A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

4. Jogalkot�s, jogharmoniz�ci�

A Magyarorsz�gon �l� nemzeti, etnikai kisebbs�gekhez tartoz� szem�lyeket �s k�z�ss�geket megillet� alapvet� jogokat az Alkotm�ny 68. �-a, valamint a nemzeti vagy t�rsadalmi sz�rmaz�s szerinti h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s tilalm�r�l sz�l� 70/A. �-a, tov�bb� a nemzeti �s etnikai kisebbs�gi jogok orsz�ggy�l�si biztos�r�l rendelkez� 32/B. �-a rendezi. Ezeket a jogokat �sszegzi, �rv�nyes�t�s�k biztos�t�s�t �s m�dj�t szab�lyozza a Kisebbs�gi t�rv�ny, amely kiemeli egyebek k�z�tt, hogy a kisebbs�ghez tartoz�knak a k�z�letben val� r�szv�tele nem korl�tozhat� (10. �). A nyelvhaszn�lat kr�ben rendelkezik tov�bb� arr�l, hogy a kisebbs�gek nyelvhaszn�lat�nak felt�teleit � k�l�n t�rv�nyben meghat�rozott esetben � az �llam k�teles biztos�tani; a polg�ri �s b�ntet� elj�r�sok sor�n, valamint a k�zigazgat�si elj�r�sokban az anyanyelv haszn�lat�t a vonatkoz� elj�r�si t�rv�nyek biztos�tj�k (51.�). Azon a telep�l�sen, ahol kisebbs�ghez tartoz� lakoss�g �l, a helyi k�ztisztvisel�i �s k�zalkalmazotti �ll�sok bet�lt�se sor�n � az �ltal�nos szakmai k�vetelm�nyek megtart�sa mellett � biztos�tani kell az adott kisebbs�g anyanyelv�t is ismer� szem�ly alkalmaz�s�t (54.�).

Az igazs�gszolg�ltat�ssal �sszef�gg� jogalkot�si feladatok ell�t�sa, valamint a jogszab�lyok id�szer�s�g�nek figyelemmel k�s�r�se sor�n kiemelt szempont az alkotm�nyos alapjogok �s az alapvet� emberi jogok biztos�t�sa �s �rv�nyes�l�s�k vizsg�lata.

Az ut�bbi �vekben korszer� t�rv�nyek sz�lettek a k�zjegyz�kr�l, az �gyv�dekr�l, a b�r�s�gi v�grehajt�kr�l �s a b�r�k jog�ll�s�r�l, valamint az igazs�g�gyi alkalmazottak szolg�lati jogviszony�r�l, amelyek a kisebbs�gek alkotm�nyos alapjogainak garant�l�sa szempontj�b�l is megfelelnek a mai ig�nyeknek. A b�r�k jog�ll�s�r�l �s javadalmaz�s�r�l sz�l� 1997. �vi LXVII. t�rv�ny 129. �-a, valamint az igazs�g�gyi alkalmazottak szolg�lati jogviszony�r�l sz�l� 1997. �vi LXVIII. t�rv�ny 124. �-a m�g�ttes szab�lyk�nt rendeli alkalmazni a Munka T�rv�nyk�nyv�nek 5. �-a (1)-(2) bekezd�s�t, melynek �rtelm�ben e jogviszonyokban is tilos h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�st alkalmazni az alkalmazottak k�z�tt nem�k, koruk, nemzetis�g�k, fajuk, sz�rmaz�suk, vall�suk, politikai meggy�z�d�s�k miatt. Ha a h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s tilalm�nak megszeg�se miatt vita mer�l fel, az igazs�g�gyi szervnek kell bizony�tania, hogy elj�r�sa a h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s tilalm�ra vonatkoz� rendelkez�st nem s�rtette.

A k�zjegyz�k, az �gyv�dek �s a b�r�s�gi v�grehajt�k m�k�d�si ter�let�n, munkaviszony keret�ben foglalkoztatottak (pl. k�zjegyz�-helyettesek, k�zjegyz�-jel�ltek, alkalmazott �gyv�dek, �gyv�djel�ltek, valamint az �n�ll� b�r�s�gi v�grehajt�-jel�ltek) k�r�ben, tov�bb� a jogtan�csosok foglalkoztat�s�n�l is �rv�nyes�lnek a Munka T�rv�nyk�nyv�nek 5. �-�ban foglalt eml�tett rendelkez�sek. E t�rv�nyek hat�lyosul�s�val kapcsolatos visszajelz�sek nem utalnak arra, hogy az igazs�gszolg�ltat�s m�k�d�s�nek ezeken a ter�letein a kisebbs�gek alkotm�nyos jogainak �rv�nyes�l�se akad�lyba �tk�zne.

A kisebbs�geket �rint� jogalkot�ssal kapcsolatban t�bb �vre visszamen� hagyom�ny, hogy konszenzussal sz�letnek a t�rv�nyek, illetve az egy�b jogszab�lyok. A besz�mol�si id�szakban e konszenzus hi�nya miatt, illetve alkotm�nyjogi akad�lyok miatt nem siker�lt m�dos�tani a Kisebbs�gi t�rv�nyt, valamint az orsz�ggy�l�si k�pvisel�k v�laszt�s�r�l sz�l� t�rv�nyt. Az Alkotm�nyb�r�s�g 35/1992. (VI.10.) AB, valamint 24/1994. (V.6.) AB hat�rozata szerint a kisebbs�gek parlamenti k�pviselet�nek megoldatlans�g�val kapcsolatban a mai napig alkotm�nyos mulaszt�s �ll fenn.

Parlamenti k�pviselet�kre tett k�s�rlet volt az 1998. m�jusi v�laszt�sok el�tt l�trehozott v�laszt�si p�rt, a Nemzetis�gi F�rum, amelyet n�h�nyan a magyarorsz�gi horv�tok, szlov�kok �s n�metek k�z�l alak�tottak. A Nemzetis�gi F�rum bejegyz�s�re 1998 janu�rj�ban ker�lt sor. A v�laszt�sokig rendelkez�sre �ll� id� r�vids�ge �s a p�nz�gyi t�mogatotts�g hi�nya ellen�re a f�rumnak siker�lt orsz�gos list�t �ll�tania, azonban 0,13%-ot el�rve, a Parlamentbe jut�s nem siker�lt.

A Kisebbs�gi t�rv�ny �s az e t�rv�nyhez kapcsol�d� jogszab�lyok � a helyi �nkorm�nyzatokr�l sz�l�, a helyi �nkorm�nyzati k�pvisel�k �s polg�rmesterek v�laszt�s�r�l sz�l�, valamint az �llamh�ztart�sr�l sz�l� t�rv�ny kisebbs�gi vonatkoz�s� rendelkez�sei � m�dos�t�s�ra a kisebbs�gi �nkorm�nyzati rendszer hat�konyabb� t�tele �rdek�ben felt�tlen�l sz�ks�g van. A m�dos�t�s sarokpontjainak kidolgoz�sa sor�n figyelembe kell venni az elm�lt n�gy esztend� helyi �s orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzati tapasztalatait, �s k�l�n�sen az 1998. okt�beri v�laszt�sok sor�n tapasztalt diszfunkci�kat. A kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sok sor�n az adott kisebbs�g r�sz�r�l felmer�lt a k�tely, hogy n�h�ny olyan nemzeti kisebbs�gi �nkorm�nyzat alakult, amelyek k�pvisel�it az adott k�z�ss�g nem ismeri, kor�bban nem vettek r�szt a kisebbs�gi k�z�letben. Ez a folyamat akad�lyozta meg, hogy megalakuljon a hazai rom�ns�g orsz�gos �nkorm�nyzata.

A nemzeti �s etnikai kisebbs�gi jogok orsz�ggy�l�si biztosa vizsg�latot rendelt el annak �rdek�ben, hogy a v�laszt�sok sor�n tapasztalt vissz�ss�gokat felder�tse, tov�bb�, hogy a kisebbs�gi �nkorm�nyzatok megalakul�s�val kapcsolatos joganyag �tfog� fel�lvizsg�lat�t �s a jogalkot� sz�m�ra a kisebbs�gi joganyag tov�bbfejleszt�s�re alkalmas meg�llap�t�sokat megfogalmazza. �sszegz� meg�llap�t�sai �s javaslatai alapj�n a Korm�ny, illetve a Magyar K�zt�rsas�g Orsz�ggy�l�se r�sz�re sz�lesk�r� egyeztet�s ut�n az Orsz�ggy�l�s Emberi jogi, Kisebbs�gi �s Vall�s�gyi Bizotts�ga az Orsz�ggy�l�s el� ker�l� megold�si javaslatot dolgoz ki.

A k�zoktat�sr�l sz�l� 1993. �vi LXXIX. t�rv�ny 1996. �vi m�dos�t�s�val pontos�t�sra ker�ltek a k�zoktat�si int�zm�ny helyi �s orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzat �ltal t�rt�n� alap�t�s�ra �s fenntart�s�ra vonatkoz� szab�lyok. Ugyanakkor e k�rd�sk�rrel kapcsolatban tov�bbi korrekci�k sz�ks�gesek, r�gz�teni kell t�bbek k�z�tt az int�zm�nyek �tad�s-�tv�tel�nek, m�k�dtet�s�nek, illetve a dolgoz�k munkajogi st�tusz�nak t�rv�nyi garanci�it.

Fontos feladat, hogy a t�rv�ny k�vetkez� m�dos�t�sakor ker�lj�n felold�sra az az ellentmond�s, ami a maxim�lt �rasz�mok �s a kisebbs�gi oktat�sban elsaj�t�tand� t�bblettartalom k�z�tt fesz�l. Ugyancsak megoldand� k�rd�s a kisebbs�gi oktat�si int�zm�ny vezet�i kinevez�se felt�tel�t k�pez� nyelvszakos diploma, amit�l el kellene tekinteni az anyaorsz�gban megszerzett nem nyelvszakos tan�ri diplom�k vonatkoz�s�ban.

A nemzeti h�r�gyn�ks�gr�l sz�l� 1996. �vi CXXVII. t�rv�ny 1997. janu�r 1-j�n l�pett hat�lyba. Rendelkez�sei (2.� (1) bekezd�s g/ pontja) a nemzeti �s etnikai kisebbs�gek �let�r�l val� inform�ci�k�zl�st a Magyar T�virati Iroda k�zszolg�lati feladat�v� teszik.

A nemzeti �s etnikai kisebbs�gi jogok orsz�ggy�l�si biztosa az 1997. �vr�l k�sz�lt besz�mol�j�ban eml�t�st tett arr�l, hogy a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1995. �vi XL. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Kbt.) alapj�n nincs joga jogorvoslati elj�r�st kezdem�nyezni a K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g el�tt m�g akkor sem, ha egy k�zbeszerz�si elj�r�s sor�n elk�vetett jogs�rt�s valamely kisebbs�g �rdek�t s�rti.

A Korm�ny t�rv�nyjavaslatot ny�jtott be az Orsz�ggy�l�shez a Kbt. m�dos�t�s�r�l �s ez lehet�s�get fog adni arra, hogy a nemzeti �s etnikai kisebbs�gi jogok orsz�ggy�l�si biztosa (�s a t�bbi orsz�ggy�l�si biztos is) jogorvoslati elj�r�st kezdem�nyezhessen a K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�gn�l.

A besz�mol� id�szak�ban egy m�sik nagy jelent�s�g�, a kisebbs�geket is �rint� t�rv�nyt alkotott az Orsz�ggy�l�s. Ez a kultur�lis javak v�delm�r�l �s a muze�lis int�zm�nyekr�l, a nyilv�nos k�nyvt�ri ell�t�sr�l �s a k�zm�vel�d�sr�l sz�l� 1997. �vi CXL. t�rv�ny. A t�rv�ny c�lja t�bbek k�z�tt a nemzeti �s etnikai kisebbs�gi kultur�lis hagyom�nyok meg�rz�se, m�lt� folytat�sa, a k�z�ss�gi �s egy�ni m�vel�d�s szem�lyi, szellemi, gazdas�gi felt�teleinek jav�t�sa, a polg�rok �letmin�s�g�t jav�t�, �rt�khordoz� tev�kenys�gek, valamint az ezek megval�sul�s�ra l�trej�tt int�zm�nyek �s szervezetek m�k�d�s�nek el�seg�t�se.

A Magyarorsz�gon honos nemzeti �s etnikai kisebbs�gekkel kapcsolatos korm�nyzati feladatok koordin�l�s�ra a 34/1990. (VIII. 30) Korm.rendelettel l�trehozott Nemzeti �s Etnikai Kisebbs�gi Hivatalt a Korm�ny a 128/1998. (VII. 15.) Korm.rendelet �rtelm�ben a Minisztereln�ki Hivatal illet�kes politikai �llamtitk�r�nak fel�gyelet�b�l az igazs�g�gy-miniszter fel�gyelete al� helyezte.

Az elk�vetkezend�kben fokozott figyelmet k�v�nunk ford�tani azon, t�rv�nyben el��rt k�vetelm�nyek marad�ktalan �rv�nyes�l�s�nek, hogy valamennyi, a kisebbs�geket �rint� jogszab�ly megalkot�s�t megel�z�en megfelel�en tudj�k gyakorolni az orsz�gos �nkorm�nyzatok v�lem�nyez�si jogos�tv�nyaikat.

Az antidiszkrimin�ci�s jogalkot�s el�k�sz�t�se �rdek�ben megkezd�dtek a t�rsadalmi vit�k. A szab�lyoz�s tartalm�r�l �s ir�ny�r�l a besz�mol�si id�szakban a jelent�sen elt�r� szakmai v�lem�nyek miatt azonban m�g nem sz�letett kiforrott egy�ntet� politikai �s szakmai �ll�sfoglal�s.