A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

II. Az egyes kisebbs�gek helyzet�nek le�r�sa

A magyarorsz�gi g�r�g�kr�l

Az 1990-es n�psz�ml�l�s adatai szerint a g�r�g anyanyelv�ek sz�ma 1.640, anyanyelv�n k�v�l tov�bbi 1.260 f� besz�li a g�r�g nyelvet, akik k�z�l igen sokan g�r�g nemzetis�g�nek tekinthet�k. Saj�t szervezeteik szerint becs�lt l�tsz�muk: 4-4,5 ezer f�.

Legjelent�sebb civil szervezet�k a Magyarorsz�gi G�r�g�k Kultur�lis Egyes�lete, amely legfontosabb feladat�nak a g�r�g nyelv, kult�ra �s hagyom�nyok �pol�s�t tekinti.

Az 1994. �s 1995. �vi kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sok sor�n Buda�rs�n, Miskolcon, Szegeden, Sopronban �s a f�v�ros IX. ker�let�ben v�lasztottak g�r�g �nkorm�nyzatot. A 9 f�s F�v�rosi G�r�g �nkorm�nyzat 1995. janu�r 22-�n, a 15 f�s G�r�g Orsz�gos �nkorm�nyzat 1995. m�rcius 4-�n j�tt l�tre. �sszesen 7 g�r�g �nkorm�nyzat m�k�d�tt az elm�lt ciklusban.

1998-ban a f�v�ros 11 ker�let�ben (III., IV., V., IX., X., XII., XIII., XIV., XV., XVIII., XIX. ker�let), valamint Buda�rs�n, Beloianniszban, P�csett, Sopronban, Szegeden, Egerben �s Miskolcon, azaz 18 telep�l�sen volt eredm�nyes a g�r�g kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�s. A f�v�rosi �nkorm�nyzatot 1999. janu�r 30-�n, az orsz�gost pedig 1999. febru�r 7-�n v�lasztott�k meg. A g�r�g �nkorm�nyzatok sz�ma a h�romszoros�ra, h�tr�l h�szra emelkedett. (1. sz. �bra a 14. oldalon, �s 12., 32. sz. mell�kletek).

A G�r�g Orsz�gos �nkorm�nyzat a Kisebbs�gi t�rv�ny alapj�n 15 MFt egyszeri vagyonjuttat�sban r�szes�lt. M�k�d�si k�lts�geinek fedez�s�re 1997-ben 10, 1998-ban 13,8, 1999-ben 17 MFt k�zponti k�lts�gvet�si t�mogat�sban r�szes�lt.

A helyi �nkorm�nyzatok 1997-ben 300 eFt, 1998-ban 350 eFt k�zponti k�lts�gvet�si t�mogat�sban r�szes�ltek. Budapest F�v�ros �nkorm�nyzata 1998-ban �s 1999-ben 10-10 MFt-tal t�mogatta a F�v�rosi G�r�g �nkorm�nyzatot.

Az orsz�gos �s a f�v�rosi �nkorm�nyzat elhelyez�s�t szolg�l� Budapest, V�csey u. 5. sz. alatti 378 m2-es ingatlant 59,6 MFt-�rt v�s�rolta meg a magyar �llam �s azt tart�s haszn�latba adta a k�t �nkorm�nyzatnak.A Kisebbs�gi T�rcak�zi Bizotts�g �ltal ny�jtott t�mogat�sk�nt 1997-ben a g�r�g kisebbs�g egyes�leti �let�nek t�mogat�s�ra, a nagy hagyom�nyokkal rendelkez� f�v�rosi egyes�let sz�kh�z�nak fel�j�t�s�ra 1,5 milli� Ft t�mogat�st kapott.

1995. �ta jelenik meg a G�r�g Orsz�gos �nkorm�nyzat g�r�g-magyar k�tnyelv� foly�irata, a Kafeneio. A foly�irat � a t�bbi nemzetis�gi laphoz hasonl�an � a Kisebbs�gi K�zalap�tv�nyon kereszt�l r�szes�l �llami t�mogat�sban, melynek �sszege 1997-ben 4 milli� Ft, 1998-ban 4,176 milli� Ft volt (22. sz. mell�klet).

Programjaik megval�s�t�s�hoz a g�r�g �nkorm�nyzatok, egyes�letek, k�z�ss�gek a Kisebbs�gi K�zalap�tv�nyt�l 1997-ben 3,23 MFt, 1998-ban 2.813.464 Ft t�mogat�st kaptak.

�n�ll� tannyelv� vagy k�tnyelv� oktat�si int�zm�nye (�ltal�nos iskola, k�z�piskola) nincs a magyarorsz�gi g�r�gs�gnek. Nyelvoktat� iskola is csup�n Beloianniszban m�k�dik, ahol 76 tanul� tanulja a g�r�g nyelvet �s irodalmat. Az 1997/98-as tan�vben 9 g�r�g nemzetis�gi egyetemista nyerte el a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny �szt�nd�j�t, melynek egy�ttes �sszege 630 eFt volt. Az 1998/99-es tan�vben 3 g�r�g nemzetis�g� egyetemista r�szes�lt �sszesen 300 eFt k�zalap�tv�nyi �szt�nd�j-t�mogat�sban (19. a. mell�klet).

A G�r�g Orsz�gos �nkorm�nyzat kiemelt figyelmet ford�t az anyanyelv �pol�s�ra. Ez�rt � megalakul�s�t k�vet�en � azonnal nekil�tott az �n. vas�rnapi iskol�k megszervez�s�nek. Az orsz�gos �nkorm�nyzat irodahelyis�geiben m�k�d� budapesti vas�rnapi iskola tanulinak l�tsz�ma k�zel 100 f�r�l az 1998/99-es tan�vben 252 f�re emelkedett. Ugyanebben a tan�vben Miskolcon 32, Buda�rs�n 12, Sopronban 16, Szegeden 18, Tatab�ny�n 18 �s Egerben 14 tanul�val m�k�dnek a vas�rnapi iskol�k.

Az Oktat�si Miniszt�rium az �vr�l-�vre n�vekv� tanul�l�tsz�mnak megfelel�en emeli a vas�rnapi iskol�k anyagi t�mogat�s�nak m�rt�k�t. Az 1998/99-es tan�vben ez az �sszeg 4,57 milli� Ft-ot tesz ki.

A Magyarorsz�gon �l� g�r�g�knek sz�mos amat�r m�v�szeti egy�ttese (�nekkar, zenekar, t�nccsoport) van, amelyek k�z�l a magyar publikum k�r�ben a legismertebbek az Iliosz T�ncegy�ttes �s a Szirtosz zenekar. Igen n�pszer�ek �s l�togatottak az Alm�ssy t�ri Szabadid�k�zpontban rendszeresen megtartott g�r�g t�nch�zak �s a G�r�g B�cs� c�met visel� nagyszab�s� rendezv�ny.

A g�r�g nyelv� TV-ad�sok havonta egyszer l�that�ak a Rond� c. m�sorban, a Magyar R�di� 1998. janu�rj�t�l heti 30 perces g�r�g nyelv� m�sort sug�roz.

A h�v� g�r�gs�g a g�r�gkeleti ortodox vall�st gyakorolja. 1949-ig a Karl�cai (szerb) metropolita joghat�s�ga al� tartoztak, 1949-ben a Magyar Ortodox Egyh�z keret�ben, a moszkvai p�tri�rka fennhat�s�ga al� ker�ltek. Templomaikban magyar �s g�r�g nyelv� istentiszteletek v�ltakozva folynak. Beloiannisz k�zs�g g�r�g temploma 1996-ban �p�lt. Egyh�zk�zs�ge a Magyarorsz�gi Ortodox Exarch�tus al� tartozik.

A magyarorsz�gi g�r�gs�g szoros �s a k�t �llam sz�m�ra k�lcs�n�sen gy�m�lcs�z� kapcsolatokat tart fenn az anyaorsz�ggal.

Egyr�szt sz�mos magyarorsz�gi g�r�g v�llalkoz� utaz�si irod�ja r�v�n a magyar �llampolg�rok ezrei nyaralnak G�r�gorsz�gban, m�sr�szt a Magyar-G�r�g Kereskedelmi Ipari- �s Idegenforgalmi Kamara �tj�n kezdem�nyez�i �s r�szesei az egyre b�v�l� magyar-g�r�g gazdas�gi kapcsolatoknak is.

A G�r�g Orsz�gos �nkorm�nyzat az anyaorsz�g �llami int�zm�nyeivel tart kapcsolatokat, amelyek mindenekel�tt a magyarorsz�gi g�r�gs�g anyanyelv�nek �s kult�r�j�nak �pol�s�t szolg�lj�k.

Az orsz�gos �nkorm�nyzatot 1998-ban � hivatalos magyarorsz�gi l�togat�sa sor�n � a g�r�g �llamf� is megtisztelte.