A nyelvhaszn�lat tekintet�ben a hazai 13 kisebbs�g h�rom nagyobb csoportra tagol�dik. Az els� �csoport� a cig�nys�g, melynek nagyobb h�nyada � mintegy 80 sz�zal�ka � magyar anyanyelv�. Itt a kisebbs�gen bel�li kisebbs�g nyelvhaszn�lati jellemz�i a m�sodik csoportba sorolj�k ezeket a k�z�ss�geket.

A m�sodik csoportba azok a kis l�tsz�m� kisebbs�gek tartoznak, amelyek k�z�ss�geihez az elm�lt �vtizedekben a kisebbs�g �sszl�tsz�m�hoz k�pest nagy ar�nyban �rkeztek az �n. �csal�di bev�ndorl�s� keret�ben az anyaorsz�gokb�l olyan, a kisebbs�g �let�be azonnal bekapcsol�d� szem�lyek, akik a magyar nyelvet nem, vagy csak minim�lis szinten ismerik (mint a lengyelek, �rm�nyek, ukr�nok). Ezekre a k�z�ss�gekre jellemz� az akt�v anyanyelv-haszn�lat mind a csal�di-, mind a k�z�letben. Eset�kben a nyelv �t�r�k�t�se ter�n v�rhat�ak probl�m�k. Az �n. vas�rnapi iskol�k csak a csal�dban megszerzett nyelvismeret elm�ly�t�s�t k�pesek szolg�lni, a nyelv iskolai elsaj�t�ttat�sa ter�n m�g nincsenek tapasztalatok. Az esetleges �jratanul�s ir�nti ig�ny ezen kisebbs�gek eset�ben m�g jellemz�en nem jelent meg, �m v�rhat�an a k�vetkez� gener�ci�k nyelvhaszn�lati szok�sai el fognak t�rni a most akt�v gener�ci��t�l.

A harmadik nagy csoportot a nagyobb l�tsz�m�, az orsz�g mai ter�let�n m�g az eredetorsz�gban lezajlott nyelv�j�t�si mozgalmak megjelen�se el�tt megtelepedett, �gy jellemz�en a nyelv archaikus nyelvj�r�si form�it besz�l� k�z�ss�gek alkotj�k (pl. a horv�tok, a szlov�kok, a szlov�nek). Ezek a kisebbs�gek nyelvileg j�r�szt asszimil�l�dtak, a m�ltban az anyanyelv haszn�lat�nak sz�nter�t a csal�d jelentette, m�ra m�r a csal�di anyanyelvhaszn�lat is a minim�lisra korl�toz�dik.

Ezekn�l a kisebbs�gekn�l az �nkorm�nyzatok l�trej�tte bizonyos, m�g csup�n korl�tozott hat�s� elmozdul�st jelentett a holtpontr�l. Az �nkorm�nyzatok er�fesz�t�sei, hogy el�rj�k az anyanyelv �rehabilit�ci�j�t�, vagyis hogy a kisebbs�gi nyelv � imm�r nem az archaikus t�jnyelv, hanem a kisebbs�g anyanemzet�nek irodalmi nyelve � megjelenjen a k�z�letben, hoztak bizonyos eredm�nyeket.

A kisebbs�gi csal�dok t�bbs�g�ben a nyelv �t�r�k�t�s�nek folyamata megszakadt, a magyar nyelv v�lt uralkod�v�. A kisebbs�gek �ltal besz�lt k�l�nb�z� t�jnyelvek nem k�pesek a folyamatos felfriss�l�sre, �gy szerep�k a t�rsadalmi kommunik�ci�ban egyre cs�kken. Az anyanyelv �t�r�k�t�s�ben fel�rt�kel�d�tt az iskola szerepe, megn�tt az oktat�si int�zm�nyek felel�ss�ge.

A nyelv �jratanul�s�t, a nyelvhaszn�lat el�tt �ll� t�r kisz�lesed�s�t eredm�nyezheti az oktat�sban foly� �talakul�s. A kisebbs�gi nyelvi �s irodalmi k�vetelm�nyek r�szletes kidolgoz�s�val, a pedag�gus-tov�bbk�pz�s k�telez�v� t�tel�vel megny�lt a lehet�s�g az iskolai nyelvoktat�s er�s�t�se el�tt. A helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok kisebbs�gi �s k�zoktat�si t�rv�nyben lefektetett v�lem�nyez�si �s egyet�rt�si jogos�tv�nyai garant�lhatj�k a kisebbs�gi nyelv oktat�s�nak v�delm�t.