Magyarorsz�gon kialakult a jog�llami int�zm�nyrendszer, �llami szinten, az �llami politika szintj�n tudatos diszkrimin�ci� nincs az orsz�gban. Rendelkez�sre �llnak azok a jogi eszk�z�k, amelyek megakad�lyozhatj�k az ilyen tendenci�kat. Egyes hat�s�gok gyakorlat�ban jelentkezhetnek diszkriminat�v tendenci�k, amelyek ellen az Alkotm�ny �s sz�mos nemzetk�zi dokumentum el��r�sa szerint fell�p�nk.

Az Alkotm�nyban biztos�tott alapjogokat fogalmazza meg a Munka T�rv�nyk�nyv�r�l sz�l� 1992. �vi XXII. t�rv�ny azon rendelkez�se, amely el��rja, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�st alkalmazni a munkav�llal�k k�z�tt nemzetis�g�k, fajuk, vall�suk, sz�rmaz�suk miatt.

A foglalkoztat�s el�seg�t�s�r�l �s a munkan�lk�liek ell�t�s�r�l sz�l� 1991. �vi IV. t�rv�ny ugyancsak megfogalmazza a h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s tilalm�t. A diszkrimin�ci� jellemz�en a cig�nys�got s�jtja. A besz�mol�si id�szakban a foglalkoztat�s ter�let�n azok a diszkriminat�v jelens�gek, amelyek kor�bban is tapasztalhat�k voltak, nem sz�ntek meg. A jogs�rt�sek kik�sz�b�l�se �rdek�ben 1997-ben egy �j szab�lyoz�s ker�lt meg�llap�t�sra, mely s�lyosabban szankcion�lja a munkav�llal� h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s�t. Az a munkaad�, aki a munkav�llal� alkalmaz�s�t t�bbek k�z�tt nemzetis�gre val� tekintettel megtagadja, illetve h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�st alkalmaz, 50.000 Ft-ig terjed� p�nzb�rs�ggal s�jthat�. A rendelkez�s egy�rtelm�bb� teszi a foglalkoztat�k sz�m�ra a tilalmazott magatart�sokat.

A foglalkoztat�s ter�let�n tapasztalhat� h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s kapcs�n a kisebbs�gi jogok orsz�ggy�l�si biztosa 1998-ban kezdem�nyez�sekkel, aj�nl�sokkal, illetve jogalkot�si javaslattal fordult a szakt�rca miniszter�hez.

A munkaviszony l�tes�t�se sor�n k�ts�gtelen�l jelentkez� el��t�letekkel szembeni jogi v�delem er�s�t�se �rdek�ben a kisebbs�gi biztos kezdem�nyezte a Munka T�rv�nyk�nyve m�dos�t�s�t.

A cig�nys�got �rint� h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s a rend�ri megnyilv�nul�sokban is el�fordul. A rend�rs�g ellen ir�nyul� panaszok sz�ma az ut�bbi k�t �vben � az ombudsmani jelent�s szerint � tov�bbra is magas volt, de a k�zponti int�zked�sek hat�s�ra kedvez� ir�ny� tendenci�k els� jelei figyelhet�k meg. Az 1997. �vet a nemzeti �s etnikai kisebbs�gi jogok orsz�ggy�l�si biztosa a lok�lis fesz�lts�gek, a konfliktusok �v�nek min�s�tette, amelyek jelleg�kben nemegyszer etnikai konfliktusk�nt interpret�l�dtak a sajt� �ltal.

A kisebbs�gi jogok orsz�ggy�l�si biztos�nak az adatv�delmi biztossal k�z�sen tett aj�nl�sa nyom�n l�nyeg�ben megsz�nt a b�n�gyi tud�s�t�sokban, illetve a k�r�z�si felh�v�sokban kor�bban jelentkez� diszkriminat�v gyakorlat, melynek k�vetkezt�ben a felt�telezett tettes szem�lyle�r�s�t a nemzetis�g�re tett utal�s p�tolta.

1998-ban k�sz�lt el a kisebbs�gi jogok orsz�ggy�l�si biztos�nak jelent�se a kisebbs�gek oktat�s�nak �tfog� vizsg�lat�r�l. A jelent�s kezdem�nyezi a k�zoktat�sr�l sz�l� 1993. �vi LXXIX. t�rv�ny m�dos�t�s�t annak �rdek�ben, hogy az oktat�sban alkalmazott h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s tartalm�ra, felt�r�s�ra, szankcion�l�s�ra �s bizony�t�s�ra vonatkoz� rendelkez�sek beker�ljenek a jogszab�lyba.

Az emberi m�lt�s�g v�delm�ben sz�letett jogszab�lyi rendelkez�sek a m�dia�gyekben is egyre k�vetkezetesebben ker�lnek �rv�nyes�t�sre. Az Orsz�gos R�di� �s Telev�zi� Test�let Panaszbizotts�ga 1998 elej�n p�lda�rt�k� hat�rozatot hozott egy r�di�m�sorban elhangzottakkal kapcsolatban. A Panaszbizotts�g meg�llap�totta, hogy a m�sorszolg�ltat� s�lyosan megs�rtette a r�di�z�sr�l �s telev�zi�z�sr�l sz�l� 1996. �vi I. t�rv�ny rendelkez�s�t, mely szerint "a m�sorszolg�ltat�s nem ir�nyulhat semmilyen kisebbs�g, sem b�rmely t�bbs�g ny�lt, vagy burkolt megs�rt�s�re, kirekeszt�s�re, annak faji szempontokon alapul� bemutat�s�ra, el�t�l�s�re". Az ORTT Panaszbizotts�g�nak hat�rozat�t az orsz�gos napilapok, illet�leg a r�di� �s a telev�zi� k�z�lte, aminek jelent�s, a k�zv�lem�nyt befoly�sol� hat�sa volt.

Jogrendszer�nk v�delmet ny�jt a szem�lyis�gi jogokkal �sszef�gg�, az emberi m�lt�s�g s�relm�vel j�r� esetekben is (pl: a k�z�ns�g sz�m�ra nyitva �ll� helyek l�togat�s�nak sz�rmaz�s miatti megakad�lyoz�sa).

�sszegz�sk�nt meg�llap�that�, hogy Magyarorsz�gon az es�lyegyenl�s�g megteremt�s�re ir�nyul� �llami int�zked�sek nyom�n a jogi szab�lyoz�s rendszere h�tr�nyos megk�l�nb�zet�s n�lk�l biztos�tja az �llampolg�ri, illet�leg ezen bel�l a kisebbs�gi jogokat. A Korm�ny folyamatosan t�rekszik e jogok marad�ktalan gyakorlati �rv�nyes�l�s�nek el�seg�t�s�re, �s felsz�molja a diszkrimin�ci�, a kirekeszt�s valamennyi form�j�t. Fell�p a kisebbs�ghez tartoz� egy�nek �s k�z�ss�geik s�relm�re elk�vetett esetleges cselekm�nyek ellen. Mindezek �rdek�ben a kisebbs�gi joganyag megfelel� harmoniz�l�sa �s beilleszt�se a jogrendbe, az antidiszkrimin�ci�s jogalkot�sban el�rt eredm�nyek tov�bbfejleszt�se, a jogok �rv�nyes�l�si felt�teleinek megteremt�se folyamatosan napirenden l�v� feladat.