A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

10. Kutat�s

A kisebbs�gek nemzeti, etnikai identit�s�nak fennmarad�s�hoz n�lk�l�zhetetlen saj�t t�rt�nelm�k, kult�r�juk ismerete. A k�z�s haz�ban egym�s megbecs�l�s�nek egyik legfontosabb t�mpontja egym�s k�lcs�n�s megismer�se, a nemzeti, etnikai kisebbs�gek saj�tos kult�r�j�nak, t�rt�nelm�nek, �rt�keinek, probl�m�inak ismerete. Az �llam meghat�roz� szerepet v�llal ebben, �m komoly felel�ss�ge �s szerepe van a kisebbs�gi �nkorm�nyzatoknak, civil szervezeteknek, a kisebbs�gi �rtelmis�gnek is.

A besz�mol�si intervallumban folytat�dtak az ut�bbi �vtized kedvez� tendenci�i e t�ren: pozit�v ir�nyban v�ltozott a kisebbs�gi kutat�s helyzete, szerepe �s t�mav�laszt�sa; folytat�dott a kisebbs�gek saj�t kutat�int�zeteinek alakul�sa, az egyes kisebbs�gek anyanyelv�n m�velt kutat�sok int�zm�nyes�l�se; a kutat�h�l�zat kib�v�l�se akad�miai, egyetemi tansz�ki, f�iskolai, m�zeumi, k�nyvt�ri kutat�helyeken; n�vekedett a kutat�sok ir�nti ig�ny egyr�szt �pp a kisebbs�gi �nkorm�nyzatok tev�kenys�g�nek hat�s�ra, m�sr�szt fokoz�dott a kisebbs�gek ir�nti �rdekl�d�s, kor�bbi tabu-t�m�k sz�ntek meg.

Megsokszoroz�dtak a felhaszn�l�-k�zpont� kutat�sok, a hasznos�that�s�gi mutat�k komolyak, ak�r a politikai d�nt�sel�k�sz�t�sben, ak�r a nyelvi kutat�sokn�l, k�l�nb�z� iskolat�pusokban, tank�nyv�r�sban, nemzetis�gi szakos tan�rok posztgradu�lis tov�bbk�pz�s�ben.

A kisebbs�gek hagyom�nyainak, t�rt�nelm�nek �s jelen�nek vizsg�lat�ra a '90-es �vek elej�t�l v�llalkoztak a kisebbs�gek �ltal fokozatosan l�trehozott kisebbs�gi kutat�int�zetek, amelyek �nismereti diszcipl�nak�nt foglalkoznak k�z�ss�g�k hagyom�nyaival, jelenkori l�t�vel, �gy az 1989-ben els�k�nt megalap�tott Szlov�k Kutat�int�zet B�k�scsab�n. 1991-ben alakult meg a n�met kutat�k�z�ss�g P�csett, majd Budapesten az ELTE Germanisztikai Int�zete melletti Magyarorsz�gi N�metek Kutat�si �s Tan�rk�pz�si K�zpontja, amely komoly feladatokat v�llalt a hazai n�mets�g tudom�nyos �let�ben. 1993 folyam�n hozt�k l�tre Gyul�n a Magyarorsz�gi Rom�nok Kutat�int�zet�t, majd ugyanezen �vben P�csett megalakult a Horv�t Kutat�int�zet. A Kisebbs�gi t�rv�ny �s az �nkorm�nyzati rendszer k�zvetett hat�s�ra tov�bbi kisebbs�gek hozt�k l�tre kutat�int�zeteiket, �gy a bolg�rok a Magyarorsz�gi Bolg�rok Kutat�int�zet�t, amely az Orsz�gos Bolg�r �nkorm�nyzat fenntart�s�ban m�k�dik; a ruszinok a Magyarorsz�gi Ruszin Tudom�nyos Int�zetet, amelyet egyes�let�k (MARUSZE) tart fenn. Az 1995 december�ben megalakult budapesti Cig�ny Kutat�int�zeten k�v�l, amely jelenleg az Orsz�gos Cig�ny �nkorm�nyzat mellett m�k�dik, l�trej�tt 1997 m�rcius�ban Szeksz�rdon a Romol�giai Kutat�int�zet. A N�prajzi M�zeumban kor�bbr�l m�k�dik a Cig�ny N�prajzi �s Dokument�ci�s K�zpont. 1997-ben az Orsz�gos Lengyel Kisebbs�gi �nkorm�nyzat l�trehozta a Magyarorsz�gi Lengyelsg M�zeum�t �s Lev�lt�r�t. Az int�zm�ny a hazai lengyelekkel kapcsolatos kutat�munka koordin�tor�v� k�v�n fejl�dni.

Az �n�ll� kisebbs�gi k�zm�vel�d�si int�zm�nyrendszer er�s�d�s�vel m�ra kialakult teh�t az anyanyelv� kutat�int�zeti h�l�zat a bolg�r, a cig�ny, a horv�t, a lengyel, a n�met, a rom�n, a ruszin, a szlov�k, az ukr�n kisebbs�gek k�r�ben. A kisebbs�gi kutat�int�zetek fenntart�i vagy az orsz�gos �nkorm�nyzatok (cig�ny, bolg�r), vagy az orsz�gos t�rsadalmi szervezetek (szlov�k, rom�n, ruszin, ukr�n), illet�leg be�p�ltek valamely egyetemi oktat�hely keret�be (horv�t, n�met). A szentendrei Szerb Ortodox Egyh�zm�v�szeti �s Tudom�nyos Gy�jtem�ny keret�ben is folyik kutat�munka, illetve a Szerb Orsz�gos �nkorm�nyzat az anyaorsz�gi tudom�nyos int�zetekkel egy�ttm�k�dve szervezi a magyarorsz�gi szerbekkel kapcsolatos t�rsadalomtudom�nyi kutat�sokat.

Egyetemi, fels�oktat�si, m�zeumi kisebbs�gkutat� m�helyek m�k�dnek az ELTE Szociol�giai Int�zet�ben, a p�csi JPTE Romol�gia tansz�k�n, a kaposv�ri, a zs�mb�ki Romol�gia tansz�keken, az ELTE Szl�v tansz�k�n, a szegedi JGYTF t�bb tansz�k�n, a nemzetis�gi b�zism�zeumokban Moh�cson, Tat�n, B�k�scsab�n, a budapesti N�prajzi M�zeumban, Miskolcon a Herman Ott� m�zeumban, Sz�kesfeh�rv�rott a Szent Istv�n Kir�ly m�zeumban.

A Korm�ny l997-ben az 1110/1997. (X.28.) sz. hat�rozat�val l�trehozta az Eur�pai �sszehasonl�t� Kisebbs�gkutat�sok K�zalap�tv�nyt, amely 1998. janu�r 1-j�n kezdte meg m�k�d�s�t. Az 1998. �vi k�lts�gvet�s 50 milli� Ft-ot, az 1999. �vi k�lts�gvet�s 40 milli� Ft-ot biztos�tott ehhez. E k�zalap�tv�ny m�k�dteti az Eur�pai �sszehasonl�t� Kisebbs�gkutat�sok Int�zet�t. A nevezett K�zalap�tv�ny 1998-ban �A kisebbs�gek jelene �s j�v�je Eur�p�ban� c�mmel �rt ki p�ly�zatot t�bbek k�z�tt a hazai nemzeti, etnikai kisebbs�gek identit�s-meg�rz�s�nek �s asszimil�ci�j�nak t�nyez�ire vonatkoz�an. A kutat�sok eredm�nyeit folyamatosan publik�lj�k a "Kisebbs�gpolitikai d�nt�s-el�k�sz�t� tanulm�nyok" c. sorozatban.

1998-ban a Magyar Tudom�nyos Akad�mia, Strat�giai Kutat�si Programj�nak keret�ben l�trehozta az Akad�miai Kisebbs�gkutat� M�hely programirod�t, amely kiemelten az akad�miai, �sszegz� jelleg� tudom�nyos kutat�sokat k�v�nja el�seg�teni a hazai �s a hat�ron t�li kisebbs�gkutat�s ter�n. Els� tan�cskoz�sa megvitatta a magyarorsz�gi kisebbs�gek nyelvi helyzet�nek kulcsk�rd�seit. 1999 �prilis�ban az MTA �gisze alatt ker�l megrendez�sre a Kisebbs�gi Hivatal �ltal kezdem�nyezett els� orsz�gos kisebbs�gkutat�si konferencia a hazai kisebbs�gek k�rd�seir�l. A strat�giai tan�cskoz�s �tfog� c�lja az egy�ttgondolkod�s: a legmagasabb szint� szakmai k�r�k �s a kisebbs�gek �rdekk�pviseleteinek vezet�i k�z�tti eszmecsere, a tudom�nyosan megalapozott v�laszad�s a magyarorsz�gi nemzeti, etnikai kisebbs�gek s�lyponti k�rd�seire. A konferencia c�lja k�zvet�teni a kisebbs�gekkel kapcsolatos t�rsadalmi elv�r�sokat az ir�nyukban mindink�bb aktiviz�l�dott tudom�nyos kutat�s fel�, tudom�nypolitikai ir�nyelvek, strat�gi�k kidolgoz�sa e munkater�let sz�m�ra, aj�nl�sok megfogalmaz�sa.

A '90-es �vek elej�n l�trej�tt Teleki L�szl� Alap�tv�ny K�z�p-Eur�pa Int�zet�ben a hazai kisebbs�gekre vonatkoz� kutat�sok ter�n is sz�lettek eredm�nyek, mint a m�ncheni S�d-Ost Institut-tal egy�ttm�k�d�sben elk�sz�tett �s 1997-ben kiadott �tfog� nemzetis�gi bibliogr�fia, vagy m�s kiadv�nyok.

Ezek mellett m�k�dik a Magyar N�prajzi T�rsas�g keretein bel�l a Nemzetis�gi Szakoszt�ly, amely � k�vetve el�dje m�lt sz�zad v�gi hagyom�nyait � 25 �v �ta napjainkban is folyamatosan kutatja �s publik�lja a kisebbs�gek n�prajzi �rt�keit. Az ELTE Szociol�giai Int�zet�ben m�k�d� UNESCO Kisebbs�gszociol�giai Tansz�k f�k�nt a cig�nys�got �rint� t�rsadalmi folyamatok kutat�s�ban vesz r�szt.

Az elm�lt �vekben a k�zponti int�zetek mellett alakultak region�lis kutat�m�helyek, kutat�k�z�ss�gek, ilyen az 1997-ben l�trej�tt Baranyai Nemzetis�gi Kutat� Munkak�z�ss�g. Jelent�s interregion�lis, hat�ron �t�vel� kisebbs�gkutat� projektek val�sultak meg, mint az �t orsz�g r�gi�it integr�l� Alpok-Duna-Adria Munkak�z�ss�g, amelynek Kisebbs�gek Munkacsoportj�t 1997-98-ban magyarorsz�gi soros eln�k vezette. Orsz�gos �s helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok �szt�nz�s�re fellend�ltek a nemzeti, etnikai kisebbs�gek helyt�rt�neti kutat�sai: p�ld�ul a D�l-Alf�ld�n rangos monogr�fi�k, tanulm�nyk�tetek jelentek meg B�k�scsaba, Gyula, T�tkoml�s, Elek t�rt�net�r�l, amelyek m�lt� helyet �s terjedelmet szentelnek az itt �l� n�metek, szlov�kok, rom�nok, szerbek �let�nek �br�zol�s�ra.

E ter�leten az �tfog� t�rsadalomtudom�nyi kutat�sok el�felt�tele a nemzeti, etnikai kisebbs�gi n�pess�g f�bb demogr�fiai jellemz�inek, �letk�r�lm�nyeinek behat�bb ismerete. Az adatv�delmi t�rv�ny �letbe l�p�se �ta szenzit�v adatnak sz�m�t� nemzetis�gi hovatartoz�sr�l ilyen ismereteket csup�n n�psz�ml�l�si ciklusban szerezhet�nk. A soron k�vetkez�, a 2001. �vi n�psz�ml�l�s el�k�sz�t�se kapcs�n az elm�lt k�t �vben t�bbl�pcs�s egyeztet�si folyamat indult, amely jelenleg is folytat�dik a K�zponti Statisztikai Hivatal �s a kisebbs�gek k�pviseletei �s szakmai f�rumai k�z�tt annak �rdek�ben, hogy a nemzeti �s etnikai kisebbs�gekhez tartoz� lakoss�g sz�m�r�l �s �sszet�tel�r�l min�l megb�zhat�bb �s t�rgyilagosabb adatok ker�ljenek �ssze�r�sra.

A kisebbs�gi kutat�sok finansz�roz�sa ter�n komoly �llami feladatok maradtak m�g az ut�bbi �vtized t�bbcsatorn�s finansz�roz�si mechanizmus�nak kialakul�sa ut�n is. Az Oktat�si Miniszt�rium (�gyszint�n az el�dminiszt�riuma) a kisebbs�gi oktat�si normat�v�k mellett a k�zvetlen kezel�s�ben l�v� el�ir�nyzatokb�l finansz�rozza a kisebbs�gi oktat�sfejleszt�ssel, pedag�giai programokkal, kisebbs�gi kutat�sokkal, kisebbs�gi kultur�lis programokkal, kisebbs�gi irodalmak �pol�s�val kapcsolatos tev�kenys�geket.

A kisebbs�gi kutat�int�zetek m�k�d�s�nek anyagi felt�teleit 1997 v�g�ig az MKM Kisebbs�gi F�oszt�lya biztos�totta, az�ta ezt a feladatot nem siker�lt megnyugtat�an megoldani.

Az oktat�si szakt�rca 1998-ban hirdetett p�ly�zata a magyarorsz�gi nemzeti �s etnikai kisebbs�gi oktat�sban felhaszn�lhat� kutat�sokat t�mogatja. A p�ly�zat c�lja a kisebbs�gek n�pismeret�nek oktat�st seg�t�, a magyarorsz�gi kisebbs�gek t�rt�net�t, t�rgyi �s szellemi kult�r�j�t feldolgoz� anyanyelv� kutat�sok t�mogat�sa volt. Az oktat�si c�lokat szolg�l� program megval�s�t�s�ra 12 kisebbs�gi kutat�csoport, kisebbs�gi kutat�int�zet v�llalkozott. A p�ly�zatok megval�s�t�s�ra biztos�tott k�lts�gvet�si t�mogat�s 26 milli� forint volt. A t�rca 1998-ban tov�bbi nemzeti, etnikai kisebbs�get t�mogat� p�ly�zatok �tj�t (pl: doktorandusz-k�pz�sben r�sztvev�k sz�m�ra �szt�nd�j, kisebbs�gi oktat�si int�zm�nyek, szervezetek ny�ri t�borai, kisebbs�gi kisiskol�k eszk�zfejleszt�se, stb.) seg�tette.

A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny �vente meghirdeti kutat�si c�lp�ly�zatait: 1997-ben 15 milli� forintot ford�tott a kisebbs�gi kutat�sok t�mogat�s�ra, 1998-ban 14 milli�t meghalad� �sszeget ford�tott kutat�i (�s m�v�szeti) �szt�nd�jakra, �s sz�mtalan k�tet l�tott napvil�got a kiad�s, terjeszt�s, m�ford�t�s c�lp�ly�zati t�mogat�sok r�v�n (25. sz. mell�klet). Az 1999. �vre a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny �jonnan meghirdette kutat�i alkot�i �szt�nd�j-, valamint tudom�nyos rendezv�nyek �s kutat�i programok c�lp�ly�zatait.

A nemzeti, etnikai kisebbs�gek �rtelmis�gk�pz�se keret�ben a pedag�gusk�pz�s- �s tov�bbk�pz�s mellett t�bb orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzatot foglalkoztat a kutat�i ut�np�tl�s biztos�t�sa, az alkot�i munk�ra val� felk�sz�t�s. Ez mindink�bb a kisebbs�gi k�z�let vezet�inek akt�v r�szv�tel�vel val�sul meg. A kor�bbi �vek-�vtizedek szerz�g�rd�j�hoz k�pest szinte �vr�l-�vre n�vekszik a nemzeti, etnikai kisebbs�ghez tartoz� szerz�k sz�ma �s ar�nya, akik hathat�san kapcsol�dnak be a kutat�sba. K�z�l�k kiemelked� szakmai tev�kenys�g��rt a b�k�scsabai Szlov�k Kutat�int�zet vezet�j�t a Minisztereln�k 1997-ben Kisebbs�gek�rt D�jjal t�ntette ki.

Az elm�lt k�t �vben a Kisebbs�gi Hivatal kisebbs�gkutat� m�helysorozatot m�k�dtetett, amely a k�l�nb�z� kutat�int�zetek, -m�helyek, �s az orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzatok k�z�tti kapcsolatteremt�st szolg�lta. El�seg�tett�k a tudom�nyos kutat�s eredm�nyeinek hasznosul�s�t, visszaforgat�s�t a kisebbs�gi l�t k�l�nb�z� ter�leteire: oktat�s (n�pismereti tank�nyvek), kisebbs�gi �nkorm�nyzatok programjainak megalapoz�sa. 1997-ben �s 1998-ban 9 tan�cskoz�sra ker�lt sor, k�zel 30 el�ad�s hangzott el, jelent meg szakfoly�iratban, vagy a Kisebbs�gi Hivatal elektronikus (Web) kiadv�ny�ban. A tal�lkoz�sok alkalmat, f�rumot jelentettek a hazai kisebbs�gek anyanyelven m�velt tudom�nyos kutat�sainak bemutat�s�ra t�gabb k�rben is, a �t�bbs�gi� kutat�k, illetve m�s kisebbs�gekhez tartoz� kutat�k t�j�koztat�s�ra.

A jelent�s t�rgy�t k�pez� k�t �v fejlem�nyei k�z�l t�bb az �vtizedes, vagy enn�l r�gebbi m�ltra visszatekint�, �gy a Magyar N�prajzi T�rsas�g m�lt sz�zad v�gi hagyom�nyainak szellem�ben negyedsz�zada folyamatosan megjelen� Nemzetis�gi N�prajzi Tanulm�nyok (t�bb k�tete n�met, szlov�k, rom�n, horv�t, szerb, g�r�g nyelven jelent meg), vagy a b�k�scsabai nemzetk�zi nemzetis�gi n�prajzi konferenci�k, amelyek sor�ban 1997-ben rendezt�k meg a hatodikat. A Magyarorsz�gi Rom�nok Kutat�int�zete �vente rendezi tudom�nyos szimp�ziumait, 1998-ban ker�lt sor a nyolcadikra. Itt az int�zet h�rom szekci�j�ban � t�rt�neti, nyelv�szeti-irodalmi, n�prajzi � az el�rt eredm�nyekr�l sz�molnak be a megh�vott hazai �s anyaorsz�gi rom�n �rtelmis�gnek. A Szlov�k Kutat�int�zet tudom�nyos esem�nyeit a jubil�l�, szlov�kok lakta telep�l�seken rendezi: pl. 1993-ban B�k�scsab�n (275. �vfordul�), 1996-ban T�tkoml�son (250. �vfordul�), 1997-ben Szarvason (275. �vfordul�).

Eml�k�l�sek tekintet�ben jellemz�ek a k�z�s t�rt�nelmi m�lt kapcs�n rendezettek, mint az Orsz�gos Lengyel Kisebbs�gi �nkorm�nyzat szervezte Bem J�zsef, vagy Sobieski eml�k�l�sek, az �rm�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzatok szervezte megeml�kez�sek az 1848-as szabads�gharc mozzanatair�l.

A kisebbs�gi kutat�nak saj�tos feladata a tudom�ny m�vel�se mellett annak n�pszer�s�t�se, a forr�sok felt�r�sa, k�l�nb�z� csatorn�kon val� k�zvet�t�se, visszaforgat�sa a gyakorlatba, megismertet�se a t�bbs�gi t�rsadalommal. E t�ren kiemelj�k a budapesti N�prajzi M�zeum 1998-ban megnyitott "Rom�k K�z�p- �s Kelet-Eur�p�ban" c�m� nemzetk�zi ki�ll�t�s�t. Sz�nvonalas kutat�si h�tt�rre �p�l P�csett a Janus Pannonius M�zeum N�prajzi Oszt�ly�nak ki�ll�t�sa a soknemzetis�g� Baranya n�pm�v�szeti kincseir�l.

A Kisebbs�gi Hivatal 1998 janu�rj�t�l szerkesztett elektronikus kiadv�ny�nak k�l�n tematikus fejezete (Kisebbs�gkutat�s) tesz k�zz� az Interneten hazai �s nemzetk�zi �rdekl�d�sre sz�mot tart�, t�rgyilagos inform�ci�kat, elemz�seket, magyar �s angol, illetve kisebbs�geink nyelv�n a hazai kisebbs�gkutat�s ter�let�r�l (https://www.meh.hu/nekh). N�zetts�g�re vonatkoz�an kiemelj�k, hogy egy �v leforg�sa alatt t�bb, mint 28.000-en tekintett�k meg, olvast�k, illetve h�vt�k le e web-lap anyagait.