A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

14. Nemzetk�zi kapcsolatrendszer, anyaorsz�gi, anyanemzeti kapcsolatok, partnerkapcsolatok

Nemzetk�zi kapcsolatrendszer

Az ut�bbi �vtized magyar kisebbs�gpolitik�ja nagy nemzetk�zi �rdekl�d�st v�ltott ki. A magyarorsz�gi kisebbs�gek helyzet�nek alakul�sa ir�nt megk�l�nb�ztetett figyelmet tan�s�tanak k�zvetlen szomsz�daink. A kisebbs�gekkel kapcsolatos int�zked�seinket �s azok hat�s�t folyamatosan �rt�kelik a nyugat-eur�pai demokr�ci�k �s a nemzetk�zi szervezetek is.

A magyarorsz�gi rendszerv�ltoz�st k�vet�en valamennyi hazai politikai er� egyet�rtett abban, hogy Magyarorsz�g �gy v�lhat a lehet� legr�videbb id�n bel�l stabil piacgazdas�gon alapul�, demokratikus berendezked�s�, az eur�pai �s a vil�ggazdas�gba szervesen bekapcsol�dni k�pes orsz�gg�, ha a lehet� legszorosabb kapcsolatokra t�rekszik az eur�pai �s euro-atlanti int�zm�nyekkel. Ennek szellem�ben fogalmazta meg a rendszerv�ltoz�st k�vet� mindh�rom magyar korm�ny els�dleges k�lpolitikai c�lk�nt az eur�pai �s euro-atlanti int�zm�nyekhez val� csatlakoz�st.

A magyar k�lpolitika a kezdetekt�l fogva �gy tekintett az EBESZ-re, az Eur�pai Uni�-ra, a NATO-ra, a Nyugat-Eur�pai Uni�-ra, az Eur�pa Tan�csra, a K�z�p-Eur�pai Kezdem�nyez�s int�zm�ny�re �s a Gazdas�gi Egy�ttm�k�d�si �s Fejleszt�si Szervezetre, mint egy egys�ges rendszer egym�st kieg�sz�t� r�szeire. Magyarorsz�g ez�rt t�rekedett a teljes jog� tags�g elnyer�s�re mindegyik szervezetben. Haz�nk 1975. augusztus 1. �ta vesz r�szt az Eur�pai Biztons�gi �s Egy�ttm�k�d�si �rtekezlet (EBE�), majd Eur�pai Biztons�gi �s Egy�ttm�k�d�si Szervezet (EBESZ) munk�j�ban, 1989. november 11-�n csatlakozott a K�z�p-Eur�pai Kezdem�nyez�shez, 1990. november 6-�n a t�rs�gb�l els�k�nt nyert teljes jog� felv�telt az Eur�pa Tan�csba, �s 1999. m�rcius 12. �ta tagja a NATO-nak.

Kapcsolatok nemzetk�zi szervezetekkel

- Egyes�lt Nemzetek Szervezete

Magyarorsz�g, amely 1955. december 14-e �ta tagja az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�nek, ratifik�lta az ENSZ emberi jogi t�m�ban sz�letett f�bb konvenci�it. Az Egyes�lt Nemzetek K�zgy�l�se �ltal elfogadott Polg�ri �s Politikai Jogok Nemzetk�zi Egyezs�gokm�ny�t a Magyar K�zt�rsas�gban az 1976. �vi 8. t�rv�nyerej� rendelet hirdette ki. Az Egyezs�gokm�ny 27. cikke kimondja, hogy a nemzeti, vall�si vagy nyelvi kisebbs�gekhez tartoz� szem�lyekt�l nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk m�s tagjaival egy�ttesen saj�t kult�r�juk legyen, hogy saj�t vall�sukat vallj�k, vagy hogy saj�t nyelv�ket haszn�lj�k.

A faji megk�l�nb�ztet�s valamennyi form�j�nak kik�sz�b�l�s�r�l sz�l� nemzetk�zi egyezm�ny (CERD) alapj�n beny�jtott legut�bbi magyarorsz�gi jelent�st 1996-ban �rt�kel� ENSZ Bizotts�g elismer�ssel ad�zott az identit�s meg�rz�s�t, a kultur�lis auton�mia biztos�t�s�t szem el�tt tart� magyar kisebbs�gpolitik�nak, �s �dv�z�lte a megfelel� jogszab�lyi �s int�zm�nyi h�tt�r kialak�t�s�t. Ugyanakkor aggodalm�t fejezte ki a cig�ny lakoss�g leszakad�sa �s a rom�kat s�jt� diszkrimin�ci�s �s er�szakos jelens�gek miatt. Sajn�latosnak �t�lt�k, hogy a kisebbs�gek l�tsz�m�ra vonatkoz�an, illetve az egyes ter�letek (oktat�s, foglalkoztat�s stb.) tekintet�ben nincsenek demogr�fiai �s statisztikai adatok.

- Eur�pai Biztons�gi �s Egy�ttm�k�d�si Szervezet

Az Eur�pai Biztons�gi �s Egy�ttm�k�d�si Szervezetben a kisebbs�gek probl�mak�re a hum�n dimenzi�beli egy�ttm�k�d�ssel, az emberi jogok �kosar�val� kapcsolatos. Magyarorsz�g is osztja a szervezetnek a nemzeti kisebbs�gek k�rd�s�vel kapcsolatos �ll�spontj�t, mely szerint a kisebbs�gek probl�m�ja az esetek t�lnyom� r�sz�ben politikai k�rd�s, amelyet nem lehet csup�n a szoci�lis, jogi, gazdas�gi aspektusra korl�tozni. �r�mmel �dv�z�lj�k, hogy az EBESZ nemcsak a kisebbs�gi jogok elismertet�s�n f�radozik, hanem a lehets�ges konfliktusok megel�z�s�n is. Ebb�l a szempontb�l volt jelent�s l�p�s 1992-ben a nemzeti kisebbs�gi f�biztos int�zm�ny�nek l�trehoz�sa.

Az elm�lt �vekben j� egy�ttm�k�d�s alakult ki a magyar korm�ny �s az EBESZ nemzeti kisebbs�gi f�biztosa k�z�tt. Max van der Stoel, illetve tan�csad�i a magyarorsz�gi szlov�kok helyzet�t vizsg�lva t�bb alkalommal felkerest�k Magyarorsz�got. A f�biztos figyelme az ut�bbi id�ben a k�z�p-kelet-eur�pai t�rs�gben �l� cig�nys�g helyzete fel� fordult.

Haz�nk rendszeresen k�pviselteti mag�t az EBESZ hum�n dimenzi�s v�grehajt�si tal�lkoz�j�n, �gy a legut�bbi, 1998. okt�beri vars�i tal�lkoz�n is, amelyen az 54 EBESZ-tag�llam k�l�gyi �s m�s t�rcabeli tisztvisel�i adtak sz�mot az emberi jogi �s hum�n dimenzi�s k�telezetts�gek hazai v�grehajt�s�r�l, megv�laszolva adott esetben a partner�llamok, illetve a nem-korm�nyzati szervezetek k�pvisel�inek k�rd�seit vagy b�r�l� megjegyz�seit. E f�rumokon Magyarorsz�g emberi jogi meg�t�l�se kedvez� volt. Pozit�v �rt�kel�st kapott Magyarorsz�g t�bbek k�z�tt a szabad �s igazs�gos v�laszt�sokkal kapcsolatos gyakorlat��rt, a sajt�szabads�g �rv�nyes�l�s��rt.

Az EBESZ 1998. okt�beri sv�jci nemzetk�zi konferenci�j�n, amely a �Korm�nyz�s �s R�szv�tel: a M�ss�g Integr�l�sa� c�met viselte, a Kisebbs�gi Hivatal eln�ke el�ad�st tartott a nemzeti �s etnikai kisebbs�gek Eur�p�ban egyed�l�ll� �nkorm�nyzati rendszer�r�l.

- Eur�pa Tan�cs

Az Eur�pa Tan�cs egyik f� t�rekv�se, hogy v�laszokat pr�b�ljon adni a kelet- �s k�z�p-eur�pai t�rs�g specifikus probl�m�ira. Sz�mos ter�leten sikeresnek is bizonyult ezen er�fesz�t�seiben. Ezek k�z�l az egyik legfontosabb eredm�nyk�nt �rt�kelj�k a kisebbs�gek v�delm�nek biztos�t�sa �rdek�ben kifejtett tev�kenys�g�t. Az Eur�pa Tan�cs t�bb szinten is reag�lt erre a k�nyes k�rd�sre. Normaalkot� tev�kenys�ge keret�ben �ltal�nosan elismert szab�lyokat fogalmazott meg, melyeket els�sorban a Nemzeti Kisebbs�gek V�delm�r�l sz�l� Keretegyezm�ny �s a Region�lis vagy Kisebbs�gi Nyelvek Eur�pai Chart�ja foglalnak magukban. Sz�mos magyar projekt nyert t�mogat�st az Eur�pa Tan�cs �n. Bizalomer�s�t� Programj�hoz beny�jtott p�ly�zattal, melyek a kisebbs�g �s t�bbs�g k�z�tti viszony jav�t�s�t c�lozt�k.

Az Eur�pa Tan�csnak az Emberi jogok �s az alapvet� szabads�gok v�delm�r�l sz�l�, R�m�ban, 1950. november 4-�n kelt Egyezm�ny�t �s az ahhoz tartoz� nyolc kieg�sz�t� jegyz�k�nyvet Magyarorsz�g 1992. november 5-�n ratifik�lta, az 1993. �vi XXXI. t�rv�ny hirdette ki. Ennek megfelel�en az egy�nek 1992. november 5-t�l kezd�d�en ny�jthatnak be k�relmet az Emberi Jogok Eur�pai Bizotts�g�hoz, illetve B�r�s�g�hoz. A Bizotts�g, illetve a B�r�s�g eddig huszonhat k�relmet k�ld�tt meg a Korm�nynak �szrev�telez�s v�gett, amelyek k�z�l egyik sem alapult a nemzeti vagy etnikai kisebbs�ghez tartoz�s miatti megk�l�nb�ztet�sen.

Magyarorsz�g ir�nyad�nak tekinti az Eur�pa Tan�cs Parlamenti K�zgy�l�s�nek 1201. sz. aj�nl�s�t, amely a magyar-rom�n �s a magyar-szlov�k alapszerz�d�sbe is beemel�sre ker�lt.

Az Eur�pa Tan�cs keret�ben m�k�d� ECRI (Eur�pai Bizotts�g a Rasszizmus �s Intolerancia Ellen) Magyarorsz�gr�l sz�l�, 1997-ben kiadott orsz�gjelent�se szerint a nemzeti �s etnikai kisebbs�gek jogair�l sz�l� t�rv�nyben haz�nk �dv�zlend� m�don elismerte az orsz�gban �l� nemzeti, etnikai kisebbs�geket, azok kollekt�v �s egy�ni jogait. Az ECRI �dv�zli tov�bb� a parlamenti biztosok, els�sorban a kisebbs�gi ombudsman megv�laszt�s�t annak �rdek�ben, hogy biztos�ts�k a t�rv�ny el��r�sainak megfelel� v�grehajt�s�t. A CERD-jelent�shez f�z�tt megjegyz�sekhez hasonl�an az ECRI is felh�vja a figyelmet a megb�zhat� statisztik�k sz�ks�gess�g�re. A magyar korm�ny elismer�st kapott, ami�rt felismerte a kisebbs�gi k�rd�s korm�nyzati kezel�s�nek fontoss�g�t, s ezt szervezeti strukt�r�j�ban is megjelen�tette. A jelent�s elismeri a Kisebbs�gi Hivatal munk�j�t, mivel e szervezet valamennyi ter�leten fontos szerepet j�tszik a teend�k kezdem�nyez�s�ben �s koordin�l�s�ban, az adatgy�jt�sben, a politik�k hat�konys�g�nak ellen�rz�s�ben �s �rt�kel�s�ben, valamint a politikai aj�nl�sok kidolgoz�s�ban.

Az ECRI jelent�s meg�llap�tja, hogy Magyarorsz�g tudat�ban van a cig�nys�g probl�m�inak, s sz�mos ter�leten � lak�s, oktat�s, foglalkoztat�s, stb. � tiszteletre m�lt� er�fesz�t�seket tesz a helyzet jav�t�s�ra, valamint a cig�nys�got �rt faji diszkrimin�ci� kivizsg�l�s�ra �s cs�kkent�s�re.

1995-ben haz�nk az els�k k�z�tt ratifik�lta a kisebbs�gv�delem ter�let�n kidolgozott k�t legfontosabb eur�pai egyezm�nyt, az Eur�pa Tan�cs Nemzeti Kisebbs�gek V�delm�r�l sz�l� Keretegyezm�ny�t �s a Region�lis vagy Kisebbs�gi Nyelvek Eur�pai Chart�j�t. Jelenleg Magyarorsz�g az egyetlen olyan orsz�g a t�z t�rsult kelet- �s k�z�p-eur�pai orsz�g k�z�tt, amely mindk�t egyezm�nyt ratifik�lta.

A Keretegyezm�ny nem jogokat, hanem elveket fogalmaz meg. Elnevez�s�ben is t�kr�z�d�en csak a kereteit jel�li ki az eur�pai kisebbs�gv�delmi rendszernek. T�g teret biztos�t a csatlakoz� �llamoknak arra, hogyan k�v�nj�k megval�s�tani ezeket az elveket.

A Nyelvi Charta a kisebbs�gi nyelveknek az oktat�sban, a b�r�s�gok el�tt, a k�zigazgat�sban, a t�megt�j�koztat�si eszk�z�kben, a gazdas�gi, a kultur�lis �s a t�rsadalmi �letben val� haszn�lat�r�l rendelkezik. Az orsz�g gazdas�gi lehet�s�geivel �sszhangban, a 35/1995. (IV.7.) sz. Orsz�ggy�l�si hat�rozatban Magyarorsz�g egyel�re csup�n hat kisebbs�gi nyelv (horv�t, n�met, rom�n, szerb, szlov�k, szlov�n) vonatkoz�s�ban v�llalta, hogy a fent felsorolt ter�leteken garant�lja, �szt�nzi, megengedi vagy b�tor�tja a kisebbs�gi nyelvhaszn�latot.

A sz�ks�ges ratifik�ci�k el�r�s�vel a Keretegyezm�ny 1998. febru�r 1-�n, a Nyelvi Charta pedig 1998. m�rcius 1-�n l�pett hat�lyba. A Magyar K�zt�rsas�g az egyezm�nyekben foglalt el��r�soknak megfelel�en 1999 elej�n elk�sz�tette a k�t egyezm�ny v�grehajt�s�nak �rt�kel�s�hez sz�ks�ges orsz�gjelent�seket, amelyeket a Korm�ny megt�rgyalt �s elfogadott, valamint elfogadta mindk�t egyezm�ny t�rv�nyben t�rt�n� kihirdet�s�re vonatkoz� el�terjeszt�st.

A hat�lybal�p�st k�vet�en haz�nknak mindk�t nemzetk�zi egyezm�nyt be kell illesztenie jogrendj�be �s t�rv�nyben kell kihirdetnie. Az ezzel kapcsolatos munka jelenleg folyik.

Az elm�lt �vekben igyekezt�nk minden szinten er�s�teni kapcsolatainkat az ET-vel, amely sz�mos kisebbs�gv�delmi t�m�j� magyar kezdem�nyez�shez adott szakmai �s anyagi t�mogat�st. Az egy�ttm�k�d�sek k�z�l az egyik legjelent�sebb a Kisebbs�gi Hivatal �ltal kezdem�nyezett korm�nyzati p�rbesz�d szak�rt�i szint� elind�t�sa volt a k�z�p- �s kelet-eur�pai t�rs�gben. Az Eur�pa Tan�cs �s az Eur�pai Uni� PHARE programja �ltal ind�tott, tizenh�t orsz�gra kiterjed� projekt (1996-1998.) keret�ben, illetve annak el�k�sz�t�s�re (1994-1995.) a kisebbs�gi korm�nyhivatalok �sszesen �t plen�ris tan�cskoz�son tal�lkoztak (ebb�l k�t konferenci�nak Budapest adott otthont). Az Eur�pa Tan�cs Kisebbs�gi Oszt�lya �ltal vezetett program keret�ben sz�mos tanulm�ny�tra �s tematikus szemin�riumra is sor ker�lt (k�zt�k a Kisebbs�gek �s a m�dia t�m�j� szemin�rium 1997 tavasz�n szint�n Budapesten ker�lt megrendez�sre).

Az Eur�pa Tan�cs Kisebbs�gi Oszt�ly�nak koordin�l�s�val �s az Eur�pai Uni� t�mogat�s�val a k�zelj�v�ben v�rhat�an �j k�z�p- �s kelet-eur�pai program indul. A programban a m�lyebb kapcsolatok kialak�t�sa a c�l: a plen�ris �l�sek mellett nagyobb hangs�ly ker�l a region�lis vagy szubregion�lis tal�lkoz�kra, a csup�n k�t vagy h�rom partnert bevon� projektmunk�ra �s k�pz�sekre. 1999 v�g�n el�rel�that�an Magyarorsz�g lesz a h�zigazd�ja egy �jabb konferenci�nak, amely a hat�rokon �tny�l� telev�zi�z�snak �s r�di�z�snak a kisebbs�gek �let�ben bet�lt�tt szerep�t fogja vizsg�lni.

Az Eur�pa Tan�cs Cig�ny�gyi Koordin�ci�s Csoportja �vek �ta kiemelt figyelemmel k�veti a magyar korm�ny komplex megk�zel�t�st alkalmaz� cig�nypolitik�j�t. 1996. �s 1998. k�z�tt az Eur�pa Tan�cs t�mogat�s�val �s r�szv�tel�vel Budapest n�gy konferenci�nak is otthont adott a cig�nys�g t�rsadalmi integr�ci�j�val, a d�nt�shozatali mechanizmusokba val� bekapcsol�d�si lehet�s�geivel, �nkorm�nyzataival, illetve a hossz�t�v� korm�nyzati strat�gia kialak�t�s�val kapcsolatos k�rd�sek �ttekint�s�re.

Az Eur�pa Tan�cs Migr�ci�s Bizotts�ga mellett m�k�d�, roma k�rd�sekkel foglalkoz� munkacsoport munk�j�ban 1997. �ta r�szt vesz egy f�ggetlen magyarorsz�gi szak�rt�.

- Eur�pai Uni�

Az Eur�pai Uni� a kisebbs�gi k�rd�sben nem alak�tott ki saj�t egys�ges jogszab�lyokat. A k�z�ss�gi v�vm�nyokat, amelyekhez a bel�p�s �rdek�ben a jel�lt �llamoknak csatlakozniuk kell, azok az eur�pai (Eur�pa tan�csi) dokumentumok jelentik, amelyek az emberi �s kisebbs�gi jogok v�delm�re sz�lettek.

A csatlakoz�s folyamat�ban k�l�nbs�get kell tenni a gazdas�gi �s politikai dimenzi� �s k�vetelm�nyrendszer k�z�tt. Az int�zm�nyi �s gazdas�gi krit�riumok teljes�t�s�t az Eur�pai Uni� folyamat�ban n�zi, ebb�l k�vetkez�en bizonyos krit�riumok teljes�t�se a csatlakoz�s pillanat�n�l k�s�bbre is v�llalhat�. A politikai krit�riumok teljes�t�se ezzel szemben el�felt�tel, ami al�l felment�s nem adhat�. A tagg� v�l�s felt�teleinek els� nagy csoportj�t a politikai felt�telek jelentik. A jelentkez� �llamoknak biztos�taniuk kell a demokratikus int�zm�nyek stabilit�s�t, a jog�llamis�got, az emberi jogok �s a kisebbs�gi jogok tisztelet�t �s v�delm�t.

Az 1997-ben k�zreadott Agenda 2000 c. dokumentum tartalmazza az Eur�pai Bizotts�g v�lem�ny�t Magyarorsz�gnak az Eur�pai Uni�ba t�rt�nt jelentkez�s�r�l. A politikai felt�teleknek t�rt�n� megfelel�s vizsg�lat�n�l a dokumentum meg�llap�tja, hogy az alapvet� jogok betart�s�t illet�en nincs l�nyegi probl�ma. A demokratikus int�zm�nyek m�k�d�se z�kken�mentes, a v�laszt�sok szabadon �s tisztess�ges k�r�lm�nyek k�z�tt zajlanak, a b�r�s�gok f�ggetlenek, az igazs�gszolg�ltat�s hozz�f�rhet�s�ge garant�lt, a polg�ri, politikai, gazdas�gi, szoci�lis, kultur�lis �s kisebbs�gi jogok biztos�tottak. A megfogalmaz�s szerint �Magyarorsz�g mag�n hordozza a biztos int�zm�nyi h�tt�rrel rendelkez� demokr�cia jegyeit, amelyek biztos�tj�k a jog�llamis�got, az emberi jogokat, valamint a kisebbs�gek tiszteletben tart�s�t �s v�delm�t�.

Az orsz�gv�lem�ny kisebbs�gi jogokkal �s kisebbs�gv�delemmel foglalkoz� fejezete ugyanakkor megeml�ti, hogy a fenti eredm�nyek mellett a magyarorsz�gi cig�nys�g gyakran igen s�lyos gondokkal k�zd �s helyzete sz�mos probl�m�t vet fel. Annak ellen�re, hogy a cig�nys�g iskol�zotts�gi mutat�i javultak, a roma �s nem-roma lakoss�g k�z�tti es�lyegyenl�tlens�g n�vekedett. Az Eur�pai Uni� Csatlakoz�si Partners�g c. 1998-as dokumentuma a cig�nys�ggal kapcsolatos probl�m�k kezel�s�t szint�n k�z�pt�von fontos priorit�snak tekinti. Az Eur�pai Bizotts�g 1998-ban ism�telten jelent�st k�sz�tett az Eur�pai Tan�cs r�sz�re a csatlakozni k�v�n� orsz�gok el�rehalad�s�r�l. A jelent�s meg�llap�tja, hogy az emberi jogok �s a kisebbs�gv�delem ter�let�n Magyarorsz�g megfelel a Koppenh�g�ban megfogalmazott politikai krit�riumoknak. M�ltat�an sz�l a cig�nys�g �letk�r�lm�nyeinek jav�t�s�ra 1997-ben elfogadott k�z�pt�v� int�zked�scsomagr�l, ugyanakkor felh�vja a figyelmet arra, hogy folytatni kell a rom�k helyzet�nek jav�t�s�ra tett er�fesz�t�seket. E k�vetelm�ny az �j Korm�ny k�z�pt�v� int�zked�scsomagj�nak 1999. �prilisi elfogad�s�val megval�sul.

Az Eur�pai Uni� a maga eszk�zeivel, �gy p�ld�ul a PHARE t�mogat�s lehet�s�g�vel seg�ti a helyzet jav�t�s�t ezen a ter�leten is. Inform�ci�ink szerint az Oktat�si Miniszt�rium �s a Szoci�lis �s Csal�d�gyi Miniszt�rium �ltal beny�jtott p�ly�zatok mellett sz�vesen t�mogatn�nak a probl�ma megold�s�t komplex m�don c�lz� programot is, ez�rt a Korm�ny tervezi egy ilyen program miel�bbi beind�t�s�t, kapcsol�dva a k�z�pt�v� program c�lkit�z�seihez.

Az Eur�pai Uni� Leonardo da Vinci elnevez�s� programj�nak keret�ben, t�bb nemzetk�zi partnerszervezettel egy�ttm�k�dve, Magyarorsz�g r�sz�r�l h�rom, a korm�nyzati �s fels�oktat�si szektort, illetve a civil szf�r�t k�pvisel� szervezet dolgozik egy speci�lis antidiszkrimin�ci�s projekt megval�s�t�s�n.

- K�z�p-Eur�pai Kezdem�nyez�s

A region�lis egy�ttm�k�d�s jelent�s�ge napjainkban fel�rt�kel�dik. A K�z�p-Eur�pai Kezdem�nyez�s olyan egyed�l�ll� f�rumot jelent, amely alkalmas a t�rs�g specifikus probl�m�i megvitat�s�ra, bizonyos k�rd�sekben k�z�s �ll�spontok kialak�t�s�ra �s k�pviselet�re. A Magyar K�zt�rsas�g r�szt vesz a KEK Kisebbs�gv�delmi Munkabizotts�ga munk�j�ban. R�szese a K�z�p-Eur�pai Kezdem�nyez�s Kisebbs�gv�delmi Okm�ny�nak (1996. �prilis 30.). Ez az �n. "instrumentum" jogilag nem k�telez� erej� dokumentum, al��r�sa ink�bb politikai sz�nd�knyilatkozatk�nt �rt�kelhet�, b�r sz�mos olyan jogot is felsorol, amelyet az �llamok m�sutt, p�ld�ul az Eur�pa Tan�cs Kisebbs�gv�delmi Keretegyezm�ny�ben m�r elismertek. A Kisebbs�gv�delmi Munkabizotts�g tan�cskoz�s�nak 1997-ben Budapest adott otthont.

- Kisebbs�gv�delemmel foglalkoz� nem-korm�nyzati nemzetk�zi szervezetek

Az Egyes�lt �llamokban sz�kel�, Project on Ethnic Relations elnevez�s� nemzetk�zi nem-korm�nyzati szervezet 1997-ben az Eur�pa Tan�ccsal �s a Kisebbs�gi Hivatallal egy�ttm�k�dve konferenci�t szervezett a cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzatok m�k�d�s�nek tapasztalatair�l. A konferenci�r�l kiadv�nyt is megjelentettek.

T�bb kisebbs�gi szervezet tagja az Eur�pai N�pcsoportok F�der�lis Uni�j�nak (FUEV), amely a nemzetk�zi kisebbs�gv�delem egyik jelent�s nem-korm�nyzati szervezetek�nt konzultat�v st�tusszal rendelkezik az ENSZ-n�l �s az Eur�pa Tan�csn�l.

Egy�b nemzetk�zi kapcsolatok

A Magyar K�zt�rsas�g kisebbs�gpolitik�j�nak nemzetk�zi elismerts�g�t jelzi a vil�g legk�l�nf�l�bb orsz�gaib�l �rkez� nagysz�m� �rdekl�d�s. 1997 �s 1998 folyam�n t�bbek k�z�tt �sztorsz�gi, azerbajdzs�ni, rom�niai, szlov�kiai, maced�niai �s d�l-afrikai korm�nydeleg�ci�k �rkeztek haz�nkba 5-7 napos tanulm�ny�tra a magyar kisebbs�gv�delmi politikai int�zked�sek �s int�zm�nyrendszer megismer�s�re. A Magyarorsz�gra akkredit�lt k�lk�pviseletek �rdekl�d� diplomat�i t�bb alkalommal is terepl�togat�son ismerkedtek a kisebbs�gi �nkorm�nyzati rendszerrel. 1997-ben a Kanadai �r�ks�g Miniszt�rium�val k�z�sen kisebbs�gi k�pz�si m�helyre ker�lt sor n�gy hazai miniszt�rium tisztvisel�i sz�m�ra. A hazai kisebbs�gek k�pvisel�i a korm�nyzat �ltal szervezett olaszorsz�gi tanulm�ny�ton ismerkedhettek a d�l-tiroli n�met kisebbs�g auton�mi�j�nak k�rd�seivel.

1998-ban a magyarorsz�gi rom�k kanadai kiv�ndorl�s�nak aggodalmakat kiv�lt� fokoz�d�sa miatt szoros egy�ttm�k�d�s alakult ki a Korm�ny illet�kes miniszt�riumai �s hivatalai, az Orsz�gos Cig�ny �nkorm�nyzat illetve a budapesti Kanadai Nagyk�vets�g k�z�tt. A magyar Korm�ny mindent elk�vetett �s elk�vet az�rt, hogy a kanadai Bev�ndorl�si �s Menek�lt�gyi Test�let ne egyoldal� t�j�koztat�s alapj�n form�ljon k�pet a magyarorsz�gi helyzetr�l.

Anyaorsz�gi kapcsolatok

A Magyar K�zt�rsas�g Korm�nya �dv�zlend�nek tartja, ha az anyaorsz�gok hozz�j�rulnak a haz�nkban �l� kisebbs�geik nyelvi �s kultur�lis identit�s�nak er�s�t�s�hez, illetve kifejezi t�rekv�s�t arra, hogy a kisebbs�gek h�dk�nt szolg�ljanak Magyarorsz�g �s anyanemzet�k k�z�tt.

A Korm�ny t�rekedni k�v�n a term�szetes f�ldrajzi, gazdas�gi �s t�rt�nelmi t�jegys�gek szerep�nek n�vel�s�re. Programj�ban k�l�n�s hangs�lyt kap a hat�r menti t�rs�gekben jelentkez�, re�lis ig�nyeket kiel�g�t�, hat�rokon �tny�l� region�lis gazdas�gpolitika kialak�t�sa, amire a szakmai kamar�k, egyes�letek, sz�vets�gek, �nkorm�nyzatok bevon�s�val ker�lhet sor. A region�lis egy�ttm�k�d�s er�s�t�se �s az ebben rejl� lehet�s�gek fokozott kihaszn�l�sa ugyanis jelent�s m�rt�kben cs�kkentheti az abb�l fakad� neh�zs�geket �s fesz�lts�geket, hogy a t�rs�g orsz�gai elt�r� id�pontban v�lnak az euro-atlanti szervezetek, �gy a NATO �s az Eur�pai Uni� tagj�v�.

A magyar Korm�ny region�lis politik�j�nak alapvet� c�lja a k�z�p- �s kelet-eur�pai stabilit�s er�s�t�se. A Korm�ny a k�z�p-eur�pai r�gi�n bel�li egy�ttm�k�d�st min�s�gileg �j szintre k�v�nja emelni. Abb�l indul ki, hogy a k�z�p-eur�pai t�rs�g orsz�gai k�z�tti egy�ttm�k�d�s elm�ly�t�se, a nemzeti kisebbs�gek helyzet�nek az eur�pai gyakorlatnak megfelel� rendez�se, �s az euro-atlanti integr�ci� egym�ssal nem ellent�tesek, hanem egym�st k�lcs�n�sen seg�tik �s er�s�tik. Ennek megfelel�en a Korm�ny minden lehets�ges eszk�zt ig�nybe vesz annak �rdek�ben, hogy haz�nk euro-atlanti integr�ci�j�b�l fakad� gazdas�gi �s politikai el�ny�kb�l a t�rs�g m�s orsz�gai is r�szes�ljenek. Az �llamok k�z�tti j�szomsz�ds�gra, bar�ti kapcsolatokra �s egy�ttm�k�d�sre t�rekv�s sz�nd�ka t�kr�z�dik abban, hogy a t�bboldal� nemzetk�zi egyezm�nyekhez val� csatlakoz�s mellett a Magyar K�zt�rsas�g sz�mos magyarorsz�gi kisebbs�g anyaorsz�g�val is k�toldal� egyezm�nyeket �s szerz�d�seket k�t�tt. A rendszerv�ltoz�s �ta �rz�kelhet� Magyarorsz�g t�rekv�se arra, hogy a magyarorsz�gi kisebbs�gek anyaorsz�gaival olyan egyezm�nyeket k�ss�n, amelyek a k�t �llamban �l� kisebbs�gek v�delm�t garant�lj�k. Ez egyes esetekben a k�t �llam k�z�tti alapszerz�d�s r�sz�t k�pezi (Szlov�kia, Rom�nia), m�s esetekben k�l�n kisebbs�gv�delmi nyilatkozat vagy meg�llapod�s form�j�t is �lti (Ukrajna, Szlov�nia, N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g, Horv�torsz�g) (29. sz. mell�klet). Az egyezm�nyekben foglaltaknak megfelel�en � utols�k�nt 1999. janu�rj�ban a magyar-szlov�k viszonylatban is � korm�nyk�zi kisebbs�gi vegyesbizotts�gok alakultak meg. (A n�met kisebbs�g �rdek�ben a Magyar-N�met Kultur�lis Vegyesbizotts�g tev�kenykedik, amelyben a magyarorsz�gi n�met kisebbs�g �s a n�met nyelv tan�t�s�nak t�mogat�s�ra �lland� albizotts�got hoztak l�tre.)

A kisebbs�gi vegyesbizotts�gok c�lja a kisebbs�gek k�r�ben felmer�l� id�szer� k�rd�sek megvitat�sa, az egyezm�nyb�l ered� k�telezetts�gek megval�sul�s�nak �rt�kel�se, illetve aj�nl�sok k�sz�t�se saj�t korm�nyaik sz�m�ra. A bizotts�goknak nincs hat�sk�r�k arra, hogy k�telezetts�geket �llap�tsanak meg. Munk�jukban mindegyik esetben r�szt vesznek az �rintett kisebbs�g k�pvisel�i is. Az ukr�n-magyar kapcsolatok ter�let�n nem csak korm�nyk�zi kisebbs�gv�delmi bizotts�g, hanem egy parlamentk�zi vegyesbizotts�g is foglalkozik a k�t orsz�gban �l� ukr�n, illetve magyar kisebbs�g helyzet�vel.

A Magyar K�zt�rsas�g a Nemzeti Kisebbs�gek V�delm�r�l sz�l� Keretegyezm�nyben k�telezetts�get v�llalt arra, hogy nem akad�lyozza a nemzeti kisebbs�gekhez tartoz� szem�lyeket azon joguk gyakorl�s�ban, hogy szabadon �s b�k�sen hat�rokon �tny�l� kapcsolatokat hozzanak l�tre �s tartsanak fenn olyan szem�lyekkel, akikkel etnikai, kultur�lis, nyelvi �s vall�si identit�sukban osztoznak, vagy kultur�lis �r�ks�g�k k�z�s. A Kisebbs�gi t�rv�ny pedig kimondja, hogy a kisebbs�ghez tartoz� szem�lyeknek joguk van arra, hogy kapcsolatot tartsanak mind anyaorsz�guk �s nyelvnemzet�k �llami �s k�z�ss�gi int�zm�nyeivel, mind a m�s orsz�gokban �l� kisebbs�gekkel.

A telep�l�si �s helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok jogai k�z�tt szerepel a kapcsolattart�s b�rmely kisebbs�gi szervezettel, egyes�lettel, ide�rtve az egy�ttm�k�d�si meg�llapod�sok k�t�s�t is. A kisebbs�gi szervezetek k�zm�vel�d�si tev�kenys�get folytathatnak, erre � jogszab�lyok keretei k�z�tt � int�zm�nyeket hozhatnak l�tre, amelyek nemzetk�zi kapcsolatokat tarthatnak fenn. Az MTA RKK Dun�nt�li Tudom�nyos Int�zete 1998. �vi felm�r�se szerint az orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzatok tev�kenys�g�nek egyik legfontosabb ter�lete az anyaorsz�gi kapcsolatok fejleszt�se volt.

A kedvez� jogszab�lyi h�tt�rnek, illetve az �nkorm�nyzatok �s a kisebbs�gi civil szervezetek fokoz�d� aktivit�s�nak eredm�nyek�ppen az ut�bbi �vekben vir�gz�snak indultak a kisebbs�gek �s anyaorsz�gaik k�z�tti kapcsolatok, ezek a k�z�s fenntart�s� iskola m�k�dtet�s�t�l kezdve, az ifj�s�gi cser�ken, oktat�si �s kultur�lis egy�ttm�k�d�sen �t a telep�l�sek k�z�tti testv�rkapcsolatokig �s a k�t orsz�got �sszek�t� �zleti v�llalkoz�sokig v�ltozatos form�kban val�sulnak meg. Egyes esetekben a kisebbs�gek orsz�gos �nkorm�nyzata �s az anyaorsz�g egyes miniszt�riumai k�z�tt m�r rendszeres munkakapcsolat is kialakult.