Bizottsági önálló indítvány!

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nekt.) preambuluma utolsó bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"Az Országgyűlés e célok megvalósítása érdekében a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket és közösségeiket megillető jogok összegzése végett, valamint e jogok érvényesülésének biztosítására és az érvényesítés módjának szabályozására - figyelembe véve a nemzetközi jog rendelkezéseit, az ENSZ Alapokmányát, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Párizsi Chartát, az Európai Emberi Jogi Konvenciót, az 1999. évi XXXIV. törvénnyel kihirdetett, az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményében foglalt elveket, az 1999. évi XL. törvénnyel kihirdetett Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában vállalt kötelezettségeket és a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített elveket - a következő törvényt alkotja:"

A Nekt. 1.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élő mindazon magyar állampolgárságú személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire. A magát valamely kisebbséghez tartozónak tekintő egyén kisebbségi joggyakorlását törvény az egyén kisebbséghez tartozásáról szóló nyilatkozatához kötheti."

A Nekt. 4.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely

d) a kisebbség erőszakos ki- és áttelepítésére irányul."

A Nekt. 5.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.§ (1) A Magyar Köztársaságban a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok (a továbbiakban együtt: kisebbségi önkormányzat) létesítése.

(2) Valamely kisebbség képviseletét az a jelölt vállalhatja, aki e törvény mellékletében foglaltak szerint kinyilvánítja, hogy magát az adott kisebbséghez tartozónak vallja. (Passzív választójog) A képviseleti jog csak egy kisebbség esetében gyakorolható.

(3) A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete az ezen önkormányzatok részére törvényben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával.

(4) A kisebbségi önkormányzatok jogállását, jogait, kötelezettségeit, szervezetét, működési feltételeit, gazdálkodásának sajátos szabályait, kapcsolatait a központi állami szervekkel és a helyi önkormányzatokkal e törvény szabályozza."

A Nekt. a következő 6/A.§-sal egészül ki:

"6/A.§

(1) Értelmező rendelkezések:

2. kisebbségi önkormányzat: a kisebbségi önkormányzat törvényben meghatározott közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel bíró, demokratikus választások útján e törvény alapján, külön törvény által meghatározott eljárási rendben létrehozott szervezet, amely a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a kisebbségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a kisebbségi közügyek települési, megyei vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre.

3. a kisebbségi közoktatás nevelési, valamint nevelési és oktatási intézményei: az óvodák, általános iskolák, szakmunkásképző iskolák, szakiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, alapfokú művészetoktatási intézmények, diákotthonok és kollégiumok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézmények, valamint a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények közül azok az intézmények, amelyeknek alapító okirata tartalmazza a kisebbségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább 25%-a részt vesz a kisebbségi óvodai nevelésben, illetőleg kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban.

4. kisebbségi közoktatásban alkalmazottak köre: azok a közalkalmazottak, akik kisebbségi közoktatásban nevelő-oktató munkát pedagógusi munkakörben - az óraadó tanár kivételével - látnak el. A pedagógus munkakörben foglalkoztatható személyek körét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) és más jogszabály rendelkezésére figyelemmel kell meghatározni.

5. megfelelő színvonalon való további gondoskodás: a gondoskodásnak az a mértéke, amelynél az intézmény átvételéből eredő új feltételek között folyó kisebbségi óvodai nevelés, kisebbségi iskolai oktatás, kisebbségi kollégiumi nevelés személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, és legalább az átvétel előtti színvonalon továbbra is biztosítottak a meglévő pedagógiai szolgáltatások.

6. a kisebbség történelmi hagyományokkal rendelkező települése, településrésze: hagyományosan kisebbség által lakott, illetőleg arculatában a kisebbség építészeti kultúráját megjelenítő, kulturális hagyományait hordozó település, településrész.

7. kisebbségi tömegtájékoztatás: a kisebbségi közösség tájékoztatását, művelődését, kulturális autonómiájának megőrzését, kiterjesztését szolgáló, az írott vagy elektronikus sajtóban (televízióban, rádióban) rendszeresen vagy időszakonként biztosított híradás, műsorszolgáltatás, függetlenül attól, hogy a tömegtájékoztatást végző sajtószervet valamely kisebbségi szervezet működteti, vagy a szolgáltatást a közszolgálati média - külön törvényben meghatározottak szerint - nyújtja.

8. hivatalos okmány: külön jogszabály által személyi okmánynak minősített okmány.

(2) E törvény alkalmazásában:

f) kisebbségi kulturális intézmény: olyan kulturális intézmény, amelynek feladata elsődlegesen a kisebbségi kultúra, hagyományok és a kollektív nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása,

g) kulturális intézmény: művészeti intézmény, valamint a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: kulturális törvény) mellékletében szereplő közművelődési intézmény és közgyűjtemény,

h) ideiglenes kezelésen: a jó gazda gondosságával történő használatot, hasznosítást, a hasznok szedésének jogát kell érteni azzal a megkötéssel, hogy e vagyon - jogszabályban előírt kivétellel - nem idegeníthető el, nem terhelhető meg."

A Nekt. 7.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Valamely kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbséghez való tartozás kérdésében - az 5.§ (2) bekezdésében foglaltak kivételével - nyilatkozatra senki sem kötelezhető."

A Nekt. 12.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Kérésre az anyakönyvezés és az egyéb hivatalos okmányok kiállítása - az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - kétnyelvű is lehet."

A Nekt. 13.§-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisebbséghez tartozó személynek joga van:)

"b) részt venni anyanyelvű oktatásban, beleértve a felsőoktatást is, továbbá művelődésben,"

A Nekt. 18.§-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisebbségi közösségeknek joguk van:)

"a) kisebbségi óvodai nevelés, kisebbségi alsó-, közép- és felsőfokú nevelés és oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni,"

A Nekt. 21-24.§-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Nekt. a következő 24/A-24/E.§-sal egészül ki:

"21.§ (1) Az egyes kisebbségek külön törvényben meghatározottak szerint:

b) országos kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre.

(2) A kisebbségekhez tartozó állampolgárok helyi kisebbségi önkormányzati képviselővé vagy országos kisebbségi önkormányzati képviselővé választásáról külön törvény rendelkezik.

22.§ (1) Az egyes kisebbségek a (2) - (4) bekezdésben meghatározottak szerint kisebbségi települési önkormányzatot hozhatnak létre.

(2) A települési önkormányzat, ha annak testületében a képviselők több, mint a felét ugyanannak a kisebbségnek a jelöltjeként választották meg, a képviselő-testület alakuló ülésén - a megválasztott képviselők több, mint felének igen szavazatával - dönthet a települési önkormányzatnak kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánításáról.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalánál, a szükséges létszám megállapításánál képviselőnek minősül az a polgármester, akit az önkormányzati választásokon ugyanannak a kisebbségnek a jelöltjeként választottak meg.

(4) Ha a testületben a kisebbségi jelöltként megválasztott képviselők száma 50% alá csökken, a kisebbségi települési önkormányzat kisebbségi jellege megszűnik. A megszűnés után a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény 3.§ (4) bekezdésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

23.§ (1) Külön törvényben foglaltaknak megfelelően a választópolgárok - a területi önkormányzat kivételével - közvetlen választás útján helyi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre.

(2) A települési kisebbségi önkormányzati testület tagjainak létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fő, 1300 lakos feletti településen - ideértve a fővárosi kerületet is - 5 fő.

(3) A megyei, a fővárosi kisebbségi önkormányzat tagjainak létszáma 9 fő.

(4) Ugyanaz a kisebbség a településen csak egy helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.

(5) Egy kisebbség a településen csak egy kisebbségi települési önkormányzatot, illetve ennek hiányában csak egy kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.

(6) A (4) bekezdésben foglaltak nem érintik a megyei, fővárosi és országos kisebbségi önkormányzatok külön törvény szerinti létrehozásának jogát.

24.§ A kisebbségi önkormányzat megszűnése:

A kisebbségi önkormányzat megszűnik, ha a képviselő-testület (közgyűlés) megbizatásának megszűnését követően nem kerül sor új képviselő-testület (közgyűlés) megválasztására.

24/A.§ A képviselő-testület (közgyűlés) megbizatásának megszűnése:

(1) A kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) megbizatása megszűnik

a) ha a képviselő-testület (közgyűlés) megbizatása lejár,

b) ha a képviselő-testületet (közgyűlést) feloszlatták,

c) ha a képviselő-testület (közgyűlés) kimondta feloszlását,

d) ha a képviselők száma a megválasztható képviselők számának fele alá csökkent.

(2) A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének megbizatása a következő helyi önkormányzati általános választás napján jár le. A területi, illetőleg az országos kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) megbizatása a következő helyi önkormányzati általános választást követő területi, illetőleg országos kisebbségi önkormányzati választás napján, illetőleg a választás meghiúsulásakor jár le.

24/B.§ (1) A kisebbségi önkormányzati jogok a kisebbséghez tartozó választópolgárok közösségét illetik meg, akik ezeket a jogaikat törvényben meghatározott módon, választott képviselőik útján gyakorolják.

(2) A kisebbségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó kisebbségi közügyekben - törvény keretei között - önállóan vagy állami és önkormányzati szervekkel együttesen járhatnak el.

(3) A kisebbségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükben eljárva önállóan vagy a (2) bekezdésben meghatározott szervekkel együttesen határozzák meg a kisebbségi közügyek intézésének módját.

(4) Az önállóan vagy együttesen eljáró kisebbségi önkormányzat jogszabálysértő döntését - a vonatkozó törvényi előírások szerint - az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság bírálhatja felül.

24/C.§ A kisebbségi önkormányzati jogokat, illetőleg a kisebbségi önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmánybíróság és a bíróság védi.

24/D.§ (1) A kisebbségi önkormányzati jogok minden kisebbségi önkormányzat tekintetében egyenlőek.

(2) A kisebbségi önkormányzatok, illetőleg a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.

24/E.§ (1) A kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi közügyek intézése érdekében jogosultak az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami és önkormányzati szervek eljárásának kezdeményezésére, azoktól tájékoztatást kérhetnek, részükre javaslatot tehetnek. A kezdeményezés joga magában foglalja az állami és/vagy önkormányzati fenntartású (tulajdonban lévő) intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbségek jogait sértő gyakorlat megszűntetésének, egyedi döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezését is.

(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről a kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles érdemben határozni, illetve nyilatkozni. Ha a megkeresett szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést 3 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni."

A Nekt. 25-30.§-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Nekt. a következő 30/A-30/S.§-sal egészül ki:

"25.§ (1) A kisebbségi települési önkormányzatok jogállását, feladat- és hatáskörét, valamint szerveit e törvény határozza meg.

(2) A helyi érdekű közügyek intézése során a kisebbségi települési önkormányzatok kötelesek biztosítani a településen számszerű kisebbségben élő magyar lakosság, illetőleg az általa nem képviselt más kisebbség jogainak érvényesülését.

26.§ (1) A helyi kisebbségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - saját hatáskörében határozza meg:

c) az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit,

d) a kizárólagos rendelkezése alatt álló vagyona használatának szabályait,

e) intézmény alapítását, átvételét és fenntartását,

f) gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt,

g) pályázat kiírását,

h) ösztöndíj alapítását,

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat vagy olyan működésében vehet részt, ahol felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét és vállalkozása a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztetheti.

27.§ (1) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni.

(2) A helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat 26.§ (1) bekezdése i) és j) pontjairól szóló határozatát a kézhezvételtől számított 90 napon belül változatlan tartalommal köteles beépíteni a saját költségvetéséről, zárszámadásáról szóló rendeletébe.

28.§ (1) A helyi önkormányzat a kisebbségi önkormányzat igénye esetén biztosítja a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon, a helyi kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit. A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2) A testületi működés feltételeinek biztosításán, az ezzel kapcsolatos teendőkön értendő különösen:

a) a testületi működéshez igazodó helyiséghasználat biztosítása,

b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása, és az ezzel járó költségek viselése.

(3) A polgármesteri hivatal, mint a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve - az adott helyi önkormányzat és az érintett helyi kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján - több település helyi kisebbségi önkormányzata számára is elláthatja a gazdálkodási feladatokat. Ehhez külön állami támogatás nem igényelhető.

29.§ (1) A helyi közoktatás, a helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati rendeletet a képviselő-testület (közgyűlés) csak az e lakosságot képviselő települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg. Fővárosi önkormányzati rendelet esetében az egyetértési jogot a fővárosi területi kisebbségi önkormányzat gyakorolja. Egyetértési jog gyakorlására jogosult megyei, illetőleg fővárosi területi kisebbségi önkormányzat hiányában a közgyűlésnek az érintett országos önkormányzat egyetértését kell megszerezni.

(2) A kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezésére (felmentésére, vezetői megbízás visszavonására) - ha nem a kisebbségi önkormányzat gyakorolja a kinevezési jogot -, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés meghozatalára csak az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor. Helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólójának, ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének véleményét ki kell kérni.

(3) Az egyetértési, illetőleg a véleményezési jog jogosultja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogát az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, illetőleg a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell.

(5) Ha a helyi önkormányzat az (1) és (2) bekezdésben előírt egyetértés vagy vélemény hiányában dönt, az érintett kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a közigazgatási hivatal a döntést soron kívül megvizsgálja és indokolt esetben jogorvoslatért a bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A kisebbségi önkormányzat keresetindításra vonatkozó kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatállyal bír.

30.§ (1) A helyi kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tart kisebbségi egyesületekkel, más szervezetekkel, velük együttműködési megállapodást köthet. A helyi kisebbségi önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

(2) A kisebbségi egyesületek, intézmények és más szervezetek a kisebbségi kultúra, oktatás, tudomány és művelődés támogatására kiírt állami pályázatokon a helyi kisebbségi önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt.

30/A.§ (1) A helyi kisebbségi önkormányzat jogi személy. Képviseletét az elnök látja el. A képviselet körébe tartozik az elnöknek a helyi önkormányzat képviselő-testületi ülésén tanácskozási joggal való részvétele is.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat a helyi kisebbségi közügyek ellátása során törvény által kötelezően előírt, illetőleg önként vállalt feladat- és hatáskörében jár el.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi közügyek intézése során, törvényben meghatározottak szerint, a helyi kisebbségi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő feladat- és hatáskörben járhatnak el.

(4) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az átruházható feladat- és hatáskörét - a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök kivételével - a helyi kisebbségi önkormányzat testületére annak kezdeményezésére a 47. és a 49.§-ban foglalt eljárás kivételével a (6) bekezdésben meghatározott megállapodás alapján átruházhatja.

(5) A helyi kisebbségi önkormányzatok testületei a saját kezdeményezésükre történt megállapodás alapján a feladat- és hatáskörüket - a (6) bekezdésben meghatározott jogszabályi feltételek fennállása esetén - az általuk képviselt kisebbséggel azonos, más kisebbségi önkormányzatra kölcsönösen átruházhatják. Az átruházás nem terjedhet ki a helyi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskörre.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - az átadó és az átvevő önkormányzat, valamint az érintett országos kisebbségi önkormányzat háromoldalú megállapodást köt. A megállapodás kötelezően tartalmazza, hogy a megállapodással egyidejűleg

30/B.§ (1) A helyi kisebbségi önkormányzat kötelező feladatai különösen:

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat az (1) bekezdésben említett feladatokon kívül - a rendelkezésére álló források keretei között - önként vállalt feladatot láthat el, különösen a kisebbségi oktatás és nevelés, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás, közművelődés területén.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására intézményt - ideértve az intézményátvételt is - gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi ezek vezetőit, illetve gyakorolja a külön jogszabály szerinti alapítói jogokat.

30/C.§ (1) A helyi kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a helyi kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg. A testület a feladat- és hatáskörét a szerveire (elnök, bizottság), valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat a szerveire (elnök, bizottság) átruházott hatáskör tekintetében utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzat az át nem ruházható feladat- és hatáskörében dönt:

d) intézmény alapításáról, átvételéről, megszüntetéséről, átszervezéséről, intézmény vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről,

f) önkormányzati társulás létrehozásáról és társuláshoz való csatlakozásról,

h) elnökének, elnökhelyettesének megválasztásáról,

i) bizottság létrehozásáról,

A helyi kisebbségi önkormányzat működése

30/D.§ (1) Ha nem jött létre kisebbségi települési önkormányzat, a megválasztott helyi kisebbségi önkormányzat testületének alakuló ülését a helyi választási bizottság elnöke a választást követő 30 napon belül hívja össze.

(2) Az alakuló ülést a legidősebb helyi kisebbségi önkormányzati képviselő mint korelnök vezeti.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább 4 ülést tart. Az ülést össze kell hívni a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők több, mint egyharmadának vagy a helyi kisebbségi önkormányzati testület bizottságának indítványára. Az ülést az elnök hívja össze és vezeti.

(4) A testület ülése nyilvános.

(5) A testület zárt ülést tart a következő ügyekben: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá az összeférhetetlenségi és a kitüntetési ügyekben, valamint, ha törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.

(6) A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(7) A zárt ülésen a kisebbségi önkormányzat testületének tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását törvény kötelezővé teheti.

(8) A helyi kisebbségi önkormányzat testületének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a kisebbség nyelvén és magyar nyelven, vagy magyar nyelven kell készíteni. A két nyelven készített jegyzőkönyv közül a kisebbség nyelvén készült jegyzőkönyv tekintendő hitelesnek. A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. A helyi kisebbségi önkormányzat döntése: határozat. A jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvet az elnök és a testület által - a képviselők közül - kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az elnök a jegyzőkönyvet az ülést követő 10 napon belül megküldi a helyi önkormányzat jegyzőjének, aki azt 5 napon belül megküldi a közigazgatási hivatalnak.

(9) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. E jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(10) A helyi kisebbségi önkormányzat testületi ülésére készült előterjesztések és jegyzőkönyvek - a zárt ülésre készült előterjesztések és jegyzőkönyvek kivételével - megtekinthetőek.

30/E.§ A testület a határozatait nyílt szavazással hozza. A 30/D.§ (5) és (6) bekezdése szerinti ügyekben titkos szavazás is tartható. Az elnök név szerinti szavazást rendel el a jelenlévő képviselők több, mint a felének kezdeményezésére.

30/F.§ (1) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete akkor határozatképes, ha az ülésen a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők több, mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő helyi kisebbségi önkormányzati képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat testületének döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más helyi kisebbségi önkormányzati képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül.

(3) A megválasztott képviselők több, mint felének szavazata (minősített többség) szükséges a 30/C.§ (3) bekezdésében, a 30/H.§ (1) bekezdésében, a 30/N.§ (2) bekezdésében, a 60.§ (1) bekezdésében, a 60/B.§ (3) bekezdésében és a 60/B.§ (4) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyeknek, továbbá a szervezeti és működési szabályzat szerint minősített többséget igénylő ügyeknek az eldöntéséhez.

(4) A helyi kisebbségi önkormányzat testületi ülésére a területileg illetékes hatáskörrel rendelkező jegyzőt, főjegyzőt meg kell hívni. A jegyző, főjegyző köteles jelezni a helyi kisebbségi önkormányzat testületének, illetőleg az elnöknek, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel.

30/G.§ A helyi kisebbségi önkormányzat testülete évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

30/H.§ (1) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete a megbizatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.

(2) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat az (1) bekezdés alapján megszűnik, a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők időközi választására a külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A helyi kisebbségi önkormányzati képviselő

30/I.§ (1) A helyi kisebbségi önkormányzati képviselő, mint a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja, a kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség érdekeit képviseli. Részt vesz a helyi kisebbségi önkormányzat testületi döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen anyanyelvén a 68.§ szerint esküt tesz.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzat képviselőinek jogai és kötelezettségei azonosak.

(4) A helyi kisebbségi önkormányzati képviselő

c) megbízás alapján képviselheti a helyi kisebbségi önkormányzat testületét,

d) köteles részt venni a testület munkájában.

(5) A kisebbségi képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a testület téríti meg, aminek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A testület átalányt is megállapíthat.

(6) A kisebbségi önkormányzati képviselő megbizatása megszűnik

a) a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés megbizatásának megszűnésével,

b) írásbeli vagy a képviselő-testületi (közgyűlési) ülés jegyzőkönyvébe foglalt lemondással,

c) a választójog elvesztésével,

d) a képviselő halálával.

A helyi kisebbségi önkormányzat bizottságai

30/J.§ (1) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete bizottságot (bizottságokat) hozhat létre, ha a testület tagjainak száma legalább 5 fő. A bizottság működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(2) A bizottság a feladatkörében előkészíti a testület döntését. A helyi kisebbségi önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntési joga lehet, e jogkörében hozott döntéseit a helyi kisebbségi önkormányzat testülete felülvizsgálhatja.

(3) A bizottságot a helyi kisebbségi önkormányzat elnökének vagy a bizottsági tagok 1/3-ának indítványára össze kell hívni.

(4) A bizottság működésére, határozatképességére, döntéshozatalára a helyi kisebbségi önkormányzati testület működésének, döntéshozatalának szabályait kell megfelelően alkalmazni.

30/K.§ (1) A bizottság elnökét és tagjai közül legalább 2 tagot a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők közül kell választani. A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke és elnökhelyettese nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. A bizottság tagjainak száma legalább 3 fő.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a helyi kisebbségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a helyi kisebbségi önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a helyi kisebbségi önkormányzat testülete a soron következő ülésén határoz.

(3) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. A döntéshozatalnál a határozatképesség szempontjából az érintett jelenlévőnek számít.

A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese és tagja

30/L.§ (1) Az alakuló ülésen a helyi kisebbségi önkormányzat a tagjai közül társadalmi megbizatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbizatású elnökhelyettest (eket) választ.

(2) Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a testület összehívásának és vezetésének módjáról.

30/M.§ (1) Nem lehet a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, a Kormány tagja, az államtitkár, a helyettes államtitkár, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője és köztisztviselője, a bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a fegyveres erők, rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, az, aki ugyanannál a helyi kisebbségi önkormányzatnál a kisebbségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény vezetője,   aki a vezetői megbízást a helyi kisebbségi önkormányzattól kapja.

(2) Az elnök az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

(3) Ha az elnök a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármelyik helyi kisebbségi önkormányzati képviselő indítványára a testület dönt az összeférhetetlenség kérdésében, indokolt esetben a határozatában kimondja az összeférhetetlenség fennállását.

(4) Az (1) - (3) bekezdések rendelkezéseit az elnökhelyettesre és a kisebbségi önkormányzatok tagjaira is alkalmazni kell.

30/N.§ (1) Az elnök megbizatása megszűnik:

c) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő - a (2) bekezdés szerinti - megszüntetésével,

d) az összeférhetetlenség kimondásával.

(2) Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a helyi kisebbségi önkormányzat testülete - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be az elnök ellen a helyi kisebbségi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz az elnök tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti az elnöknek e tisztségből történő felfüggesztését is.

(3) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.

A helyi kisebbségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének,
tagjainak, bizottsága elnökének és tagjainak díjazása

30/O.§ (1) A települési, megyei, fővárosi, fővárosi kerületi kisebbségi önkormányzat testülete az elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának - a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése terhére - tiszteletdíjat állapíthat meg.

(2) A települési kisebbségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a miniszteri alapilletmény 20%-a, elnökhelyettes esetében nem érheti el az elnök részére megállapított összeget.

(5) Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíját az alakuló, illetve a megválasztását követő első ülésen a kisebbségi önkormányzat összegszerűen állapítja meg.

A megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat

30/P.§ (1) A megyei kisebbségi önkormányzatra e törvénynek a helyi kisebbségi önkormányzat jogállására, feladat- és hatáskörére, szerveire vonatkozó 30/A-30/O.§-ait a 30/P-30/R.§-ban foglalt eltérésékkel kell alkalmazni.

(2) A megyei kisebbségi önkormányzat:

30/Q.§ (1) A megyei kisebbségi önkormányzat testülete bizottságokat hozhat létre. Pénzügyi bizottság létrehozása kötelező.

(2) A megyei kisebbségi önkormányzat tagjai maguk közül választják meg a megyei kisebbségi önkormányzat elnökét és elnökhelyettesét.

30/R.§ A megyei kisebbségi önkormányzat testülete által megállapítható tiszteletdíj összege nem lehet magasabb

a) elnök esetében a megyei közgyűlés elnöke alapilletményének 20%-ánál,

d) képviselő esetében a megyei kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának   

    25%-ánál.

30/S.§ (1) A fővárosi kisebbségi önkormányzatra a jelen törvénynek a helyi kisebbségi önkormányzat jogállására, feladat- és hatáskörére, szerveire vonatkozó 30/A-30/O.§-ait, a 30/Q-30/R.§-át kell alkalmazni.

(2) A fővárosi kisebbségi önkormányzat:

A Nekt. 31.§-ának és 32.§-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"31.§ (1) Az országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban: országos önkormányzat) külön törvény szerint hozható létre.

(2) Ugyanaz a nemzeti vagy etnikai kisebbség csak egy országos önkormányzatot hozhat létre. Több nemzeti és etnikai kisebbség közös, társult országos önkormányzatot alakíthat. Az országos önkormányzat tagjainak létszáma 11 - 53 lehet.

32.§ Az országos önkormányzatra jelen törvénynek a helyi kisebbségi önkormányzat jogállására, feladat- és hatáskörére, szerveire vonatkozó 30/A-30/O.§-át, a 37.§ (2) bekezdésében, a 39/A-39/C.§-ban foglalt eltérésékkel megfelelően kell alkalmazni.

A Nekt. 35.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az országos önkormányzati közgyűlés tagjainak megbizatása az országos önkormányzati választás napjáig tart. Az új közgyűlés alakuló ülését a képviselők megválasztását követő 90 napon belül össze kell hívni."

A Nekt. 36-39.§-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Nekt. a következő 39/A-39/D.§-sal egészül ki:

"36.§ (1) Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos és ha nincs megyei kisebbségi önkormányzata, területi (regionális, megyei) képviseletét és védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre és összehangolja azok működését.

(2) Az országos önkormányzat jogi személy.

37.§ (1) Az országos önkormányzat - jogszabályi keretek között - határozatban önállóan dönt:

b) költségvetéséről, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról,

c) törzsvagyona köréről,

d) jelképeiről,

e) az általa képviselt kisebbség országos ünnepeiről,

f) kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről, szabályairól,

1. gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet létrehozásáról,

k) színház működtetéséről,

m) kisebbségi könyvtár fenntartásáról,

n) művészeti, tudományos intézet, kiadó alapításáról, működtetéséről,

o) jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről,

p) működése körében pályázatok kiírásáról, ösztöndíj alapításáról,

t) egyéb, törvény által meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekről.

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a feladat- és hatáskörét - a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök kivételével - az országos önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére külön megállapodás alapján köteles átruházni abban az esetben, ha a kezdeményező önkormányzat az átruházott feladat- és hatáskörében eljárva kisebbségi közügyet lát el, és a feladat ellátásához a jogszabályban meghatározott feltételeket biztosítani tudja.

38.§ (1) Az országos önkormányzat

(2) A kisebbség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály csak az országos kisebbségi önkormányzat, ilyen tárgyú önkormányzati rendelet pedig a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkotható meg. Helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólójának, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének van véleményezési joga.

(3) A közoktatási törvény 94.§-a (3) bekezdésének a)-c) és f) pontja szerinti kormányrendeleteknek a Kormány részére történő benyújtásához - a kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását érintő kérdésekben - az országos önkormányzatok egyetértése szükséges.

(4) Az egyetértési, illetőleg véleményezési jog jogosultja az (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogát az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő.

39.§ Az országos önkormányzat közgyűlése tagjai sorából maga választja meg az országos önkormányzat elnökét és elnökhelyettesét. Az országos önkormányzat elnöke, elnökhelyettese meghívottként részt vesz a helyi önkormányzat ülésein.

39/A.§ (1) Az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az országos önkormányzat közgyűlését illetik meg. A közgyűlés a feladat- és hatáskörét az át nem ruházható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.

(2) A közgyűlés szervei: az elnök, elnökhelyettes (ek), a bizottságok és a hivatal.

(3) Az országos önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatában részletesen szabályozza hivatala működését.

(4) A hivatal vezetőjét az elnök javaslatára a közgyűlés bízza meg.

(5) A hivatal vezetője köteles jelezni az országos önkormányzat testületének, a bizottságának és az elnöknek, ha döntéseinél jogszabálysértést észlel.

(6) A hivatal az országos önkormányzat szervezeteként előkészíti és végrehajtja annak határozatait, ellátja a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat.

(7) A hivatal megszűnik az országos önkormányzat megszűnése esetén, azt követő 60. napon.

(8) A sikertelen választást követő 60. napon belül a hivatal a kezelésében lévő vagyontárgyakat, irattárát és pénzeszközöket a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványnak ideiglenes kezelésébe átadja.

(9) Az ismételten létrehozott hivatal számára a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány a (8) bekezdésben megjelölt vagyontárgyakat visszaadja.

39/B.§ Az országos önkormányzat közgyűlése által megállapítható illetmény, illetőleg tiszteletdíj összege nem lehet magasabb:

a) elnök esetében a miniszteri alapilletmény vezetői illetménypótlékkal növelt összegének 50%-ánál,

b) elnökhelyettes esetében a miniszteri alapilletmény vezetői illetménypótlékkal növelt összegének 30%-ánál,

c) a bizottság elnöke esetében a miniszteri alapilletmény vezetői illetménypótlékkal növelt összegének 20%-ánál,

d) a bizottság tagja esetében a miniszteri alapilletmény vezetői illetménypótlékkal növelt összegének 15%-ánál,

e) képviselő esetében a miniszteri alapilletmény vezetői illetménypótlékkal növelt összegének 10%-ánál.

39/C.§ (1) Az országos önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy olyan működésében vehet részt, ahol felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és vállalkozása a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztetheti.

39/D.§ (1) Az országos önkormányzatoknak és munkaszervezeteiknek a működésükkel kapcsolatos gazdálkodására, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat e törvényben meghatározott sajátosságokra tekintettel kell alkalmazni.

(2) Az országos önkormányzat hitelt csak fizetőképességének veszélyeztetése nélkül vehet fel, annak fedezetéül, illetve törlesztésre az államháztartás alrendszereiből kapott támogatást, illetve vagyont nem használhat fel.

(3) Az országos önkormányzat az államháztartás alrendszereitől jogszabály vagy megállapodás alapján céljelleggel kapott támogatások felhasználásáról a juttató szerv által meghatározott módon elszámol. Az ilyen támogatások elkülönített nyilvántartásáról gondoskodnia kell.

(4) Az országos önkormányzat csak a törvényi feladatainak végrehajtására juttathat támogatást külső szervezeteknek, személyeknek. A támogatási lehetőségeket az érintettek számára nyilvánosságra kell hozni, és a támogatás odaítélésekor a jogosultak számára megkülönböztetéstől mentes elbánást kell biztosítani.

(5) Az országos önkormányzat tagjai, munkavállalói, külső szervezetek, személyek, mindezek hozzátartozói csak a szervezeti és működési szabályzatban megállapított korlátokkal kaphatnak juttatást az országos önkormányzattól.

(6) Az országos önkormányzat által folytatott vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell nyilvántartani, és azokat az éves beszámolóban szerepeltetni kell.

(7) Az országos önkormányzat a zárszámadásáról szóló határozatában rendelkezik arról, hogy a vállalkozási tevékenységének eredményéből mennyit használhat fel működésre és mennyit kisebbségi közügyből fakadó feladatainak ellátására."

(1) A Nekt. 40.§-ának (1) bekezdése bevezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán a kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje kisebbségének helyi szószólójává (a továbbiakban: szószóló) válik, ha a településen helyi kisebbségi önkormányzat nem jött létre, vagy megszűnik. A szószóló jogosult:"

(2) A Nekt. 40.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott javaslat esetén a polgármester, a bizottság elnöke köteles a szószóló javaslatát a képviselő-testület, a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni. A képviselő-testület, a bizottság dönt a kérdés napirendre tűzéséről."

(3) A Nekt. 40.§-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott javaslat alapján a (2) bekezdésben foglaltak szerint napirendre tűzött - a kisebbségek helyzetét érintő - ügy megtárgyalását a képviselő-testület csak a szószóló kérelmére halaszthatja el, vagy veheti le a napirendről.

(6) A kisebbség jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendelet megalkotása előtt a hatáskörrel rendelkező önkormányzati szerv köteles a szószóló véleményét kikérni."

A Nekt. 41.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szószólóra e törvény által szabályozott, a kisebbségi önkormányzati képviselő tiszteletdíjára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

(1) A Nekt. 43.§-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az állam a magyarországi kisebbségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a nevelési, oktatási intézménynek ki a fenntartója, támogatja a kisebbségek által használt nyelv alkalmazását a kisebbségi nevelésben, oktatásban.

(2) A kisebbséghez tartozó gyermek a szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő) döntésétől függően anyanyelvű, illetve anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven folyó) vagy magyar nyelvű nevelésben, oktatásban vehet részt. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek a 14. életévét eléri - ha nem cselekvőképtelen - a szülő a választási jogát gyermekével közösen gyakorolja."

(2) A Nekt. 43.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak meg kell szerveznie a kisebbségi óvodai nevelést, illetve a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a kisebbséghez tartozó nyolc tanuló szülője kérte és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető."

A Nekt. 45.§-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az óvoda, az iskola és a kollégium a cigány kisebbséghez tartozó gyermek, tanuló részére - szülői igény szerint - képességének kibontakoztatása érdekében a kisebbségi oktatás keretében kiegészítő foglalkozást szervez.

(3) A kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban biztosítani kell a népismeret körébe tartozó ismeretanyag elsajátítását, így különösen a kisebbség és az anyaország történelmének, a kulturális értékeknek és hagyományoknak a megismerését."

(1) A Nekt. 46.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kisebbségek anyanyelvű, anyanyelvi oktatásához az anyanyelvű pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása állami feladat."

(2) A Nekt. 46.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kisebbséghez tartozó által az anyaországban szerzett egyetemi vagy főiskolai oklevél, továbbá az iskolai végzettséget vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány nemzetközi szerződésben, illetve jogszabályban meghatározottak szerint a Magyar Köztársaságban szerzett megfelelő oklevéllel, bizonyítvánnyal egyenértékű."

A Nekt. 47. és 48.§-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"47.§ (1) A kisebbségi önkormányzat - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint - részt vehet a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, kollégiumi nevelésével és oktatásával összefüggő kötelező önkormányzati feladatok végrehajtásában.

(2) A kisebbségi önkormányzat - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint - közoktatási intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve átveheti a más által létesített közoktatási intézmény fenntartói jogát. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átszervezéssel. Az ellenkező bizonyításig az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy intézmény több intézményre tagolása.

(3) Kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzattól a közoktatási intézmény fenntartói jogát - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint veheti át.

(4) Az országos önkormányzat megkeresésére az intézményt fenntartó helyi önkormányzat köteles átadni az országos kisebbségi önkormányzatnak annak a térségi, illetve országos feladatot ellátó iskolának vagy kollégiumnak a fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján kizárólagosan kisebbségi feladatot lát el. E rendelkezést kell alkalmazni a körzeti feladatot ellátó iskola és kollégium esetében is, ha a nemzetiséghez tartozók országon belüli elhelyezkedése miatt nem láthat el az iskola, kollégium országos vagy térségi feladatot. A megkereséshez csatolni kell az érintett iskola, kollégium iskolaszékének, kollégiumi székének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzatnak a véleményét.

(5) A nevelési, oktatási intézmény átadását-átvételét megállapodásba kell foglalni. Az intézmény átadás-átvételénél a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi önkormányzat a fenntartói jog átadással kapcsolatos döntéséhez beszerzi az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet (közösség) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzat egyetértését, ha az átadás nem a (4) bekezdésben meghatározottak szerint történik.

(6) Az intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat megkeresésére, ha a nevelési, oktatási intézmény átadása

a) a (4) bekezdés alapján történik, az oktatási miniszter

b) nem a (4) bekezdés alapján történik, az átadó helyi önkormányzat

köteles az átvevő kisebbségi önkormányzattal - a közoktatási törvényben foglaltak szerint - közoktatási megállapodást kötni.

(7) A fenntartói jog átadásával együtt az iskola és a kollégium feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használat átadásának időpontja nevelési, oktatási intézmény esetén a bejelentés évét követő július elseje, más közoktatási intézmény esetén a bejelentést követő év január elseje. A használatba adás ideje nem lehet tíz évnél rövidebb.

(8) Ha a fenntartói jog átadása nem a (4) bekezdés alapján történik, a fenntartói jog kisebbségi önkormányzat részére történő átadása nem érinti a helyi önkormányzatnak a feladatellátási kötelezettségét. A fenntartói jog átadásának ideje alatt a helyi önkormányzat fenntartói, irányítási joga szünetel, és a fenntartói irányításnak a közoktatásról szóló törvény 102-104. és 106.§-ában meghatározott feladatait az átvevő kisebbségi önkormányzat gyakorolja. Az átadás-átvétel ideje alatt a helyi önkormányzat az önkormányzati feladatok ellátásáról tájékoztatást kérhet a kisebbségi önkormányzattól és javaslatot tehet azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket szükségesnek tart.

(9) Ha a kisebbségi önkormányzat megszűnik anélkül, hogy megalakulna a másik kisebbségi önkormányzat, a fenntartói jog gyakorlását, ha annak átadása

a) a (4) bekezdés alapján történt az Oktatási Minisztérium,

b) nem a (4) bekezdés alapján történt, a fenntartói jogot átadó helyi önkormányzat köteles gyakorolni, addig az időpontig, ameddig a kisebbségi önkormányzat megalakul.

(10) A közoktatási intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzatokkal azonos jogcímen és feltételekkel igényelheti a mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott hozzájárulásokat és támogatásokat, - a (6) bekezdés szerint megkötött közoktatási megállapodás alapján - igényelhet továbbá a kisebbségi feladatok megszervezéséhez nyújtott kiegészítő támogatást (a továbbiakban: kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás), valamint - a pályázatban meghatározott feltételek szerint - részt vehet minden olyan pályázaton, amelyet a helyi önkormányzatok részére írtak ki.

(11) Ha az átadás a (4) bekezdés alapján történik, a kiegészítő kisebbségi hozzájárulásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni. Ha az átadás nem a (4) bekezdés alapján történik, a kisebbségi önkormányzat részére a központi költségvetés terhére kell kifizetni a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást és annak összegét az intézményt átadó helyi önkormányzattal szemben - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - el kell számolni. A (4) bekezdés alapján átadott nevelési-oktatási intézmény működéséhez - a központi költségvetésben e célra biztosított összeg terhére kiírt pályázat útján, a pályázatban meghatározottak szerint - az állam kiegészítő támogatást biztosít. A kisebbségi önkormányzat a közoktatási feladatok ellátáshoz igénybe vett költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a kisebbségi fenntartói kiegészítő, működési támogatást kizárólag az adott intézményhez kapcsolódó célnak megfelelően használhatja fel. A közoktatási célú költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást a többi bevételétől elkülönítetten kell nyilvántartani, s felhasználásáról el kell számolni.

(12) A (11) bekezdés szerinti kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves költségvetésről szóló törvényben, a közoktatási szolgáltatások igénybe vételének figyelembe vételével. A kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati fenntartók, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás számított összege.

47/A.§ A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján a közoktatási intézmény közös fenntartására megállapodást köthet. A közös fenntartású közoktatási intézmény tekintetében a 47.§ (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

47/B.§ Ha jogszabály a kisebbségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közoktatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - 30 nap áll rendelkezésre. E határidő jogvesztő. Ha a kisebbségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és további 15 napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, bármelyik fél 5 napon belül bírósághoz fordulhat; e határidő jogvesztő. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el, és abban a kérdésben dönt, jogszerű volt-e az egyetértő nyilatkozat megtagadása, illetve a megtagadás indoka. Ha egyik fél sem fordult bírósághoz, az egyetértést megadottnak kell tekinteni.

48.§ (1) A kisebbségi nevelési, oktatási intézményt az érintett kisebbséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény - az adott kisebbség igényeinek kielégítése után is - betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) előzetesen nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet.

(2) A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a kisebbségi közoktatás keretében is biztosítani kell.

(3) Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság - vagy más kisebbség - van számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását törvényben meghatározottak szerint a helyi önkormányzat biztosítani köteles."

A Nekt. 49.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép, és a Nekt. a következő 49/A-49/C.§-sal egészül ki:

"49.§ (1) A kisebbségi önkormányzat részt vehet a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók kulturális ellátásának segítésével összefüggő kötelező önkormányzati feladatok végrehajtásában.

(2) A kisebbségi önkormányzat jogosult kisebbségi kulturális intézmény létesítésére, fenntartására, más által létesített kulturális intézmény fenntartói jogának, illetve közművelődési feladat ellátásának átvételére. A feladat ellátását az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben támogatja.

(3) A kisebbség országos önkormányzatának megkeresésére az intézményt fenntartó helyi önkormányzat köteles átadni a kizárólag kisebbségi kulturális feladatot ellátó és az ugyanazon kisebbség kulturális igényeit kielégítő kulturális intézmény fenntartói jogát a kérelmező országos önkormányzatnak. A több helyi kisebbség igényeit ellátó kulturális intézmény fenntartói joga helyi kisebbségek országos önkormányzatainak megállapodása alapján adható át a megállapodás szerinti országos önkormányzatnak vagy önkormányzatoknak.

(4) Az intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat felelős az intézmény rendeltetés szerinti működtetéséért, tevékenységének és gazdálkodásának jogszerűségéért és célszerűségéért.

(5) Az átvevő köteles az átvett vagyon értékét megőrizni. Az átvevő a kártérítési felelősség általános szabályai alapján felel az átvett vagyon értékéért.

(6) A kulturális intézmény, illetve a feladat átadásáról, átvételéről az átadó helyi önkormányzat és az átvevő kisebbségi önkormányzat megállapodást köt.

(7) A megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a kulturális intézmény feladatát,

b) a kulturális intézmény tevékenységében érintettek körét,

c) a megállapodás érvényességének idejét,

d) a kulturális intézmény törvényes feladatának elvégzéséhez szükséges legrövidebb nyitvatartásának idejét,

e) a kulturális feladat ellátásában a közreműködőktől megkívánt szakképzettséget,

f) az intézmény működtetésének személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeit,

g) a tulajdonviszonyok alakulására vonatkozó rendelkezéseket,

h) a kulturális intézmény a helyi önkormányzat által történő visszavételének feltételeit.

(8) A kulturális intézmény átadásáról, átvételéről előzetesen ki kell kérni a nemzeti kulturális örökség miniszterének véleményét.

(9) Az átvétel nem érinti a kulturális intézményben dolgozók munkavégzésre irányuló jogviszonyát. A munkáltatói jogokat az átvételt követően az átvevő gyakorolja. Az átadás nem minősül átszervezésnek. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átszervezéssel. Az ellenkező bizonyításig az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy intézmény több intézményre tagolása.

(10) A kulturális feladat átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő birtokába és használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használatba adás legrövidebb ideje 10 év.

(11) Az átvétel ideje alatt az önkormányzat fenntartói joga szünetel és a fenntartói irányításnak a kulturális törvényben meghatározott feladatait az átvevő kisebbségi önkormányzat gyakorolja. Ha a kisebbségi önkormányzat feladatait nem tudja ellátni, az intézmény fenntartói jogának gyakorlását az átadó helyi önkormányzat a kisebbségi önkormányzattal kötött megállapodásban rögzített feltételek szerint köteles visszavenni.

(12) A kisebbségi önkormányzatot az általa fenntartott kulturális intézmény működtetéséhez a költségvetésről szóló törvényben meghatározott támogatás illeti meg.

49/A.§ A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint - a kulturális intézmény közös fenntartására, közművelődési feladat közös ellátására megállapodást köthet. A közös fenntartású közoktatási intézmény tekintetében a 49.§ (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

49/B.§ Ha jogszabály a kisebbségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a kulturális intézmény és a kulturális feladat átadásával kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, az eljárásra a 47/B.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.

49/C.§ (1) A kisebbség anyanyelvű irodalommal történő ellátását a nyilvános könyvtári ellátás keretében a kisebbségi könyvtári rendszer biztosítja.

(2) Azokon a településeken, ahol nincs a helyi önkormányzat által fenntartott települési könyvtár, a kisebbségi lakosság részére az anyanyelvű könyvtári ellátást, a helyi önkormányzat a kulturális törvény szerint biztosítja.

A Nekt. 53.§-ának bevezető rendelkezése helyébe a következő szövegrész lép:

"53.§ A helyi önkormányzat az illetékességi területén működő helyi kisebbségi önkormányzat indokolt igényének megfelelően köteles biztosítani, hogy"

a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele - a magyar mellett - a kisebbség anyanyelvén is megtörténjék,

b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a kisebbség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak,

c) a helység és utcaneveket megjelölő, a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények - a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában - a kisebbség anyanyelvén is olvashatóak legyenek.

Az indokoltság kérdésében az igény előterjesztését követő 30 napon belül a képviselő testület dönt.

A Nekt. 54.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"54.§ Azon a településen, ahol a kisebbséghez tartozó lakosság számaránya ezt indokolja, a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti állások betöltése során - az általános szakmai követelmények megtartása mellett - biztosítani kell az adott kisebbség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását."

A Nekt. 55.§-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § kiegészül az alábbi (3) és (4) bekezdéssel, egyidejűleg az eredeti (3) és (4) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:

"55.§ (1) Az állam a kisebbségi közügyek ellátásának pénzügyi fedezetéhez - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott módon és mértékben - támogatást nyújtva

a) biztosítja a kisebbségi önkormányzatok működését,

(2) Az országos kisebbségi önkormányzatok által működtetett intézmények a 47.§ (10) és (11) bekezdése, a 49.§ (12) bekezdése kivételével normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó egyházi intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzatokat a 47.§ (10) és (11) bekezdése, a 49.§ (12) bekezdése kivételével a normatív állami hozzájárulás az egyházakra irányadó szabályok szerint illeti meg. A normatív állami hozzájárulást a helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat útján veszi igénybe.

(4) A (3) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulást és az (1) bekezdés a) pontja szerinti működési támogatást a helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat útján veszi igénybe, amely 8 napon belül köteles azt átutalni a helyi kisebbségi önkormányzat számlájára."

A Nekt. 55/A.§-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A Közalapítvány döntéshozó szerve a Kuratórium. Ennek tagjai a következők:

(4) A Kuratórium elnöke és egyben annak képviseletében eljáró személy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal mindenkori elnöke."

A Nekt. 57.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"57.§ (1) A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi."

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek felügyeleti ellenőrzését a helyi önkormányzat szerveinek gazdálkodását ellenőrző szerv képviselője végzi, és az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a helyi kisebbségi önkormányzat testületét.

A Nekt. 58.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"58.§ (1) A kisebbségi települési önkormányzatok vagyonára, gazdálkodására e törvény rendelkezéseit, továbbá az Öt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A kisebbségi önkormányzat vagyonát, illetve bevételeit képezik különösen:

a) az állam költségvetési hozzájárulása,

b) a helyi önkormányzat hozzájárulása,

c) a saját bevételek,

d) támogatások,

e) vagyonának hozadéka,

f) adományok,

g) átvett pénzeszközök."

(1) A Nekt. 59.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvényben szabályozott feladat- és hatáskör átruházása esetén a szükséges vagyontárgyakat az átadó önkormányzat (helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat) az átvevő kisebbségi önkormányzat tulajdonába vagy használatába adja, külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően."

(2) A Nekt. 59.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, kiegészül az új (4) bekezdéssel, és a (4) és (5) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik.

"(3) A helyi kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 3 hónapon belül a kisebbségi közügyek ellátásához, a működési feltételek 28.§ szerinti biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyakat a helyi önkormányzat a helyi kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába adja. Az átadás nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását. Az ingyenes használatba adott vagyontárgyak körét a helyi önkormányzat rendeletében elkülönítetten határozza meg."

"(4) A használati jogra, az átadás rendjére a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó szabályai irányadóak azzal, hogy a használatba adás feltételeit írásban kell rögzíteni, az átadásra kerülő vagyonrészek pontos körülírásával, értékének meghatározásával, az átadással megoldani kívánt kisebbségi közügy meghatározásával."

A Nekt. a következő 59/A.§-sal egészül ki:

59/A.§ (1) Az egyes országos önkormányzatok által az 59.§ (2) bekezdése alapján használatba adott épületet, illetőleg épületrészt egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként az országos önkormányzat tulajdonába kell adni.

(2) Az önálló épülettel, épületrésszel nem rendelkező országos önkormányzatokra az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként megszerzett épület vagy épületrész az országos önkormányzat törzsvagyonát képezi, mely a törvény erejénél fogva - a 60/B.§ (4) bekezdés a) pontja rendelkezései szerint - forgalomképtelen vagyontárgynak minősül.

A Nekt. 60.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép, és a Nekt. a következő 60/A-60/P.§-sal - ezeken belül a VIII/A-VIII/C. fejezettel és a megfelelő címekkel - egészül ki:

"60.§ (1) A kisebbségi önkormányzatokat - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogosultságokról át nem ruházható hatáskörében a kisebbségi önkormányzat testülete minősített többséggel határoz.

(2) Helyi kisebbségi önkormányzat megszűnésekor, a jogutódlás megtörténtéig a megszűnt helyi kisebbségi önkormányzat tulajdonát képező összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog a helyi önkormányzat ideiglenes kezelésébe kerül. A jogutódlás megtörténtével az újonnan alakuló helyi kisebbségi önkormányzat tulajdonába kerül a kezelt vagyon egésze vagy a helyébe lépő azonos értékű vagyon.

(3) A jogutódlást követő 30 napon belül az újonnan alakuló helyi kisebbségi önkormányzat részére át kell adni az ideiglenes kezelésben tartott vagyont, vagy az annak helyébe lépő vagyont és az ideiglenes kezelés időszakáról elszámolást kell benyújtani.

(4) A helyi kisebbségi önkormányzatok tartozásaiért a helyi önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan azt a közöttük létrejött megállapodásban vállalta.

60/A.§ Országos önkormányzat megszűnése esetén, a jogutódlás megtörténtéig a megszűnt országos önkormányzat tulajdonát képező összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog a Közalapítvány ideiglenes kezelésébe kerül. A jogutódlás megtörténtével az újonnan alakuló országos kisebbségi önkormányzat tulajdonába kerül a kezelt vagyon egésze vagy a helyébe lépő vagyon, melyet a kezelő a jogutódlás megtörténtét követő 30 napon belül elszámolási kötelezettséggel a megalakult országos önkormányzatnak átad.

60/B.§ (1) A kisebbségi önkormányzat vagyona a kisebbségi közügyek ellátását szolgálja.

(2) A kisebbségi önkormányzat a kisebbségi közügyek ellátása során vagyonával önállóan gazdálkodik. Gazdálkodásának biztonságáért a kisebbségi önkormányzat testülete, annak szabályszerűségéért az elnök felelős.

(3) A kisebbségi önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon, melynek körét át nem ruházható hatáskörében a kisebbségi önkormányzat testülete minősített többséggel határozza meg. A törzsvagyon körébe tartoznak mindazok az ingó és ingatlan vagyonrészek, továbbá vagyoni értékű jogok, amelyek a kisebbségi önkormányzat tulajdonában, kizárólagos használatában vannak, és közvetlenül a kisebbségi közügyek ellátását szolgálják.

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül

60/C.§ A kisebbségi önkormányzatok költségvetése az államháztartás részét képezi, ahhoz a teljes pénzforgalmával kapcsolódik. A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

60/D.§ (1) A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására az államháztartás működési rendjére, illetőleg a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és költségvetési kötelezettségének rendjére vonatkozó szabályok irányadóak.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzatok az államháztartás helyi önkormányzati rendszeréhez tartoznak, gazdálkodásukra a helyi önkormányzat költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az országos önkormányzatok gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

60/E.§ A kisebbségi önkormányzat által nyitandó bankszámlához az illetékes választási bizottság igazolása, illetőleg a kisebbségi önkormányzat testülete (közgyűlése) alakuló ülésének jegyzőkönyve is szükséges.

VIII/A. Fejezet

A kisebbségi önkormányzatok társulásai

60/F.§ (1) A kisebbségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más kisebbségi önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.

(2) Társulás a 60/F-60/H.§-ban foglaltakon kívül a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvényben meghatározott módon is létrehozható.

(3) A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.

(4) A társult kisebbségi önkormányzatok között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt. A társuló kisebbségi önkormányzatok megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik kisebbségi önkormányzat kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a kisebbségi önkormányzat kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását.

Intézményi társulás

60/G.§ (1) Az érdekelt kisebbségi önkormányzatok megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több kisebbségi intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében.

(2) A megállapodásban meg kell határozni:

a) a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét,

b) az egyes önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásának arányát,

d) a megállapodás felmondásának feltételeit.

Társult kisebbségi önkormányzati testület

60/H.§ (1) Az ugyanahhoz a kisebbséghez tartozó kisebbségi önkormányzati testületek társult kisebbségi önkormányzati testületet alakíthatnak.

(2) Társult kisebbségi önkormányzati testület alakítása esetén a kisebbségi önkormányzatok részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, és közösen működtetik az intézményeiket.

(3) A társult kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit az érintett helyi önkormányzatok megállapodásában meghatározott önkormányzat biztosítja. A testület működési feltételeinek biztosítására egyebekben e törvény 28.§-át kell alkalmazni azzal, hogy a működési feltételek biztosításában valamennyi érintett helyi önkormányzat részt vesz.

(4) A társult kisebbségi önkormányzat testülete az alakuló ülésén határozatba foglalja megalakulását, székhelyét, a hozzá tartozó kisebbségi önkormányzatok felsorolását. A társult kisebbségi önkormányzati testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult kisebbségi önkormányzat testületi ülését össze kell hívni bármely részt vevő kisebbségi önkormányzat elnökének vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére.

VIII/B. Fejezet

A kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése

60/I.§ (1) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője a fővárosban és a megyében ellátja a helyi kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegelési jogkörben hozott önkormányzati döntésnek kizárólag jogszerűségét vizsgálhatja.

(2) Az országos önkormányzat (1) bekezdés szerinti törvényességi ellenőrzését az önkormányzat székhelye szerinti közigazgatási hivatal vezetője látja el.

60/J.§ (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzése során

(2) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva vizsgálja, hogy megfelel-e a jogszabályoknak a kisebbségi önkormányzat

a) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása,

(3) Nem terjed ki a közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a kisebbségi önkormányzati döntésekre, amelyek alapján helye van

b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak.

(4) A közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre a (3) bekezdésben felsorolt ügyekre is kiterjed a (2) bekezdés a) pontja szerinti körben, továbbá a (3) bekezdés a) pontja szerinti ügyekben, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz.

60/K.§ (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében - határidő kitűzésével - felhívja az érintetteket a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni.

(2) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, vagy az érintett a felhívásban foglaltakkal nem értett egyet, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti:

a) a jogszabálysértő határozat bírósági felülvizsgálatát,

c) a testület elnöke, elnökhelyettese felelősségének megállapítását.

(3) A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a kisebbségi önkormányzat ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya a 29.§ (5) bekezdésében foglaltak kivételével, de bíróság a végrehajtást felfüggesztheti. Ha a jogszabálysértő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a végrehajtás felfüggesztését - az érintett egyidejű értesítésével - kérni kell a bíróságtól.

VIII/C. Fejezet

A kisebbségi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata

60/L.§ (1) Az Országgyűlés törvényben szabályozza:

(2) Az Országgyűlés a Kormány - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a kisebbségi önkormányzati testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes [Alkotmány 19.§ (3) bekezdés l) pont]. Ha az Országgyűlés a kisebbségi önkormányzati testületet feloszlatja, a kisebbségi önkormányzati választásról szóló ... évi törvény szerint időközi kisebbségi önkormányzati választás kezdeményezhető.

60/M.§ A köztársasági elnök köztársasági biztost nevez ki meghatározott kisebbségi önkormányzati feladatok ellátásának irányítására - az új kisebbségi önkormányzati testület megválasztásáig, illetve meghiúsulásáig terjedő időre -, ha az Országgyűlés a kisebbségi önkormányzati testületet feloszlatta.

60/N.§ A Kormány:

60/O.§ A belügyminiszter:

60/P.§ A feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter:

A Nekt. 61.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezését az Országgyűlés elnökéhez nyújthatja be. Az eljárás során az országos népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

A Nekt. 63.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törvényben nem szabályozott kérdésekben a kisebbségi önkormányzatokra megfelelően alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat."

A Nekt. a következő 65-68.§-sal egészül ki:

"65.§ (1) A bármely módon megszűnő kisebbségi önkormányzat jogutóda az újonnan választott, megalakult kisebbségi önkormányzat. A megszűnő kisebbségi önkormányzat, a megszűnés napjával könyveit lezárja és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek éves beszámolójával azonos tartalmú költségvetési beszámolót készít.

(2) A kisebbségi önkormányzat testületének megbízatása a kisebbségi önkormányzati általános választás napjáig tart. A kisebbségi önkormányzat elnökének megbízatása az új elnök megválasztásáig tart.

66.§ Az e törvény alapján indított perben - Nekt. 30/N.§, a 47/B.§, a 49/B.§, a 60/F.§ - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének (320-340/A.§-ának) rendelkezéseit kell alkalmazni.

67.§ Az Alkotmánybíróság - a Kormány indítványa alapján - véleményt nyilvánít a kisebbségi önkormányzati testület vagy az országos önkormányzat testülete működésének alkotmányellenességéről.

68.§ Az e törvény 30/I.§-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti eskü szövege:

"Én ............... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és népéhez hű leszek, az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel a ............... kisebbség javát szolgálom."

(plusz 13 kisebbségi nyelven)

(1) E törvény a kihirdetését követő ... napon lép hatályba.

(2) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

c) az Öt. X/A. fejezete (102/A-102/F.§-a)."

(3) Az 59/A.§ rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követő naptári év december hó 31-ig kell végrehajtani. A végrehajtásról a Kormány gondoskodik.

(1) A Ptk. 74/G.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti."

(2) A Ptk. 74/G.§-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami, helyi önkormányzati, vagy kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak, az önkormányzatnak, vagy a kisebbségi önkormányzatnak kell gondoskodnia."

(3) A Ptk. 74/G.§-a (8) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét, célszerűségét - a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevőszék ellenőrzi."

1. Az Öt. 9.§-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a rész önkormányzat testületére, az országos kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja."

(2) Az Öt. 12.§-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi önkormányzat elnöke, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt."

(3) Az Öt. 24.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.

(2) A bizottságba indokolt beválasztani a helyi kisebbségi önkormányzat tagját, a feladatköre szerinti területi szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt."

(4) Az Öt. 70.§-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését."

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a következő 63/A.§-sal egészül ki:

"63/A.§ A 63.§ (3) bekezdése szerinti módon kell folyósítani a helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulásokat is."

(1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tt.) 13.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A megyei területfejlesztési tanács a feladatainak ellátásában együttműködik a települési önkormányzatokkal, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, valamint a megyei munkaügyi tanáccsal."

(2) A Tt. 14.§-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A megyei területfejlesztési tanács üléseinek állandó meghívottjai a területfejlesztésben és a területrendezésben érdekelt területi államigazgatási szervek képviselői, a megyei kisebbségi önkormányzatok képviselője, a területi gazdasági kamarák képviselői, valamint a megyei közigazgatási hivatal vezetője. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése egyébként a megyei területfejlesztési tanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyet tárgyal."

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§-a (1) bekezdésének 27. és 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

121.§ (1) E törvény alkalmazásában:

27. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka - a székhelyét leszámítva - legkevesebb hat különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve továbbá, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó közoktatási intézményből legfeljebb három működik az országban (pl. nemzeti etnikai kisebbségi feladatot lát el, vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik),

42. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha - székhelyét leszámítva - szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban, kettőnél több megyében, illetve a főváros határain kívül élők veszik igénybe.

Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy a Nekt-nek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye.

A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás vállalásáról szóló nyilatkozat

A Helyi Választási Bizottság részére

...............................(település)

A nyilatkozattevő

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló ... évi .................... törvény 5.§-ának (2) bekezdése alapján kijelentem, hogy magam a ...................... kisebbséghez tartozónak vallom és megválasztásom esetén vállalom e kisebbség képviseletét.

Kijelentem, hogy választójoggal rendelkezem, a jelölést elfogadom, és nincs olyan tisztségem, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztásom esetén arról lemondok.

E nyilatkozat megtételével tudomásul veszem, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló ... évi .................. törvény 5.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően más kisebbség képviseletében kisebbségi önkormányzati választásokon jelöltként nem indulhatok.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3.§ (2) bekezdésének a) pontja alapján e nyilatkozattal hozzájárulok ahhoz, hogy a fenti kisebbséghez tartozásomra vonatkozó különleges adatomat a kisebbségi önkormányzati választásokon jelöltként való indulásom céljából a törvényben meghatározott választási szervek kezeljék.

Kelt ....................................., 200.....év ....................hónap ........nap

Az 1994. évben létrehozott helyi kisebbségi önkormányzati rendszer a jogállamiság fontos intézménye, a társadalom helyi alappillére, a helyi önkormányzatok mellett a demokratikus közösségi önkormányzás megjelenítője, azzal a céllal, hogy általa erősödjön a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális autonómiája. A kisebbségi önkormányzati rendszer alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket, azonban a gyakorlati tapasztalatok olyan szabályozási ellentmondásokat, hiányosságokat hoztak napvilágra, amelyek a törvény átfogó felülvizsgálatát igényelték. Annak érdekében, hogy az elért eredmények megőrzése mellett tovább erősödjék a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális autonómiája, a jogi szabályozást tovább kell fejleszteni, összhangba kell hozni a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokkal. A módosítás rendezi az országos és a helyi kisebbségi önkormányzatok államháztartási kapcsolatait, egyértelművé teszi a számukra és általuk nyújtott támogatások rendeltetését, kereteit.

A Javaslat a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának közösségi jogát feltételhez köti, tehát a szabad identitásválasztáshoz fűződő alkotmányos jog teljes körű biztosítása mellett úgy rendelkezik, hogy az összetartozástudatról történő bizonyosságtételről egy, a törvény mellékletében megfogalmazott nyilatkozat megtétele szükséges.

A Javaslat annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Öt.) és e törvény közötti átjárhatóság biztosított legyen, beemeli a törvénybe az Öt. mindazon rendelkezéseit, amelyek a kisebbségi önkormányzatok jogállására, működésére, szerveire, feladat - és hatáskörére nézve szükségesek. Ugyanakkor figyelemmel arra, hogy az Öt. szabályozása változhat, illetőleg, hogy a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat nem kizárólag az Öt., hanem számos más jogszabály is tartalmazhat, a Javaslat fontosnak ítélte annak rögzítését, hogy e törvényben nem szabályozott kérdésekben a kisebbségi önkormányzatokra, a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A Javaslat - összhangban a helyi önkormányzati rendszer elemeit képező helyi önkormányzati típusokkal - beépíti a megyei szintet is a kisebbségi önkormányzati rendszerbe. Egyidejűleg az országos önkormányzatokat is az önkormányzati rendszerbe integrálja - az országos illetékességükből eredő különbözőségeknek, eltérő szervezeti, feladat és hatáskörbeli szabályozásnak is teret engedve - bekapcsolva azokat mind az államháztartás, mind az állami ellenőrzés rendszerébe.

A Javaslat a kisebbségek által megfogalmazott jogos igény kielégítése érdekében, a már kiválasztott cél, a kulturális autonómia kiterjesztését megvalósítandó olyan szabályozást kíván bevezetni, mely reális lehetőségeket nyújt arra, hogy a kisebbségek maguk igazgathathassák a kisebbségi közoktatás és a közművelődés intézményrendszerét. A reális lehetőséget az intézményátvételre jogi feltételek biztosításán túl a pénzügyi háttér megteremtése is jelenti.

1.§

A 2. § - 10. § -hoz

A Javaslat egy részleges regisztrációt vezet be azzal, hogy a kisebbségi képviselővé választhatóság (passzív választójog) feltételeként a jelöltnek a törvény mellékletét képező nyilatkozatot kell tenni. A jelölt a nyilatkozatban egy adott kisebbséghez tartozását vallja és képviseletét vállalja. E nyilatkozat megtétele nélkül nem lehet kisebbségi képviselőjelölt. E nyilatkozat hatálya az adott választási ciklusra vonatkozik.

A Javaslat kiegészíti a hatályos törvényt a 6/A§-sal, amely az értelmező rendelkezéseket tartalmazza.

A Javaslat a személyi okmány terminológiát a hatályos jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében hivatalos okmány fogalomra váltja fel.

A Javaslat az anyanyelvű oktatási lehetőséget kiterjeszti a felsőoktatásra is.

A Javaslat szerint változnak a helyi kisebbségi önkormányzatok típusai. A kisebbségi önkormányzati rendszerbe is beépül a megyei szint, területi szintként. A fővárosban területi szintű önkormányzat, míg a fővárosi kerületekben települési, kisebbségi önkormányzat hozható létre. A községi, a városi, a fővárosi, a fővárosi kerületi és a megyei kisebbségi önkormányzat együtt alkotja a helyi kisebbségi önkormányzati rendszert. A jövőben nem lehet közvetett módon létrehozni helyi kisebbségi önkormányzatot. A Javaslat rögzíti, hogy a kisebbségi települési önkormányzattá alakulásnál a kisebbségi jelöltként megválasztott polgármester is képviselőnek minősül a létszám megállapításánál. Meghatározza továbbá az eljárás módját arra az esetre, ha a kisebbségi jelöltként megválasztott képviselők száma 50% alá csökken.

A kisebbségi önkormányzatok választásának anyagi és eljárási jogi szabályait külön törvények állapítják meg.

A Javaslat beépíti az Öt. által meghatározott önkormányzati jogok közül a kisebbségi önkormányzatra vonatkozó jogokat.

A Javaslat értelemszerűen átveszi az Öt. X/A. fejezetében rögzített, kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseket.

A szabályozás biztosítja a helyi kisebbségi önkormányzatok függetlenségét. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a helyi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) rendeletének részét képezi a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése (zárszámadása), mégpedig olyan előirányzatokkal, ahogyan azt a helyi kisebbségi önkormányzatok elfogadták. Ezzel a Nekt. és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 65.§-a között megteremtődik az összhang.

Rögzíti továbbá a Javaslat, hogy a helyi önkormányzat a kisebbségi önkormányzat működésének feltételeit - figyelembe véve az igényeket is - biztosítani köteles.

A Javaslat előírja, hogy az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, esetleges hallgatásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell.

A Javaslat nagy hangsúlyt helyez a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat korrekt együttműködésére. Meghatározza, hogy mely önkormányzati döntésekhez szükséges a kisebbségi önkormányzatok egyetértése, véleménye. Ezt nemcsak deklarálja, hanem a megszegését szankcionálja is. E törvényi rendelkezés megszegése esetén a kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a közigazgatási hivatalnak soron kívül meg kell vizsgálni a helyi önkormányzat döntését, vagy mulasztását. Jogszabálysértés esetén felhívja a helyi önkormányzatot a jogszabálysértés megszüntetésére. Amennyiben ez 30 napon belül nem történik meg, úgy a közigazgatási hivatal a bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordul. A bírósági kereset benyújtásának az ilyen önkormányzati döntés végrehajtására halasztó hatálya van. A Javaslatnak a közigazgatási hivatalvezetőre vonatkozó rendelkezéseit az itt leírt eltérésekkel kell alkalmazni. (Javaslat 30.§-ának a Nekt-et kiegészítő VIII/B. Fejezet.)

A helyi kisebbségi önkormányzatnak lehetnek törvény által kötelezően előírt és önként vállalt feladatai. Feladataik - a teljesítőképesség függvényében - egymástól eltérőek is lehetnek. Természetesen úgy a vállalt, mint a kötelezően ráruházott feladatok, csak kisebbségi közügyekhez kapcsolódhatnak.

A települési önkormányzatok - a kisebbségi önkormányzatok kezdeményezésére - átruházhatnak kisebbségi közügyekkel kapcsolatos feladatokat a kisebbségi önkormányzatokra. Az átruházott feladatok a kisebbségi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait képezik.

A kisebbségi önkormányzatok más településen működő (vagy országos), az általuk képviselt kisebbséggel azonos kisebbségi önkormányzatokra is átruházhatnak feladat- és hatásköröket, kivéve azokat, amelyeket a helyi önkormányzat ruházott rájuk. Más kisebbségi önkormányzattól átvett feladat- és hatáskör, az átvevő kisebbségi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait képezi.

Új eleme a Javaslatnak a feladat- és hatáskör átadásnál, - ott, ahol e törvény másként nem rendelkezik, - a háromoldalú megállapodás kötése. A megállapodás megkötésénél a harmadik fél az országos önkormányzat. A harmadik fél belépése nem csorbítja a helyi kisebbségi önkormányzat önállóságát, annak garanciális jelentősége van. A cél az, hogy semmilyen körülmények között ne maradjon feladat ellátatlanul, a kisebbségi közügy ellátása ne kerüljön veszélybe.

A Javaslat tartalmazza a megállapodás kötelező tartalmi elemeit annak érdekében, hogy szerződéses biztosítékai is legyenek a változatlan színvonalon történő feladatellátásnak. Ugyanakkor a helyi önkormányzat is visszavonhatja a feladatátadást, ha annak ellátása a kisebbségi önkormányzatoknál nem biztosított. A Javaslat kimondja, hogy a feladat ellehetetlenülése esetén a hatáskört annak a helyi önkormányzatnak kell ellátnia, amely a feladat ellátására jogszabály előírásai alapján köteles. Ez a megoldás biztosítja, hogy a feladatellátás ne szenvedjen csorbát. Kötelezi egyben a feleket, hogy a feladatellátás megvalósítását folyamatosan figyelemmel kísérjék.

A Javaslat változatlanul lehetővé teszi, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat vállalkozást, intézményt, egyéb szervezetet hozzon létre, de egyértelművé teszi, hogy ezt csak a kötelező és önként vállalt közfeladatai ellátásának segítésére, illetve érdekében teheti. Az Öt -hez hasonlóan a javaslat kimondja, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, illetve olyanban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

A Javaslat új 30/A-30/O. §-okat épít a törvénybe, összhangban az Öt. vonatkozó rendelkezéseivel, a helyi kisebbségi önkormányzat kötelező feladatairól, önként vállalt feladatairól, a feladat és a hatáskör gyakorlásáról, átruházhatóságának szabályairól, az át nem ruházható feladat és hatáskörről.

A Javaslat a 30/P-30/R.§-i a megyei kisebbségi önkormányzat jogállására, feladat- és hatáskörére, szerveire vonatkozó, a helyi kisebbségi önkormányzatétól eltérő szabályokat határozza meg.

A Javaslat 30/S.§-a a fővárosi kisebbségi önkormányzat jogállására, feladat- és hatáskörére, szerveire vonatkozó, a helyi kisebbségi önkormányzattól eltérő szabályokat rögzíti.

A Javaslat 11-53 főben határozza meg az országos kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: országos önkormányzat) közgyűlése tagjainak létszámát.

A Javaslat pontosítja a hatályos törvény szövegét. Tételesen meghatározza az országos önkormányzatározat hatásköreit.

Új elem, hogy a helyi önkormányzat országos önkormányzatnak is adhat át kisebbségi közüggyel összefüggő közfeladatot, az erre irányuló megállapodás alapján. A feladat- és hatáskörátadás akkor valósulhat meg, ha az országos önkormányzatnál rendelkezésre állnak a jogszabályi-szakmai- anyagi feltételek.

Bővíti a Javaslat az országos önkormányzat feladat- és hatáskörét, amelyek közül a leglényegesebb az országos önkormányzat kezdeményezésére kötelezően megkötendő megállapodás - a kezdeményező és a helyi önkormányzat között - azzal a feltétellel, hogy a kezdeményezés kisebbségi közügyre vonatkozzon, illetve a feladatellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeket a kezdeményező biztosítani tudja.

Az országos önkormányzat alapíthat vállalkozást, gazdálkodó szervezetben részesedést szerezhet, intézményt (költségvetési szervet), egyéb szervet hozhat létre, de mindezeket csak az általa ellátott kisebbségi közüggyel összefüggő feladatai ellátására vagy támogatására. Az országos önkormányzat is csak olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, illetve olyanban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

A Javaslat pótolja a jelen törvényi szabályozás hiányosságát, s e törvénybe emelve szabályozza az országos önkormányzatok gazdálkodásának alapvető szabályait. A szabályozás vegyíti a költségvetési szervekre és a nonprofit szervezetekre irányadó szabályozást. Az országos önkormányzatok működési költségeihez a központi költségvetés támogatást ad, melyet az éves költségvetési törvény önkormányzatonként külön soron hagy jóvá. A támogatási előirányzatokkal való gazdálkodás indokolja, hogy az országos önkormányzatok és költségvetési intézményeik a költségvetési szervekre irányadó szabályozást alkalmazzák.

Ugyanakkor tekintettel kell lenni arra, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok kisebbségi közügyekkel összefüggő, nem haszonelvű közszolgáltatásokat látnak el az adott kisebbség tagjai és szervezetei számára, s a központi költségvetés működési célú támogatásán kívül egyéb, céljellegű pénzeszközökhöz, vagyoni eszközökhöz is juthatnak az államháztartás egyéb forrásaiból, esetleg államháztartáson kívüli szervezetektől, magánszemélyektől, sőt, akár külföldi szervezetektől is. Az említettek indokolttá teszik, hogy a gazdálkodási szabályok közelítsenek a közhasznú szervezetekre irányadó szabályokhoz, biztosítsák a gazdálkodás biztonságát, áttekinthetőségét, ellenőrizhetőségét.

A fent említett megfontolások indokolják az állami támogatások felhasználásával, a hitelfelvétel és a támogatásnyújtás korlátaival, a gazdálkodó szervezetben a korlátozott felelősség előírásával összefüggő előírásokat.

A Javaslat az országos önkormányzat szerveit a helyi önkormányzatokkal analóg módon állapítja meg. Új elemként jelenik meg az országos önkormányzat hivatala, élén a hivatalvezetővel.

A Hivatal fő rendeltetése az, hogy az országos önkormányzat folyamatos működését biztosítsa: ennek érdekében az országos önkormányzat sikertelen választása esetén a Hivatal még 60 napig működik.

A Javaslat a hatályos szabályozást pontosítja. Érdemi változás a tiszteletdíjra vonatkozó rendelkezés, amely szerint a szószóló tiszteletdíjának mértéke megegyezik a kisebbségi önkormányzati képviselőével.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a kisebbségi önkormányzat jogosult részt venni a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. A közoktatással összefüggő feladatok megszervezése a helyi önkormányzatok törvényben előírt kötelező feladata. A helyi önkormányzatok kötelesek arra, hogy megszervezzék a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését iskolai nevelését és oktatását kollégiumi nevelését és oktatását. E feladatokban vehet részt a kisebbségi önkormányzat a javaslatban meghatározottak szerint.

A kisebbségi önkormányzatok jogosítványai közé tartozik a közoktatási intézmények fenntartói jogának a gyakorlása. A kisebbségi önkormányzat átvehet közoktatási intézményt más intézményfenntartótól, ugyanakkor jogosult arra is, hogy saját maga hozzon létre óvodát, iskolát, kollégiumot vagy más közoktatási intézményt. A Javaslat elsősorban azokat az eljárási kérdéseket rendezi, amikor a kisebbségi önkormányzat nem saját maga hoz létre közoktatási intézményt, hanem más intézmény fenntartótól, például a helyi önkormányzattól vesz át intézményt. Az óvodák, iskolák és kollégiumok működésének biztonsága megkívánja, hogy az intézmények fenntartói jogának átadása lehetőleg úgy történjen, hogy az ne okozzon működési zavarokat. Ezért a Javaslat korlátozza a fenntartói jog átadását amennyiben az csak intézmény átszervezéssel valósítható meg. Átszervezésnek minősül például, ha az átadásra kerülő általános iskolát "két részre" osztják abból a célból, hogy elkülönüljenek egymástól a feladatok - kisebbségi és más oktatás - ,illetve a tanulói kör.

A közoktatásról szóló törvény részletesen meghatározza, hogy milyen módon adhatja át a helyi önkormányzat a közoktatási intézmény fenntartói jogát. Fő szabályként a fenntartói jog átadása kétoldalú megállapodással történik. Az átadást meg kell, hogy előzze egy széles körű szakmai egyeztetés, melynek keretei között az átadó intézményfenntartó beszerzi mindazoknak a véleményét, akik érdekeltek a közoktatási intézmény működtetésében. A közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (9) bekezdése alapján óvoda, iskola és kollégium fenntartói joga szorgalmi időben nem adható át. A közoktatásról szóló törvény 88. §-ának (7) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a nevelési oktatási intézmény fenntartói jogát akkor engedheti át más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akik az átadott nevelési oktatási intézményt nem kívánják igénybe venni, a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybe vétele nem jelenthet aránytalan terhet.

Speciális szabályt állapít meg a Javaslat arra az esetre, ha az országos önkormányzat kíván átvenni olyan iskolát vagy kollégiumot, amelyik országos vagy térségi feladatot lát el, amennyiben az, az alapító okirata alapján kizárólagosan kisebbségi feladatot lát el. Ebben az esetben a fenntartó helyi önkormányzatot nem illeti meg a mérlegelés joga, hanem az országos önkormányzat megkeresésére köteles átadni az iskola, illetve a kollégium fenntartói jogát. Természetszerűen az intézmény átadásnál alkalmazni kell azt a korábban ismertetett rendelkezést miszerint szolgalmi időben a fenntartói jog nem változtatható meg. A közoktatásról szóló törvény értelmező rendelkezései meghatározzák, hogy melyek az országos és a térségi feladatot ellátó iskolák és kollégiumok. A közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja alapján országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább 55 %-a, a székhelyét leszámítva legkevesebb hat különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki. Térségi feladatot lát el a közoktatási intézmény, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 42. pontja alapján, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább 51 %-ban kettőnél több megyében, illetve a főváros határain kívül élők veszik igénybe. A Javaslat azonban figyelembe veszi azt is, hogy a nemzetiséghez tartozók országon belüli elhelyezkedése miatt nem minden esetben lehet országos vagy térségi feladatot ellátó iskolát, kollégiumot működtetni. Ilyen esetekben mód és lehetőség van arra, hogy a körzeti feladatot ellátó iskola, vagy kollégium fenntartói jogát kapja meg az országos önkormányzat egyoldalú nyilatkozat alapján a helyi önkormányzattól. Körzeti feladatot lát el a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 18. pontja alapján a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybevevők legalább 51%-a a székhely település határain kívül élők közül kerül ki.

A kisebbségi önkormányzat megállapodás alapján is átvehet a helyi önkormányzattól közoktatási intézményt. Figyelembe véve azonban, hogy ez az átadás-átvétel érintheti azoknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik nem tartoznak az adott kisebbséghez, a Javaslat meghatározza azokat az eljárási szabályokat is, amelyeket az átadás-átvételkor alkalmazni kell.

A kisebbségi önkormányzatok működéséhez szükséges fedezet garanciális rendelkezéseit is meghatározza a Javaslat. Az általános szabályoktól eltérően előírja, hogy a közoktatási intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat részére mindazokat a normatív költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat biztosítani kell, amelyek megilletik a helyi önkormányzatokat. Ez eltér az általános szabályoktól, mivel a humán szolgáltatást ellátó intézményfenntartók részére a költségvetést megállapító törvények nem teszik lehetővé azoknak a hozzájárulásoknak az igénybevételét, amelyek a település lélekszámához kötődnek (kistelepülési normatívák). A Javaslat függetlenül attól, hogy az átadás-átvétel milyen módon történt biztosítja valamennyi, a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételét.

A normatív hozzájárulások és támogatások mellett az intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra válhat jogosulttá. A kiegészítő támogatáshoz akkor juthat hozzá, ha közoktatási megállapodást köt vagy az oktatási miniszterrel, vagy a helyi önkormányzattal. A közoktatási megállapodás megkötését mindig az átvevő kisebbségi önkormányzatnak kell kezdeményezni. Annak megkötése azonban nem tagadható meg. Az oktatási miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni, amennyiben az intézmény átadására a kisebbségi önkormányzat egyoldalú nyilatkozata alapján került sor. Amennyiben a helyi önkormányzat saját döntése, elhatározása alapján adta át az óvoda iskola vagy kollégium fenntartói jogát a közoktatási megállapodás megkötésére ő lesz köteles.

A kiegészítő hozzájárulást minden esetben a központi költségvetés biztosítja. Abban az esetben, ha a fenntartói jog átadására a kisebbségi önkormányzat egyoldalú nyilatkozata alapján került sor, és a közoktatási megállapodást az oktatási miniszter köti meg a kisebbségi önkormányzattal, a kiegészítő hozzájárulás összege a központi költségvetést terheli. Amennyiben a fenntartói jog átadására a helyi önkormányzat elhatározása alapján került sor, és a közoktatási megállapodást a helyi önkormányzat kötötte meg a kisebbségi önkormányzattal, abban az esetben a központi költségvetés által kifizetett kiegészítő hozzájárulás összegét az átadó helyi önkormányzatnak meg kell térítenie a központi költségvetés részére.

A kisebbségi feladatok ellátásában közreműködő közoktatási intézmények számos esetben látnak el kettős feladatot, nevezetesen: fogadják a kisebbséghez tartozó gyermekeket, tanulókat valamint biztosítják a magyar nyelvű óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, kollégiumi nevelést és oktatást. A Javaslat segíti a feladatok ilyen módon való megszervezését, mivel lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat társuljon, közoktatási intézmény közös működtetésére. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéseiről szóló 1997. évi CXXXV. törvény előírásai tartalmazzák azokat a garanciális rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy a társulásban résztvevők érdekei ne csorbuljanak. Így például kimondja, hogy társulni csak önkéntes és szabad elhatározásból, az egyenjogúság tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján lehet, írásbeli megállapodással.

A Javaslat szerint a kisebbségi önkormányzat jogosult kulturális intézmény létesítésére, fenntartására, más által létesített kulturális intézmény fenntartói jogának, illetve közművelődési feladat ellátásának átvételére.

A hatályos szabályozás szerint is jogosult az országos önkormányzat színház, múzeumi kiállítóhely, könyvtár, országos művelődési intézmény stb. fenntartására, létesítésére.

A kulturális törvény általánosan biztosítja az intézménylétesítés szabadságát, így az országos önkormányzat is alapíthat, fenntarthat kulturális intézményt. A Javaslat ezen túlmenően biztosítja a kisebbségek számára azon intézmények fenntartói jogának megszerzéséhez való jogot, amelyek alapító okiratuk alapján kizárólag kisebbségi feladatot látnak el. Így a Javaslat kimondja, hogy a helyi önkormányzat az országos önkormányzat megkeresésére köteles átadni annak a kulturális intézménynek a fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján kizárólag kisebbségi feladatot lát el.

A Javaslat rendezi a kisebbségi kulturális intézmény fenntartói jogának átadására vonatkozó helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat között létrejövő megállapodás feltétlenül szükséges elemeit.

A Javaslat nem szünteti meg az átadó helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét sem. Ha bármilyen oknál fogva a kisebbségi önkormányzat nem tudja ellátni a feladatot, a kulturális intézményt korábban fenntartó helyi önkormányzat köteles a helyébe lépni.

A Javaslat biztosítja a kisebbségi kulturális intézmények átvételének és visszavételének garanciális feltételeit, a folyamatos működés zavartalanságát.

A Javaslat - az oktatási intézmények átadásához hasonlóan - megoldja az átvett intézmények finanszírozásának kérdéseit. A kisebbségi önkormányzat megkapja ugyanazokat a normatív költségvetési hozzájárulásokat, mint amelyekre a helyi önkormányzat jogosult.

A Javaslat lehetőséget biztosít továbbá kulturális intézmény közös fenntartására vagy közművelődési feladat közös ellátására is. Ennek szabályait a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvényben foglaltakhoz hasonlóan kell megállapítani.

A Javaslat megoldást nyújt, ha az érdekeltek nem tudnak megegyezni olyan esetekben, amikor a jogszabály valamely döntés meghozatalánál a kisebbségi önkormányzat részére véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít.

A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján kiemeli az igények indokoltságát, melyet figyelembe kell venni a - kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok kisebbségi nyelven történő kihirdetésére, a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok kisebbségi nyelven való rendelkezésre bocsátásra vonatkozó - kötelezettség teljesítésénél. Garanciális elemként rögzíti a Javaslat, hogy az indokoltságot a képviselőtestület bírálja el és 30 napon belül határozattal dönt.

Hasonló indokokkal kerül sor a hatályos rendelkezés módosítására, amikor is a kisebbséghez tartozó lakosság számaránya határozza meg, hogy a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti állások betöltése során biztosítani kell-e az adott kisebbség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását.

A Javaslat meghatározza azokat a pénzügyi garanciális rendelkezéseket, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a kisebbségi önkormányzatok élni tudjanak a törvényben biztosított intézményalapítási lehetőségekkel. A Javaslat 20. §-a azoknak az intézményeknek a működési garanciáit teremti meg, amelyek a helyi önkormányzatoktól átvett közoktatási intézmények működtetéséhez szükségesek. A 24. § az országos kisebbségi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat által működtetett olyan intézmények tekintetében állapítja meg a finanszírozási szabályokat, amelyeknek a fenntartói jogát nem helyi önkormányzattól történő átvétel útján szerezte meg a kisebbségi önkormányzat. E körbe tartozhat például, ha a kisebbségi önkormányzat hoz létre közoktatási intézményt és gyakorolja annak fenntartói jogát, illetőleg nem helyi önkormányzattól, hanem például alapítványtól veszi át a kisebbségi önkormányzat a közoktatási intézmény fenntartói jogát.

A Javaslat meghatározza azokat az elveket és jogcímeket, amelyekkel az állam a kisebbségi közügyek ellátása pénzügyi fedezetéhez hozzájárul. Ezek egy része a működési költségekhez adott támogatás, más részük céljellegű, pl. az oktatási-kulturális feladatok ellátásának normatív hozzájárulásokkal történő támogatása. A normatív hozzájárulásokat a helyi kisebbségi önkormányzatok az illetékes önkormányzat útján veszik igénybe. Ez a szabály az igénylés és a folyósítás tekintetében célszerűségi megfontolásokon alapul. Ugyanakkor azonban - mivel a helyi kisebbségi önkormányzatok önálló címzettjei és jogosultjai a normatív támogatásoknak - biztosítani kell, hogy a helyi önkormányzat haladéktalanul átutalja a kisebbségi önkormányzat számlájára / alszámlájára az őt megillető összeget. Erről rendelkezik a Javaslat.

A központi költségvetés támogatja a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Közalapítványt, illetve a kisebbségi társadalmi szervezeteket is, a mindenkori költségvetési törvényben jóváhagyott módon és mértékben.

A Javaslat egyértelművé teszi az Állami Számvevőszék - mint az állami pénzügyi ellenőrzés legfőbb szerveként az Országgyűlés mellé rendelt szerv - ellenőrzési jogosítványait. A kisebbségi önkormányzatok közfeladatokat, közügyeket látnak el, ezért a részükre juttatott vagyonnal és pénzeszközökkel történő szabályszerű és megfelelő gazdálkodás ellenőrzése nagy jelentőséget kap.

A Javaslat egyfelől az Öt. megfelelő rendelkezéseit illeszti a törvénybe, másfelől rendelkezik a helyi kisebbségi önkormányzatok közötti jogutódlás kérdéséről, a megszűnt helyi kisebbségi önkormányzati vagyon ideiglenes kezelésbe adásáról. Kimondja, hogy a kisebbségi önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, meghatározza gazdálkodásuk rendjét.

A Javaslat egyfelől rögzíti a kisebbségi közügyek ellátásához szükséges vagyontárgyak ingyenes használatának megszerzését a kisebbségi önkormányzatok számára, s előírja a helyi önkormányzatnál erre rendelet meghozatalát is, másfelől azonban kimondja, hogy az átadás nem akadályozhatja a helyi önkormányzatnál maradó feladat- és hatáskörök ellátását. A vagyontárgyak használati jogának átadása célhoz és kisebbségi feladathoz kötötten történhet, melynek feltételeit az átvevő és az átadó megállapodásba foglalja.

A kisebbségi önkormányzatok - mint jogi személyek - tulajdonnal, vagyonnal rendelkeznek, a tulajdonost megillető jogokat a testület gyakorolja.

A helyi kisebbségi önkormányzat megszűnésekor a helyi önkormányzathoz kerül át a vagyon, amely azt ideiglenesen kezeli, el nem idegenítheti, meg nem terhelheti, és a jogutód kisebbségi önkormányzatnak köteles visszaadni.

Hasonló a szabályozás az országos önkormányzatok megszűnése esetén is azzal, hogy az új országos önkormányzat megalakulásáig, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kezeli a vagyont.

A Javaslat elismeri a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási önállóságát, meghatározza a felelősök körét. Kimondja, hogy a kisebbségi önkormányzatok vagyona a törvény szerinti kisebbségi közügyek ellátását szolgálja, arra használható fel. Akárcsak a helyi önkormányzatoknál, a kisebbségi önkormányzatoknál is el kell különíteni az ún. törzsvagyont, mely közvetlenül szolgálja a közfeladatok ellátását, s forgalomképtelen vagy csak korlátozottan forgalomképes.

A Javaslat elrendeli a hatályos törvénnyel az országos önkormányzatok használatába adott épületnek, épületrésznek az országos önkormányzatok tulajdonába adását, egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként. Amelyik országos önkormányzatnak még nincs a feladat ellátását, működését szolgáló épülete, azt e törvény alapján a jövőben tulajdonba kapja.

A Javaslat új fejezetbe illeszti az Öt.-ből a társulásra vonatkozó, átvett szabályokat.

A Javaslat egyfelől átveszi az Öt. -ből a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, másfelől kiterjeszti azokat az országos önkormányzatokra is.

A Javaslat új fejezetként az Öt. szabályaihoz illeszkedve rendezi a kisebbségi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolatát.

Új elem, hogy a kisebbségi önkormányzatok feloszlatását a belügyminiszter a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál.

Budapest, 2001. november 21.

[Forrás: https://www.mkogy.hu/irom36/5498/5498.htm; lementve: 2003. IV. 9.]