A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

8. A kisebbs�gi k�zm�vel�d�s, hagyom�ny�rz�s, k�z�ss�gi �let, m�v�szeti tev�kenys�g

Magyarorsz�gon a kisebbs�gek kultur�lis ell�t�s�nak jogszab�lyi h�tter�t az Alkotm�ny, a Kisebbs�gi t�rv�ny, a kultur�lis javak v�delm�r�l �s a muze�lis int�zm�nyekr�l, a nyilv�nos k�nyvt�ri ell�t�sr�l �s a k�zm�vel�d�sr�l sz�l� 1997. �vi CXL. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Kultur�lis t�rv�ny), illetve a bilater�lis korm�nyk�zi szerz�d�sek rendelkez�sei biztos�tj�k.

Haz�nkban az Alkotm�ny 68. �-a garant�lja a kisebbs�gi kult�r�k �pol�s�nak jog�t a nemzeti �s etnikai kisebbs�gekhez tartoz� szem�lyek �s k�z�ss�gek sz�m�ra. A Kisebbs�gi t�rv�ny a kisebbs�gi k�z�ss�gek kultur�lis jogair�l r�szletesen rendelkezik, h�tteret biztos�tva a form�l�d� kisebbs�gi kultur�lis auton�mia sz�m�ra.

A kisebbs�gi kult�ra meg�rz�s�ben, fejleszt�s�ben a kisebbs�gi �nkorm�nyzatoknak, illetve a helyi, telep�l�si, region�lis �s orsz�gos kisebbs�gi t�rsadalmi szervezeteknek fontos szerep�k van.

Az �j Korm�ny l�trehozta a Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�rium�t. Az �j miniszt�rium fel�ll�t�s�val a szellemi �s anyagi kultur�lis javak v�delm�t, az �j alkot�sok megsz�let�s�nek el�seg�t�s�t, s a kultur�lis javaknak a mindennapi �letbe, a polg�rok h�tk�znapjaiba t�rt�n� beemel�s�nek seg�t�s�t k�v�nta megoldani. A kisebbs�gi kultur�lis tev�kenys�g szakmai, m�dszertani, tudom�nyos feladatainak ell�t�s�ban szerepet j�tszik a kultur�lis t�rca h�tt�rint�zm�nye, a Magyar M�vel�d�si Int�zet kisebbs�gi oszt�lya.

Magyarorsz�gon a kisebbs�gek kultur�lis tev�kenys�g�hez sz�ks�ges anyagi forr�sok megszerz�s�hez a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny ny�jt hathat�s t�mogat�st (25. sz. mell�klet).

A kisebbs�gi kult�ra t�mogat�sa ma Magyarorsz�gon �llami dominanci�j�. A kisebbs�gek �ltal is lakott telep�l�sek kultur�lis-k�zm�vel�d�si int�zm�nyeinek normat�v t�mogat�sa az orsz�gban tev�kenyked� m�s, azonos kultur�lis feladatokat ell�t� int�zm�nyek�vel megegyez�. A kisebbs�gi kult�ra finansz�roz�s�nak kisebb r�sze a p�ly�zati �ton el�rhet� c�lt�mogat�s. Az �llamh�ztart�s forr�saib�l kultur�lis int�zm�nyek m�k�dtet�s�re felhaszn�lhat� hozz�j�rul�sok a fentiek t�bbsz�r�s�t teszik ki, azonban ezeket az �nkorm�nyzatok kapj�k meg saj�t int�zm�nyeik fenntart�s�ra. A kifejezetten a kisebbs�gek kult�r�j�nak t�mogat�s�t szolg�l� p�nzeszk�z�k m�s � orsz�ggy�l�si, k�zalap�tv�nyi, t�rsminiszt�riumi � forr�sok mellett a kultur�lis t�rca szakf�oszt�lyainak kezel�s�ben vannak. Az el�dminiszt�rium Kisebbs�gi F�oszt�ly�nak 1997. �s 1998. �vi k�lts�gvet�s�re vonatkoz� �sszegz� anyagokat (amelyek term�szetszer�leg m�g oktat�si adatokat is tartalmaznak) mell�kelt�k. (20. �s 21. sz. mell�kletek).

A kultur�lis t�rca 1998. �sz�t�l p�ly�zatokat �r ki, illet�leg kurat�riumokat m�k�dtet a nemzeti, etnikai kisebbs�gek k�zm�vel�d�si/rendezv�nyi �s irodalmi/k�nyvkiad�si tev�kenys�g�nek a t�mogat�s�ra, emellett � a lehet�s�gekhez m�rten � folyamatosan eseti t�mogat�st is ny�jt kisebbs�gi kezdem�nyez�sekhez.

A szakt�rca Nemzeti �s Etnikai �gyek F�oszt�lya sz�m�ra az 1999-es k�lts�gvet�si �vben a tervezett infl�ci�n�l kiss� nagyobb m�rt�k� keret, �sszesen 100 milli� Ft �ll rendelkez�sre, amelynek fel�t a nemzeti, m�sik fel�t pedig a cig�ny kisebbs�gek t�mogat�s�ra ford�tja.

A kisebbs�gi szervezetek k�zm�vel�d�si tev�kenys�get folytathatnak, erre � jogszab�lyok keretei k�z�tt � int�zm�nyeket hozhatnak l�tre, amelyek nemzetk�zi kapcsolatokat tarthatnak fenn, ezeket a jogokat a Kisebbs�gi t�rv�ny r�gz�ti �s biztos�tja. Az orsz�gos �nkorm�nyzat jogosult kisebbs�gi sz�nh�z, m�zeumi ki�ll�t�hely, orsz�gos gy�jt�k�rrel rendelkez� k�zgy�jtem�ny, k�nyvt�r, kiad�, orsz�gos kultur�lis, m�v�szeti, tudom�nyos int�zet, valamint orsz�gos k�z�p- �s fels�fok� oktat�si int�zm�ny l�tes�t�s�re, fenntart�s�ra. E feladatokhoz k�lts�gvet�si t�mogat�st ig�nyelhet.

K�nyvt�r

A kisebbs�gek anyanyelv� k�nyvt�ri ell�t�s�nak t�rv�nyben meghat�rozott feladata a telep�l�si �nkorm�nyzatok k�zk�nyvt�raira h�rul. E feladatok nem minden kisebbs�g eset�ben teljes�thet�k marad�ktalanul. Az iskolai k�nyvt�rak � a kisebbs�gi oktat�sban r�sztvev� iskol�k eset�ben � tartalmaznak kisebbs�gi nyelv� sz�pirodalmi �s ismeretterjeszt� m�veket. A k�zk�nyvt�ri h�l�zat a horv�t, a n�met, a rom�n, a szerb, a szlov�k, a szlov�n kisebbs�g sz�m�ra ny�jt szolg�ltat�sokat az orsz�g k�l�nb�z� helyein, t�bb sz�z telep�l�sen.

A hazai kisebbs�gi k�nyvt�rak m�dszertani b�zisk�nyvt�ra a budapesti Orsz�gos Idegennyelv� K�nyvt�r. A nagyobb ar�ny� kisebbs�gi lakoss�ggal rendelkez� megy�k megyei k�nyvt�rai a region�lis b�zisk�nyvt�ri szerepet t�ltik be, m�g a telep�l�si �s iskolai k�nyvt�rak k�zvetlen�l el�g�tik ki az olvas�i ig�nyeket.

A k�nyvt�ri h�l�zattal rendelkez� horv�t, n�met, rom�n, szerb, szlov�k, szlov�n kisebbs�gek rendelkez�s�re �sszesen 19 b�zisk�nyvt�r �s t�bb sz�z helyi �s int�zm�nyi bibliot�ka �ll. A kisebbs�gi k�nyvt�ri rendszerben ell�tatlan bolg�r, g�r�g, lengyel, ruszin, �rm�ny, ukr�n k�z�ss�g �nkorm�nyzatai er�fesz�t�seket tesznek a b�zis�llom�ny l�trehoz�s�ra. E t�rekv�seket a besz�mol�si id�szakban a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny n�vekv� �sszeg�, t�bb milli� Ft t�mogat�ssal seg�tette: 1997-ben a k�nyvt�rak, k�zgy�jtem�nyek, m�eml�kek tematik�ra k�zel 8 milli� Ft-ot, 1998-ban 11,56 milli� Ft-ot ford�tott (25. sz. mell�klet).

A hagyom�nyosan kialakult �s �talakult b�zisk�nyvt�ri h�l�zat szerves r�sze a megyei k�nyvt�ri rendszernek. Rendelkezik ugyan minden szolg�ltat�s n�lk�l�zhetetlen felt�tel�vel: a kisebbs�gekhez �letk�zelben l�v� szolg�ltat� helyek h�l�zat�val �s a szolg�ltat�s szakmai infrastrukt�r�j�val, �m a k�nyvt�rak �llom�nygyarap�t�s�t szolg�l� forr�sok besz�k�l�se, amelyet tet�z a t�ny, hogy k�lts�gvet�si szempontb�l a nemzetis�gi ell�t�s dr�g�bb, mint az �ltal�nos k�nyvt�ri ell�t�s, tov�bb�, az anyaorsz�gi k�ldem�nyek esetlegess�ge miatt a k�nyvt�ri dokumentumok egy r�sze elavult, hi�nyos, p�tl�sra, kieg�sz�t�sre szorul. A kisebbs�gek orsz�gos �nkorm�nyzatai szint�n t�rekednek k�zponti k�nyv- �s videot�r l�tes�t�s�re, �m ezek a t�rekv�sek eddig r�szleges eredm�nnyel j�rtak.

A kisebbs�gek �ltal is lakott telep�l�sek (megy�k) eset�ben az ilyen t�pus� normat�v t�mogat�sok m�rt�ke megegyezik a t�bbi hasonl� int�zm�ny�vel.

M�zeum

Kisebbs�gi t�rgyi eml�kek gy�jt�s�vel a magyar �nkorm�nyzati (megyei, telep�l�si) fenntart�s� m�zeumok, valamint a budapesti N�prajzi M�zeum foglalkoznak. A kisebbs�gek lak�helye szerinti megyei m�zeumok region�lis, illetve orsz�gos feladatokat is ell�tnak. Ezek fenntarti a megyei �nkorm�nyzatok. A t�jh�zak, a helyi m�zeumi gy�jtem�nyek m�k�dtet�i a telep�l�si �nkorm�nyzatok, illet�leg mag�nszem�lyek.

Jelenleg h�rom b�zism�zeum foglalkozik orsz�gos hat�sk�rrel kisebbs�gi t�rgyi eml�kek gy�jt�s�vel (Tat�n, Moh�cson, B�k�scsab�n), mellett�k 16 kisebb m�zeumot (12 n�met, 1-1 cig�ny, rom�n, ruszin, szlov�n), k�t (cig�ny tematik�j�) mag�ngal�ri�t �s 41 t�jh�zat tart nyilv�n a NK�M. Gazdag, a kisebbs�gek hit�let�t megeleven�t� anyaggal rendelkezik az Evang�likus Orsz�gos M�zeum, a miskolci Magyar Ortodox Egyh�zi M�zeum. Eur�pai h�r� a Budai Szerb Ortodox Egyh�zmegye fenntart�s�ban Szentendr�n m�k�d� Szerb Ortodox Egyh�zm�v�szeti �s Tudom�nyos Gy�jtem�ny.

A besz�mol�si id�szakban a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny a m�zeumokat is t�mogatta a k�nyvt�rak, k�zgy�jtem�nyek, m�eml�kek tematik�ra ford�tott t�mogat�s �sszeg�n bel�l.

Sz�nh�z

Napjainkban Magyarorsz�gon k�t, �n�ll� �p�lettel rendelkez� kisebbs�gi sz�nh�z m�k�dik: a n�met nyelv� Deutsche B�hne Szeksz�rdon �s a Horv�t Sz�nh�z P�csett. Ezek fenntart�i a telep�l�si, illetve a megyei �nkorm�nyzatok. Pom�zon alap�totta meg a helyi �nkorm�nyzat �s a Szerb Demokratikus Sz�vets�g a Joakim Vujity Szerb Sz�nh�zat, amely a k�t alap�t� fenntart�s�ban Budapesten, illetve L�r�ven m�k�dik. Az elm�lt �vben megkezd�dtek a t�rgyal�sok az �rintett kisebbs�gek orsz�gos �nkorm�nyzataival azokr�l a garanci�kr�l, amelyek mellett a kisebbs�gi �nkorm�nyzatok saj�t fenntart�sukba vehetn�k �t ezen int�zm�nyeket. A cig�ny kisebbs�g sz�nh�zi produkci�i t�bb, ltal�ban f�v�rosi k�zm�vel�d�si int�zm�nyben l�that�k, illetve e c�lt is szolg�lja az 1999. janu�rj�ban Budapesten �tadott Orsz�gos Cig�ny Inform�ci�s �s M�vel�d�si K�zpont. A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny 1997-ben k�zel 4 milli� Ft, 1998-ban 4,156 milli� Ft c�lp�ly�zati t�mogat�st ny�jtott a kisebbs�gek sz�nh�zainak.

K�z�ss�gi h�z

A k�z�ss�gi h�zak most form�l�d� helyi h�l�zat�nak fenntart�ja �ltal�ban a telep�l�si �nkorm�nyzat, amely a helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzattal k�z�sen m�k�dteti ezeket az int�zm�nyeket. A k�z�ss�gi h�zak hat�konys�ga �s meg�t�l�se kisebbs�gi ter�leten d�nt�en pozit�v. A l�trej�tt t�bbfunkci�s int�zm�nyek c�lja a helyi saj�toss�gok �s sz�ks�gletek figyelembev�tel�vel a cig�ny k�z�ss�gek helyi t�rsadalomba val� integr�l�d�s�nak el�seg�t�se. A Cig�nyok�rt K�zalap�tv�ny c�lp�ly�zatai r�v�n anyagi t�mogat�st ny�jtott cig�ny k�z�ss�gi h�zak l�trehoz�s�ra, m�k�d�s�re (22. a. mell�klet).

A kisebbs�gek �ltal is lakott telep�l�sek k�zm�vel�d�si int�zm�nyei k�telesek biztos�tani a kisebbs�gi kultur�lis ig�nyek kiel�g�t�s�t. Az elm�lt id�szakban meger�s�d�tt az �n�ll� kisebbs�gi k�zm�vel�d�si int�zm�nyrendszer. Szerb vonatkoz�sban jelenleg a Szerb Orsz�gos �nkorm�nyzat hivatala ell�tja egy orsz�gos m�vel�d�si k�zpont feladatait is. Megjelentek a kifejezetten kisebbs�gek sz�m�ra l�trehozott kultur�lis-k�zm�vel�d�si int�zm�nyek, pl. a Bolg�r Kultur�lis Int�zet �s K�nyvt�r, cig�ny k�z�ss�gi h�zak, Orsz�gos Cig�ny Inform�ci�s �s M�vel�d�si K�zpont, Ukr�n Kultur�lis K�zpont, �rm�ny Kultur�lis K�zpont, Szlov�k Kult�ra H�za, Szlov�k Kultur�lis �s Oktat�si K�zpont, Lenau H�z, n�met k�z�ss�gi h�zak, stb. Ut�bbiak egy r�sz�nek megval�sul�s�t a kultur�lis t�rca anyagilag t�mogatta.

A Kisebbs�gi t�rv�ny szerint az orsz�gos kisebbs�gi �nkorm�nyzat � a t�rv�nyek keretei k�z�tt � �n�ll�an d�nt, t�bbek k�z�tt jelk�peir�l �s az �ltala k�pviselt kisebbs�g orsz�gos �nnepeir�l. A kisebbs�gek t�bbs�ge az anyaorsz�g c�mer n�lk�li nemzeti z�szlaj�t, himnusz�t haszn�lja �s �llami, nemzeti �nnepeit �nnepli. T�bben megalkott�k m�r saj�t jelk�peiket, kijel�lt�k �nnepeiket, megalap�tott�k kit�ntet�seiket.

Kiv�telt k�pez az anyaorsz�g n�lk�li cig�nys�g �s a ruszin kisebbs�g, valamint a szerbek, akik nem vett�k �t a jugoszl�v z�szl� �s himnusz haszn�lat�t, illetve Jugoszl�via �nnepeit. �k a szerb nemzeti z�szl�t, a Jugoszl�vi�ban �s Szerbi�ban nem hivatalos szerb himnuszt haszn�lj�k �s Szent Sz�va napj�t �nneplik.

Term�szetesen valamennyi kisebbs�g saj�tj�nak is tekinti a Magyar K�zt�rsas�g �llami jelk�peit, az orsz�g z�szlaj�t, c�mer�t, himnusz�t �s �llami �nnepeit.