A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

7. A kisebbs�gi oktat�s helyzete

A Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� kisebbs�gek helyzet�t elemz�, az Orsz�ggy�l�s �ltal 1997-ben elfogadott Korm�nybesz�mol� �ta eltelt id�szak a kisebbs�gi oktat�s tartalmi �s szerkezeti fejleszt�se szempontj�b�l meghat�roz� volt. Az 1997. �v a kisebbs�gi oktat�s �s nevel�s alapdokumentumainak, a Nemzeti, etnikai kisebbs�g vodai nevel�s�nek ir�nyelve �s a Nemzeti, etnikai kisebbs�g iskolai oktat�s�nak ir�nyelve (a tov�bbiakban: Ir�nyelvek) kidolgoz�s�nak �s megjelen�s�nek az �ve; a k�zoktat�si t�rv�ny el��r�sainak megfelel�en 1998-ban bevezet�sre ker�lt a NAT, illetve a kisebbs�gi oktat�s Ir�nyelve. Ugyanebben az �vben a korm�nyzati strukt�rav�ltoz�ssal �sszef�gg�sben megkezd�d�tt a kisebbs�gi oktat�s reformj�hoz sz�ks�ges felt�telek megteremt�se.

A kisebbs�gi oktat�snak a magyar k�zoktat�si rendszer r�szek�nt biztos�tania kell mindazokat a szolg�ltat�sokat, amelyeket �ltal�ban a k�zoktat�s ny�jt, �s emellett � kev�s kiv�telt�l eltekintve � nem egyszer�en az a feladata, hogy mindezeket a szolg�ltat�sokat anyanyelven ny�jtsa, hanem meg kell teremtenie az anyanyelv megtanul�s�hoz �s e n�pcsoportok kult�r�j�nak �s t�rt�nelm�nek megismer�s�hez sz�ks�ges felt�teleket. M�g a nemzetis�gi oktat�s feladatai alapvet�en nyelvi �s kultur�lis term�szet�ek, a cig�nys�g oktat�s�nak a k�zoktat�s vil�g�n messze t�lmutat� probl�mahalmazra is vlaszt kell adnia. A cig�ny kisebbs�gi oktat�s jogszab�lyi, p�nz�gyi �s m�k�d�si felt�teleinek biztos�t�sa sor�n k�l�n�s figyelem ir�nyult arra, hogy az alap-, a k�z�p-, �s a fels�oktat�si rendszerben megjelen� t�bbletfeladatok megval�s�t�sa � k�l�nf�le programok keret�ben � jogszab�lyi �s p�nz�gyi garanci�kat kapjon, ugyanakkor a szab�lyoz�k egy�tthat�i ne �szt�n�zhessenek a gyermekek, tanul�k, hallgat�k sz�rmaz�s szerinti elk�l�n�t�s�re. Fentiek figyelembev�tel�vel alakultak ki a kilencvenes �vekben � j�r�szt a kor�bbi strukt�r�kon � a kisebbs�gi oktat�s �j jogi, p�nz�gyi �s szervezeti felt�telei. E folyamat keret�ben az egym�shoz illeszked� szab�lyoz�k t�bboldal� garanci�t ny�jtanak a sz�rv�nyban �l� kisebbs�gek sz�m�ra ahhoz, hogy az oktat�s ter�let�n is �rv�nyes�lhessen jogegyenl�s�g�k.

Az Alkotm�nnyal �sszhangban a kisebbs�gi oktat�s megszervez�s�t helyi szinteken a helyi �nkorm�nyzatokr�l sz�l� 1990. �vi LXV. t�rv�ny biztos�tja, amikor a helyi �nkorm�nyzatok k�telez� feladat�v� teszi a kisebbs�gi oktat�s biztos�t�s�t. E t�bbletfeladatokhoz 1991-t�l a mindenkori k�lts�gvet�si t�rv�ny t�bbletforr�st biztos�t. E kieg�sz�t� normat�v�k �sszege 1997-ben 3246,8 milli� Ft, 1998-ban 3924 milli� Ft volt. Az 1999. �vre a k�lts�gvet�s e c�lra 4941 milli� Ft-ot biztos�tott (6., �s 19. sz. mell�kletek). A cig�ny kisebbs�ghez tartoz� tanul�k eset�ben az int�zm�nyi nevel�s �s oktat�s t�bbletfeladataihoz biztos�tott kieg�sz�t� forr�sokon k�v�l a koll�giumi ell�t�shoz is biztos�t a k�zponti k�lts�gvet�s kieg�sz�t� normat�v�t (19. g. mell�klet). Az �vod�ztat�s �s iskol�ztat�s sz�m�ra tov�bbi seg�ts�g a csal�dok r�sz�re biztos�tott nevel�si ell�t�s. Az iskol�ztat�si t�mogat�s tank�telezetts�g teljes�t�s�hez kapcsol�sa el�seg�ti a cig�nys�g iskolai oktat�sban val� r�szv�tel�t. Az 1996/97-es tan�vben cig�ny oktat�s c�lj�b�l 68.312 tanul� ut�n, m�g az 1997/98-as tan�vben cig�ny oktat�s c�lj�b�l 31.034 tanul� ut�n vettek ig�nybe kisebbs�gi normat�v t�mogat�st. A k�t tan�v tanul�l�tsz�ma k�z�tti k�l�nbs�g oka, hogy m�g az 1996/97-es tan�vben a normat�va ig�nybev�tel�nek konkr�t felt�telei nem voltak, addig 1997/98-ra ehhez az iskol�kban felz�rk�ztat� programot kellett k�sz�teni, ezt v�lem�nyeztetni kellett a helyi cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzattal, vagy ennek hi�ny�ban az MKM illet�kes oszt�ly�val.

A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny �szt�nd�jjal t�mogatja a k�z�p- �s fels�fokon tov�bbtanul� kisebbs�gi fiatalokat. A t�mogat�s �sszege az 1997/98-as tan�vben 71 milli� Ft-ot, az 1998/99-es tan�vben 76,8 milli� Ft-ot tett ki. (21. a. �s 21. b. mell�kletek).

Az �llam kiemelt feladata az oktat�si int�zm�nyek m�k�d�s�hez sz�ks�ges t�rgyi felt�telek biztos�t�sa. Az �vtized els� fel�ben a c�lt�mogat�si rendszerben kisebbs�gi tanterem-fejleszt�sre ker�lt sor. A c�mzett- �s c�lt�mogat�si p�ly�zatok elb�r�l�sa sor�n a kisebbs�gi oktat�si int�zm�nyek fenntart�i priorit�sokat �lveztek. K�zponti beruh�z�sk�nt ebben az �vtizedben �p�lt fel t�bb tizenk�toszt�lyos, koll�giumi h�tt�rrel rendelkez�, orsz�gos beiskol�z�s� kisebbs�gi iskola (szlov�k, horv�t, szerb, n�met). Befejez�s�hez k�zeledik a rom�n koll�gium �p�t�se, �s ebben az �vben indul a bolg�r koll�gium �p�t�se.

A cig�ny gyermekek oktat�s�val kapcsolatos feladatok megold�s�hoz az Oktat�si Miniszt�rium � a k�zponti k�lts�gvet�si t�mogat�sokon k�v�l � PHARE-t�mogat�st is ig�nybe k�v�n venni, �A halmozottan h�tr�nyos helyzet�, els�sorban cig�ny fiatalok t�rsadalmi beilleszked�s�nek seg�t�se� c�m�, a Szoci�lis �s Csal�d�gyi Miniszt�riummal k�z�sen kidolgozott program keret�ben. A program eg�sze kiterjed a cig�ny fiatalok seg�t�s�re, ezen bel�l is kiemelkedik a 3. sz�m� alprojekt, �A roma kisebbs�g t�rsadalmi helyzet�nek jav�t�sa �s szoci�lis integr�ci�ja� c�mmel.

A kisebbs�gi oktat�sban meghat�roz� szerepe van a k�zoktat�sr�l sz�l�, t�bbsz�r m�dos�tott, 1993. �vi LXXIX. sz�m� t�rv�nynek, amely r�gz�ti, hogy Magyarorsz�gon az oktat�s nyelve a magyar �s a vele egy�tt �l� kisebbs�gek nyelve, tov�bb� kiemeli, hogy a nemzeti �s etnikai kisebbs�geknek joguk van az anyanyelvi oktat�shoz. E k�t krit�rium v�gigvonul a k�zoktat�s szab�lyoz�s�nak eg�sz rendszer�n. A k�zoktat�sr�l sz�l� t�rv�ny m�sik, a Kisebbs�gi t�rv�nyb�l �tvett l�nyeges eleme, hogy a kisebbs�gi oktat�s megszervez�s�re �s fenntart�s�ra k�telez minden olyan esetben, ha egy adott kisebbs�ghez tartoz� nyolc gyermek vagy tanul� sz�l�je ig�nyli azt.

Az alap- �s k�z�pfok� kisebbs�gi oktat�s felt�teleinek megteremt�s�n t�l seg�teni sz�ks�ges az iskolai v�gzetts�get eddig nem szerzett feln�tt kor�, els�sorban cig�ny lakoss�got. Ez n�lk�l�zhetetlen felt�tele a szakmaszerz�snek, illetve a munk�hoz jut�snak. A k�sz�l�, feln�ttoktat�sr�l sz�l� t�rv�ny v�rhat�an e probl�m�ra is megold�st tal�l.

A kisebbs�gi oktat�s tov�bbi fejleszt�se szempontj�b�l kiemelked� szerepe van a Kisebbs�gi t�rv�nynek, amely egyr�szt �sszegzi a kisebbs�gi oktat�sra vonatkoz�, addig keletkezett �sszes szab�lyoz�st, m�sr�szt a kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�m�ra olyan jogos�tv�nyokat (v�lem�nyez�si, illetve egyet�rt�si jogok) biztos�t, amelyek garant�lj�k a kisebbs�gek �nrendelkez�s�t az oktat�s ter�let�n is. Az egyet�rt�si �s v�lem�nyez�si jogk�r�k beker�ltek a K�zoktat�si t�rv�ny 1996. �vi m�dos�t�s�ba is. Ez a sz�rv�nyban �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek saj�tos auton�mi�j�nak a biztos�t�ka is egyben. Az orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzatok maguk is m�k�dtethetnek oktat�si int�zm�nyeket, ennek szakmai �s p�nz�gyi felt�telei azonban ma m�g nem adottak.

A fentiekkel �sszhangban nemcsak szakmai, hanem politikai jelent�s�ge is van annak, hogy az oktat�si t�rv�nyben is r�gz�tett m�don az orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzatok minden, a kisebbs�gi oktat�ssal �sszef�gg� tartalmi k�rd�sben v�lem�nyez�si, illetve egyet�rt�si joggal rendelkeznek. A helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok a kisebbs�gi oktat�s tartalmi k�rd�seiben, illetve minden m�s, a kisebbs�gi oktat�ssal kapcsolatos k�rd�sben egyet�rt�si joggal rendelkeznek. Szint�n a k�zoktat�si t�rv�ny rendelkezik az Orsz�gos Kisebbs�gi Bizotts�g m�k�d�s�r�l, amely amellett, hogy kisebbs�gi oktat�si �gyekben az oktat�si miniszter szakmai tan�csad� szerve, e t�ren egyet�rt�si joggal is rendelkezik.

A kisebbs�gi oktat�s tartalmi fejleszt�se (az 1997. - 1998. �vek kiemelt feladata)

A k�zoktat�sr�l sz�l� t�rv�ny arr�l rendelkezik, hogy a kisebbs�gi nevel�st �s oktat�st miniszteri rendeletben kell szab�lyozni. Az eml�tett, a Nemzeti Alaptanterv kieg�sz�t� dokumentumak�nt megjelent 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbs�g �vodai nevel�s�nek ir�nyelve �s a Nemzeti, etnikai kisebbs�g iskolai oktat�s�nak ir�nyelve hivatottak ezt a szerepet bet�lteni.

Az 1997. �v egyik legfontosabb feladata volt ennek az alapdokumentumnak a kidolgoz�sa, amely meghat�rozza a kisebbs�gi oktat�s tartalm�t, �s szab�lyozza az anyanyelv� �s k�tnyelv� nevel�sre �s oktat�sra, illetve a kisebbs�gek nyelv�nek tan�t�s�ra, a cig�ny kisebbs�gi nevel�sre �s oktat�sra vonatkoz� feladatokat. A kisebbs�gi oktat�s k�telez� elem�v� teszi az adott n�p, n�pcsoport t�rt�nelm�nek, f�ldrajz�nak, kult�r�j�nak, hagyom�nyainak �s a kisebbs�gi jogoknak a megismertet�s�t.

A dokumentum r�sz�t k�pezik a k�t nyelven megjelent anyanyelvi �s irodalmi, illetve n�pismereti k�vetelm�nyek. Az anyanyelv �s irodalom r�szletes k�vetelm�nyei k�tszint�ek, a szerb kiv�tel�vel valamennyi, a k�zoktat�si rendszerbe bekapcsol�d� kisebbs�g eset�ben rendelkez�sre �llnak. A cig�ny kisebbs�gi oktat�s sz�m�ra csak n�pismereti k�vetelm�nyek jelentek meg magyar nyelven.

A kisebbs�gi oktat�s alapdokumentumainak kimunk�l�s�ban, az anyanyelv� tank�nyvfejleszt�s �tfog� koncepci�j�nak kialak�t�s�ban az oktat�si t�rca hathat�s szakmai seg�ts�get kapott az orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzatokt�l, kiemelten az Orsz�gos Kisebbs�gi Bizotts�gt�l is. A koncepci� v�grehajt�sa els� l�p�sek�nt p�ly�zat ki�r�s�ra ker�lt sor a n�pismereti tank�nyvek biztos�t�sa �rdek�ben.

A tartalmi fejleszt�s l�nyeges eleme �s felt�tele az anyanyelvi tank�nyv biztos�t�sa. A kisebbs�gi oktat�s dokumentumainak megjelen�s�t megel�z�en is a t�rca igyekezett eleget tenni az anyanyelv� tank�nyvell�t�s t�rv�nyi k�telezetts�g�nek. Az elm�lt �vtizedben � k�t tank�nyv-fel�lvizsg�latot k�vet�en � tartalmilag �s formailag egyre korszer�bb kisebbs�gi seg�dtank�nyvek l�ttak napvil�got. E feladatra a t�rca az ut�bbi id�szakban �vente 200 milli� Ft k�r�li �sszeget ford�tott. A tank�nyvek sz�nvonal�nak emelked�s�hez hozz�j�rult a versenyhelyzet, a kiad�sban egyre t�bb kiad� v�llal szerepet.

1998-ban valamennyi nemzetis�gi oktat�si-nevel�si int�zm�ny elk�sz�tette alap�t� okirat�nak m�dos�t�s�t, melyben egy�rtelm�en szerepelnie kell a kisebbs�gi nevel�si �s oktat�si c�loknak. A nevel�s-oktat�snak a Nemzeti �s etnikai kisebbs�gi iskolai nevel�s-oktat�s ir�nyelve �ltal meghat�rozott form�j�t az �ltal�nos iskol�k 1998. m�rcius 30-ig elk�sz�tett pedag�giai programja tartalmazza. A Nemzeti �s etnikai kisebbs�gi �vodai nevel�s-oktat�s ir�nyelve alapj�n az �vod�k 1999. m�jus 31-ig k�sz�tik el nevel�si programjukat.

A kisebbs�gi nevel�s-oktat�s form�i, strukt�r�ja, tendenci�i

A Kisebbs�gi t�rv�nyben felsorolt tizenh�rom nemzeti, etnikai kisebbs�g az oktat�s szempontj�b�l h�rom csoportra oszthat�. Az els� csoportba az �n. hagyom�nyos nemzeti kisebbs�gek tartoznak � horv�tok, n�metek, rom�nok, szerbek, szlov�kok, szlov�nek � amelyek rendelkeznek a magyar k�zoktat�si rendszeren bel�l kialak�tott oktat�si h�l�zattal. A m�sik nagy csoportba tartoz� nemzeti kisebbs�gek � bolg�rok, g�r�g�k, lengyelek, �rm�nyek, ruszinok, ukr�nok � nem rendelkeznek teljes k�r� oktat�si h�l�zattal, csak egy-egy int�zm�ny keret�ben, vagy �n. �vas�rnapi iskol�ban�, azaz a k�zoktat�si rendszeren k�v�l oktatj�k anyanyelv�ket. A l�tsz�m�ban legnagyobb, cig�ny kisebbs�g nevel�se �s oktat�sa �n. �felz�rk�ztat� oktat�s keret�ben folyik, a magyar k�zoktat�si rendszeren bel�l.

Az Ir�nyelvekben megfogalmazott oktat�si f�t�pusok a Nemzeti Alaptantervben r�gz�tetteknek megfelel�en a k�vetkez�k: anyanyelv� kisebbs�gi oktat�s, k�tnyelv� kisebbs�gi oktat�s, nyelvoktat� kisebbs�gi oktat�s, cig�ny felz�rk�ztat� oktat�s.

Az �n. anyanyelv� �voda, illetve tannyelv� iskola az, ahol az �vodai nevel�s anyanyelven folyik, az iskolai oktat�s keret�ben pedig a magyar nyelv �s irodalom tant�rgyon k�v�l minden tant�rgyat a kisebbs�g nyelv�n oktatnak. Ilyen t�pus� oktat�si int�zm�ny csak n�h�ny akad az orsz�gban.

Az �n. k�tnyelv� forma az, ahol az �vod�ban a nevel�s k�t nyelven folyik, illetve az iskol�ban a kisebbs�g nyelv�n �s irodalm�n k�v�l egy�b tant�rgyakat is a kisebbs�g nyelv�n oktatnak. Az Ir�nyelvek szerint ezen oktat�si form�ban az anyanyelv� oktat�s kiterjed a heti k�telez� �rasz�m 50 sz�zal�k�ra.

Az �n. nyelvoktat� forma az, ahol az iskolai oktat�s, nevel�s magyar nyelven folyik, a nemzetis�gi nyelvet pedig heti 3 � 6 �r�ban tanulj�k a tanul�k. E szab�lyoz�s abb�l indul ki, hogy a kisebbs�gi tanul�k t�bbs�ge magyar anyanyelvvel l�p az iskol�ba, �s a sz�l�k a magyar nyelven t�rt�n� oktat�st prefer�lj�k. Ugyanakkor e csal�dok a kisebbs�gi csoporthoz tartoz�s �rz�s�t is hordozz�k, ez�rt sz�mukra fontos a nyelvismeret, a kult�ra, a hagyom�nyok �pol�sa. Ez a forma jellemz� legink�bb a hazai oktat�sra, mivel az iskol�ba beker�l� gyermekek nagy r�sze a csal�dban nem saj�t�tja el a kisebbs�g anyanyelv�t. A m�sik, legink�bb a n�met nyelvoktat�sra jellemz�, a fejleszt�st akad�lyoz� t�nyez� a szem�lyi felt�telek hi�nya. Az Ir�nyelvek bevezet�s�vel a nyelvoktat� oktat�si form�ban heti n�gy �r�ban, a n�metek eset�ben heti �t �r�ban k�telez� a kisebbs�g nyelv�nek �s irodalm�nak oktat�sa.

A kisebbs�gi oktat�s f�t�pusainak sokf�les�ge fokozza az adaptivit�st, a t�rsadalmi ig�nyeknek val� int�zm�nyi megfelel�s es�lyeit. Az Ir�nyelvek �ltal�nos elvei �s c�lkit�z�sei korszer�ek, nevel�selm�letileg szakszer�ek.

Az elm�lt k�t tan�v kisebbs�gi l�tsz�madatai �ltal�noss�gban a kor�bbi tendenci�hoz illenek. Az 1997/98. tan�vben az �ltal�nos iskolai tanul�k sz�ma 2,6 sz�zal�kkal haladta meg az el�z� �vit. A kisebbs�gi oktat�sban r�szes�l�k ar�nya a korcsoporthoz viszony�tva az 1996/97. tan�vben 5,3 sz�zal�k volt, az 1997/98. tan�vben 5,5 sz�zal�k lett.

A kisebbs�gi oktat�st folytat� 384 �ltal�nos iskola 1996/97-ben az �sszes �ltal�nos iskola 10,2 sz�zal�k�t tette ki, egy �vvel k�s�bb a 390 int�zm�ny az �sszes �ltal�nos iskola 10,4 sz�zal�k�t (13. sz. t�bla).

Az �ltal�nos iskol�s tanul�k �vfolyamadatai mutatj�k, hogy az �ltal�nos iskola �sszess�g�ben megtartja a tanul�l�tsz�mot. Az 1994/95. tan�vi 1-5. �vfolyamon tanul�k �sszl�tsz�ma 32.970 f� volt. �k az 1997/98. tan�vben 3-7. oszt�lyosok lettek, l�tsz�muk 32.424-re v�ltozott. A mintegy 250 f� vesztes�g ellen�re, a bel�p� �j els�s�k n�vekv� sz�ma miatt a tanul�sz�m �sszess�g�ben m�gis folyamatosan emelkedik. Az oktat�si int�zm�nyek sz�m�nak alakul�s�r�l az ut�bbi hat tan�vben, orsz�gos adatok viszony�t�s�ban az al�bbi t�bl�zat tartalmaz adatokat:

13. sz. t�bla

1992/93.

1993/94.

1994/95.

1995/96.

1996/97.

1997/98.

(97-92)*100/1992.

�vod�k sz�ma �sszesen

4 730

4 712

4 719

4 720

4 708

4 682

-1,0%

Ebb�l nemzetis�gi

364

364

362

375

374

394

+8,24%

�ltal�nos iskol�k sz�ma �sszesen

3 717

3 771

3 814

3 809

3 765

3 750

+0,9%

Ebb�l nemzetis�gi

359

371

374

371

384

390

+8,6%

K�z�piskol�k sz�ma �sszesen

824

866

887

936

980

989

+20,0%

Ebb�l nemzetis�gi

9

10

18

24

26

24

+166,7%

Forr�s: Oktat�si Miniszt�rium

Az alap- �s k�z�pfok� oktat�s, nevel�s megval�sulhat �n�ll� �vod�kban, iskol�kban, illetve a t�bbs�ghez tartoz� tanul�kkal, gyermekekkel egy�tt. Egy int�zm�nyen bel�l egyszerre t�bb kisebbs�gi oktat�si forma is megval�sulhat. A cig�ny kisebbs�gi oktat�s integr�ltan folyik, egy-egy pedag�giai feladat (felz�rk�ztat�s, tehets�ggondoz�s, esetleg n�pismeret-oktat�s) ig�nyelhet csoportbont�st.

14. sz. t�bla

Az oktat�si int�zm�nyekben tanul�k sz�m�nak alakul�sa az ut�bbi hat tan�vben, orsz�gos adatok viszony�t�s�ban

Tanul�k sz�ma

1992/93.

1993/94.

1994/95.

1995/96.

1996/97.

1997/98.

(97-92)

*100/1992.

�vod�sok sz�ma �sszesen

394 420

397 153

396 184

399 339

394 327

383 486

-2,77%

Ebb�l nemzetis�gi

19 401

19 890

19 070

20 470

20 486

20 440

+5,36%

�ltal�nos iskol�s tanul�k sz�ma �sszesen

1 044 164

1 009 416

985 291

974 806

965 998

963 997

-7,7%

Ebb�l nemzetis�gi

48 255

48 712

49 679

49 821

51 627

53 021

+9,9%

K�z�piskol�s tanul�k sz�ma �sszesen

322 954

330 615

337 317

349 299

361 395

368 645

+14,1%

Ebb�l nemzetis�gi

1 412

1 217

1 890

1 983

2 106

2 096

+56,9%

�voda

A kisebbs�gi �vodai nevel�s a kisebbs�g nyelv�nek �s kult�r�j�nak megismer�s�t �s elsaj�t�t�s�t, a kultur�lis hagyom�nyok �t�r�k�t�s�t �s fejleszt�s�t szolg�lja. Els�dleges c�lja, hogy felk�sz�tse a kisebbs�gi gyermekeket a kisebbs�gi nyelv iskolai tanul�s�ra.

Az anyanyelv� kisebbs�gi �vod�ban az �vodai �let tev�kenys�gi form�iban az anyanyelv (a kisebbs�g nyelve) haszn�lata �rv�nyes�l. A kisebbs�gi nevel�st folytat� k�tnyelv� �voda mindk�t nyelv (a kisebbs�g nyelve �s a magyar nyelv) fejleszt�s�t szolg�lja. A cig�ny kultur�lis nevel�st folytat� �voda nevel�si programja tartalmazza a cig�ny kult�ra, m�v�szetek �s hagyom�nyok �rt�keit.

Az 1997/98-as tan�vben az al�bbiak szerint alakult a kisebbs�gi �vod�k �s az ott tanul� gyermekek sz�ma:

15. sz. t�bla

Kisebbs�g

Nyelven tanul�

csoportok sz�ma

Nyelven tanul�k sz�ma

Nyelvet tanul� csoportok sz�ma

Nyelvet tanul�k sz�ma

Horv�t

15

335

114

1 250

N�met

40

942

618

13 802

Rom�n

5

137

6

480

Szerb

5

83

15

81

Szlov�k

4

96

102

2 893

Szlov�n

0

0

5

88

Forr�s: Oktat�si Miniszt�rium

(A Magyarorsz�gi N�metek Orsz�gos �nkorm�nyzata az el�zetes egyeztet�s sor�n jelezte, hogy a n�met nyelven nevelt gyermekcsoportok sz�m�val nem �rt egyet. Az �nkorm�nyzat vizsg�latot kezdem�nyezett annak meg�llap�t�s�ra, val�j�ban milyen ar�nyban folyik n�met nyelv� nevel�s az �vod�kban. A vizsg�lat jelenleg is folyik.)

Az alapfok� oktat�s

Az anyanyelv� (kisebbs�gi tannyelv�) oktat�s azokat a tanul�kat k�v�nja kiszolg�lni, akik kisebbs�gi anyanyelvvel l�pnek az iskol�ba, s sz�leiknek az a sz�nd�ka, hogy a tanulm�nyokat is ezen a nyelven folytass�k. Az 1996/97. tan�vben anyanyelv� oktat�sban vett r�szt a kisebbs�gi �ltal�nos iskol�k 6 sz�zal�ka, az �ltal�nos iskol�s tanul�k 5 sz�zal�ka; a kisebbs�gi k�z�piskol�k 4 sz�zal�ka, a k�z�piskol�sok 3 sz�zal�ka, 1997/98-ban a kisebbs�gi �ltal�nos iskol�k 5 sz�zal�ka, az �ltal�nos iskol�s tanul�k 4 sz�zal�ka; a kisebbs�gi k�z�piskol�k 4 sz�zal�ka, a k�z�piskol�sok 3 sz�zal�ka.

A csal�di-k�z�ss�gi nyelvhaszn�lat elsorvad�sa miatt a kisebbs�gi tannyelv� (anyanyelv�) oktat�s ir�nt nincs nagy �rdekl�d�s. Els�sorban azokon a kistelep�l�seken szerveznek egynyelv� oktat�st, ahol a tanul�k iskol�ba ker�l�s�kkor anyanyelvk�nt besz�lik a nyelvet. A kiz�r�lag anyanyelven (kisebbs�gi nyelven) t�rt�n� oktat�s, a hazai nevel�st�rt�net egyik jellemz� kisebbs�gi form�ja � �sszetett t�rt�nelmi-politikai-t�rsadalmi okok miatt � m�ra perif�ri�ra szorult. A fel�leszt�s�re ir�nyul� t�rekv�sek nem j�rtak sikerrel. A nyelvi �llapot int�zm�nyes javul�s�t az �vodai el�k�sz�t� nyelvi foglalkoz�sok, nyelvi nevel�s alapozhatja meg.

A kisebbs�gi oktat�s legdinamikusabb ter�lete a kisebbs�gi k�tnyelv� oktat�s. �vente n� az �j int�zm�nyek sz�ma. Az oktat�si statisztik�k szerint 1990-ben az iskol�k sz�ma 42 volt, 1997-ben 60.

A kisebbs�gi oktat�son bel�li nyelvi mozg�sok ir�nya a t�rsadalom �ltal�nos nyelvi attit�dj�vel van �sszhangban, �s az idegen nyelvek tanul�sa ir�nti jelent�s �rdekl�d�s h�z�dik meg m�g�tte. A nemzeti kisebbs�gek anyanyelvtanul�s�nak ma az idegen nyelvek jelentenek konkurenci�t. A kisebbs�gi n�met nyelv kett�s (kisebbs�gi �s idegen nyelvi) helyzete nem �ll�tja a sz�l�ket v�laszt�s el�, ez�rt itt ez a hat�s nem �rv�nyes�l.

Az 1996/97. tan�vben k�tnyelv� oktat�sban vett r�szt a kisebbs�gi �ltal�nos iskol�k 14 sz�zal�ka, az �ltal�nos iskol�s tanul�k 12 sz�zal�ka; a kisebbs�gi k�z�piskol�k 65 sz�zal�ka, a k�z�piskol�sok 89 sz�zal�ka; 1997/98-ban a kisebbs�gi �ltal�nos iskol�k 14 sz�zal�ka, az �ltal�nos iskol�s tanul�k 12 sz�zal�ka, a kisebbs�gi k�z�piskol�k 71 sz�zal�ka, a k�z�piskol�sok 92 sz�zal�ka.

Az 1997/98-as tan�vben a kisebbs�gi nyelv�/nyelvi �ltal�nos iskolai oktat�s sz�mai az al�bbiak szerint alakultak:

16. sz. t�bla

Nemzetis�g

tannyelv� csoportok sz�ma

nyelven tanul�k sz�ma

k�tnyelv� csoportok sz�ma

k�t nyelven tanul�k sz�ma

nyelvet tanul� csoportok sz�ma

nyelvet tanul�k sz�ma

Horv�t

23

293

0

0

165

2 183

N�met

50

787

407

5 911

2 514

37 640

Rom�n

41

508

8

54

46

656

Szerb

18

144

0

0

8

83

Szlov�k

42

595

24

276

272

3 538

Szlov�n

0

0

7

40

14

80

Forr�s: Oktat�si Miniszt�rium

(A Magyarorsz�gi N�metek Orsz�gos �nkorm�nyzata az egyeztet�s sor�n jelezte, hogy az iskol�k �nbesorol�s�n alapul� statisztikai adatokkal nem �rt egyet. A tannyelv� oktat�sban r�szt vev� tanul�k sz�m�t irre�lisan t�lz�nak �t�li meg. A val�s sz�mok meg�llap�t�sa c�lj�b�l vizsg�latot ind�tott, amely m�g nem z�rult le.

Ide tartozik az is, hogy az iskol�kban foly� oktat�s t�pus�nak meg�llap�t�sa az elm�lt �vekben az iskola �nbesorol�s�n alapult. A 32/1997. (XI. 5.) sz�m� MKM rendelet kiad�s�val ez az 1998/99-es tan�vt�l megv�ltozott. A rendelet mell�klete tartalmazza a k�l�nb�z� iskolat�pusokkal szemben t�masztott nyelvi k�vetelm�nyeket. Mindazon�ltal az elm�lt tan�v statisztik�i a fenti tartalommal tekinthet�k hivatalosnak.)

A kisebbs�gi oktat�s bels� nyelvi ar�nyainak alakul�s�t illet�en megjegyzend�, hogy a n�vekm�ny a n�met nyelvn�l jelentkezik (17. a. mell�klet). A t�bbi nemzeti kisebbs�g kevesebb tanul�t juttat ma �ltal�nos iskol�ba, mint t�z �vvel ezel�tt (17. b. mell�klet).

Az �ltal�nos iskolai nemzetis�gi tanul�k l�tsz�ma az 1992. �vhez viszony�tva n�tt a n�metek eset�ben 15,9 sz�zal�kkal, a rom�nok eset�ben 15 sz�zal�kkal, a g�r�g�k eset�ben 12,2 sz�zal�kkal; cs�kkent a szlov�nek eset�ben 34,4 sz�zal�kkal, a horv�tok eset�ben 26 sz�zal�kkal, a szerbek eset�ben 17,7 sz�zal�kkal, a szlov�kok eset�ben 13,8 sz�zal�kkal (17. sz. t�bla).

A nyelvi sz�mszer�s�g alapj�n meg�llap�that�, hogy az elm�lt t�z �v �tlagos pozit�v n�veked�si tendenci�ja m�g�tt az egyes nyelvek elt�r� m�rt�kben � a n�metet kiv�ve � kedvez�tlen folyamatok r�szesei. Ma m�r a kisebbs�gi k�tnyelv� �ltal�nos iskol�k mintegy 70 sz�zal�k�ban a n�met a c�lnyelv. A tov�bbi 30 sz�zal�kot a szlov�k, a horv�t, a rom�n, a szlov�n �s a szerb oktat�s teszi ki.

Az 1996/97. �s az 1997/98. tan�vekben a kisebbs�gi tannyelvekben nem volt l�nyeges v�ltoz�s.

A k�tnyelv� oktat�sban r�szes�l�k ar�nya v�ltozatlanul 14 sz�zal�k, a kisebbs�gi tannyelven tanul�k� 1 sz�zal�kkal cs�kkent, a kisebbs�g nyelv�t tant�rgyk�nt tanul�k� ennek megfelel�en 1 sz�zal�kkal n�tt. A n�met oktat�sban 3,3 sz�zal�kkal, a rom�nban 5,4 sz�zal�kkal emelkedett a sz�muk egy �v alatt. A t�bbiek� cs�kkent: a szerb 18,3 sz�zal�kkal, a szlov�n 8,3 sz�zal�kkal, a g�r�g 4,2 sz�zal�kkal, a horv�t 1,6 sz�zal�kkal.

Az �n. nyelvoktat� f�csoport a kisebbs�gi nyelv tant�rgyi oktat�s�hoz f�z�d� t�rsadalmi �rdekl�d�st hivatott kiszolg�lni. Az 1996/97. tan�vben nyelvoktat� oktat�sban vett r�szt a kisebbs�gi �ltal�nos iskol�k 80 sz�zal�ka, az �ltal�nos iskol�s tanul�k 83 sz�zal�ka; a kisebbs�gi k�z�piskol�k 31 sz�zal�ka, a k�z�piskol�sok 8 sz�zal�ka, 1997/98-ban a kisebbs�gi �ltal�nos iskol�k 81 sz�zal�ka, az �ltal�nos iskol�s tanul�k 84 sz�zal�ka; a kisebbs�gi k�z�piskol�k 25 sz�zal�ka, a k�z�piskol�sok 5 sz�zal�ka (17. c. mell�klet).

17. sz. t�bla

Az �ltal�nos iskolai nemzetis�gi tanul�k sz�m�nak alakul�sa az ut�bbi hat tan�vben*

Nemzetis�g

1992/93.

1993/94.

1994/95.

1995/96.

1996/97.

1997/98.

(97-92)*100/1992.

G�r�g

82

97

397

100

96

92

+12,2%

Horv�t

3348

3100

2916

2657

2517

2476

-26,0%

N�met

38268

39260

40240

41029

42940

44338

+15,9%

Rom�n

980

947

945

1041

1069

1127

+15,0%

Szerb

276

289

282

281

278

227

-17,7%

Szlov�k

5118

4875

4765

4317

4444

4409

-13,8%

Szlov�n

183

144

134

116

131

120

-34,4%

�sszesen

48255

48712

49679

49541

51475

52789

+9,5%

Forr�s: Oktat�si Miniszt�rium �s Kisebbs�gi Hivatal

* A 14. �s a 17. sz. t�bl�zatok adatai k�zti elt�r�sek forr�sa az, hogy m�g a 14. sz. t�bl�zatban valamennyi kisebbs�g valamennyi tanul�ja szerepel, addig a 17. sz. t�bl�zat csak a felsorolt nemzetis�gekre vonatkoz� adatokat tartalmazza. Nem tartalmazza az adatgy�jt�skor az �egy�b kisebbs�g� kateg�ri�ba ker�l� � pl. bolg�r, ruszin kisebbs�gekre vonatkoz� adatokat.

A kisebbs�gi oktat�s speci�lis form�ja az oktat�si rendszeren k�v�li kisebbs�gi oktat�s. Az �n. vas�rnapi iskol�k szervez�i �s m�k�dtet�i �ltal�ban az orsz�gos �nkorm�nyzatok, finansz�roz�juk az Oktat�si Miniszt�rium. A �vas�rnapi iskol�kat� m�k�dtet� kisebbs�gek komoly er�fesz�t�seket tesznek annak �rdek�ben, hogy egys�ges�ts�k iskol�ikban a tananyagot, elk�sz�ts�k az ott oktatott t�rgyak (kisebbs�gi nyelv �s irodalom, kisebbs�gi n�pismeret) r�szletes k�vetelm�nyeit, �s hogy lehet�s�g szerint egy vagy t�bb telep�l�sen �ljenek a Nemzeti, etnikai kisebbs�gek iskolai oktat�sa ir�nyelv�ben biztos�tott lehet�s�ggel, azaz az adott telep�l�s egyik iskol�j�t �b�zisiskola�-k�nt felhaszn�lva betagoz�djanak a k�zoktat�s rendszer�be. A �vas�rnapi iskol�k� tank�nyvell�totts�ga igen esetleges. �rdemi v�ltoz�s csak a tananyag r�szletes k�vetelm�nyeinek elk�sz�t�s�t k�vet�en �llhat be.

K�z�pfok� oktat�s

Az orsz�gban kisebbs�gi k�z�pfok� oktat�s tizenkilenc tannyelv�, illetve k�tnyelv�, egy cig�ny gimn�ziumban, tov�bb� n�gy szakk�z�piskol�ban folyik (19. c. mell�klet). Mindezek mellett elindult a k�tnyelv� szakmunk�sk�pz�s is. A cig�ny tanul�k eset�ben a k�z�pfok� oktat�snak, koll�giumi nevel�snek kiemelked� szerepe van az �rtelmis�g k�pz�s�ben �s a szakmaszerz�sben.

A nyelvi ar�nyok v�ltoz�sa a k�z�piskol�t sem hagyta �rintetlen�l. Az 1992/93. tan�vben a kilenc k�z�piskola k�z�l 1-1 rom�n, szerb-horv�t, illetve horv�t, 3-3 n�met �s szlov�k volt. 1992-h�z viszony�tva a n�met k�z�piskolai oktat�s fejl�d�tt a legdinamikusabban (82,3 sz�zal�k), stagn�lt a szlov�k, visszaesett a rom�n (-22,9 sz�zal�k) tanul�i l�tsz�m (19. d. �s 19. e. mell�kletek). Az 1992/93-as tan�vben k�z�s, szerb-horv�t oktat�si rendszer l�tezett, ez�rt arra az �vre k�l�n horv�t, �s k�l�n szerb tanul�i l�tsz�m nem �llap�that� meg. Itt a sz�zal�kos v�ltoz�s sz�m�t�s�n�l az 1993/94-es tan�vet tekintett�k kiindul�pontnak. Eszerint az elm�lt 5 tan�v sor�n mind a horv�t, mind a szerb k�z�piskolai tanul�i l�tsz�m �rz�kelhet�en emelkedett.

18. sz. t�bla

A nemzetis�gi k�z�piskolai tanul�k sz�m�nak alakul�sa az ut�bbi 6 tan�vben

Nemzetis�g

1992/93.

1993/94.

1994/95.

1995/96.

1996/97.

1997/98.

(97-92)*100/1992.

Horv�t

168

197

214

203

214

+27,4%

N�met

855

682

1 300

1 372

1 498

1 559

+82,3%

Rom�n

135

122

116

114

118

104

-22,9%

Szerb

148

77

88

75

72

92

+ 19,5%

Szlov�k

168

189

197

205

187

0

Szlov�n

-

-

-

11

10

7

. .

Lov�ri/be�s

0

0

0

0

0

53

. .

�sszesen

1 412

1 217

1 890

1 983

2 106

2 096

+56,9%

Forr�s: Oktat�si Miniszt�rium �s Kisebbs�gi Hivatal

Az elm�lt id�szakban a nyelvek k�z�l a n�met �s a szlov�k tanul�s�ra ny�ltak �j lehet�s�gek, amelyek ir�nt mintegy 500 f�vel �rdekl�dnek t�bben, mint kor�bban. A n�vekv� kisebbs�gi �ltal�nos iskol�s tanul�l�tsz�m csak k�s�bb �ri el a k�z�piskol�t. A t�bbs�g az elm�lt t�z �vben nem folytatta kisebbs�gi tanulm�nyait k�z�pfokon.

A k�z�pfok� oktat�s tartalmi fejleszt�s�nek n�lk�l�zhetetlen felt�tele az anyanyelv �s irodalom, valamint a n�pismeret �retts�gi vizsgak�vetelm�nyeinek a kidolgoz�sa kisebbs�genk�nt.

Az 1997/98-as tan�vben a kisebbs�gi nyelven, illetve -nyelvet oktat� k�z�piskol�k adatai a k�vetkez�k�ppen alakultak:

19. sz. t�bla

Nemzetis�g

Iskolat�pus

Int�zm�nyek sz�ma

Tanul�k sz�ma

Horv�t

gimn�zium

2

214

N�met

gimn�zium

11

1 447

 

szakk�z�piskola

1

112

Rom�n

gimn�zium

1

104

Szerb

gimn�zium

1

92

Szlov�k

gimn�zium

2

119

 

szakk�z�piskola

3

76

Szlov�n

gimn�zium

1

7

Cig�ny (lov�ri/be�s)*

gimn�zium

1

175

Forr�s: Oktat�si Miniszt�rium * Forr�s: Kisebbs�gi Hivatal

Az �n. felz�rk�ztat� nevel�s-oktat�s k�l�n program alapj�n biztos�tja a cig�ny kisebbs�ghez tartoz� gyermekek, illetve tanul�k sz�m�ra az es�lyteremt�st �s a tehets�ggondoz�st. Ez az oktat�si-nevel�si forma kiterjed a koll�giumra is.

20. sz. t�bla

Az int�zm�nyfenntart� �nkorm�nyzatokban a nemzeti, etnikai kisebbs�gi oktat�sban r�sztvev�k becs�lt sz�ma (iskolat�pus szerinti adatok, 1998.)

Az int�zm�ny t�pusa

Nyelvoktat�

Cig�ny felz�rk�ztat�

Nemzetis�gi tannyelv� ill. k�tnyelv�

�voda

32 770

42 392

6 846

�ltal�nos iskola

45 304

50 435

8 458

Gy�gypedag�giai

180

7 216

89

Gimn�zium

696

132

1 429

Szakk�z�piskola

124

42

94

Szakiskola

30

290

-

Szakmunk�sk�pz�

257

362

-

Napk�ziotthon

 

20 290

 

Di�kotthon

 

1 629

 

Forr�s: a k�lts�gvet�si t�rv�ny l�tsz�madatai, kutat�i sz�m�tott adatok, 1998.

Pedag�gusk�pz�s, fels�oktat�s

A magyar fels�oktat�sban kisebbs�gi hum�n �rtelmis�gk�pz�sr�l, ezen bel�l is d�nt�en pedag�gusk�pz�sr�l besz�lhet�nk. 1998-ban megt�rt�nt a kisebbs�gi pedag�gus-k�pz�helyek programjainak akkredit�ci�ja. A k�pz�helyek sz�rtan, az orsz�g k�l�nb�z� fels�oktat�si int�zm�nyeiben tal�lhat�k (19. b. mell�klet). A jellemz� szervez�d�si modell az �n�ll� tansz�k vagy tansz�ki csoport. A kisebbs�gi k�pz�sre � helyzet�b�l ad�d�an, a n�met nyelvter�let kiv�tel�vel � jellemz� az alacsony hallgat�i l�tsz�m, ez�rt az �tlagosn�l magasabbak a fajlagos k�lts�gek, ami folyamatosan vesz�lyezteti nemcsak az oktat�s sz�nvonal�t, de a tansz�kek vagy tansz�ki csoportok l�t�t is. Jellemz� a kis l�tsz�m� oktat�g�rda. A kisebbs�gi fels�oktat�si feladatok ell�t�sa tov�bbi szem�lyi �s anyagi fejleszt�st ig�nyel.

A fels�oktat�s normat�v finansz�roz�si rendszer�nek bevezet�s�vel a kis l�tsz�m� szakok � els�sorban a nemzetis�gi szakok � m�k�d�si felt�telei romlottak, annak ellen�re, hogy a finansz�roz�si rendeletek �n. kieg�sz�t� normat�v�kat biztos�tottak. Indokolt lenne e tansz�kek elk�l�n�tett forr�sb�l t�rt�n� t�mogat�sa. Az oktat�si t�rca 1997-ben �szt�nd�j adom�nyoz�s�val seg�tette 37 doktorandusz-k�pz�sben r�sztvev� kisebbs�gi oktat�, pedag�gus tanulm�nyait.

A hazai k�pz�s �s tov�bbk�pz�s mellett a nemzeti kisebbs�gekhez tartoz� fiataloknak � a n�met kisebbs�g kiv�tel�vel � lehet�s�g�k van �szt�nd�j ig�nybev�tel�vel anyaorsz�gi k�pz�sben, r�szk�pz�sben illetve nyelvi-m�dszertani tov�bbk�pz�seken val� r�szv�telre. Ezeket �ltal�ban k�lcs�n�ss�gi alapon az anyaorsz�gokkal k�t�tt t�rcak�zi egyezm�nyek biztos�tj�k. A n�metorsz�gi tov�bbk�pz�seket, r�szk�pz�seket az anyaorsz�g finansz�rozza. N�h�ny kisebbs�g eset�ben (szlov�k, szerb, horv�t, rom�n) az anyaorsz�g �szt�nd�j�t is ig�nybe vehetik. A magyar �llami �szt�nd�jjal k�lf�ld�n tanul� hallgat�k adatai a k�vetkez�k: szlov�k 13 f�, horv�t 10 f�, rom�n 16 f� + 6 f� doktorandusz k�pz�sen, szerb 1 f�, szlov�n 3 f�.

A magyarorsz�gi szerb �s horv�t oktat�s k�l�nv�l�s�t k�vet�en k�l�n�sen szerb nyelvter�leten jelentkeztek probl�m�k a pedag�gusk�pz�s ter�n. 1997-ben az Oktat�si Miniszt�rium illet�kes f�oszt�lya t�mogat�s�val beindult a Budapesti Tan�t�k�pz� F�iskol�n a szerb nemzetis�gi tan�t�i szak. B�r a szerb �v�k�pz�s szervezeti keretei adottak Baj�n, a megfelel� szem�lyi �s egy�b, a tartalmi munk�t �rint� felt�telek hi�nya miatt ennek megteremt�se a Budapesti Tan�t�k�pz� F�iskol�n a k�zelj�v� feladata. A kisebbs�gi tansz�kek t�bbs�g�n�l anyaorsz�gi lektor seg�ti az oktat� munk�t.

A cig�nys�g es�lyegyenl�s�g�t megalapoz� �vodai nevel�s �s iskolai oktat�s eredm�nyess�ge nagyban f�gg a pedag�gusk�pz�s �s -tov�bbk�pz�s szakmai min�s�g�t�l. Fontos, hogy a pedag�gusok ciganol�giai ismereteket is elsaj�t�tsanak. Az oktat�si t�rca t�mogat�s�val t�bb fels�oktat�si int�zm�nyben tansz�ki, speci�lkoll�giumi vagy �n�ll� program keret�ben bevezett�k a romol�giai ismeretek oktat�s�t (Janus Pannonius Tudom�nyegyetem � tan�rk�pz�s; Zs�mb�ki Katolikus Tan�t�k�pz� F�iskola, Kaposv�ri Tan�t�k�pz� F�iskola � szakir�ny� tan�t�k�pz�s). A cig�ny kisebbs�ghez tartoz� hallgat�k ar�nya a fels�oktat�sban alacsony. Az oktat�si t�rca t�mogat�s�val es�lyeiket n�vel� el�k�sz�t� tanfolyamok ill. 0. �vfolyammal kezd�d� k�pz�sek val�sultak meg t�bb fels�oktat�si int�zm�nyben (pl. B�rczi G. Gy�gypedag�giai F�iskola, ELTE Tan�rk�pz� F�iskola, Budapesti K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem). A miniszt�rium �szt�nd�jak adom�nyoz�s�val seg�tette a cig�ny fiatalok tanul�s�t: 1997-ben 158 p�ly�z� kapott e forr�sb�l tand�jt�mogat�st.

A romol�giai tansz�ki csoportok l�trej�tte a cig�ny kisebbs�gi oktat�skutat�s poz�ci�it is er�s�ti. Az oktat�si t�rca 1999-ben a cig�ny kisebbs�gi kutat�sokra ki�rt p�ly�zat�ban kiemelt szerepet kapott a romol�giai tansz�kek, tansz�ki csoportok t�mogat�sa.

Pedag�gus-tov�bbk�pz�s

Az elm�lt k�t �vben az oktat�si t�rca kiemelten t�mogatta a kisebbs�gi pedag�gusok tov�bbk�pz�s�t, k�l�n�sen a n�pismereti oktat�sra val� felk�sz�t�st, illetve a pedag�giai programok elk�sz�t�s�t seg�t�, �s az �j dokumentumok feldolgoz�s�ra ir�nyul� tr�ningeket. A nyelvi-m�dszertani tov�bbk�pz�sek eset�ben minden rel�ci�ban ig�nyt tartunk az anyaorsz�gok seg�ts�g�re.

A r�sztvev�k alacsony sz�ma miatt t�mogatni kell az akkredit�lt n�pismereti �s nyelvi, valamint a cig�ny pedag�gusok sz�m�ra szervezett tov�bbk�pz�sek megval�sul�s�t. Sz�ks�ges megvizsg�lni az alacsony l�tsz�m� kisebbs�gi �s romol�giai tansz�kek m�k�d�si felt�teleit, finansz�roz�s�t, sz�ks�g eset�n t�mogatni kell m�k�d�s�ket.

A NAT �s az Ir�nyelvek bevezet�se, a k�lts�gvet�si t�mogat�sok �s t�bb, az elm�lt �vekben elk�sz�lt, a k�zoktat�si t�rv�nyhez kapcsol�d�, a kisebbs�gi oktat�st is �rint� dokumentum, tov�bb� a NAT �s az Ir�nyelvek bevezet�s�nek tapasztalataib�l ad�d� esetleges korrekci�k megfelel� felt�teleket teremtenek a kisebbs�gi oktat�s tartalmi �s szervezeti meg�j�t�s�hoz.

Tov�bbra is fesz�t� gond maradt a kistelep�l�sek kisebbs�gi oktat�si int�zm�nyeinek fenntart�sa. A kisebbs�gi oktat�s kieg�sz�t� normat�v t�mogat�s�nak �sszege ugyan megn�tt, tov�bb� az 1997. �vi k�lts�gvet�si t�rv�nyben megjelent egy �j normat�va, a kistelep�l�sek kis l�tsz�m� kisebbs�gi iskol�i �s �vod�i fenntart�s�hoz ny�jtott seg�ts�gk�nt. A normat�va eredeti c�lja az volt, hogy a k�zponti k�lts�gvet�si forr�sok a k�zoktat�si t�rv�nyben megfogalmazott 70 sz�zal�kos ar�ny�t seg�tsen biztos�tani. Ezek azonban egy�ttesen sem voltak elegend�ek a fenntart�si k�lts�gek elviselhet� szinten tart�s�hoz.

1997-ben �s 1998-ban a Kisebbs�gi t�rv�ny �ltal l�trehozott kisebbs�gi kompenz�ci�s keret maradv�ny�nak �tcsoportos�t�s�val siker�lt t�bb �nkorm�nyzat ilyen jelleg� terheit egyszeri alkalommal enyh�teni.