A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

II. Az egyes kisebbs�gek helyzet�nek le�r�sa

A magyarorsz�gi n�metekr�l

L�tsz�m, demogr�fiai jellemz�k, t�rsadalmi-gazdas�gi folyamatok

Az 1990-es n�psz�ml�l�skor 30.824 f� vallotta mag�t n�met nemzetis�g�nek. A magyarorsz�gi n�met szervezetek szerint becs�lt l�tsz�muk 200-220.000-re tehet�. A becs�lt �s a bevallott adatok k�zti nagy elt�r�s f�k�nt a II. vil�gh�bor� ut�ni kitelep�t�sek l�lektani hat�saira vezethet� vissza, mivel ezek alapj�ul �pp a n�psz�ml�l�s adatai szolg�ltak. Egy 1982-es tanulm�ny adatai szerint mintegy 185-190.000 szem�lyt telep�tettek ki Magyarorsz�gr�l N�metorsz�g nyugati �s keleti z�n�j�ba. Az itthon maradt n�meteket az �t�lt esem�nyek s azok k�vetkezm�nyei �vtizedekig visszatartott�k nemzetis�g�k �s anyanyelv�k v�llal�s�t�l.

Az 1955-ig tart� politikai �s gazdas�gi diszkrimin�ci� k�vetkezt�ben a hazai n�met kisebbs�g gazdas�gi �s t�rsadalmi strukt�r�ja teljesen �talakult. Az 1950-es �vek elej�ig a n�met gyermekek anyanyelvi oktat�sban nem r�szes�ltek, az anyanyelv haszn�lat�nak lehet�s�gei a csal�di k�rnyezetre sz�k�ltek. Sz�mottev� kultur�lis tev�kenys�g a Magyarorsz�gi N�met Dolgoz�k Kult�rsz�vets�g�nek megalak�t�s�ig nem folyt. A z�rt faluk�z�ss�gek felboml�sa, az urbaniz�ci�, az iparos�t�s k�vetkezt�ben, az iskolai oktats hat�s�ra a kommunk�ci� valamennyi szintj�n a magyar nyelv j�tszott �s j�tszik ma is els�dleges szerepet. A hagyom�nyos t�bbgener�ci�s csal�dok felboml�sa is ezt a tendenci�t er�s�tette.

Az elm�lt �vtizedek fesz�lts�gekkel teli id�szak�t a magyarorsz�gi n�meteknek siker�lt m�lt� m�don lez�rniuk. Ehhez jelent�sen hozz�j�rult a k�rp�tl�si folyamat, �s az is, hogy a magyar Korm�ny hivatalosan is megk�vette a kollekt�v megtorl� int�zked�sek �rtatlan �ldozatait.

Az ut�bbi �vekben valamennyi �rintett telep�l�sen megeml�keztek az 1945. �s 1948. k�z�tti kitelep�t�sek 50. �vfordul�j�r�l. Eml�kt�bl�k, eml�km�vek �ll�tanak maradand� eml�ket azoknak, akik e sz�rny� id�szak �ldozataiv� v�ltak.

A magyarorsz�gi n�metek Barany�ban, B�cs-Kiskun megy�ben, Budapesten, Fej�r, Gy�r-Moson-Sopron, Kom�rom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszpr�m megy�ben �lnek, nagyr�szt olyan telep�l�seken, ahol a magyars�g t�bbs�gben van.

A n�met kisebbs�gi �nkorm�nyzatok

A hazai n�mets�g kor�bbi orsz�gos �rdekk�pviseleti szerve, a Magyarorsz�gi N�metek Sz�vets�ge az 1994. �vi kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sokat k�vet�en feloszlatta mag�t, szerepk�r�t az orsz�gos �nkorm�nyzat 53 f�s test�lete vette �t. Az 1994-es v�laszt�sok sor�n l�trej�tt 163 n�met kisebbs�gi �nkorm�nyzatb�l 8 k�zvetett m�don, 136 k�zvetlen�l v�lasztott kisebbs�gi �nkorm�nyzat volt, 19 telep�l�si �nkorm�nyzatt� alakult �t. A Kisebbs�gi t�rv�ny alapj�n az orsz�gos �nkorm�nyzat 30 milli� Ft egyszeri vagyonjuttat�sban r�szes�lt, sz�kh�zhoz juttat�sa megt�rt�nt.

Az 1998-as �nkorm�nyzati �s kisebbs�gi v�laszt�sok sor�n 281 telep�l�sen v�lasztottak n�met kisebbs�gi k�pvisel�t (1.sz. �bra a 14. oldalon), �sszesen 1.322 elektort, 30 telep�l�sen n�met kisebbs�ghez tartoz� polg�rmestert (10. sz. t�bla a 19. oldalon). Ez ut�bbiak k�z�l Baranya megy�ben 12, Kom�rom-Esztergom megy�ben 6, B�cs-Kiskun �s Veszpr�m megy�ben 3-3, Vas �s Borsod-Aba�j-Zempl�n megy�ben 2-2, N�gr�d �s Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�ben 1-1 polg�rmestert (8. �s 35. sz. mell�kletek). 271 n�met kisebbs�gi �nkorm�nyzat alakult, k�zt�k 30 �talakult telep�l�si �nkorm�nyzat. (Baranya megy�ben 12, B�cs-Kiskun �s Kom�rom-Esztergom megy�ben 4-4, Vas megy�ben 3, Borsod-Aba�j-Zempl�n �s Veszpr�m megy�ben 2-2, Pest, Fej�r �s Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�ben 1-1 �talakult �nkorm�nyzat m�k�dik).

Helyi n�met kisebbs�gi �nkorm�nyzat alakult Baranya megy�ben 56, Veszpr�m megy�ben 36, Pest megy�ben 33, Tolna megy�ben 27, Budapesten 23, B�cs-Kiskun �s Kom�rom-Esztergom megy�ben 17-17, Fej�r megy�ben 15, Vas �s Gy�r-Moson-Sopron megy�ben 10-10, Borsod-Aba�j-Zempl�n megy�ben 8, B�k�s megy�ben 7, Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�ben 4, Somogy megy�ben 3, Zala, N�gr�d �s Csongr�d megy�ben 2-2 helyen. 1.286 elektor v�lasztotta meg 1999. janu�r 17-�n a Magyarorsz�gi N�metek Orsz�gos �nkorm�nyzat�t. Az 53 f�s test�let a megalakult kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�m�t�l f�gg�en ter�leti �s szakmai elveket figyelembe v�ve szervez�d�tt. Hasonl� elvek alapj�n v�lasztott�k a szakmai bizotts�gok �l�n �ll� 5 eln�khelyettest is. Az eddigi gyakorlatt�l elt�r�en az orsz�gos �nkorm�nyzat �l�n f��ll�s� eln�k �ll.

A Magyarorsz�gi N�metek Orsz�gos �nkorm�nyzata a kisebbs�gi egyes�letek, szervezetek �s �nkorm�nyzatok munk�j�t region�lis irod�in kereszt�l is seg�ti. A 10 region�lis iroda a kisebbs�gi �nkorm�nyzatok megyei sz�vets�gei mellett m�k�dik.

A n�met kisebbs�gi �nkorm�nyzatok � a Kisebbs�gi t�rv�nyb�l hi�nyz� megyei �nkorm�nyzati szint p�tl�sak�nt � megyei n�met kisebbs�gi �nkorm�nyzati sz�vets�geket hoztak l�tre. Az orsz�gos �nkorm�nyzat alapszab�lya �rtelm�ben azokban a megy�kben, ahol legal�bb n�gy n�met kisebbs�gi �nkorm�nyzat m�k�dik, l�trehozhat� a megyei �nkorm�nyzati sz�vets�g. A sz�vets�gek egy-egy k�pvisel�t deleg�lnak az orsz�gos �nkorm�nyzat eln�ks�g�be. Legfontosabb feladatuk, hogy koordin�lj�k a helyi �nkorm�nyzatok tev�kenys�g�t, foglalkozzanak a megye speci�lis probl�m�ival, k�pviselj�k a megy�ben m�k�d� n�met nemzetis�gi int�zm�nyek �rdekeit. Koordin�l� feladataikat els�sorban a n�met kisebbs�gen bel�l siker�lt ell�tniuk, egyes�leti st�tuszukb�l ad�d�an nem v�lhattak a megyei k�zgy�l�sek kompetens partnereiv�.

N�met kisebbs�gi �nkorm�nyzati sz�vets�g j�tt l�tre Baranya, B�cs-Kiskun, B�k�s, Borsod-Aba�j-Zempl�n, Fej�r, Gy�r-Moson-Sopron, Kom�rom-Esztergom, Pest, Szabolcs-Szatm�r-Bereg, Tolna, Vas �s Veszpr�m megy�ben.

A kisebbs�gi �nkorm�nyzatok feladata a magyarorsz�gi n�metek �rdekk�pviselete, a kult�ra, a nyelv meg�rz�se, a hagyom�nyok, a m�lt �rt�keinek, eml�keinek tudatos meg�rz�se �s �pol�sa, annak tudatos�t�sa, hogy a n�mets�g miben gazdag�totta a k�z�s magyarorsz�gi kult�r�t.

A kisebbs�gi �nkorm�nyzatokban feladatot v�llal�k t�bbnyire a kultur�lis �let szervez�se ter�n rendelkeztek t�bb �ves gyakorlattal, de nem volt k�zigazgat�si gyakorlatuk, nem rendelkeztek megfelel� jogi ismeretekkel, �rdek�rv�nyes�t� szerep�knek nem mindig tudtak megfelelni. A hi�nyok p�tl�s�ra, a megszerezhet� ismeretek elsaj�t�t�s�nak biztos�t�s�ra az orsz�gos �nkorm�nyzat kezdem�nyez�s�re kisebbs�gi �nkorm�nyzati tov�bbk�pz�sek szervez�dtek. 1997-98-ban a n�met Bel�gyminiszt�rium anyagi t�mogat�s�val a bajai Magyarorsz�gi N�metek �ltal�nos M�vel�d�si K�zpontj�nak Tov�bbk�pz�si Int�zete szervezte tov�bbk�pz�sekre h�rom helysz�nen (Baja, Budapest, P�cs) �sszesen 60 f� r�szv�tel�vel mintegy 30 alkalommal ker�lt sor. Az lland� el�ad�k k�z�tt tal�lhattuk a JPTE alkotm�nyjog�sz �s k�zigazgat�si jog�sz oktat�it, ismert kisebbs�gpolitikusokat, miniszt�riumi tiszts�gvisel�ket, az Orsz�gos V�laszt�si Bizotts�g tagjait, jegyz�ket.

Az 1998. okt�beri v�laszt�sok eredm�nyei azt mutatj�k, hogy a kisebbs�gi �nkorm�nyzati forma a n�met kisebbs�gn�l bev�lt, az el�z� v�laszt�sok eredm�nyeihez k�pest j�val t�bb �nkorm�nyzat alakult. A hat�kony m�k�d�shez, a kisebbs�gi kultur�lis auton�mia fel� val� elmozdul�shoz azonban t�bbs�g �s kisebbs�g k�z�tti tev�keny egy�ttm�k�d�sre van sz�ks�g.

A Magyarorsz�gi N�metek Orsz�gos �nkorm�nyzata m�r az elm�lt ciklusban is nagy figyelmet ford�tott orsz�gos jelent�s�g� int�zm�nyeire, t�bbsz�r t�rgyalta a kisebbs�g sz�m�ra kiemelked�en fontos, els�sorban orsz�gos hat�sk�r� kultur�lis, oktat�si int�zm�nyek �tv�tel�nek �gy�t. A megfelel� jogi h�tt�r, a finansz�roz�si rendszer biztos�t�sa eset�n sor ker�lhet 1-2 int�zm�ny (sz�nh�z, m�zeum) �tv�tel�re.

A bajai sz�khely� Magyarorsz�gi N�metek �ltal�nos M�vel�d�si K�zpontja int�zm�nyfenntart� t�rsul�s�nak, majd az azt 1998-ban felv�lt� K�zalap�tv�nynak az orsz�gos �nkorm�nyzat is tagja.

A helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok saj�t bev�tellel nem rendelkeznek, teljes m�rt�kben a k�lts�gvet�si t�mogat�st�l f�ggenek. A nagyr�szt kistelep�l�sen megalakult n�met kisebbs�gi �nkom�nyzatok a telep�l�sek � tudval�v�en neh�z � p�nz�gyi helyzet�b�l ad�d�an helyi anyagi t�mogat�sra nem sz�m�thatnak. Kiv�telt jelentettek a nagyobb v�rosokban v�lasztott test�letek, melyekre viszont gyakran "�tt�r�" feladatok v�rtak.

A magyarorsz�gi n�metek k�r�ben egy p�lda m�r akad a helyi int�zm�ny-�tv�telre. A t�r�kb�linti N�met Kisebbs�gi �nkorm�nyzat 1997. szeptember 1-t�l n�met �vod�t m�k�dtet. A n�metorsz�gi �s hazai �llami t�mogat�ssal fel�j�tott �p�letben kapott helyet a helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzat is, �gy az n�met k�z�ss�gi h�zk�nt m�k�dik a j�v�ben. A t�rv�nyi garanci�k biztos�t�sa eset�n t�bb helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzat v�llaln� a telep�l�sen m�k�d� kisebbs�gi int�zm�nyek fenntart�s�t.

A n�met nemzetis�gi oktat�s int�zm�nyrendszere

A magyarorsz�gi n�metek int�zm�nyh�l�zata � puszt�n a statisztikai adatokat tekintve � kiel�g�t�nek t�nik. Az adatokat elemezve azonban egy�rtelm�en kider�l, hogy a magas sz�m m�g�tt a n�met nyelv ir�nt m�r kor�bban is megnyilv�nult �rdekl�d�s �ll, mely az elm�lt �vtizedben jelent�sen n�tt. Magyarorsz�gon mintegy 350 ezer �ltal�nos iskol�s tanulja a n�met nyelvet. Ez t�bbek k�z�tt azt is jelenti, hogy a nyelvet tanul�k t�bbs�ge � hovatartoz�s�t�l f�ggetlen�l � n�met nemzetis�gi iskol�kban tanul. Nem nemzetis�gi csal�dok is sz�vesen be�ratj�k gyermekeiket azokba az iskol�kba, ahol kisebbs�gi tanterv szerint lehet a nyelvet tanulni.

Probl�m�t jelent azonban, hogy nem minden�tt megfelel�ek a szem�lyi �s anyagi felt�telek. A nemzetis�gi oktat�si �s nevel�si int�zm�nyek az elm�lt �vtizedekben nem kell� hat�konys�ggal seg�tett�k az anyanyelvhez val� visszatal�l�st. A v�gzettek nyelvi kompetenci�ja sajnos nem hasonl�that� �ssze azzal a term�szetes k�t-, illetve t�bbnyelv�s�ggel, mely a nagysz�l�k gener�ci�j�t jellemezte.

Az �ltal�nos iskol�b�l kiker�l� n�met nemzetis�ghez tartoz� gyermekek kis r�sze folytatja csak k�z�pfokon n�met nemzetis�gi program szerint tanulm�nyait. Ennek oka els�sorban a nemzetis�gi k�z�pfok� szakk�pz�s elhanyagolts�ga, a k�z�piskolai h�l�zat differenci�lts�g�nak hi�nya.

Ma h�rom �n�ll� n�met nemzetis�gi �s nyolc nemzetis�gi tagozattal rendelkez� gimn�zium, illetve nyolc olyan fels�oktat�si int�zm�ny m�k�dik, ahol nemzetis�gi germanista �s pedag�gus diplom�t lehet szerezni. Nem megoldott jelenleg a k�tnyelv� oktat�st v�gz� iskol�k pedag�gus-ell�t�sa. A fels�oktat�sb�l hi�nyzik a tant�rgyakat n�met nyelven oktatni tud� pedag�gusok k�pz�se �s tov�bbk�pz�se.

A nyelv �s a kult�ra meg�rz�se, visszaszerz�se �rdek�ben elengedhetetlen sz�ks�g van a nyelvet j�l besz�l�, a magyarorsz�gi n�metek m�ltj�t �s jelen�t ismer� �s �rt�, elk�telezett pedag�gusokra, akik az adotts�gokhoz igazodva k�pesek a j�v� �rdek�ben d�nt� szerepet j�tszani.

Mintegy 60-70-re tehet� azon n�met nemzetis�gi iskol�k sz�ma, ahol a jelenlegi tanul�l�tsz�m nem �ri el a 130 f�t. Ismerve a n�pess�gn�veked�s mutat�it, a kisiskol�k sz�ma n�vekedni fog. A kisl�tsz�m� nemzetis�gi iskol�k fenntart�sa � a k�lts�gvet�si t�rv�nyben biztos�tott kieg�sz�t� t�mogat�s ellen�re � gyakran ar�nytalanul nagy terhet r� a fenntart� �nkorm�nyzatokra. Megold�sk�nt felmer�lhet a k�rzetes�t�s, mely els�sorban azokon a vid�keken jelentene nagy vesztes�get, ahol a n�met nemzetis�gi iskola szigetk�nt m�k�dik, azaz a k�rnyez� telep�l�seken nem folyik nemzetis�gi oktat�s.

N�met nemzetis�gi �vod�k az 1996/97-es 1997/98-as tan�vben

 

Tan�v

�vod�k sz�ma

Anyanyelvi nevel�sben r�sztvev� gyerekek sz�ma*

K�tnyelv� nevel�sben r�sztvev� gyermekek sz�ma

Csoportok sz�ma

�v�n�k sz�ma

1996/97.

236

1 015

13 349

607

652

1997/98.

252

942

13 802

619

689

Forr�s: Oktat�si Miniszt�rium

*) A Magyarorsz�gi N�metek Orsz�gos �nkorm�nyzata t�bb alkalommal kifog�solta a hivatalos statisztik�kban szerepl� t�ves adatokat. Magyarorsz�gon csak n�met nemzetis�gi nyelvoktat� �s k�tnyelv� int�zm�nyek l�teznek, n�met tannyelv� �vod�k �s iskol�k nem m�k�dnek.

N�met nemzetis�gi �ltal�nos iskol�k 1996/97-es �s 1997/98-as tan�vben

 

Tan�v

Iskol�k sz�ma

Tanul�k sz�ma

Csoportok sz�ma

Pedag�-gusok sz�ma

   

Tannyelv� oktat�s*

K�t-nyelv� oktat�s

Nyelv-oktat� iskola

Tan-nyelv� oktat�s

K�t-nyelv� oktat�s

Nyelv-oktat� iskola

 

1996/97.

265

1 148

5 677

36 115

82

382

2 331

981

1997/98.

276

787

5 911

37 640

50

407

2 514

1.021

Forr�s: Oktat�si Miniszt�rium

* ugyanaz, mint fent

1997. m�jus 29-31. k�z�tt ker�lt sor Baj�n a Magyarorsz�gi N�metek �ltal�nos M�vel�d�si K�zpontja szervez�s�ben a n�met nemzetis�gi oktat�ssal foglalkoz� els� nemzetk�zi kongresszusra, melyre megh�v�st kaptak a magyarorsz�gi n�met oktat�si �s nevel�si int�zm�nyekben dolgoz� pedag�gusokon k�v�l valamennyi eur�pai n�met kisebbs�g k�pvisel�i is.

N�met nemzetis�gi gimn�ziumi oktat�s az 1998/99-es tan�vben

Gimn�zium neve

Tanul�k sz�ma

Csoportok

ill. oszt�lyok sz�ma

 

�sszesen

nemzetis�gi

�sszesen

nemzetis�gi

N�met Nemzetis�gi Gimn�zium*, Budapest

225

225

 

8 oszt�ly

Le�wey Kl�ra Gimn�zium Ä , P�cs

966

287

 

10 oszt�ly

Magyar-N�met Nyelv� Iskola-k�zpont*, P�cs

 

148

 

6 oszt�ly

Magyarorsz�gi N�metek �ltal�nos M�vel�d�si K�zpontja*, Baja

292

292

9 oszt�ly

9 oszt�ly

Hunyadi J. Gimn., Ipari Szakmunk�sk�pz� Iskola �s Koll�giumÄ ,, B�csalm�s

250

(gimn�ziumi)

58

 

10., 11., 12. oszt�ly

T�ncsics M. Gimn�zium Ä , M�r

286

69

10 oszt�ly

4 oszt�ly

Berzsenyi D. Evang�likus L�ceumÄ , Sopron

 

58

(8 �vfolyam)

 

8 oszt�ly

(8 �vfolyam)

MonoskolaÄ , Buda�rs

 

5

 

12. oszt�ly

N�met Nemzetis�gi Gimn�zium �s K�lkereskedelmi Szakk�z�piskolaÄ , Pilisv�r�sv�r

381

269

(gimn. + szakk�z�p.)

13 oszt�ly

9. oszt. (gimn. + szakk�z�p.)

Tolnai Lajos Gimn�ziumÄ , Gy�nk

214

6 oszt. gimn.

82

 

9., 10., 11., 12. oszt�ly

Lovassy L�szl� Gimn�ziumÄ ,, Veszpr�m

 

119

 

4 oszt�ly

Forr�s: Az int�zm�nyek k�zl�se

*) Nemzetis�gi gimn�zium

Ä ) Nemzetis�gi tagozat

A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny a k�z�p- �s fels�fok� oktat�sban r�sztvev� n�met nemzetis�gi fiatalok sz�m�ra �szt�nd�jat biztos�t. K�z�piskolai �szt�nd�jat csak a n�met nemzetis�gi gimn�ziumok tanul�i kaphatnak. Mind a k�z�piskolai, mind a fels�fok� tanulm�nyi �szt�nd�jban r�szes�l�k sz�ma mind�ssze harmada a beny�jtott �s �rv�nyes p�ly�zatok sz�m�nak. Az 1997/98-as tan�vben 183 k�z�piskolai tanul� �s 245 egyetemi ill. f�iskolai hallgat� r�szes�lt �sszesen 26 milli� 300 eFt K�zalap�tv�nyi �szt�nd�j-t�mogat�sban. Az 1998/99-es tan�vben 146 k�z�piskolai tanul� �s 177 egyetemi ill. f�iskolai hallgat� r�szes�lt �sszesen 25 milli� Ft �szt�nd�j-t�mogat�sban. (19. a. mell�klet). A Kisebbs�gi T�rcak�zi Bizotts�g �ltal ny�jtott t�mogat�sk�nt 1997-ben a magyarorsz�gi n�metek 34 k�relm�re 51 MFft-ot �t�lt meg a bizotts�g. A t�mogat�sok nagyobb r�sze kistelep�l�sek iskol�inak fennmarad�s�t, a n�met nyelvoktat�s sz�nvonal�nak jav�t�s�t szolg�lta.

Civil szervezetek, egyes�letek. K�zm�vel�d�s, hagyom�ny�rz�s, k�z�ss�gi �let, k�z�ss�gi h�zak, m�v�szeti tev�kenys�g, sz�nh�z, m�zeumok

Az egyes�leti t�rv�ny megjelen�s�vel sz�mtalan, sok �ve m�k�d� kult�rcsoport, �nekkar, zenekar, t�ncegy�ttes v�lt egyes�lett�. Orsz�gos egyes�letk�nt m�k�dik a Magyarorsz�gi N�met �r�k �s M�v�szek Sz�vets�ge (VUdAK=Verband Ungarndeutscher Autoren und K�nstler), a Szent Gell�rt Magyarorsz�gi Katolikus N�metek Egyes�lete, a Jakob Bleyer Egyes�let, a Magyarorsz�gi Ifj� N�metek K�z�ss�ge, a Magyarorsz�gi N�met Nemzetis�gi V�llalkoz�k Egyes�lete, a Magyarorsz�gi N�met Iskolaegyletek Sz�vets�ge, a 426 egyes�letet, illetve hagyom�ny�rz� kultur�lis szervezetet t�m�r�t� Magyarorsz�gi N�met �nek-, Zene- �s T�nckarok Orsz�gos Tan�csa, valamint a D�l-Dun�nt�li N�met Nemzetis�gi Falusi Turizmus Egyes�let �s a Magyarorsz�gi N�met Gazdak�r.

1985-ben alap�tott�k P�csett a Nikolaus Lenau Kulturverein-t (Nikolaus Lenau K�zm�vel�d�si Egyes�let), amely nemcsak Magyarorsz�gon, hanem a h�bor� ut�n Eur�p�ban is az els� bejegyzett n�met kisebbs�gi egyes�let volt. Az egyes�let n�metorsz�gi seg�ts�ggel k�sz�lt sz�kh�za mind P�cs, mind a megye n�mets�ge sz�m�ra fontos k�zpontt� v�lt az �vek sor�n, helyet adva szinte valamennyi �rdekl�d�si k�rnek, tal�lkoz�soknak, ki�ll�t�soknak, tov�bbk�pz�seknek, orsz�gos szint� rendezv�nyeknek.

Az 1992-ben alap�tott VUdAK /Magyarorsz�gi N�met �r�k �s M�v�szek Sz�vets�g�nek c�lja a n�mets�g m�ltj�nak, jelen�nek �s j�v�j�nek irodalmi, m�v�szi eszk�z�kkel t�rt�n� feldolgoz�sa, a magyarorsz�gi n�metek identit�studat�nak er�s�t�se. A sz�vets�g irodalmi �s k�pz�m�v�szeti szekci�j�nak 45 tagja van, akik �vente egy t�bbnapos k�zgy�l�sen, m�helybesz�lget�s keret�n bel�l vitatj�k meg aktu�lis elk�pzel�seiket, probl�m�ikat.

A sz�vets�g felolvas�esteket, ki�ll�t�sokat, k�nyvbemutat�kat szervez itthon �s k�lf�ld�n, katal�gusokat, k�nyveket ad ki, intenz�v kapcsolatokat tart fent a n�met nyelvter�let ill. a n�met kisebbs�gek �r�i �s m�v�szeti sz�vets�geivel.

A VUdAK-k�nyvek sorozatban a Millecenten�rium alkalm�b�l jelent meg 1996-ban Robert K�nig "Dort drunt an der Donau" (Lent a Dun�n�l) c�m�, 22 eredeti grafik�t tartalmaz� gy�jtem�nye, mely k�s�r�f�zettel kieg�sz�tve illusztr�lja a magyarorsz�gi n�metek t�rt�net�t. E mappa volt az alapja a k�s�bbiekben az azonos c�m� ki�ll�t�s-sorozatnak is.

1996-ban M�nchenben indult �tj�ra a 15 m�v�sz alkot�saib�l �ssze�ll�tott Hat�rtalanul (Grenzenlos) c�m� ki�ll�t�s, mely n�metorsz�gi �llom�sok ut�n ker�lt Magyarorsz�gra. A VUdAK K�pz�m�v�sz Szekci�j�nak jubileumi ki�ll�t�s�ra ker�lt sor 1997. okt�ber 10-�n P�p�n. A K�pz�m�v�sz-szekci� 9 tagja vett r�szt az 1998. �vi Budapesti Art Exp�n a M�csarnokban, t�bben a b�csi ENSZ-k�zpont illetve a Gy�ri M�csarnok Kort�rs Gal�ria �s K�pt�r ki�ll�t�s�n. K�nyveit a sz�vets�g ki�ll�totta a Budapesti Nemzetk�zi K�nyvfesztiv�lon, a Frankfurti K�nyvv�s�ron.

A VUdAK tev�kenys�g�nek k�sz�nhet�en a magyarorsz�gi n�met m�v�szek, �r�k �s k�lt�k ismertt� v�ltak itthon �s k�lf�ld�n. A magyarorsz�gi n�met irodalom beker�lt a nemzetis�gi tank�nyvekbe, egyetemi diplomamunk�k t�rgya lett. A sz�vets�g � ut�np�tl�s�nak biztos�t�sa �rdek�ben � irodalmi p�ly�zatot hirdetett fiatal alkot�k sz�m�ra.

1993. �ta bejegyzett egyes�letk�nt m�k�dik a Jakob Bleyer Egyes�let, amely a n�met nyelv meg�rz�s�t, �pol�s�t t�zte ki c�lj�ul. Rendezv�nyek, tov�bbk�pz�sek �s nyelvi t�borok szervez�se mellett negyed�vente jelentetik meg lapjukat, a Vas�rnapi �js�got (Sonntagsblatt).

1989-ben alakult meg a mintegy 60 bar�ti k�rt egyes�t�, t�bb, mint 1500 tagot sz�ml�l� Gemeinschaft Junger Ungarndeutscher (Magyarorsz�gi Ifj� N�metek K�z�ss�ge), mely az orsz�g minden, n�metek �ltal lakott ter�let�n bar�ti k�r�kbe, helyi szervezetekbe t�m�r�ti a n�met fiatalokat, ifj�s�gi t�borokat, kultur�lis- �s sportvet�lked�ket szervez tagjainak. A szervezet egy�ttm�k�dik a fontosabb eur�pai ifj�s�gi szervezetekkel, a sz�rv�nyban �l� n�metek ifj�s�gi szervezeteivel, egyetlen Kelet-eur�pai egyes�letk�nt tagja a Jugend Europ�ischer Volksgruppen szervezetnek (Eur�pai N�pcsoportok Ifj�s�ga).

A Magyarorsz�gi N�met �nek-, Zene �s T�nckarok Orsz�gos Tan�csa 1996. �ta m�k�dik. A 3 szekci�nak 146 k�rus, 103 zenekar, 177 t�nccsoport a tagja. Megalakul�suk �ta rendk�v�l intenz�v tev�kenys�get folytatnak, orsz�gos fesztiv�lokat, tal�lkoz�kat, rendszeres tov�bbk�pz�seket szerveznek.

1998-ban alakult meg a h�bor� el�tt Magyarorsz�gon is nagy hagyom�nyokkal rendelkez� di�kegyleteket fel�leszteni k�v�n� Verein Ungarndeutscher StudentInnen (Magyarorsz�gi N�met Hallgat�k Egyes�lete).

T�bb alap�tv�ny t�zte ki c�lj�ul a n�met n�pcsoport nyelv�nek �s hagyom�nyainak �pol�s�t, �gy pld. a Magyarorsz�gi N�met N�pt�nchagyom�nyok �pol�sa Alap�tv�ny, a soproni sz�khely� N�met �voda Alap�tv�ny. A Magyarorsz�gi N�metek Orsz�gos �nkorm�nyzata 1997 m�rcius�ban N�met Kult�ra Magyarorsz�gon - Deutsche Kultur in Ungarn n�ven alap�tv�nyt hozott l�tre. Az alap�tv�ny c�lja a Magyarorsz�gon �l� n�mets�g t�mogat�sa kult�r�j�nak, nyelv�nek �s hagyom�nyainak meg�rz�s�ben �s �pol�s�ban, el�seg�tve a t�bbs�gi nemzettel t�rt�n� egy�tt�l�s harm�ni�j�t.

A D�l-Dun�nt�li N�met Nemzetis�gi Falusi Turizmus Egyes�let a helyi �nkorm�nyzatok, a kisebbs�gi �nkorm�nyzatok, egyes�letek seg�ts�g�vel a r�gi� fejleszt�se, az ott lak�k �letk�r�lm�nyeinek jav�t�sa �rdek�ben k�v�n tev�kenykedni.

A �80-as �vek derek�n alap�tott szeksz�rdi N�met Sz�nh�z � Deutsche B�hne Ungarn � 1989 �ta �n�ll� int�zm�nyk�nt, 1994 november�t�l � hazai �s n�metorsz�gi t�mogat�sb�l �talak�tott � saj�t sz�nh�z�p�letben m�k�dik.

1998 m�rcius�ban megalakult egy, a Budapesti N�met Sz�nh�z L�trehoz�s�t �s T�mogat�s�t Szolg�l� K�zhaszn� Egyes�let, mely a f�v�rosi n�met nyelv� sz�nj�tsz�s trad�ci�it k�v�nja fel�leszteni. Az Egyes�letet, mely megalakul�sa �ta t�bb el�ad�st, els�sorban k�lf�ldi t�rsulatok vend�gj�t�k�t szervezte, a magyarorsz�gi n�met kisebbs�g is t�mogatja.

Az 1972-ben l�trehozott tatai N�met Nemzetis�gi M�zeum anyag�ban megtal�lhat�k az orsz�g valamennyi, n�metek �ltal lakott vid�k�r�l sz�rmaz� eml�kek. A m�zeum az �lland� ki�ll�t�sok mellett id�szaki �s v�ndorki�ll�t�sokat szervez, melyek bemutat�s�ra rendszeresen sor ker�l Ausztri�ban �s N�metorsz�gban is. A m�zeum n�h�ny �ve s�lyos finansz�roz�si gondokkal k�szk�dik.

A magyarorsz�gi n�metek kult�r�j�nak ment�s�re, dokument�l�s�ra, a t�rgyi eml�kek meg�rz�s�re indul� mozgalmak eredm�nyek�nt ma sokhely�tt tal�lunk helyt�rt�neti gy�jtem�nyeket, falum�zeumokat, t�jh�zakat, sz�mos telep�l�sr�l k�sz�lt monogr�fia.

A nemzetis�gi k�nyvt�rak, az �n. b�zisk�nyvt�rak �vtizedek �ta a megyei k�nyvt�rh�l�zathoz kapcsol�dnak, esetenk�nt t�bb megy�re kiterjed� hat�sk�rrel. A Magyarorsz�gi N�met K�nyvt�rosok Munkak�z�ss�ge t�z tagot, t�z b�zisk�nyvt�rt foglal mag�ba. A b�zisk�nyvt�rak m�dszertani, koordin�ci�s k�zponti feladatait az Orsz�gos Idegennyelv� K�nyvt�r l�tja el. A megyei k�nyvt�rak k�zponti szolg�ltat�saik szerves r�szek�nt k�n�lj�k a kisebbs�g ell�t�s�t, folyamatosan fejlesztik gy�jtem�ny�ket, inform�ci�s k�zpontk�nt hozz�f�rhet�v� teszik az orsz�gos �s helyi adatb�zisokat. A b�zisk�nyvt�rosok �lland� kapcsolatban �llnak hazai �s k�lf�ldi civil szervezetekkel, oktat�si �s nevel�si int�zm�nyekkel, �nkorm�nyzatokkal, partnertelep�l�sekkel, t�bb�ves hagyom�nyokra visszatekint� olvas�t�borokat, kiejt�si versenyeket szerveznek.

A b�zisk�nyvt�rak mai �llom�nya hi�nyos, jelent�s m�rt�k� p�tl�sra, friss�t�sre szorul. Els�sorban a n�met nyelvtud�s elm�ly�t�s�t szolg�l� kiadv�nyok, kazett�k, gyermekeknek sz�l� szakk�nyvek, mesek�nyvek, �sszefoglal� jelleg� k�zik�nyvek ter�let�n mutatkoznak hi�nyoss�gok.

Alapvet� gondot jelent a b�zisk�nyvt�rak sz�m�ra a k�zponti finansz�roz�s hi�nya. A sok p�ly�zati lehet�s�g mellett nem �ll tart�san rendelkez�sre �venk�nt meghat�rozott �sszeg�, feladatfinansz�roz�sra ford�that� p�nz�gyi keret. Normat�v t�mogat�s � n�pess�gi mutat�k h�j�n � nehezen �llap�that� meg.

A magyarorsz�gi n�metek kultur�lis rendezv�nyeit a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny a besz�mol� k�t �v�ben k�zel 26 milli�, illetve k�zel 30 milli� Ft �sszeggel t�mogatta. (21. a. �s 21. b. mell�kletek).

A magyarorsz�gi n�metek eset�ben nagy seg�ts�get jelentenek az anyaorsz�gb�l �rkez� t�mogat�sok, adom�nyok, melyek azonban nem p�tolj�k, nem p�tolhatj�k az itthon beszerezhet� kiadv�nyokra, szervez�sre ford�that� forr�sokat.

Az elm�lt 3-4 �vben sz�mos magyarorsz�gi n�met telep�l�sen ker�lt sor �n. n�met k�z�ss�gi h�zak (Begegnungsst�tte) �tad�s�ra. Az �p�leteket t�bbnyire a telep�l�si �nkorm�nyzat bocs�totta a kisebbs�g rendelkez�s�re, �s a kisebbs�gi �nkorm�nyzattal k�z�sen m�k�dteti. A n�met Bel�gyminiszt�rium anyagi t�mogat�s�val megt�rt�nt a helyis�gek berendez�se, technikai felszerel�se is.

A telep�l�sen m�k�d� m�vel�d�si h�zak ill. k�z�ss�gi h�zak adnak otthont a rendezv�nyeknek, egyes�leti tal�lkoz�knak, nemzetis�gi t�nccsoportoknak, k�rusoknak, hagyom�ny�rz� csoportoknak.

A j�l m�k�d� partnerkapcsolatok, a Magyarorsz�gi N�metek Orsz�gos �nkorm�nyzata �ltal t�mogatott �s szervezett orsz�gos tov�bbk�pz�sek, tal�lkoz�k, k�rus- �s zenekari fesztiv�lok �j lend�letet adtak az elm�lt �vekben a hagyom�ny�rz� mozgalomnak.

A magyarorsz�gi n�metek hit�let�r�l

A Magyarorsz�gon �l� n�mets�g nagyobbr�szt r�mai katolikus vall�s�, evang�likus telep�l�sek legink�bb Gy�r-Moson-Sopron, Tolna �s Baranya megy�ben tal�lhat�k. Elsz�rtan �lnek reform�tus vall�s�, �s kisegyh�zakhoz tartoz� n�metek is az orsz�gban.

Az elm�lt �vtizedekben, de els�sorban a h�bor�t k�vet� k�t �vtized sor�n a n�mets�g nyelvhaszn�lata er�sen besz�k�lt, a nyelvv�lt�s fokozottan �rv�nyes volt az egyh�zi szertart�sokra is, hiszen a k�z�nek, a pr�dik�ci� mindig magyar nyelven folyt. Az elm�lt �vekben a kisebbs�gi �nkorm�nyzat � mint az identit�sv�llal�s egyik fontos form�j�nak � megjelen�s�vel el�t�rbe ker�lt az anyanyelv� istentiszteletek ir�nti ig�ny. Els�sorban v�rosokban siker�lt n�h�ny templomban a n�met mis�k megszervez�se. Az alkalmak �s helysz�nek sz�ma csek�ly, kev�s a n�met�l mis�zni tud� lelk�sz, hi�nyoznak az anyanyelvi hitoktat�k. 1998 novembere �ta a Magyar R�di� P�csi Nemzetis�gi Szerkeszt�s�ge k�thetente k�zvet�ti a n�met nyelv� mis�t a p�csi Belv�rosi templomb�l, melyen mindig m�s magyarorsz�gi n�met k�rus �nekel.

A hazai legnagyobb katolikus n�met szervezet az 1991-ben alap�tott Szent Gell�rt Katolikus Egyes�let, mely �vente egy orsz�gos tal�lkoz�t, t�bb megyei rendezv�nyt szervez, zar�ndoklatokat bel- �s k�lf�ldre egyar�nt. Az egyes�let munk�j�ba bevonj�k a fiatalokat is, sz�mukra n�met nyelv� katolikus ny�ri t�borokat hirdetnek t�bb helysz�nen is. Az egyes�let rendszeresen jelentkezik a hazai n�mets�g lapj�ban, a Neue Zeitungban, ezenk�v�l saj�t kiadv�nyai is megjelennek.

A Magyarorsz�gi N�met �nek-, Zene- �s T�nckarok Orsz�gos Tan�csa 1998-ban egyh�zzenei munkak�z�ss�get alak�tott, mely feladat�nak tekinti a n�met nyelv� hagyom�nyok, a magyarorsz�gi n�metek egyh�zzenei �r�ks�g�nek fel�leszt�s�t �s gondoz�s�t, a t�rgyi eml�kek gy�jt�s�t. 1996 �ta �vente sor ker�l az egyh�zzenei tal�lkoz�kra. 1998 j�lius�ban egyh�zzenei tal�lkoz�ra, szeptemberben pedig egy egyh�zzenei CD kiad�s�ra ker�lt sor. Az �nekkarok sz�m�ra esk�v�i, temet�si �s m�s szertart�sokhoz f�z�d� �nekek gy�jtem�nye k�sz�l ill. k�sz�lt m�r el. A f�v�szenekarok sz�m�ra kotta-�ssze�ll�t�s k�sz�lt 10 mise �s a h�sv�ti k�rmenet �nekanyag�val. Az orsz�gos �nkorm�nyzat t�mogat�s�val ima- �s �nekesk�nyvek jelentek meg.

A partnerkapcsolatok egyik sz�ntere az �nekkarok, zenekarok k�z�tti egy�ttm�k�d�s, k�lcs�n�s l�togat�s, melynek keret�n bel�l egyre t�bbsz�r ker�l sor k�z�s n�met nyelv� istentiszteletekre �s templomi hangversenyekre.

A magyarorsz�gi n�metek kutat�sa

A magyarorsz�gi n�metek kutat�s�t az ELTE Germanisztikai Int�zet�nek keretein bel�l 1994-ben megalak�tott Magyarorsz�gi N�metek Kutat�si �s Tan�rk�pz�si K�zpontja koordin�lja, mely a hazai n�meteket kutat�k, szakdolgoz�k, oktat�k sz�m�ra szakmai, inform�ci�s b�zisk�nt m�k�dik, tan�cskoz�sokat, konferenci�kat, ki�ll�t�sokat szervez.

A Kutat�si K�zpont munk�j�nak fontos r�sze a tan�rk�pz�sben val� r�szv�tel, tantervv�lem�nyez�s, curriculumok (�tfog� tanterv-programok) k�sz�t�se. A K�zpont bekapcsol�dott az Oktat�si Miniszt�rium (kor�bban az MKM) �ltal meghirdetett tov�bbk�pz�sek szervez�s�be, n�met nemzetis�gi szak�rt�k m�soddiploma-szerz� k�pz�se indult a Magyarorsz�gi N�met Iskolaegyletek (Bund Ungarndeutscher Schulvereine) kezdem�nyez�s�re. Az elm�lt k�t �vben a Germanisztikai Int�zet el�ad�i a NAT �ltal el��rt helyi tantervek k�sz�t�s�hez sz�ks�ges ismeretek elsaj�t�t�sa �rdek�ben m�dszertani szemin�riumot szerveztek, egy�ttm�k�d�s�kkel k�sz�lt el a nemzetis�gi gimn�ziumok curriculuma, ker�lt sor az �retts�gi �j modellj�nek kialak�t�s�ra �s kipr�b�l�s�ra.

A Kutat�si K�zpont 1998-ban �j sorozatot ind�tott Magyarorsz�gi N�met Arch�vum (Ungarndeutsches Archiv) c�mmel, amely a magyarorsz�gi n�metek nyelv�r�l, irodalm�r�l, kult�r�j�r�l, n�prajz�r�l �s t�rt�nelm�r�l sz�l� tanulm�nyokat ad k�zre. Az �tmutat� kiad� V�ltoz� Vil�g sorozat�ban nemr�g megjelentette a Kutat�si K�zpont egyik k�zirat�t, A magyarorsz�gi n�metek c�m� k�tetet, amely n�met nyelven is elk�sz�lt �s felker�lt a tank�nyvlist�ra is.

A Kutat�si K�zpont gondozza az Adal�kok a magyarorsz�gi n�metek n�prajz�hoz (Beitr�ge zur Volkskunde der Ungarndeutschen) c�m� sorozatot.

Az int�zet rendszeres kapcsolatban �ll k�lf�ldi int�zm�nyekkel, konferenci�kon, kiadv�nyokban szerepelnek munk�ikkal.

M�dia

1957. �ta l�tezik a hazai n�mets�g hetilapja, a 3000 p�ld�nyban megjelen� Neue Zeitung, amely a nyelv �s kult�rak�zvet�t�-, illetve inform�l� szerepk�r mellett egyfajta integr�l� funkci�t is felv�llal, teret adva a legk�l�nb�z�bb n�met szervezeteknek, ill. v�lem�nyeknek. A 40 �ves jubileum�t �nnepl� lapot, valamint a szerkeszt�s�g munk�j�ban 25 �ve r�szt v�llal� f�szerkeszt�t a Minisztereln�k 1997-ben Kisebbs�gek�rt D�jjal t�ntette ki.

A lap megjelen�s�t a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny t�mogatja: 1997-ben 24,740 MFt-tal, 1998-ban 25,828 MFt-tal (22. sz. mell�klet).

A lap rendszeres mell�kletek�nt jelenik meg a gyerekeknek sz�l� NZ-Junior, a Gemeinschaft Junger Ungarndeutscher (Magyarorsz�gi Ifj� N�metek K�z�ss�ge) oldalai, a k�thetente olvashat� Ungarndeutsche Christliche Nachrichten, �vente n�gyszer a Magyarorsz�gi N�met Iskolaegyletek Sz�vets�ge pedag�gusok sz�m�ra k�sz�tett lapja, a BUSCH-Trommel �s a Signale, a magyarorsz�gi n�met irodalmi mell�klet.

Az orsz�gos �nkorm�nyzat megb�z�s�b�l a Neue Zeitung adja ki a 7000 p�ld�nyban megjelen� Deutscher Kalender-t. Orsz�gos szinten t�bb egyes�let jelentet meg �js�gokat, kiadv�nyokat. Legismertebb k�z�l�k a Jakob Bleyer K�z�ss�g (Jakob Bleyer Gemeinschaft) kiad�s�ban megjelen� Sonntagsblatt (Vas�rnapi �js�g) ill. a budapesti N�met Kultur�lis Egyes�let (Budapester Kulturverein) �js�gja, a Deutscher Bote (N�met H�rmond�).

Orsz�gos szinten sok helyi lap rendelkezik n�met nyelv� mell�klettel, Budapesten t�bb ker�leti �js�gban jelennek meg alkalmank�nt n�met nyelven cikkek, t�bbnyire a ker�leti kisebbs�gi �nkorm�nyzat kezdem�nyez�s�re. N�met nyelv� lapot jelentet meg rendszeresen a pesterzs�beti, XX. ker�leti n�met kisebbs�gi �nkorm�nyzat. A F�v�rosi N�met Kisebbs�gi �nkorm�nyzat a Neue Zeitung mell�kletek�nt ill. k�l�n is �rus�tott lapot jelentet meg.

A Magyarorsz�gi N�metek Orsz�gos �nkorm�nyzata rendszeresen megjelenteti nemr�g alap�tott K�zl�ny�t, mely els�sorban az �nkorm�nyzat hat�rozatait tartalmazza.

A Magyar R�di� P�csi St�di�ja napi 30 perces orsz�gos sug�rz�s�, valamint k�t �s f�l �r�s region�lis n�met nemzetis�gi ad�ssal jelentkezik. A st�di�ban napi n�met m�sor is k�sz�l. A budapesti r�di� minden vas�rnap sug�roz egy�r�s n�met nyelv� m�sort, melyet a p�csi st�di�b�l megism�telnek. Emellett t�bb helyi r�di�, �gy Baj�n �s Moh�cson is, rendszeresen sug�roz n�met programokat. A m�sorok nagy r�sz�t a hazai n�metek csak igen sz�k r�tege tudja fogni.

Ugyancsak P�csett k�sz�l a Magyar Telev�zi� orsz�gos sug�rz�s� n�met nemzetis�gi telev�zi�s magazinm�sora, az Unser Bildschirm. Az elm�lt n�h�ny �vben sz�mos helyi k�beltelev�zi� is ind�tott n�met nyelv� programokat.

Nyelvi �llapot, nyelvhaszn�lat

A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet� �vtizedek � t�bb esetben csak a n�mets�get �rint� � folyamatai a kisebbs�g nyelvhaszn�lat�ra egy�rtelm�en negat�v hat�st gyakoroltak. A l�tsz�m�ban jelent�sen cs�kkent n�mets�g lehet�s�gei anyanyelv�nek haszn�lat�ra er�sen besz�k�ltek, ugyanakkor megn�vekedett azon szitu�ci�k sz�ma, ahol csak a magyar nyelvet lehetett vagy kellett haszn�lniuk. A magyar nyelv dominanci�j�hoz az is hozz�j�rult, hogy a magyarorsz�gi n�mets�g � az anyaorsz�ggal ill. az anyanyelvvel val� szorosabb kapcsolatok h�j�n �k�zvet�t� nyelvk�nt, k�znyelvk�nt, standard nyelvk�nt a magyart vette �t, hiszen anyanyelve a h�tk�znapi kommunik�ci�s szitu�ci�kon k�v�li modern tartalmak kifejez�s�re nem bizonyult alkalmasnak.

A magyarorsz�gi n�metek nyelvhaszn�lat�ban a helyi n�met nyelvj�r�sok visszaszorul�sa �llap�that� meg, az id�sebb gener�ci�t�l visszafel� haladva a nyelvj�r�s ismerete �s haszn�lata cs�kken. A h�bor� ut�ni k�t �vtizedben a nyelv, teh�t a helyi nyelvj�r�s haszn�lat�nak tilt�sa, a n�met iskolai oktat�s hi�nya ill. sz�nvonala nem az elfeledett anyanyelv visszaszerz�s�t szolg�lta, ink�bb a nyelvveszt�st seg�tette el�.

A nyolcvanas �vek kezdete �ta a nyelvj�r�s visszaszorul�sa �s helyenk�nti elt�n�se mellett a n�met irodalmi nyelv mind nagyobb t�rnyer�se �s presztizsn�veked�se figyelhet� meg. Mind t�bb sz�l� sz�m�ra v�lik egy�rtelm�v�, hogy legal�bb gyermeke sz�m�ra biztos�tani kell a nyelv megfelel� szint� elsaj�t�t�s�t.

A legt�bb hazai n�met sz�m�ra nemzetis�gi identit�sa kett�s identit�s, h�rmas k�t�d�s: k�t�d�s az el�d�kh�z, a n�met anyanyelvhez, ugyanakkor Magyarorsz�ghoz, a magyar kult�r�hoz, de a megtanult irodalmi n�met nyelv r�v�n k�t�d�s a n�met nyelvter�lethez, kult�r�hoz, s nem utols�sorban a kitelep�tett rokonokhoz.

A kitelep�tett rokonokkal, ut�daikkal fenntartott kapcsolatok, az ut�bbi �vtizedben szabadd� v�lt utaz�si lehet�s�gek, a tartalm�ban �s lehet�s�geiben gazdagodott nemzetis�gi oktat�s r�v�n feln�tt az a fiatal gener�ci�, mely g�rcs�k, f�lelmek n�lk�l tal�lhat vissza identit�s�hoz. Ennek a fiatal generci�nak fontos h�d-szerepe van a n�mets�gen bel�l is. Az anyanyelv-�t�r�k�t�sben bek�vetkezett gener�ci�nyi szakad�s ugyanis helyrehozhatatlan k�rokat okozott, hiszen a h�bor� ut�n sz�letettek m�r ink�bb csak n�met sz�rmaz�s�nak �s magyar anyanyelv�nek vallhatn�k magukat, ami a hazai n�mets�g identit�s�nak �jrafogalmaz�s�t vonja maga ut�n.

Nemzetk�zi kapcsolatrendszer, anyaorsz�gi kapcsolatok

Az elvesztett identit�s megtal�l�s�ban komoly erk�lcsi �s anyagi h�tteret jelent a n�met nyelv� orsz�gok, N�metorsz�g, Ausztria �s Sv�jc hivatalos t�mogat�sa.

A magyar korm�ny 1987-ben a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g korm�ny�val K�z�s Nyilatkozatot fogadott el a magyarorsz�gi n�met kisebbs�g �s a n�met, mint idegen nyelv oktat�s�nak t�mogat�s�r�l. Az 1992-ben meg�j�tott meg�llapod�s alapj�n a k�toldal� egy�ttm�k�d�s jelent�sen kib�v�lt, sokr�t�bb� v�lt. N�metorsz�g seg�ts�get ny�jt pedag�gusok szakmai �s nyelvi tov�bbk�pz�s�hez; iskol�k anyagi �s m�dszertani t�mogat�s�hoz; tananyagok, tank�nyvek, tantervek k�sz�t�s�hez; �szt�nd�jakat biztos�t k�z�piskol�sok, f�iskol�sok �s egyetemist�k, tudom�nyos kutat�k sz�m�ra; lektorokat, vend�gel�ad�kat, vend�gtan�rokat k�ld; k�nyvt�rakat t�mogat; seg�ti a szeksz�rdi N�met Sz�nh�z m�k�d�s�t; t�mogatja a magyar �s a n�met egyh�zak k�z�tti egy�ttm�k�d�st.

Szinte valamennyi, n�metek �ltal lakott telep�l�snek van testv�rv�rosa, testv�rk�zs�ge, els�sorban N�metorsz�gban, illetve Ausztri�ban, ily m�don is k�t�dve az anya-, illetve nyelvnemzethez. Sz�mtalan telep�l�s gazdas�gi, kultur�lis fellend�l�s�hez j�rultak hozz� az 1986. �ta hivataloss� v�lt testv�rv�rosi kapcsolatok, melyek az ut�bbi id�ben egyre sokr�t�bb� v�ltak. Kultur�lis egyes�letek, di�kcsoportok, pedag�gusok csereutaz�s�n t�l gyakran ker�l sor az egy�ttm�k�d�s gazdas�gi lehet�s�geinek kiakn�z�sra.

A Magyarorsz�gr�l kitelep�tett gener�ci� j� n�h�ny k�pvisel�je t�r vissza sz�l�faluj�ba, v�s�rol ingatlant. Az ut�dok k�z�tti kapcsolatot seg�ti el� a falusi turizmus elterjed�se a n�metek lakta telep�l�seken.

A n�meteknek ny�jtott seg�ts�g a telep�l�s, a r�gi�, az eg�sz k�z�ss�g jav�t szolg�lja, legyen sz� ak�r k�z�ss�gi h�zak, templomok, iskol�k, k�nyvt�rak, k�rh�zak felszerel�s�r�l, ak�r egyh�zak, egyes�letek, szervezetek, int�zm�nyek anyagi t�mogat�s�r�l.

A Magyarorsz�gi N�metek Orsz�gos �nkorm�nyzata szoros kapcsolatban �ll a k�rnyez� orsz�gok n�met kisebbs�gi szervezeteivel, valamint a n�met nyelv� orsz�gok m�s anyanyelv� kisebbs�geivel. A Kisebbs�gi t�rv�ny hat�lybal�p�se �ta meg�l�nk�lt �rdekl�d�snek k�sz�nhet�en az elm�lt �vekben sz�mtalan deleg�ci� j�rt tapasztalatcser�n a magyarorsz�gi n�metek k�pvisel�in�l.

A magyarorsz�gi n�met kisebbs�g kor�bbi �s mai hivatalos k�pviselete is tagja az Eur�pai N�pcsoportok F�der�lis Uni�j�nak (F�deralistische Union Europ�ischer Volksgruppen).

A nyugat-magyarorsz�gi �s d�l-dun�nt�li megy�k n�met kisebbs�ge az Alpok-Adria Munkak�z�ss�g keret�n bel�l hossz� �vekre visszany�l� j�szomsz�di kapcsolatokat �pol a r�gi� kisebbs�geivel.

A j�szomsz�di kapcsolatok egyik legszebb p�ld�ja a Gy�r-Moson-Sopron Megyei N�met Kisebbs�gi �nkorm�nyzatok Sz�vets�g�nek kezdem�nyez�s�re elind�tott projekt, melynek keret�n bel�l kisebbs�gi oktat�si-nevel�si int�zm�nyek kapnak k�tnyelv� nevel�si programjuk megval�s�t�s�hoz Burgenlandb�l t�mogat�st. Sopron-Bnfalva n�met nemzetis�gi �vod�j�ban h�rom �vig dolgozik az a burgenlandi �v�n�, akit Wiener Neustadt, Eisenstadt �s Sopron v�rosa k�z�sen alkalmaz.

Magyarorsz�g EU-csatlakoz�s�nak el�ter�ben a hat�rokon �tny�l� egy�ttm�k�d�s szerepel. 1999. febru�r elej�n ker�lt sor a m�r hat �ve Burgenland tartom�ny, Vas �s Gy�r-Moson-Sopron megye r�szv�tel�vel m�k�d� Hat�rmenti Region�lis Tan�cs k�z�s sz�nd�knyilatkozat�nak al��r�s�ra egy hat�rmenti euror�gi� (Euror�gi�West/Nyugat Pann�nia) alap�t�s�r�l. Az eddigi intenz�v �s gy�m�lcs�z� egy�ttm�k�d�s siker�t k�z�s ipari �s nemzeti parkok l�tes�t�se, ker�kp�rutak fejleszt�se, ifj�s�gi programok szervez�se, valamint a munkaer�piacot �rint� egyeztet�sek bizony�tott�k. A kezdem�nyez�k �s kedvezm�nyezettek � a nyelvtud�s ok�n is � nem ritk�n a hat�r k�t oldal�n �l� kisebbs�gek.