A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

11. M�dia

Magyarorsz�gon t�rv�nyek szab�lyozz�k �s garant�lj�k a nemzeti, etnikai kisebbs�gi m�dia m�k�d�s�t, illetve m�k�dtet�s�t.

Haz�nk az Eur�pa Tan�cs Nemzeti Kisebbs�gek V�delm�r�l sz�l� Keretegyezm�nye �s a Region�lis vagy Kisebbs�gi Nyelvek Eur�pai Chart�ja ratifik�l�s�val v�llalta, hogy megfelel� int�zked�seket tesz annak �rdek�ben, hogy a k�zszolg�lati feladatokat ell�t� m�dia kisebbs�gi nyelveken k�sz�lt m�sorokat is programba iktasson. E nemzetk�zi jogi �rv�ny�, kisebbs�gv�delmi dokumentumokban is r�gz�tetten, megk�nny�ti a kisebbs�gi nyelveken k�sz�lt r�di� �s telev�zi�-m�sorok rendszeres sug�rz�s�t. V�llalja legal�bb egy, a kisebbs�g anyanyelv�t haszn�l� sajt�org�num l�tes�t�s�t �s fenntart�s�t, fedezi e t�megt�j�koztat�si eszk�z�k t�bbletk�lts�geit, t�mogatja a kisebbs�gi �js�g�r�k k�pz�s�t.

Magyarorsz�g bels� jogrendszere keret�ben k�t t�rv�ny foglalkozik kiemelten e k�rd�sekkel. A Kisebbs�gi t�rv�ny el��rja, hogy k�l�n t�rv�ny rendelkez�sei szerint a k�zszolg�lati r�di�- �s telev�zi� biztos�tja a nemzeti vagy etnikai kisebbs�gi m�sorok rendszeres k�sz�t�s�t �s sug�rz�s�t.

A r�di�z�sr�l �s telev�zi�z�sr�l sz�l� 1996. �vi I. t�rv�ny (a tov�bbiakban: r�di�z�sr�l �s telev�zi�z�sr�l sz�l� t�rv�ny) r�gz�ti, hogy a k�zszolg�lati m�sorszolg�ltat� k�teless�ge el�seg�teni a magyarorsz�gi nemzeti �s etnikai kisebbs�gek kult�r�j�nak �s anyanyelv�nek �pol�s�t, az anyanyelv�k�n val� rendszeres t�j�koztat�st, k�teles kiemelt figyelmet ford�tani a nemzeti �s etnikai kisebbs�gek kultur�lis �rt�keinek megjelen�t�s�re.

A nemzeti h�r�gyn�ks�gr�l sz�l� 1996. �vi CXXVII. t�rv�ny 1997. janu�r 1-j�n l�pett hat�lyba. Rendelkez�sei (2.� (1) bekezd�s g/ pontja) a nemzeti �s etnikai kisebbs�gek �let�r�l val� inform�ci�k�zl�st a Magyar T�virati Iroda k�zszolg�lati feladat�v� teszik.

A Magyar K�zt�rsas�gban az inform�ci�k �s v�lem�nyek m�sorszolg�ltat�s �tj�n szabadon tov�bb�that�k, a nyilv�nos v�telre sz�nt m�sorok szabadon vehet�k. A m�sorok nem s�rthetik az emberi jogokat, �s nem lehetnek alkalmasak a szem�lyek, nemek, n�pek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi �s m�s kisebbs�gek, tov�bb� valamely egyh�z vagy vall�si csoport elleni gy�l�let kelt�s�re. A m�sorszolg�ltat�s nem ir�nyulhat semmilyen kisebbs�g, sem b�rmely t�bbs�g ny�lt vagy burkolt megs�rt�s�re, kirekeszt�s�re, annak faji szempontokon alapul� bemutat�s�ra, el�t�l�s�re. K�teles a nemzeti, az etnikai, a nyelvi �s m�s kisebbs�gek m�lt�s�g�t �s alapvet� �rdekeit tiszteletben tartani, nem s�rtheti m�s nemzetek m�lt�s�g�t.

A nemzeti, etnikai kisebbs�gek orsz�gos �nkorm�nyzatai a k�zszolg�lati m�sorszolg�ltat�n�l rendelkez�s�kre �ll� m�sorid� felhaszn�l�s�nak elveir�l �n�ll�an d�ntenek. A t�rv�ny k�telezi a k�zszolg�lati m�sorszolg�ltat�t a kisebbs�gi �nkorm�nyzat d�nt�s�nek figyelembev�tel�re.

A Magyar Telev�zi� K�zalap�tv�ny Kurat�rium�ba, a r�di�z�sr�l �s telev�zi�z�sr�l sz�l� t�rv�ny el��r�sa szerint, k�z�sen egy-egy tagot deleg�lhatnak a kisebbs�gek egy-egy �vre, rot�ci�s rendszerben. A kisebbs�gek orsz�gos �nkorm�nyzatai 1996-ban deleg�lt�k k�pvisel�j�ket e gr�miumba, 1997-ben viszont nem �ltek ezzel a jogukkal. A k�zszolg�lati Magyar Telev�zi� kurat�riumba 1998-ban a szerb, a Duna Telev�zi� k�pvisel�-test�let�be pedig a lengyel kisebbs�g deleg�lt kurat�riumi tagot. Az 1999-es �vre vonatkoz� kurat�riumi tags�g kijel�l�se �s deleg�l�sa jelen besz�mol� z�r�s�val egyidej�leg t�rt�nik.

A Magyar Telev�zi� 1978 �ta sug�roz kisebbs�gi m�sorokat. (Els�k�nt a horv�t, n�met, szerb, szlov�n kisebbs�g sz�m�ra k�sz�ltek ad�sok, 1982-t�l rom�n, 1983-t�l szlov�k nyelv� m�sorok, majd 1993-t�l a cig�ny kisebbs�g sz�m�ra k�sz�l� m�sorok is sug�rz�sra ker�ltek). 1998-t�l a Kisebbs�gi t�rv�ny �ltal honos n�pcsoportnak min�s�tett 13 kisebbs�g k�z�l 12 sz�m�ra k�sz�t rendszeresen jelentkez� m�sorokat a Magyar Telev�zi�.

A cig�ny, a horv�t, a n�met, a rom�n, a szlov�k kisebbs�g sz�m�ra hetente, a szerb, a szlov�n kisebbs�g r�sz�re 2 hetente, a bolg�r, a g�r�g, a lengyel, az �rm�ny, a ruszin kisebbs�gnek pedig havonta jelentkez� orsz�gos sug�rz�s� telev�zi�s m�sora ker�l ad�sba. A magyar k�zszolg�lati telev�zi�ban k�sz�tend� ukr�n kisebbs�gi m�sor beind�t�s�ra vonatkoz� aj�nl�s a Magyar-Ukr�n Kisebbs�gi Vegyes Bizotts�g 1998 december�ben megtartott �l�s�n fogalmaz�dott meg.

A kisebbs�gi m�sorok az orsz�g n�gy v�ros�ban k�sz�lnek: Budapesten (cig�ny, g�r�g, lengyel, �rm�ny, ruszin, szerb), P�csett (horv�t, n�met), Szegeden (rom�n, szlov�k) �s Szombathelyen (szlov�n). A szerkeszt�s�gek m�k�d�s�t a Magyar Telev�zi� Region�lis, Kisebbs�gi �s Hat�ron T�li F�szerkeszt�s�ge koordin�lja. A hetente �s a k�thetente m�sorra ker�l� ad�sok id�tartama 25-25 perc, ezek a cig�ny magazin kiv�tel�vel magyar nyelv� feliratoz�ssal k�sz�lnek. A tov�bbi �t kisebbs�g havonta jelentkez�, Rond� c�m� k�z�s programj�nak id�tartama 50 perc. Ugyancsak 50 perc m�sorid�ben jelentkezik havonta h�rom alkalommal az Egy�tt c�m�, magyar nyelv� kisebbs�gi m�sor. Sug�rz�suk az orsz�gos terjeszt�s�, f�ldi tov�bb�t�s� MTV 1. programj�n, a h�t k�l�nb�z� napjain a d�lut�ni �r�kban t�rt�nik. Az ad�sok ism�tl�sre ker�lnek az adott h�t szombati napj�nak d�lel�ttj�n a m�holdr�l sug�rzott MTV 2. programj�n. A Magyar Telev�zi�ban jelenleg havonta 800 perc kisebbs�gi ad�s k�sz�l. Az anyanyelv�

kisebbs�gi m�sorokat kieg�sz�tik a k�thetente jelentkez�, a kisebbs�gekr�l sz�l� magyar nyelv� magazinm�sorok.

A Magyar R�di� 1998-t�l valamennyi magyarorsz�gi nemzeti, etnikai kisebbs�g sz�m�ra sug�roz anyanyelv� nemzetis�gi r�di�m�sort. A jelenlegi m�sorid� �gy napi t�bb, mint 10 �ra. A legt�bb m�sorid�vel a szlov�k kisebbs�g (heti 870 perc) rendelkezik. A horv�t, a n�met �s a rom�n kisebbs�gnek heti 840 perces m�sorideje van. A szerb kisebbs�g heti 630 perces ad�sid�vel rendelkezik. A cig�nyok sz�m�ra heti 180 perc, a szlov�n kisebbs�gnek pedig heti 60 perces kisebbs�gi m�sort ad a k�zszolg�lati Magyar R�di�. Leg�jabban heti 30 perces m�sorid�ben, naponta v�ltva, orsz�gos sug�rz�ssal jelentkezik a bolg�r, a g�r�g, a lengyel, az �rm�ny, a ruszin, az ukr�n kisebbs�gi r�di�m�sor. Az orsz�gos kisebbs�gi r�di�ad�sok az esti �r�kban 18.30 �s 21.30 k�z�tt ker�lnek sug�rz�sra. A m�sorok az URH OIRT, illetve valamennyi region�lis st�di� hull�mhossz�n (k�z�p-hull�m, URH CCIR) foghat�k (27. sz. mell�klet).

A kisebbs�gi m�sorok sug�rz�si id�pontj�t, valamint a m�sork�sz�t�s t�rgyi �s szervezeti felt�teleit illet�en a kisebbs�gek �nkorm�nyzatai r�sz�r�l gyakran �ri b�r�lat a k�zszolg�lati m�di�t. E k�rd�sekkel a kisebbs�gi ombudsmant is megkerest�k. Kiemelend� a Magyar R�di� nemzetis�gi ad�sait �rint� ombudsmani vizsg�lat. A Magyar R�di� az Orsz�ggy�l�s �l�seit �l� egyenes ad�sban k�zvet�ti, s az �l�sek elh�z�d�sa eset�n a m�sorrend szerint soron k�vetkez� ad�sok, ezek k�z�tt a kisebbs�gi ad�sok kezd�si id�pontja k�s�bbre tol�dik, esetleg elmarad. Az ombudsman �ll�spontja szerint a Magyar R�di�nak ez a m�sorsug�rz�si gyakorlata a kisebbs�gek anyanyelv�k�n val� rendszeres t�j�koztat�sa t�rv�nyben megfogalmazott k�vetelm�ny�nek megs�rt�s�t jelenti. Ezt a kisebbs�gi ombudsman �ltal is kifog�solt jelens�get tov�bbra sem siker�lt megoldani.

A nemzeti, etnikai kisebbs�gek �rott sajt�j�nak t�mogat�s�t a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny biztos�tja, n�pcsoportonk�nt legal�bb egy orsz�gos terjeszt�s� �js�g k�lts�gvet�si t�mogat�s�ra ny�jt anyagi fedezetet. A cig�ny kisebbs�g eset�ben, tekintettel a n�pcsoport �s szervezetei saj�tos helyzet�re, egyn�l t�bb lap k�lts�gvet�si t�mogat�s�t biztos�tja. A K�zalap�tv�ny 1998-ban 13 kisebbs�g 17 orsz�gos terjeszt�s� �js�gj�nak finansz�roz�s�t biztos�totta. (22. sz. mell�klet). E c�lokra a K�zalap�tv�ny 1999 elej�n 200 milli� Ft-ot k�l�n�tett el. Tekintettel arra, hogy a kisebbs�gi anyanyelv� sajt� folyamatos megjelentet�se a kisebbs�gek alapvet� joga, �m �nfenntart�sa nem elk�pzelhet�, a K�zalap�tv�ny kurat�riuma a teljes k�r� finansz�roz�sra t�rekszik. Az orsz�gos terjeszt�s� lapok t�mogat�sa mellett a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny anyagi seg�ts�get ny�jt a helyi illetve region�lis �rott sajt� anyanyelv� mell�kleteinek, illetve a kisebbs�gek speci�lis foly�iratainak megjelentet�s�hez. A kisebbs�gek orsz�gos terjeszt�s� lapjai a kisebbs�gek �nkorm�nyzatai, illetve szervezetei tulajdon�ban vannak.

A kisebbs�gi lapok megjelentet�s�t egy�b alap�tv�nyok (a Soros Alap�tv�ny) is t�mogatj�k, illetve a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny is anyagi hozz�j�rul�st biztos�t interetnikus tematik�j� foly�iratok, mint pl. a Bar�ts�g sz�m�ra. A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny 1998-ban 2 milli� forintot �t�lt meg a nagy p�ld�nysz�m�, orsz�gos terjeszt�s� Magyar Nemzet c. magyar nyelv� napilap havonta megjelen� 4 oldalas kisebbs�gi tematik�j� mell�klete megjelentet�s�hez. Kiemelend�, hogy kisebbs�gi �nkorm�nyzatok, m�k�d�si k�lts�geik terh�re anyanyelv� id�szaki lapokat jelentetnek meg, �gy a Bolg�r Orsz�gos �nkorm�nyzat 1995 �ta adja ki a Balgarszki Vestnik c. havi lapot, de id�szaki kiadv�nyokkal jelentkezik a f�v�rosi n�met �s a szlov�k �nkorm�nyzat is.

A cig�ny kisebbs�g saj�tos helyzet�re val� tekintettel �s az ezzel kapcsolatos kiemelt t�j�koztat�s �rdek�ben �n�ll� civil sajt�iroda m�k�dik, Roma Sajt�k�zpont n�ven. A kisebbs�gek sajt�j�t illet�en tov�bbi inform�ci�, hogy 1998-t�l kezd�d�en a szerb kisebbs�g hetilapja, a Srpske narodne novine c. �js�g az Interneten is olvashat�, 1999 elej�t�l a szlov�k kisebbs�g lapja, a �udov� noviny szint�n megjelenik a vil�gh�l�n is. A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny jelent�s anyagi t�mogat�s�val a Magyarorsz�gi Rom�nok Kultur�lis Sz�vets�ge hamarosan saj�t honlapon jelentkezik az �j t�megkommunik�ci�s k�zegben.

A magyarorsz�gi kisebbs�gek helyzet�r�l folyamatosan besz�mol� Magyar Telev�zi�, Duna Telev�zi� �s Magyar R�di� mellett a telep�l�si �nkorm�nyzatok, illetve m�s m�k�dtet�k tulajdon�ban l�v� m�di�k rendszeresen szolg�ltatnak kisebbs�gi anyanyelv� m�sort. Region�lis sug�rz�s� telev�zi�k adnak kisebbs�gi m�sort (pl. Zempl�n TV). Sz�mos helyi r�di�-, �s telev�zi� st�di� sug�roz kisebbs�gi ad�st (Gyula R�di�, Bajai K�z�ss�gi Telev�zi�, Csaba TV stb.).

A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny c�lp�ly�zatok �tj�n �szt�nzi a helyi kisebbs�gi m�dia m�k�dtet�s�t, a k�beltelev�zi�s anyanyelv� kisebbs�gi m�sorok k�sz�t�s�t �s sug�rz�s�t. C�lja a kisebbs�gek anyanyelv�nek elismertet�se a k�z�let valamennyi szintj�n. A K�zalap�tv�ny 1998-ban 15 milli� forintot biztos�tott e feladatok t�mogat�s�ra. A k�beltelev�zi�s anyanyelv� kisebbs�gi m�sorok k�sz�t�s�re �s sug�rz�s�ra 1998-ban meghirdetett p�ly�zat�ra t�bb, mint 30 helyi szerkeszt�s�g ny�jtott be t�mogat�si ig�nyt. Horv�t, n�met, rom�n, szlov�k, szerb anyanyelv�, illetve cig�ny kisebbs�gi telev�zi�s �s r�di�s m�sorok k�sz�t�s�re biztos�tott anyagi hozz�j�rul�st a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny �s 1999-es c�lp�ly�zatai k�z�tt is kiemelten kezeli e ter�let t�mogat�s�t (25. sz. mell�klet).