A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

I. �ltal�nos helyzetle�r�s

1. Demogr�fiai, nyelvi, szoci�lis, kultur�lis jellemz�k, tendenci�k

Orsz�gunk ter�let�n soksz�z �ve t�bb nemzeti k�z�ss�g �lt �s �l egy�tt. A K�rp�t-medence e r�sz�nek �jkori etnikai-nyelvi �sszet�tele legink�bb a t�r�k h�dolts�g idej�n bek�vetkezett n�pess�gpusztul�s �s �trendez�d�s ut�n, a 17.- 18. sz�zadi nagyar�ny� spont�n v�ndormozgalmak �s szervezett telep�t�sek sor�n alakult ki.

A hazai nemzeti �s etnikai kisebbs�gek legt�bbj�nek k�z�s von�sa, hogy �vsz�zadok �ta �lnek a magyar �llam keretei k�z�tt, nagy r�sz�k kett�s tudat�nak vallja mag�t, magyars�gtudatuk legal�bb olyan er�s, mint nemzeti kisebbs�gi k�t�d�s�k. A Szentgotth�rd k�r�l �l� szlov�n �slakoss�gt�l eltekintve a magyarorsz�gi kisebbs�gek egyar�nt az ut�bbi �vsz�zadokban, t�bb hull�mban �rkeztek a mai orsz�g f�ldj�re. Legfontosabb t�rt�nelmi, t�rsadalmi �s etnikai meghat�roz�ik k�z�tt szerepel a t�ny, hogy t�bbnyire a szab�lyozott irodalmi nyelv l�trej�tte el�tt hagyt�k el eredeti lakhely�ket �s k�z�ss�geiket, s e t�nyb�l k�vetkez�en napjainkban besz�lt �l� nyelv�k, nyelvj�r�saik �ltal�ban archaikus nyelvi v�ltozatok.

A huzamos t�rt�nelmi egy�tt�l�s a Kisebbs�gi t�rv�nyben megfogalmazott defin�ci�nak fontos krit�riuma. Az �n. Capotorti defin�ci�t az eur�pa-tan�csi kisebbs�g-fogalom ism�rveivel kieg�sz�tve meghat�rozza a nemzeti, etnikai kisebbs�g fogalm�t, amely szerint az orsz�gunkban �llamalkot� t�nyez�k�nt elismert "nemzeti �s etnikai kisebbs�g (...) minden olyan, a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n legal�bb egy �vsz�zada honos n�pcsoport, amely az �llam lakoss�ga k�r�ben sz�mszer� kisebbs�gben van, tagjai magyar �llampolg�rok �s a lakoss�g t�bbi r�sz�t�l saj�t nyelve �s kult�r�ja, hagyom�nyai k�l�nb�ztetik meg, egyben olyan �sszetartoz�s-tudatr�l tesz bizonys�got, amely mindezek meg�rz�s�re, t�rt�nelmileg kialakult k�z�ss�geik �rdekeinek kifejez�s�re �s v�delm�re ir�nyul" /Kisebbs�gi t�rv�ny, I. Fejezet 1.� (2) bek. /. E t�rv�ny �rtelm�ben Magyarorsz�gon honos nemzeti vagy etnikai kisebbs�gnek min�s�l a bolg�r, a cig�ny, a g�r�g, a horv�t, a lengyel, a n�met, az �rm�ny, a rom�n, a ruszin, a szerb, a szlov�k, a szlov�n �s az ukr�n n�pcsoport.

L�tsz�m

A legut�bbi n�psz�ml�l�si adatok szerint 1990-ben a magyarorsz�gi n�pess�g 98,5 sz�zal�k�t tett�k ki a magyar anyanyelv�ek �s 97,8 sz�zal�k�t a magyar nemzetis�g�ek. Az orsz�g 10.374.823 f�s lakoss�g�b�l 232.751 f� v�llalta nemzeti, etnikai kisebbs�gi hovatartoz�s�t, �s 137.724 f� vallotta anyanyelv�nek valamely nemzeti vagy etnikai kisebbs�g nyelv�t.

1. sz. t�bla

Az 1980. �s az 1990. �vi n�psz�ml�l�s adatai nemzetis�g szerint

Nemzetis�g szerint

Kisebbs�gek

F�

A lak�n�pess�g

%-�ban 1990-ben

 

1980

1990

   

Szlov�k

9 101

10 459

0,1008

Rom�n

8 874

10 740

0,1035

Horv�t

13 895

13 570

0,1308

Szerb

2 805

2 905

0,0280

Szlov�n, vend

1 731

1 930

0,0186

N�met

11 310

30 824

0,2971

Cig�ny

6 404

142 683

1,3753

Egy�b kisebbs�g

16 369

19 640

0,1893

�sszesen

70 489

232 751

2,2434

Forr�s: MAPSTAT K�zponti Statisztikai Hivatal szoftver, Budapest, 1992

2. sz. t�bla

Az 1980. �s az 1990. �vi n�psz�ml�l�s adatai anyanyelv szerint

Anyanyelv szerint

Kisebbs�gek

F�

A lak�n�pess�g

%-�ban 1990-ben

 

1980

1990

 

Szlov�k

16 054

12 745

0,1228

Rom�n

10 141

8 730

0,0841

Horv�t

20 484

17 577

0,1694

Szerb

3 426

2 953

0,0285

Szlov�n, vend

3 142

2 627

0,0253

N�met

31 231

37 511

0,3616

Cig�ny

27 915

48 072

0,4634

�rm�ny

. .

37

0,0004

G�r�g

. .

1 640

0,0158

Bolg�r

. .

1 370

0,0132

Lengyel

. .

3 788

0,0365

Ukr�n, ruszin

. .

674

0,0065

Egy�b

17 172*

14 570

0,1404

�sszesen

129 565

152. 294

1,4680

Forr�s: MAPSTAT K�zponti Statisztikai Hivatal szoftver, Budapest, 1992.

* Az �rm�ny, g�r�g, bolg�r, lengyel, ukr�n, ruszin anyanyelv�ekkel egy�tt.

A kisebbs�gi szervezetek becsl�sei, ak�rcsak kutat�k meg�llap�t�sai szerint az egyes nemzeti, etnikai kisebbs�gek l�tsz�ma enn�l magasabb: sz�muk a k�zel f�lmilli�t�l (cig�nys�g), a n�h�ny ezerig terjed (3. sz. t�bla). E becs�lt l�tsz�madatok kisebbs�genk�nt k�l�nb�z� m�rt�kben t�rnek el a hivatalosan m�rvad�nak tekintett statisztikai adatokt�l, egyesekn�l �pp egybeesnek.

A becs�lt �s a bevallott adatok k�zti elt�r�s r�szben a kelet-k�z�p eur�pai orsz�gok kisebbs�gi k�rd�seit �rint� t�rt�nelmi, t�rsadalmi, t�rsadaloml�lektani jellegzetess�gekkel magyar�zhat�, r�szben az �rzelmi-kultur�lis kett�s k�t�d�s� kisebbs�gek dilemm�it is t�kr�zi n�psz�ml�l�si �ssze�r�skor: egyidej�leg vallj�k magukat magyarnak �s kisebbs�ginek, amire az 1990. �vi n�psz�ml�l�s nem adott lehet�s�get.

3. sz. t�bla

Kisebbs�gek

Becs�lt l�tsz�m (f�)

Cig�nyok

400 000-600 000

N�metek

200 000-220 000

Szlov�kok

100 000-110 000

Horv�tok

80 000-90 000

Rom�nok

25 000

Lengyelek

10 000

Ruszinok

6 000

Szerbek

5 000

Szlov�nek

5 000

Bolg�rok

5 000

G�r�g�k

4 000-4 500

�rm�nyek

3 500-10 000

Ukr�nok

2 000

�sszesen:

845 500 � 1 092 500

Forr�s: a kisebbs�gi szervezetek becsl�sei

A cig�nys�g magyarorsz�gi becs�lt l�leksz�m�t tekintve az eur�pai � szint�n becs�lt � adatok viszony�t�s�ban 38 orsz�g k�z�tt Rom�nia, Bulg�ria �s Spanyolorsz�g ut�n a 4. helyen �llunk. (Forr�s: Jean-Pierre Li�geois � Nicolae Gheorghe: Rom�k/cig�nyok: egy eur�pai kisebbs�g. MRG International Jelent�se, 1995/4., 7. old.)

Az 1990. �vi n�psz�ml�l�sb�l h�rom ism�rv �ll rendelkez�sre a nemzetis�gi hovatartoz�s meghat�roz�s�ra: nemzetis�g szerint � a magyarral egy�tt � 8 kateg�ria �s az egy�b (ekkor m�g nem sz�letett meg a kisebbs�gi t�rv�ny �s tax�ci�ja a 13 kisebbs�gr�l), anyanyelv, valamint besz�lt nyelv szerint pedig 94-94 csoport k�l�nb�ztethet� meg (valamennyi nyelvcsal�d, �s azon bel�l a gyakoribb nyelvek).

E h�rom ism�rv a hazai kisebbs�gekn�l elt�r� tartalm� inform�ci�t hordoz az etnikai hovatartoz�sr�l: a nemzetis�gi hovatartoz�s megvall�sa els�sorban �rzelmi mot�vumokon alapul, nem felt�telezi t�rv�nyszer�en a nemzetis�g anyanyelv�nek ismeret�t; anyanyelven a gyermekkorban elsaj�t�tott s a csal�dban �ltal�ban besz�lt nyelvet �rtj�k, a kisebbs�gi anyanyelvet besz�l� n�pess�g egy r�sze magyar nemzetis�g�nek vallja mag�t. E k�t ism�rv mellett p�tl�lagos inform�ci�t hozhat a nemzetis�gi hovatartoz�sr�l, illetve a valamely kult�rk�rh�z tartoz�sr�l az anyanyelven k�v�l besz�lt nyelvek sz�mbav�tele is azon esetekben, amikor egy kisebbs�g nyelve ugyanakkor nem vil�gnyelv. Ez ut�bbi sz�mok viszont kor�ntsem csak a magukat fel nem fed� nemzeti, etnikai kisebbs�gekre utalnak, hanem tartalmazz�k pl. a csehszlov�k-magyar �lakoss�gcsere� �s m�s �ttelep�l�sek, menek�l�sek r�v�n Magyarorsz�gra ker�lt, a kor�bbi �llamnyelvet ismer� magyar nemzetis�g�eket is (1. a. mell�klet).

4. sz. t�bla

Az egyes nemzetis�gi-nyelvi csoportokhoz kapcsol�d� n�pess�g l�leksz�ma1990.

Megnevez�s

Szlov�k

Rom�n

Horv�t

Szerb

Szlov�n, vend

N�met

Cig�ny

Nemzetis�g szerint

10 459

10 740

13 570

2 905

1 930

30 824

142 683

Nemzetis�g szerint nem, de anyanyelv szerint

5 522

1 927

5 065

592

872

16 638

4 679

Anyanyelv szerint sem, de besz�li a nyelvet

54 470

38 001

17 748

13 387

1 501

409 434

17 044

 

Forr�s: K�zponti Statisztikai Hivatal

A Kisebbs�gi t�rv�ny szab�lyoz�sa szerint valamely nemzeti, etnikai csoporthoz val� tartoz�s v�llal�sa �s kinyilv�n�t�sa az egy�n kiz�r�lagos �s elidegen�thetetlen joga. A kisebbs�gi csoporthoz val� tartoz�s k�rd�s�ben nyilatkozatra senki sem k�telezhet�. A hazai kisebbs�gek pontos l�tsz�m�nak meg�llap�t�sa �rdek�ben a soron k�vetkez�, 2001. �vi n�psz�ml�l�s el�k�sz�letei alatt sz�lesk�r� egyeztet�s folyik a kisebbs�gekkel azzal a c�llal, hogy a felm�r�s szakmai szempontjai kik�sz�b�lj�k a val�s�gos helyzetet torz�t� t�nyez�ket, b�v�ts�k a k�rd�sek sor�t, figyelembe vehess�k a hazai nemzeti �s etnikai kisebbs�gek kett�s k�t�d�s�t. Mindezt annak �rdek�ben, hogy elker�lj�k az adatok �rv�nyess�g�nek ut�lagos megk�rd�jelez�s�t, illetve hogy megsz�nj�n a n�psz�ml�l�si �s a becs�lt adatok k�z�tti, esetenk�nt ar�nytalanul nagy k�l�nbs�g.

Az 1990. �vi n�psz�ml�l�st k�vet�en, a szem�lyes adatok v�delm�r�l �s a k�z�rdek� adatok nyilv�noss�g�r�l sz�l� 1992. �vi LXVIII. t�rv�ny (a tov�bbiakban: adatv�delmi t�rv�ny) elfogad�sa ut�n a nemzeti, etnikai kisebbs�gekre vonatkoz� �tfog� adatgy�jt�sek, felm�r�sek nem t�rt�nhettek. Az adatv�delmi t�rv�ny a nemzeti, nemzetis�gi vagy etnikai hovatartoz�sra vonatkoz� adatot a k�l�nleges adatok kateg�ri�j�ba sorolja. Ma nem l�tezik olyan nyilv�ntart�s, amely felt�ntetn� az �llampolg�rok nemzeti vagy etnikai kisebbs�gi csoporthoz val� tartoz�s�t.

A magyarorsz�gi nemzeti, etnikai kisebbs�gi popul�ci� kor�sszet�tele �ltal�ban v�ve kedvez�tlen, az el�reged� magyarorsz�gi �sszn�pess�ghez viszony�tottan is. T�bb kisebbs�gn�l a korcsoportos megoszl�st �ttekintve egyenletes cs�kken�st tal�lunk a fiatal koroszt�lyok fel� haladva. A kor�bbi, sokgyermekes csal�dokat m�ra az el�reged� h�ztart�sok v�ltott�k fel. Kiv�telt k�pez a cig�nys�g, ahol a 15 �vn�l fiatalabbak sz�ma 39,6 sz�zal�k, a 60 �ven fel�liek� viszont 4,3 sz�zal�k (1. sz. mell�klet).

A legut�bbi n�psz�ml�l�si adatok szerint a kisebbs�gi lakoss�g iskol�zotts�gi mutat�i kedvez�tlenebbek, mint az eg�sz n�pess�gre vonatkoz� �rt�kek. Ez f�k�nt az igen magas ar�ny� id�s r�teggel, azaz a kor�bbiakban alacsonyabb iskol�t v�gzettek jelent�s ar�ny�val magyar�zhat�. Ezt t�masztja al� az is, hogy az iskolak�teles kor� n�pess�g iskol�zotts�gi mutat�i a nemzeti, etnikai kisebbs�gek k�r�ben �ltal�ban kedvez�bbek, mint a teljes n�pess�gben. Ez a meg�llap�t�s nem vonatkozik a cig�ny kisebbs�ghez tartoz� n�pess�gre. M�g a 15 �ves �s id�sebb n�pess�g k�zel 80 sz�zal�ka elv�gezte az �ltal�nos iskola 8-ik oszt�ly�t, addig ez az ar�ny a cig�ny kisebbs�gn�l csak 36-43 sz�zal�k (2. sz. mell�klet).

A nemzeti, etnikai kisebbs�gek sz�rv�nyban �lnek az orsz�g eg�sz ter�let�n, a 3200 telep�l�s k�z�l mintegy 1500 olyan telep�l�sen, melyek t�bbs�g�ben sz�mszer� kisebbs�get alkotnak (3. sz. mell�klet).

A magyarorsz�gi kisebbs�gek gazdas�gi �s t�rsadalmi integr�ci�ja � a cig�ny kisebbs�g kiv�tel�vel � befejezettnek tekinthet�. Iskol�zotts�gi, foglalkoztat�si, j�vedelmi mutat�ik �ltal�ban nem t�rnek el az azonos t�rs�gekben, hasonl� k�r�lm�nyek k�z�tt �l� t�bbs�gi lakoss�gt�l.

A legnagyobb l�tsz�m� hazai kisebbs�g, a cig�ny k�z�ss�gek helyzete sok tekintetben m�s, mint a t�bbi magyarorsz�gi kisebbs�g�. Gondjaik els�sorban nem nyelvi, kultur�lis jelleg�ek, eset�kben hatv�nyozottan vet�dnek fel a szoci�lis, foglalkoztat�si, szakk�pz�si, oktat�si �s diszkrimin�ci�s probl�m�k. Jelent�sen er�s�dik a cig�ny k�z�ss�gek �nszervez�d�se, kialakul�ban van a cig�ny k�z�poszt�ly. A cig�ny kisebbs�g integr�ci�s es�lyeinek n�vel�s�hez a t�rsadalom kiemelt figyelme sz�ks�ges (4. �s 5. sz. mell�kletek).

A nemzeti, etnikai �nazonoss�gtudat alakul�sa

A kilencvenes �vek elej�t�l a magyar kisebbs�gpolitika f� t�rekv�se olyan k�r�lm�nyek biztos�t�sa, amelyek k�zepette az �llampolg�roknak val�ban van lehet�s�g�k a szabad identit�sv�laszt�sra. A kisebbs�gi k�zakaratot megjelen�t� kisebbs�gi �nkorm�nyzatok c�lja az asszimil�ci�ban viszonylag el�rehaladott magyarorsz�gi nemzeti �s etnikai kisebbs�gek identit�s�nak meg�rz�se, a spont�n asszimil�l�d�s meg�ll�t�sa, visszaford�t�sa.

Az identit�studat v�llal�sa kisebbs�genk�nt, �s ezen bel�l r�tegek, nemzed�kek, korcsoportok ment�n elt�r. Az id�sebb koroszt�lyokn�l a nemzetis�gi anyanyelv hangs�lyosabb kifejez�je az etnikai hovatartoz�snak (1. �s 2. sz. t�bl�k az 5. oldalon).

Az anyanyelv� n�pess�g fogy�sa gyakran val�s demogr�fiai jelens�get � a t�jnyelvet anyanyelv�nek tekint� id�s nemzed�k term�szetes fogy�s�t � vagy tudati jelens�get � p�ld�ul a nagysz�m� vegyes h�zass�g eredm�nyek�nt asszimil�l�d�st � t�kr�z�tt. A nemzetis�g ism�rv szerinti n�pess�gn�veked�st, mint p�ld�ul a n�mets�ghez tartoz�k megh�romszoroz�d�s�t � nem felt�tlen�l abszol�t sz�mbeli n�veked�s magyar�zza, hanem nagym�rt�kben azok a t�rsadalmi, gazdas�gi, politikai, tudati v�ltoz�sok, amelyek eredm�nyek�nt a nemzetis�gi hovatartoz�s v�llal�s�nak motiv�ci�i er�s�dtek (1. �s 2. sz. t�bl�k az 5. oldalon).

A nemzeti, etnikai �nazonoss�gtudat alakul�s�ban fontos szerep jutott a kisebbs�gi �nkorm�nyzatok megjelen�s�nek �s tev�kenys�g�nek. �j, a Kisebbs�gi t�rv�ny el�tt nem l�tez�, vagy akkor m�g l�tens ig�nyek fogalmaz�dtak meg, fel�l�nk�lt a helyi k�z�ss�gi �let. Az 1994-es esztend�h�z viszony�tva a kisebbs�gek aktivit�sa l�nyegesen megn�tt, ezt bizony�tja a helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�m�nak jelent�s n�veked�se 1998-ban.