgáltató a mûsorszolgáltatási jog gyakorlásának megkezdését követõ száznyolcvan napon belül valamely lehetséges értéknövelõ szolgáltatás felhasználását nem kezdi meg - a mûholdas rendszer kivételével -, arra a mûsorterjesztõ igényt jelenthet be.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott igényt a megnyíltát követõ száznyolcvan napon belül az Országos Rádió és Televízió Testülethez (a továbbiakban: Testület) és a mûsorszolgáltatóhoz benyújtott bejelentéssel lehet érvényesíteni. E határidõt követõen a mûsorszolgáltató és a mûsorterjesztõ közül az szerezhet jogosultságot az értéknövelõ szolgáltatásra, aki, illetõleg amely elsõként jelenti be erre vonatkozó igényét a Testületnél. Abban az esetben, ha értéknövelõ szolgáltatást sem a mûsorszolgáltató, sem a mûsorterjesztõ nem kíván nyújtani, erre harmadik személy a mûsorszolgáltatóval és a terjesztõvel szerzõdést köthet.
(4) Az értéknövelõ szolgáltatást a bejelentéstõl számított hatvan napon belül meg kell kezdeni és azt a bejelentésben foglaltak szerint folyamatosan végezni kell.
(5) A mûsorszolgáltatási joggal együtt az értéknövelõ szolgáltatási jog is megszûnik.
B) RÉSZ
A közszolgálati mûsorszolgáltatás,
és a közmûsor-szolgáltatás alapelvei és szabályai
1. Cím
Általános szabályok
22. § (1) Közszolgálati mûsorszolgáltatást e törvényben meghatározott mûsorszolgáltató végezhet.
(2) A Testület - kérelemre - mûsorszolgáltatót közmûsor-szolgáltatóvá nyilváníthat, ha az vállalja a közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségeket.
(3) A Testület a mûsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja közmûsor-szolgáltatóvá a mûsorszolgáltatót. A Testület a mûsorszolgáltatási szabályzatot a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi.
(4) A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsor-szolgáltató mentesül a mûsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól.
2. Cím
A közszolgálati mûsorszolgáltató
és a közmûsor-szolgáltató mûsorára vonatkozó
közös szabályok
23. § (1) A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát.
(2) A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a 137. §-ban nem említett közérdekû közlemények nyilvánosságra hozataláról.
(3) A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsor-szolgáltató biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl.
(4) A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsor-szolgáltató különös figyelmet fordít
a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére,
b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására,
c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére,
d) az életkoruk, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybevehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok fõmûsoridõben történõ bemutatására,
e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására.
24. § (1) A közszolgálati mûsorszolgáltatónál és a közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen - bármiként számított - mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet.
(2) A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg - kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget - megjelenítése is beleszámít.
(3) Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok - összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok - között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ.
(4) Közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsor-szolgáltató mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója.
(5) A közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben.
(6) Az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot tilos közzétenni.
25. § Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban csak az alábbi mûsorszámok támogathatók:
a) vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok,
b) mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok,
c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok,
d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok.
3. Cím
A közszolgálati mûsorszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok
26. § (1) A közszolgálati mûsorszolgáltató kötelessége elõsegíteni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E feladatot országos, illetve - a kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével - körzeti vagy helyi mûsorszolgáltatásban, a kisebbség igényeinek megfelelõ mûsorszámokkal, a televízióban szükség szerint feliratozással vagy több nyelvû sugárzással teljesíti. A nemzetiségi mûsorok idõtartama sem országos, sem körzeti összesítésben nemzetiségenként nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépésekor.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati mûsorszolgáltatónál rendelkezésükre álló mûsoridõ felhasználásának elveirõl önállóan döntenek. E döntésüket - mely nem érintheti a mûsorszám tartalmát és a mûsorszerkesztést - a közszolgálati mûsorszolgáltató köteles figyelembe venni.
27. § (1) A közszolgálati mûsorszolgáltató a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentõségû dokumentumok tartós megõrzésérõl archívumában gondoskodik, azokat szakszerûen összegyûjti, tárolja, gondozza.
(2) Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a kuratórium a Testülettel egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg.
28. § (1) A közszolgálati televízió 1997. január 1-jétõl
a) reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedõk és játékok nélkül számított évi mûsoridejének legalább ötvenegy százalékát magyarországi gyártású, s ezzel együtt legalább hetven százalékát európai gyártású mûsorszámokból,
b) reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedõk és játékok nélkül számított teljes mûsoridejének - egy naptári hónap átlagában - legalább harminc százalékát magyarországi gyártású, s ezzel együtt legalább ötvenegy százalékát európai gyártású mûsorszámokból
szerkeszti meg;
c) a filmalkotásokból megszerkesztett évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát, 1999. január 1-jétõl legalább húsz százalékát magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségû alkotók mûveibõl vagy magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségû mûvészek közremûködésével készült, illetõleg magyarországi gyártású filmalkotásokból szerkeszti meg, és ennek legalább húsz százaléka új, amelynek harminc százaléka pedig nem a Magyar Televízió, illetve a Duna Televízió saját gyártású filmalkotása. Ezeket az arányokat a gyermek- és ifjúsági mûsorszámok tekintetében is megfelelõen alkalmazni kell;
d) reklám és sportközvetítés nélkül számított évi mûsoridejének legalább tíz százalékát 1999. január 1-jétõl legalább tizenöt százalékát nem saját, de magyarországi gyártású mûsorokkal tölti ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott arányoknak a fõmûsoridõben is érvényesülnie kell.
(3) A közszolgálati rádió zenei mûsorszámokból szerkesztett évi mûsoridejének legalább harminc százalékát magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségû alkotók mûveibõl vagy magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségû mûvészek közremûködésével készült, illetõleg magyarországi gyártású mûsorszámokból kell szerkeszteni.
(4) A közszolgálati mûsorszolgáltató az e címben meghatározott kötelezettségeit minden általa nyújtott mûsorszolgáltatás tekintetében egyenként köteles teljesíteni.
4. Cím
Közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat és mûsorszolgáltatási szabályzat
29. § (1) A közszolgálati mûsorszolgáltató közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzatot, a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatási szabályzatot köteles készíteni és alkalmazni.
(2) A közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzatban, illetve a mûsorszolgáltatási szabályzatban szabályozni kell:
a) a pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékait,
b) a hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elveket,
c) az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelményeket,
d) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendjét, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is,
e) a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszerét,
f) a megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módját,
g) a kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezéseket,
h) a reklámtevékenységet, a mûsorszámok támogatását,
i) a közérdekû közlemények közzétételét,
j) a közszolgálati mûsorszolgáltatónál és a közmûsor-szolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértékét és biztosítékait, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékait, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését,
k) a munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályokat, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra,
l) a mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályait,
m) a külföldre irányuló, valamint a 134. § (3) bekezdésében említett mûsorszolgáltatás általános feladatait és az ezek teljesítésének, illetõleg a tervezett vételkörzetek ellátásának irányelveit.
(3) A közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzatnak, illetve a mûsorszolgáltatási szabályzatnak rendelkeznie kell arról, hogy a közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsor-szolgáltató megrendelései, valamint a külsõ munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a közszolgálati mûsorszolgáltató, illetve a közmûsor-szolgáltató alkalmazottai számára.
(4) A közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat tervezetét a törvény hatálybalépésétõl számított kilenc hónapon belül jóváhagyásra meg kell küldeni a közalapítvány kuratóriumának. A kuratórium a szabályzatot a Testület egyetértésével hagyhatja jóvá.
30. § (1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió az ország lakosságának túlnyomó többsége számára, a Duna Televízió elsõsorban a Magyar Köztársaság határain kívül élõ magyarság számára nyújt közszolgálati mûsorszolgáltatást.
(2) A lakosság túlnyomó többségének nyújtott szolgáltatás alatt rádiómûsor esetén legalább egy, a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban fogható; földfelszíni terjesztésû televízió-mûsor esetén legalább egy, kilencvenszázalékos vételkörzetû mûsorszolgáltatást kell érteni.
III. FEJEZET
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
1. Cím
Az Országos Rádió és Televízió Testület jogállása és szervezete
31. § (1) Az Országos Rádió és Televízió Testület védi és elõmozdítja a szólásszabadságot a mûsorszolgáltatók piacra lépésének elõsegítésével, a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a mûsorszolgáltatók függetlenségének védelmével; figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, errõl tájékoztatást ad az Országgyûlésnek.
(2) A Testület és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.
32. § (1) A Testület az Országgyûlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerû alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a Magyar Államkincstár vezeti. A Testület költségvetését az Országgyûlés önálló törvényben, a 77. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § (2)-(3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. A törvényjavaslatot az Országgyûlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelõzõ év október 31-éig - a Testület augusztus 31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában a bizottság által felkért szakértõ(k) szakértõi véleménye alapján - nyújtja be az Országgyûlésnek. A Testület gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.
(2) A Testület az új költségvetés jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján mûködik.
(3) Az Országgyûlés - az (1) bekezdésben leírt eljárás szerint elõterjesztett - zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 77. § (6) bekezdése szerinti mellékletet is. E törvény esetében a benyújtási határidõk minden év május 31., illetve augusztus 31.
(4) A Testület székhelye Budapest.
(5) A Testület irodája a Testület hivatali szerve.
(6) A Testület tagja megbízatásának idõtartama a megbízatás megszûnését követõen mindenkor munkaviszonyban, illetve közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban töltött idõnek számít.
(7) A Testület tagját a Testület megalakulásától a munkáltató - a Testület tagja kérelmének megfelelõen - a megbízatás idõtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. A fizetés nélküli szabadság idõtartama nyugdíjra jogosító szolgálati idõnek számít.
(8) Ha a Testület tagja megválasztása elõtt munkaviszonyát, illetve közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyát, szolgálati jogviszonyát, bíróságnál és ügyészségnél fennálló szolgálati viszonyát az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok miatt szüntette meg, megbízatása megszûnésétõl számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére õt eredeti munkakörébe, illetõleg szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.
(9) A Testület tagja társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére az 1996. évi LXXXVIII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, továbbá az elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást a Testület Irodájának az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatósággal kötött megállapodásában kell rendezni.
(10) Az iroda alkalmazottai köztisztviselõk, reájuk a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. Az iroda vezetõjét a Testület elnöke nevezi ki és õ gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az iroda vezetõjének a jogállása a helyettes államtitkáréval azonos.
(11) Az iroda megbízás alapján külsõ szakértõket is alkalmazhat.
2. Cím
A Testület választása
33. § (1) A Testületet az Országgyûlés - a képviselõk több mint felének szavazatával - négy évre választja. A Testület elnöke és tagjai (a továbbiakban együtt: a Testület tagjai) nem hívhatók vissza.
(2) A Testület létszáma legkevesebb öt fõ.
(3) A Testület elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli.
(4) A Testület többi tagját az Országgyûlési képviselõcsoportok jelölik. Minden képviselõcsoport egy-egy tagot jelölhet. Ha a kormánypárti vagy ellenzéki oldalon csak egy képviselõcsoport van, az a képviselõcsoport két tagot jelölhet.
(5) A jelöltekre a javaslatot a Testület megválasztására irányuló eljárás megkezdését követõ nyolc napon belül kell megtenni. A jelölteket az Országgyûlés kulturális és sajtó ügyekben hatáskörrel rendelkezõ bizottsága - szavazás nélkül - meghallgatja. Azt a jelöltet, akit sikertelen választás után a képviselõcsoport újra jelölt, nem kell ismét meghallgatni.
(6) A választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani. A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani tizennégy napon belül. Nem jelölhetõ újra az a személy, aki az elõzõ választás során nem kapta meg az összes képviselõ szavazatainak legalább tíz százalékát.
(7) A Testület akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják. Nem akadálya a Testület megalakulásának, ha valamelyik képviselõcsoport az (5) bekezdésben írt határidõn belül nem állít jelöltet; ha a képviselõcsoport a jelölés jogát a Testület megalakulása után gyakorolja, ennek alapján - a Testület megbízatásának hátralévõ idejére - az Országgyûlés új tagot választ a Testületbe.
(8) Ha a Testület megválasztását követõen új képviselõcsoport alakul, e képviselõcsoport jelölése alapján - a Testület megbízatásának hátralévõ idejére - az Országgyûlés új tagot választ a Testületbe.
3. Cím
Összeférhetetlenség
34. § (1) A Testület tagjává az a büntetlen elõéletû, felsõfokú végzettségû magyar állampolgár választható, aki legalább ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szakmai gyakorlatnak tekintendõ különösen a tájékoztatási, mûsorszerkesztési és -készítési, a mûsorszolgáltatási, a távközlési, a frekvenciagazdálkodási, továbbá az ezekkel összefüggõ mûszaki, jogi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvélemény-kutatási tevékenység.
(2) A Testületnek nem lehet tagja
a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, fõpolgármester, polgármester, megyei közgyûlés elnöke és ezek helyettese, országgyûlési képviselõ vagy fizetett alkalmazottja, köztisztviselõ, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselõje,
b) a mûsorszolgáltató, a mûsorterjesztõ, a lapkiadó, a lapterjesztõ vezetõje, vezetõ testületének tagja, ügyvezetõje, illetõleg, aki mûsorszolgáltatóval, mûsorterjesztõvel, lapkiadóval vagy lapterjesztõvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
c) a mûsorszolgáltató, a mûsorterjesztõ, a lapkiadó, a lapterjesztõ, illetõleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
d) a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja vagy a közalapítványok alkalmazottja.
(3) Nem lehet a Testület tagja a (2) bekezdés a)-c) pontjai alá esõ személynek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója.
(4) A jelölt köteles megválasztása elõtt írásban nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok, illetõleg, hogy megválasztása esetén az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul megszünteti.
35. § (1) A Testület tagja
a) mûsorszolgáltatóval, mûsorterjesztõvel, hetilap vagy napilap kiadójával, lapterjesztõvel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban,
b) nem lehet az a) pontban felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese, igazgatósági vagy felügyelõ bizottsági tagja, ügyvezetõje, továbbá könyvvizsgálója), ideértve az alapítvány kezelõ szervezetének tagját.
(2) A Testület tagjának a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója nem lehet az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese), kuratóriumi, igazgatósági vagy felügyelõ bizottsági tagja, ügyvezetõje, továbbá könyvvizsgálója.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi elõírásokat, a testületi tagsági megbízatás megszûnését követõ hat hónapban is alkalmazni kell.
(4) A Testület tagja a mûsorszolgáltatási jogosultság idõtartama alatt, a Testület tagjának a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója pedig a jogosultság idõtartamának elsõ fele alatt nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt olyan mûsorszolgáltatóval, amely az õ megbízatási ideje alatt kapott mûsorszolgáltatási jogosultságot. A mûsorelosztóként történt nyilvántartásba vétel tekintetében ezek a határidõk a Testület tagja esetén négy év, a közeli hozzátartozó esetén két év, a testületi tagsági megbízatás megszûnésétõl számítva.
(5) A Testület tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.
(6) A Testület tagja tudományos, oktató, irodalmi, mûvészeti és más szerzõi jogvédelem alá esõ tevékenység kivételével egyéb keresõ foglalkozást nem folytathat, tudományos, oktató, irodalmi, mûvészeti és más szerzõi jogvédelem alá esõ tevékenységért mûsorszolgáltatótól díjazást nem fogadhat el.
4. Cím
A Testület tagjainak kötelezettségei
36. § (1) A Testület tagja a feladata ellátása során tudomására jutott államtitkot, szolgálati és üzleti titkot köteles megõrizni.
(2) A Testület tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyûlés elnöke elõtt a törvény melléklete szerinti szövegû esküt tesz.
(3) A Testület tagja hivatalba lépésekor, illetve megbízatása megszûnésekor köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot az Országgyûlés elnöke õrzi.
5. Cím
A Testület tagjai megbízatásának megszûnése
37. § (1) A Testület tagjainak megbízatása megszûnik:
a) a Testület megbízatási idejének lejártával,
b) lemondással,
c) összeférhetetlenségi okból,
d) felmentéssel,
e) kizárással,
f) a megbízatás elvesztésével,
g) a tag halálával,
h) a tagot jelölõ képviselõcsoport megszûnésével,
i) a Testület megbízatása megszûnésével [45. § (1) bekezdés c) pont]
(2) A Testület tagja megbízatásának megszûnését az (1) bekezdés b), valamint f)-i) pontja esetében a Testület elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pontja esetében a Testület teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Testület elnöke megbízatásának megszûnését - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen állapítja meg.
(3) Ha a Testület tagjával vagy elnökével szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétõl, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés idõpontjától számított tíz napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Testület teljes ülése határozatban megállapítja, hogy a tag vagy az elnök testületi tagsága megszûnt. A Testület tagja, illetõleg elnöke az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának idõpontjától a tisztségébõl eredõ jogkörét nem gyakorolhatja.
(4) Felmentéssel szûnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja több mint három hónapon át folyamatosan, neki fel nem róható okból nem képes ellátni a megbízatásából eredõ feladatait.
(5) Kizárással szûnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja
a) neki felróható okból több mint három hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredõ feladatainak,
b) bûnösségét - szabadságvesztés kiszabásával - jogerõs ítélet állapította meg.
(6) A Testület tagjával vagy elnökével szemben indult büntetõeljárásról a nyomozó hatóság a Testületet értesíti. A Testület teljes ülése többségi szavazattal a Testület tagját, kétharmados szavazattal a Testület elnökét a tisztségébõl eredõ jogköre gyakorlása alól a bûncselekmény jogerõs elbírálásáig felfüggesztheti.
(7) Ha valamelyik képviselõcsoportnak megszûnik a joga a két testületi tag jelölésére, a képviselõcsoport tizenöt napon belül nyilatkozhat, hogy az azonos idõpontban megválasztott tagok közül melyik tag megbízatását tartja fenn. Ha a képviselõcsoport nem nyilatkozik, az azonos idõpontban megválasztott tagok megbízatása egyszerre vész el és a képviselõcsoport újra élhet a jelölés jogával. Ha a két tag nem egy idõben került megválasztásra, a késõbb megválasztott tag megbízatása vész el.
(8) Ha a Testület ülése összeférhetetlenségrõl, felmentésrõl vagy kizárásról dönt, az érintett tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekrõl megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Testület elnöke az Országgyûlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségrõl, a felmentésrõl vagy a kizárásról a jelenlévõ képviselõk kétharmadának szavazatával az Országgyûlés dönt.
(9) A Testület elnöke esetében a (3), (6) és (8) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.
38. § (1) A Testület tagja megbízatásának megszûnése esetén a jelölési eljárást nyolc napon belül meg kell kezdeni. Az új tag személyére az a képviselõcsoport tesz javaslatot, amely a megüresedett hely betöltésére korábban javaslatot tett.
(2) Az új tag megbízatása annyi idõre szól, amennyi a Testület megbízatásából hátravan.
6. Cím
A Testület tagjainak díjazása
39. § (1) A Testület elnöke a miniszter, tagja a közigazgatási államtitkár illetményével azonos összegû díjazásban, valamint az e tisztségeket betöltõ személyt megilletõ járandóságban részesül. A Testület elnökét és tagját naptári évenként negyven-negyven munkanap szabadság illeti meg.
(2) A Testület tagját és az elnököt megbízatási idejének lejártát követõen - amennyiben nem választják meg újra - további hat hónapon keresztül a havi díjazásának megfelelõ összegû ellátás illeti meg.
(3) A Testület tagját egészségügyi ok miatt történõ felmentése esetén végkielégítés illeti meg, amelynek összege a hathavi - ennél kevesebb ideig tartó megbízatás esetén legfeljebb a megbízatás ellátásának idõtartamára járó - díjazása mértékének felel meg.
(4) Összeférhetetlenségi okból történõ felmentés, illetõleg kizárás esetén a tagot vagy elnököt végkielégítés nem illeti meg.
7. Cím
A Testület mûködése
40. § (1) A Testület maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.
(2) Az ügyrend tartalmazza a tagok és az elnök tevékenységével kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseket.
(3) Ha a Testület elnöke a Testület ülésén akadályoztatása miatt nem vesz részt, az elnöki feladatokat a testület tagjai az ügyrendben meghatározott sorrendben, egymást követõen látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet.
8. Cím
A Testület feladatai
41. § (1) A Testület feladatai:
a) ellátja a mûsorszolgáltatási jogosultság és a kormányzati rendelkezésben lévõ mûsorszolgáltatás céljára biztosított mûholdas csatornák pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát;
b) ellátja a törvényben elõírt felügyeleti és ellenõrzési feladatokat;
c) Panaszbizottságot mûködtet az eseti bejelentések kivizsgálására;
d) mûsorfigyelõ és -elemzõ szolgálatot mûködtet; e szolgálat által végzett vizsgálatok és értékelések rájuk vonatkozó teljes anyagát a Magyar Rádió Közalapítványnak, a Magyar Televízió Közalapítványnak, a Hungária Televízió Közalapítványnak, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságnak, valamint a közszolgálati mûsorszolgáltatóknak folyamatosan és térítésmentesen átadja. A vizsgálati szempontokra a Közalapítványok és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság javaslatot tehetnek;
e) véleményt nyilvánít a frekvenciagazdálkodással és a távközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetérõl;
f) külön törvényben meghatározott számú tagot jelöl a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsba;
g) ellátja a mûsorszolgáltatási szerzõdésekkel összefüggõ feladatokat;
h) nyilvános nyilvántartást vezet a mûsorszolgáltatási szerzõdésen alapuló, illetõleg a nyilvántartásba vett mûsorszolgáltatásokról és mûsorelosztókról;
i) rendszeresen ellenõrzi a vele kötött mûsorszolgáltatási szerzõdések megtartását;
j) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar mûsorszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan, ideértve a sokcsatornás vezetékes rendszereket, valamint az audiovizuális ágazattal való összefüggéseket is, és részt vesz e területtel kapcsolatos döntések elõkészítésében;
k) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat;
l) biztosítja a központi költségvetés tervezéséhez és végrehajtásának ellenõrzéséhez szükséges információkat;
m) megállapítja a mûsorelosztással, valamint a mûholdas terjesztéssel történõ mûsorszolgáltatás díjának mértékét (mértékeit), és ezt közzéteszi;
n) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.
(2) Az (1) bekezdés i) pontjában megjelölt feladatát a Testület a mûsor vétele és rögzítése vagy a mûsorszolgáltató által rögzített mûsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján látja el.
42. § (1) A Testületnek a mûsorszolgáltatást érintõ frekvenciagazdálkodás koncepciója kialakításakor a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatás szükségleteire tekintettel kell lennie.
(2) A Testület a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi a mûsorszolgáltatást érintõ frekvenciakészlettel való gazdálkodásra vonatkozó koncepcióját.
9. Cím
A Testület beszámolója
43. § (1) A Testület minden év március 1-jéig az Országgyûlésnek megküldi a megelõzõ évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban különösen értékelnie kell
a) a véleményszabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetét,
b) a mûsorszolgáltatók és az azokhoz e törvény VIII. fejezetében meghatározottak szerint kapcsolódó napilapok, hetilapok, lapterjesztõk, mûsorelosztók tulajdoni helyzetének alakulását,
c) a mûsorszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás helyzetét,
d) a mûsorszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását; kezdeményezi a törvény esetleges módosítását.
(2) A beszámolót a Mûvelõdési Közlönyben közzé kell tenni.
10. Cím
A határozathozatal szabályai
44. § (1) A 45. és 46. §-okban meghatározott esetekben az elnök nem szavaz.
(2) Az elnök szavazati jogának mértéke az alábbiak szerinti törtszám értékével azonos:
a) ha a kormánypárti és ellenzéki képviselõcsoportok által jelölt tagok száma egyenlõ, akkor a törtszám számlálója egy, nevezõje a tagok számának összege plusz egy,
b) ha a kormánypárti és az ellenzéki képviselõcsoportok által jelölt tagok száma nem egyenlõ, a törtszám számlálója egy, nevezõje pedig a kormánypárti vagy ellenzéki képviselõcsoportok által nagyobb számban jelölt testületi tagok számának kétszerese plusz egy.
(3) A Testület tagjai szavazati jogának mértékét az alábbiak szerint kell kiszámítani:
a) ha az elnök a szavazásban részt vehet, a szavazatok összességébõl le kell vonni az elnök szavazatának mértékét, az így kapott szavazatok ötven százaléka egyenlõ arányban oszlik meg a kormánypárti képviselõcsoportok által jelölt tagok között, másik ötven százaléka egyenlõ arányban oszlik meg az ellenzéki képviselõcsoportok által jelölt tagok között;
b) ha az elnök a szavazásban nem vehet részt, a szavazatok ötven százaléka egyenlõ arányban oszlik meg a kormánypárti képviselõcsoportok által jelölt tagok között, másik ötven százaléka egyenlõ arányban oszlik meg az ellenzéki képviselõcsoportok által jelölt tagok között.
(4) A Testület a döntéseit a (2) és (3) bekezdés szerint számított szavazatok alapján - a 45. és 46. §-okban foglaltak kivételével - egyszerû többséggel hozza.
45. § (1) Az országos rádió és televízió mûsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálásának módja a következõ:
a) a szavazás elsõ fordulójában a Testület elnöke nem jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;
b) ha a szavazás elsõ fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Ebben a fordulóban az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;
c) ha a b) pontban jelzett szavazás is eredménytelen, a Testület megbízatása - az elnök megbízatásának kivételével - megszûnik. A megbízatás megszûnését követõ harminc napon belül az Országgyûlés új testületi tagokat választ az 33. §-ban leírt jelölési és választási rend szerint, azzal az eltéréssel, hogy ennek során az elõzõ Testület tagjai nem jelölhetõk.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint megválasztott Testület - új pályázat kiírása nélkül - az alábbiak szerint dönt a benyújtott pályázatokról:
a) a szavazás elsõ fordulójában az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;
b) ha a szavazás elsõ fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerû többsége szükséges. Ha ekkor sem születik döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.
46. § (1) Az általános pályázati feltételek, továbbá az országos és a körzeti mûsorszolgáltatási pályázati felhívás meghatározása, valamint a körzeti rádió és televízió mûsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása az alábbiak szerint történik:
a) a szavazás elsõ fordulójában a Testület elnöke nem jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;
b) ha a szavazás elsõ fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Ebben a fordulóban az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;
c) ha az általános pályázati feltételek vagy a pályázati felhívások tárgyában a szavazás második fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb harminc, legfeljebb hatvan nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerû többsége szükséges;
d) ha a körzeti rádió és a körzeti televízió mûsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása során a szavazás második fordulójában sem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.
(2) A helyi rádió és televízió mûsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálásának módja:
a) a szavazás elsõ fordulójában a Testület elnöke jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;
b) ha a szavazás elsõ fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerû többsége szükséges.
(3) Ha a pályázatok elbírálása során nem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.
11. Cím
A Panaszbizottság
47. § (1) A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (4. §) megsértése miatti panaszokat a Testület Panaszbizottsága (a továbbiakban: Panaszbizottság) bírálja el. A Panaszbizottság tagjait - öt évre szólóan - a Testület bízza meg.
(2) A Panaszbizottság tagjai függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, tevékenységük végzése során nem utasíthatók.
(3) Nem lehet a Panaszbizottság tagja a Testület, továbbá a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja, illetve az sem, aki a Testületnek sem lehetne tagja. A Panaszbizottság tagjai megbízatásának részletes szabályozását a Testület ügyrendje tartalmazza.
(4) A Panaszbizottság tagja az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul köteles bejelenteni a Testület elnökének. Ha a Panaszbizottság tagjával szemben büntetõeljárás indul, errõl a nyomozó hatóság a Testületet értesíti. A Testület a Panaszbizottság tagját jogköre gyakorlása alól erre tekintettel felfüggesztheti.
(5) A Testület a Panaszbizottság tagjának megbízatását megszünteti összeférhetetlenség esetén, továbbá akkor, ha a bíróság a Panaszbizottság tagját szándékos bûncselekmény miatt jogerõsen szabadságvesztésre ítélte.
48. § (1) Az egyes ügyekben háromtagú tanács jár el. Az eljáró tanács egyik tagja jogi végzettségû személy.
(2) A Panaszbizottság ügyrendjét és az egyes ügyekben eljáró tanácsok eljárási rendjét - ideértve az eljáró Panaszbizottság tagjának elfogultság miatti kizárására vonatkozó szabályokat is - a Testület állapítja meg. Ennek során figyelemmel kell lenni a felek egyenlõsége, a nyilvánosság és a pártatlanság elvének érvényesítésére.
(3) A Panaszbizottság ügyrendje tartalmazza a 4. §-a alá nem tartozó panaszügyek elintézésének rendjét is. Az ilyen ügyekben a Panaszbizottság a panaszt megvizsgálja és állásfoglalásáról tájékoztatja a panaszost, az érintett mûsorszolgáltatót, továbbá - ha ezt szükségesnek tartja - a közvéleményt.
(4) A Panaszbizottság mûködésével kapcsolatos hivatali feladatokat a Testület irodája látja el.
(5) A Testület legalább félévente megvitatja és értékeli a Panaszbizottság által hozott állásfoglalásokat.
49. § (1) Ha a mûsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetõséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselõje vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevõ) kifogásával a mûsorszolgáltatóhoz fordulhat.
(2) A kifogást tevõ a kifogásolt közlés megjelenésétõl, többszöri közlés esetén az utolsó ismétléstõl számított negyvennyolc órán - a Magyar Köztársaság határain kívül élõ (tartózkodó, mûködõ) személy esetében nyolc napon - belül írásban kérheti a mûsorszolgáltatótól álláspontjának - a kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények közötti - ismertetését. Nem élhet a kifogásolás jogával a kifogást tevõ, ha az ismertetésre nem juttatott álláspontja ismertetésére ezen álláspont más képviselõje már lehetõséget kapott, vagy ha e lehetõséget a kifogást tevõ kapta, de azzal nem élt.
(3) A mûsorszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról, annak kézhezvételétõl számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésrõl a kifogást tevõt haladéktalanul értesíteni kell. A kifogást tevõ a döntés közlésétõl számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett megjelenítéstõl számított hat napon - külföldi esetén tizenkét napon - belül a kifogásolt mûsorszám és a mûsorszolgáltató pontos megnevezésével írásban panaszt nyújthat be a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottsághoz akkor is benyújtható a panasz, ha a mûsorszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Panaszbizottsághoz a kifogás teljesítésére vállalt határidõ lejártát követõ negyvennyolc órán belül kell a panaszt benyújtani.
(4) A Panaszbizottság a panasz benyújtásától számított tizenöt napon belül állást foglal a kifogást tevõ által elõterjesztett kérdésekben.
(5) A mûsorszolgáltató a Panaszbizottság felhívására haladéktalanul a Panaszbizottság rendelkezésére bocsátja a vitatott mûsorszámot rögzítõ anyagot, és megadja a Panaszbizottságnak az üggyel kapcsolatban kért felvilágosítást.
(6) A Panaszbizottság a mûsorszolgáltatót és a kifogást tevõt meghallgathatja. A meghallgatástól való távolmaradás az állásfoglalásnak nem akadálya.
50. § (1) A Panaszbizottság az alaptalan, illetve az e törvényben meghatározott feltételeknek nem megfelelõen benyújtott panaszt elutasítja.
(2) Ha a Panaszbizottság állásfoglalása szerint a mûsorszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a mûsorszolgáltató a Panaszbizottság által megjelölt idõpontban és módon - a Panaszbizottság állásfoglalásában foglaltaknak megfelelõen - értékelõ magyarázat nélkül közli a Panaszbizottság állásfoglalását, vagy lehetõséget ad a kifogást tevõnek álláspontja megjelenítésére.
(3) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának súlyosabb vagy ismételt sérelme esetén a Panaszbizottság kezdeményezheti, hogy a Testület bírságot szabjon ki.
51. § (1) A Panaszbizottság állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel a Testülethez lehet fordulni az állásfoglalás közlésétõl számított negyvennyolc órán belül. A mûsorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú.
(2) A Testület a jogorvoslati kérelemrõl nyolc napon belül határoz. A Testület elmarasztaló határozatát, illetve ha a Testület a mûsorszolgáltató kérelmét elutasítja, a Panaszbizottság állásfoglalását azonnal teljesíteni kell.
(3) A Testület határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Testület határozatát megváltoztathatja.
(4) Az alaposnak bizonyult kifogásnak a mûsorszolgáltató mûsorában történt közlésén túlmenõen a mûsorszolgáltatót marasztaló jogerõs határozatot a Mûvelõdési Közlönyben is közzé kell tenni.
12. Cím
A Testület és a Hírközlési Fõfelügyelet kapcsolata
52. § (1) A mûsorszolgáltatási pályázatok elõkészítése érdekében a Testület a mûsorszolgáltatási lehetõségek jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására kéri fel - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter útján - a Hírközlési Fõfelügyeletet.
(2) Ha a Hírközlési Fõfelügyelet a Testület által megjelölt idõpontban nem képes eleget tenni a felkérésnek, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter határidõ-hosszabbítást engedélyezhet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Testület meghatározza:
a) a mûsorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, különösen a frekvenciahasználat célja tekintetében;
b) a mûsorszórási célú frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat;
c) a mûsorszórási célú frekvenciatervezés ütemezését és irányelveit.
(4) A Hírközlési Fõfelügyelet által kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell:
a) a mûsorszóró adók névleges telephelyeit - földfelszíni mûsorsugárzás esetén -, valamint a telepítés egyéb mûszaki követelményeit;
b) az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet;
c) a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot.
(5) A Testület a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja.
(6) A Testület a frekvenciatervet jóváhagyás elõtt legalább tizenöt napra közszemlére bocsátja. A közszemlére bocsátásról és annak helyérõl a kezdõnapja elõtt legalább két héttel, legalább két országos napilapban a Testület felhívást tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle lezárását követõen legkorábban tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás helyét és idõpontját. A nyilvános meghallgatásra a 94. §-t kell alkalmazni.
(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azokat a Hírközlési Fõfelügyeletnél bárki megtekintheti.
IV. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI MÛSORSZOLGÁLTATÓK
1. Cím
A közalapítványok
53. § (1) A közszolgálati mûsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyûlés - a 140-141. §-ok szerint - létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványt, a Magyar Televízió Közalapítványt és - alapítójának kezdeményezésére - átalakítja a Hungária Televízió Közalapítványt (a továbbiakban együtt: közalapítványok).
(2) E törvény a Hungária Televízió Közalapítvány nevét, célját és vagyonát nem érinti.
(3) A közalapítványok alapító okiratát (a Hungária Televízió Közalapítvány alapító okiratának módosítását) az Országgyûlés a jelenlévõ képviselõk kétharmados szavazatával fogadja el. A közalapítvány mûködésének és szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit az alapító okiratban kell meghatározni.
(4) A közalapítványokra e törvény eltérõ rendelkezése hiányában a közalapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy számláikat a Magyar Államkincstár vezeti.
54. § (1) A közalapítvány induló vagyonát az Országgyûlés az alapító okiratban állapítja meg.
(2) Az alapító pótlólagos vagyonrendeléssel, célra rendelt vagyonként
a) a Magyar Rádió költségvetési szerv állami tulajdonban lévõ ingó és ingatlan vagyonát, valamint vagyoni értékû jogait a Magyar Rádió Közalapítvány,
b) a Magyar Televízió költségvetési szerv állami tulajdonban lévõ ingó és ingatlan vagyonát, valamint vagyoni értékû jogait a Magyar Televízió Közalapítvány,
c) a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési szervek állami tulajdonban lévõ közös használatú ingó és ingatlan vagyonát a tulajdonjogi megosztást követõen vagy a részvénytársaságok alapító okirataiban meghatározottak szerint a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány
tulajdonába adja.
A kuratóriumok
55. § (1) A közalapítványok kezelõ szervei a kuratóriumok.
(2) A kuratóriumok az Országgyûlés által választott, illetõleg az e törvényben meghatározott szervezetek által delegált tagokból állnak.
(3) Az Országgyûlés által választott tagok alkotják a kuratórium elnökségét.
(4) Az Országgyûlés mindhárom kuratóriumba külön-külön legalább nyolc tagot választ a képviselõk több mint felének szavazatával, egyenként.
(5) Az Országgyûlés által a kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselõcsoportok jelölik úgy, hogy minden képviselõcsoport legalább egy jelöltjét meg kell választani.
(6) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követõ nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani.
(7) Ha valamelyik képviselõcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal másik (többi) képviselõcsoportja(i) jelölhetik a négy-négy személyt. A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani, és az új választást tizenöt napon belül meg kell tartani. Nem jelölhetõ újra az a személy, aki az elõzõ választás során nem kapta meg az összes képviselõ szavazatainak legalább tíz százalékát.
(8) A kuratórium elnöksége akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják. Nem akadálya a kuratórium elnöksége megalakulásának azonban, ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet.
(9) A kuratórium elnökségét négyévi idõtartamra választják.
Ha az elnökség megbízatásának ideje alatt a kormánypárti és az ellenzéki képviselõcsoportok tekintetében változás következik be, ez az elnökség tagjainak megbízatását nem érinti, de ha ez az egyenlõ arány fenntartása érdekében szükséges, új jelölés alapján új tagot vagy tagokat kell választani az elnökség megbízatásának hátralévõ idejére. Ha az adott oldal képviselõcsoportjai nem tudnak közös jelölt(ek) állításában megállapodni, a jelölést sorsolással kell eldönteni.
(10) A kuratórium - egyben az elnökség - elnökét a kormánypárti képviselõcsoport(ok), elnökhelyettesét az ellenzéki képviselõcsoport(ok) jelölése alapján az Országgyûlés választja, az elnökség tagjai közül.
(11) Ha az elnök, illetve az elnökhelyettes jelölésérõl a képviselõcsoportok nem tudnak megállapodni, akkor a jelölést sorsolással kell eldönteni.
56. § (1) A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumába és a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába huszonegy-huszonegy tagot delegálnak az alábbi szervezetek:
a) a Magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy fõt,
b) a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy fõt,
c) a b) pontban nem említett egyházak egy fõt,
d) az emberi jogi országos szervezetek egy fõt,
e) az irodalom, a színház-, a film-, az elõadó-, a zene-, a tánc-, a képzõ- és az iparmûvészet, valamint a kultúra egyéb területén mûködõ országos szakmai szervezetek négy fõt,
f) az oktatás és tudomány területén mûködõ országos szakmai szervezetek kettõ fõt,
g) a szakszervezetek országos szövetségei egy fõt,
h) a munkaadók és a vállalkozók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
i) az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
j) a környezetvédõk, természetvédõk, állatvédõk országos szervezetei egy fõt,
k) a nõk országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
l) a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
m) a nyugdíjasok országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
n) a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben lévõk országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
o) a sport országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
p) a települési önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
r) a határon túli magyar szervezetek egy fõt.
(2) A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába huszonhárom tagot delegálnak az alábbi szervezetek:
a) a Magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy fõt,
b) a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy fõt,
c) a b) pontban nem említett egyházak egy fõt,
d) az emberi jogi országos szervezetek egy fõt,
e) az irodalom, a színház-, a film-, az elõadó-, a zene-, a tánc-, a képzõ- és az iparmûvészet, valamint a kultúra egyéb területén mûködõ országos szakmai szervezetek három fõt,
f) az oktatás és a tudomány területén mûködõ országos szakmai szervezetek kettõ fõt,
g) az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
h) a környezetvédõk, természetvédõk, állatvédõk országos szervezetei egy fõt,
i) a nõk országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
j) a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
k) a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben levõk országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
l) a sport országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
m) a szomszédos országokban mûködõ magyar szervezetek képviselõi hét fõt, a szórvány magyarságot a Magyarok Világszövetségében képviselni jogosult testület egy fõt.
(3) Az (1) bekezdés r) pontjában és a (2) bekezdés m) pontjában említett szervezeteket a Határontúli Magyarok Hivatala javaslatára a Testület értesíti.
57. § (1) Az 56. § (3) bekezdésében említettek kivételével delegálásra az a szervezet jogosult, amelyet a Testület nyilvántartásba vett.
(2) A nyilvántartásba vételre történõ felhívást a Testület minden évben január 31-ig a Magyar Közlönyben közzéteszi. A nyilvántartásba vételre minden évben március 15-ig lehet jelentkezni.
(3) A Testület a jelentkezõk közül azt a szervezetet veszi nyilvántartásba, amelyet a jelentkezésre való felhívás közzététele elõtt legalább két évvel a rá vonatkozó szabályok szerinti bírósági (hatósági) nyilvántartásba bejegyeztek. A jelentkezõnek közölnie kell, hogy az 56. §-ban meghatározottak közül melyik csoportba tartozik.
(4) A delegált kuratóriumi tagok megbízatása egy évig tart.
(5) Az 56. § szerint azonos csoportba tartozó, a Testület nyilvántartásába felvett szervezetek évente jogosultak képviselõt delegálni a kuratóriumba. Ha a delegálásról a résztvevõk teljes körûen nem tudnak megállapodni, nyilvános sorsolással kell dönteni. A sorsolást - mindhárom kuratórium tekintetében azonos alkalommal - minden év április 1-jéig a Testület közjegyzõ közremûködésével végzi. A sorsoláson azok a szervezetek vehetnek részt, amelyeknek a képviselõi a sorsoláson jelen vannak. A delegálásra vonatkozó megállapodás vagy sorsolás egy évre szól.
(6) Sorsolás alapján egy szervezet egy idõben csak egy kuratóriumba delegálhat képviselõt. Ha több delegálásra lenne így jogosult, meg kell jelölnie azt a kuratóriumot, amelyben a delegálási jogával élni kíván. A másik (többi) kuratórium tekintetében a sorsolást meg kell ismételni.
(7) Ha egy szervezet már élt delegálási jogával és a vele azonos csoportba tartozó más szervezetek közül van olyan, amely még nem delegált, ezen szervezet a kuratóriumi megbízatásának lejártától számított három éven belül nem vehet részt sem a megállapodásban, sem a sorsolásban.
58. § (1) A kuratóriumi tagokra és elnökökre a 34. § (2) bekezdésében - a d) pont kivételével - és a 35. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok irányadók. Az elnöknek, illetve az elnökségi tagnak a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója nem lehet az érintett közszolgálati mûsorszolgáltató vezetõ állású dolgozója.
(2) A kuratóriumi tagok a tagságuk megszûnését követõ egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt azzal a közszolgálati mûsorszolgáltatóval, amelynek kuratóriumában tagok voltak. Ez a határidõ az elnökre és az elnökségi tagokra két év.
(3) A kuratórium megbízatását annak lejárta elõtt a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésében foglaltak alapján az illetékes országgyûlési bizottság javaslatára az Országgyûlés vonhatja vissza. A kuratórium egyes tagjainak vagy elnökének (elnökhelyettesének) összeférhetetlenségi okból, illetve e törvénynek a 37. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak miatti felmentésérõl az Országgyûlés, a szervezetek delegáltjairól a küldõ szervezet határoz. E kérdésekben az Országgyûlés a jelenlévõ képviselõk kétharmados szavazati arányával dönthet.
(4) A kuratórium tagjai (elnöke) a közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban. Reájuk a 35. § (5) bekezdése irányadó. Semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati mûsorszolgáltatótól.
A kuratórium és az elnökség feladat- és jogköre
59. § (1) A kuratórium jogköre:
a) a közszolgálati mûsorszolgáltató részvénytársaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közgyûlés jogainak gyakorlása,
b) a közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének megállapítása,
c) javaslattétel a Testületnek az üzemben tartási díjbevétel növelése érdekében,
d)
e) amit a közalapítvány alapító okirata - e törvény keretei között - a hatáskörébe utal.
(2) Az elnökség a közalapítvány kezelõjének jogkörében gazdálkodik a közalapítvány vagyonával.
A közalapítvány gazdálkodása
60. § (1) A közalapítvány bevételeit képezik:
a) az üzemben tartási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,
b) a mûsorszolgáltatási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,
c) a közalapítvány vagyonának hozadéka,
d) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések).
(2) A közalapítvány kiadásait képezik:
a) a közszolgálati mûsorszolgáltató mûködési és fejlesztési költségeihez hozzájárulás,
b) a közalapítvány saját költségei (kiadásai).
(3) A közalapítványok üzletszerû gazdasági tevékenységet nem végezhetnek, más gazdasági társaságot, közhasznú társaságot nem alapíthatnak, más mûködõ gazdasági társaságban részesedést nem szerezhetnek, alapítvány létrehozására nem jogosultak.
(4) Mûködési költségeiket az üzemben tartási díjnak az õket megilletõ részébõl fedezik, a fel nem használt összeget a közszolgálati mûsorszolgáltatók támogatására kötelesek fordítani.
(5) A közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.
A kuratórium és az elnökség mûködése
61. § (1) A kuratórium, illetve az elnökség a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de a kuratórium legalább negyedévente, az elnökség legalább havonta ülésezik. Az ülést a kuratórium (elnökség) elnöke hívja össze akkor is, ha az közgyûlési ügyekben kíván dönteni. Ezekhez a napirendi pontokhoz a közszolgálati mûsorszolgáltató elnökét meg kell hívni. Az elnök köteles a kuratórium (elnökség) rendkívüli ülését a kuratórium (elnökség) tagjai többségének a napirend megjelölésével elõterjesztett kérésére nyolc napon belüli idõpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezõk együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.
(2) A kuratórium tagjainak (ideértve az elnökség tagjait, az elnököt és az elnökhelyettest is) szavazati joga egyenlõ.
(3) Az ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele és az elnök vagy az elnökhelyettes jelen van. A határozat meghozatalához a jelenlévõk többségének szavazata szükséges. Kuratóriumi ülésen a jelenlévõk kétharmadának szavazata szükséges azonban a közszolgálati mûsorszolgáltató elnöke megválasztásához, megbízatásának egyszeri meghosszabbításához [66. § (1) bekezdés b) pont].
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérõen az összes tag kétharmadának szavazatával hozható döntés az elnök visszahívásáról, illetve az alelnökök megbízásának vagy megbízatása visszavonásának megtiltásáról [66. § (1) bekezdés c) pont], valamint elnökségi ülésen a 66. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben. Az összes kuratóriumi tag több mint fele tehet javaslatot az elnök visszahívására [66. § (1) bekezdés d) pont].
(5) Az ülés napirendjét az elnök állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag írásban elõzetesen javaslatot tehet, amelynek napirendre vételérõl az ülés határoz.
(6) Ha az elnökség a 66. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem tud az összes tag kétharmados többségével javaslatot tenni a mûsorszolgáltató elnökének személyére, és ugyanilyen szavazataránnyal új pályázat kiírásáról sem tud dönteni a pályázat beadási határidejétõl számított harminc napon belül, megbízatása megszûnik. Az Országgyûlés egy hónapon belül új elnökséget választ. Ennek során az elõzõ elnökség tagja nem jelölhetõ.
(7) A kuratórium ügyintézõ, ügykezelõ és ügyviteli teendõit a kuratórium titkársága látja el. A kuratórium titkárságának szervezetére és mûködésére vonatkozó további szabályokat az alapító okirat állapítja meg.
A közalapítvány ellenõrzõ szerve
62. § (1) A közalapítvány kuratóriumának tevékenységét ellenõrzõ testület ellenõrzi.
(2) Az ellenõrzõ testület elnökbõl és két tagból áll.
(3) Az ellenõrzõ testület elnökét és egy tagját az Országgyûlés ellenzéki képviselõcsoportjai, egy tagját a kormánypártok képviselõcsoportjai jelölik a kuratóriumi elnökségre irányadó szabályok szerint azzal, hogy országgyûlési képviselõ is jelölhetõ. Megválasztásukra a kuratórium elnöksége tagjaira irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az ellenõrzõ testület a kuratóriumtól tájékoztatást kérhet, és az iratokba betekinthet. A kuratóriumra kötelezõ döntést nem hozhat. A kuratórium jogellenes döntései, illetve a közalapítvány gazdálkodásával kapcsolatos hiányosságok és az alapítványi célok megvalósítását sértõ vagy veszélyeztetõ döntések esetében értesíti az Országgyûlés elnökét, illetve az Állami Számvevõszéket. A kuratórium éves beszámolóját az ellenõrzõ testület véleményével kell az Országgyûlés elé terjeszteni.
A kuratórium és az ellenõrzõ bizottság tagjainak díjazása
63. § Az elnökség tagjait az országgyûlési képviselõk alapdíja száznegyven százalékának, az elnököt az alapdíj kétszáz százalékának, az elnökhelyettest az alapdíj száznyolcvan százalékának, az ellenõrzõ bizottság tagjait az alapdíj hetven százalékának, az ellenõrzõ bizottság elnökét az alapdíj száz százalékának megfelelõ összegû díjazás illeti meg, továbbá költségtérítésre tarthatnak igényt. Költségtérítés a kuratórium többi tagját is megilleti.
2. Cím
A Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság és a Duna Televízió Részvénytársaság
64. § (1) A nemzeti közszolgálati rádió, illetõleg a televízió feladatainak ellátására a Magyar Rádió Közalapítvány, illetõleg a Magyar Televízió Közalapítvány zártkörûen megalapítja a Magyar Rádió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MR Rt.) illetõleg a Magyar Televízió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MTV Rt.).
(2) A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió - e törvény 141-143. §-aiban foglalt eljárás lefolytatása után az ott meghatározott idõponttól - a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány által alapított egyszemélyes részvénytársaságként mûködik.
(3) Az MR Rt.-re, az MTV Rt.-re és a Duna TV Rt.-re (a továbbiakban együtt: részvénytársaságok) e törvényben foglalt eltérésekkel a Gt.-nek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.
(4) A részvénytársaságnak egy forgalomképtelen részvénye van.
65. § A közalapítványok gyakorolják a részvénytársaságok vonatkozásában a Gt. 288-300. §-ában meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosultak azonban:
a) megváltoztatni a részvénytársaságok alapvetõ tevékenységi körét,
b) a részvénytársaságokat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani,
c) a részvénytársaságoktól vagyont vagy nyereséget (osztalékot) elvonni,
d) a részvénytársaságok mûsorszerkezetét, továbbá mûsorainak, illetve mûsorszámainak tartalmát meghatározni,
e) a részvénytársaság elnökének az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,
f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a részvénytársaság elnökének hatáskörébe tartozik.
A közgyûlés hatásköre
66. § (1) A kuratórium hatáskörébe tartozik:
a) a közszolgálati mûsorszolgáltató, mint részvénytársaság alapító okiratának megállapítása, módosítása, annak a Magyar Közlönyben történõ közzététele,
b) a részvénytársaság elnökének megválasztása, a megbízatás egyszeri meghosszabbítása,
c) a részvénytársaság elnökének visszahívása, alelnökei megbízásának, a megbízás visszavonásának megtiltása - a részvénytársaság elnöke intézkedését követõ kuratóriumi ülésen,
d) a részvénytársaság elnöke visszahívásának kezdeményezése,
e) a részvénytársaság függetlenségének védelme,
f) a közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat jóváhagyása, a Mûvelõdési Közlönyben történõ közzététele, a szabályzat követelményeinek érvényre juttatása, érvényesülésének évenkénti értékelése,
g) az archiválás rendjérõl szóló szabályzat jóváhagyása,
h) a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitûzések évenkénti értékelése,
i) az alaptõke felemelése, leszállítása,
j) az éves gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek és fõ összegeinek a jóváhagyása,
k) az évi adásidõ jóváhagyása, módosításának engedélyezése,
l) az új, magyarországi gyártású mûsorszolgáltatásban felhasználásra kerülõ mozgóképes alkotásokra fordítandó pénzösszegek meghatározása, a külsõ gyártás arányaira is kiterjedõen,
m) a mérleg- és az eredménykimutatás jóváhagyása,
n) a részvénytársaságok felügyelõ bizottsági tagjainak megválasztása, visszahívása, a Gt. 13. §-ában foglaltakra figyelemmel,
o) a könyvvizsgáló megválasztása, megbízatásának felmondása.
(2) A kuratórium elnöksége kizárólagos feladat- és jogköre:
a) a részvénytársaság elnöki tisztségére nyilvános pályázati felhívás kiírása, elbírálása, az elnök díjazásának megállapítása,
b) javaslattétel az elnök megválasztására, vagy új pályázat kiírása, javaslat az elnök visszahívására, illetve az elnöki megbízatás pályázat kiírása nélküli egyszeri meghosszabbítására;
c) a részvénytársaság gazdálkodásának ellenõrzése,
da) egymilliárd forintnál vagy a tervezett éves forgalom tíz százalékánál magasabb értékû szerzõdésekhez elõzetes tárgyalási felhatalmazás megadása,
db) hitelfelvétel, illetve háromszázmillió forintnál vagy a tervezett éves forgalom három százalékánál nagyobb értékû szerzõdések elõzetes jóváhagyása,
dc) ingatlan-elidegenítés, illetve százmillió forint feletti vagyoni értékû jog elidegenítésének engedélyezése,
e) javaslattétel a felügyelõ bizottsági tagok megválasztására és visszahívására, díjazásuk megállapítása,
f) javaslattétel a könyvvizsgáló megbízására és megbízásának felmondására, díjazásának megállapítása,
g) a közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat érvényesülésének ellenõrzése, a kuratórium éves értékelésének elõkészítése,
h) a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitûzések megvalósításának folyamatos ellenõrzése, a kuratórium éves értékelésének elõkészítése.
67. § (1) A részvénytársaságok ügyvezetését az elnök látja el, igazgatóság nem mûködik. Az elnök gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Gt. a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. Az elnökkel megbízási jogviszonyt kell létesíteni, díjazását - évente egyszer - az általa vezetett társaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.
(2) A részvénytársaságok alelnöke(i) munkaviszonyban állnak.
68. § A részvénytársaság elnöke beszámol a kuratóriumnak (elnökségnek) az általa irányított részvénytársaság tevékenységérõl.
69. § (1) Nem választható a részvénytársaság elnökévé, aki a választást megelõzõ két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, országgyûlési képviselõ, fõpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselõje volt.
(2) A részvénytársaság elnökét a pályázat alapján a kuratórium titkos szavazással választja négy évre. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes elképzeléseit a részvénytársaság tájékoztatási és kulturális mûsorpolitikai célkitûzéseirõl, üzletpolitikájáról, valamint az elnökség által meghatározott egyéb kérdésekrõl.
(3) Az elnökség a részvénytársaság elnöke megbízatása lejártát megelõzõen százhúsz nappal, az elnöki megbízás egyéb okból megszûnése esetén azt követõen legkésõbb tizenöt nappal a pályázatot köteles meghirdetni.
(4) A kuratórium a részvénytársaság elnöke megbízatását egy ízben pályázat kiírása nélkül a megbízatás lejártától számított további négy évre meghosszabbíthatja.
70. § (1) A részvénytársaság elnöke a megbízatási ideje alatt nem lehet
a) országgyûlési képviselõ,
b) párt tagja,
c) a kuratóriumnak, a Testületnek tagja, elnöke,
d) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezõ tag, illetve olyan gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje vagy felügyelõ bizottsági tagja, amely a részvénytársaságok bármelyikével üzleti kapcsolatban áll,
e) más, mûsorszolgáltatással, illetõleg lapkiadással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezõ tag,
f) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezõ tag, illetve olyan gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje vagy felügyelõ bizottsági tagja, amelyben a Magyar Államnak többségi részesedése van.
(2) A részvénytársaság elnöke a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, mûvészeti és más szerzõi jogvédelem alá esõ tevékenység kivételével egyéb keresõ foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzõi jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.
(3) A részvénytársaság elnöke pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.
(4) A részvénytársaság elnöke - a tevékenységének megkezdése elõtt - írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(5) A részvénytársaság elnöke a megbízatásának lejártát követõ két évben nem lehet többségi állami részesedéssel rendelkezõ gazdasági társaságban vezetõ tisztségviselõ.
71. § A részvénytársaság elnöke e törvény, más jogszabályok, az alapító okirat, a kuratórium (elnökség) határozatai és a közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat keretei között irányítja a részvénytársaságot.
Ennek keretében:
a) dönt a mûsorrendrõl,
b) megállapítja a szervezeti és mûködési szabályzatot,
c) elõterjeszti a közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról,
d) elõterjeszti az archiválás rendjérõl szóló szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról,
e) meghatározza és jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet és gondoskodik végrehajtásáról,
f) elkészíti a mérleg- és eredménykimutatást és jóváhagyásra elõterjeszti a kuratóriumnak,
g) elõterjeszti a szerzõdés engedélyezésére vonatkozó javaslatokat [66. § (2) bekezdés dc) pont],
h) elõterjeszti a tárgyalási felhatalmazást, illetve elõzetes jóváhagyást igénylõ javaslatokat [66. § (2) bekezdés da) és db) pont],
i) gyakorolja a részvénytársaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve az alelnök(ök) alkalmazását,
j) gondoskodik mindazon további elõterjesztések elõkészítésérõl, amelyeket e törvény és az alapító okirat vagy a kuratórium határozata elõír,
k) gyakorolja - az e törvényben foglalt eltérésekkel - mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.
72. § A részvénytársaság elnöke a részvénytársaság tulajdonosától semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.
A részvénytársaság felügyelõ bizottsága
73. § (1) A részvénytársaság ügyvezetését a felügyelõ bizottság ellenõrzi. Jogában áll az elnöktõl, a társaság dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a társaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértõvel a társaság költségére megvizsgáltatni.
(2) A felügyelõ bizottság három tagból áll. Tagjait a dolgozók által választott tag kivételével a kuratórium választja négy évre. A felügyelõ bizottság tagjainak részleges cserélõdése vagy a felügyelõ bizottság új tagokkal való kiegészítése esetén az új tag(ok) megbízatása a felügyelõ bizottság eredeti megbízásának idõpontjáig szól.
(3) A felügyelõ bizottság elsõ ülésén tagjai közül elnököt választ.
(4) A felügyelõ bizottság maga állapítja meg mûködésének szabályait, ügyrendjét a kuratórium elnöksége hagyja jóvá.
(5) A felügyelõ bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább kettõ tag jelen van.
(6) A felügyelõ bizottság köteles megvizsgálni a kuratórium (elnökség) elé terjesztendõ minden olyan jelentést, amely a kuratóriumnak, illetve az elnökségnek a részvénytársaság közgyûlési hatáskörébe tartozó vagyoni jellegû ügyeire vonatkozik.
(7) A részvénytársaság belsõ ellenõrzési szervezete a felügyelõ bizottság irányítása alá tartozik.
(8) A felügyelõ bizottság szervezetére, mûködésére egyebekben a Gt. és az alapító okirat elõírásai az irányadóak.
A részvénytársaság könyvvizsgálója
74. § (1) A részvénytársaság könyvvizsgálóját a kuratórium választja négy évre.
(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Gt. keretei között az alapító okiratban kell meghatározni.
A részvénytársaság gazdálkodása
75. § (1) Az állam a központi költségvetés "Országgyûlés" fejezetében a részvénytársaságokat a mûsorterjesztési költségeiknek megfelelõ támogatásban részesíti.
(2)-(3)
(4) Az állam a központi költségvetés "Országgyûlés" fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot - a közalapítvány útján - a mûvészeti együttesek támogatása címén költségvetési támogatásban részesítheti.
(5) A részvénytársaság - a fõtevékenységének elõsegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati mûsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére, illetve vállalkozásainak fejlesztésére használhatja fel.
(6) A részvénytársaságnak nem lehet részesedése más mûsorszolgáltatóban.
(7) A Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megilletõ, e törvény hatálybalépése elõtt keletkezett szerzõi jogosultság alapjául szolgáló mûveket a közszolgálati mûsorszolgáltatók, a birtokos mûsortervének sérelme nélkül, kölcsönösen, térítés nélkül - kizárólag saját mûsorukban - felhasználhatják.
76. § (1) A részvénytársaság elnöke, alelnöke, a szervezeti és mûködési szabályzatban e korlátozás alól nem mentesített dolgozója a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerzõdést, amelyben másik félként maga, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékû joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerzõdést a részvénytársaság más dolgozója köti meg, a szerzõdést a részvénytársaság felügyelõ bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.
(2) A részvénytársaság az ötszázezer forintos szerzõdési értéket meghaladó szerzõdéseirõl külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerzõdõ fél cégszerû azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerzõdõ felek által teljesítendõ szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerzõdõ féllel kötött szerzõdéseket egybe kell számítani.
V. FEJEZET
A MÛSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERE
1. Cím
A Mûsorszolgáltatási Alap
77. § (1) A Mûsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati mûsorszolgáltatás, a közmûsor-szolgáltatók, a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók, a közszolgálati mûsorok és mûsorszámok támogatása, a kultúra megõrzése és továbbfejlesztése, a mûsorok sokszínûségének biztosítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok támogatása.
(2) Az Alap eszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(3) Az Alap forrásai: a mûsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a mûsorszolgáltatási szerzõdésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, az üzemben tartási díj, valamint e címen az állam által átalány, illetve kiegészítés formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás, továbbá az önkéntes befizetések.
(4) Az Alapba történõ önkéntes befizetés közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsül.
(5) Az Alap kezelõje a Testület. Az Alap jogi személy, számláját a Magyar Államkincstár vezeti.
(6) Az Alap éves költségvetését - a 32. § (1) bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként - az Országgyûlés hagyja jóvá.
(7) Az Alap kezelésének részletes szabályait - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a Testület határozza meg és a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi.
78. § (1) Az Alap bevételének évi legalább fél-fél, legfeljebb egy-egy százalékát a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók, valamint a közmûsor-szolgáltatók visszatérítendõ vagy vissza nem térítendõ támogatására kell fordítani. A támogatás a mûsorszolgáltató folyamatos tevékenységének meghatározott idejére folyósítható.
(2) A mûsorszolgáltatók által az Alapba fizetett mûsorszolgáltatási díj összegének legalább ötven százalékát a mûsorszolgáltatók magyarországi gyártású, közszolgálati mûsorszámai készítésének visszatérítendõ vagy vissza nem térítendõ támogatására kell fordítani, különös tekintettel a filmgyártással összefüggõ elõírásokra.
(3) A közszolgálati mûsorszolgáltatók a (2) bekezdés alapján kiosztásra kerülõ összeg legfeljebb egyharmadáig részesülhetnek támogatásban.
(4) A közszolgálati mûsorszámok és mûsorok, valamint a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók, illetve a közmûsor-szolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani. A pályázatot a Testület írja ki, és a Testület által összehívott eseti bírálóbizottság értékeli.
(5) A bírálóbizottság tagjait a Testület köztiszteletben álló személyek közül választja ki, a Testület tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok alkalmazásával. A bírálóbizottság tagjai nem lehetnek köztisztviselõk. A bírálóbizottságban a mûsorszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek és a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók, valamint közmûsor-szolgáltatók szakmai-érdekképviseleti szerveinek képviseletét biztosítani kell.
(6) A Testület a döntését nyilvánosságra hozza.
2. Cím
Az üzemben tartási díj
79. § (1) Üzemben tartási díjat köteles fizetni az, aki televízió-mûsor vételére alkalmas készüléket (a továbbiakban: televíziókészülék) üzemeltet. Az üzemben tartási díj - ha e törvény másként nem rendelkezik - televíziókészülékenként fizetendõ.
(2) Az üzemben tartási díj összegét évenként a központi költségvetésrõl szóló törvény állapítja meg.
(3) Az üzemben tartási díjat a közszolgálati mûsorszolgáltatók versenyképes és takarékos mûködtetésének, a mûsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati mûsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Abban az esetben, ha több magánszemély közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettséggel járó televíziókészülék, a magánszemélyek a díjfizetési kötelezettség megfizetésére vonatkozóan írásban megállapodhatnak. Ez esetben a bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettség azt terheli, aki a megállapodásban kötelezettként szerepel. A megállapodás tényérõl az adóbevallásban is nyilatkozni kell. Megállapodás hiányában az üzemeltetõk a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.
80. § (1) Nem kell üzemben tartási díjat fizetni
a) a magánszemély - és a vele közös háztartásban élõ személyek - által üzemben tartott második és minden további,
b) az egészségügyi és gyermekintézmények, a fegyveres erõk, rendvédelmi szervek, szanatóriumok, óvodák, oktatási és közmûvelõdési intézmények, közgyûjtemények, diákszállások (kollégiumok), személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által ugyanabban az épületben, épületcsoportban használt második és minden további,
c) a bérelt,
d) a legfeljebb tizenöt napra próbára átvett,
e) a mûsorszolgáltató, a mûsorelosztó, a mûsorszétosztó, a mûsorszóró rendszer üzemeltetõje, illetõleg a Testület vagy a Hírközlési Fõfelügyelet által üzemi, vétel-megfigyelési és ellenõrzési célból telephelyen, illetve vétel-megfigyelési helyen és gépkocsiban üzemben tartott,
f) az ország területén legfeljebb harminc napig tartózkodó külföldi állampolgár által üzemben tartott,
g) a diplomáciai képviselet, a konzuli képviselet és a nemzetközi szervezet, valamint ezek tagjai, nem magyar állampolgárságú alkalmazottai és családtagjaik, valamint egyéb, nemzetközi szerzõdés alapján díjfizetés alóli mentességre jogosult szervek és személyek által üzemben tartott,
h) a zárt televíziós rendszerben, monitorként üzemeltetett
televíziókészülék után.
(2) Aki
a) televíziókészülék forgalomba hozatalával, bemutatásával foglalkozik, üzemegységenként egy,
b) televíziókészülék bérbeadásával foglalkozik, továbbá az (1) bekezdés b), d), g) és h) pontja alá nem esõ jogi személy és nem jogi személy gazdasági társaság a tevékenységi körébe tartozó minden
televíziókészülék után köteles üzemben tartási díjat fizetni.
(3) A vendéglátóipari (szállodaipari) egységben, más kereskedelmi egységben - a (2) bekezdés a) pontja kivételével - vagy nyilvános területen üzemeltetett televíziókészülék után az üzemben tartási díj háromszorosát kell megfizetni.
81. § (1) Mentes az üzemben tartási díj fizetése alól:
a) az egyedül élõ hetven éven felüli személy,
b) az önálló háztartásban élõ házaspár, illetve az élettársak, ha egyikük hetven, másikuk hatvan éven felüli,
c) az a hatvan éven felüli személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkezõ közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] eltartásáról gondoskodik,
d) a hadirokkant és hadiözvegy,
e) a súlyosan látás- vagy hallássérült, az I. és II. csoportbeli rokkant.
(2) Az éves központi költségvetési törvényben az (1) bekezdésben megjelöltek után átalány formájában meghatározott üzemben tartási díjat kell elõirányozni és azt idõarányosan, havonta az Alapba kell átutalni.
(3) A mentességre jogosult a mentesség igazolását követõ hónap elsõ napjától mentesül a fizetési kötelezettség alól. Nem kell igazolnia a mentességét annak, aki e törvény hatálybalépését megelõzõen már igazolta azt.
82. § (1) A díjfizetési kötelezettség a televíziókészülék üzemeltetésének megkezdését követõ hónap elsõ napján kezdõdik és az üzemeltetés megszûnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn.
(2) Ha a díjfizetésre kötelezett a fizetésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elmulasztott díjon felül, a díjjal azonos összegû pótdíjat köteles fizetni.
82/A. § (1) Az üzemben tartási díj az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában adónak minõsül azzal, hogy az e kötelezettséggel kapcsolatos adóhatósági feladatokat - a helyszíni ellenõrzés és az annak eredményeként megindított adóigazgatási eljárás kivételével - az üzemben tartási díj beszedésével megbízott (a továbbiakban: Megbízott) látja el.
(2) A Megbízott az üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket a bejelentés, az ellenõrzés vagy az adatszolgáltatás adatai alapján nyilvántartásba veszi.
(3) Az Art. 57. §-ának (3) bekezdése szempontjából a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos ellenõrzéssel esik egy tekintet alá a televíziókészülék üzemeltetésének ellenõrzése magánlakásban. A magánszemély lakásába történõ belépésre nem jogosult az adóhatóság az üzemben tartási díjfizetési kötelezettség ellenõrzése céljából, ha az ellenõrzés megkezdése elõtt
a) a díj fizetésére kötelezett a bejelentési kötelezettség teljesítését megfelelõen igazolja, vagy
b) a díjfizetési kötelezettség bejelentésének elmulasztását elismeri.
(4) Az önkormányzati adóhatóság a Megbízott megkeresésére és anélkül is jogosult illetékességi területén azon magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének helyszíni ellenõrzésére, aki (amely) nem szerepel a Megbízott által a naptári év október 1. napjáig az önkormányzati adóhatósághoz, annak illetékességi területén bejelentett üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket és az üzemeltetés helyét tartalmazó listán.
(5) Ha az önkormányzati adóhatóság helyszíni ellenõrzése során tárja fel, hogy az adózó az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének keletkezését elmulasztotta bejelenteni, az adóhatóság mulasztási bírság megfizetésére kötelezi, amely a települési önkormányzat bevétele.
(6) A mulasztási bírság mértéke a fizetési kötelezettség elmulasztására, de legfeljebb 30 hónapra számított üzemben tartási díj kétszerese.
(7) A (5) bekezdésben foglaltak esetében a bejelentés elmulasztásával érintett idõszakra adóbírság és késedelmi pótlék, valamint a média tv. 82. §-ának (2) bekezdésében meghatározott pótdíj fizetési kötelezettség nem állapítható meg. Az adóhatóság a feltárt díjeltitkolást és a megállapított mulasztási bírságot tartalmazó államigazgatási határozat egy példányát megküldi a Megbízottnak.
(8) A üzemben tartási díj beszedése érdekében a Megbízott birtokába került adatok adótitoknak minõsülnek, azok felhasználására és más szervek tájékoztatására az Art. 47. §-ának rendelkezései irányadók.
(9) A hálózati mûsorszolgáltató, valamint az AM mikro mûsorszolgáltató a Megbízottnak negyedévenként, a negyedévet követõ hó 15. napjáig adatot szolgáltatnak a nyilvántartásukban szereplõ elõfizetõk nevérõl és lakcímérõl (székhelyérõl, telephelyérõl).
(10) A díjfizetésre kötelezett
a) magánszemély az adóévrõl benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában, illetõleg munkáltatójának adott, az adó megállapítására jogosító nyilatkozatában nyilatkozik arról, hogy üzemeltet-e televíziókészüléket és ez üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esik-e,
b) jogi személy és egyéb szervezet az Art. 20. §-ának (5) bekezdésében meghatározott éves összesítõ bevallásában nyilatkozik arról, hogy hány és hányszoros üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esõ televíziókészüléket üzemeltet,
c) az a magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, akinek (amelynek) adóbevallási kötelezettsége nincs, az a)-b) pontban jelzett kötelezettségét a Megbízotthoz teljesíti.
(11) Az állami adóhatóság a bevallásról az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat külön feldolgozza, és a feldolgozást követõ 15 napon belül elektronikus úton vagy mágneses adathordozón átadja a Megbízottnak. A Megbízott az adatokat egybeveti a nyilvántartásában szereplõ, a díjfizetési kötelezettekre vonatkozó adatokkal és a nyilvántartásában korábban nem szerepelt üzembentartóktól a díjat beszedi.
(12) Az Alap kezelõjét a Megbízottal szemben megilleti az Art. 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt, az elkülönített állami pénzalapok kezelõit megilletõ tájékoztatás joga, a beszedett díjak alakulásáról, a díjfizetési kötelezettségek teljesülésérõl, és jogosult a Megbízott ellenõrzésére.
(13) A (10) bekezdésében elõírt bevallási kötelezettséget elsõ ízben az 1997. évrõl benyújtandó bevallásban az 1998. január 1-jétõl fennálló díjfizetési kötelezettség tekintetében, a (6) bekezdését pedig az 1998. január 1. napja után megállapított bevallási, bejelentési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.
(14) Az üzemben tartási díj beszedésével kapcsolatban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
83. § A díj fizetésére kötelezett
a) a televíziókészülék üzemeltetését, az üzemeltetés megszûnését,
b) a 80. § (2) bekezdésének b) pontjában, illetve a (3) bekezdésében meghatározott tevékenységét, valamint a televíziókészülékek számát, annak növekedését, a díj mértékét a fizetési kötelezettsége megkezdésétõl számított nyolc napon belül a díjbeszedést végzõ szervezetnek köteles bejelenteni.
84. § (1)
(2) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül történõ folyósítással -; egy százaléka a Testület, egy százaléka - egymást közt egyenlõ arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány mûködési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati mûsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.
(3) Az Alapba valamennyi jogcímen befolyt üzemben tartási díj négy százalékáig terjedõen a Testület, három százalékáig terjedõen a kuratóriumok költségvetését az Országgyûlés az Alap terhére kiegészítheti. A kuratóriumok erre vonatkozó együttes javaslatukat az Országgyûlés költségvetési ügyekben illetékes bizottságához terjeszthetik elõ.
VI. FEJEZET
MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG
1. Cím
Általános rendelkezések
85. § (1) Magyarországi mûsorszolgáltatás végzésére magyarországi lakóhellyel rendelkezõ természetes személy, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság jogosult.
(2) Részvénytársasági formában mûködõ mûsorszolgáltató részvényei kizárólag névre szólóak lehetnek.
(3) Országos és körzeti vételkörzetû televízió, illetve országos vételkörzetû rádió mûsorszolgáltató részvénytársasági, illetõleg kizárólag helyi, területi önkormányzatok vagy (és) nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok tulajdonában álló közhasznú társasági formában mûködhet.
86. § (1) Mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatos mûsorszolgáltatóként a Testület által a törvény szerinti eljárásban feljogosított vállalkozás, valamint a közszolgálati mûsorszolgáltató mûködhet.
(2) Nem lehet mûsorszolgáltatásra jogosult személy:
a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az országgyûlési képviselõ, a Kormány tagja, az államtitkár, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, az alkotmánybíró,
b) a polgármester, a fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke, ezek helyettese, a jegyzõ, a fõjegyzõ,
c) a bíró, az ügyész,
d) a párt alkalmazottja, országos vagy területi tisztségviselõje,
e) a közszolgálati mûsorszolgáltató felügyelõ bizottságának, kuratóriumának tagja,
f) a közszolgálati mûsorszolgáltató elnöke, alelnöke, illetve az, aki közszolgálati mûsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
g) a Testület tagja, valamint az, aki a Testülettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
h) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság és az Állami Számvevõszék vezetõ beosztású tisztségviselõje, a számvevõ, a Gazdasági Versenytanács tagja,
i) aki a Hírközlési Fõfelügyelettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(3) Nem lehet mûsorszolgáltatásra jogosult szervezet:
a) párt, az általa létrehozott gazdasági társaság,
b) az állami és közigazgatási szerv, kivéve ha az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-ában szabályozott esetekben az azok végrehajtására elfogadott törvény másként rendelkezik,
c) az a gazdasági társaság, amelyben a magyar államnak befolyásoló részesedése van,
d) az a gazdasági társaság, amelyben a (2) bekezdésben felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy az egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá esõ személy, szervezet.
(4) 2002. december 31-ig nem szerezhet mûsorszolgáltatási jogosultságot az, aki a tervezett mûsorszolgáltatás vételkörzetében távközlési szolgáltatást végez, kivéve
a) ha a távközlési szolgáltatási engedélyt a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése után kapta abból a célból, hogy saját mûsorát mûsorszórás útján terjessze,
b) azt a mûsorelosztót, aki nem végez egyéb távközlési szolgáltatást.
(5) Aki szerzõdés vagy bejelentés alapján mûsorszolgáltatásra jogosult, az egyidejûleg legfeljebb
a) egy országos mûsorszolgáltatás, vagy
b) két körzeti és négy helyi mûsorszolgáltatás, vagy
c) tizenkét helyi mûsorszolgáltatás
végzésére rendelkezhet jogosultsággal.
(6) Az (5) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a szakosított mûsorszolgáltatásra, azonban a 16. § (1)-(3) bekezdéseiben engedélyezett reklámidõt az (5) bekezdés szerinti mértéken felüli mûsorszolgáltatás(ok) tekintetében 0,3 szorzószámmal lehet csak figyelembe venni.
87. § Nem lehet jogosult a legalább húsz százalékban az önkormányzat területére esõ vételkörzetû mûsorszolgáltatásra az a gazdasági társaság, amelynek igazgatóságában, ügyvezetõi közt vagy felügyelõ bizottságában, illetve az az alapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselõtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester, fõpolgármester vagy ezeknek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vesz részt.
88. § Hálózatos mûsorszolgáltatásra csak a hálózatos mûsorszolgáltató jogosult. A hálózatos mûsorszolgáltatásra a mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
89. § (1) A mûsorszolgáltatónak a mûsorára vonatkozó hiteles dokumentációt - ideértve a teljes mûsorszolgáltatás kimenõjelének teljes rögzítését - a közzétételt követõ harminc napig, az országos és a körzeti mûsorszolgáltatónak hatvan napig meg kell õriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Testületnek. A mûsorszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a dokumentációt az eljárás jogerõs befejezését követõ egy évig kell megõrizni.
(2) A mûsorszolgáltató törvény, illetve szerzõdéses kötelezettség alapján önellenõrzésre, mérésre, adatszolgáltatásra és adattárolásra köteles.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az önellenõrzés költségeit az önellenõrzésre kötelezett viseli.
(4) A mûsorszolgáltató a Testület számára az általa megszabottak szerint adatokat köteles szolgáltatni különösen
a) a reklámkorlátok és tilalmak, a mûsorszám-támogatási, mûsorkészíttetési és közszolgálati mûsorsugárzási elõírások,
b) a mûsorszolgáltatási szerzõdésben vállalt kötelezettségek,
c) a közmûsor-szolgáltatói kötelezettségek megtartásának ellenõrzéséhez;
d) a törvény VIII. fejezetében megjelölt összekapcsolódások megállapításához.
2. Cím
A mûsorszolgáltatási szerzõdés alapvetõ tartalma
90. § (1) A mûsorszolgáltatási szerzõdés a Testület és a pályázati eljárásban kiválasztott mûsorszolgáltató között jön létre. Mûsorszolgáltatási szerzõdést földfelszíni rendszerû mûsorszórás útján megvalósuló, illetve a Kormány rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) mûholdas, valamint rádiótávközlõ eszközzel végzett mûsorszolgáltatás esetén kell kötni.
(2) A mûsorszolgáltató a pályázatában vállalt idõtartamban és adásidõben az adásidõ-beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét használva, a vállalt mûsorstruktúrának megfelelõ mûsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy távközlési szolgáltató (mûsorszóró) szolgáltatás közremûködésével. A saját eszközökkel történõ mûsorszóró, szétosztó tevékenységekre a távközlési szolgáltatási engedélyt nem, de a külön jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyeket be kell szerezni.
(3) A jogosult ellenszolgáltatásként negyedévenként elõre mûsorszolgáltatási díjat fizet. A mûsorszolgáltatási jog elnyerésekor a díjat fél évre elõre kell megfizetni. A díjfizetés késedelme esetén a Testület a szerzõdést tizenöt napos határidõvel felmondhatja.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak megszegése a törvény súlyos megsértésének minõsül.
(5) A szerzõdésszegés miatt kiköthetõ kötbér esetenként nem haladhatja meg az éves mûsorszolgáltatási díj ötven százalékát.
(6) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató nem köteles mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelést a Testület állapítja meg. A feltételek teljesítésérõl a mûsorszolgáltató minden év végén a Testület által megállapított idõpontban beszámol.
3. Cím
Általános pályázati feltételek
91. § (1) A Testület legalább két országos napilapban nyilvánosságra hozza a mûsorszolgáltatási szerzõdések tartalmára és azok elbírálására vonatkozó általános pályázati feltételeket. Az általános pályázati feltételeket úgy kell meghatározni, hogy érvényesüljön a tájékoztatás és kultúra szabadsága, sokszínûsége, az egyetemes és a nemzeti kultúra megõrzése és gazdagítása.
(2) Az általános pályázati feltételekben kell meghatározni különösen
a) a mûsorszolgáltatás tárgyi feltételeit,
b) a tárgyi feltételek értékelésének szempontjait,
c) a szerzõdésszegés következményeit, így különösen a kötbért, továbbá a mûsorszolgáltatás legfeljebb harminc napig terjedõ felfüggesztésének feltételeit,
d) a mûsorszolgáltató kötelezettségei teljesítésének megállapításához szükséges információk elõállítására, õrzésére, hozzáférhetõ állapotban tartására és közlésére vonatkozó feltételeket.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti tárgyi feltételként különösen az alábbiakat kell elõírni:
a) az üzleti tervet,
b) bankigazolást arra vonatkozóan, hogy a mûsorszolgáltató mûködési költségeinek fedezete legalább a mûködés elsõ három hónapjára, reklámbevétel nélkül, elkülönített bankszámlán a mûsorszolgáltató rendelkezésére áll,
c) a mûszaki feltételek ismertetését,
d) a mûsorterv és a mûsor fõbb jellemzõinek bemutatását, kitérve az esetleges tájékoztató és közszolgálati mûsorokra - különösen a hírszolgáltató mûsorokra -, valamint országos és körzeti televíziók esetében a magyarországi gyártású filmalkotások bemutatására vonatkozó elképzelések ismertetésére és mindezek idõbeli arányára,
e) a tervezett mûsoridõre vonatkozó ajánlatot.
(4) A tárgyi feltételeknek az a pályázó tesz eleget, aki igazolja vagy valószínûsíti a feltételek teljesülését.
92. § (1) Az általános pályázati feltételek között különbség tehetõ a helyi, körzeti és országos, illetõleg mûholdas mûsorszolgáltatásra vonatkozó feltételek között.
(2) Az általános pályázati feltételek meghatározhatják a helyi, területi önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni érdekeltségében álló mûsorszolgáltató társaságban a tulajdonost megilletõ szavazati jogok gyakorlásának mértékét, továbbá az ilyen mûsorszolgáltató vezetõjének kinevezési (pályázati) feltételeit.
Az általános pályázati feltételek tervezete és a nyilvános meghallgatás
93. § Az általános pályázati feltételekrõl a Testület tervezetet készít és azt teljes egészében, indokolással együtt a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi. A közzétételt követõ tizenöt napon belül az általános pályázati feltételekre bárki írásban - a Testülethez címzett - észrevételt tehet.
94. § (1) Az általános pályázati feltételek tervezetének közzétételétõl számított legkevesebb húsz napon túl, legkésõbb harminc napon belül a Testület nyilvános meghallgatást (a továbbiakban: meghallgatás) tart. A meghallgatáson részt vesz a Hírközlési Fõfelügyelet képviselõje is.
(2) A meghallgatás helyérõl és idõpontjáról legalább a meghallgatást tíz nappal megelõzõen közleményt kell közzétenni a Mûvelõdési Közlönyben és két országos napilapban.
(3) A meghallgatáson lehetõséget kell adni arra, hogy valamennyi érdekelt kifejthesse álláspontját, továbbá hogy a Testület és a Hírközlési Fõfelügyelet képviselõje az érdekeltek kérdéseire válaszolhasson.
(4) A meghallgatást a Testület képviselõje vezeti és õ dönt arról, hogy a meghallgatás a törvényben elõírt feltételek teljesülése esetén megtartható.
(5) A meghallgatás vezetõje a jelenlevõk meghallgatása után és az esetleg elõzetesen közölt napirendre való tekintettel határozza meg a végleges napirendet.
(6) A meghallgatáson az eljárás tárgyához tartozó kérdést bárki föltehet és a tárgyhoz tartozó kérdésben álláspontját kifejtheti.
(7) A jelenlevõk - a meghallgatás vezetõjén keresztül - egymáshoz is intézhetnek kérdést.
(8) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzõkönyv készül, amely a Testület irodájában megtekinthetõ.
(9) A meghallgatás után a Testület dönt az általános pályázati feltételek véglegesítésérõl. Döntését a meghallgatást követõ harminc napon belül a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi.
4. Cím
A pályázati felhívás
95. § (1) A pályázati felhívás tervezetére, közzétételére és a nyilvános meghallgatásra a 93-94. §-okban foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.
(2) A pályázati felhívás tartalmazza a mûsorszolgáltatási lehetõségekre vonatkozóan az 52. § (4) bekezdésében felsorolt adatokat, a pályázat kötelezõ tartalmát, továbbá számszerû meghatározással a törvény 96. § (1) bekezdés e), f), g) és i) pontjaiban foglaltak értékelési szempontjait.
(3) A pályázati felhívás feltételei az általános pályázati feltételtõl csak akkor térhetnek el, ha törvény vagy az általános pályázati feltételek ilyen eltérést megengednek. A pályázati felhívás részét képezik az általános pályázati feltételek.
(4) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy
a) országos mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább hatvan nap,
b) körzeti mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább negyven nap,
c) helyi mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább harminc nap
álljon rendelkezésre.
(5) A Testület a közszolgálati mûsorszámok meghatározott arányát vagy a nemzeti és etnikai kisebbségi, illetõleg más kisebbségi igények meghatározott mértékû szolgálatát pályázati feltételként írhatja elõ, ha az adott vételkörzetben a tájékoztatás és a tájékozódás szabadsága, illetve a kulturális sokszínûség - valamennyi mûsorszolgáltatást együttesen figyelembe véve - nem érvényesül. A Testület a nemzeti és etnikai kisebbség más törvényben meghatározott jogosultságainak biztosítására heti legalább négy-, legfeljebb nyolcórányi mûsoridõben pályázat nélkül, a nemzeti és etnikai kisebbség önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévõ közhasznú társaságot, mint nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót mûsorszolgáltatásra jogosítja fel, ha a pályázati felhívásban meghatározott vételkörzetben a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvû tájékoztatási igényeinek kielégítése másképp nem biztosított.
(6) A Testület a pályázati felhívásban - a 8. § (3) bekezdésén felüli mértékben - feltételként írhatja elõ, hogy a mûsorszolgáltató rendszeresen híreket adjon.
(7) A pályázati felhívásban meg kell határozni a mûsorszolgáltatási díj legkisebb mértékét, amely alatt - a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató kivételével - a mûsorszolgáltatási jogosultság nem ítélhetõ oda.
(8) A pályázati felhívás a mûsorszolgáltatási díj megfizetése alól legfeljebb két évre szóló, ötvenszázalékos mentesítést kínálhat fel. A mentesítés a 91. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott fedezetre vonatkozó kötelezettséget nem érinti.
(9) A pályázati felhívásra ajánlatot tevõ pályázati díjat fizet. A pályázati díj a meghirdetett legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj öt százaléka. A pályázati díj nyolcvan százaléka a mûsorszolgáltatási díjba beszámít, visszautasított pályázat esetében a pályázati díj nyolcvan százaléka a visszautasítástól számított harminc napon belül visszajár.
(10) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell azt az idõpontot, amelyen belül a mûsorszolgáltatást meg kell kezdeni. Ha a szolgáltatás megkezdésére a jogosultnak felróható okból a határidõ elteltéig nem kerül sor, a jogosultság megszûnik.
A pályázat tartalma
96. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó adatait:
- nevét,
- lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),
- cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát,
b) annak a büntetlen elõéletû személynek a nevét és lakcímét, aki a sajtójogi, valamint e törvény szerinti személyes felelõsséget viseli a mûsorszolgáltató tevékenységéért,
c) ha a pályázó gazdasági társaság, a társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát esetleges módosításával együtt,
d) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban,
e) a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait:
- fajtáját (rádió, televízió),
- vételkörzetét,
- az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõséget,
- a szolgáltatás adásidejét, adásidõ beosztását,
- a tervezett kiegészítõ és értéknövelõ mûsorszolgáltatást,
- a mûsorszolgáltatás állandó megnevezését, emblémáját, illetõleg szignálját,
f) a tervezett mûsorszerkezetet, a közszolgálati mûsorszámok közlésére szánt havi átlagos mûsoridõt, a napi rendszeres híradásra szánt mûsoridõt, a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezett havi átlagos mûsoridõt,
g) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, beleértve a mûsorszolgáltatási díj mértékére vonatkozó ajánlatot,
h) mûholdas mûsorszolgáltatás esetén a pályázó által használni tervezett mûholdkapacitás szolgáltatójának a csatorna bérbeadására vonatkozó, annak frekvenciáját, mûszaki feltételeit és díját is rögzítõ szándéknyilatkozatát,
i) a mûsorszolgáltató üzleti, pénzügyi tervét, illetve banki igazolást a 91. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott összeg rendelkezésre állásáról.
(2) Gazdasági társaság pályázatának tartalmaznia kell az arra vonatkozó adatokat is, hogy a társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezõnek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van bármely magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, vagy lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban.
(3) A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más, folyamatban lévõ pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne ilyen kizáró ok.
(4) A pályázatban szereplõ adatokról a Testület a szerzõdés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. A szerzõdés megkötését követõen az (1) bekezdés szerinti adatok - a d) pontban meghatározottak kivételével - nyilvánosak.
97. § A 102. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti pályázatok esetében a Testület köteles a pályázati határidõ lejártát követõ tizenöt napon belül a Mûvelõdési Közlönyben nyilvánosságra hozni a pályázók nevét, címét, a tervezett mûsorszolgáltatás jellegét és vételkörzetét, valamint egyéb adatait.
A pályázat elbírálása
98. § A Testület országos mûsorszolgáltató esetében a pályázati határidõ lejártától számított kilencven, más esetben hatvan napon belül megvizsgálja, hogy
a) a pályázó nem esik-e a 85-88. §-okban vagy a VIII. fejezetben foglalt korlátozó rendelkezések hatálya alá,
b) megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek,
c) megfelel-e a törvényben vagy a törvény alapján megállapított pályázati feltételben foglalt tárgyi és személyi feltételeknek.
99. § (1) Ha a pályázó korlátozó rendelkezésekbe ütközik, a Testület köteles a pályázatot a 98. §-ban megjelölt idõn belül az elutasítás okát megjelölõ és indokolt nyilatkozatban visszautasítani.
(2) Ha a pályázatok közt nincs olyan, amely a 95. § (5) bekezdésében meghatározott pályázati feltételnek eleget tenne, a Testület jogosult a pályázatokat úgy elbírálni, mintha a vonatkozó pályázati feltételt nem hirdette volna meg.
(3) Ha a pályázat a 95. §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, a Testület azt hiánypótlás, helyesbítés végett a pályázónak visszaadja. A hiánypótlást tizenöt napon belül el kell végezni. A határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázatot visszautasítja.
(4) A pályázatot vissza kell utasítani, ha a pályázat benyújtásával egyidejûleg a pályázati díjat az erre köteles nem fizette meg.
(5) A pályázat (1) bekezdés szerinti visszautasítása bíróság elõtt megtámadható. Amennyiben a kereset alapos, a bíróság a Testületet kártérítésre kötelezheti. A perindítás a pályázati eljárás folytatásának nem akadálya.
100. § (1) A Testület a pályázat nyertesével köthet szerzõdést. Helyi mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat esetén, ha egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve pályázati követelményeknek, a Testület megköti a mûsorszolgáltatási szerzõdést.
(2) Ha az ajánlat szerint a napi adásidõ nyolc óránál kevesebb, a fennmaradó adásidõre a Testület pályázatot ír ki.
(3) Ha az ajánlat szerint a napi adásidõ a nyolc órát meghaladja, a jogosult hozzájárulásával a fennmaradó adásidõre a Testület pályázatot írhat ki.
(4) A Testület a 101. §-ban meghatározott eljárást követõen köti meg a szerzõdést, ha egymással versengõ pályázatok szerinti mûsorszolgáltatási igények egyidejûleg nem elégíthetõk ki a pályázatban feltüntetett módon.
101. § (1) Ha versengõ pályázatok közül kell választani, a Testület a 98. §-ban megjelölt idõn belül felszólíthatja a versengõ pályázókat, hogy a felszólítástól számított tizenöt napon belül állapodjanak meg a megpályázott mûsorsugárzási lehetõségek idõbeli megosztásában.
(2) Megegyezés hiányában a versengõ pályázatok közül a Testület a pályázat kiírásakor nyilvánosságra hozott értékelési elvek szerint dönt.
(3) Ha a versengõ pályázók között nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató is pályázott - az országos mûsorszolgáltatást kivéve -, a jogosultságot a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szerzi meg, amennyiben az adott vételkörzet lakosainak nyolcvan százaléka számára már legalább két nyereségérdekelt helyi mûsorszolgáltatás elérhetõ és közülük legalább egy mûsorszórással valósul meg.
A mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése
102. § (1) A mûsorszolgáltatási szerzõdés létrejöhet:
a) pályázati felhívásra benyújtott pályázatok közti választással, illetve
b) az igénylõ által lefolytatott tervezés eredményeként létrejött - a Hírközlési Fõfelügyelet ellenõrzõ vizsgálata alapján a Testület által jóváhagyott - mûsorszolgáltatási lehetõségre, az e törvényben meghatározottak szerint.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pályázati felhívásnak a Hírközlési Fõfelügyelet által kidolgozott és a Mûvelõdési Közlönyben elõzetesen nyilvánosságra hozott - a vételkörzet, a frekvenciasáv és más mûszaki jellemzõk által meghatározott - mûsorszolgáltatási lehetõségekre kell vonatkoznia.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tervezéshez a Hírközlési Fõfelügyelet - költségtérítés ellenében - adatokat szolgáltat.
(4) A pályázat az (1) bekezdés a) pontja alapján
a) a Testület által közzétett nyilvános felhívásban megjelölt határidõig, valamint
b) az a) pont szerinti nyilvános felhívásra beérkezett igények elbírálása után fennmaradt mûsorszolgáltatási lehetõségekre bármikor
benyújtható.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint keletkezett mûsorszolgáltatási lehetõségre a Testület pályázatot hirdet. A pályázat elbírálása során az eredeti, a törvényes feltételeknek egyébként megfelelõ igénylõvel kell a mûsorszolgáltatási szerzõdést megkötni, ha a pályázaton felajánlott legmagasabb összegû mûsorszolgáltatási díj megfizetését vállalta.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eredeti igénylõ a pályázat nyertesétõl az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt.
5. Cím
A frekvenciakijelölés
103. § (1) A mûsorszórási célú frekvenciát a Hírközlési Fõfelügyelet a mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ vagy a vele szerzõdött távközlési szolgáltató számára kijelöli.
(2) A frekvenciakijelölési eljárást a Hírközlési Fõfelügyelet a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) szerint folytatja le.
(3) A mûsorszóró adó frekvenciakijelölési határozata tartalmazza:
a) a frekvencialekötési díjat,
b) a mûsorszóró adó üzemeltetésének mûszaki feltételeit és elõírásait.
(4) A mûsorszóró adó frekvenciakijelölési határozatának melléklete tartalmazza:
a) a Testület döntésének számát, a döntés meghozatalának idõpontját,
b) a Testület által meghatározott, a mûsorszolgáltatásra vonatkozó feltételrendszert.
104. § (1) A mûsorszóró adó rádióengedélye tartalmazza:
a) a 103. § (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében foglaltakat,
b) a frekvenciahasználati díjat.
(2) A mûsorszóró adó rádióengedélyét a Hírközlési Fõfelügyelet a mûsorszolgáltatási jogosultság érvényességi idejének lejártáig adja ki.
(3) A Hírközlési Fõfelügyelet hivatalból, vagy a Testület megkeresésére ellenõrzi a mûsorszolgáltatási szerzõdésben, illetve a rádióengedélyben foglalt feltételek megvalósulását, és ha szabálytalanságot állapít meg, az ellenõrzés eredményérõl a Testületet tájékoztatja.
(4) A Testület megkeresésére végzett ellenõrzés igazolt költségeit a Testület megtéríti. Ha az ilyen megkeresésre végzett ellenõrzés eredménye szerint a mûsorszolgáltatási szerzõdésben, illetve a rádióengedélyben foglalt feltételeket megszegték, az ellenõrzés költségeit az köteles megtéríteni, akinek a feltételek megszegése a Ptk. 339. §-a szerint felróható.
6. Cím
Üzemeltetési feltételek
105. § (1) A mûsorszórásra jogosult a rádióengedély egy példányát az engedély kézhezvételétõl számított nyolc napon belül megküldi a Testületnek, s a mûsorszórás megkezdését annak megkezdése elõtt nyolc nappal a Testületnek írásban bejelenti.
(2) A mûsorszórásra jogosult köteles az általa közölt adat változását a változás bekövetkezésétõl számított nyolc napon belül bejelenteni. A Testület megtagadja a tudomásulvételt, ha a változás e törvénybe ütközik.
106. § (1) A mûsorszóró adó üzemeltetõje - a mûsorszolgáltatóval együttmûködve - köteles folyamatosan vagy meghatározott, naponta ismétlõdõ idõben azonosító jelet sugározni vagy azonosító információ bemondásáról gondoskodni. Ha az adó több mûsorszolgáltató mûsorát sugározza, az azonosító információnak vagy jelnek megkülönböztethetõnek kell lennie.
(2) A mûsorszóró adó mérõjelet, mérõábrát, állóképet, monoszkópot a mûsor megkezdése elõtt és után legfeljebb tíz percig, mûsor közben legfeljebb két percig sugározhat.
(3) Üzemzavar elõfordulásakor mûsorjel hiánya esetén a hiány idõtartamára a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható.
(4) Televízió mûsorszóró adó üzemideje alatt a hang- és a képadó nem mûködtethetõ külön vagy olyan módon, hogy eltérõ, illetve egymással nem kapcsolatos mûsoranyagot sugározzon, kivéve
a) az elõre bejelentett mérést vagy kísérleti sugárzást,
b) az állókép, illetve a monoszkóp sugárzását, valamint
c) ha a kép- vagy hangcsatorna berendezéseinek hibája miatt az üzemzavart csak a hang- vagy a képcsatornán lehet bejelenteni.
7. Cím
A jogosultság idõtartama
107. § (1) A mûsorszolgáltatási jogosultság televízió esetén legfeljebb tíz évig, rádió esetén legfeljebb hét évig érvényes, és lejártakor a mûsorszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben öt évre megújítható. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat elõtt tizennégy hónappal a Testülethez be kell jelenteni.
(2) A Testület az (1) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a megújításnak, tizenkét hónappal a jogosultság lejárta elõtt köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni.
(3) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a szerzõdést ismételten vagy súlyosan megszegte.
(4) A jogosultság megújítására irányuló eljárásra egyebekben az annak létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
8. Cím
Hozzájárulás hálózatba kapcsolódáshoz
108. § (1) Ha a tervezett hálózatba kapcsolás esetén a tervezett hálózat vételkörzete vagy a mûsor jellemzõi a mûsorszolgáltatási jogosultságtól eltérnek, a hálózatba kapcsolódás feltétele a mûsorszolgáltatási szerzõdések módosítása.
(2) A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók együttesen bejelentik a Testületnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hálózatos mûsorszolgáltató megnevezését és a távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 19. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott engedélyt. Az összekapcsolódás távközlési hatósági eljárásban történõ engedélyezése csak a mûszaki feltételek nem teljesítése esetén tagadható meg.
(3) Ha a bejelentõ megfelel a 98. §-ban foglaltaknak, a Testület módosítja a mûsorszolgáltatási szerzõdéseket, egyidejûleg nyilvántartásba veszi a hálózatba kapcsolódást és a hálózatos mûsorszolgáltatót. Nem módosítható a mûsorszolgáltatási szerzõdés a hálózatba kapcsolódó olyan körzeti és helyi mûsorszolgáltató tekintetében, amelynek fennmaradó saját mûsorszolgáltatása nem éri el naponta a négy órát.
(4) A közmûsor-szolgáltatónak, ha nem kizárólag közszolgálati mûsorának teljesítése céljából kapcsolódik hálózatba, mûsorszolgáltatási díjat kell fizetnie. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató csak nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba.
9. Cím
A mûsorszolgáltató tulajdoni viszonyaiban és más adataiban bekövetkezõ változás
109. § (1) A mûsorszolgáltatási jogosultság nem ruházható át.
(2) A mûsorszolgáltatónak a Testülethez be kell jelentenie, ha tulajdoni viszonyaiban vagy más adataiban változás következett be, így különösen
a) a vállalkozás neve, székhelye (lakcíme) megváltozását,
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság esetében a tulajdoni részesedés megváltozását, az alapszabályban, alapító okiratban vagy társasági szerzõdésben bekövetkezett változásokat.
(3) A mûsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a tulajdoni viszonyaiban bekövetkezett változás nem sérti a törvény VIII. fejezetében foglalt rendelkezéseket.
10. Cím
A frekvenciacsere
110. § Ha a mûsorsugárzási tevékenység a jogosultság érvényességi idejének lejárta elõtt azért nem folytatható, mert a rádióengedélyt az Ftv. 12. §-ának (1) bekezdése alapján a jogosultnak fel nem róható okból - a Testület tájékoztatása mellett - visszavonták, a Testület a jogosultnak pályázati kiírás nélkül hasonló feltételekkel más mûsorszolgáltatási jogosultságot kínál fel.
11. Cím
Szerzõdésmódosítás
111. § A Testület a szerzõdés módosítását nem tagadhatja meg, ha a vételkörzet a mûsorelosztó rendszerrel elért lakosszám növekedése miatt nõtt meg és ennek folytán változott a helyi mûsorszolgáltató körzeti, a körzeti pedig országos mûsorszolgáltatóvá, feltéve, hogy a mûsorszolgáltató egyébként eleget tesz az adott új mûsorszolgáltatóra vonatkozó, e törvényben foglalt követelményeknek.
12. Cím
A törvény vagy a szerzõdés megszegése
112. § (1) Ha a mûsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzõi jogról szóló törvényben, valamint a mûsorszolgáltatási szerzõdésben és a rádióengedélyben elõírt feltételeket és elõírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetõleg ha mûsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévõ személy bûnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bûncselekmény miatt jogerõs ítélet állapította meg, a Testület
a) felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,
b) írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl,
c) meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását,
d) érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért,
e) a közszolgálati mûsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki, a 135. § szerinti összeghatárok között,
f) azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt írásbeli figyelmeztetés, illetve kötbér az (1) bekezdésben foglalt más joghátrányokkal együtt is alkalmazható.
(3) A figyelmeztetést és a mûsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztésére vonatkozó állásfoglalást a Mûvelõdési Közlönyben közzé kell tenni.
(4) Azonnali hatállyal kell felmondani a szerzõdést, ha
a) a szerzõdést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértõ állapot még fennáll,
b) a szerzõdés a törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a jogosult a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint száznyolcvan napon belül nem orvosolta,
c) a szerzõdés megkötése óta másodszor kellene az (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést alkalmazni.
(5) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató és a közmûsor-szolgáltató esetében a kötbér alapja a meghirdetett mûsorszolgáltatási díj, kivéve, ha mûsorszolgáltatási díjat fizetnek.
(6) Ha a reklámozásra és támogatásra vonatkozó elõírások meg nem tartása a nézõk és hallgatók érdekeit is sérti, a Testület a szerzõdésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett a szolgáltatás megtiltását vagy feltételhez kötését, továbbá bírság kiszabását indítványozhatja a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnek.
13. Cím
A vezetékes és a mûholdas mûsorszolgáltatás
113. § (1) Az a mûsorszolgáltató, aki mûsorának terjesztését kizárólag mûsorelosztó rendszer segítségével végzi, mûsorszolgáltató tevékenységének megkezdése elõtt legalább harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni a 96. § (1)-(3) bekezdése szerinti adatokat.
(2) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület hatvan napon belül nem tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal, hogy a mûsorszolgáltatási díj mértékét e határidõn belül a jogosulttal közölni kell.
(3) A bejelentés tudomásulvételét meg kell tagadni, ha a bejelentõ egyébként nem lehetne mûsorszolgáltatási szerzõdés jogosultja.
(4) Törölni kell a nyilvántartásból a mûsorszolgáltatót, ha
a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye,
b) az üzemben tartó bejelentette a mûsorszolgáltatás elosztásának megszüntetését, vagy tizenkét hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta,
c) a törvény II. fejezetében foglalt kötelezettségét ismételten súlyosan megszegte.
(5) E § rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a mûsorszolgáltatás nem a Kormány rendelkezési joga alá tartozó mûhold igénybevételével történik.
14. Cím
Az ideiglenes mûsorszolgáltatás
114. § (1) Helyi mûsorszolgáltatási jogosultságra kérelemre ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló mûsorszolgáltatási szerzõdést kell kötni, olyan mûsorsugárzási lehetõség használatára,
a) amely a Testület által nyilvánosságra hozott frekvenciatervben szerepel, és amelyre pályázati igényt nem nyújtottak be, vagy
b) amelyre más már mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a jogosult mûsorszolgáltatása az ideiglenes mûsorszolgáltatás befejezését követõ hatvan napon belül nem kezdõdik meg.
(2) A nyilvánosságra hozott frekvenciatervben nem szereplõ mûsorszolgáltatási lehetõség esetén az igénylõnek a Hírközlési Fõfelügyelet által kiadott igazolással kell bizonyítania, hogy a mûsorszolgáltatás másoknak okozott zavarás és a nemzetközi elõírások megsértése nélkül folytatható. Az igazolásnak tartalmaznia kell az 52. § (4) bekezdésben foglalt mûszaki adatokat. Ilyen esetben a Testület a mûsorszolgáltatási jogosultságot az alábbi szabályok szerint lefolytatott eljárás alapján adja meg:
a) a pályázati felhívást a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül, az 52. § (4) bekezdésben foglalt adatokkal együtt a Testület teszi közzé;
b) a pályázatot a közzétételtõl számított nyolc napon belül kell benyújtani;
c) a pályázatnak tartalmaznia kell:
ca) a pályázó nevét, lakcímét,
cb) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság alapszabályát, vagy társasági szerzõdését,
cc) a tervezett mûsoridõt napi, heti vagy havi bontásban,
cd) a mûsortervet,
ce) a mûsorért felelõs személy nevét és lakcímét;
d) ha a mûsorszolgáltatási lehetõségre egy pályázatot nyújtanak be és az megfelel az e törvényben foglaltaknak, a Testület a pályázóval a mûsorszolgáltatási szerzõdést megköti;
e) ha a mûsorszolgáltatási lehetõségre több pályázatot nyújtanak be és azok mindegyike megfelel az e törvényben foglaltaknak, a Testület felhívására a pályázók megállapodhatnak egymás között a mûsoridõ megosztásáról. Ha e megállapodás létrejön, a Testület mindegyik pályázóval azonos feltételekkel megköti a mûsorszolgáltatási szerzõdést. Ha a felhívást követõ három napon belül a megállapodás nem jön létre, a Testület dönt a mûsorszolgáltatási jogosultság odaítélésérõl. A döntés ellen benyújtott panasz esetén a Testület a pályázati eljárást a 3. címben foglaltak szerint folytatja le.
(3) Ideiglenes mûsorszolgáltatási szerzõdést ugyanazzal a vállalkozással évente egyszer, vagy azonos közigazgatási területen évente három alkalommal lehet kötni úgy, hogy az ideiglenes szerzõdések idõtartama között legalább egy hónapnak el kell telnie. Az ideiglenes mûsorszolgáltatásra feljogosított mûsorszolgáltató más mûsorszolgáltatóval hálózatba nem kapcsolódhat.
(4) Ideiglenes mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatónak nem kell mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díjat egyébként a Testület állapítja meg.
(5) E § alkalmazása során a törvény VIII. fejezetében szereplõ elõírásokat nem kell figyelembe venni.
(6) Az (1) bekezdésben megjelölt ideiglenes mûsorszolgáltatási idõ nem hosszabbítható meg.
VII. FEJEZET
MÛSORELOSZTÓ RENDSZER ÁLTAL TÖRTÉNÕ MÛSORSZOLGÁLTATÁS, ILLETVE MÛSORELOSZTÁS
115. § (1) Mûsorszolgáltatás - ha az nem ütközik törvénybe vagy nemzetközi szerzõdésbe - vezetékes mûsorelosztó távközlõ hálózattal vagy mûsorelosztó rádiótávközlõ eszközzel is végezhetõ.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mûsorszolgáltatás az e célra rendszeresített nyilvántartásba vétel után kezdhetõ meg.
(3) A törvény hatálybalépésekor már mûködõ mûsorelosztó a Testület megalakulását követõ harminc napon belül, a tevékenységét késõbb kezdõ mûsorelosztó, a tevékenység megkezdése elõtt harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni
a) a mûsorelosztó nevét, lakcímét (székhelyét, telephelyét), cégnyilvántartási vagy hatósági nyilvántartási számát,
b) annak a büntetlen elõéletû személynek a nevét és lakcímét, aki a sajtójogi, valamint az e törvény szerinti felelõsséget viseli a mûsorelosztó tevékenységért,
c) a mûsorelosztó vállalkozás társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát, esetleges módosításaival együtt,
d) a mûsorelosztó, illetve az üzemeltetésre feljogosított vállalkozás (a továbbiakban együtt: üzemben tartó) nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú részesedése van magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetve magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ vállalkozásban,
e) a tervezett mûsorelosztás vételkörzetét,
f) a mûsorelosztáshoz csatlakoztatott háztartások számát.
(4) Mûsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhatja meg a körzeti mûsorszolgáltatás e törvényben megszabott legmagasabb mértékének egyharmadát.
(5) A (3) bekezdés szerinti bejelentés nem mentesít más jogszabályokban elõírt engedélyek megszerzése alól.
(6) A bejelentésben közölt adatok változása esetén a (3) bekezdés a)-e) pontjaiban foglaltakat harminc napon belül, az f) pontban foglaltakat a tárgyévet követõ év február 1-jéig kell bejelenteni.
(7) Törölni kell a nyilvántartásból a mûsorelosztót, ha
a) bejelentette a mûsorelosztás megszüntetését,
b) tevékenységét tizenkét hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta,
c) nem tett eleget az (5)-(6) bekezdésben foglalt kötelezettségnek,
d) bejelentés nélkül osztott el mûsorszolgáltatást,
e) nem tett eleget a Testület mûsorszolgáltatás elosztásának szüneteltetésére vonatkozó, nemzetközi szerzõdésen alapuló felszólításának.
(8) A mûsorelosztó rendszerek mûszaki szabványait a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendeletben szabályozza. A szabályozást úgy kell kialakítani, hogy az újonnan kiépülõ rendszerek, illetve a már meglévõ rendszerek további kiépítése megfeleljen a korszerû adatátvitel követelményeinek. Mûsorelosztó rendszerek építése esetén a rendelet hatálybalépésétõl, már meglévõ rendszerek esetében pedig az átépítést 2003. január 1-jétõl kell érvényesíteni. Olyan már kiépített mûsorelosztó rendszereknél, amelyeknek gerinchálózata nem felel meg a rendeletben szabályozottaknak, a további lakossági csatlakozások kiépítésénél a rendeletben foglaltakat ugyancsak 2003. január 1-jétõl kell érvényesíteni.
116. § (1) Az üzemben tartó - ha ez nem ütközik törvénybe vagy nemzetközi szerzõdésbe - nyilvántartásba vétel alapján jogosult elosztani bármely magyarországi vagy külföldi mûsorszolgáltatást.
(2) Magyarországi vagy külföldi mûsorszolgáltató mûsorának elosztásához, az elosztás megkezdése elõtt harminc nappal a Testületnek be kell jelenteni:
a) az elosztani kívánt magyarországi vagy külföldi mûsorszolgáltató mûsorának állandó megnevezését, a mûsorszolgáltató azonosítását lehetõvé tevõ egyéb adatokat,
b) a mûsorszolgáltatóval kötött szerzõdést vagy a mûsorelosztási jogosultság egyéb igazolását, és/vagy azokat az adatokat, amelyek igazolják, hogy a szerzõi jogok és a szerzõi jogokkal szomszédos jogok védelmére szükséges lépéseket a mûsorelosztó megtette,
c) az egyes mûsorszolgáltatások mûsorelosztó rendszeren belüli elhelyezésének mûszaki adatait,
d) az egyes mûsorszolgáltatások különbözõ díjú szolgáltatási csomagokban való elhelyezését.
(3) Az üzemben tartó február 1-jéig köteles bejelenteni az egyes mûsorszolgáltatások vételébe az elõzõ év december 31-éig bekapcsolódott háztartások számát.
(4) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület hatvan napon belül nem tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.
(5) A Testület a nyilvántartásba vételt akkor tagadhatja meg, ha
a) a mûsorszolgáltatás tervezett elosztása e törvénybe vagy a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásába ütközik,
b) a (2) bekezdés szerinti adatok - hiánypótlásra történõ felszólítás után - nem állnak rendelkezésre.
(6) A Testület a nyilvántartott adatokról harmadik személynek a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltak szerint adhat tájékoztatást. A Testület a nyilvántartás alapján statisztikai célra a mûsorszolgáltató és a mûsorelosztó hálózatot üzemben tartó személyének azonosítására alkalmas adatot nem szolgáltathat. A mûsorelosztó által elosztott mûsorok mûsorszolgáltatói számára, kérésükre, a Testület a (2) bekezdésben foglalt, rájuk vonatkozó adatokat rendelkezésre bocsátja.
117. § (1) 1996. július 1-jétõl az üzemben tartó köteles rendszere révén elosztani a közszolgálati mûsorszolgáltató valamennyi mûsorát, amennyiben ezek vételkörzete kiterjed az adott fejállomásra. Ezeket a mûsorokat alapszolgáltatásként kell elosztani és ezekért a mûsorszolgáltatásokért többletdíjat az elõfizetõtõl nem lehet kérni.
(2) Az elosztás valamennyi közszolgálati mûsorszolgáltató számára díjmentes és a közszolgálati mûsorszolgáltató sem követelhet mûsorai elosztásáért az üzemben tartótól ellenszolgáltatást. Az üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározott mûsorszolgáltatások esetében mentesül a szerzõi jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 50/G. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogdíj megfizetése alól.
(3) Az üzemben tartó és a mûsorszolgáltató között létrejött szerzõdés nem tartalmazhat olyan kikötést, amely kizárja azt, hogy az üzemben tartó valamely mûsorszolgáltatóval szerzõdést kössön.
(4) Az üzemben tartó szerzõdéses megállapodást köthet bármely mûsorszolgáltatóval, amelyben vállalja, hogy a mûsorért a mûsorelosztó rendszer elõfizetõitõl a mûsorszolgáltató részére díjat szed.
118. § (1) Nem lehet elosztani olyan mûsorszolgáltatást, amely sérti a 3. § (2)-(3) bekezdésében, valamint az 5. § (4) bekezdésében foglaltakat.
(2) A kizárólag mûsorelosztó rendszeren mûködõ mûsorszolgáltatások, illetve mûholdas távközlési rendszeren terjesztett szakosított mûsorszolgáltatások esetében az egy üzemeltetõhöz tartozó mûsorelosztó rendszeren azonos mûsorszolgáltatóhoz tartozó mûsorszolgáltatások száma nem haladhatja meg a mûsorelosztó rendszerben szétosztott mûsorszolgáltatások húsz százalékát.
(3) A mûsorelosztót - kapacitásának legalább tíz százalékáig, de legfeljebb három mûsorszolgáltatóig - a helyi mûsorszolgáltatók szerzõdéses ajánlatára - különös tekintettel a helyi közmûsor-szolgáltatóra vagy helyi nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra - szerzõdéskötési kötelezettség terheli.
(4) A mûsorelosztót - kapacitása további tíz százalékáig, de legfeljebb három mûsorszolgáltatóig - a magyarországi körzeti vagy országos mûsorszolgáltató szerzõdéses ajánlatára szerzõdéskötési kötelezettség terheli.
(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti szerzõdéskötési kötelezettség csak olyan mûsorszolgáltató irányába áll fenn, amelynek napi mûsorideje a négy órát eléri.
(6) Amennyiben a (3) és (4) bekezdés szerinti szerzõdés az ajánlattételtõl számított harminc napon belül nem jön létre, a mûsorszolgáltató jogosult a Testülethez fordulni a szerzõdés létrehozása érdekében. A Testület a szerzõdés díjra vonatkozó részét a piaci feltételeknek megfelelõen határozza meg, tekintet nélkül a 117. § (4) és a 119. § (4) bekezdésére.
(7) A (3) és (4) bekezdésben jelzett kötelezettség teljesítése tekintetében a saját mûsorszolgáltatás nem vehetõ figyelembe.
119. § (1) Nem tekinthetõ mûsorszolgáltatónak az üzemben tartó, ha a mûsorszolgáltatás elosztását egyidejûleg, a mûsor változtatása nélkül végzi, feltéve, hogy a Testülethez címzett bejelentése alapján vezetékes mûsorelosztóként vették nyilvántartásba.
(2) Nem tekintendõ mûsorszolgáltatónak az, aki a külföldi mûsorszolgáltatótól átvett mûsor egyidejû, változtatás nélküli elosztása során az átvett mûsor reklámcélú felhasználásra szolgáló idõrészében - e törvény reklám-elõírásainak megtartása mellett - saját reklámot szolgáltat.
(3) A mûsorelosztó elkülönítetten kezeli a mûsorszolgáltató szolgáltatásáért járó díjat, illetve a rendszer mûködtetéséért felszámított összeget.
(4) A vezetékes mûsorelosztó távközlõ rendszer tulajdonosa vagy üzemben tartója az egyes mûsorcsatornák mûködtetéséért csak az elõfizetõktõl szedhet üzemeltetési díjat. Ez alól kivételt képez, ha a mûsorszolgáltató a távközlési tevékenységéért ellenszolgáltatást fizethet azzal, hogy ilyen esetben az adott mûsorszolgáltatási csomag díja nem változhat.
(5) Rádió távközlõ mûsorelosztó rendszer üzemben tartója a mûsorszolgáltatótól a távközlési tevékenységéért ellenszolgáltatást kérhet - kivéve a közszolgálati mûsorszolgáltatókat -, míg a csatornák vételéért távközlési szolgáltatási díjat a rendszer elõfizetõitõl szedhet.
120. § (1) Az üzemben tartó a díjazás összegére tekintettel eltérõ mûsorcsoportokat alakíthat ki.
(2) Az üzemben tartók elosztásból származó reklámbevételeiket kötelesek folyamatosan elkülönítetten vezetni, és arról minden év március 1-jéig a Testület részére havi bontásban tájékoztatót küldeni. A Testület ellenõrzései alkalmával jogosult a nyilvántartást ellenõrizni.
121. § (1) A korlátozott - nemzeti frekvenciagazdálkodás hatálya alá esõ - mûsorelosztó rendszernek minõsülõ rádió távközlõ mûsorelosztó rendszeren mûködõ mûsorszolgáltatásokra a mûsorszolgáltatási szerzõdésre vonatkozó rendelkezések irányadók.
(2) A nem korlátozott, rádió távközlõ mûsorelosztó rendszeren mûködõ mûsorszolgáltatásra a vezetékes mûsorelosztó rendszereken végzett mûsorszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eredeti célját tekintve mûsorszétosztásra szolgáló, de közvetlen vétel útján mûsorelosztást is megvalósító rendszerre e törvény szempontjából a vezetékes mûsorelosztó rendszerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A mûsorelosztás részletes szabályairól külön törvényt kell alkotni.
VIII. FEJEZET
A TULAJDONRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
122. § (1) Országos mûsorszolgáltatásra jogosult részvénytársaságban a magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyû természetes személyeknek vagy magyarországi székhelyû jogi személyeknek összesen legalább a szavazati jogok huszonhat százalékával kell rendelkezniük.
(2) Az országos hálózatba kapcsolódás nélküli földfelszíni terjesztésû televíziós mûsorszolgáltatást végzõ részvénytársaságban egy vállalkozás legfeljebb a szavazati jogok negyvenkilenc százalékával rendelkezhet.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseket össze kell adni.
(4) Országos mûsorszolgáltatást végzõ részvénytársaság igazgatóságában a tagok, közhasznú társaság esetében az ügyvezetõk többségének magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyû személynek kell lennie.
(5) Országos és körzeti mûsorszolgáltatást végzõ részvénytársaság szavazati jogot biztosító részvénye alapítvány tulajdonában nem lehet.
123. § (1) A szakosított mûsorszolgáltató kivételével az országos mûsorszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkezõ nem szerezhet befolyásoló részesedést más mûsorszolgáltatást, vagy mûsorelosztást végzõ vállalkozásban.
(2) Ugyanaz a vállalkozás mûsorszolgáltatásra jogosult szervezetben a 86. § (5) bekezdésben foglalt korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést.
124. § (1) A körzeti és helyi mûsorszolgáltató a mûsorszolgáltatásának vételkörzetébe esõ más körzeti vagy helyi mûsorszolgáltatást végzõ vállalkozásban - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - befolyásoló részesedést nem szerezhet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha
a) a két mûsorszolgáltató vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi át egymást, vagy
b) a pályázat elbírálása után kihasználatlan adásidõ marad és új pályázat kiírása mellett a szabadon maradt adásidõre szerzõdést kötnek az (1) bekezdésben megjelölt mûsorszolgáltatóval, feltéve, hogy az általa így megszerzett adásidõ a már meglevõ adásidejétõl nyolcvan százalékban eltér és egyik adásidõ sem haladja meg a négy órát.
(3) Vezetékes mûsorelosztó hálózat útján végzett körzeti vagy helyi mûsorszolgáltatás esetén egy mûsorszolgáltató az általa használt rendszerben legfeljebb a magyarországi mûsorszolgáltatások elosztására szolgáló csatornái egyharmadának megfelelõ számú csatornát, de legalább egyet vehet saját mûsorszolgáltatásra igénybe.
125. § (1) Aki országos terjesztésû napilapban befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik, országos - hálózatba kapcsolódás nélküli - mûsorszórással terjesztett mûsorszolgáltatóban, mûsorelosztóban nem szerezhet befolyásoló részesedést, és viszont.
(2) Aki országos terjesztésû hetilapban - a mûsorközlõ hetilap kivételével - befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik, országos - hálózatba kapcsolódás nélküli - mûsorszórással terjesztett mûsorszolgáltatóban nem szerezhet többségi tulajdont, és viszont.
(3) Aki befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik olyan nem országos terjesztésû napilapban, amelynek eladott napi példányszáma a tízezer példányt eléri, nem szerezhet többségi tulajdont olyan mûsorszolgáltatóban, illetve mûsorelosztóban, amelynek vételkörzete átfedi a lap terjesztési körzetének nyolcvan százalékát, és viszont.
(4) A többségi tulajdonnál kisebb mértékû tulajdont a (3) bekezdésben meghatározott tulajdonos, kiadó vagy alapító akkor szerezhet, ha az adott vételkörzet legalább hetven százalékára kiterjedõen már mûködik másik helyi vagy körzeti mûsorszolgáltató, illetve mûsorelosztó.
126. § (1) A mûsorelosztó vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezõ nem szerezhet befolyásoló részesedést más mûsorelosztóban.
(2) Aki lapterjesztõ vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, mûsorszolgáltató vagy mûsorelosztó vállalkozásban nem szerezhet befolyásoló részesedést, és viszont.
127. § (1) Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató más mûsorszolgáltatási jogosultságot is csak nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként szerezhet.
(2) Az üzemben tartó, aki saját mûsort szolgáltat, nem rendelkezhet befolyásoló részesedéssel más mûsorszolgáltatást végzõ vállalkozásban, illetve mûsorszolgáltatási jogosultságot saját rendszerén kívül nem szerezhet.
(3) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti szervezeti egyesülés és meghatározó befolyásszerzés nem engedélyezhetõ, ha az e törvényben foglaltak sérelmével jár.
IX. FEJEZET
EGYES ORSZÁGOS MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK PÁLYÁZTATÁSA
128. § (1) A törvény hatálybalépésekor MTV2, illetve Danubius Rádió néven megjelölt, továbbá a harmadik országos földfelszíni terjesztésû televíziós mûsorszolgáltatási jog pályáztatása során az 52. § (2) és (6) bekezdései nem alkalmazhatóak, egyebekben a VI. fejezetben foglaltakat a 129-131. §-ok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Kormány haladéktalanul megkezdi
a) a harmadik országos földi terjesztésû televíziós mûsorszolgáltatás céljára igénybe vehetõ frekvenciakészlet kialakítását annak érdekében, hogy a frekvenciakészlet - a továbbiakban megvalósuló beruházásokkal együtt - alkalmas legyen az összlakosság legalább hetven százalékára kiterjedõ vételkörzet kialakítására a törvény hatálybalépését követõ tizenegyedik hónapban. A vételkörzetnek a lakosság legalább nyolcvanöt százalékára történõ kiterjesztését a mûsorszolgáltatás megkezdését követõ egy éven belül biztosítani kell. A frekvenciakészlet megtervezését, illetve a kialakításhoz szükséges elõkészületeket a 129. §-ban meghatározott pályázat kihirdetéséig el kell végezni,
b) a Magyar Rádió számára két országos mûsorszolgáltatás céljára 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban igénybe vehetõ lehetõségek biztosítását az a) pont elsõ mondata szerinti ütemezésben úgy, hogy az egyik mûsorszolgáltatás esetében a lakosság legalább nyolcvan százalékára, a másik mûsorszolgáltatás esetében a lakosság legalább ötven százalékára terjedjen ki a vételkörzet.
129. § (1) A Testület köteles a törvény hatálybalépését követõ százhúsz napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése elõtt MTV2 mûsorként megjelölt, továbbá a harmadik országos földi terjesztésû televíziós mûsorszolgáltatás jogosultságára úgy, hogy a mûsorszolgáltatást a Magyar Televízió második mûsorszolgáltatásának megindulását követõen legkésõbb egy hónap elteltével meg kell kezdeni.
(2) A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell benyújtani. A Testület a pályázatokat a pályázati határidõ lejártát követõ hatvan napon belül bírálja el a 98-101. §-ok megfelelõ alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidõ tizenöt nappal meghosszabbodik.
(3) A pályázati felhívásban a Testület meghatározza, hogy a 91. § (1)-(3) bekezdésében elõírtakon kívül milyen feltételeknek kell a pályázónak megfelelnie.
(4) A törvény hatálybalépése elõtt MTV2 mûsorként megjelölt televíziós mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati felhívásának tartalmaznia kell, hogy
a) a mûsorszolgáltató napi mûsoridejének legalább huszonöt százalékában köteles közszolgálati mûsorszámokat szolgáltatni. A közszolgálati mûsorszámokat a fõmûsoridõben úgy kell elhelyezni, hogy heti átlagban számolva arányuk elérje a húsz százalékot,
b) a mûsorszolgáltató filmalkotások, reklámok, hírek, sportközvetítések, vetélkedõk és játékok nélkül számított évi mûsoridejének legalább harmincöt százalékát magyarországi gyártású mûsorszámokból szerkeszti meg,
c) a mûsorszolgáltató filmalkotások, reklámok, hírek, sportközvetítések, vetélkedõk és játékok nélkül számított teljes mûsoridejének - egy naptári hónap átlagában - legalább harminc százalékát magyarországi gyártású mûsorszámokból szerkeszti meg,
d) a mûsorszolgáltató - reklám és sportközvetítés nélkül számított - évi mûsoridejének legalább kilenc százalékát, 1999. január 1-jétõl legalább tizenegy százalékát nem saját, de - a filmalkotások kivételével - magyarországi gyártású mûsorokkal tölti ki,
e) a b) pontban meghatározott aránynak a fõmûsoridõben is érvényesülnie kell.
(5) A harmadik országos földfelszíni terjesztésû televíziós mûsorszolgáltatási jogosultság (4) bekezdés szerinti kötelezettségei mértékét a Testület a pályázatban állapítja meg. A kötelezettségek mértékét a (4) bekezdésben foglaltakhoz képest enyhébben kell megállapítani.
130. § (1) A Testület a 132. § (2) bekezdésére is figyelemmel köteles a törvény hatálybalépését követõ kilencven napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése elõtt Danubius Rádió néven megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságra, továbbá legalább egy, a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban meghirdetett országos rádió mûsorszolgáltatásra. A Danubius Rádió néven megjelölt mûsorszolgáltatás frekvenciakészletét a Testület a pályázati kiírásban határozza meg úgy, hogy a mûsorszolgáltatást csak akkor lehet elkezdeni, ha a Magyar Rádió legalább egy országos mûsorszolgáltatást kezdett el a 87,5-108,0 MHz frekvenciasáv igénybevételével. A mûsorszolgáltatási jogosultsággal a névhasználati jogot is át kell ruházni.
(2) A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell benyújtani. A Testület a pályázatokat a pályázati határidõ lejártát követõ hatvan napon belül bírálja el a 98-101. §-ok megfelelõ alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidõ tizenöt nappal meghosszabbodik.
131. § (1) Az e fejezet szerint elnyert mûsorszolgáltatási jogosultságért a pályázat eredményeként kialakult mûsorszolgáltatási díjnak két részbõl kell állnia: a teljes összeg legalább harminc százalékát elérõ egy összegû díjból, valamint a negyedik évtõl kezdõdõen évente fizetendõ részletekbõl.
(2) Az MTV2 utáni díj hetven százaléka a Magyar Televízió Közalapítványt, harminc százaléka a Hungária Televízió Közalapítványt illeti meg. A Danubius néven jelölt jogosultság mûsorszolgáltatási díját a Magyar Rádió Közalapítvány kapja.
(3) A harmadik földi terjesztésû országos televíziós mûsorszolgáltatási jogosultságért fizetendõ díj a Mûsorszolgáltatási Alapot illeti meg, úgy, hogy az ebbõl származó bevételt a mûsorszórás, valamint a mûsorszolgáltatások elosztására szolgáló kábelhálózatok fejlesztésére kell fordítani. Ez az összeg más célra nem használható fel.
132. § (1) A Magyar Rádió a pályázat után a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához három országos mûsort szolgáltat, amelyek közül egy az 526,5-1606,5 kHz frekvenciasávban, kettõ pedig a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban sugározható.
(2) Az országos és körzeti rádió mûsorszolgáltatási lehetõségeket a Testületnek úgy kell kialakítania, hogy a Magyar Rádió és más mûsorszolgáltatók azonos eséllyel juthassanak mûsorsugárzási lehetõséghez a sugárzási normák figyelembevételével.
(3) A Magyar Televízió a pályázat után egy országos földfelszíni terjesztésû - amelynek frekvenciahasználati feltételei megegyeznek a törvény hatálybalépése elõtt az MTV1 mûsorként megjelölt mûsorszolgáltatás feltételeivel - és egy másik országos terjesztésû mûsort szolgáltat.
(4) A (3) bekezdésben másodikként meghatározott mûsorszolgáltatás mûszaki, gazdasági és jogi feltételeinek vizsgálata után a megvalósítás módjáról a Testület dönt, a kuratórium véleményének figyelembevételével úgy, hogy a mûsorszolgáltatást a törvény hatálybalépését követõ tizenegy hónapon belül meg kell kezdeni, és az MTV2 egy hónapon át a jelenlegi és az új terjesztési lehetõséget egyaránt használja. Az átállás során a Magyar Televízió mindvégig két programot szolgáltat.
(5) A Duna Televízió egy mûholdas rendszerrel közszolgálati mûsort szolgáltat.
133. § (1) A közszolgálati mûsorszolgáltatók e törvény szerinti jogosultsága rádió mûsorszolgáltatásnál hét év, televízió mûsorszolgáltatásnál tíz év idõtartamra szól. Az érvényességi idõ lejártakor a jogosultság ugyanennyi idõre többször, változtatás nélkül meghosszabbítható, ha az adott mûsorszórási lehetõségekre vonatkozó nemzetközi korlátozások, a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának elõírásai vagy az ellátottsági kötelezettségek nem változtak meg. A meg nem hosszabbítható jogosultság helyett a közszolgálati mûsorszolgáltató ellátási kötelezettségének teljesítéséhez megfelelõ más mûsorsugárzási lehetõségre vonatkozó jogosultságot kell biztosítani.
(2) Az országos földi terjesztésû televízió és rádió mûsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében a jogosultság megszûnését követõen a Testület - a kuratóriumok véleményének figyelembevételével - felülvizsgálja az országos mûsorszolgáltatások rendszerét, és dönt arról, hogy a közszolgálati mûsorszolgáltatók számára fenntartja-e addigi jogosultságaikat vagy megváltoztatja azokat.
(3) A közszolgálati mûsorszolgáltatók mûsorszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges - frekvencia és sugárzási jellemzõkkel meghatározott - mûsorszórási lehetõségeket elõzetes egyeztetés után a Testület a döntéseinek meghozatalára irányadó szavazási és nyilvánossági szabályok alkalmazásával állapítja meg.
(4) A Testület a (2) és (3) bekezdésben említett elõzetes egyeztetést a Hírközlési Fõfelügyelet, a közszolgálati mûsorszolgáltató, valamint a mûsorok szórását végzõ távközlési szolgáltató képviselõivel folytatja le.
(5) A (2) és (3) bekezdés nem vonatkozik a közszolgálati mûsorszolgáltató külföldre irányuló rádió mûsorszolgáltatásainak mûsorszórási lehetõségeire. Ilyen mûsorszolgáltatás céljára a Hírközlési Fõfelügyelet a frekvenciahasználatra vonatkozó jogosultságot a nemzetközi eljárás keretei között biztosítja.
134. § (1) A közszolgálati mûsorszolgáltató a törvény alapján õt megilletõ mûsorszórással megvalósuló lehetõségen túl további mûsorszórási lehetõségre a VI. fejezetben foglaltak szerinti eljárásban 2000. január 1-je elõtt csak akkor pályázhat, ha a 23. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feladatát másként nem képes teljesíteni.
(2) A közszolgálati mûsorszolgáltatóra a 122. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak, a 123. § (1) bekezdés szerinti korlátozás pedig akkor irányadó, ha a közszolgálati mûsorszolgáltató pályázati úton is szerez mûsorszolgáltatási jogosultságot.
(3) A közszolgálati mûsorszolgáltató helyi, körzeti mûsorszolgáltatást is nyújthat.
X. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1. Cím
Bírság
135. § Jogosulatlanul végzett mûsorszolgáltatás, illetve bejelentés nélkül vagy attól eltérõ módon végzett mûsorelosztás esetén a felelõssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelõ, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedõ bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.
2. Cím
Az államigazgatási eljárás szabályainak alkalmazása
136. § (1) A VI. fejezet 12. címe, a VII. fejezet, valamint a 135. § alkalmazásában a Testület közigazgatási ügyben eljáró szerv, eljárására az e §-ban foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.
(2) A Testület határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye.
(3) A Testület határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Pp. XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Testület határozatát megváltoztathatja.
3. Cím
Rendkívüli helyzetek
137. § Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külsõ fegyveres csoportoknak Magyarország területére történõ váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülõ erõivel való oltalmazása esetén az Országgyûlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetõleg az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-án, valamint 35. §-a (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelõ szükséges mértékben - kötelezhetik a mûsorszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekû közleményeknek az általuk meghatározott formában és idõben történõ ingyenes közzétételére, illetõleg közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a forrást egyértelmûen meg kell nevezni.
4. Cím
Országgyûlési közvetítés
138. § (1) Az Országgyûlés ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyûlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint szükség szerint az országgyûlési bizottságok üléseinek közvetítésére e törvény hatálybalépésétõl számított egy éven belül zártláncú televíziós rendszert kell létesíteni.
(2) A zártláncú rendszerbõl kimenõ jelet valamennyi mûsorszolgáltató számára hozzáférhetõvé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a mûsorszolgáltatót terhelik.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely mûsorszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országgyûlés épületének kijelölt helyérõl vonalon mûsort közvetítsen vagy rögzítsen.
(4) A kimenõ jelrõl egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhetõ példányt az Országgyûlési Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyûlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetõségét és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. Egy-egy példányt a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió (hanganyag) archívumában is el kell helyezni.
(5) Az országgyûlési tevékenység közvetítésének pártatlanságát biztosító közvetítési rendet az Országgyûlés Házszabályának mellékleteként a törvény hatálybalépésétõl számított egy éven belül kell meghatározni.
(6) Az az országos mûsorszolgáltató, amely kizárólag az Országgyûlés tevékenységének folyamatos és teljes bemutatásával, illetve ehhez kapcsolódó elemzésekkel foglalkozik, e törvény szerinti közmûsor-szolgáltatónak minõsül.
(7) A közszolgálati mûsorszolgáltatók elnökei a 71. § a) pontjában foglalt jogkörükben gondoskodnak az országgyûlési ülések folyamatos közvetítésének rendjérõl.
(8) A közszolgálati mûsorszolgáltatók részvénytársasággá történõ átalakulásáig az országgyûlési közvetítések a törvény hatálybalépésekor meglévõ rendje nem változik.
XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Cím
Hatálybalépés
139. § (1) E törvény 142. §-a a kihirdetésekor, egyéb rendelkezései - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követõ hónap 1. napján lépnek hatályba.
(2) A 75. § (1) bekezdése, a 79-84. §-ok és a 162. § 1997. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) A 161. § p) pontja a Magyar Rádió és a Magyar Televízió részvénytársaságok megalapításakor lép hatályba.
(4) A 151. § az új szerzõi jogi törvény hatálybalépésével, de legkésõbb 1997. január 1-jén lép hatályba.
2. Cím
A Testület, illetve a közalapítványok létrehozása
140. § (1) E törvény kihirdetésétõl számított negyvenöt napon belül
a) meg kell választani a Testület tagjait,
b) meg kell választani a kuratóriumok elnökségének tagjait.
(2) Az 57. § (2) bekezdése szerinti felhívást elsõ alkalommal e törvény hatálybalépésétõl számított hatvan napon belül kell közzétenni. A jelentkezés határideje a közzétételtõl számított húsz nap. A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos adminisztratív és ellenõrzõ feladatok ellátásáról - a Testület hivatali szerveinek megalakulásáig - a Kormány gondoskodik. Az 57. § (5) bekezdése szerint írt sorsolást elsõ alkalommal a nyilvántartásba vételre jelentkezés határidejének lejártától számított húsz napon belül kell megtartani.
(3) A kuratóriumok elnökségei a közszolgálati mûsorszolgáltatók elnöki tisztségeinek betöltésére nyilvános pályázati felhívást tesznek közzé a megválasztásukat követõ harminc napon belül. A pályázat benyújtásának határideje harminc nap, a pályázatokat harminc napon belül kell elbírálni.
(4) A kuratóriumok elnökségei megválasztásakor az Országgyûlés elfogadja a közalapítványok alapító okiratát, amelyek a bírósági nyilvántartásba bejegyzéssel jönnek létre. A bejegyzési eljárásban az Országgyûlést a fõtitkára képviseli.
(5) A Hungária Televízió Közalapítvány jelenlegi kuratóriumának megbízatása az új kuratórium elnökségének megválasztásával megszûnik. A delegált tagokkal kiegészült új kuratórium létrejöttétõl számított hatvan napon belül e törvénynek megfelelõen módosítja a Duna Televízió Rt. alapító okiratát.
(6) A Testület, illetve a kuratóriumok elnöksége, majd delegált tagjai névsorát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
3. Cím
A Magyar Rádió Részvénytársaság és a Magyar Televízió Részvénytársaság megalapítása
141. § (1) A Kormány a törvény hatálybalépésétõl számított hat hónapon belül leltár alapján vagyonértékelést készít a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió vagyonáról. Ezeket a vagyonokat azon a napon adja a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány tulajdonába, amely napi hatállyal a közalapítványok a részvénytársaságokat megalapítják. A részvénytársaságok az alapító okiratban meghatározott idõpontra visszamenõleges hatállyal, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jönnek létre.
(2) A Magyar Rádió Részvénytársaság a Magyar Rádió költségvetési szerv, a Magyar Televízió Részvénytársaság a Magyar Televízió költségvetési szerv általános jogutóda. Erre tekintettel megalapításuk során a Gt. 251. §-ának (2) bekezdését nem kell figyelembe venni.
(3) A közalapítványok e törvény szerinti tulajdonszerzése, illetve társaságalapítása minden adó-, illetékfizetési kötelezettség alól mentes.
(4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió bankszámláit a jogfolytonosság alapján tovább kell vezetni, az ingatlan-nyilvántartásban az érintett állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogát - a közalapítványok közbensõ tulajdonszerzésének feltüntetése mellett - hivatalból az érintett részvénytársaság nevére kell jegyezni.
(5) A közszolgálati mûsorszolgáltatók mentesek a társasági adó alól és személyes illetékmentességet élveznek.
(6) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió, mint költségvetési szervek az (1) bekezdés szerinti napon megszûnnek.
(7) A (2) bekezdésben foglaltakra is tekintettel a Kormány kezdeményezze az 1996. évi költségvetési törvény módosítását annak érdekében, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió 1996. évi folyamatos költségvetési támogatásának folyósításában a részvénytársasággá alakulás miatt fennakadás ne történjen. Ennek során a Duna Televízió támogatását növelni kell, amelynek forrása a televíziókészülékek elõfizetési díjbevételének újrafelosztása lehet. A költségvetést módosító törvényjavaslatban - az elõfizetési díjbevétel terhére - gondoskodni kell a Testület, illetve a közalapítványok kuratóriumai mûködéséhez szükséges fedezetrõl is.
(8) Az Országgyûlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága jelenlévõ tagjai négyötöde javasolhatja parlamenti biztos kinevezését a Magyar Rádióhoz vagy a Magyar Televízióhoz az átalakulás idõtartamára. A parlamenti biztos feladata a törvény 142. §-ában foglalt, a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió elnöke (alelnöke) által tett jognyilatkozatok ellenjegyzése. Ellenjegyzés nélkül a jognyilatkozat érvénytelen.
(9) A (8) bekezdés szerinti parlamenti biztos hiányában a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége a megalakulásától kezdõdõen gyakorolja a törvény 66. § (2) bekezdés c), illetve da)-dc) pontjai szerinti hatáskörét, ennek megfelelõen a Magyar Rádió illetve a Magyar Televízió elnökei a törvény 71. § g) és h) pontjai szerinti kötelezettségek szerint járnak el.
142. § A Magyar Rádió és a Magyar Televízió hivatalban lévõ elnökeinek és alelnökeinek, valamint a Duna Televízió Részvénytársaság igazgatósági tagjainak, fõigazgatójának megbízatása az e törvény szerint választott elnökök hivatalba lépésével megszûnik. A hivatalban lévõ elnökök (a Duna Televízió Részvénytársaság igazgatósága, fõigazgatója) a törvény kihirdetését követõen a mûködõképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartamú, vagy az intézmény éves pénzügyi terve kiadási fõösszege öt százalékát meghaladó értékû, vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedõ szerzõdés megkötésére, a rendszeresen folytatott, rendeltetésszerû gazdálkodási tevékenység körébe tartozóak kivételével. Nem jogosultak továbbá az 1991. évi IV. törvény 22-23. §-aiban meghatározott mértékû létszámleépítésre, valamint a hatályos szervezeti és mûködési szabályzat - saját hatáskörben történõ - módosítására.
143. § (1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonya a Magyar Rádió Rt. és a Magyar Televízió Rt. megalapításával egyidejûleg munkaviszonnyá alakul át. Az alkalmazottaknak a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a részvénytársaságnál töltötték volna el. A jogviszonyok átalakulását megelõzõen adott magasabb vezetõi és vezetõi megbízásokat - a jogviszonyok átalakulásával egyidejûleg - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 23. §-ának (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a felmondási idõ és a végkielégítés tekintetében a Magyar Rádió Rt.-nél és a Magyar Televízió Rt.-nél eltöltött munkaviszony idõtartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történõ átalakulásának napjától kell számítani. A felmondási idõ és a végkielégítés mértékéhez a megelõzõ közalkalmazotti jogviszony idõtartama alapján, a Kjt.-nek a jogviszony átalakulásának idõpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési idõ és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.
(3) A közalkalmazotti jogviszonyból származó és a jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulását megelõzõen keletkezett igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadók. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggõ nyilatkozatot (intézkedést) vagy megállapodást a Kjt.-nek a nyilatkozat megtételekor, illetve a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezései alapján kell elbírálni.
(4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alkalmazottai közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá történõ átalakulásával összefüggésben a Kjt. 25/A. §-ának rendelkezései nem alkalmazandók.
(5) A folyamatban lévõ fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggõ munkaügyi pert - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni.
(6) Ha a munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(7) A határozott idõre szóló fegyelmi büntetés végrehajtását meg kell szüntetni.
(8) A Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsa és a Magyar Televízió Közalkalmazotti Tanácsa üzemi tanácsként mûködik tovább.
144. § (1) A Magyar Rádió által a törvény hatálybalépésekor végzett mûsorszolgáltatás e törvény II. fejezetében foglalt általános feltételek szerint mindaddig folytatható, amíg a mûsorszolgáltatáshoz a törvény hatálybalépéséig használt frekvenciára a törvényben meghatározott pályázati eljárásban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzõ a mûsor szórását meg nem kezdi.
(2) A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió tekintetében a reklámidõ korlátozására vonatkozó szabályok 1997. szeptember 1-jéig, a mûsorszámok támogatására vonatkozó szabályok 1996. december 31-ig nem alkalmazhatók.
(3) A 84. § (2) bekezdése 1997. január 1-jétõl 1997. december 31-ig a következõk szerint alkalmazandó:
A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül történõ folyósítással -, egy százaléka a Testület, egy százaléka - egymást közt egyenlõ arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány mûködési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati mûsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.
(4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió hatályos Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, az e törvény szerint elfogadott szervezeti és mûködési szabályzat, illetve közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat hatálybalépéséig kell alkalmazni.
145. § A Magyar Rádió mûsorainak terjesztéséhez e törvény hatálybalépésekor használt három 66,0-73,0 MHz frekvenciasáv közül kettõ a törvény hatálybalépésétõl számított legfeljebb három évig használható, a harmadik 66,0-73,0 frekvenciasáv tíz évig használható. E határidõn belül a Testület a Magyar Rádiótól két 66,0-73,0 MHz frekvenciasáv használatára vonatkozó jogosultságot elvonhat, ha a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban két mûsorszolgáltatás megvalósul.
4. Cím
Vegyes rendelkezések
146. § (1) A törvény hatálybalépése elõtt kiadott, dátumszerûen meghatározott ideig szóló stúdióengedélyek jogosultjai 1996. március 31-ig jelenthetik be a Testületnél engedélyük mûsorszolgáltatási szerzõdéssé való átalakítására vonatkozó igényüket. E jogvesztõ határidõ elmulasztásával az engedély érvényét veszti. A Testület nem köthet szerzõdést az igénylõvel, ha a stúdió nem, vagy nem a stúdióengedélyben foglaltak szerint végez mûsorszolgáltatást. A Testület errõl szóló határozatával a stúdióengedély érvényét veszti.
(2) Az igénylõvel a Testület megköti az eredeti engedélyben foglalt stúdióengedély idõtartamáig és az abban foglalt vételkörzetre a szerzõdést - a mûsorszolgáltatási díj megállapításával -, ha a kérelmezõ a stúdióengedélyben foglaltak szerint mûködik.
(3) A stúdióengedély érvényének elvesztése folytán felszabaduló frekvenciára (adásidõre) a Testület pályázatot ír ki, kivéve, ha a 100. § (3) bekezdése alapján ahhoz a mûsorszolgáltató nem járul hozzá.
(4) A törvény hatálybalépése elõtt határozatlan idõre, illetve az ebben a törvényben meghatározott határidõre utalással kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciák e törvény szerinti hasznosítására pályázatot kell kiírni. Az ebben a törvényben meghatározott határidõre utalással kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciákra a Testület kilenc hónapon belül, a határozatlan idõre kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciákra egy évet követõen, de legfeljebb másfél éven belül kell a pályázatot kiírni. E határidõket a törvény hatálybalépésétõl kell számítani. A stúdióengedélyek legkésõbb a pályázat alapján megkötött mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján kezdõdõ mûsorszolgáltatás megkezdésének idõpontjában hatályukat vesztik.
(5) A (3)-(4) bekezdésben jelzett pályázatoknál az értékelés során kiemelt szempontként kell értékelni az azonos frekvencián korábban stúdióengedély alapján mûsorszolgáltatásra jogosult korábbi mûködését.
(6) A törvény 85-88. §-ai, 108. §-a és a VIII. fejezetében foglaltaknak meg nem felelõ, e törvény hatálybalépésekor mûködõ vállalkozásokkal a Testület azzal a feltétellel köthet szerzõdést, hogy azok 1996. december 31-ig kötelesek tevékenységüket módosítani, vagy vállalkozásukat átalakítani.
147. § (1) E törvény hatálybalépését megelõzõen már nyújtott értéknövelõ szolgáltatást végzõ távközlési szolgáltató tevékenységét a 20. és a 21. §-okban foglalt rendelkezések nem érintik.
(2) Hálózatos televízió mûsorszolgáltatás 1997. január 1. elõtt nem kezdhetõ el, az ötven kilométer átmérõjû vételkörzetnél nem nagyobb hálózatos mûsorszolgáltatást kivéve.
(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható olyan folyamatosan mûködõ mûsorszolgáltató esetében, amelyik mûsorszolgáltatása e törvény szerint hálózatos mûsorszolgáltatásnak számít és mûködését
a) a törvény hatálybalépése elõtt egy évvel megkezdte, és
b) legfeljebb napi négy óra mûsoridõben mûködik hálózatos mûsorszolgáltatásként.
Az így jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzete 1997. január 1-je elõtt nem lehet nagyobb, mint a törvény hatálybalépése elõtt három hónappal.
148. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzemben tartási díj beszedésének rendszerét, a beszedésre jogosult szervezet kiválasztásának részletes szabályait - ideértve a 82. § (2) bekezdésében foglaltakat is - rendeletben szabályozza.
(2) A törvény hatálybalépését követõ harminc napon belül a Kormány gondoskodik
a) a "Határokon Túllépõ Televíziózásról" szóló európa tanácsi egyezmény magyarországi alkalmazhatóságához szükséges intézkedések megtételérõl,
b) a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségrõl szóló 95/1991. (VII. 23.) Korm. rendeletnek az e törvénnyel összhangban történõ módosításáról.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány a hálózatba kapcsolódás mûszaki feltételeirõl szóló jogszabály vagy szabvány kiadására.
(4) Felhatalmazást kap a Testület az európai, illetve a magyarországi gyártású mûsorszám fogalmának meghatározására. Az errõl szóló állásfoglalását a Testület az országos mûsorszolgáltatási jogosultságok pályázatainak meghirdetése elõtt a Magyar Közlönyben teszi közzé és a közzétételt követõen annak tartalmát nem változtathatja meg.
149. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a Testület véleményét kikérve - gondoskodjék a rádió és televízió mûsorszolgáltatás mûszaki feltételrendszerének és követelményeinek kialakításáról.
(2)
5. Cím
Módosító rendelkezések
150. § (1)
(2)
151. § (1)
(2)
152. § (1)
(2)
(3)
(4)
153. §
154. §
155. §
156. §
157. § (1)
(2)
158. § (1)
(2)
(3)
159. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
160. §
6. Cím
Hatályukat vesztõ rendelkezések
161. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a) az 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Stv.) 2. §-ának (2) és (3) bekezdésébõl az "és mozgósítson a társadalmi cselekvésre" szövegrész, 4. §-ának (1) bekezdésébõl az "a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja]" szövegrész; 9. §-a, a 12. §-a elõtti címbõl az "Az engedélyezés" szövegrész; 13. §-a, a 14. §-ának (2) bekezdése, a 14. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 15. §-ában az "az engedély megtagadásáról, visszavonásáról" szóló szövegrészek; 17. §-ának (2) bekezdése; 19. §-ának (4)-(6) bekezdése; 22. §-ának (3) bekezdésébõl az "illetõleg engedélyt visszavonó" szövegrésze, továbbá 23. §-ának (2) és (3) bekezdése,
b) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény módosításáról szóló 1990. évi XI. törvény 6. §-ának az Stv. 14. §-ának (2) bekezdését megállapító szövege, valamint a 6. és 7. §-okban "az engedély megtagadásáról, visszavonásáról" szóló szövegrészek, valamint 8. és 9. §-a,
c) a Polgári Perrendtartás módosításáról szóló 1992. évi LXVIII. törvény 19. §-a,
d) az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényt módosító 1994. évi III. törvény 7. §-a,
e) az Szjt 50/G. §-ának (5) bekezdése,
f) a Ttv. 40. §-ának (3) bekezdése,
g) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet 4. §-a, 6. §-ának (1) bekezdésébõl az "egyéb sajtótermék esetében az engedélyezés iránti kérelmet a kiadó" szövegrész és a 4. §-ra utaló szövegrész, 6. §-a (2) bekezdésébõl az "engedélyezési vagy", továbbá az "illetõleg az engedélyezés melyik szerv hatáskörébe tartozik" szövegrész, 7. §-ának a) pontjából a "tárgykörét" szövegrész, 8. §-a, 11. és 12. §-a, 13. §-ának (1) bekezdésébõl az "az engedélyezés alá esõ" szövegrész és az "az engedélyt megkapta, illetve," szövegrész, 13. §-ának (3) bekezdése, 14. §-ából az "engedélyezõ hatóságot, az engedély számát" szövegrész, 17. és 18. §-a,
h) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet módosításáról szóló 58/1989. (VI. 15.) MT rendelet 7. és 8. §-a,
i) a nem kereskedelmi, helyi rádió- és televízió-mûsort készítõ és közlõ stúdiók alapításának engedélyezésérõl szóló 110/1993. (VII. 30.) Korm. rendelet, továbbá az ezt módosító 142/1994. (XI. 10.) Korm. rendelet,
j) a Duna Televízió feljogosításáról televízió-mûsor készítésére és nyilvános közlésére címû 68/1994. (V. 4.) Korm. rendelet,
k) a helyi jellegû önálló rádió- és televízió-mûsort készítõ stúdiókról szóló 2/1986. (IX. 1.) MTH rendelkezés,
l) a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnöke egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésérõl, illetve módosításáról szóló 1/1993. (I. 22.) MKM rendelet,
m) a formanyomtatvány alkalmazásáról szóló 8/1993. (VII. 30.) MKM rendelet, valamint az ezt módosító 21/1994. (XI. 17.) MKM rendelet,
n) a Rádió- és Televíziószabályzat kiadásáról szóló, többször módosított 7/1973. (XII. 27.) KPM rendelet 6-9. §-ai, valamint a 31-33. §-ai,
o) a helyi rádió és televízió mûsorszóró adók frekvenciakijelölésérõl, rádióengedélyezésérõl és üzemeltetési feltételeirõl szóló 18/1993. (VII. 16.) KHVM rendelet, továbbá az ezt módosító 10/1994. (III. 10.) KHVM rendelet 2. §-a,
p) a Magyar Rádióról és a Magyar Televízióról szóló 1047/1974. (IX. 18.) MT határozat, továbbá az ezt módosító 1063/1983. (XII. 29.) MT határozat és 91/1990. (V. 2.) MT rendelet.
162. § Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének "8-11 A Magyar Televízió mûsora vételének díja pénzügyminiszter" szövegrésze hatályát veszti.
Melléklet az 1996. évi I. törvényhez
A Testület tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyûlés elnöke elõtt az alábbi szövegû esküt teszi:
"Én .................. esküszöm, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás- és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni."