A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

II. Az egyes kisebbs�gek helyzet�nek le�r�sa

A magyarorsz�gi cig�nyokr�l

A cig�ny kisebbs�g l�tsz�m�ra vonatkoz� adatok meglehet�sen nagy sz�r�st mutatnak. Az 1990-es n�psz�ml�l�s sor�n 142.683 magyar �llampolg�r vallotta mag�t cig�ny nemzetis�g�nek. A legm�rt�kad�bb becsl�sek szerint sz�muk jelenleg 450-500.000 f�, egyes kisebbs�gi szervezetek 7-800.000 lleksz�mot val�sz�n�s�tenek. Az 1971-ben, majd 1993-1994-ben v�gzett reprezentat�v szociol�giai felm�r�s adatai szerint k�t �vtized alatt a cig�ny lakoss�g l�tsz�ma t�bb, mint 50 sz�zal�kkal emelkedett. �vatos progn�zisok szerint 2015-re a cs�kken� �sszlakoss�gon bel�l, a cig�nys�g ar�nya 8 sz�zal�k k�r�l lesz Magyarorsz�gon. A demogr�fiai v�ltoz�sok sor�n a cs�kken� �sszlakoss�g el�reged�se mellett a cig�nys�g j�val fiatalabb kor�sszet�tel�vel is sz�molni kell.

Az orsz�gban minden�tt �lnek cig�nyok, �m ter�leti megoszl�suk nem egyenletes. A szakirodalom a cig�ny n�pess�g ter�leti megoszl�sa szempontj�b�l az orsz�got 6 r�gi�ra osztja: Kelet (Szabolcs-Szatm�r-Bereg, Hajd�-Bihar �s B�k�s megye), az Alf�ld (Csongr�d, B�cs-Kiskun, J�sz-Nagykun-Szolnok megye), a budapesti iparvid�k, (Budapest, Pest, Fej�r �s Kom�rom-Esztergom megye), �szak (Borsod-Aba�j-Zempl�n, Heves, N�gr�d megye), D�l Dun�nt�l, (Baranya, Somogy, Tolna, Zala �s Veszpr�m megye), Nyugat (Vas �s Gy�r-Moson Sopron megye).

A cig�nyok becs�lt sz�ma a h�rom �szaki megy�ben a legnagyobb, 120 ezer. Jelenleg a keleti r�gi�ban 100 ezer, az alf�ldi r�gi�ban 60 ezer a cig�ny n�pess�g sz�ma. A budapesti r�gi�ban 90 ezer, a d�l-dun�nt�li r�gi�ban 115 ezer, a nyugati r�gi�ban pedig j�val kisebb, 15 ezer a cig�nyok sz�ma. 1971-ben a legt�bb cig�ny ember a keleti r�gi�ban lakott, 1994-ben viszont az �szakiban �s a d�l-dun�nt�liban. Az �j region�lis ar�nyok ink�bb bels� n�pess�g n�veked�sb�l, mintsem k�lt�zk�d�sb�l erednek.

Eltol�d�sok mentek v�gbe a telep�l�s-t�pusok k�z�tt is. 1971-ben 25 ezer cig�ny ember lakott Budapesten, a teljes cig�ny n�pess�g kevesebb, mint 8 sz�zal�ka. Sz�muk jelenleg 46 ezer, a teljes cig�ny n�pess�g 9,2 sz�zal�ka. M�g nagyobb az ar�nyn�veked�s a vid�ki v�rosok eset�ben. 1971-ben 45 ezer cig�ny volt v�roslak�, jelenleg t�bb mint h�romszor annyi, �s a teljes cig�ny n�pess�ghez viszony�tott r�szar�ny 14 sz�zal�kr�l 30 sz�zal�kra emelkedett. Az orsz�gban minden�tt megfigyelhet�, hogy a cig�nys�g v�rosokba �raml�sa gett�sod�ssal �s a slumosod�si folyamatok er�s�d�s�vel is egy�ttj�r.

S�lyos probl�m�t jelent a cig�nyok �ltal s�r�n lakott megy�k el�reged�, apr�falvas telep�l�sein a n�pess�g gyorsul� �tem� kicser�l�d�se: a nem cig�ny n�pess�g elv�ndorl�sa �s a cig�nyok fokozatos bek�lt�z�se az �rt�k�ket vesztett, �resen maradt ingatlanokba.

A legnagyobb hazai kisebbs�gnek, a cig�ny k�z�ss�geknek a helyzete sok tekintetben m�s, mint a t�bbi hazai kisebbs�g�. Gondjaik els�sorban nem nyelvi, kultur�lis jelleg�ek, eset�kben hatv�nyozottan mer�lnek fel a szoci�lis, foglalkoztat�si, szakk�pz�si �s oktat�si probl�m�k. Ezek, �sszetett jelleg�kb�l ad�d�an a kisebbs�gi jog keretei k�z�tt nem oldhat�k meg, m�s t�pus� �llami int�zked�st is ig�nyelnek. A cig�nys�g t�rsadalmi integr�ci�s es�lyeinek n�vel�s�hez korm�nyzati, telep�l�si �nkorm�nyzati t�mogat�sokra van sz�ks�g.

Az �sszetett probl�mahalmaz �sszehangolt, komplex megold�sokat, koncepci�zus int�zked�seket ig�nyel. A Korm�ny programj�nak megfelel�en Magyarorsz�gon olyan felt�teleket kell teremteni, hogy minden �llampolg�r, �gy a kisebbs�gekhez tartoz�k is sz�vesen �ljenek orsz�gunkban. M�s h�tr�nyos helyzet� t�rsadalmi csoportokhoz hasonl�an, a rom�k eset�ben is a megfelel� �letk�r�lm�nyek megteremt�se �sszt�rsadalmi �rdek �s �sszt�rsadalmi feladat. E feladatok v�grehajt�s�ban pontosan k�r�lhat�rolt felel�ss�ggel egy�tt kell m�k�dnie a Korm�nynak, a helyi �nkorm�nyzatoknak, az Orsz�gos Cig�ny �nkorm�nyzatnak (a tov�bbiakban: OC�, az el�z� ciklusban OCK�), a helyi cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzatoknak �s a civil szervezeteknek.

A t�rsadalmi integr�l�d�s el�seg�t�s�hez olyan t�rsadalmi k�rnyezet kialak�t�s�ra van sz�ks�g, amelyben alapelvk�nt �s k�z�s �rdekk�nt jelenik meg az alapvet� �llampolg�ri jogok �ltal�nos �rv�nyes�l�se.

A Korm�ny a peremhelyzet�, leszakadt csoportok, tart�s munkan�lk�liek szoci�lis, eg�szs�g�gyi �s foglalkoztat�si rehabilit�ci�j�ra kiemelt figyelmet ford�t. Ennek eszk�zrendszer�t az akt�v szoci�lpolitika lehet�s�geit felhaszn�lva, valamint a k�pz�si, �tk�pz�si programok fejleszt�s�vel tervezi el�rni. A Korm�ny biztos�tani fogja azoknak a kulcsfontoss�g� ter�leteknek a priorit�s�t, fejleszt�s�t � ezen bel�l k�l�n kiemelve a k�zoktat�s, a szakk�pz�s, fels�oktat�s, valamint a foglalkoztat�s ter�leteit �, amelyek a cig�nys�g t�rsadalmi integr�ci�ja szempontj�b�l meghat�roz�ak. Az el��t�letek cs�kkent�se �rdek�ben a programoknak nem csak a cig�ny lakoss�got kell �rinteni�k, hanem a t�rsadalom nem cig�ny r�sz�t is.

A szeml�letform�l�s ter�let�n kiemelt feladat az �sszetett probl�mahalmaz komplex megk�zel�t�s�re �s megold�s�ra felk�sz�lt szakemberek, pedag�gusok, k�ztisztvisel�k, kisebbs�gi �nkorm�nyzati k�pvisel�k, m�dia �s m�s szakemberek k�pz�se, munk�jukhoz a folyamatos szakmai seg�ts�gny�jt�s biztos�t�sa.

Az 1998. nyar�n megalakult Korm�ny �ttekinti �s fel�lvizsg�lja a cig�nys�g �lethelyzet�nek jav�t�s�ra vonatkoz� kor�bbi korm�nyzati int�zked�seket, korm�nyhat�rozatokat. A Korm�ny jav�tani k�v�nja a k�z�pt�v� int�zked�scsomag megval�s�t�s�t el�seg�t� koordin�ci�s tev�kenys�get, �s sz�les�teni az int�zked�scsomag v�grehajt�s�ra felhaszn�lhat� p�nz�gyi forr�sokat. (A jogszab�ly-m�dos�t�sokat a Korm�ny 1999. �prilis�ban elfogadta).

A Magyar K�zt�rsas�g Korm�nya a besz�mol� k�t �v�ben, 1997-ben �s 1998-ban a cig�nys�g helyzet�nek jav�t�sa �rdek�ben a k�vetkez� feladatokat hat�rozta meg, illet�leg az al�bbi jogszab�lyokat fogadta el:

A K�zmunkatan�cs l�trehoz�s�r�l �s a a k�zmunkaprogramok t�mogat�si rendj�r�l sz�l� 117/1997. (VII. 8.) Korm. rendelet.

A cig�nys�g �lethelyzet�nek jav�t�s�ra vonatkoz� k�z�pt�v� int�zked�scsomagr�l sz�l� 1093/1997. (VII. 29.) Korm. hat�rozat, amely komplex m�don oktat�si, foglalkoztat�si, szoci�lis, eg�szs�g�gyi, t�rs�gi, diszkrimin�ci�ellenes �s t�megkommunik�ci�s programokat foglal mag�ban.

A cig�ny kisebbs�g helyzet�nek jav�t�s�t c�lz� int�zked�sekr�l sz�l� 1107/1997. (X. 11.) Korm. hat�rozat.

A nemzeti, etnikai kisebbs�g �vodai nevel�s�nek ir�nyelve �s a nemzeti, etnikai kisebbs�g iskolai oktat�s�nak ir�nyelve kiad�s�r�l sz�l� 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet.

Az Orsz�gos Cig�ny Inform�ci�s �s M�vel�d�si K�zpont l�trehoz�s�val kapcsolatos feladatokr�l sz�l� 1072/1998. (VI. 22.) Korm. hat�rozat.

A cig�nys�g helyzet�vel foglalkoz� korm�nyhat�rozatok, int�zked�sek fel�lvizsg�lat�r�l, m�dos�t�s�r�l sz�l� 1130/1998. (X.6.) Korm. hat�rozat.

A fentiekben jelzett jogszab�lyok alapj�n, k�l�n�s tekintettel a cig�nys�g �lethelyzet�nek jav�t�s�ra vonatkoz� k�z�pt�v� int�zked�scsomagr�l sz�l� 1093/1997. (VII. 29.) Korm. hat�rozatra a besz�mol� id�szak�ban a k�vetkez� int�zked�sek t�rt�ntek.

Oktat�s

A k�z�pt�v� int�zked�scsomag keret�ben az Oktat�si Miniszt�rium (kor�bban a M�vel�d�si �s K�zoktat�si Miniszt�rium) p�ly�zati form�ban elnyerhet� tand�jt�mogat�st biztos�t cig�ny egyetemi �s f�iskolai hallgat�knak. 1997-ben 153 fiatalnak ny�jtottak 7.322.000 Ft tand�jt�mogat�st. 1998-ban 108 hallgat�nak 2.900.000 Ft �sszeg� tand�jt�mogat�st biztos�tottak.

1998-ban �j t�mogat�si formak�nt p�ly�zati keretben �szt�nd�jat biztos�tottak azon cig�ny fiatalok sz�m�ra, akik �llamilag elismert diplom�t ad� fels�oktat�si int�zm�ny hallgat�i �s v�llalt�k, hogy valamely cig�ny k�z�ss�gben, cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzat mellett, oktat�si vagy szoci�lis int�zm�nyn�l, k�zhaszn� civil szervez�d�sn�l, illetve olyan szervezetnl, melynek tev�kenys�gi k�re kiterjed a cig�nys�g seg�t�s�re, tanulm�nyaikkal �sszef�gg�, ahhoz kapcsol�d�, seg�t� tev�kenys�get l�tnak el. T�mogat�sban r�szes�lhettek azok a cig�ny egyetemi vagy f�iskolai hallgat�k is, akik cig�ny tehets�ggondoz� program keret�ben cig�ny tanul�k sikeres iskolai el�menetel�t seg�tett�k el�. E c�lra 4 milli� Ft-ot k�l�n�tettek el.

Az 1997/98-as tan�vben a k�l�nb�z� fels�oktat�si int�zm�nyek tantervi programjaiban megjelentek a hazai cig�nys�ggal kapcsolatos kultur�lis, t�rsadalompolitikai ismeretek. T�bb f�iskol�n el�k�sz�t� �vfolyamot ind�tottak a cig�ny sz�rmaz�s�, �retts�gi bizony�tv�nnyal rendelkez� fiatalok, feln�ttek sz�m�ra, annak �rdek�ben, hogy a felv�teli vizsgak�vetelm�nyeknek min�l nagyobb ar�nyban tudjanak megfelelni. Romol�giai tansz�ket hoztak l�tre a Zs�mb�ki Katolikus Tan�t�k�pz� F�iskol�n, a Kaposv�ri Tan�t�k�pz� F�iskol�n, valamint a Jannus Pannonius Tudom�nyegyetemen.

A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny kurat�rium�nak d�nt�se alapj�n 1997-ben 401 k�z�piskol�s �s 128 fels�fok� oktat�sban r�sztvev� cig�ny fiatal kapott �szt�nd�j t�mogat�st, egy�ttesen 29 milli� Ft-ot. 1998-ban 540 k�z�piskol�s �s 103, fels�fok� oktat�sban r�sztvev� cig�ny fiatal kapott �sszesen 37 milli� Ft-ot meghalad� �sszeg� �szt�nd�j-t�mogat�st (19. a. mell�klet). Ez jelent�s sz�mbeli �s �sszegszer� n�veked�st jelent a kor�bbi �vekhez viszony�tva, amikor 200-300 k�z�p- �s fels�oktat�si int�zm�nyekben tanul� cig�ny fiatalt t�mogatott a k�zalap�tv�ny.

A Cig�nyok�rt K�zalap�tv�ny 1997-ben 25 milli� Ft-ot ford�tott 272 �ltal�nos iskol�ba �s szakiskol�ba j�r� cig�ny fiatal �szt�nd�j t�mogat�s�ra, az 1998/99-es tan�vben pedig 30 milli� Ft-ot tanulm�nyi �szt�nd�jakra. Az �szt�nd�jak �rintik az �ltal�nos iskol�ban tanul� jeles eredm�nyt el�r� (Czinka Panna �szt�nd�j), valamint a j� eredm�nyt el�r� fiatalokat. �szt�nd�jat kaphattak tov�bb� azok a fiatal feln�ttek is, akik f�lbeszakadt tanulm�nyaikat folytatva �retts�gi bizony�tv�nyt k�v�nnak szerezni. A t�mogat�s �sszesen 825 f�t �rint. Pedag�giai m�hely-programok t�mogat�s�ra 1998-ban 4 milli� Ft-ot ford�tottak (22. a. mell�klet).

A nemzeti, etnikai kisebbs�gek �vodai nevel�s�nek �s iskolai oktat�s�nak ir�nyelvei megteremtett�k a cig�ny kisebbs�gi nevel�s �s oktat�s jogi keret�t, felt�telrendszer�t. Az Ir�nyelvek �tmutat�st adnak az �vodai �s iskolai oktat�shoz-nevel�shez sz�ks�ges tantervek elk�sz�t�s�hez. A c�l az, hogy a cig�ny kisebbs�gi �vodai �s iskolai oktat�s a gyermekek sikeres iskolai el�menetel�re t�rt�n� felk�sz�t�se sor�n tudatosan �p�tsen a cig�ny kult�ra �s a t�bbs�gi kult�ra k�z�tti k�l�nb�z�s�gekre �s hasonl�s�gokra. A cig�ny kisebbs�gi �vodai �s iskolai nevel�s-oktat�s folyhat a kisebbs�g nyelv�n, k�t nyelven, illetve a cig�ny kultur�lis nevel�s keret�ben magyar nyelven.

Az oktat�si int�zm�nyek az 1996/97-es tan�vben cig�ny oktat�s c�lj�b�l 68.312 tanul� ut�n, m�g az 1997/98-as tan�vben cig�ny oktat�s c�lj�b�l 31.034 tanul� ut�n vettek ig�nybe kisebbs�gi normat�v t�mogat�st. Mint az �ltal�nos oktat�si fejezetben is jelezt�k, a k�t tan�v tanul�l�tsz�ma k�z�tti k�l�nbs�g oka, hogy m�g az 1996/97-es tan�vben a normat�va ig�nybev�tel�nek konkr�t felt�telei nem voltak, addig 1997/98-ra ehhez az iskol�kban felz�rk�ztat� programot kellett k�sz�teni, ezt v�lem�nyeztetni kellett a helyi cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzattal, vagy ennek hi�ny�ban az MKM illet�kes oszt�ly�val.

Koll�giumi rendszer fejleszt�se

Az Oktat�si Miniszt�rium (kor�bban az MKM) a cig�ny tanul�k koll�giumi nevel�s�nek el�seg�t�se �rdek�ben 1998-ban �j normat�v t�mogat�si form�t vezetett be. A cig�ny tanul�k koll�giumi nevel�s�re 10.000 Ft/f� kieg�sz�t� t�mogat�s�ban r�szes�ltek az int�zm�ny fenntart�i. A t�mogat�si �sszeg 1999-ben megk�tszerez�d�tt.

A koll�giumi form�k k�z�l modell �rt�k�nek tekinthet� a Gandhi K�zalap�tv�ny �ltal fenntartott p�csi koll�gium, melynek m�szaki �talak�t�sa 1998-ban fejez�d�tt be.

M�g a Gandhi Koll�gium szervesen kapcsol�dik a Gandhi Gimn�ziumhoz, addig vannak olyan koll�giumok, melyekben k�l�nb�z� k�z�piskol�kban tanul� cig�ny fiatalok �lnek. Ilyen a Collegium Martineum, melyet 1997-ben a M�vel�d�si �s K�zoktat�si Miniszt�rium 1 milli� Ft-tal t�mogatott, 1998-ban pedig 3,6 milli� Ft-ot biztos�tott annak b�v�t�s�re. A Collegium Martineum m�k�d�s�nek c�lja, hogy a d�l-magyarorsz�gi r�gi�ban �l� h�tr�nyos helyzet� cig�ny fiatalok sz�m�ra lehet�s�get biztos�tson sz�nvonalas k�z�p- �s fels�oktat�si k�pz�sekben val� r�szv�telre. A koll�giumban lehet�s�get biztos�tanak a be�s �s a romani nyelv tanul�s�ra.

Tov�bbi t�pusa a koll�giumoknak az, amely �ltal�nos iskol�sok elhelyez�s�re szolg�l. Erre a ny�rteleki �ltal�nos Iskola mellett m�k�d� �Kedves H�z� m�r kipr�b�lt �s j�l bev�lt modell. Ide azok a gyerekek j�rnak, akik halmozottan h�tr�nyos helyzet�ek, de tanulm�nyi el�menetel�k j�. 1998-ban 3 milli� Ft t�mogat�st kapott az Oktat�si Miniszt�riumt�l (kor�bban az MKM-t�l).

Az edel�nyi Alap�tv�nyi Munkaiskola Koll�gium�nak l�tes�t�s�hez 1998-ban 4 milli� Ft-ot biztos�tott az Oktat�si Miniszt�rium (MKM), 800.000 Ft-ot pedig a Kisebbs�gi T�rcak�zi Bizotts�g.

A csapi �ltal�nos Iskola Koll�gium�nak l�tes�t�s�hez 1997-ben 2 milli� Ft, 1998-ban pedig 3 milli� Ft t�mogat�st ny�jtott az Oktat�si Miniszt�rium, 1997-ben 5 milli� Ft-tal t�mogatta a koll�gium kialak�t�s�t a Kisebbs�gi T�rcak�zi Bizotts�g.

A szolnoki Roma Es�ly Alap�tv�nyi Szakiskola Koll�gium�nak l�tes�t�s�hez 1997-ben 3 milli�, 1998-ban pedig 5 milli� forintot biztos�tott a Oktat�si Miniszt�rium. 1997-ben a Kisebbs�gi Hivatal 800.000 Ft m�k�d�si k�lts�ggel t�mogatta az int�zm�nyt a Kisebbs�gi koordin�ci�s �s intervenci�s keretb�l.

Cig�ny oktat�si modell-int�zm�nyek

A cig�nys�g t�rsadalmi helyzet�b�l kiindul�, annak megfelel�en kialak�tott pedag�giai program alapj�n oktat�, speci�lis oktat�si int�zm�nyi modellek kialak�t�s�ra, a megl�v�k fejleszt�s�re tov�bbra is sz�ks�g van.

Kalyi Jag Roma Nemzetis�gi Szakiskola, Budapest

A Kalyi Jag Roma M�v�szeti Egyes�let �ltal 1993-ban alap�tott Kalyi Jag Roma Nemzetis�gi Szakiskol�ba 8 oszt�lyt v�gzett cig�ny fiatalok nyerhetnek felv�telt. Az iskola c�lja olyan 14-25 �ves kor� fiatalok 2 �ves k�pz�se, akik szakk�pzetlenek, illetve k�z�pfok� oktat�sban nem vesznek r�szt.

Az iskol�ba csak cig�ny tanul�k j�rnak, sz�muk az 1996/97-es tan�vben 37 f�, az 1997/98-as tan�vben 22 f� volt.

J�zsefv�rosi Tanoda, Budapest

A J�zsefv�rosi Tanoda Alap�tv�ny �ltal kezdem�nyezett J�zsefv�rosi Tanoda a VIII. ker�letben �l� cig�ny gyermekek iskolai sikeress�g�nek jav�t�s�ra �s a tov�bbtanul�s el�seg�t�s�re j�tt l�tre. Az iskola c�lja olyan foglalkoz�sok, illetve klubok szervez�se, amelyek felh�vj�k a gyermekek figyelm�t a k�r�l�tt�k l�v� vil�g ismeretforr�sainak gazdags�g�ra, a tud�snak, mint �rt�knek a jelent�s�g�re. Az iskol�ba j�r� tanul�k l�tsz�ma 48 f�, ennek 95 sz�zal�ka cig�ny gyermek.

Roma Es�ly Alternat�v Alap�tv�nyi Szakiskola, Szolnok

A Lungo Drom Orsz�gos Cig�nysz�vets�g Alap�tv�nya hozta l�tre a Roma Es�ly Szakiskol�t. Az iskola c�lja a k�z�piskol�b�l kimarad�, jelent�s szoci�lis h�tr�nnyal, �ltal�nos �s szakir�ny� m�velts�g hi�ny�val rendelkez� cig�ny �s nem cig�ny fiatalok szakk�pes�t�shez juttat�sa. A szakiskol�ba 70 tanul� j�r, a tanul�k z�me cig�ny sz�rmaz�s�.

Alap�tv�nyi Munkaiskola, Edel�ny

A projektet 1990-1991-ben dolgozta ki egy gy�gypedag�gusokb�l �ll� csoport. Az alap�tv�nyi iskola 1994-ben j�tt l�tre az Oktat�si Miniszt�rium (MKM) j�v�hagy�s�val. T�bb �ves �ldozatos munk�ja elismer�sek�nt az edel�nyi Munkaiskola vezet�j�t a Minisztereln�k 1997-ben Kisebbs�gek�rt D�jjal t�ntette ki.

Az iskol�ban az 1996/97-es tan�vben 67 f� enyhe �s k�z�ps�lyos �rtelmi fogyat�kos, z�mmel cig�ny sz�rmaz�s� �ltal�nos iskol�s kor�, valamint 50 f� norm�l kis�vod�s j�rt. Az 1998/99-es tan�vt�l 9. �vfolyamon szakiskol�t �s integr�lt oktat�sban r�sztvev� csoportot ind�tottak els� oszt�lyosok sz�m�ra. 1998-ban koll�gium �p�let�nek megv�s�rl�s�ra 5 milli� Ft-ot kaptak az Oktat�si Miniszt�riumt�l (MKM), melynek fel�j�t�sa jelenleg is tart.

Gandhi Gimn�zium �s Di�kotthon, P�cs

Az int�zm�ny fenntart�ja a Gandhi K�zalap�tv�ny. A K�zalap�tv�ny c�lja, hogy �vod�k, �ltal�nos �s k�z�piskol�k alap�t�s�val �s fenntart�s�val (Gandhi Gimn�zium �s Koll�gium) el�seg�tse a nyitott szellem�, a tudom�nyok ir�nt fog�kony, n�p�hez �s anyanyelv�hez k�t�d� cig�ny fiatalok k�pz�s�t. A Korm�ny 1997-ben 325 milli� Ft-ot, 1998-ban 230 milli� Ft-ot biztos�tott a K�zalap�tv�ny c�ljainak megval�s�t�s�ra. Az iskola els� el�k�sz�t� f�l�ve 1994-ben indult. Az iskola hatoszt�lyos gimn�ziumk�nt m�k�dik. Az iskol�ba j�r� gyermekek sz�ma az 1997/98-as tan�vben 180 f�, az 1998/99-es tan�vben 218 f�. Teljes beiskol�z�s eset�n 350 fiatal oktat�s�t-nevel�s�t tudj�k v�llalni.

A Gandhi Gimn�zium feladata, hogy kultur�lis sokf�les�gre nevel� int�zm�nny� v�ljon. C�lja a cig�nys�g �gye ir�nt elk�telezett �rtelmis�gi elit kinevel�se. Az iskol�ban, mivel a beiskol�z�si k�rzetben lak�k nagy r�sze a be�s nyelvet besz�li, be�s �s romani nyelv, valamint kult�ra oktat�sa folyik. Az idej�r� gyerekek Baranya, Somogy, Tolna megy�b�l j�nnek. Elv�tve vannak olyanok, akik Zala, Fej�r �s Pest megy�b�l �rkeznek az iskol�ba. Az iskola tan�ri kar�ban, bele�rtve a nevel�ket is, 5 cig�ny kisebbs�ghez tartoz� pedag�gus tan�t. A Gimn�zium jelenlegi egyik f� probl�m�ja a tanterem hi�nya.

�ltal�nos Iskola, Ny�rtelek

Az int�zm�ny nyolcoszt�lyos �ltal�nos iskola. Az iskol�ba cig�ny �s nem cig�ny tanul�k egyar�nt j�rnak, a nem cig�ny tanul�k vannak t�ls�lyban. Az iskola beiskol�z�si k�rzete Ny�rtelek, k�rnyez� falvak, tany�k. A cig�ny programot 3 �ve ind�tott�k el. C�ljuk min�l t�bb gyereket bejuttatni a k�z�pfok� oktat�sba.

A Korm�ny az 1996. �v v�g�n kisebbs�gi c�lokra, els�sorban v�ls�gos helyzet� oktat�si, kultur�lis int�zm�nyek, kisebbs�gi �nkorm�nyzatok t�mogat�s�ra elk�l�n�tett keretet hozott l�tre. A keret feloszt�s�r�l t�rcak�zi bizotts�g d�nt�tt. 1996 december�t�l 1998 december�ig a rendelkez�sre �ll� 342 milli� Ft-os keretb�l k�zel 90 milli� Ft-ot a cig�ny kisebbs�g t�mogat�s�ra, els�dlegesen oktat�si, kultur�lis, kisebbs�gi �nkorm�nyzati c�lokra, valamint k�z�ss�gi h�zak l�trehoz�s�ra ford�tottak (24. sz. mell�klet).

Kult�ra, k�zm�vel�d�s

A cig�nys�gnak nyelvi �s kultur�lis szempontb�l t�bb nyelv �s kult�rk�r meg�rz�s�r�l kell egyidej�leg gondoskodnia. A cig�ny kult�r�nak kev�s az �r�sbelis�ge, probl�ma tov�bb�, hogy a cig�nys�g nem rendelkezik anyaorsz�ggal, amely kultur�lisan �s anyagilag t�mogatn�. A megl�v� hagyom�ny�rz� cig�ny k�z�ss�gek l�nyeg�ben az utols� olyan csoportok a magyar t�rsadalomban, amelyekben a n�pi m�v�szet a mindennapi �let szerves r�sze. Ez k�ts�gk�v�l a cig�ny kult�ra meg�rz�s�nek es�ly�t er�s�t� t�nyez�.

A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny 1997-ben �s 1998-ban a k�vetkez� kultur�lis ter�leteken t�mogatta a cig�ny kisebbs�gi szervezeteket, int�zm�nyeket: oktat�s, k�nyvkiad�s, terjeszt�s, m�ford�t�s, sz�nh�zi �let, k�nyvt�rak, k�zgy�jtem�nyek, m�eml�kv�delem, gyermek �s ifj�s�gi t�borok, hit�leti programok, nemzetk�zi kapcsolatok, k�z�leti szakemberek k�pz�se, kutat�s, hagyom�ny�rz�s, valamint orsz�gos terjeszt�s� kisebbs�gi sajt� � mint az Amaro Drom, a Lungo Drom, a Phralipe c. periodik�k � megjelentet�se ( 22. sz. mell�klet). 1997-ben t�bb cig�ny m�v�sz r�szes�lt alkot�i �szt�nd�jban (fest�m�v�szek, zen�szek, irodalm�rok, k�pz�m�v�szek, kutat�k). 1997-ben a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny 53.125.000 Ft-tal t�mogatta a hazai cig�nys�g kultur�lis, k�zm�vel�d�si programjait. Ez az �sszeg 1998-ban 53.221.134 Ft volt (21. a. �s 21. b. mell�kletek).

Cig�ny k�z�ss�gi h�zak l�trehoz�s�t, m�k�d�s�t t�mogatta a Szoci�lis �s Csal�d�gyi Miniszt�rium (kor�bban a N�pj�l�ti Miniszt�rium), a Cig�nyok�rt K�zalap�tv�ny, az Oktat�si Miniszt�rium (MKM), valamint a Kisebbs�gi T�rcak�zi Bizotts�g (pl.: Budapest VIII. ker�let, Barcs, Csenger, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Makkoshotyka, Nagykanizsa, Szarvas, Tam�si, Gerjen, Hajd�hadh�z �s K�l). A kisebbs�gi koordin�ci�s �s intervenci�s keret r�szbeni t�mogat�s�val hozt�k l�tre P�csett a R�cz Alad�r K�z�ss�gi H�zat.

Az 1072/1998.(VI.22.) Korm.hat�rozat alapj�n az OCK� l�trehozta az Orsz�gos Cig�ny Inform�ci�s �s M�vel�d�si K�zpontot, amelyhez a k�zponti k�lts�gvet�s 150 milli� Ft-ot, az 1998. �vi m�k�d�shez pedig 30 milli� forintot biztos�tott. Az int�zm�ny feladatai k�z�tt szerepel a cig�ny kisebbs�gi oktat�si, kultur�lis, k�zm�vel�d�si tev�kenys�g, amely hozz�j�rul a Kisebbs�gi t�rv�ny 15-16. �-�ban foglalt jogok �rv�nyes�t�s�hez. Az �tad�sra 1999. janu�r 12-�n ker�lt sor.

A Magyar R�di�ban k�t hetente Cig�ny F�l�ra c�mmel cig�ny kisebbs�gi m�sort sug�roznak, a Magyar Telev�zi�ban pedig 25 perces m�sorid�ben hetente l�that� a Patrin Cig�ny Magazin m�sora.

Foglalkoztat�s

Az 1997. �vi foglalkoztat�spolitikai ir�nyelvek kimondt�k: �k�zponti programokat� kell kidolgozni �s ind�tani, melyek a tart�s munkan�lk�liek, a p�lyakezd� fiatalok, a cig�ny munkan�lk�liek, a falusi �s agr�r munkan�lk�liek, valamint a megv�ltozott munkak�pess�g�ek elhelyezked�s�t, illetve munkaer�-piaci poz�ci�it seg�ti el�.

A cig�nys�g helyzet�nek jav�t�s�t szolg�l� legfontosabb foglalkoztat�spolitikai eszk�z�k az akt�v munkaer�-piaci t�mogat�sok. (Pl. foglalkoztat�st el�seg�t� k�pz�sek, foglalkoztat�s b�v�t�s�t szolg�l� t�mogat�sok, munkahelyteremt�s t�mogat�sa, munkahely meg�rz�s t�mogat�sa, foglalkoztat�shoz kapcsol�d� j�rul�kok, utaz�si k�lts�gek �tv�llal�sa, k�zhaszn� munkav�gz�s t�mogat�sa.)

A k�z�pt�v� int�zked�scsomagban meghat�rozott feladat keret�ben a Szoci�lis �s Csal�d�gyi Miniszt�rium (kor�bban a Munka�gyi Miniszt�rium) szakmai ir�ny�t�sa mellett, a megyei munka�gyi k�zpontok �s a region�lis munkaer�-fejleszt� �s k�pz� k�zpontok folyamatosan vizsg�lj�k a tart�san munkan�lk�liek � ezen bel�l a cig�nys�g � sz�m�ra meghirdethet�, a munkaer�piacon j�l felhaszn�lhat� programok �s k�pz�sek b�v�t�si lehet�s�geit. A region�lis munkaer�-fejleszt� �s -k�pz� k�zpontok mind a sz�ks�ges tematik�kkal �s k�pz�si programokkal, mind technikai lehet�s�geikkel k�szen �llnak arra, hogy tanfolyamaikat ig�ny szerint a kistelep�l�seken szervezz�k �s bonyol�ts�k le. A rendelkez�sre �ll� k�pz�si programok k�t r�szre oszthat�k:

- a hagyom�nyos k�z�gyess�get ig�nyl�, illetve szolg�ltat�s jelleg� tev�kenys�g oktat�s�ra (sepr�k�t�, f�ldt�glagy�rt�, betan�tott k�m�ves, stb.)

- a k�z�ss�g �rdekeit k�pvisel� szoci�lis szakter�let ell�t�s�ra (cig�ny k�z�ss�gfejleszt� asszisztens, cig�ny foglalkoztat�st szervez�).

Folytat�dnak az egyszer� betan�tott �s szakmunk�sk�pz�sek, melyek pozit�v megyei tapasztalatokon alapul� �j k�pz�si form�kkal eg�sz�lnek ki. Ilyen pl. a cig�ny k�z�ss�gfejleszt� asszisztensek k�pz�se. Erre a k�pz�sre k�zponti programot hirdetettek, melyre 45 milli� forintot k�l�n�tettek el.

A cig�ny lakoss�g foglalkoztat�si probl�m�j�nak kezel�s�ben kiemelt szerep jut a k�zhaszn� �s a k�zmunkaprogramoknak. A k�zhaszn� foglalkoztat�s c�lja, hogy �tmeneti foglalkoztat�si �s j�vedelemszerz�si lehet�s�get biztos�tson a munkaer�piacon egy�bk�nt es�lytelennek t�n�, alacsony iskolai v�gzetts�g�, szakk�pzetlen vagy egy�b okok miatt h�tr�nyos munkan�lk�liek sz�m�ra. A k�zhaszn� foglalkoztat�sban r�sztvev�k sz�ma �vr�l-�vre folyamatosan n�. A k�zhaszn� foglalkoztat�s megszervez�s�ben a munka�gyi k�zpontok partnerei a telep�l�si �nkorm�nyzatok. Ebben a form�ban az �nkorm�nyzatok nagyon sok olyan kommun�lis �s k�rnyezetjav�t� jelleg� telep�l�srendez�si �s -fejleszt�si feladatot tudtak �s tudnak elv�geztetni, melyre m�s form�ban nincs lehet�s�g�k.

A k�zhaszn� foglalkoztat�s keret�ben j� lehet�s�gek ad�dtak a cig�ny munkav�llal�k foglalkoztat�s�nak �s k�pz�s�nek �sszekapcsol�s�ra az �nkorm�nyzati hat�sk�rbe tartoz� szolg�ltat�sok ter�let�n. Ilyen p�ld�ul a h�zi szoci�lis szolg�ltat�s, szoci�lis �tkeztet�s, falugondnoki rendszer, iskolai-�vodai szolg�ltat�sok. A cig�ny lakoss�g r�szv�tele a k�zmunkaprogramokban k�l�n�sen fontos speci�lis foglalkoztat�spolitikai jellemz�ik miatt. Gyakorlati tapasztalatok alapj�n az al�bbiak �llap�that�k meg:

- e r�tegen bel�l demogr�fiai okokra visszavezethet�en t�bb a p�lyakezd� munkan�lk�li,

- a cig�nys�g alacsonyabb szakmai k�pzetts�ggel rendelkezik, mint a lakoss�g m�s r�tegei, �gy a munkaer�piac szerkezet�nek �talakul�sa, mely a k�pzetlenebb munkaer� t�meges elbocs�t�s�val j�rt egy�tt, ar�nyait tekintve �ket s�jtotta els�dlegesen,

- a cig�nys�g eset�ben alapvet�en jellemz� az inform�ci�hi�ny �s az �n�rt�kel�sben megmutatkoz� bizonytalans�g.

A Korm�ny 1997-ben 4 milli�rd Ft-ot, 1998-ban 5,7 milli�rd Ft-ot biztos�tott a k�zmunkaprogramok t�mogat�s�ra.

A K�zmunkatan�cs d�nt�se alapj�n a Kisebbs�gi Hivatal 67 milli� 650 ezer Ft vissza nem t�r�tend� t�mogat�sb�l k�s�rleti jelleg� k�zmunka programot ind�tott 100 f� h�tr�nyos helyzet�, a munkaer�piacr�l tart�san kiszorul� munkan�lk�li sz�m�ra Tatab�nya M�sztelepen. A program (1996. december 1-t�l 1997. november 30-ig) modell �rt�k�, mivel a munkav�llal�k foglalkoztat�sa a j�vedelemhez jut�s mellett �j �letstrat�gia kialakul�s�t is el�seg�tette, tov�bb� �j t�pus�, partneri kapcsolat alakult ki a szoci�lis, oktat�si int�zm�nyek �s a k�zmunkaprogramban r�sztvev�k k�z�tt.

A K�zmunkatan�cs p�ly�zatot hirdetett a telepek �s telepszer� lak�k�rnyezetek kiv�lt�s�hoz �s/vagy infrastruktur�lis fejleszt�s�hez kapcsol�d� k�zmunkaprogramok beind�t�s�ra. Ennek eredm�nyek�nt a K�zmunkatan�cs 25 milli� forintos t�mogat�s�val Ny�regyh�z�n 1998. �prilis�ban 100 f�s k�zmunkaprogram indult a v�ros sz�l�n tal�lhat� telepek infrastruktur�lis fejleszt�s�re. A program keret�ben 10 lak�st teljesen fel�j�tottak, a telep t�bbi lak�saiban r�szleges fel�j�t�st v�geztek.

Az 1997. �vben fut� k�zmunkaprogramokban a foglalkoztatott munkan�lk�liek k�z�tt a rom�k becs�lt ar�nya �tlagosan 40 sz�zal�kos volt, ami azt jelenti, hogy a k�zmunkaprogramok keret�ben t�bb, mint 5.000 cig�ny sz�rmaz�s� jutott munk�hoz. Az 1998. �vi els� p�ly�zati �temben t�mogatott k�zmunkaprogramokban a cig�nys�g l�tsz�mar�nya 35,6 sz�zal�kos, ami k�zel 2.600 f� cig�ny k�zmunk�kban val� foglalkoztat�s�t jelenti.

Az eddigi tapasztalatok alapj�n a rom�kat megc�lz� k�zmunka programok szervez�se tov�bbra is sz�ks�ges, mivel ez foglalkoztat�suk, valamint az ell�t�si rendszerbe val� visszajut�suk fontos eszk�ze lehet.

A Korm�ny 1998-ban vis maior c�lokra szolg�l� c�ljelleg� decentraliz�lt t�mogat�sokat �llap�tott meg (a keret nagys�ga 4,3 milli�rd forint), melynek felhaszn�l�s�r�l a Megyei Ter�letfejleszt�si Tan�csok p�ly�zat alapj�n d�ntenek. A p�ly�z� telep�l�si �nkorm�nyzatok ezt a keretet k�zvetve vagy k�zvetlen�l a h�tr�nyos helyzet� cig�ny lakoss�g helyzet�nek jav�t�s�ra is felhaszn�lhatj�k.

1998. elej�n meg�llapod�s sz�letett az OCK� �s a K�rnyezetv�delmi �s Ter�letfejleszt�si Miniszt�rium k�z�tt, mely szerint a szakt�rca 100 milli� Ft-ot biztos�tott a ter�letfejleszt�s k�zponti c�lel�ir�nyzat�b�l az Orsz�gos Cig�ny Kisebbs�gi �nkorm�nyzat r�sz�re. Az �sszeg 15 sz�zal�ka az OCK� szakmai kabinetj�nek a m�k�dtet�s�re, 15 sz�zal�ka a ter�letfejleszt�ssel kapcsolatos oktat�si, informatikai, szak�rt�i programok finansz�roz�s�ra, 70 sz�zal�ka pedig a ter�letfejleszt�si t�mogat�sok elnyer�s�hez sz�ks�ges saj�t r�sz megteremt�s�hez � kieg�sz�t� t�mogat�si alap� form�j�ban volt felhaszn�lhat�. Ennek keret�ben az OCK� p�ly�zati ki�r�s�ra 64 p�ly�zat �rkezett, amelyek k�z�l 38 nyert t�mogat�st. A t�mogatott p�ly�z�k eset�ben mind a 38 p�ly�z� elnyerte a megyei ter�letfejleszt�si tan�csok t�mogat�s�t is.

A Korm�ny 1995-ben l�trehozta a cig�nys�g t�rsadalmi integr�l�d�s�t el�seg�t�, a helyi meg�lhet�si programokat t�mogat�, Cig�nyok�rt K�zalap�tv�nyt. A k�zalap�tv�ny c�lja, hogy az es�lyegyenl�s�g megteremt�se �rdek�ben t�mogassa a hazai cig�nys�g �nazonoss�g�nak meg�rz�s�t, t�rsadalmi integr�l�d�s�t, az �ket �rint� munkan�lk�lis�g m�rs�kl�s�t, az iskolai �s iskol�n k�v�li oktat�sban es�lyeik n�vel�s�t �s emberi jogaik v�delm�t. F�bb tev�kenys�gi ter�letei: a falun �l� cig�nys�g meg�lhet�s�t c�lz� mez�gazdas�gi jelleg� kezdem�nyez�sek �s a megval�s�that� �zleti tervvel rendelkez� cig�ny kisv�llalkoz�sok t�mogat�sa, illetve olyan programok finansz�roz�sa, amelyek el�seg�tik a cig�ny gyermekek tanulm�nyi el�menetel�t, az el��t�letmentes jogalkalmaz�st, kisebbs�gbar�t t�rsadalmi k�zhangulat kialak�t�s�t.

A Korm�ny a k�zponti k�lts�gvet�sb�l 1997-ben 170 milli� Ft-ot, 1998-ban 250 milli� Ft-ot biztos�tott a K�zalap�tv�ny sz�m�ra. 1997-ben 153 projektet, 1998-ban csaknem 200 projektet t�mogattak. (22. a. mell�klet).

A Cig�nyok�rt K�zalap�tv�ny 1996-ban ind�totta els�, meg�lhet�st t�mogat� programj�t. A F�ldm�vel�s�gyi Miniszt�rium �s a Cig�nyok�rt K�zalap�tv�ny 1998-ban k�z�s p�ly�zatot �rt ki mez�gazdas�gi programok t�mogat�s�ra. A t�mogat� rendszerek anyagi seg�ts�ge 1996-ban �s 1997-ben �sszesen 7-8 ezer cig�ny csal�d (35-40 ezer f�) sz�m�ra teremtett lehet�s�get meg�lhet�si agr�rtev�kenys�g elkezd�s�re �s folytat�s�ra. Ez azt jelenti, hogy a vid�ken �l� cig�nys�g k�zel 10 sz�zal�ka fogott bele seg�ts�ggel � az ut�bbi k�t �vben � a f�ldm�vel�sbe �s az �llattart�sba, mintegy f�lezer telep�l�sen.

E forr�sok, valamint az SzCsM szoci�lis f�ldprogramjai az 1996-97-es �vek �tlag�ban mintegy 160 milli� Ft-ot ford�tottak �j mez�gazdas�gi programok ind�t�s�ra, illetve a megl�v�k folytat�s�nak �szt�nz�s�re a cig�nys�g k�r�ben.

A Kisebbs�gi T�rcak�zi Bizotts�g �ltal t�mogatott k�relmek nagy r�sze olyan oktat�si int�zm�nyt�l �rkezett, amelyekben a cig�ny gyermekek ar�nya 50 sz�zal�k feletti. A t�mogat�s egyr�szt jav�totta az oktat�si int�zm�nyek m�k�d�si felt�teleit, m�sr�szt hozz�seg�tett ahhoz, hogy a cig�ny sz�rmaz�s� gyerekek napk�zbeni ell�t�sban is r�szes�ljenek a felz�rk�ztat�, tehets�ggondoz� programok mellett. Lehet�s�g ny�lt tov�bb� olyan szakk�pz�st ny�jt� iskol�k t�mogat�s�ra, amelyek a cig�ny fiatalok munkaer�-piaci es�lyeit n�velik. T�mogat�st kaptak ezen t�lmen�en jogv�d� irod�k, k�z�ss�gi h�zak, kisebbs�gi �nkorm�nyzatok �s a cig�nys�g t�rsadalmi integr�ci�j�t seg�t� egy�b int�zm�nyek.

A k�z�pt�v� int�zked�scsomag elfogad�s�t k�vet�en t�bb megy�ben (B�cs-Kiskun, Somogy, Fej�r, Szolnok stb.) megyei szint�, �n�ll�an megval�s�tand� programcsomagot �ll�tottak �ssze, egy�ttm�k�dve a cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzatokkal, szervezetekkel, a megy�kben �l� cig�ny lakoss�g �lethelyzet�nek jav�t�sa �rdek�ben. Ennek keret�ben foglalkoztat�si, szakk�pz�si programok ind�t�s�ra, helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzati k�pvisel�k, civil szervezeti vezet�k k�pz�s�re, gyermekek t�boroztat�s�ra, tanulm�nyaik t�mogat�s�ra, stb. ker�lt sor.

Szoci�lis-eg�szs�g�gyi ell�t�s, lak�s�p�t�si program

A cig�nys�g k�r�ben az eg�szs�get kedvez�tlen�l befoly�sol� t�nyez�k halmozottan jelentkeznek, s ebb�l ad�d�an a cig�nys�g eg�szs�gi �llapot�ra vonatkoz� adatok az orsz�gos �tlagn�l kedvez�tlenebb k�pet mutatnak.

Magyarorsz�gon a szoci�lis �s eg�szs�g�gyi ell�t�s minden �llampolg�r sz�m�ra biztos�tott. A szoci�lis igazgat�sr�l �s szoci�lis ell�t�sokr�l sz�l� 1993. �vi III. t�rv�ny a telep�l�si �nkorm�nyzatok feladatk�r�ben alap- �s szakell�t�s keret�ben (pl.: p�nzbeli ell�t�sok: normat�v p�nzbeli ell�t�s, gyermeknevel�si t�mogat�s; szoci�lis r�szorults�gt�l f�gg� p�nzbeli ell�t�sok: munkan�lk�liek j�vedelemp�tl� t�mogat�sa, lak�sfenntart�si t�mogat�s, �pol�si d�j, �tmeneti seg�ly, temet�si seg�ly; term�szetben ny�jtott szoci�lis ell�t�sok: k�ztemet�s, k�zgy�gyell�t�s, eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sra val� jogosults�g; szem�lyes gondoskod�st ny�jt� ell�t�sok; alapell�t�sok: gyermekek napk�zbeni ell�t�sa, �tkeztet�s, h�zi seg�ts�gny�jt�s, csal�dseg�t�s, stb.) ny�jt szolg�ltat�sokat a telep�l�sen �l� h�tr�nyos helyzet� � k�zt�k cig�ny � lakoss�g r�sz�re.

A szoci�lis �s eg�szs�g�gyi ell�t�sok ter�let�n a Kisebbs�gi Hivatal a cig�ny lakoss�g, valamint az ell�t� int�zm�nyek dolgoz�i k�z�tt felmer�lt kommunik�ci�s probl�m�k felt�r�sa �rdek�ben kutat�st kezdem�nyezett. A Hivatal a kutat�s eredm�nyeit felhaszn�lta a kor�bban jelzett, a cig�nys�g �lethelyzet�re vonatkoz� k�z�pt�v� int�zked�scsomag elk�sz�t�s�n�l.

A Magyar V�d�n�k Orsz�gos Egyes�let�vel k�z�sen a Kisebbs�gi Hivatal t�bb napos tr�ninget szervezett azon v�d�n�k sz�m�ra, akik olyan, v�ls�g s�jtotta t�rs�gekben, kistelep�l�seken �s v�rosokban dolgoznak, ahol sok h�tr�nyos helyzet� � k�zt�k cig�ny � csal�d �l. 1997-ben 230 v�d�n� tov�bbk�pz�se t�rt�nt meg, ez a program 1998-ban is folytat�dott. A tr�ningek c�lja az volt, hogy a v�d�n�k megismerkedjenek a hazai cig�nys�g t�rt�net�vel, kultur�lis jellemz�ivel, s ennek alapj�n k�pesek legyenek a csal�dokat saj�t lak�k�rnyezet�kben, ig�nyeik, sz�ks�gleteik figyelembev�tel�vel t�mogatni.

1997-ben megsz�letett a gyermekek v�delm�r�l �s a gy�m�gyi igazgat�sr�l sz�l� t�rv�ny, amelynek fejezeteiben szerepel az �llami gondozott gyermekek �s fiatalok k�l�nb�z� t�mogat�si lehet�s�ge. A t�rv�ny kiemelt c�lja, hogy min�l sz�lesebb k�rben biztos�tsa az �llami gondozott gyermekek sz�m�ra a csal�dban t�rt�n� szocializ�ci�t, nevel�st, ennek �rdek�ben t�mogat�si rendszert dolgoznak ki a csal�dotthonos nevel�si int�zm�nyrendszer kisz�les�t�s�re. Ezzel p�rhuzamosan a nevel�sz�l�k int�zm�nyes k�pz�se is folyamatban van. A nevel�sz�l�k k�pz�se projekten bel�l l�tezik egy cig�ny nevel�sz�l� k�pz�si program, amely kifejezetten cig�ny sz�rmaz�s� h�zasp�rokat k�sz�t fel �llami gondozott (cig�ny) gyermekek v�llal�s�ra.

1997-ben a Korm�ny szoci�lis lak�s�p�t�s �s -fel�j�t�s finansz�roz�s�ra egy fejleszt�si koncepci�t dolgozott ki �s k�l�n hat�rozattal modell �rt�k� programok beind�t�s�ra 100 milli� Ft-ot k�l�n�tett el. Az �get� �s igen s�lyos lak�sgondok megold�s�t c�lz�, modell �rt�k� programok p�ly�zat �tj�n ker�ltek kiv�laszt�sra, ezek k�z�tt igen jelent�s t�mogat�st �lvezett az OCK� Szoci�lis K�zhaszn� T�rsas�ga, illetve a J�l�ti Szolg�lat Alap�tv�ny Szoci�lis Lak�s�p�t� K�zhaszn� T�rsas�ga. A p�ly�zat sor�n elnyert p�nzeszk�z�k felhaszn�l�s�t, illetve a programok teljes�l�s�t egy T�rcak�zi Bizotts�g ellen�rizte. A program lez�r�sa 1999-ben v�rhat�, melynek v�gs� tapasztalatai egy korm�nyhat�rozatban ker�lnek r�gz�t�sre.

A program l�nyege, hogy k�l�nb�z� technol�gi�kkal olyan lak�sok �p�ljenek a szoci�lisan r�szorul�, h�tr�nyos helyzet� � k�zt�k cig�ny � emberek sz�m�ra, melyek �ra a piaci �r 30-40 sz�zal�ka alatt van. Az OCK� szoci�lis lak�s�p�t�si koncepci�ja arra �p�l, hogy a szoci�lpolitikai kedvezm�ny ig�nybev�tele mellett, �nkorm�nyzati t�mogat�ssal �ingyen telek� juttat�s�val �s k�zhaszn� foglalkoztat�ssal �p�ljenek meg a lak�sok. Az OCK� Szoci�lis K�zhaszn� T�rsas�ga a program befejez�s�ig 250 db lak�s fel�p�t�s�t v�llalta, cig�ny csal�dok sz�m�ra.

A k�zponti k�lts�gvet�sb�l a k�t- �s t�bbgyermekes csal�dok mag�ner�s lak�s�p�t�s�nek el�seg�t�se �rdek�ben speci�lis, vissza nem t�r�tend� szoci�lpolitikai t�mogat�s ny�jthat�. A kedvezm�ny �sszege egy gyermek eset�n 200 ezer Ft, kett� �s h�rom gyermek eset�n gyermekenk�nt 1 milli� Ft.

A Korm�ny a k�zponti k�lts�gvet�sb�l kedvezm�nyes lak�s�p�t�sre 1997-ben 29,1 milli�rd forintot ford�tott.

Diszkrimin�ci�ellenes programok

A Bel�gyminiszt�rium a k�z�pt�v� int�zked�scsomagban v�llalt feladatai alapj�n a cig�nys�ggal szembeni diszkrimin�ci�kkal foglalkoz� kutat�sok felhaszn�l�s�val konkr�t int�zked�sek sz�lettek.

A Bel�gyminiszt�rium gondoz�s�ban elk�sz�lt egy, a rend�rk�pz�s alapdokumentumak�nt szolg�l�, a t�ma irodalm�t �tfog� oktat�si anyag, �Sz�veggy�jtem�ny a kisebbs�gi �gyek rend�rs�gi kezel�s�nek tanulm�nyoz�s�hoz� c�mmel. A kiadv�ny els�k�nt foglalja �ssze a diszkrimin�ci�ellenes nemzetk�zi �s hazai jogi szab�lyoz�st, az �llamigazgat�si d�nt�seket, az e t�rgyk�rben v�gzett kutat�sok tapasztalatait, a kisebbs�gi ombudsman, a cig�ny szervezetek �s a civil jogv�d� szervezetek meg�llap�t�sait, valamint v�logat�st ad a rend�rs�g �s a cig�nys�g viszony�t bemutat� publicisztik�kb�l. A kiadv�ny a rend�rk�pz� int�zetek rendelkez�s�re �ll, oktat�si anyagk�nt szolg�lhat tantervi elk�pzel�seik megval�s�t�s�hoz.

A Project on Ethnic Relations Alap�tv�ny �s a Louisville-i Egyetem (USA, Kentucky �llam) k�zrem�k�d�s�vel 1998. m�jus�ban megkezd�d�tt egy k�t�ves vezet�i tr�ningsorozat a lakoss�gorient�lt (k�z�ss�gorient�lt) rend�rs�gi koncepci� gyakorlati megval�s�t�sa �rdek�ben. A k�pz�sben 200 f� vesz r�szt � a rend�rs�g k�zbiztons�gi szolg�lat�nak vezet�i, rend�rkapit�nyok �s oktat�si szakemberek � amerikai tr�nerek vezet�s�vel.

Az Eur�pa Tan�cs �A rend�rs�g �s az emberi jogok� elnevez�s� h�rom�ves programj�n bel�l a magyar rend�rs�gn�l folyamatban van egy, a kisebbs�gi jogok tiszteletben tart�s�t is vizsg�l� felm�r�s. A tapasztalt hi�nyoss�gok megsz�ntet�s�re � azok jelleg�nek �s s�ly�nak f�ggv�ny�ben � a program keret�n bel�l tananyag k�sz�l.

H�tr�nyos helyzet�, k�z�piskol�s cig�ny nemzetis�g� fiatalok rend�rr� v�l�s�nak t�mogat�s�ra az 1996/97-es tan�vben p�ly�zatot �rt ki az Orsz�gos Rend�r-f�kapit�nys�g. A t�mogatott 25 f� �szt�nd�jasb�l a k�z�piskola befejezt�vel eddig rend�r-szakk�z�piskol�ba jelentkezett 15 f�b�l 8 f� felv�telre ker�lt; a jelentkez�k 50 sz�zal�kos felv�teli ar�nya j�nak mondhat�. Az �szt�nd�jrendszer el�seg�ti a cig�ny fiatalok szakm�hoz jut�s�t. A k�s�rletre kijel�lt n�gy f�kapit�nys�g mintegy 2 milli� forintot ford�tott az �szt�nd�jasok t�mogat�s�ra.

Magyarorsz�gon t�bb civil jogv�d� iroda m�k�dik, melyek a cig�ny lakoss�g sz�m�ra biztos�tanak jogseg�lyszolg�latot, tan�csad�st �s sz�ks�g eset�n jogi k�pviseletet l�tnak el. A Cig�nyok�rt K�zalap�tv�ny jogv�delmet t�mogat� programokra 1997-ben 10,3 milli� Ft, 1998-ban 12,1 milli� Ft vissza nem t�r�tend� t�mogat�st ny�jtott.

A Kisebbs�gi T�rcak�zi Bizotts�g 1998-ban 2,3 milli� Ft-al t�mogatta h�rom jogv�d� iroda m�k�d�s�t.

Az �let�kt�l �s szabads�gukt�l politikai okb�l jogtalanul megfosztottak k�rp�tl�s�r�l sz�l� 1997. �vi XXIX. t�rv�ny �rtelm�ben, a II. vil�gh�bor�s holocaust cig�ny t�l�l�i ny�jthatt�k be k�rp�tl�si ig�ny�ket a K�rp�tl�si �s K�rrendez�si Hivatalhoz.

A sv�jci bankok �s nagyipar, valamint a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g Korm�nya �n. Holocaust Alapokat hoztak l�tre, melyb�l a szoci�lisan r�szorul�, t�l�l� �ldozatok r�sz�re k�v�nnak seg�lyeket ny�jtani. Az ig�nyl�sek szakszer� el�k�sz�t�se �rdek�ben hazai cig�ny jogv�d� irod�k, az OCK, a Magyar V�r�skereszt �s a Kisebbs�gi Hivatal szak�rt�k bevon�s�val Szak�rt�i Bizotts�got hozott l�tre, amely folyamatosan seg�tette az ig�nyl�ket a seg�ly- k�relmek el�k�sz�t�s�ben. 1998. v�g�ig kb. 500 f� ny�jtotta be ig�ny�t, a k�relmek elb�r�l�sa jelenleg is tart.

A cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzatok

Az 1994. december 11-i �ltal�nos �nkorm�nyzati �s az 1995. november 19-i p�tv�laszt�sok eredm�nyek�nt 792 helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzat j�tt l�tre az orsz�gban.

Ebb�l 477 helyi cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzat � egy kiv�tel�vel, (P�lmajor cig�ny telep�l�si �nkorm�nyzat) � k�zvetlen m�don j�tt l�tre, k�zel 1.500 cig�ny ember k�z�leti r�szv�tel�t biztos�tva. Ebb�l (1998. j�lius 16-i �llapot szerint) 81 CK� sz�nt meg. 1994-ben a helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzati k�pvisel�k nagy sz�m� szimp�tiaszavazatot kaptak a t�bbs�gi v�laszt�kt�l. Ez a t�rsadalmi bizalom �s tolerancia-megnyilv�nul�s �szt�nz�leg hatott a k�pvisel�k tev�kenys�g�re. Megalakult az OCK�, amely 53 f�s test�let�vel �s megyei irodah�l�zat m�k�dtet�s�vel l�tta el feladatait. A Kisebbs�gi t�rv�ny alapj�n az OCK� 60 milli� Ft egyszeri vagyonjuttat�sban r�szes�lt, sz�kh�zhoz juttat�sa megt�rt�nt.

Budapesten a ker�letek kisebbs�gi �nkorm�nyzatai k�zvetett v�laszt�sok �tj�n l�trehozt�k a k�z�pszint� F�v�rosi Cig�ny Kisebbs�gi �nkorm�nyzatot. T�bb megy�ben alak�tottak a helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok �s sz�sz�l�k megyei t�rsul�st.

Pozit�v tapasztalatk�nt �rt�kelhet�, hogy a Kisebbs�gi t�rv�ny alkalmaz�sa r�v�n er�s�d�tt a cig�nys�g �rdek�rv�nyes�t� k�pess�ge. Helyi szinteken sok esetben a telep�l�si �nkorm�nyzat �s annak int�zm�nyei, valamint a cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzatok k�z�tt k�z�s programok ind�t�sa, oktat�si, foglalkoztat�si �s lak�s�p�t�si ter�leten egy�ttm�k�d�s jelzi a partneri kapcsolatok er�s�d�s�t.

A helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sra a telep�l�si �nkorm�nyzati v�laszt�ssal egyid�ben 1998. okt�ber 18-�n ker�lt sor. Kisebbs�gi v�laszt�sok kit�z�s�re 1.050 telep�l�sen 1.554 kezdem�nyez�s t�rt�nt, ebb�l 932 kezdem�nyez�s alapj�n, 923 telep�l�sen t�ztek ki cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sokat, 816 telep�l�sen �ll�tottak megfelel� sz�m� jel�ltet �s ugyanennyi helyen tartottak helyi cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�st. A v�laszt�sok eredm�nyek�ppen 764 telep�l�sen alakult meg a helyi cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzat, melynek sor�n 3.440 f� szerzett mand�tumot. (6.sz. t�bla a 13. oldalon, �s 7., 31. sz. mell�kletek). A kor�bbi v�laszt�si ciklusban m�k�d� cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�m�hoz viszony�tva ez er�teljes n�veked�st jelent (1., 3., 4. sz. �br�k a 14-17. oldalakon).

A v�laszt�jogi t�rv�ny nemcsak helyi kisebbs�gi, hanem telep�l�si �nkorm�nyzati �s polg�rmesteri v�laszt�sokon val� r�szv�telre is kedvezm�nyes lehet�s�get biztos�tott a kisebbs�gek r�sz�re.

A v�laszt�sok orsz�gos �sszes�t�se alapj�n 1 cig�ny jel�lt polg�rmesterk�nt szerzett mand�tumot.

Az OVB 1999. janu�r 23-ra t�zte ki az OC� megv�laszt�s�nak id�pontj�t. A jel�l�s sor�n a Lungo Drom V�laszt�si Sz�vets�g, a Roma Parlament, a Roma T�rsadalmi �sszefog�s �s a F�ggetlenek �ll�tottak 53 f�s list�t. A szavazatok �sszes�t�se sor�n az 53 f� teljes eg�sz�ben a Lungo Drom V�laszt�si Sz�vets�g tagjaib�l ker�lt ki. Alakul� �l�s�k sor�n eln�k�t �s 11 f�s eln�ks�get v�lasztottak. A f�v�rosi kisebbs�gi �nkorm�nyzat hat�rozatk�ptelens�g miatt nem alakult meg.