Bizottsági önálló indítvány!

E törvény hatálya kiterjed a települési kisebbségi önkormányzatok, a területi kisebbségi önkormányzatok, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A települési kisebbségi önkormányzati választáson minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, választó és - amennyiben a kisebbséghez tartozónak vallja magát - választható (a továbbiakban: választópolgár). A választópolgár a választójogát a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerinti településen gyakorolhatja.
2. A területi kisebbségi önkormányzat választásán és a küldöttválasztó gyűlésen a megye, illetőleg a főváros (a továbbiakban együtt: megye) területén megválasztott minden elektor választó és választható. Elektor:

1. az a települési önkormányzati képviselő, akit kisebbségi jelöltként választottak meg,
2. az a polgármester, akit kisebbségi jelöltként választottak meg,
3. a települési kisebbségi önkormányzati képviselő,
4. a kisebbség helyi szószólója,
5. a közvetlenül megválasztott fővárosi kisebbségi önkormányzati képviselő.

3. Az országos kisebbségi önkormányzat választásán a kisebbség küldöttei választók és választhatók.
4. Ha az elektorok száma a (2) bekezdés e) pontja szerinti elektorok nélkül országosan nem több, mint hatszáz, az országos kisebbségi önkormányzat választásán küldöttként valamennyi elektor részt vehet.
5. Ha az elektorok száma a (2) bekezdés e) pontja szerinti elektorok nélkül országosan több, mint hatszáz, az országos kisebbségi önkormányzat választásán küldött az, akit a küldöttválasztó gyűlésen annak megválasztanak. Ha a fővárosi kisebbségi önkormányzatot közvetlenül választják, akkor valamennyi fővárosi elektor küldött.

II. FEJEZET

A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása

A választás kezdeményezése és kitűzése

6. A települési kisebbségi önkormányzati képviselők általános választását négyévenként, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásával egy időben kell megtartani.
7. A települési kisebbségi önkormányzat választását ki kell tűzni, ha

1. a választás kitűzésekor a településen működik települési kisebbségi önkormányzat,
2. a településen nem működik települési kisebbségi önkormányzat, de a választás kitűzését legalább 5 fő, magát a kisebbséghez tartozónak valló, a településen lakóhellyel rendelkező választópolgár írásban kezdeményezi.

8. A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában működő települési kisebbségi önkormányzatnak minősül az a települési kisebbségi önkormányzat is,

1. amelynek működése a kisebbségi települési önkormányzat megalakulása miatt szünetel,
2. amely tekintetében az időközi választást a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 115. § (1) bekezdése értelmében nem lehet kitűzni.

9. A kisebbségi települési önkormányzat e jellegének megszűnése esetén

1. ha van olyan települési kisebbségi önkormányzat, amelynek működése a kisebbségi települési önkormányzat megalakulása miatt szünetel, akkor a települési kisebbségi önkormányzat működhet,
2. ha nincs települési kisebbségi önkormányzat, a választás kitűzését legalább 5 fő, magát a kisebbséghez tartozónak valló, a településen lakóhellyel rendelkező választópolgár írásban kezdeményezheti.

Ajánlás

10. A települési kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt lehet

1. független jelölt,
2. jelölő szervezet jelöltje.

11. Több jelölő szervezet közös jelöltet is állíthat.
12. Települési kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt az, akit a település választópolgárai közül legalább öten jelöltnek ajánlottak. Egy választópolgár csak egy jelöltet ajánlhat.
13. A jelölt csak egy településen fogadhat el jelölést és csak egy kisebbség képviseletét vállalhatja.
14. A választást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható képviselők száma.

Szavazás

A választópolgár egy kisebbségen belül legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének lehet.

Az eredmény megállapítása

15. A települési kisebbségi önkormányzati választás akkor érvényes, ha

a) az 5 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen a névjegyzékben szereplő választópolgárok 1%-a, de legalább 10 választópolgár,

b) a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen legalább 50,

c) a 10 000-nél több lakosú településen legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott.

16. Települési kisebbségi önkormányzati képviselők azok a jelöltek lesznek, akik - a megválasztható képviselők száma szerint - a legtöbb szavazatot kapták.
17. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
18. Az a jelölt, aki egyetlen szavazatot sem kapott, nem lehet képviselő.
19. Ha a választópolgárok kevesebb képviselőt választanak meg, mint a megválasztható képviselők száma, a következő választásig a testület kevesebb létszámmal is működhet. Ha háromnál kevesebb jelölt szerez mandátumot, a választás eredménytelen.
20. Ha a választást az elegendő számú jelölt hiányában nem lehet megtartani, vagy ha a választás érvénytelen vagy eredménytelen, a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választására - a 3. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti időközi választás kivételével - csak a következő települési kisebbségi önkormányzati általános választásokon kerülhet sor.

A települési kisebbségi önkormányzat megszűnése

21. Ha a települési kisebbségi önkormányzat megszűnik, a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választására - a 3. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti időközi választás kivételével - csak a következő települési kisebbségi önkormányzati általános választásokon kerülhet sor.

A képviselő-testület megbízatásának megszűnése

22. Ha a képviselő-testület megbízatása a képviselő-testület feloszlatása, feloszlása vagy a képviselők számának három alá csökkenése miatt szűnik meg, az időközi választás kitűzését legalább 5 fő, magát a kisebbséghez tartozónak valló, a településen lakóhellyel rendelkező választópolgár írásban kezdeményezheti.

A képviselői megbízatás megszűnése

23. Ha a települési kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása a képviselő lemondása, választójogának elvesztése vagy halála miatt szűnik meg, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum betöltetlen marad.

III. FEJEZET

A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választása

24. Megyei és fővárosi kisebbségi önkormányzati (a továbbiakban: területi kisebbségi önkormányzati) választást akkor lehet tartani, ha a kisebbség elektorainak száma a megyében legalább 10.

A területi kisebbségi önkormányzati képviselők száma kilenc.

Az elektori gyűlés

25. A területi kisebbségi önkormányzat közgyűlésének tagjait és a 22. § szerinti küldötteket az elektorok elektori gyűlésen választják.
26. Az elektori gyűlés határozatképes, ha azon az elektorok több mint fele, de legalább 10 elektor részt vesz.

Ajánlás

27. Területi kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt az lehet, akit a jelenlévő elektorok legalább 10%-a ajánl.
28. Egy elektor több jelöltet is ajánlhat.

Szavazás

29. A szavazást akkor lehet megtartani, ha legalább kilenc jelölt van.
30. Egy elektor legfeljebb kilenc jelöltre szavazhat.

Az eredmény megállapítása

31. A területi kisebbségi önkormányzati választás akkor érvényes, ha az elektori gyűlésen részt vevő elektorok több mint fele érvényesen szavazott.
32. Területi kisebbségi önkormányzati képviselők azok lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb szavazatot kapták.
33. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
34. Az a jelölt, aki egyetlen szavazatot sem kapott, nem lehet képviselő.
35. Ha kilencnél kevesebb jelölt szerez mandátumot, a közgyűlés kevesebb taggal is működhet. Ha ötnél kevesebb jelölt szerez mandátumot, a választás eredménytelen.
36. Ha az elektori gyűlés második alkalommal is határozatképtelen, vagy ha érvénytelen vagy eredménytelen, a területi kisebbségi önkormányzati képviselők választására csak a következő helyi önkormányzati általános választásokat követően kerülhet sor.

A területi kisebbségi önkormányzat megszűnése

37. Ha a területi kisebbségi önkormányzat megszűnik, a területi kisebbségi önkormányzati képviselők választására csak a következő helyi önkormányzati általános választásokat követően kerülhet sor.

A közgyűlés megbízatásának megszűnése

38. Ha a közgyűlés megbízatása a közgyűlés feloszlatása, feloszlása vagy a közgyűlés tagjai számának 5 alá csökkenése miatt szűnik meg, időközi elektori gyűlés összehívását legalább 9 elektor kezdeményezheti.

A képviselői megbízatás megszűnése

Ha a területi kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása a képviselő lemondása, választójogának elvesztése vagy halála miatt szűnik meg, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum betöltetlen marad.

A fővárosi kisebbségi önkormányzat közvetlen választása

39. Ha a fővárosban az elektorok száma kevesebb mint 10, a fővárosi kisebbségi önkormányzatot választó gyűlésen összehívását legalább tíz fővárosi választópolgár kezdeményezheti.
40. A gyűlésen valamennyi fővárosi választópolgár részt vehet. A gyűlés határozatképes, ha azon legalább száz választópolgár részt vesz.
41. Ha a gyűlés határozatképtelen, érvénytelen vagy eredménytelen, a fővárosi kisebbségi önkormányzati képviselők választására csak a következő helyi önkormányzati általános választásokat követően kerülhet sor.
42. A fővárosi kisebbségi önkormányzat közvetlen választására egyebekben e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

A KÜLDÖTTek megválasztása

43. A küldötteket az elektori gyűlésen, illetőleg ha az elektori gyűlést nem hívják össze, a küldöttválasztó gyűlésen kell megválasztani.
44. A megválasztható küldöttek száma a megyében megválasztott elektorok számának

1. 30%-a, ha az elektorok száma országosan 601 és 1500 között van,
2. 20%-a, ha az elektorok száma országosan több mint 1500.

45. Ha a küldöttek számának meghatározásakor törtszám keletkezne, a küldöttek számát felfelé kerekítve kell megállapítani.
46. Egy elektor legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a megválasztható küldöttek száma.
47. Ha kevesebb jelölt kap érvényes szavazatot, mint a megválasztható küldöttek száma, a küldöttek száma ennél kevesebb is lehet.
48. A küldöttek megválasztására egyebekben a 14. és a 17. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

V. FEJEZET

Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választása

49. A 14. § és a 16-17. § rendelkezéseit az országos kisebbségi önkormányzati képviselőket választó küldöttgyűlésen megfelelően kell alkalmazni.

A küldöttgyűlés

50. Országos kisebbségi önkormányzati választást akkor lehet tartani, ha a kisebbség elektorainak száma az országban legalább 14.
51. Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlésének tagjait a küldöttek küldöttgyűlésen választják.
52. A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele, de legalább 14 küldött részt vesz.

Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése tagjainak száma

Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése tagjainak számát - 11 és 53 fő között - a küldöttgyűlés határozza meg.

Szavazás

53. A szavazást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható képviselők száma.
54. Egy elektor legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a megválasztható képviselők száma.

Az országos kisebbségi önkormányzat megszűnése

55. Ha az országos kisebbségi önkormányzat megszűnik, az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választására csak a következő helyi önkormányzati általános választásokat követően kerülhet sor.

A közgyűlés megbízatásának megszűnése

56. Ha a közgyűlés megbízatása a közgyűlés feloszlatása, feloszlása vagy a közgyűlés tagjai számának a 25. § szerint megállapított létszám fele alá csökkenése miatt szűnik meg, időközi elektori gyűlés összehívását legalább 14 elektor kezdeményezheti.

A képviselői megbízatás megszűnése

Ha az országos kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása a képviselő lemondása, választójogának elvesztése, vagy halála miatt szűnik meg, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum betöltetlen marad.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

E törvény alkalmazásában

1. a) jelölő szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett olyan társadalmi szervezet, amelynek alapszabályában rögzített célja egy adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete;
2. b) kisebbség: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben felsorolt nemzeti és etnikai kisebbségek.

Hatálybalépés

E törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

Módosuló rendelkezések

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A választópolgár csak egy választókerületben fogadhat el egy kislistás vagy egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás, továbbá egy megyei listás vagy fővárosi listás, továbbá egy polgármesteri, valamint egy főpolgármesteri jelölést."

Az Övjt. 53. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a kislistáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére a legtöbb szavazatot elért jelölt lép. Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölő szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a jelölő szervezet nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következő jelölt lép. Ha a kislistán, illetőleg a listán nincs több jelölt, akkor időközi választást nem kell kitűzni, a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad."

57. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvényt kell alkalmazni:]

"b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására"

58. A Ve. 2. §-a a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c)-e) pontok számozása d)-f) pontra változik:

[E törvényt kell alkalmazni:]

"c) a kisebbségi önkormányzati képviselők választására,"

A Ve. 31. § (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A helyi választási bizottság:]

"h) kiadja az illetékességi körébe tartozó képviselőknek és polgármesternek, valamint a kisebbség helyi szószólójának a megbízólevelet,"

A Ve. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a kislistás vagy a vegyes választási rendszerben, illetőleg a polgármester-választáson a jelölt - magát a kisebbséghez tartozónak vallva és erről nyilatkozatot téve - kisebbségi jelöltként indul, e tényt az ajánlószelvényen és a szavazólapon fel kell tüntetni."

A Ve. a következő XII/A. fejezettel (115/B.-115/O. §-okkal) és fejezetcímmel egészül ki:

"XII/A. FEJEZET

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása

115/B. § A XII. fejezet rendelkezéseit a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a 115/C.-115/F. §-okban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

59. 115/C. § (1) A választás kitűzését a települési önkormányzati választás kitűzését követő 10 napon belül lehet kezdeményezni.
60. (2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kisebbség megnevezését, a kezdeményezők családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját. A kezdeményezőknek nyilatkozniuk kell arról is, hogy az adott kisebbséghez tartozónak vallják magukat.
61. (3) A választást a helyi választási bizottság tűzi ki legkésőbb a települési önkormányzati választás kitűzését követő tizenötödik napon.
62. 115/D. § (1) A település egésze egy választókerületet alkot.

(2) A helyi választási iroda vezetője a helyi sajátosságok figyelembe vételével önálló szavazókört jelöl ki a választások lebonyolítására. A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken egy szavazókört, a fővárosi kerületekben és a 10 000-nél több lakosú településen egyéni választókerületenként egy szavazókört kell kijelölni.

(3) A 25. § (1) bekezdésének rendelkezését csak a szavazatszámláló bizottságra és a helyi választási bizottságra kell alkalmazni.

115/E. § (1) A jelölt bejelentésekor a jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy az adott kisebbséghez tartozónak vallja magát.

(2) A szavazólap a jelöltek nevét kisebbségenként tartalmazza. Az egyes kisebbségek a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek a szavazólapon.

(3) A települési kisebbségi önkormányzati választáson a 110. §-nak és a 113. §-nak a kislistás választásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. 115/F. § (1) Az időközi települési kisebbségi önkormányzati választás kitűzését az ok bekövetkezésétől számított 20 napon belül írásban lehet kezdeményezni.

63. (2) Az időközi választást a helyi választási bizottság a kezdeményezés beérkezését követő 30 napon belül tűzi ki a kitűzést követő 72. és 120. nap közötti időpontra.

(3) Az időközi választás során - a 104. §, a 106. § és a 111. § kivételével - az általános választás szabályait kell alkalmazni.

A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választása

64. 115/G. § A 4. § (3)-(4) bekezdésének, az 5.-7. §, a 33. §, a 35-39. §, a 48. § (3) bekezdésének, a 68. §, a 69. §, a 77-80. §, valamint a 110. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a területi kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a 115/H.-115/K. §-okban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.
65. 115/H. § (1) Az Országos Választási Bizottság 115/N. § (2) bekezdése szerinti határozatának jogerőre emelkedését követően az elektori gyűlést a területi választási bizottság hívja össze a települési kisebbségi önkormányzati képviselők általános választását követő 40. napig.
66. (2) Az elektori gyűlést a települési kisebbségi önkormányzati képviselők általános választását követő 55. és 84. nap közötti időpontban kell megtartani. Ha az elektori gyűlés egyúttal a küldöttválasztó gyűlés feladatait is ellátja, az elektori gyűlést legkésőbb a küldöttgyűlést megelőző 15. napig kell megtartani.
67. (3) Az elektori gyűlés összehívásáról a területi választási bizottság meghívó útján tájékoztatja az elektorokat.
68. 115/I. § (1) Ha az elektori gyűlés határozatképtelen, azt a 115/H. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belüli időpontra egy alkalommal ismételten össze kell hívni.
69. (2) A területi választási iroda jelenléti ív készítésével ellenőrzi a megjelent elektorok számát. A jelenléti ív az elektor nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, valamint saját kezű aláírását tartalmazza. Az elektor a személyazonosságát hatósági igazolvánnyal köteles igazolni.
70. (3) Az elektori gyűlést a területi választási bizottság elnöke, illetőleg a területi választási bizottságnak vagy a területi választási irodának a területi választási bizottság elnöke által felkért tagja vezeti.
71. (4) Az elektori gyűlésen kampányt folytatni tilos.
72. 115/J. § (1) A szavazólapot annak átadásakor le kell bélyegezni. A szavazólap átvételének tényét a jelenléti íven fel kell tüntetni. A rontott szavazólap átadásával új szavazólap kérhető.
73. (2) A szavazatszámlálást a területi választási iroda kijelölt tagjai végzik. A szavazatok megszámlálásánál minden jelölő szervezet egy-egy megbízottja jelen lehet.
74. (3) Szavazategyenlőség esetén a sorsolást a területi választási bizottság végzi el.
75. (4) A jegyzőkönyv alapján az eredményt a területi választási bizottság 8 napon belül állapítja meg.
76. (5) A jegyzőkönyv egy példányát a területi kisebbségi önkormányzat részére, egyet pedig 90 nap elteltével az Országos Levéltárnak kell átadni.
77. 115/K. § (1) Ha a területi kisebbségi önkormányzat tagjának megbízatása lemondása, választójogának elvesztése vagy halála miatt szűnik meg, a területi választási bizottság az új képviselő megbízólevelét a megbízatás megszűnését követő 30 napon belül adja ki.
78. (2) Az időközi elektori gyűlés összehívását az ok felmerülésétől számított 20 napon belül írásban lehet kezdeményezni a területi választási bizottságnál.
79. (3) Az időközi elektori gyűlést a területi választási bizottság a kezdeményezés beérkezését követő 30 napon belül, a kitűzéstől számított 60 napon belüli időpontra hívja össze.
80. (4) Nem lehet időközi elektori gyűlést tartani a települési kisebbségi önkormányzati képviselők általános választása évének októberétől.

5. Az időközi elektori gyűlésre a 115/H.-115/J. §-okat megfelelően alkalmazni kell.

1. 115/L. § (1) A fővárosi kisebbségi önkormányzat közvetlen választására a 115/G. §-t a 115/H. § (1) és (2) bekezdését, a 115/I. § (2)-(4) bekezdését, valamint a 115/J-115/K. §-t kell megfelelően alkalmazni.

A küldöttválasztó gyűlés

2. 115/M. § A küldöttek megválasztására a 115/G.-115/J. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választása

3. 115/N. § (1) A 4. § (3)-(4) bekezdésének, az 5.-7. §, a 34. §, a 35-39. §, a 48. § (3) bekezdésének, a 68. §, a 69. §, a 77-80. §, a 110. § (2) bekezdésének, a 115/H. § (3) bekezdésének, valamint a 115/I.-115/K. §-ok rendelkezéseit az országos kisebbségi önkormányzati képviselőket választó küldöttgyűlésen a 115/O. §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.
4. 115/O. § (1) A választási szervek küldöttgyűléssel kapcsolatos feladatait az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országos Választási Iroda látja el.
5. (2) Az Országos Választási Bizottság a települési kisebbségi önkormányzatok általános választását követő 25. napig kisebbségenként határozatban állapítja meg:

1. a küldöttgyűlés helyét és idejét,
2. a települési kisebbségi önkormányzatok és az elektorok országos számát,
3. a megválasztható küldöttek megyénkénti számát,
4. a küldöttválasztó gyűlések megtartásának végső határidejét.

1. (3) Az Országos Választási Bizottság az (2) bekezdés szerinti határozatát annak jogerőre emelkedését követően megküldi a területi választási bizottságnak.
2. (4) A küldöttgyűlést a települési kisebbségi önkormányzati képviselők általános választását követő 83. és 126. nap között kell megtartani."
3. A Ve. 149. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) jelölési fajta: az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a polgármester/főpolgármester-, a kislistás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a megyei/fővárosi listás jelölés; a települési kisebbségi önkormányzat tagjává történő jelölés,"

4. A Ve. 149. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"h) képviselő: az országgyűlési képviselő, a települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, a települési, a területi és az országos kisebbségi önkormányzat tagja,"

5. A Ve. 149. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"j) kisebbségi jelölt: nyilatkozattal magát valamely - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerinti - nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak valló és a kisebbség képviseletét vállaló független jelölt, illetőleg kisebbségi szervezet jelöltje,"

6. A Ve. az e törvény 1. számú melléklete szerinti 8/A. számú melléklettel egészül ki.

Hatályukat vesztő rendelkezések

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

1. az Övjt. 26. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata; XI. fejezete; 54/A. §-ának 1) pontjából az "a helyi kisebbségi önkormányzat tagja" szövegrész; 54/A. §-ának m), n) és p) pontja; 54/A. §-ának x) pontjából a "valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása" szövegrész; 57. §-ának e) pontja; 59. §-ának (2) bekezdése; 5. számú melléklete;
2. a Ve. 66. §-ának (2) bekezdéséből az "és a lakcím" szövegrész; 100. §-ából a ", valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak" szövegrész; 101. §-ának c) pontjából a ", valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása" szövegrész; 109. §-a; a 110. § (1) bekezdésének a)-c) pontjából, valamint (2) bekezdéséből az ", a helyi kisebbségi önkormányzati" szövegrész, valamint (3) bekezdése; 112. §-ából és 113. §-ának (2) bekezdéséből az "és a helyi kisebbségi önkormányzati" szövegrész; 114. §-a és az előtte lévő alcím; 115. §-ának (3) bekezdése; 115/A. §-a; 149. §-ának j) és k) pontja.

(A területi/országos kisebbségi önkormányzati választás/küldöttgyűlés szavazólapjának mintája)

(a megye/főváros neve)

Megyei/Fővárosi/Országos ..................(a kisebbség megnevezése) kisebbségi önkormányzati képviselők választása/Küldöttválasztás

....... (év) ..................... (hónap) ............ (nap)

Érvényesen szavazni legfeljebb ... jelöltre lehet!

A jelöltekre szavazni a nevük mellett lévő körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: Ä ; Å .

Az 1998/99. évi kisebbségi önkormányzati választások alkalmával előtérbe került az ún. etnobiznisz, melynek lényege, hogy a szabad identitásválasztást kihasználva az adott kisebbséghez ténylegesen nem tartozó személyek hoznak létre kisebbségi önkormányzatokat, jelöltetik magukat kisebbségi önkormányzati képviselővé. E negatív jelenségek a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa álláspontja szerint alkotmányos visszásságot okoztak, nevezetesen csak törvénymódosítással vált lehetővé a románság számára országos önkormányzatának létrehozása.

A választások tapasztalatainak elemzése és az ombudsmani vizsgálat megállapításai alapján került napirendre - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény (a továbbiakban: Nek. törvény) átfogó módosításával párhuzamosan - a választási szabályok megújítása.

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) megoldást kínál mindazokra a problémákra, melyek a kisebbségi választások során felmerültek.

Az etnobiznisz megakadályozása érdekében a települési kisebbségi önkormányzatok választása helyszínileg elkülönül a helyi önkormányzati választástól. Ezáltal a kisebbségi választópolgárok maguk választhatják meg önkormányzataikat és megszűnik a többségi társadalom önkéntes beleszólása ezen önkormányzatok összetételébe és megalakításába.

Regisztráció hiányában a települési kisebbségi önkormányzatok - mint alapszintű kisebbségi önkormányzatok - tagjainak választásán az aktív választójog nem korlátozható a kisebbséghez tartozás alapján. Ennek megfelelően a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán minden nagykorú magyar állampolgár választó, akinek lakóhelye ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van. A Javaslat a Nek. törvénnyel összhangban, melynek hatálya a magyar állampolgárokra terjed ki, nem biztosít választójogot a bevándoroltak részére.

A kisebbséghez tartozó személyekből álló "valódi" kisebbségi önkormányzatok létrejöttét szolgálja a Javaslat azon rendelkezése, mely szerint a választhatóság feltétele a kisebbséghez tartozásról szóló nyilatkozat megtétele, mellyel a jelölt egyúttal kizárja magát más kisebbség képviseletének vállalásából.

A Javaslat az ombudsmani vizsgálat megállapításával összhangban, szintén az etnobiznisz visszaszorítása érdekében a helyi képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Övjt.) módosításával megszünteti a kedvezményes mandátumhoz jutás lehetőségét a települési önkormányzatokban.

A Javaslat a kisebbségi jogok gyakorlásának kiteljesítése érdekében rendelkezik a területi szintű kisebbségi önkormányzatok választásáról. Területi önkormányzatnak minősül a megyei és a fővárosi kisebbségi önkormányzat, megválasztásuk szabályai ezért azonosak.

Az országos kisebbségi önkormányzatok választásán a Javaslat bevezeti a küldöttgyűlés intézményét. Küldöttnek minősül az országosan 600-nál kevesebb elektorral rendelkező kisebbségek valamennyi elektora. 600-nál több elektor esetén viszont az elektorok megyénként a területi önkormányzatot megválasztó elektori gyűlésen, ennek hiányában küldöttválasztó gyűlésen választják meg a küldötteket. A küldöttek száma a kisebbség elektorainak számához igazodik, így a nagy elektorszámmal rendelkező kisebbségeknél sem haladhatja meg az elektorok számának 20 %-át.

A nagyszámú elektorral rendelkező kisebbségek (cigány, német) esetében a küldöttek útján történő választás a törvényes és gyors lebonyolíthatóság érdekében nélkülözhetetlen.

A települési kisebbségi önkormányzati választásnál az 5000-nél kisebb lélekszámú településeken az érvényességi küszöb csökkentésére tesz javaslatot a Javaslat. Az új rendelkezés szerint már a választópolgárok 1%-a, de legalább 10 fő érvényes szavazása esetén lehetőség nyílik az önkormányzat létrehozására.

A Javaslat mind a három önkormányzati szint létrehozásánál egységesen a kislistás választási rendszert rendeli alkalmazni. A választáson független jelöltek és jelölő szervezetek jelöltjei indulhatnak.

A Javaslat a kisebbségi választás eljárási szabályait a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) rendszerébe integrálva állapítja meg. A kisebbségi önkormányzatok választásának eljárási szabályai a Javaslat szerint a Ve. külön fejezetében kerülnek elhelyezésre.

A Javaslat rendelkezik a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának szabályairól egyaránt.

A Javaslat nem biztosít választójogot bevándoroltak részére.

A területi kisebbségi önkormányzatok választásán a választás jogát az elektorok, az országos kisebbségi önkormányzatok választásán a küldöttek gyakorolják.

A területi kisebbségi önkormányzatok közgyűlésének tagjává az elektorok, az országos kisebbségi önkormányzatok közgyűlésének tagjává a küldöttek választhatók meg. Az elektorok körét a Javaslat meghatározza.

A Javaslat az országos kisebbségi önkormányzatok létrehozásánál az adott kisebbséghez tartozó elektorok száma alapján különbséget tesz. Az országosan nem több mint hatszáz elektorral rendelkező önkormányzatok esetén az országos kisebbségi önkormányzat választásán minden elektor küldöttként részt vehet, az ennél nagyobb létszámú elektorral rendelkező önkormányzatok esetében a küldötteket küldöttválasztó gyűlésen választják. Az elektorok számánál nem kell figyelembe venni a 21. § alapján közvetlenül megválasztott fővárosi kisebbségi önkormányzati képviselőket.

A Javaslat szerint a települési kisebbségi önkormányzatok választására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásával egy időben kerül sor.

A Javaslat szerint települési szinten ott, ahol kisebbségi önkormányzat működik, hivatalból kell kitűzni a választást. Önkormányzat hiányában azonban továbbra is van lehetőség a választás kitűzésének kezdeményezésére.

A Javaslat rendezi a települési kisebbségi és a kisebbségi önkormányzattá átalakult helyi települési önkormányzatok egymáshoz való viszonyát, választójogi szempontból.

A képviselő-jelöltté válás feltételeit meghatározó rendelkezések közül különösen fontos mely kizárja, hogy a választópolgár több településen vagy több kisebbség képviseletében fogadjon el jelöltséget.

A választópolgár - az önkormányzati általános választáson is használt - kislistás választás szabályai szerint adhatja le szavazatát.

A Javaslat a települési kisebbségi önkormányzati választásnál az érvényességet - a település nagyságrendjéhez igazodóan - az érvényesen szavazók számához köti. A küszöbszámok alacsonyak, a legkisebb településen is lehetőséget biztosítanak a kisebbségi önkormányzat létrehozására.

A képviselői megbízatást, a kislistás választás szabályai szerint, a legtöbb szavazatot kapott jelöltek nyerik el.

Az érdektelenség (nincs elegendő jelölt, érvénytelen vagy eredménytelen a választás) miatt meghiúsult választások megismétlésére fő szabályként nincs lehetőség, arra a következő általános kisebbségi választásig várni kell.

A Javaslat részletesen szabályozza a települési kisebbségi önkormányzat, a képviselő-testület és a képviselői megbízatás megszűnésének esetkörét.

A Javaslat a települési kisebbségi önkormányzat megszűnésének esetén csak akkor teszi lehetővé az időközi választást, ha a kisebbségi települési önkormányzat (átalakult települési önkormányzat) e jellege szűnt meg. A képviselő-testület megszűnése esetén - kezdeményezésre - mód van az időközi választás kitűzésére.

A területi kisebbségi önkormányzat kilenctagú közgyűlését megválasztó elektori gyűlést akkor lehet megtartani, ha a kisebbség elektorainak száma a megyében legalább 10. A területi önkormányzat megválasztásához nincs szükség arra, hogy az adott kisebbség a megyében (fővárosi kerületben) települési kisebbségi önkormányzattal rendelkezzék.

Az elektori gyűlés feladata a területi kisebbségi önkormányzat közgyűlésének tagjait megválasztani, ugyanakkor - a 2. § (5) bekezdésében leírt esetben, a IV. Fejezetben leírt módon - küldöttválasztó gyűlésként is működik.

A Javaslat meghatározza az elektori gyűlés határozatképességének feltételét.

Az ajánlás az elektori gyűlésen történik.

A szavazást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt - azaz kilenc - van, mint a közgyűlés tagjainak száma.

Az elektor a kislistás választás szabályai szerint, legfeljebb kilenc jelöltre adhatja le szavazatát.

A Javaslat meghatározza a területi kisebbségi önkormányzati választás érvényességének feltételét, ehhez az elektori gyűlésen résztvevő elektorok több mint felének érvényes szavazata szükséges.

A képviselői megbízatást, a kislistás választás szabályai szerint, a legtöbb szavazatot kapott jelöltek nyerik el.

Az érdektelenség (többszöri határozatképtelenség, érvénytelen vagy eredménytelen választás) miatt meghiúsult választások megismétlésére nincs lehetőség, arra a következő általános kisebbségi választásig várni kell.

A Javaslat a területi önkormányzat megszűnése esetén nem ad módot időközi választásra, a képviselő-testület megszűnése esetén azonban erre - kezdeményezés alapján - van lehetőség.

A területi képviselői megbízatás megszűnésének esetén a települési kisebbségi önkormányzatnál szabályozott módon történik a megüresedett mandátum betöltése.

Küldötteket a nagy létszámú, 600 főt meghaladó elektorral rendelkező kisebbségeknek kell választaniuk. A választásra az elektori gyűlésen kerül sor, amennyiben ezt nem hívják össze, úgy a küldöttválasztó gyűlésen.

A megválasztható küldöttek száma a megyében megválasztott elektorok számához igazodik.

A Javaslat szerint az ajánlásra, illetve az eredmény megállapítására a megyei kisebbségi önkormányzat választásánál alkalmazott szabályokat kell alkalmazni.

Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásánál alkalmazni kell a területi kisebbségi önkormányzati képviselők választásánál szabályozott ajánlási, eredmény megállapítási rendelkezéseket.

Az országos kisebbségi önkormányzati képviselőket választó küldöttgyűlést akkor lehet megtartani, ha a kisebbség elektorainak száma az országban legalább 14.

A Javaslat meghatározza a küldöttgyűlés határozatképességének feltételét.

A Javaslat szerint a küldöttgyűlés határozza meg az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése tagjainak számát tizenegy és ötvenhárom fő között.

A szavazás az országos önkormányzat létrehozásánál is kislistán történik.

Az országos kisebbségi önkormányzat megszűnése esetén az új testület megválasztására a következő általános kisebbségi választásig kell várni.

A közgyűlés megbízatásának megszűnése egyes eseteiben lehetőség van időközi elektori gyűlés kezdeményezésére.

A megüresedett képviselői mandátum betöltése a területi önkormányzattal azonos módon alakul.

A Javaslat rendelkezik a hatálybalépésről és értelmező rendelkezést is tartalmaz.

A Javaslat kiterjeszti a Ve. hatályát a kisebbségi önkormányzatok megválasztására is. Módosítja a helyi választási bizottság feladatára, hatáskörére, vonatkozó szabályozást.

A szószólónak a kisebbség érdekeinek képviselete és elektori megbízatása miatt megkülönböztetett szerepe van. Ezt kívánja a Javaslat hangsúlyozni azzal, hogy a választási bizottság a szószóló részére is megbízólevelet ad át.

A Javaslat bevezeti, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán - hasonlóan a kisebbségi önkormányzati képviselők választásához - a kisebbségi jelöltnek nyilatkozatot kell tennie kisebbséghez való tartozásáról.

A polgármester választáson is lehetőség nyílik kisebbségi jelöltként való indulásra.

A Javaslat új fejezetet hoz létre a Ve.-ben, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló XII/A. fejezetet.

A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló XII. fejezet rendelkezéseit az itt található eltérésekkel és kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A különös szabályok között kiemelkedő jelentőségű, hogy a Javaslat megvalósítja a kisebbségi önkormányzati választás térbeli elkülönítését az önkormányzati választástól, az előbbire ugyanis önálló szavazóköröket kell kijelölni. A kijelölésre kerülő szavazókörök száma a település lakosságszámához igazodik.

A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választásával összefüggésben a Javaslat az elektori gyűlés összehívásával, illetve megtartásával kapcsolatos határidőket, valamint a gyűlés lebonyolításának főbb szabályait tartalmazza. Bizonyos esetben lehetőség nyílik időközi elektori gyűlés megtartására.

A küldöttválasztó gyűlésre - a megüresedett mandátum betöltéséről rendelkező szakasz kivételével - a területi kisebbségi önkormányzati képviselők választásának szabályait kell alkalmazni.

Amennyiben a fővárosi kisebbségi önkormányzatot közvetlenül választják, úgy e gyűlést a területi önkormányzati választás egyes rendelkezési szerint kell lefolytatni.

Az országos kisebbségi önkormányzati képviselőket választó küldöttgyűlés eljárási szabályai zárják a Ve. XII/A. fejezetét. A küldöttgyűlést az Országos Választási Bizottság hívja össze, s azon elsősorban a területi kisebbségi önkormányzati választás szabályai érvényesülnek.

A kisebbségi önkormányzatok megválasztásának újraszabályozása szükségessé teszi a Ve. egyes értelmező rendelkezéseinek módosítását.

A Javaslat 1. számú melléklete a területi, az országos kisebbségi önkormányzati választás, illetve a küldöttgyűlés szavazólapjának mintáját tartalmazza a kislistás választás szabályainak megfelelően. A helyi kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája továbbra is a Ve. 8. számú mellékletében található meg.

A kisebbségi önkormányzatok megválasztásának újraszabályozása szükségessé teszi a Ve. és az Övjt. egyes rendelkezéseinek, szövegrészeinek hatályon kívül helyezését.

Budapest, 2001. november 20.