A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

6. Az anyagi t�mogat�s rendszere, a t�bbcsatorn�s finansz�roz�s forr�sai

A �90-es �vek kezdet�t�l fokozatosan kialakult a magyarorsz�gi nemzeti �s etnikai kisebbs�geket �rint� finansz�roz�s t�bbcsatorn�s rendszere. Az �j elveken �s alapokon nyugv� rendszer teljes k�r�v� t�tele nagyban hozz�j�rul a Korm�nyprogram azon c�ljai megval�s�t�s�hoz, amelyek a hazai kisebbs�gek �nszervez�d�se, k�zjogi �s kultur�lis auton�mi�ja t�mogat�s�val kapcsolatosak. A k�zvetlen k�zponti k�lts�gvet�si forr�sokon k�v�l, melyek nagys�grendj�t illetve jelleg�t t�rv�ny hat�rozza meg, a finansz�roz�s egyes szakt�rc�k fejezeti kezels�ben l�v� el�ir�nyzatokban, k�zalap�tv�nyi, feladatfinansz�roz�si, projektfinansz�roz�si keretekben is megjelenik (6. sz. mell�klet).

Az orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzatok �ves m�k�d�si k�lts�gei fedez�s�re szolg�l� el�ir�nyzatok 1997-t�l az Orsz�ggy�l�s fejezet�ben �n�ll� el�ir�nyzatk�nt szerepelnek, 1999-t�l pedig az Igazs�g�gyi Miniszt�rium fejezetben. A helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok �ves m�k�d�si k�lts�geinek keret�sszeg�r�l a Magyar K�zt�rsas�g adott �vi k�lts�gvet�s�r�l sz�l� t�rv�ny Bel�gyminiszt�rium fejezet�ben rendelkezik.

Kiemelend�, hogy a neves�tett kisebbs�gi c�l� k�lts�gvet�si t�mogat�sok legnagyobb t�tele a kisebbs�gek oktat�s�nak t�mogat�s�t szolg�lja.

Magyarorsz�gon a mindenkori k�lts�gvet�s normat�v finansz�roz�s keret�ben kieg�sz�t� k�zponti k�lts�gvet�si hozz�j�rul�st biztos�t a kisebbs�gi nevel�si, oktat�si programot megval�s�t� int�zm�nyt fenntart� telep�l�si �nkorm�nyzatok sz�m�ra (18. �s 19. sz. mell�kletek). Az oktat�si szakt�rca az anyanyelv� �s a k�tnyelv� oktat�si forma v�laszt�s�t k�v�nta �szt�n�zni az�ltal is, hogy az 1999. �vi k�lts�gvet�sr�l sz�l� t�rv�ny e k�t oktat�si forma sz�m�ra magasabb k�lts�gvet�si normat�v kieg�sz�t� t�bblett�mogat�st biztos�tott. 1997-ben 3246,8 milli� Ft, 1998-ban 3924 milli� Ft ker�lt ilyen cl� felhaszn�l�sra. Az 1999-es �vre vonatkoz� k�lts�gvet�si t�rv�ny a nemzeti, etnikai kisebbs�gekhez tartoz�k �vodai nevel�s�hez, iskolai oktat�s�hoz, koll�giumi ell�t�s�hoz, tov�bb� a nem kisebbs�gi k�t tan�t�si nyelv� oktat�s normat�v m�don elosztott k�zponti k�lts�gvet�si k�telez� t�mogat�s�n k�v�l kieg�sz�t� t�mogat�sk�nt �sszesen 4941 milli� forintot biztos�tott.

A kisebbs�gi oktat�snak ny�jtott kieg�sz�t� t�bblett�mogat�s ellen�re az elm�lt 2 �vben az �n�ll�, kisl�tsz�m� nemzetis�gi iskol�t is fenntart� helyi �nkorm�nyzatn�l p�nz�gyi probl�m�k jelentkeztek. A gondok megold�s�ra a k�lts�gvet�si t�rv�nyben meghat�rozott k�l�n jogc�m alapj�n tov�bbi kieg�sz�t� t�mogat�sban r�szes�lnek azok az �nkorm�nyzatok, amelyek 130 f� tanul�l�tsz�m alatti �n�ll� kisebbs�gi iskol�t, illetve 60 f� tanul�l�tsz�m alatti �n�ll� kisebbs�gi �vod�t tartanak fenn.

Az Oktat�si Miniszt�rium (OM) a fejezeti kezel�s�ben l�v� el�ir�nyzatokb�l finansz�rozza a kisebbs�gi oktat�sfejleszt�ssel, pedag�giai programokkal kapcsolatos tev�kenys�get, �s a kisebbs�gek kutat�k�z�ss�geinek alkot� munk�j�t is.

A Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�riuma (NK�M) kisebbs�gi kultur�lis programokat, a kisebbs�gek irodalm�nak �pol�s�t �rint� feladatokat finansz�roz. (20. �s 21. sz. mell�kletek).

Az Orsz�ggy�l�s minden �vben p�ly�zati t�mogat�st biztos�t a kisebbs�gek t�rsadalmi szervezetei r�sz�re. A beny�jtott p�ly�zatok alapj�n az Emberi jogi, Kisebbs�gi �s Vall�s�gyi Bizotts�g javaslat�ra ker�lnek meg�llap�t�sra a t�mogat�si �sszegek.

A Kisebbs�gi koordin�ci�s �s intervenci�s keret kisebbs�gi kr�zishelyzetek s�rg�s megold�s�ra szolg�l. Felhaszn�l�s�r�l a Kisebbs�gi Hivatal eln�k�nek javaslat�ra az Igazs�g�gyi Miniszt�rium politikai �llamtitk�ra d�nt.

A k�lts�gvet�s kisebbs�gi c�l� anyagi t�mogat�si forr�sai demokratikus, �tl�that� �s ellen�rizhet� m�don t�rt�n� eloszt�si, illetve felhaszn�l�si m�dj�nak biztos�t�sa rendk�v�l fontos mind a kisebbs�gi, mind a t�bbs�gi t�rsadalom szempontj�b�l.

A k�lts�gvet�s kisebbs�gi c�l� anyagi t�mogat�si rendszer�nek tov�bbi fontos int�zm�nyei a k�zalap�tv�nyok:

- Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny,

- Cig�nyok�rt K�zalap�tv�ny,

- Gandhi K�zalap�tv�ny.

A k�zalap�tv�nyok �ves el�ir�nyzatait az �ves k�lts�gvet�si t�rv�ny tartalmazza, a felhaszn�l�sr�l a k�zalap�tv�nyi kurat�riumok d�ntenek (6. sz. mell�klet). Az Oktat�si Miniszt�rium szakmai javaslata szerint a k�lts�gvet�si t�rv�ny tartalmazza a Gandhi K�zalap�tv�ny �ves el�ir�nyzat�t, amely a cig�ny kisebbs�gi oktat�s int�zm�ny�nek, a Gandhi Gimn�ziumnak �s koll�giumnak a m�k�dtet�s�t �s fejleszt�s�t szolg�lja. A k�zalap�tv�nyok l�trehoz�s�val a korm�nyzat nem csup�n bevonta a kisebbs�gek k�pvisel�it a d�nt�si folyamatba, hanem lehet�s�get teremtett a kisebbs�gi k�z�ss�gek elt�r� helyzet�t �s ig�nyeit szem el�tt tart� feladatfinansz�roz�s megval�s�t�s�ra is.

A Kisebbs�gi (K�z)alap�tv�nyt 1990-ben hozta l�tre a Magyar K�zt�rsas�g Korm�nya, hogy alap�tv�nyi eszk�z�kkel is hozz�j�ruljon mindazoknak az �rt�keknek a meg�rz�s�hez �s gyarap�t�s�hoz, amelyeket � anyanyelv�kben, kult�r�jukban �s saj�tos k�zvet�t� k�ldet�s�kben � a hazai kisebbs�gek testes�tenek meg. Az alap�tv�nyt a Korm�ny 1995-ben k�zalap�tv�nny� alak�totta �t. A k�zalap�tv�ny olyan programok �s tev�kenys�gek t�mogat�s�ra j�tt l�tre, amelyek a hazai kisebbs�gek �nazonoss�g�nak meg�rz�s�t, hagyom�nyainak, nyelv�nek �pol�s�t, fejleszt�s�t, �t�r�k�t�s�t, t�rgyi �s szellemi kult�r�juk megmarad�s�t szolg�lj�k. A Korm�ny 1997-ben 395 milli� Ft-ot, 1998-ban 474 milli� Ft-ot biztos�tott e k�zalap�tv�ny c�ljainak megval�s�t�s�ra (21. a. �s 21. b. mell�kletek). A nemzeti, etnikai kisebbs�gek kultur�lis programjait legnagyobb �sszeggel a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny t�mogatja. M�k�d�s�t az ig�nyek �s az �llami k�zfeladat politikai-t�rsadalmi jelent�s�ge indokolja. Az elemzett k�t �vben a funkci�knak a k�zalap�tv�ny eleget tett. A t�mogat�s kisebbs�gi szempontb�l m�lt�nyos �s igazs�gos eloszt�s�nak lehet�s�g�re a kurat�rium �sszet�tele garanci�t ad. A t�mogat�s ir�nt megnyilv�nul� ig�ny 9-szeresen m�lja fel�l a k�zalap�tv�ny lehet�s�geit, ez a nagy k�l�nbs�g jelent�s fesz�lts�get okoz mind a p�ly�z�kban, mind a d�nt�st hoz� kurat�riumban.

A nemzeti, etnikai kisebbs�gek �rott sajt�j�nak t�mogat�s�t szint�n a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny biztos�tja, mely n�pcsoportonk�nt legal�bb egy orsz�gos terjeszt�s� �js�g k�lts�gvet�si t�mogat�s�ra ny�jt anyagi fedezetet. A cig�ny kisebbs�g eset�ben, a n�pcsoport �s szervezetei saj�tos helyzet�re val� tekintettel egyn�l t�bb lap k�lts�gvet�si t�mogat�s�t biztos�tja. Az orsz�gos terjeszt�s� lapok t�mogat�sa mellett a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny anyagi seg�ts�get ny�jt a helyi �rott sajt� anyanyelv� mell�kleteinek, illetve a kisebbs�gek speci�lis foly�iratainak megjelentet�s�hez. A kisebbs�gek orsz�gos terjeszt�s� lapjai a kisebbs�gek �nkorm�nyzatai, illetve szervezetei tulajdon�ban vannak. A magyarorsz�gi nemzeti �s etnikai kisebbs�gek orsz�gos terjeszt�s� �rott sajt�j�nak �vente n�vekv� k�zalap�tv�nyi t�mogat�s�r�l a 22. sz. mell�klet ad r�szletes t�j�koztat�st.

A Cig�nyok�rt K�zalap�tv�ny els�sorban a kisv�llalkoz�sok fejleszt�s�t �s a csal�dok �s kisk�z�ss�gek meg�lhet�s�t seg�t� foglalkoztat�si, eg�szs�g�gyi programokat t�mogatja (22. a. mell�klet). A Gandhi K�zalap�tv�ny c�lja bentlak�sos k�z�piskola m�k�dtet�se els�sorban tehets�ges cig�ny fiatalok sz�m�ra. E k�t k�zalap�tv�nnyal r�szletesebben a magyarorsz�gi cig�nyokr�l sz�l� fejezet foglalkozik.

Korm�nyrendelet int�zkedik arr�l, hogy olyan esetekben, amikor a helyi infrastrukt�ra- vagy gazdas�gfejleszt�s rom�kat �rint, a p�ly�z�k t�bbletkedvezm�nyeket kaphassanak.

Magyarorsz�gon 1998-ban a k�lts�gvet�s az egyh�zi alapint�zm�nyek m�k�d�s�hez, fel�j�t�s�hoz �s beruh�z�saihoz ny�jtott t�rv�nyben garant�lt t�mogat�st.

A magyarorsz�gi Bolg�r Ortodox Egyh�z, a Magyarorsz�gi Rom�n Ortodox Egyh�z �s a Budai Szerb Ortodox Egyh�zmegye neves�tetten r�szes�lt k�lts�gvet�si t�mogat�sban egyh�zi alapint�zm�nyei m�k�dtet�se, egyh�zi k�zgy�jtem�nyei fenntart�sa �rdek�ben (23. sz. mell�klet).

A Kisebbs�gi t�rv�ny 62. � (2) bekezd�s�vel k�telezte a Korm�nyt arra, hogy k�t k�lts�gvet�si �vben 500-500 milli� forint �sszeg� �kisebbs�gi kompenz�ci�s keretet� k�l�n�tsen el a k�zponti k�lts�gvet�sben. Ennek terh�re kellett megt�r�teni az orsz�gos, �s � amennyiben erre sz�ks�g mutatkozott � a helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok elhelyez�s�vel kapcsolatban keletkez� vesztes�geket. A k�zponti k�lts�gvet�sben elk�l�n�tett 1 milli�rd forint nem ker�lt teljes eg�sz�ben felhaszn�l�sra. Annak �rdek�ben, hogy a fennmarad� �sszeg kisebbs�gi c�lokra felhaszn�lhat� legyen, az Orsz�ggy�l�s az 1996. �vi LXXI. t�rv�nnyel m�dos�totta a Kisebbs�gi t�rv�ny 62. �-�nak (2) bekezd�s�t oly m�don, hogy a kisebbs�gi kompenz�ci�s keretb�l felhaszn�l�sra nem ker�l� �sszeget a nemzeti �s etnikai kisebbs�gek, els�sorban v�ls�gos helyzet� kisebbs�gi oktat�si �s kultur�lis int�zm�nyek, kisebbs�gi �nkorm�nyzatok c�ljaira kell ford�tani.

A Korm�ny a Magyar K�zt�rsas�g 1996. �vi k�lts�gvet�s�r�l sz�l� �s az 1996. �vi LXXVIII. t�rv�nnyel m�dos�tott 1995. �vi CXXI. t�rv�ny 45. � (4) bekezd�s�ben kapott felhatalmaz�s alapj�n az 1114/1996. (XI.30.) Korm�nyhat�rozatban rendelkezett arr�l, hogy megemeli a �Kisebbs�gi koordin�ci�s �s intervenci�s keret� el�ir�nyzat�t a �Kisebbs�gi kompenz�ci�s keret� terh�re. A Korm�nyhat�rozat rendelkezett arr�l is, hogy a keretsszeg feloszt�s�ra Kisebbs�gi T�rcak�zi Bizotts�got (tov�bbiakban: KTB) kell l�trehozni, melynek eln�ke a Minisztereln�ki Hivatal kisebbs�gi �gyek�rt felel�s politikai �llamtitk�ra volt, titk�ra a Kisebbs�gi Hivatal eln�ke, tagjai a Bel�gyminiszt�rium, a M�vel�d�si �s K�zoktat�si Miniszt�rium, valamint a Minisztereln�ki Hivatal k�pvisel�i voltak. A KTB munk�j�t az Orsz�ggy�l�s Emberi jogi, Kisebbs�gi �s Vall�s�gyi Bizotts�ga 1 korm�nyp�rti �s 1 ellenz�ki orsz�ggy�l�si k�pvisel�je �lland� megh�votti st�tusban seg�tette.

N�gy t�mogat�si c�l ker�lt meghat�roz�sra: I. V�ls�gos helyzet� oktat�si int�zm�ny t�mogat�sa, II. V�ls�gos helyzet� kultur�lis int�zm�ny t�mogat�sa, III. V�ls�gos helyzet� kisebbs�gi �nkorm�nyzat c�ljainak t�mogat�sa, IV. Egy�b kisebbs�gi c�lok megval�s�t�s�nak t�mogat�sa.

A bizotts�g els�bbs�get biztos�tott az I-III. csoportba tartoz� k�relmeknek, s kiemelten kezelte azon t�mogat�s ir�nti k�relmeket, amelyek t�bb probl�ma komplex megold�s�ra ir�nyultak. Az elvek kialak�t�s�t k�vet�en 1996. december�t�l 1998. �prilis�ig a bizotts�g 207 k�relmet b�r�lt el pozit�van, 51 db k�relem t�rgy�ban hozott elutas�t� d�nt�st, �sszess�g�ben 7 �l�s�n 268 db hat�rozatot hozott. A KTB rendelkez�s�re �ll� keretb�l t�bb, mint 342 milli� Ft ker�lt felhaszn�l�sra (24. sz. mell�klet).

A beny�jtott, illet�leg a bizotts�g �ltal t�mogatott k�relmek jelent�s r�sze � a feloszt�si alapelvekkel �sszhangban � oktat�si int�zm�nyek kr�zishelyzet�nek megold�s�t, illet�leg enyh�t�s�t szolg�lta. A kisebbs�gi iskol�k t�mogat�s�val egyr�szr�l elh�rult t�bb nemzetis�gi kisiskola bez�r�s�nak vesz�lye, m�sr�szr�l az �rintett iskol�kban, �vod�kban lehet�s�g ny�lt konkr�t fel�j�t�sok, illetve beruh�z�sok megval�s�t�s�ra, valamint a sz�nvonalas oktat�-nevel� munk�hoz sz�ks�ges eszk�z�k beszerz�s�re.

A v�ls�gos helyzet� �nkorm�nyzatok, kisebbs�gi �nkorm�nyzatok t�mogat�sa � kiemelked�en a cig�ny kisebbs�g eset�ben � hozz�j�rult ahhoz, hogy az int�zm�nyek �ltal ny�jtott szolg�ltat�sok jav�ts�k az id�sek, �llami gondozottak �letmin�s�g�t, el�seg�ts�k a m�k�d�si felt�telek hi�nyainak p�tl�s�t, valamint programjaik eszk�zell�t�s�t. A t�bbnyire forr�shi�nnyal k�szk�d� telep�l�sek a t�mogat�ssal lehet�s�get kaptak t�bbfunkci�j� helyis�gek, k�z�ss�gi terek megtart�s�hoz, illetve kialak�t�s�hoz, melyek k�l�nb�z� kultur�lis egyes�letek, k�nyvt�rak, ki�ll�t�sok, kultur�lis rendezv�nyek otthonaiv� v�ltak.

Az egy�b kisebbs�gi c�l� t�mogat�sok � nagyobb r�szt a cig�ny k�z�ss�gek k�r�ben � hozz�j�rultak az iskol�n k�v�li felz�rk�ztat� �s tehets�ggondoz� programok megval�s�t�s�hoz, valamint a kisebbs�gi jogv�delem meger�s�t�s�hez.

A KTB tev�kenys�g�t a kisebbs�gek rendk�v�l pozit�van fogadt�k. A be�rkezett k�relmek alapj�n lesz�gezhet�, hogy sz�ks�g �s ig�ny mutatkozik egy olyan vis maior jelleg� elk�l�n�tett k�lts�gvet�si keret�sszegre, amely az �nhib�jukon k�v�l v�ls�gos helyzetbe jutott kisebbs�gi oktat�si �s kultur�lis int�zm�nyek, helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok t�mogat�s�t szolg�ln� �s emellett szer�ny fejleszt�sekre is lehet�s�get biztos�tana.

A k�lts�gvet�si szerv �ltali feladatell�t�s nem minden feladatn�l felel meg a sz�ks�gleteknek. Az int�zm�nyek �nkorm�nyzati �tv�tel�hez a jelenlegi szab�lyoz�st ki kell eg�sz�teni.

Tapasztalhat� egyes kisebbs�gi �nkorm�nyzatokn�l a kieg�sz�t� forr�sok integr�l�s�ra val� k�pess�g fokozatos kialakul�sa, amely lehet�v� teszi saj�t foglalkoztat�si, egzisztenci�lis, v�llalkoz�st t�mogat� tev�kenys�g�ket.

A kisebbs�gi c�l� p�nzeszk�z�k felhaszn�l�s�nak ellen�rz�s�ben az �llami Sz�mvev�sz�k fontos szerepet j�tszik mind a sz�mvitel, mind a c�lszer�s�g szempontj�b�l. El�rel�p�s t�rt�nt az �n. nemzetis�gi fejkv�ta c�lir�nyos felhaszn�l�s�nak ter�n is, ugyanakkor t�bb ter�leten m�g nem kiel�g�t� a kisebbs�gi c�l� p�nzeszk�z�k felhaszn�l�s�nak ellen�rz�se.

Az orsz�g k�lts�gvet�s�nek el�k�sz�letei sor�n a megfelel� korm�nyzati int�zm�nyek a kisebbs�geket �rint� k�lts�gvet�si k�rd�sekr�l konzult�lnak a kisebbs�gek orsz�gos �nkorm�nyzataival. A besz�mol� id�szak�ban felmer�ltek a finansz�roz�s rendszer�nek koncentr�l�s�t, a felhaszn�l�s ellen�rz�ttebb� t�tel�t c�lz� t�rekv�sek, �gyszint�n javaslatok a kisebbs�gi �nkorm�nyzatok fokozottabb bevon�s�ra a forr�sok eloszt�s�ba.