A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j
�nius2. A kisebbs�gi �nkorm�nyzatok
Kisebbs�gi �nkorm�nyzatis�g
A Kisebbs�gi t�rv�ny nemzetk�zi viszonylatban is egyedi, saj�tos megold�st alkalmazott: �tv�zte a helyi �nkorm�nyzati v�laszt�sokon legitim�lt, k�zjogi st�tussal rendelkez� �nkorm�nyzatot a kisebbs�gek sz�tsz�rt letelepedetts�g�vel, azaz a tipikusan ter�leti auton�mi�hoz k�t�d� form�t az eleddig alapvet�en egy�ni jogok biztos�t�s�t megalapoz� leteleped�si saj�toss�gokkal. Ez nem kis r�szben azon sz�nd�knak is k�sz�nhet� volt, hogy
a kisebbs�gek magyarorsz�gi sz�mar�ny�hoz viszony�tva k�ts�gtelen�l nagyvonal� megold�s k�vethet� p�ldak�nt is �llja meg a hely�t. Ugyanakkor a t�rv�ny utat nyitott a t�nyleges ter�leti auton�mi�nak is, azzal, hogy kisebbs�gi telep�l�si �nkorm�nyzat l�trehoz�s�ra ad lehet�s�get.A kisebbs�gi �nkorm�nyzati rendszer ki�p�t�s�vel a Magyarorsz�gon �l� kisebbs�gek jogot szereztek arra, hogy legitim m�don integr�l�djanak az �nkorm�nyzati rendszerbe annak �rdek�ben, hogy a helyi �rdek� k�z�gyek int�z�se sor�n �rv�nyes�ljenek az adott telep�l�sen �l� nemzeti, etnikai kisebbs�gek jogai.
A n�pszuverenit�s megval�s�t�jak�nt l�trej�tt kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�m�ra a kultur�lis auton�mia megnyilv�nul�s�t jelenti, hogy t�rv�ny biztos�tja azt a jogot, hogy saj�t hat�sk
�r�kben �n�ll�an d�nthetnek int�zm�nyalap�t�s, �tv�tel, fenntart�s k�rd�s�ben, k�l�n�sen a helyi k�zoktat�s, helyi �rott �s elektronikus m�dia, hagyom�ny�pol�s, k�zm�vel�d�s ter�let�n.A kisebbs�gi �nazonoss�g meg�rz�s�hez elengedhetetlen�l sz�ks�ges d�nt�sek k�r�ben hozand� telep�l�si �nkorm�nyzati rendeletek megalkot�s�hoz a helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok egyet�rt�se sz�ks�ges. Egyet�rt�s hi�ny�ban a telep�l�si �nkorm�nyzatok e k�rd�sk�rben jogszer�en d�nt�st nem hozhatnak.
Az �llam t�rv�nyess�gi ellen�rz�se garant�lja, hogy e jogokat az adott kisebbs�gek megfelel�en gyakorolhatj�k. A helyi �nkorm�nyzatokr�l sz�l� 1990. �vi LXV. t�rv�ny 98. �-a �rtelm�ben a t�rv�nyess�gi ellen�rz�s a f�v�rosi, megyei k�zigazgat�si hivatalok k�telezetts�ge. A t�rv�nyess�g
i ellen�rz�s k�r�ben a k�zigazgat�si hivatalok olyan jogos�tv�nyokkal rendelkeznek, amelyek gyakorl�s�val biztos�thatj�k a kisebbs�gek sz�m�ra particip�ci�s jogaik �rv�nyes�l�s�t. T�rv�nys�rt�nek min�s�theti ugyanis a k�zigazgat�si hivatal azon k�pvisel�test�leti d�nt�seket, amelyek meghozatal�n�l nem �lhetett az �rintett kisebbs�gi �nkorm�nyzat particip�ci�s jog�val.A helyi szint� kisebbs�gi �nkorm�nyzatok l�trej�tt�vel az elm�lt �vekben egyre jobban kikrist�lyosodott, hogy a kisebbs�gi jogok �rv�nyes�t�s�ben a telep�l�si �nkorm�nyzatok hivatott partnerei a kisebbs�gi �nkorm�nyzatok, amelyek a k�l�nb�z� �rt�krendek, az egym�st�l elt�r� �rdekek avatott �s hiteles megjelen�t�i. A telep�l�sek �let�t gazdag�tja az adott kisebbs�gi kult�r�k egym�s mellett �l�se
. Ezek megjelen�t�s�ben ny�jt nagy m�rt�kben seg�ts�get a kisebbs�gi �nkorm�nyzati rendszer.Az orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzatok hivatottak ell�tni az �ltaluk k�pviselt kisebbs�gek orsz�gos, valamint region�lis k�pviseleteinek v�delm�t. Kiemelten l�nyeges
jogos�tv�nyukkal �lhetnek akkor, amikor kultur�lis auton�mi�juk megteremt�se �rdek�ben int�zm�nyeket hozhatnak l�tre �s �sszehangolhatj�k az �rintett int�zm�nyek m�k�d�s�t. M�g a helyi szint� kisebbs�gi �nkorm�nyzatok a telep�l�si �nkorm�nyzatok partnerei, az orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzatok a t�rv�nyhoz�s partnereik�nt nyilv�n�tanak v�lem�nyt az �ltaluk k�pviselt kisebbs�geket e min�s�g�kben �rint� jogszab�ly-tervezetekr�l.A Kisebbs�gi t�rv�ny sz�les k�rben hat�rozza meg a helyi �s az orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzatok feladat�t, hat�sk�r�t. E hat�sk�r�k gyakorl�s�hoz az �llam k�lts�gvet�si t�mogat�st biztos�t.
A besz�mol�si id�szakban befejez�d�tt az orsz�gos �nkorm�nyzatok sz�kh�zhoz juttat�s�val kapcsolatos korm�nyzati feladat. Valamennyi, az el�z� v�laszt�si ciklusban l�trej�tt orsz�gos �nkorm�nyzat megfelel� sz�kh�zzal rendelkezik, amely biztos�tja sz�mukra a m�k�d�shez sz�ks�ges alapvet� felt�teleket.
A helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok m�k�d�si felt�teleinek biztos�t�s�ra a telep�l�si �nkorm�nyzatok
hivatottak.A helyi �s az orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzatok a k�lts�gvet�si t�rv�nyben meghat�rozott �sszeg� t�mogat�sban r�szes�lnek. A helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok t�mogat�s�ra az 1997. �vben 300 milli� Ft, az 1998. �vben 350 milli� Ft, az 1999. �v
ben pedig 730 milli� Ft �sszeget biztos�tott a k�zponti k�lts�gvet�s (6. sz. mell�klet).Az orsz�gos �nkorm�nyzatok az 1997. �vben 306,2 milli� Ft, az 1998. �vben 398,1 milli� Ft, az 1999. �vben pedig 506 milli� Ft �sszeg� t�mogat�sban r�szes�ltek. A kisebbs�gi �nkorm�nyzatok t�mogat�sa emelked� tendenci�t mutat. Az 1994. �s 1995. �vben megtartott kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sok sor�n megalakult kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�ma 822 volt. Az 1997. m�rcius�ban elfogadott korm�nybesz�mol� id�pontj�ban 792
, 1998. okt�ber�ben megsz�n�sek k�vetkezt�ben 738 kisebbs�gi �nkorm�nyzat m�k�d�tt.A megsz�n�sek egyik oka az, hogy a megv�lasztott kisebbs�gi �nkorm�nyzatok k�pvisel�i nem mindegyike rendelkezett megfelel� k�zigazgat�si gyakorlattal. Annak ellen�re, hogy a Kisebbs�gi Hivatal, egy�ttm�k�dve m�s korm�nyzati szervekkel �s megyei, telep�l�si �nkorm�nyzatokkal, a kisebbs�gi �nkorm�nyzatok k�pvisel�i sz�m�ra feladataik szakszer� ell�t�s�hoz sz�ks�ges jogi �s igazgat�si ismeretek elsaj�t�t�sa �rdek�ben rendszere
s k�pz�st ny�jtott, a kisebbs�gi �nkorm�nyzatok k�pvisel�inek egy r�sze sz�m�ra az �rdek�rv�nyes�t�ssel j�r� jogi feladatok ell�t�sa, nem ritk�n a telep�l�si �nkorm�nyzatok polg�rmesterei �s jegyz�i egy�ttm�k�d�s�nek hi�nya miatt neh�zs�gekbe �tk�z�tt.A feloszl�sok okai k�z�tt szerepel az �rintettek k�r�ben esetenk�nt kialakult szem�lyes konfliktushelyzet is.
Mindezek ellen�re a kisebbs�gi �nkorm�nyzati rendszer az elm�lt id�szakban egy�rtelm�en bizony�totta l�tjogosults�g�t. Meg�llap�that�, hogy a magyarorsz�gi kisebbs�gi �nkorm�nyzati rendszer m�k�d�k�pes, hat�kony �rdek�rv�nyes�t� forma, mely sz�les k�rben biztos�tja a kisebbs�gek r�szv�tel�t az �ket �rint� helyi �s orsz�gos �gyekben. Ugyanakkor, a Kisebbs�gi t�rv�ny hat�lybel�p�se �ta eltelt k�zel hat
esztend�, �s a kisebbs�gi �nkorm�nyzati rendszer kialakul�sa �ta eltelt n�gy esztend� elegend� volt ahhoz, hogy a rendszer eredm�nyei mellett m�k�d�si probl�m�i, ellentmond�sai, hi�nyoss�gai is felsz�nre ker�ljenek. A probl�m�k, ellentmond�sok felold�sa �rdek�ben sz�ks�ges l�p�sekre a Jogalkot�s, jogharmoniz�ci� c. fejezetben t�r�nk ki.
Az 1998. �vi kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sok �s azok eredm�nyei
Az 1998. okt�ber 18-i kisebbs�gi v�laszt�sok eredm�nyei egy�rtelm�en bizony�tj�k, hogy a polg�rok egy
re sz�lesebb k�rben ig�nylik a kisebbs�gi �nkorm�nyzati rendszert.1.554 kezdem�nyez�sre a v�laszt�sokat k�vet�en 1.360 helyi �s 9 f�v�rosi kisebbs�gi �nkorm�nyzat alakult meg orsz�gszerte. Ez �sszess�g�ben mintegy 65,5 sz�zal�kos n�veked�st jelez az els�
ciklusban megv�lasztott kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�m�hoz k�pest.5. sz. t�bla
Kisebbs�gi �nkorm�nyzatokra leadott szavazatok sz�ma a k�t v�laszt�si
ciklusban
Kisebbs�g |
1994-1995.�vi v�laszt�sok szavazatsz�mai |
1998. �vi v�laszt�sok szavazatsz�mai |
V�ltoz�s |
||||
|
Kisebbs�gi szervezet |
F�ggetlen jel�lt |
�sszesen |
Kisebbs�gi szervezet |
F�ggetlen jel�lt |
�sszesen |
%-ban 100%= 1994/95 |
Bolg�r |
0 |
2.882 |
2.882 |
0 |
21.998 |
21.998 |
+663 |
Cig�ny |
490.075 |
398.204 |
888.279 |
505.431 |
586.613 |
1.092.044 |
+ 23 |
G�r�g |
0 |
10.635 |
10.635 |
0 |
61.605 |
61.605 |
+479 |
Horv�t |
30.685 |
67.320 |
98.005 |
0 |
102.956 |
102.956 |
+ 5 |
Lengyel |
0 |
3.220 |
3.220 |
16.763 |
65.980 |
82.743 |
+2470 |
N�met |
308.642 |
251.978 |
560.620 |
217.766 |
748.558 |
966.324 |
+ 72 |
�rm�ny |
32.052 |
0 |
32.052 |
62.757 |
9.968 |
72.725 |
+127 |
Rom�n |
3.698 |
16.146 |
19.844 |
2.078 |
34.352 |
36.430 |
+ 84 |
Ruszin |
0 |
1.323 |
1.323 |
1.055 |
6.062 |
7.117 |
+438 |
Szerb |
1.079 |
36.240 |
37.319 |
34.642 |
34.642 |
-7 |
|
Szlov�k |
50.132 |
64.328 |
114.460 |
15.592 |
147.518 |
163.110 |
+ 43 |
Szlov�n |
0 |
5.660 |
5.660 |
0 |
9.558 |
9.558 |
+69 |
Ukr�n |
0 |
0 |
0 |
6.670 |
0 |
6.670 |
|
Forr�s: Kisebbs�gi Hivatal
A kisebbs�gi v�laszt�sok jelleg�b�l ad�d�an e sz�madatok csak orient�ci�s �rt�k�ek, k�l�n�sen az egyes kisebbs�gek l�tsz�m�t illet�n. A leadott szavazatok magukba foglalj�k a t�bbs�gi t�rsadalom szimp�tia-szavazatait is. Ugyanakkor relev�ns m�don t�kr�zik a �90-es �vek k�t v�laszt�si ciklusa k�z�tti id�szak kisebbs�gpolitikai fejlem�nyeinek ir�ny�t, a kisebbs�gek �ltal�nos t�rsadalmi-politikai t�mogatotts�g�nak n�veked�s�t.
Helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok
A v�laszt�sokat k�vet�
en megalakult kisebbs�gi �nkorm�nyzatok kisebbs�gek illetve megy�k szerinti megoszl�s�t az al�bbi t�bl�zat tartalmazza, �s az 1., 2., 3., 4. sz. �br�k szeml�ltetik.6. sz. t�bla
Helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok � 1999. m�rcius 4-i �llapot
Megye, f �v�ros |
bol-g�r |
cig�ny |
g�-r�g |
hor-v�t |
len-gyel |
n�-met |
�r-m�ny |
ro-m�n |
ru-szin |
szerb |
szlo-v�k |
szlo-v�n |
uk-r�n |
�sszesen |
Budapest ker�letek |
8 |
23 |
10 |
14 |
9 |
23 |
16 |
13 |
5 |
14 |
8 |
1 |
2 |
146 |
F�v�rosi szint� |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
9 |
||||
B�cs-Kiskun |
26 |
10 |
17 |
2 |
3 |
58 |
||||||||
Baranya |
1 |
65 |
1 |
18 |
1 |
56 |
2 |
144 |
||||||
B�k�s |
20 |
7 |
8 |
1 |
13 |
49 |
||||||||
Borsod-Aba�j-Zempl�n |
1 |
129 |
1 |
11 |
8 |
1 |
3 |
10 |
164 |
|||||
Csongr�d |
7 |
1 |
1 |
2 |
1 |
2 |
4 |
2 |
1 |
21 |
||||
Fej�r |
15 |
1 |
1 |
15 |
1 |
1 |
1 |
35 |
||||||
Gy�r-Moson-Sopron |
14 |
1 |
5 |
1 |
10 |
1 |
32 |
|||||||
Hajd�-Bihar |
1 |
35 |
1 |
7 |
44 |
|||||||||
Heves |
55 |
1 |
1 |
2 |
59 |
|||||||||
J�sz-Nagykun-Szolnok |
34 |
1 |
35 |
|||||||||||
Kom�rom-Esztergom |
8 |
1 |
3 |
16 |
1 |
8 |
1 |
38 |
||||||
N�gr�d |
42 |
2 |
13 |
57 |
||||||||||
Pest |
3 |
45 |
1 |
3 |
1 |
33 |
2 |
1 |
9 |
12 |
110 |
|||
Somogy |
58 |
5 |
3 |
1 |
67 |
|||||||||
Szabolcs-Szatm�r-Bereg |
90 |
1 |
4 |
1 |
1 |
97 |
||||||||
Tolna |
29 |
27 |
1 |
1 |
58 |
|||||||||
Vas |
12 |
10 |
10 |
8 |
40 |
|||||||||
Veszpr�m |
21 |
1 |
36 |
1 |
59 |
|||||||||
Zala |
36 |
9 |
2 |
47 |
||||||||||
�sszesen |
15 |
764 |
19 |
75 |
33 |
272 |
25 |
31 |
10 |
35 |
75 |
10 |
5 |
1.369 |
Forr�s: Kisebbs�gi Hivatal
Az �nkorm�nyzati jogos�tv�nyok biztos�t�sa hozz�j�
rult a kisebbs�gek �nazonoss�g�nak er�s�d�s�hez. A kisebbs�ghez tartoz� polg�rok mind tudatosabban �s ny�ltabban v�llalj�k identit�sukat. Ezt igazolja, hogy az 1998. �vi v�laszt�sokon 658 olyan �j kisebbs�gi �nkorm�nyzat j�tt l�tre, ahol az �j v�laszt�sokat megel�z�en a telep�l�sen nem volt az adott kisebbs�gnek �nkorm�nyzata.A kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�m�nak emelked�se az egyes kisebbs�gek l�tsz�m�val, ter�leti/megyei/region�lis megoszl�s�val ar�nyosnak mondhat� (ld. a 7-12. sz. t�rk�pmell�kleteket).
Legnagyobb sz�mban a cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�ma n�tt: m�g a kor�bbi v�laszt�son 477 cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzat j�tt l�tre, az 1998-as v�laszt�sokat k�vet�en a cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�ma 764-re emelkedett. Jelent�sen emelkedett a n�met, szlov�k, horv�t kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�ma is. Ar�nyait tekintve, megh�romszoroz�dott pl. a bolg�r kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�ma, megk�tszerez�d�tt a lengyel kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�ma.1. sz. �bra
A kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�m�nak alakul�sa a k�t �nkorm�nyzati v�laszt�si ciklusban, kisebbs�g szerint
Grafika: Magyar Tudom�nyos Akad�mia Region�lis Kutat�sok K�zpontj�nak Dun�nt�li Tudom�nyos Int�zete, P�cs
A kisebbs�gi �nkorm�nyzatok ter�
leti megoszl�sa �sszef�gg a kisebbs�gi lakoss�g f�ldrajzi megoszl�s�val. Az 1998. �vi v�laszt�sok sor�n a kor�bbi sz�mok jelent�sen n�ttek �s ter�letileg �trendez�dtek. A legt�bb kisebbs�gi �nkorm�nyzat az al�bbi megy�kben alakult meg: Borsod-Aba�j-Zempl�n, Baranya, Pest, Szabolcs-Szatm�r-Bereg. E megy�kben a kor�bbi ciklusban is jellemz�en nagy sz�m� kisebbs�gi �nkorm�nyzat m�k�d�tt. A legkevesebb kisebbs�gi �nkorm�nyzat Csongr�d megy�ben m�k�dik.Budapesten a 23 ker�letben �sszesen 146 helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzat alakult. (13. sz. mell�klet).
F�v�rosi szint� kisebbs�gi �nkorm�nyzatot 9 kisebbs�g alak�tott. A cig�ny, az �rm�ny, a rom�n kisebbs�g eset�ben hat�rozatk�ptelens�g (az elektorok t�volmarad�sa) miatt meghi�sult a f�v�rosi kisebbs�gi �nkorm�nyzat l�trehoz�sa, a szlov�n kisebbs�g pedig nem rendelkezett elegend� sz�m� elektorral orsz�gos �nkorm�nyzat l�trehoz�s�hoz
(6. sz. t�bla a 13. oldalon).2. sz. �bra
A kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�m�nak alakul�sa a k�t �nkorm�nyzati v�laszt�si ciklusban, megy�nk�nt ill. a f�v�rosban
Grafika: Magyar Tudom�nyos Akad�mia Region�lis Kutat�sok K�zpontj�nak Dun�nt�li Tudom�nyos Int�zete, P�cs
Minden megy�ben �s a f�v�ros minden egyes ker�let�ben alakult cig�ny kiseb
bs�gi �nkorm�nyzat. A legt�bb cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzat Borsod-Aba�j-Zempl�n, Szabolcs-Szatm�r-Bereg, Baranya megy�ben j�tt l�tre, a legkevesebb Csongr�d, Kom�rom-Esztergom, Vas megy�ben (3. sz. �bra).
3. sz. �bra
Cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz
�ma megy�nk�nt, ill. a f�v�rosban a k�t v�laszt�si ciklusbanGrafika: Magyar Tudom�nyos Akad�mia Region�lis Kutat�sok K�zpontj�nak Dun�nt�li Tudom�nyos Int�zete, P�cs
4. sz. �bra
Grafika: Magyar Tudom�nyos Akad�mia Region�lis Kutat�sok K�zpontj�nak Dun�nt�li Tudom�nyos Int�zete, P�cs
Orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzatok
Az 1994-95. �vi kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sok nyom�n, a Kisebbs�gi t�rv�nyben tax�
lt 13 kisebbs�g k�z�l az ukr�n �s a ruszin kisebbs�g nem v�lasztott orsz�gos �nkorm�nyzatot. Az 1998. okt�ber 18-i v�laszt�sokat k�vet�en a kisebbs�gek 1999. febru�r 15-ig alak�thatt�k meg orsz�gos �nkorm�nyzatukat. A megv�lasztott k�pvisel�k (elektorok) sz�ma kisebbs�gek szerinti bont�sban az al�bbiak szerint alakult.7. sz. t�bla
Bol- g�r |
Ci- g�ny |
G�-r�g |
Hor-v�t |
Len-gyel |
N�-met |
�r-m�ny |
Ro- m�n |
Ru-szin |
Szerb |
Szlo-v�k |
Szlo-v�n |
Uk-r�n |
70 |
3607 |
95 |
369 |
153 |
1322 |
133 |
166 |
47 |
169 |
381 |
44 |
21 |
Forr�s: Kisebbs�gi Hivatal
8. sz. t�bla
Az orsz�gos �nkorm�nyzatok v�laszt�i gy�l�s�n r�sztvev� elektorok sz�zal�kos r�szv�teli ar�nya (100 %= 7. sz. t�bla adatai)
Bolg�r |
Cig�ny |
G�r�g |
Horv�t |
Lengyel |
N�met |
�rm�ny |
Rom�n |
Ruszin |
Szerb |
Szlov�k |
Szlov�n |
Ukr�n |
|
88,5 |
77,6 |
88,4 |
75,9 |
83,7 |
78,4 |
89,5 |
66,9 |
85,1 |
78,7 |
76,6 |
93,2 |
90,5 |
Forr�s: Kisebbs�gi Hivatal
A 13 kisebbs�g k�z�l 12 alak�totta meg orsz�gos �nkorm�nyzat�t. A rom�n kisebbs�g elektori gy�l�se mind az els�, mind a m�sodik alkalommal hat�
rozatk�ptelennek bizonyult, �gy a hat�lyos jogszab�ly szerint az orsz�gos �nkorm�nyzat nem alakulhatott meg.9. sz. t�bla
Az orsz�gos �nkorm�nyzatok megv�lasztott k�pvisel�inek sz�ma
Bol- g�r |
Ci- g�ny |
G�-r�g |
Hor-v�t |
Len-gyel |
N�-met |
�r-m�ny |
Ro- m�n |
Ru-szin |
Szerb |
Szlo-v�k |
Szlo-v�n |
Uk-r�n |
16 |
53 |
21 |
39 |
15 |
53 |
23 |
- |
20 |
33 |
53 |
21 |
15 |
Az orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzatok tagjainak mand�tuma n�gy �vre sz�l, a megb�z�levelek �tad�s�ra az Orsz�gh�zban, t�bb �zben, a K�zt�rsas�gi Eln�k jelenl�t�ben ker�lt sor.
Helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok l�trej�tt�k m�dja szerint
A t�rv�ny meghat�rozta t�bbek k�z�tt a kisebbs�gi �nkorm�nyzatok fajt�it, l�trehoz�suk m�dj�t. Az 1.369 kisebbs�gi �nkorm�nyzat k�z�l 3 k�zvetett m�don j�tt l�tre, 63 �talakult telep�l�si �nkorm�nyzat, 1.303 k�zvetlen m�don megv�lasztott kisebbs�gi �nkorm�nyzat. K�l�n figyelmet �rdemel az a t�pus, amely egyszerre telep�l�si �s kisebbs�gi �nkorm�nyzat is.
A kisebbs�gi telep�l�si �nkorm�nyzat a ter�leti auton�mi�val egyen�rt�k� jogokhoz juttat, a kisebbs�g �rdekeinek leghat�konyabb �rv�nyes�t�s�hez ny�jt lehet�s�get. A kor�bbi ciklushoz viszony�tva, amikor 46 kisebbs�gi telep�l�si �nkorm�nyzat m�k�d�tt, az 1998. okt�beri v�laszt�sok ut�n l�trej�tt kisebbs�gi telep�l�si �nkorm�nyzatok sz�ma 63. Legnagy
obb sz�mban a n�met �s a horv�t kisebbs�g, kisebb sz�mban a rom�nok, szlov�kok, szlov�nek �ltek e lehet�s�ggel (7-12. sz. t�rk�pmell�kletek). A cig�nys�g egy ilyen �nkorm�nyzattal rendelkezik (10. sz. t�bla a 19. oldalon).Kisebbs�gi polg�rmesterek, kisebbs�gi �nkorm�nyzati k�pvisel�k
Magyarorsz�gon 1998 �sz�n k�zel f�lsz�z kisebbs�gi jel�ltk�nt indult polg�rmestert v�lasztottak meg. A n�met kisebbs�gnek 30, a horv�toknak �s a szlov�koknak 8-8, a cig�ny �s a rom�n kisebbs�gnek pedig 1-1 polg�rmestere van (10. sz. t�bla). Kilenc kisebbs�gnek �sszesen 653 k�pvisel�je rendelkezik telep�l�si �nkorm�nyzati k�pvisel�i mand�tummal. A kisebbs�ghez tartoz� polg�rmesterek, a kisebbs�gi telep�l�si �nkorm�nyzatok, valamint a telep�l�si �nkorm�nyzati kisebbs�gi k�pvisel�k sz�m�r�l az al�bbi t�bl�zat t�j�koztat.
10. sz. t�bla
Kisebbs�g |
Ci- g�ny |
G�-r�g |
Hor-v�t |
Len-gyel |
N�-met |
Ro-m�n |
Szerb |
Szlo-v�k |
Szlo-v�n |
Polg�rmesterek |
1 |
- |
8 |
- |
30 |
1 |
- |
8 |
- |
�talakult kisebbs�gi telep�l�si �nkorm�nyzatok |
1 |
- |
18 |
- |
30 |
3 |
- |
8 |
3 |
Telep�l�si kisebbs�gi �nkorm. k�pv. |
177 |
1 |
108 |
2 |
262 |
22 |
2 |
67 |
12 |
Forr�s: Kisebbs�gi Hivatal
A kisebbs�gi �nkorm�nyzatok m�k�d�se els� n�gy �ve � az 1994 �s 1998 k�z�tti id�szak � orsz�gos tapasztalatair�l a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Region�lis Kutat�sok K�zpontj�nak Dun�nt�li Tudom�nyos Int�zete 1998-ban v�gzett sz�lesk�r� tudom�nyos kutat�st. R�szmeg�llap�t�saik egyebek k�z�tt 941 kisebbs�gi �nkorm�nyzati tag iskolai v�gzetts�ge, foglalkoz�sa, munkahelye szerinti relev�ns saj�toss�gra mutatnak r� (
14-17. sz. mell�kletek).K�pz�s
A kisebbs�gi �nkorm�nyzati k�pvisel�k r�sz�re a Kisebbs�gi Hivatal folyamatosan szervezett �s tartott k�pz�seket. Az 1995. �s 1996. �vekben a t�rekv�s els�sorban alapvet�, �tfog� ismeretek �tad�s�ra ir�nyult. 1997-ben a Kisebbs�gi H
ivatal megy�kre szabott k�pz�si koncepci� alapj�n szervezett k�pz�st a megyei �nkorm�nyzatok bevon�s�val, amely ugyanakkor standard elemeket is tartalmazott. A k�pz�sek tematik�j�ban szerepelt a magyar k�zjogi strukt�ra valamennyi eleme.1997. m�sodik �s
1998. els� f�l�v�ben mintegy n�gysz�z kisebbs�gi �nkorm�nyzati k�pvisel� vett r�szt e k�pz�seken, melyek tematik�ja a kisebbs�gi �nkorm�nyzatok el�zetesen felm�rt probl�makatal�gusa alapj�n ker�lt �ssze�ll�t�sra. A k�pz�seket az el�z� �vben felk�sz�tett megyei referensek szervezt�k, a Kisebbs�gi Hivatal a szakmai �s � PHARE seg�ts�ggel � az anyagi h�tteret biztos�totta. A k�pz�sek minden megy�ben nagy sikerrel zajlottak le, a r�sztvev�k mindennapi munk�jukhoz szinte n�lk�l�zhetetlen seg�ts�get kaptak. K�z�leti szakemberek k�pz�s�hez a k�zalap�tv�nyok is jelent�s anyagi t�mogat�st ny�jtottak. A Magyarorsz�gi Nemzeti �s Etnikai Kisebbs�gek�rt K�zalap�tv�ny (a tov�bbiakban: Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny) 1997-ben k�zel 7 milli� Ft, 1998-ban 7,530 milli� Ft t�mogat�st adott e c�lra (25. sz. mell�klet), a Magyarorsz�gi Cig�nyok�rt K�zalap�tv�ny (a tov�bbiakban: Cig�nyok�rt K�zalap�tv�ny) 1997-ben 6,72 milli� Ft-tal, 1998-ban 15 milli� Ft-tal t�mogatta a cig�ny k�z�leti szakemberek k�pz�si programjait.(22. a. mell�klet).Az 1998. �vi v�laszt�sok kapcs�n Budapest F�v�ros K�zigazgat�si Hivatala k�zik�nyvet adott ki a kisebbs�gi �nkorm�nyzati k�pvisel�k r�sz�re, melynek c�lja szakmai �tmutat�st adni a kisebbs�gi �nkorm�nyzati rendszer jogi h�tter�vel, a kisebbs�gi �nkorm�ny
zatok feladat- �s hat�sk�r�vel kapcsolatosan.K�z�pszint
A kisebbs�gi �nkorm�nyzatok m�k�d�se sor�n region�lis szinten f�lmer�l� probl�m�k felvetett�k a k�z�pszint�
(megyei) �nkorm�nyzatok sz�ks�gess�g�t. Az ig�ny els�sorban a cig�ny �s a n�met kisebbs�g r�sz�r�l mer�lt f�l, amelyek az orsz�g egy-egy r�gi�j�ban � a sz�tsz�rt telep�l�si helyzet ellen�re � nagyobb sz�mban fordulnak el�, esetleg t�bb telep�l�sen t�nylegesen is t�bbs�get, de legal�bbis jelent�s sz�m� �s ar�ny� kisebbs�get alkotnak. A megy�kben m�k�d� kisebbs�gi �nkorm�nyzatok alulr�l j�v� kezdem�nyez�sk�nt megyei t�rsul�sokat hoztak l�tre. Az orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzatok megyei region�lis irod�kat is m�k�dtetnek.A besz�mol�si id�szak alatt sz�mos megv�laszoland� k�rd�s mer�lt f�l a kisebbs�geket �rint� jogi szab�lyoz�s, illetve a jogalkalmaz�s k�r�ben. Ismeretes, hogy kezdem�nyez�s t�rt�nt a kisebbs�geket �rint� t�rv�nyi m�dos�t�sokra, valamint a parlamenti k�pviselet biztos�t�s�t szolg�l� jogszab�ly megalkot�s�ra is, a t�rv�nym
�dos�t�sokra azonban ez ideig nem ker�lt sor. A t�rv�nym�dos�t�si javaslat el�k�sz�t�s�nek felgyors�t�sa �rdek�ben az Orsz�ggy�l�s Emberi jogi, Kisebbs�gi �s Vall�s�gyi Bizotts�ga l�trehozott egy ad hoc bizotts�got, amelyben a parlamenti frakci�k �ltal deleg�lt tagok, a kisebbs�gek orsz�gos �nkorm�nyzatai, valamint az ombudsman egy�ttes munk�j�val folyik a t�rv�nyel�k�sz�t�s. A kisebbs�gek �nkorm�nyzatait �s azok v�laszt�s�t �rint�en az egyes kisebbs�gek helyzet�t bemutat� �s �rt�kel� fejezetben sz�lunk. Az 1998. �vi kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�si tapasztalatok alapj�n sz�ks�ges t�rv�nym�dos�t�sokra a besz�mol� a Jogalkot�s, jogharmoniz�ci� c. r�sz�ben t�r�nk ki.