Az Országgyûlés az Alkotmány 32/B. §-ának végrehajtására a következõ törvényt alkotja:
1.§ Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának (a továbbiakban: országgyûlési biztos) feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen [Alkotmány 32/B. § (1) bek.].
2.§ (1)Az Országgyûlés az alkotmányos jogok védelme érdekében – kizárólag neki felelõs megbízottként – választja meg az országgyûlési biztost és általános helyettesét.
(2)Az Országgyûlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. A külön biztos a szakterületén önálló intézkedési joggal rendelkezik.
(3)Ha az országgyûlési biztos általános helyettese akadályoztatva van, vagy e tisztség nincs betöltve, az országgyûlési biztost a külön biztos – ha több ilyen van, az országgyûlési biztos által kijelölt külön biztos – helyettesíti.
(4)Ha a külön biztos akadályoztatva van, jogkörét az országgyûlési biztos, illetve az országgyûlési biztos általános helyettese gyakorolja.
(5)Ahol e törvény az országgyûlési biztost említi, azon – eltérõ rendelkezés hiányában – az országgyûlési biztos általános helyettesét, illetve a külön biztost is érteni kell.
3.§ (1)Országgyûlési biztosnak minden olyan egyetemi jogi végzettségû, büntetlen elõéletû magyar állampolgár megválasztható, aki a (2) és (3) bekezdésben elõírt követelményeknek megfelel.
(2)Az Országgyûlés az országgyûlési biztost azok közül a kiemelkedõ tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkezõ jogászok közül választja meg, akik az alkotmányos jogokat érintõ eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentõs tapasztalatokkal rendelkeznek, és köztiszteletnek örvendenek.
(3) Országgyûlési biztos nem lehet az, aki a választásra irányuló javaslat megtételének idõpontját megelõzõ négy évben országgyûlési képviselõ, köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, a helyi önkormányzati képviselõ-testület tagja, jegyzõ, ügyész, a fegyveres erõk, a rendõrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, valamint pártnak az alkalmazottja volt.
4.§ (1)Az országgyûlési biztos személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.
(2)A javasolt személyt (személyeket) az Országgyûlés Alkotmányügyi, törvényelõkészítõ és igazságügyi bizottsága, továbbá az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, valamint a külön biztosra tett javaslat esetében az Országgyûlés illetékes szakbizottsága is – véleményezési jogkörrel – meghallgatja.
(3)Az országgyûlési biztos megválasztásához az ország-
gyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.
(4)Ha a javasolt személyt az Országgyûlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésõbb harminc napon belül új javaslatot tesz.
(5)Az országgyûlési biztos hat évre kerül megválasztásra. Az országgyûlési biztos egyszer újraválasztható.
(6)Az új országgyûlési biztost az elõdje megbízási idejének lejártát megelõzõ három hónapon belül kell megválasztani. Ha az Országgyûlés megbízatása ebben az idõszakban megszûnt, a választást az újonnan megválasztott Országgyûlés alakuló ülését követõ egy hónapon belül kell megtartani.
5.§ (1)Az országgyûlési biztosi megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.
(2)Az országgyûlési biztos más keresõ foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, az oktatói, a mûvészeti, a szerzõi jogi védelem alá esõ, továbbá lektori és a szerkesztõi tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.
(3)Az országgyûlési biztos nem lehet gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közremûködésre kötelezett tagja.
(4)Az országgyûlési biztos a hatáskörébõl adódó feladatokon túlmenõen politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet.
6. § (1) Ha az országgyûlési biztosnak megválasztott személlyel kapcsolatban az 5. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követõ tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig az országgyûlési biztosnak megválasztott személy e tisztségébõl eredõ jogkörét nem gyakorolhatja.
(2) Ha az országgyûlési biztos az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének az elõírt határidõ leteltéig nem tesz eleget, bármely képviselõ indítványára az Országgyûlés a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után határoz az összeférhetetlenség kérdésében. Az összeférhetetlenség kimondásához a képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Amennyiben az országgyûlési biztos megválasztását követõ négy éven belül nyer megállapítást, hogy vele szemben megválasztásakor a 3. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok állt fenn, az (1)–(2) bekezdésben foglaltak megfelelõen irányadóak.
7. § Az országgyûlési biztos a hivatalba lépése alkalmával az Országgyûlés elõtt esküt tesz.
8. § Az országgyûlési biztos eljárása során független, intézkedését kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozza meg.
9. § (1) Az országgyûlési biztos és a külön biztos alapilletménye megegyezik a miniszternek, az országgyûlési biztos általános helyettesének alapilletménye pedig az államtitkárnak a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményének összegével. A vezetõi illetménypótlék mértéke az országgyûlési biztos és a külön biztos esetében az alapilletmény 80%-a, az országgyûlési biztos általános helyettese esetében az alapilletmény 30%-a. Az országgyûlési biztost, az országgyûlési biztos általános helyettesét és a külön biztost alapilletményük 15%-ának megfelelõ összegû illetménykiegészítés illeti meg.
(2) Az országgyûlési biztost naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.
10. § (1) Az országgyûlési biztos társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. A járulékfizetést, illetõleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyûlési Biztos Hivatalának az Országos Társadalombiztosítási Fõigazgatósággal kötött megállapodásában kell rendezni.
(2) Az országgyûlési biztos megbízatásának idõtartama munkaviszonyban töltött idõnek, illetõleg nyugdíjra jogosító szolgálati idõnek számít.
11. § Az országgyûlési biztos és a volt országgyûlési biztos a bíróság vagy más hatóság elõtt nem vonható felelõsségre e megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint az országgyûlési biztos polgári jogi felelõsségére.
12. § (1) Az országgyûlési biztost csak tettenérés esetén lehet õrizetbe venni, és ellene csak az Országgyûlés elõzetes hozzájárulásával lehet büntetõeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetõ eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
(2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfõbb ügyész, azt követõen, illetõleg magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elõ az Országgyûlés elnökéhez. Az indítványt az országgyûlési biztos tettenérése esetén haladéktalanul elõ kell terjeszteni.
(3) Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt – a szabálysértési hatóság megkeresése alapján – a legfõbb ügyész terjeszti elõ az Országgyûlés elnökéhez.
(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országgyûlés elnöke haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyûlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának, és ezt az Országgyûlés következõ ülésnapján bejelenti.
(5) A mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottság határozati javaslatát legkésõbb harminc napon belül terjeszti be az Országgyûléshez.
(6) Az Országgyûlés az ügyben vita nélkül határoz, de az országgyûlési biztos jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a képviselõk kétharmadának a szavazata szükséges.
(7) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt elõterjesztették.
(8) Ha az országgyûlési biztos mentelmi jogát az Országgyûlés felfüggeszti, egyidejûleg felfüggeszti azt a jogát is, hogy az e tisztségébõl eredõ feladatait ellássa.
13. § (1) Az országgyûlési biztos a mentelmi jogáról – a szabálysértési eljárás kivételével – nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.
(2) Az országgyûlési biztos köteles mentelmi jogának megsértését az Országgyûlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. Az Országgyûlés elnöke a szükséges intézkedést késedelem nélkül megteszi.
14. § A mentelmi jog az országgyûlési biztost a megválasztása napjától illeti meg. Az országgyûlési biztosi tisztségre javasolt személyt a mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha országgyûlési biztos lenne.
15. § (1) Az országgyûlési biztos megbízatása megszûnik:
a) a megbízatási idõtartam leteltével;
b) halállal;
c) lemondással;
d) összeférhetetlenség kimondásával;
e) felmentéssel;
f) a tisztségtõl való megfosztással.
(2) Az országgyûlési biztos megbízatásának megszûnését az (1) bekezdés a)–c) pontja esetében az Országgyûlés elnöke állapítja meg és hirdeti ki. Az (1) bekezdés d)–f) pontja esetében a megbízatás megszûnésének kérdésében az Országgyûlés határoz. A megbízatás megszûnésének kimondásához a képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyûlés elnökével, aki köteles azt elfogadni.
(4) Ha az országgyûlési biztos személyével kapcsolatban tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt meg kell szüntetnie. Az összeférhetetlenség fennállását az Országgyûlés a képviselõk kétharmadának szavazatával határozatban mondja ki. Ha az országgyûlési biztos az összeférhetetlenségi okot e határozat meghozatalától számított tíz napon belül nem szünteti meg, az Országgyûlés – bármely képviselõ indítványára – határozatban állapítja meg az országgyûlési biztos megbízatása megszûnését. Az összeférhetetlenségi ok fennállását megállapító országgyûlési határozat meghozatalának idõpontjától a megbízatás e miatt történõ megszûnését kimondó országgyûlési határozat meghozataláig az országgyûlési biztos e tisztségébõl eredõ jogkörét nem gyakorolhatja.
(5) Felmentéssel szûnhet meg a megbízatás, ha az országgyûlési biztos neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenõen nem képes eleget tenni megbízatásából eredõ feladatainak. A felmentést bármely képviselõ indítványozhatja. Felmentés esetén az országgyûlési biztos háromhavi külön illetményre jogosult.
(6) Tisztségtõl való megfosztással szûnhet meg a megbízatás, ha az országgyûlési biztos neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredõ feladatainak, illetõleg jogerõs ítéletben megállapított bûntettet követ el, vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált. A tisztségtõl való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követõen az Országgyûlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága indítványozhatja.
(7) Ha az országgyûlési biztos megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szûnik meg, az új országgyûlési biztost a 4. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen kell megválasztani. A megbízatás megszûnésének az (1) bekezdés b)–f) pontjaiban szabályozott eseteiben az új országgyûlési biztost két hónapon belül kell megválasztani.
16. § (1) Az országgyûlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság [29. § (1) bek.], illetve közszolgáltatást végzõ szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetõleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetõségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetõség nincs számára biztosítva.
(2) Az országgyûlési biztos az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat.
(3) Az országgyûlési biztoshoz benyújtott minden beadvány illetékmentes.
(4) Ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét az országgyûlési biztos nem fedheti fel.
17. § (1) Az országgyûlési biztos a hozzá benyújtott beadványt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles megvizsgálni. A célszerûnek tartott intézkedést – e törvény keretei között – maga választja meg.
(2) Ha az országgyûlési biztos megítélése szerint a beadványban szereplõ visszásság csekély jelentõségû, az országgyûlési biztos a beadványt nem köteles vizsgálni. Errõl a beadványt tevõt értesíti.
(3) Az országgyûlési biztos vizsgálati lehetõsége az 1989. évi XXXI. törvény hatálybalépését követõen indult eljárásokra terjed ki.
(4) Ha az ügyben jogerõs határozat született, az országgyûlési biztoshoz ennek közlésétõl számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni.
18. § (1) Az országgyûlési biztos a jogerõsen befejezett ügyekre vonatkozóan jogosult bármely hatóság ellenõrzésére, ennek során – külön törvény eltérõ rendelkezése hiányában – a hatóság helyiségeibe beléphet. Az országgyûlési biztos jogainak gyakorlása érdekében a fegyveres erõk, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendõrség és a rendészeti szervek mûködésére szolgáló területekre a hatáskörrel rendelkezõ miniszter által szabályozott módon léphet be. Ez a szabályozás az ellenõrzést érdemben nem akadályozhatja.
(2) Az országgyûlési biztos bármely hatóságtól az általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban adatokat és felvilágosítást kérhet, továbbá a keletkezett iratokba betekinthet, annak megküldését, illetõleg, ha ez nem lehetséges róluk másolat készítését kérheti.
(3) Az országgyûlési biztos az általa vizsgált ügy intézõjét vagy az eljárást folytató szerv bármely munkatársát meghallgathatja, továbbá az érintett szerv vezetõjét vagy felügyeleti szervének vezetõjét, valamint az annak lefolytatására a jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetõjét vizsgálat lefolytatására kérheti fel.
(4) Az országgyûlési biztos az általa vizsgált ügyben bármely szervtõl vagy annak munkatársától írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot vagy véleményt kérhet.
(5) Az államtitok és a szolgálati titok az országgyûlési biztost az e §-ban szabályozott jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezõek. Az országgyûlési biztost a titoktartási kötelezettség tisztsége megszûnése után is terheli.
(6) Az országgyûlési biztos iratbetekintési jogát a Magyar Honvédségnél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendõrségnél és a határõrségnél – az állami vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok tekintetében – az e törvényben foglalt korlátozások szerint gyakorolhatja.
(7) A nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendõrség és a határõrség titkos információgyûjtõ tevékenységével is kapcsolatos kérdésre vagy bejelentésre az országgyûlési biztos a válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a felsorolt szervek egyes esetekhez kapcsolódó titkos információgyûjtõ tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.
(8) Azokat az iratokat, amelyekbe az országgyûlési biztos a Magyar Honvédségnél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendõrségnél, és a határõrségnél nem tekinthet be, a törvény melléklete tartalmazza. Ha azonban az országgyûlési biztos az ügy teljes körû feltárása érdekében a mellékletben felsorolt iratok megvizsgálását is szükségesnek látja, a hatáskörrel rendelkezõ minisztertõl, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében pedig a szolgálatot vezetõ fõigazgatótól kérheti azok megvizsgálását. A felkért személyek kötelesek az országgyûlési biztos által megkívánt vizsgálatot elvégezni (elvégeztetni) és azok eredményérõl az országgyûlési biztost tizenöt napon belül tájékoztatni.
(9) A (3) bekezdés szerinti meghallgatás során a válaszadást, illetõleg a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételt az arra felhívott személy megtagadhatja, ha
a) az a személy, akit az országgyûlési biztos eljárásának alapját képezõ beadvány érint, a Pp. 13. § (2) bekezdés szerinti hozzátartozója vagy élettársa;
b) a válaszadás vagy nyilatkozattétel során magát, vagy a Pp. 13. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozóját, illetve élettársát bûncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben.
19. § (1) Az országgyûlési biztos a lefolytatott vizsgálat eredményérõl, illetve esetleges intézkedésérõl a beadványt tevõt értesíti.
(2) Az országgyûlési biztos a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá az ismételten elõterjesztett és érdemben új tényt, adatot nem tartalmazó beadványt elutasítja, a nem jogosult által, valamint a névtelenül benyújtottat pedig elutasíthatja. Az elutasítást minden esetben indokolni kell.
(3) Az országgyûlési biztos a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó beadványt – a beadványt tevõ egyidejû értesítése mellett – az arra hatáskörrel rendelkezõ szervhez átteszi.
20. § (1) Ha az országgyûlési biztos a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, annak orvoslására – az érintett szerv egyidejû tájékoztatása mellett – ajánlást tehet a visszásságot elõidézõ szerv felügyeleti szervének. A felügyeleti szerv az ajánlás tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésrõl az ajánlás kézhezvételétõl számított harminc napon belül értesíti az országgyûlési biztost.
(2) Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem értett egyet az erre vonatkozó közlés kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül az országgyûlési biztos tájékoztatja a felügyeleti szervet az ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.
(3) Ha az országgyûlési biztos az ajánlást módosítja, azt a megteendõ intézkedések szempontjából új ajánlásnak kell tekinteni.
(4) Miniszter esetében felügyeleti szerven a Kormányt kell érteni.
21. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok szerint az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot az elõidézõ szerv saját hatáskörben meg tudja szüntetni, az országgyûlési biztos kezdeményezheti az érintett szerv vezetõjénél a visszásság orvoslását. Az ilyen kezdeményezés rövid úton (távbeszélõn, szóban stb.) is történhet, ez esetben a kezdeményezés idõpontját, módját és lényegét az ügyiraton kell rögzíteni.
(2) Az érintett szerv a kezdeményezés tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésrõl a kezdeményezés kézhezvételétõl számított harminc napon belül tájékoztatja az országgyûlési biztost.
(3) Ha a megkeresett szerv a kezdeményezéssel nem ért egyet, a (2) bekezdésben megjelölt határidõn belül köteles azt véleményével ellátva felügyeleti szervéhez felterjeszteni. A felügyeleti szerv a felterjesztés kézhezvételétõl számított harminc napon belül köteles állásfoglalásáról, illetõleg a megtett intézkedésrõl az országgyûlési biztost értesíteni.
(4) A felügyeleti szerv, illetve az országgyûlési biztos további eljárására egyebekben a 20. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak megfelelõen irányadóak azzal, hogy az országgyûlési biztos arról értesíti a felügyeleti szervet, hogy a kezdeményezést változatlan vagy módosított formában ajánlásként tartja-e fenn.
22. § Az országgyûlési biztos indítványozhatja az Alkotmánybíróságnál:
a) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát;
b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerzõdésbe ütközésének vizsgálatát;
c) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálását;
d) mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését;
e) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését.
23. § (1) Az országgyûlési biztos külön törvényben meghatározottak szerint kezdeményezheti az illetékes ügyésznél ügyészi óvás benyújtását.
(2) Az illetékes ügyész az ügyészi óvás benyújtásával kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedésérõl hatvan napon belül értesíti az országgyûlési biztost.
24. § Ha az országgyûlési biztos eljárása során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, az illetékes szervnél felelõsségre vonásra irányuló eljárást kezdeményezhet, bûncselekmény észlelése esetén pedig kezdeményez. A megkeresett szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – hatvan napon belül, az eljárás eredményérõl pedig annak befejezését követõen harminc napon belül tájékoztatja az országgyûlési biztost.
25. § Ha az országgyûlési biztos álláspontja szerint az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság valamely jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze fölösleges, nem egyértelmû rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára (hiányosságára) vezethetõ vissza, a visszásság jövõbeni elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadására jogosult szervnél a jogszabály (állami irányítás egyéb jogi eszköze) módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását. A megkeresett szerv állásfoglalásáról, illetve esetleges intézkedésérõl hatvan napon belül értesíti az országgyûlési biztost.
26. § (1) Ha az országgyûlési biztos által megkeresett szerv az érdemi állásfoglalás kialakítását, és az annak megfelelõ intézkedés megtételét elmulasztja, vagy az országgyûlési biztos az állásfoglalással, amegtett intézkedéssel nem ért egyet, az ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyûlés elé terjeszti, és – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – kérheti, hogy az ügyet az Országgyûlés vizsgálja ki. Ha megállapítása szerint a visszásság kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érinti, indítványozhatja, hogy az Országgyûlés az adott kérdés megtárgyalását már az éves beszámolót megelõzõen tûzze napirendre. A napirendre tûzés kérdésében az Országgyûlés dönt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha az országgyûlési biztos a 22. §-ban megjelölt intézkedést tette, illetve a 25. §-ban szabályozott esetben az Országgyûlést (annak elnökét) kereste meg, az országgyûlési biztos az intézkedését, illetve a megkeresett szerv intézkedését vagy annak elmulasztását az éves beszámolóban jelzi.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a visszásság a fegyveres erõk, a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendõrség mûködésével kapcsolatban fordult elõ és feltárása államtitkot vagy szolgálati titkot érintene, az ügyet az országgyûlési biztos éves beszámolójával egyidejûleg, vagy – ha a visszásság kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érinti – az éves beszámolót megelõzõen titkos minõsítésû jelentésben az Országgyûlés hatáskörrel rendelkezõ bizottsága elé terjeszti. A napirendre tûzés kérdésérõl a bizottság zárt ülésen dönt.
27. § (1) Az országgyûlési biztos tevékenységének tapasztalatairól – ennek keretében az alkotmányos jogok hatósági eljárásokkal kapcsolatos jogvédelme helyzetérõl, valamint az általa tett kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményérõl – évente beszámol az Országgyûlésnek. A beszámolót a tárgyévet követõ naptári év elsõ negyedévének végéig kell az Országgyûlés elé terjeszteni.
(2) Az országgyûlési biztos beszámolóját az országgyûlési határozathozatalt követõen a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(3) A külön biztos önálló beszámolót terjeszt elõ, amelyre az (1) és (2) bekezdés szabályai irányadóak.
28.§ (1) Az országgyûlési biztos és a külön biztos feladatával kapcsolatos ügyvitel és elõkészítés teendõit az Országgyûlési Biztos Hivatala látja el.
(2)Az Országgyûlési Biztos Hivatala Szervezeti és Mûködési Szabályzatát az országgyûlési biztos állapítja meg.
(3)Az országgyûlési biztos és hivatali szervezete mûködési költségeit és létszámát az állami költségvetés külön fejezetében kell meghatározni.
(4) A hivatal vezetõjét – a külön biztosok egyetértésével – és saját munkatársait az országgyûlési biztos nevezi ki és menti fel. A külön biztos munkatársait a külön biztos nevezi ki, és menti fel.
(5)A Hivatal vezetõjének jogállása a helyettes államtitkáréval azonos.
29.§ (1)E törvény alkalmazásában hatóság:
a) az államhatalmi, államigazgatási feladatot ellátó szerv;
b) az államigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv;
c) a fegyveres erõk;
d) a rendõrség, a rendészeti szerv;
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok;
f) az igazságügyi szerv – kivéve a bíróságot –;
g) a helyi önkormányzat;
h) a bíróságon kívüli jogvitát kötelezõ érvénnyel eldöntõ szerv.
(2)Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(3)
(4)A 3. § (3) bekezdésében foglaltakat a miniszterhelyettesre és a tanácstagra is alkalmazni kell.
(5)A külön biztosra törvény e törvénytõl eltérõ szabályokat állapíthat meg.
Melléklet az 1993. évi LIX. törvényhez
I. Az országgyûlési biztos a Magyar Honvédséget érintõ vizsgálata során nem tekinthet be:
1.A Magyar Köztársaság védelmét szolgáló, honvédelmi szempontból kiemelkedõ fontosságú találmányra, gyártmányra, védelmi beruházásra, valamint a védelmi képesség fejlesztésére vonatkozó olyan iratba, amelybõl azok lényege megismerhetõ.
2.A Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hadrendje hadrendi kivonatát seregtestszintig bezárólag tartalmazó, valamint a hadászati anyagi készletek megalakítására, fenntartására, és széttelepítésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.
3.Az MH-nak a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot idõszakában történõ alkalmazására vonatkozó terveket tartalmazó iratokba.
4.Az állami és a katonai felsõvezetés védett vezetési rendszerére vonatkozó iratokba.
5.Az MH harckészültségi, riasztási és értékesítési rendszerével kapcsolatos okmányokba, valamint a mozgósítási készségrõl, a hadrafoghatóság szintjérõl szóló összesített dokumentumokba, továbbá a Katonai Területek, a velük azonos vagy magasabb szintû katonai szervezetek összesített harckészültségi terveibe és az ehhez kapcsolódó, az egész szervezetre vonatkozó okmányokba.
6.A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) és az MH híradása megszervezésének összesített tervébe, a rendszeresített vagy alkalmazott különleges információvédelmi eszközök kulcs- és egyéb dokumentációiba.
7.Az MH részletezett költségvetési, számítási, fejlesztési anyagába.
8.Más országok védelmi minisztériumaival és hadseregeivel kötött olyan együttmûködési megállapodásokba és tervekbe, valamint a haditechnikai eszközök azon adataiba, melyeket a felek kölcsönösen államtitoknak minõsítenek.
9.A hadászati felderítés eszközeire, mûködésére, valamint az MH felderítés elleni védelmére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.
II.Az országgyûlési biztos a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintõ eljárása során nem tekinthet be:
1.A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és mûködési szabályait tartalmazó dokumentumokba.
2.A nemzetbiztonsági szolgálatok objektumaival és állományával kapcsolatos biztonsági dokumentumokba.
3.A nemzetbiztonsági szolgálatok személyzeti nyilvántartásaiba és egyéb személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.
4.A nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttmûködõ magánszemélyek azonosítására szolgáló nyilvántartásokba.
5.A nemzetbiztonsági szolgálatok által titkos információgyûjtésre használt eszközök és módszerek mûködésének és mûködtetésének mûszaki -technikai adatait tartalmazó vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetõvé tevõ dokumentumokba.
6.A számítástechnikai eszközök számával, elhelyezésével, mûködésével, illetve az alkalmazott software-ekkel kapcsolatos dokumentumokba.
7.A rejtjel tevékenységgel, annak szakirányításával és hatósági felügyeletével kapcsolatos dokumentumokba.
8.A biztonsági okmányvédelemmel és technológiai ellenõrzéssel kapcsolatos dokumentumokba.
9.A különösen fontos és bizalmas munkakört, tisztséget betöltõ, illetve ilyen tisztségre jelölt személyek biztonsági védelme és ellenõrzése során keletkezett dokumentumokba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.
10.Mindazon dokumentumokba, amelyek megismerése az információt szolgáltató azonosítását tenné lehetõvé.
11.A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodásaiba.
12.Mindazon dokumentumokba, amelyeknek megismerése a nemzetbiztonsági szolgálatok külföldi partnerszolgálatok irányában vállalt kötelezettségeit sértené.
III. Az országgyûlési biztos a rendõrséget érintõ eljárása során nem tekinthet be:
1.Más államok rendõri szerveivel, nemzetközi szervezettel kötött együttmûködés okmányaiba, illetve az együttes intézkedésekbe és az együttmûködés során keletkezett, a rendõrség valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerzõdõ felek azok állam- vagy szolgálati titokként történõ védelmét kérik.
2.A rendõrség nemzetközi kapcsolataira vonatkozó azon minõsített dokumentumokba, megállapodásokba, amelyek a nemzetközi szervezett bûnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket) felderítésére és a cselekmények megelõzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást tartalmazzák.
3.A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a rendõrséggel történõ együttmûködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak.
4.A rendõrségi, illetve a rendõrség által védett objektumok, valamint a rendõrség által védett személyek õrzésvédelmi terveibe, a védelmi berendezésekre, õrségekre, õrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba.
5.Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.
6.A rendõrséggel titkosan együttmûködõ magánszemélyek azonosítását lehetõvé tevõ dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttmûködõ személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.
7.A rendõrség által titkos információgyûjtésre használt eszközök és módszerek mûködésének és mûködtetésének mûszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetõvé tevõ dokumentumokra.
8.A rendõrség rejtjeles híradásával kapcsolatos adatok, eszközök, dokumentációk, iratok, valamint a kormányzati célú frekvencia nyilvántartásával kapcsolatos összesített adatokba.
IV. Az országgyûlési biztos a határõrséget érintõ eljárása során nem tekinthet be:
1.A fegyveres erõk tekintetében az I. pontban felsorolt határõrségi iratokba.
2.A határõrség által kötött olyan nemzetközi együttmûködési megállapodásokba, amelyeket a felek államtitoknak minõsítenek.
3.A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a határõrséggel történõ együttmûködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak.
4.Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.
5.A határõrséggel titkosan együttmûködõ magánszemélyek azonosítását lehetõvé tevõ dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttmûködõ személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.
6.A határõrség által titkos információgyûjtésre használt eszközök és módszerek mûködésének és mûködtetésének mûszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetõvé tevõ dokumentumokba.
7.A határõr felderítés eszközeire, mûködésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.
8.Az Alkotmány 19/E. §-ával összefüggésben megfogalmazott határõrségi feladatokra készített védelmi tervekbe.