Magyarorsz�gon az 1990-es rendszerv�lt�ssal megny�lt az �t a civil t�rsadalom �nszervez�d�s�nek a jog�llamis�g keretein bel�l megval�sul� kiteljes�l�se el�tt. A hazai kisebbs�gi k�z�ss�gek is �ltek ezzel a lehet�s�ggel. A rendszerv�ltoz�s rendk�v�l intenz�v �rdekk�pviselet-szervez�st v�ltott ki.

A kisebbs�gi �nkorm�nyzati rendszer l�trej�tt�vel meger�s�d�tt a demokratikus t�rsadalmak egyik alapvet� joga, az egyes�l�si jog gyakorl�s�nak lehet�s�ge. A kisebbs�gi �nkorm�nyzatok "tiszta lapot" teremtettek a k�pviselet ter�n. Egyr�szt vil�gos legitim�ci�val rendelkeznek, m�sr�szt jogot form�lhatnak arra, hogy a kisebbs�get a k�z�letben alapvet�en �k k�pviselj�k, k�l�n�sen ha e k�pviseletnek jogi, f�leg, ha k�zjogi k�vetkezm�nyei lehetnek. Az �nkorm�nyzatok �s a civil szervez�d�sek kapcsolat�r�l folytatott kezdeti vita m�ra elcsitult.

Egy�rtelm�en bebizonyosodott, hogy az �nkorm�nyzatok ott v�ltak igaz�n hat�konny�, ahol a fejlett civil szf�r�ra �p�lt r� az �nkorm�nyzatis�g. A tagolt, plur�lis politikai rendszernek, a hat�kony �rdekk�pviseletnek ugyan�gy r�sz�t k�pezik a civil t�rsadalom kisebbs�gi szervezetei, mint a k�zjogi st�tusz� kisebbs�gi �nkorm�nyzatok.

Az Alkotm�ny r�gz�ti, hogy a Magyar K�zt�rsas�gban az egyes�l�si jog alapj�n mindenkinek joga van a t�rv�ny �ltal nem tiltott c�lra szervezeteket l�trehozni, illet�leg azokhoz csatlakozni.

Az egyes�l�si jogr�l sz�l� 1989. �vi II. t�rv�ny (a tov�bbiakban: egyes�l�sr�l sz�l� t�rv�ny) 1. �-a kimondja, hogy az egyes�l�si jog mindenkit megillet� alapvet� szabads�gjog, amelyet a Magyar K�zt�rsas�g elismer, �s biztos�tja annak zavartalan gyakorl�s�t. Az egyes�l�si jog alapj�n mindenkinek joga van arra, hogy m�sokkal szervezeteket, illet�leg k�z�ss�geket hozzon l�tre vagy azok tev�kenys�g�ben r�szt vegyen.

Az �llam a kisebbs�gek �nszervez�d�s�t nem csup�n megengedi, hanem e k�rd�sben t�mogat� politik�t folytat. Err�l tan�skodik a kisebbs�gi civil szf�r�nak ny�jtott k�zponti k�lts�gvet�si t�mogat�s. A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny �s a Cig�nyok�rt K�zalap�tv�ny m�k�d�se r�v�n �vente k�zel 800 milli� forint jut el a kisebbs�gi k�z�ss�gekhez, �rdekk�pviseletekhez. A besz�mol�s k�t �v�ben az Orsz�ggy�l�s �vente mintegy 80 milli� forinttal k�zvetlen�l t�mogatta a bejegyzett kisebbs�gi civil szervezeteket, 1999-ben k�zel 90 milli� Ft t�mogat�st ny�jt (6. sz. mell�klet). A kisebbs�gi szervezetek, int�zm�nyek, egyes�letek a kisebbs�gi kult�ra, oktat�s, tudom�ny stb. c�lj�ra ki�rt �llami p�ly�zatokon a kisebbs�gi telep�l�si �nkorm�nyzatokkal �s a helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatokkal azonos felt�telek mellett vehetnek r�szt.

K�l�n�sen fontos azon kisebbs�gi szervezetek tev�kenys�ge, amelyek el�seg�tik a kisebbs�gek civil �nszervez�d�s�t, s ennek keret�ben jogseg�lyszolg�latot, v�llalkoz�i tan�csad� szolg�latot, oktat�si szolg�latot, identit�s�rz�, kultur�lis �s egy�b tev�kenys�get folytatnak. E t�rekv�seket az �llam hat�kony t�mogat�sban r�szes�ti.

A Kisebbs�gi Hivatal civil szervezetek r�sz�re is tartott k�pz�st a besz�mol�si id�szakban. Els�sorban a kisebbs�gi �nk�ntes szervez�d�sek m�k�d�s�ben rejl� lehet�s�geket, �sszetart� er�t mozg�s�tott�k, a feladatv�llal�st er�s�tett�k. C�lul t�zt�k a telep�l�si �s kisebbs�gi �nkorm�nyzatokkal val� kapcsolattart�s hat�konys�g�nak n�vel�s�t. E c�lkit�z�s megval�s�t�sa �rdek�ben a Kisebbs�gi Hivatal az orsz�g �t nagyv�ros�ban (Budapesten, B�k�scsab�n, P�csett, Salg�tarj�nban, Veszpr�mben) civil klubot szervezett. A tal�lkoz�kra 1997. m�jus illetve szeptember h�napj�ban ker�lt sor. A k�pz�seken valamennyi hazai kisebbs�g k�pviseltette mag�t. Mintegy 200 civil szervezet k�ld�tte vett r�szt a rendezv�nyeken, ahol a p�ly�zat�r�s, a kommunik�ci�, a k�lts�gvet�s-k�sz�t�s technik�it saj�t�thatt�k el.