A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

II. Az egyes kisebbs�gek helyzet�nek le�r�sa

A magyarorsz�gi horv�tokr�l

Az 1990. �vi n�psz�ml�l�s adatai alapj�n Magyarorsz�gon 13.570 f� tekinti mag�t horv�t nemzetis�g�nek �s 17.577 f� nevezte meg anyanyelv�nek a horv�t nyelvet. Ha a fenti adatokhoz hozz�sz�m�tjuk azt a t�bb, mint 17 ezer szem�lyt, aki anyanyelv�n k�v�l besz�li a horv�tot, akkor a horv�t kult�rk�rh�z tartoz�k sz�ma meghaladja a harmincezret.

A hazai horv�tok szervezeteinek becsl�se szerint a Magyarorsz�gon �l� horv�t nemzetis�g�ek l�tsz�ma kb. 80-90.000 f�.

A magyarorsz�gi horv�t kisebbs�g sz�rv�nyban �l�, nyelvj�r�sait, n�phagyom�nyait �s kult�rkincs�t tekintve alapj�ba v�ve egym�st�l jelent�sen nem k�l�nb�z� n�pcsoportok �sszess�ge. A sz�mos k�z�s jellemz� k�z�l kiemelend�, hogy valamennyi horv�t n�pcsoport kiz�r�lagosan a r�mai katolikus egyh�zhoz tartozik.

E kisebbs�get a haz�nk h�t megy�j�ben, z�mmel az orsz�g d�li �s nyugati hat�rai ment�n �l� �shonos horv�t k�z�ss�gek alkotj�k.

A gradistyei horv�tok Vas �s Gy�r-Moson-Sopron megy�kben �lnek. A magyar-osztr�k hat�r mindk�t oldal�n �l� horv�tokat gradistyei horv�toknak h�vj�k, Burgenland horv�t neve � Gradistye � ut�n.

A muramenti vagy �k�j� horv�tok Zala megye hat�rmenti r�szein, Nagykanizsa �s Letenye t�rs�g�ben tal�lhat�k.

A dr�vamenti horv�tok Barcs k�zel�ben, a Dr�va foly� ment�n fekv� h�t, egym�ssal hat�ros falut lakj�k.

A baranyai sok�cok �s bosny�kok Baranya megye k�z�ps� �s d�li r�szein, P�cs, Sikl�s �s Moh�cs v�rosokban, valamint az �ket k�r�lvev� falvakban tal�lhat�k.

A bunyev�c �s a b�cskai sok�c horv�tok B�cs-Kiskun megye d�li ter�let�n �lnek mintegy 15 telep�l�sen. K�zpontjuknak Baja tekinthet�.

Horv�tok �lnek a Duna mellett B�tya, Dusnok, T�k�l, Ercsi telep�l�seken. Napjainkban m�r csak n�h�ny horv�t sz�rmaz�s� lakos �l Szentendr�n, �k magukat dalm�toknak nevezik.

A nagyv�rosokban (Budapest, P�cs) kialakult jelent�sebb horv�t k�z�ss�gekben mind a hat etnikai csoport k�pvisel�i megtal�lhat�k.

A horv�t n�pess�g korcsoportos megoszl�s�t �ttekintve egyenletes emelked�st tal�lunk az id�sebb koroszt�lyok fel� haladva. Az elm�lt �vtizedekben cs�kkent a gyermekkor�ak ar�nya (9-10 sz�zal�kban), az id�skor�ak ar�nya pedig emelkedett (34-32 sz�zal�kban). A ter�leti megoszl�st vizsg�lva a horv�t kisebbs�g az orsz�g d�li �s nyugati hat�ra ment�n tal�lhat�. K�zs�gekben �l a horv�t n�pess�g t�bb, mint nyolcvan sz�zal�ka.

A horv�tok �ltal legink�bb lakott telep�l�sek nemzetis�gi �sszet�tel�t vizsg�lva k�t olyan telep�l�st tal�lunk (Narda �s T�tszentm�rton), melyekben a legut�bbi n�psz�ml�l�s adatai szerint a horv�t lakosok ar�nya meghaladja az �sszlakoss�g 75 sz�zal�k�t. H�t telep�l�sen (Szentp�terfa, T�tszerdahely, Fels�szentm�rton, Dr�vaszt�ra, �lmod, Horv�tzsid�ny, K�ph�za) a horv�tok r�szar�nya 50 �s 75 sz�zal�k k�z� esik, tov�bbi t�z telep�l�s eset�ben a horv�tok ar�nya meghaladja a 25 sz�zal�kot.

A horv�t nemzetis�g�ek �s anyanyelv�ek egyar�nt 42 sz�zal�kban tartoznak az akt�v keres�k k�z�. Ez megegyezik a magyar n�pess�g ar�nysz�m�val. Az inakt�v keres�k ar�nya azonban az � eset�kben magasabb, mint a magyar ar�nysz�m.

A horv�t nemzetis�g� akt�v keres�k iskol�zotts�g�t az jellemzi, hogy a k�z�pfok� szakmunk�sk�pz�ben, illetve szakiskol�ban v�gzettek ar�ny�t tekintve az els� h�rom nemzetis�g k�z�tt tal�lhat�k. A fels�fok� v�gzetts�get tekintve azonban az orsz�gos �tlag alatt maradnak.

Az orsz�g gazdas�gi helyzete visszat�kr�z�dik a horv�t kisebbs�g eset�ben is. Meg�lhet�si gondok jelentkeznek a h�tr�nyos helyzet� kistelep�l�seken, a f�leg mez�gazdas�gb�l �l� k�z�ss�gekn�l, ahol a h�tr�nyos helyzet vesz�lyezteti a nemzetis�gi oktat�s �s kult�ra megl�v� strukt�r�it.

A Kisebbs�gi T�rcak�zi Bizotts�g 1997-ben �s 1998-ban k�zel 55 milli� Ft-tal t�mogatta a magyarorsz�gi horv�tok �ltal beny�jtott k�relmeket. A t�mogat�sok nagyobb r�sze v�ls�gos helyzet� oktat�si int�zm�ny seg�t�s�t c�lozta. H�t esetben ker�lt sor m�vel�d�si int�zm�ny t�mogat�s�ra, egy esetben horvt id�sek otthona megval�s�t�s�hoz j�rult hozz� a Bizotts�g.

A horv�t kisebbs�g sikeresen szerepelt a kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sokon. Az els� ciklusban 57 kisebbs�gi �nkorm�nyzat alakult. A Magyarorsz�gi Horv�tok Orsz�gos �nkorm�nyzata 1995. �prilis elsej�n alakult meg. A Kisebbs�gi t�rv�ny alapj�n a Magyarorsz�gi Horv�tok Orsz�gos �nkorm�nyzata 30 milli� Ft egyszeri vagyonjuttat�sban r�szes�lt. Az �nkorm�nyzat 1997 tavasz�n vette birtokba k�zponti sz�kh�z�t Budapesten, a VIII. ker�leti B�r� Lajos utc�ban.

Az 1998. okt�ber 18-�n megtartott kisebbs�gi v�laszt�sokat k�vet�en 74 horv�t kisebbs�gi �nkorm�nyzat alakult meg orsz�gszerte. Ehhez j�rul m�g a k�l�n v�laszt�ssal megalakult F�v�rosi Horv�t Kisebbs�gi �nkorm�nyzat (1. sz. �bra a 14. oldalon).

Ez a n�veked�s jelzi, hogy a horv�t k�z�ss�gek maguk�nak fogadt�k el a kisebbs�gi �nkorm�nyzati rendszert �s �lni k�v�nnak a t�rv�ny adta jogokkal. A helyi auton�mia megval�sul�s�nak tekinthetj�k, hogy 18 telep�l�sen a megv�lasztott helyi �nkorm�nyzat alakult �t kisebbs�gi �nkorm�nyzatt� �s 8 horv�t polg�rmester tev�kenykedhet az elk�vetkez� n�gy �vben (10., 33. sz. mell�kletek).

1999. janu�r 30-�n ker�lt sor a horv�t elektori gy�l�sre, melyen a megjelent k�pvisel�k megv�lasztott�k a Magyarorsz�gi Horv�tok Orsz�gos �nkorm�nyzata �j, 39 tag� test�let�t.

A rendszerv�lt�s, majd a Jugoszl�via sz�tes�s�vel kapcsolatos h�bor�s esem�nyek kezdet�n a magyarorsz�gi horv�tok is terhesnek �rezt�k az addigi d�lszl�v sz�vets�g �r�ks�g�t �s �n�ll� szervezet l�trehoz�s�t t�zt�k ki c�lul. 1990-ben alakult meg a Magyarorsz�gi Horv�tok Sz�vets�ge. A szervezet sz�khelye Budapesten van, m�k�d�s�t hat egyenrang� region�lis szervezet egy�ttm�k�d�s�vel biztos�tja.

A Magyarorsz�gi Horv�tok Sz�vets�ge 1998. j�nius 6-�n megtartott kongresszusa �j alapszab�lyt fogadott el, �s a Sz�vets�g k�zhaszn� t�rsadalmi szervezett� alakult �t. Az alapszab�ly r�gz�ti, hogy a Sz�vets�g k�pviseli �s v�di a Magyar K�zt�rsas�gban �l� horv�t nemzetis�g jogait, ezen bel�l egy�ni �s kollekt�v �rdekeit. Mozg�s�tja �s �szt�nzi a horv�tokat nemzetis�gi jogaik gyakorl�s�ra, anyanyelv�k �pol�s�ra �s kult�r�juk fejleszt�s�re.

A hazai horv�ts�g �vod�t�l az egyetemig kialakult oktat�si int�zm�nyrendszerrel rendelkezik. Az elm�lt �vek statisztikai adatait �sszevetve sz�mottev�en cs�kkent a horv�t nemzetis�gi oktat�sban r�sztvev�k sz�ma. Jellemz� p�lda, hogy az 1993/94-es tan�vben 3.100 tanul�, m�g 1997/98-ban m�r csak 2.476 tanul� tanult horv�t nyelven. Ez a 20 sz�zal�kot meghalad� l�tsz�mcs�kken�s csak r�szben magyar�zhat� a sz�let�sek sz�m�nak visszaes�s�vel.

Horv�t nyelv� �vodai ell�t�sban az 1997/98-as tan�vben 129 csoportban 1.585 gyermek vett r�szt. Az 1997/98-as tan�vben mintegy 40 �ltal�nos iskol�ban 188 tanul�csoportban 2476 tanul� r�szv�tel�vel folyt horv�t oktat�s. Az iskol�k legt�bbje nyelvet oktat� int�zm�ny, ahol csak heti 3-5 �r�ban oktatj�k a horv�t nyelvet. K�ttannyelv� �s �n. �tmeneti jelleg� nyelvoktat� �ltal�nos iskola �sszesen 7 m�k�dik az orsz�gban. Kiemelhet� szint� horv�t oktat�s folyik Budapesten, Hercegsz�nt�n �s P�csett.

Magyarorsz�gon k�t gimn�ziumban folyik k�z�pfok� horv�t nyelv� oktat�s, Budapesten �s P�csett. A k�t int�zm�nyben mintegy 200 tanul� tanul.

A budapesti int�zm�ny 1996. szeptember�t�l orsz�gos beiskol�z�s� oktat�si k�zpontk�nt m�k�dik, ahol �voda, �ltal�nos �s k�z�piskola, valamint di�kotthon l�tes�lt.

Fels�fok� horv�t oktat�s t�bb magyarorsz�gi int�zm�nyben szervez�d�tt. Horv�t nyelv �s irodalom szakos k�pz�s folyik Budapesten az ELTE B�lcs�szettudom�nyi Kar Szl�v Filol�gia Tansz�k�n, P�csett a JPTE B�lcs�szettudom�nyi Kar Horv�t Tansz�k�n, a szombathelyi Berzsenyi D�niel Tan�rk�pz� F�iskola Horv�t Tansz�k�n, valamint Baj�n az E�tv�s J�zsef F�iskola Nemzetis�gi �s Idegennyelvi Tansz�k�n, tov�bb� Sopronban, a Benedek Elek Pedaggiai F�iskola Nemzetis�gi �s Idegennyelvi Tansz�k�n. A fels�oktat�si rendszerben horv�t nyelvet tanul�k sz�ma 83 f�.

A Horv�t K�zt�rsas�g �s a Magyar K�zt�rsas�g k�z�tt al��rt kultur�lis, oktat�si �s tudom�nyos szerz�d�s �rtelm�ben lehet�s�g ny�lik a horv�t gimn�ziumok �retts�gizettjeinek arra is, hogy fels�fok� tanulm�nyaikat horv�torsz�gi egyetemeken v�gezz�k. Jelenleg 10 f� tanul horv�torsz�gi egyetemeken ill. f�iskol�kon.

A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny 1996-t�l �szt�nd�jakat biztos�t a k�z�p- �s fels�fok� oktat�sban r�sztvev� horv�t nemzetis�g� fiatalok r�sz�re. Az 1997/98-as tan�vben 24 horv�t nemzetis�g� k�z�piskolai tanul� �s 41 f�iskolai hallgat� r�szes�lt Kisebbs�gi K�zalap�tv�nyi �szt�nd�jban, melynek egy�ttes �sszege meghaladta a 4 milli� Ft-ot. Az 1998/99-as tan�vben 26 k�z�piskolai tanul� �s 27 f�iskolai ill. egyetemi hallgat� nyerte el az �szt�nd�jat, ezek egy�ttes �sszege 4 milli� Ft volt (19. a. mell�klet).

A horv�ts�g kultur�lis �let�t j�r�szt az orsz�gos, region�lis �s helyi szervezetek, egy�ttesek szervezik. A megalakult horv�t kisebbs�gi �nkorm�nyzatok ezen munk�t csak er�s�tett�k. A k�zs�gek t�bbs�g�ben m�k�dik hagyom�ny�rz� egy�ttes, zenekar, �nekkar. Tev�kenys�g�k igen fontos az identit�s meg�rz�s�ben. Egyre t�bb kapcsolat �p�l anyaorsz�gi telep�l�sekkel, melyek f�leg a kultur�lis �letet �l�nk�tik.

Az ut�bbi �vekben sz�mos kultur�lis �s hagyom�ny�rz� egyes�let alakult �s �rt el hazai �s nemzetk�zi sikereket. Ezek k�z�l kiemelend� a budapesti F�klya �s Tamburica, a moh�csi Zora, a p�csi Baranya �s a Tanac, a murakereszt�ri Morica �s a szentp�terfai Gradistyei Kultur�lis Egyes�let.

A magyarorsz�gi horv�tok kultur�lis rendezv�nyeit a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny a besz�mol� k�t �v�ben 18, illetve 15 milli� Ft-ot meghalad� �sszeggel t�mogatta. (21. a. �s 21. b. mell�kletek).

A horv�t anyanyelv� olvas�k ig�nyeit n�gy b�zisk�nyvt�r, valamint k�zs�gi �s iskolai k�nyvt�rak h�l�zata el�g�ti ki. A horv�t b�zism�zeum szerep�t a moh�csi Kanizsai Dorottya M�zeum t�lti be.

A Magyarorsz�gi Horv�tok Sz�vets�ge �s a Magyarorsz�gi Horv�tok Orsz�gos �nkorm�nyzata k�z�s kiad�s�ban, a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny t�mogat�s�val, hetente jelenik meg a horv�tok egyetlen rendszeresen megjelen� horv�t nyelv� lapja, a Hrvatski Glasnik. A k�zalap�tv�ny 1997. �vi t�mogat�sa 21,770 milli� Ft, az 1998. �vi t�mogat�sa 22,727 milli� Ft volt (22. sz. mell�klet). Az id�szakos kiadv�nyok k�z�l kiemelkedik a Rije� c. irodalmi �s a Zornica c. katolikus kiadv�ny.

A Magyar R�di� �s a Magyar Telev�z�� r�szek�nt P�csett m�k�dnek a horv�t nemzetis�gi r�di�s �s televizi�s szerkeszt�s�gek. Horv�t nyelv� r�di�m�sor heti 840 perc id�tartamban k�sz�l, ebb�l 90 perc region�lis, m�g 30 perc orsz�gos sug�rz�s�. Horv�t nyelv� t�v�m�sor, a "Hrvatska kronika" heti 25 percben k�sz�l, mely k�t id�pontban egyszeri ism�tl�ssel ker�l sug�rz�sra.

1994. tavasza �ta �n�ll� int�zm�nyk�nt m�k�dik a P�csi Horv�t Sz�nh�z. A Horv�torsz�g hat�r�n k�v�l m�k�d� egyetlen horv�t nyelv� sz�nh�znak fontos szerepe van a horv�t nyelv �s kult�ra �t�r�k�t�s�ben �s fejleszt�s�ben. M�k�d�s�t k�zponti (NK�M) �s helyi k�lts�gvet�si t�mogat�s biztos�tja.

A Horv�t Tudom�nyos Kutat�k Egyes�lete 1995-ben alakult meg. A magyarorsz�gi horv�t kutat�kat �sszefog� egyes�let f� feladat�nak tekinti a hazai horv�tok nyelv�nek, kult�r�j�nak �s hagyom�nyainak tudom�nyos �rt�k� kutat�s�t �s publik�l�s�t.

A magyarorsz�gi horv�tok r�mai katolikus vall�s�ak, a t�rt�nelem sor�n a katolikus egyh�z igen jelent�s szerepet t�lt�tt be a magyarorsz�gi horv�ts�g k�r�ben.

Napjainkban egyre �l�nk�l a hazai horv�tok k�r�ben az anyanyelv� vall�si �let. A kis telep�l�sek mellett Szombathelyen, P�csett �s Budapesten is van ig�ny rendszeres horv�t nyelv� istentiszteletre. K�szegen heti rendszeress�ggel van horv�t nyelv� istentisztelet. Sajn�latos, hogy az elm�lt id�szakban t�bb vend�glelksz t�vozott az orsz�gb�l �s �gy Baj�n �s Budapesten megsz�nt a rendszeres anyanyelvi istentisztelet. Kev�s lelk�sz besz�li a horv�t nyelvet, az anyaorsz�gi seg�ts�gre sz�ks�g van.

Kiemelked� jelent�s�g�, hogy tizedik �vfolyam�ba l�p a horv�tok katolikus lapja, a Zornica. Az �vi 3-4 sz�mmal megjelen� ig�nyes kiadv�ny f�leg k�zalap�tv�nyi t�mogat�sb�l jelenik meg.

Az elm�lt �vek esem�nyei jelent�s m�dosul�st hoztak a magyarorsz�gi horv�t kisebbs�g �let�ben. Az �n�ll� �s f�ggetlen Horv�t K�zt�rsas�g megalakul�s�val, majd a h�bor�s helyzet megsz�n�s�vel t�nyleges anyaorsz�gi kapcsolat bontakozhatott ki. A horv�t kisebbs�g �s szervezeteinek kapcsolatai Horv�torsz�ggal j�k, az egyre b�v�l� helyi kapcsolatok ezt csak er�s�tik. Horv�torsz�gban is n�vekszik a magyarorsz�gi horv�ts�g ismerts�ge �s tekint�lye. Elfogadott v�lem�ny szerint a magyarorsz�gi horv�t kisebbs�g elv�laszthatatlan r�sze a horv�t nemzetnek.

A kapcsolatokra igen j� hat�ssal van az a t�ny, hogy a Magyar K�zt�rsas�g �s a Horv�t K�zt�rsas�g k�z�tti �llami kapcsolatokban rendezetlen k�rd�sek nincsenek. Az 1995. �prilis 5-�n al��rt, p�lda�rt�k� magyar-horv�t kisebbs�gv�delmi egyezm�ny �llami szinten is szab�lyozza a k�t orsz�g kisebbs�gpolitikai egy�ttm�k�d�s�t. Az egyezm�ny el�k�sz�t�s�ben a magyarorsz�gi horv�tok �s a horv�torsz�gi magyarok k�pvisel�i egyar�nt r�szt vettek. Az egyezm�ny rendelkez�se szerint megalakult a Horv�t-Magyar Kisebbs�gi Vegyes Bizotts�g, mely alakul� �l�s�t 1995. szeptember�ben Z�gr�bban, m�sodik �l�s�t 1996 szeptember�ben Budapesten, m�g harmadik �l�s�t 1997 november�ben Z�gr�bban tartotta meg.

Az anyaorsz�g jelent�sebb anyagi t�mogat�s�r�l a horv�t kisebbs�g eset�ben nem besz�lhet�nk, ez a h�bor�s helyzettel ill. annak k�vetkezm�nyeivel magyar�zhat�. A t�mogat�s f�leg oktat�si �s kultur�lis adom�nyokat takar. Az ut�bbi id�szakban az oktat�s ter�let�n er�s�d�tt meg az egy�ttm�k�d�s.

Az anyaorsz�g �s a horv�t kisebbs�g kapcsolattart�s�ban a budapesti Horv�t Nagyk�vets�gnek, valamint a P�csett m�k�d� F�konzul�tusnak jelent�s szerepe van.