A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

II. Az egyes kisebbs�gek helyzet�nek le�r�sa

A magyarorsz�gi rom�nokr�l

A rom�n nemzetis�g� magyarorsz�gi lak�n�pess�g sz�ma a legut�bbi n�psz�ml�l�s szerint, 1990-ben 10.740 f� volt, a rom�n anyanyelv�ek� 8.730, azaz t�bben vallott�k magukat rom�n nemzetis�g�nek, mint rom�n anyanyelv�nek. Ekkor a nem rom�n nemzetis�g�, de rom�n nyelvet ismer�k sz�ma 38 ezer volt.

A magyarorsz�gi rom�n kisebbs�g �rdekk�pviseleti szervezetei �s a Magyarorsz�gi Rom�n Ortodox Egyh�z 20-25 ezerre becs�li a hazai rom�nok sz�m�t. A n�pcsoport tagjainak becs�lt sz�ma �s a n�psz�ml�l�sn�l r�gz�tett adatok e kisebbs�g eset�ben alig mutatnak elt�r�st.

A magyarorsz�gi rom�n k�z�ss�g nem tekinthet� �reged� n�pcsoportnak. Az 1990-es n�psz�ml�l�s sor�n regisztr�lt adatok alapj�n, a 15 �ven aluli fiatalok sz�m�t tekintve a hazai kisebbs�gek k�z�tt a m�sodik helyen �llnak. (1. sz. mell�klet). A rom�n anyanyelv�ek legn�pesebb csoportj�t a 15 �s 39 �v k�z�ttiek k�pezik. Ar�nyuk 34,4 sz�zal�k. A nemzetis�gi hovatartoz�s v�llal�sa tekintet�ben ez a koroszt�ly teszi ki a n�pcsoport 42,9 sz�zal�k�t. A 18 �ves �s az id�sebb n�pess�g 25 sz�zal�ka k�z�pszint�, a 25 �ves �s enn�l id�sebbek 9 sz�zal�ka fels�fok� iskolai v�gzetts�ggel rendelkezik. (2. sz. mell�klet). A 25 �vesn�l id�sebb n�pess�gen bel�li diplom�sok ar�ny�t tekintve, a hazai kisebbs�gek k�z�tt a rom�n nemzetis�g�ek a negyedik helyen �llnak.

A magyarorsz�gi rom�n n�pcsoport gazdas�gi integr�ci�ja teljes k�r�nek tekinthet�, a k�z�ss�g tagjaira az orsz�gosan jellemz� tendenci�k hatnak.

Az 1994. �vi �nkorm�nyzati v�laszt�sokat k�vet�en 12 helyi rom�n kisebbs�gi �nkorm�nyzat ker�lt megv�laszt�sra, illetve m�k�d�tt. Az orsz�gos �nkorm�nyzat sz�khely��l Gyula v�ros�t v�lasztotta, itt kapott sz�kh�zat, miut�n a rom�n nemzetis�g� lakoss�g legjelent�sebb r�sze e v�rosban �s vonz�sk�rzet�ben �l. A Kisebbs�gi t�rv�ny alapj�n az orsz�gos �nkorm�nyzat 30 milli� Ft egyszeri vagyonjuttat�sban r�szes�lt. Gyul�n orsz�gos hat�k�rrel rendelkez� int�zm�nyeik m�k�dnek, �gy a Magyarorsz�gi Rom�n Ortodox Egyh�z P�sp�ks�ge, az orsz�gban egyetlen Rom�n Gimn�zium �s Koll�gium, vagy a Rom�n K�nyvkiad� Szerkeszt�s�ge. Az �nkorm�nyzati strukt�ra alapj�t a rom�n egyes�letek, a kultur�lis tev�kenys�get felv�llal� helyi k�z�ss�gek k�pezik. Az egyes�letek sz�ma 12. K�z�l�k nagyobb tagl�tsz�m� k�z�ss�get fog �ssze a Magyarorsz�gi Rom�nok Kultur�lis Sz�vets�ge, illetve a Magyarorsz�gi Kutat�k �s K�pz�m�v�szek K�z�ss�ge. A Rom�n Ortodox Egyh�znak 20 �n�ll� par�ki�ja van az orsz�gban.

A Magyarorsz�gi Rom�nok Orsz�gos �nkorm�nyzata az 1994. �s 1998. k�z�tti id�szakban k�zrem�k�d�tt a k�zoktat�s reformj�nak kidolgoz�s�ban �s sz�mos kultur�lis program kezdem�nyez�je volt. Az orsz�gos �nkorm�nyzat eln�ke k�pviselte a k�z�ss�get a magyar-rom�n Korm�nyk�zi Vegyes Bizotts�g kisebbs�gi szakbizotts�g�ban. A hazai rom�n kisebbs�g els� �nkorm�nyzati ciklus�nak �rt�kel�sekor kiemelend�, hogy a m�sodik kisebbs�gi �nkorm�nyzati ciklus feladataira val� felk�sz�l�s id�szak�ban a jelent�s kultur�lis hagyom�nyokkal rendelkez� rom�n k�z�ss�gek egy�tt l�ptek fel orsz�gos �rdekk�pviselet�k l�trehoz�sa �rdek�ben.

Az 1998. �vi helyhat�s�gi v�laszt�sokat k�vet�en a rom�n kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�ma k�zel h�romszoros�ra n�tt, (1. sz. �bra a 14. oldalon, �s a 11., 37. sz. mell�kletek), 34 helyi �nkorm�nyzat alakult. B�k�s �s Csongr�d megy�ben valamennyi telep�l�sen (�sszesen 10 helyen), ahol kor�bban is m�k�d�tt rom�n kisebbs�gi �nkorm�nyzat, �jra v�lasztottak kisebbs�gi �nkorm�nyzatot. A B�k�s megyei Pusztaottlak�n �s M�hker�ken telep�l�si rom�n kisebbs�gi �nkorm�nyzatot hoztak l�tre. Kor�bban csak az ut�bbi telep�l�snek volt ilyen st�tusza. M�hker�ken ez�ttal is rom�n polg�rmestert v�lasztottak. Hajd�-Bihar megye 7 k�zs�g�ben alak�tottak rom�n kisebbs�gi �nkorm�nyzatot.

Rom�n kisebbs�gi telep�l�si �nkorm�nyzata egy k�zs�gnek van Hajd�-Bihar megy�ben is. Az orsz�gban 25 k�pvisel�t rom�n kisebbs�gi jel�ltk�nt v�lasztottak a telep�l�s �nkorm�nyzati test�let�be.

Budapesten a kor�bbi ciklusban nem volt rom�n kisebbs�gi �nkorm�nyzat. A f�v�rosban 1998-ban 15 ker�leti rom�n kisebbs�gi �nkorm�nyzat j�tt l�tre. B�k�s megy�ben, ahol az 1990-es n�psz�ml�l�s sor�n t�bb, mint 5 ezren vallott�k magukat rom�n nemzetis�g�nek, 8 helyi rom�n kisebbs�gi �nkorm�nyzat m�k�dik. Budapesten ugyancsak 1990-ben 1.200 f� volt a rom�n nemzetis�g�ek sz�ma, a l�trehozott rom�n kisebbs�gi �nkorm�nyzatok sz�ma viszont k�zel k�tszerese a B�k�s megyei rom�n kisebbs�gi �nkorm�nyzatoknak.

Ismeretes, Magyarorsz�gon t�rv�ny r�gz�ti, hogy valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbs�ghez val� tartoz�s v�llal�sa �s kinyilv�n�t�sa az egy�n kiz�r�lagos �s elidegen�thetetlen joga. A kisebbs�gi csoporthoz val� tartoz�s k�rd�s�ben nyilatkozatra senki sem k�telezhet�. A Kisebbs�gi t�rv�ny, valamint a v�laszt�jogi t�rv�ny eme rendelkez�sei alapj�n a kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sok sor�n olyan szem�lyek is kezdem�nyeztek kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sokat, illetve ker�ltek kisebbs�gi �nkorm�nyzati k�pvisel�k�nt a k�pvisel�test�letekbe, akiket az adott kisebbs�gi k�z�ss�g nem ismer, az adott kisebbs�g nyelv�t nem besz�lik. Az 1998-as kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sok eredm�nyeinek megismer�s�t k�vet�en a hagyom�nyos rom�n k�z�ss�gek �rdekk�pviseleti szervezetei jelezt�k, a Budapesten rom�n kisebbs�gi �nkorm�nyzat alak�t�s�ra v�llalkozott 75 k�pvisel� k�z�l 60 szem�ly kor�bban nem vett r�szt a hazai rom�n kisebbs�gi k�z�letben, nem ismeri a rom�n nyelvet, nem vallja mag�t rom�n nemzetis�g�nek. A helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sokat k�vet�en sz�mos reprezentat�v magyarorsz�gi rom�n kisebbs�gi szervezet fejezte ki aggodalm�t, ami�rt olyan helyzet alakulhatott ki, hogy egyes �nkorm�nyzatokban a rom�n kisebbs�get nem rom�n nemzetis�g�ek k�pviselik. A Magyarorsz�gi Rom�nok Orsz�gos �nkorm�nyzata felh�v�sban hat�rol�dott el az �ll�spontjuk szerint nem rom�n k�pvisel�kt�l. E szem�lyek ar�nya az orsz�gos rom�n kisebbs�gi �nkorm�nyzat megv�laszt�s�ra jogosult �sszes elektorok k�r�ben 40 sz�zal�kot tett ki. A rom�n kisebbs�g orsz�gos �nkorm�nyzat�nak v�laszt�i gy�l�se k�t alkalommal is hat�rozatk�ptelen volt, mert azokon nem jelentek meg azok az elektorok, akik kor�bban nem voltak ismertek a hazai rom�nok k�r�ben. A magyar Minisztereln�k rossznak, helytelennek �s nem becs�letesnek min�s�tette azt az elj�r�st, melynek sor�n a magyarorsz�gi rom�n kisebbs�g nem hozhatta l�tre orsz�gos �nkorm�nyzat�t. A Kisebbs�gi Hivatal m�g 1998 �sz�n vizsglatot kezdem�nyezett a kisebbs�gi jogok orsz�ggy�l�si biztos�n�l a kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sokkal kapcsolatban nem csak a rom�n kisebbs�get �rint� egyes negat�v jelens�gekr�l.

Az orsz�gos �nkorm�nyzat hi�ny�ban a hagyom�nyos rom�n k�z�ss�gek k�r�ben l�trehozott helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok 1999. febru�r 14-�n megalak�tott�k a Magyarorsz�gi Rom�n �nkorm�nyzatok Orsz�gos Sz�vets�g�t, melynek 20 helyi rom�n �nkorm�nyzat lett tagja. A Sz�vets�g sz�les �sszefog�son alapszik, b�rja valamennyi hazai rom�n k�z�ss�g bizalm�t. A Korm�ny t�mogat�s�r�l biztos�totta az �j szervezetet, �s partner�nek tekinti a magyarorsz�gi rom�n kisebbs�get �rint� �gyek int�z�s�ben.

A magyarorsz�gi oktat�si rendszer k�l�nb�z� ter�letein m�k�dnek rom�n kisebbs�gi int�zm�nyek, illetve a k�zoktat�s valamennyi szintj�n van rom�n kisebbs�gi k�pz�s. Az �vodai, �ltal�nos iskolai �s gimn�ziumi rom�n kisebbs�gi oktat�s l�tsz�madatair�l az al�bbi t�bl�zat t�j�koztat.

Tan�v

�voda

�ltal�nos iskola

Gimn�zium

tanul�l�tsz�m

1996/97.

638

1069

118

1997/98.

660

1127

104

Forr�s: Oktat�si Miniszt�rium

Jelenleg 11 telep�l�sen 14 �vod�ban, 30 csoportban 660 gyermek r�szes�l rom�n nyelv� �vodai k�pz�sben. A rom�n nyelvet besz�l� �vodapedag�gusok sz�ma 47. Az al�bbi telep�l�seken van rom�n �vodai foglalkoz�s, illetve rom�n �voda: Battonya, Bed�, Gyula, Elek, L�k�sh�za, K�tegyh�za, K�r�sszak�l, K�r�sszegap�ti, Magyarcsan�d, M�hker�k, Pusztaottlaka.

�ltal�nos iskolai rom�n nyelvoktat�s 11 telep�l�sen folyik. Rom�n nemzetis�gi k�pz�sben 1.127 tanul� r�szes�l. Az �ltal�nos iskol�kban foglalkoztatott rom�n nyelv �s irodalom szakos pedag�gusok sz�ma 49.

A magyarorsz�gi rom�noknak viszonylag nagysz�m� (7) �n�ll� kisebbs�gi �ltal�nos iskol�ja (Battonya, Bed�, Elek, K�tegyh�za, Gyula, M�hker�k, Pusztaottlaka) van. Az oktat�s rom�n �s magyar nyelven t�rt�nik.

Az orsz�gban egyetlen rom�n nemzetis�gi gimn�zium van (Gyula), a pedag�gusok sz�ma 15. A hozz� tartoz� �ltal�nos iskol�val az egyetlen koll�giumi h�tt�rrel rendelkez� orsz�gos beiskol�z�s� int�zm�ny. Magyarorsz�g k�z�piskol�iban rom�n nyelvet oktatnak m�g a budapesti Zr�nyi Mikl�s Gimn�ziumban, a b�k�scsabai-, illetve a gyulai szakmunk�sk�pz� int�zetben.

A rom�n kisebbs�gi �ltal�nos iskol�k �vfolyamonk�nti tanul�l�tsz�m�t az al�bbi t�bl�zatban adjuk meg (1997/98-as tan�v).

�vfolyam

Nyelvoktat� iskola

Tanul�l�tsz�m

K�tnyelv� iskola

Tanul�l�tsz�m

Anyanyelv� iskola

tanul�l�tsz�m

Tanul�l�tsz�m

�vfolyamonk�nt

         

1. oszt�ly

128

9

67

204

2. oszt�ly

88

8

48

144

3. oszt�ly

106

11

72

189

4. oszt�ly

62

3

65

130

5. oszt�ly

47

7

59

113

6. oszt�ly

52

8

74

134

7. oszt�ly

41

5

64

110

8. oszt�ly

41

3

59

103

�sszesen

565

54

508

1127

Forr�s: Oktat�si Miniszt�rium

Az �n�ll� nemzetis�gi iskola fenntart�sa a viszonylag alacsony tanul�i l�tsz�m miatt anyagi gondokat jelent a m�k�dtet� telep�l�si �nkorm�nyzatok sz�m�ra. A Kisebbs�gi Hivatal �ltal m�k�dtetett Kisebbs�gi T�rcak�zi Bizotts�g 1996-ban, 1997-ben �s 1998-ban 11 rom�n kisebbs�gi oktat�si int�zm�ny m�k�d�s�nek biztos�t�s�ra, illetve iskola-fel�j�t�si munk�k finansz�roz�s�ra 32 milli� forint t�bblett�mogat�s ny�jtott. 1997-ben 50 milli� forintos, 1998-ban 100 milli� forintos k�lts�gvet�si hozz�j�rul�ssal megkezd�d�tt az orsz�gos beiskol�z�s� gyulai Rom�n �ltal�nos Iskola �s Gimn�zium �j koll�gium�nak �p�t�se. A k�zponti k�lts�gvet�s idei �vi 400 milli� forintos t�mogat�s�val 1999 augusztus�ban �tad�sra ker�l az �j nemzetis�gi int�zm�ny. Jelent�s iskola- fel�j�t�si munk�k folynak K�r�sszak�l rom�n �ltal�nos iskol�j�ban. A Kisebbs�gi Hivatal e c�lra 1998-ban 2 milli� forintos rendk�v�li t�mogat�st ny�jtott. A M�hker�ki Rom�n �ltal�nos Iskola fel�j�t�s�ra a k�lts�gvet�s 1998-ban 45 milli� forintot adott.

Magyarorsz�gon rom�n nyelv� fels�fok� oktat�s kiz�r�lag a rom�n nyelvszakos tan�ri k�pes�t�st ny�jt� fels�oktat�si int�zm�nyekben folyik (ELTE - Budapest, JGTF - Szeged, KCsSTF - B�k�scsaba, BTOF - Szarvas). Ezekben az int�zm�nyekben �vfolyamonk�nt 2-3 magyarorsz�gi rom�n fiatal tanul, s szerez rom�n nyelvszakos pedag�gus diplom�t.

A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny a besz�mol� k�t �v�ben �szt�nd�j-t�mogat�st ny�jtott rom�n kisebbs�gi tanul�knak: 1997/98-ban 26 k�z�piskolai tanul� �s 29 f�iskolai ill. egyetemi hallgat� �sszesen 3 milli� Ft-ot meghalad� t�mogat�sban r�szes�lt. Az 1998/99-es tan�v sor�n 23 k�z�piskolai tanul� �s 18 f�iskolai ill. egyetemi hallgat� sz�m�ra egy�ttesen k�zel 3 milli� Ft �szt�nd�j-t�mogat�st ny�jtott.(19. a. mell�klet).

Egyre t�bb magyarorsz�gi rom�n fiatal (�vfolyamonk�nt mintegy 6-8 hallgat�) tanul az anyaorsz�g egyetemein. Els�sorban az orsz�ghat�rhoz k�zeli egyetemi v�rosokat v�lasztj�k, orvosi, teol�giai, gy�gyszer�szi, tan�ri p�ly�ra k�sz�lve. K�z�l�k jelenleg n�gyen r�szes�lnek magyar �llami �szt�nd�jban. A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny tov�bbi k�t hazai rom�n fiatalnak ad rom�niai tanulm�nyi �szt�nd�jat.

Rom�nia t�mogat�st ny�jt a magyarorsz�gi rom�n kisebbs�gi oktat�s szakmai sz�nvonal�nak emel�s�hez, els�sorban nyelvszakos pedag�gusok tov�bbk�pz�s�hez. Rom�nia k�zt�rsas�gi eln�ke 1998 janu�rj�ban Gyul�n l�togat�st tett a Rom�n Gimn�ziumban. Ezt k�vet�en �rkeztek k�nyvadom�nyok az iskol�k r�sz�re. Megval�sult 30 magyarorsz�gi rom�n di�k 3 hetes rom�niai t�boroztat�sa, 25 honi rom�n pedag�gus ny�ri egyetemi k�pz�se, 25 gyermek �s pedag�gus 2 hetes tanulm�ny�tja Rom�nia t�rt�nelmi nevezetess�geinek bemutat�sa �rdek�ben, a Szegedi Tan�rk�pz� F�iskola Rom�n Tansz�k�nek kiemelt t�mogat�sa. A rom�n Korm�ny 1998-ben 10000 USD �rt�k� szakk�nyveket, iskolai szeml�ltet� eszk�z�ket, nyomdai pap�rt adom�nyozott a magyarorsz�gi rom�n iskol�knak. Az 1998/99-as tan�vben nyolc magyarorsz�gi rom�n hallgat� kap anyaorsz�gi tanulm�nyi �szt�nd�jat.

Magyarorsz�gon jogszab�lyi keretek biztos�tj�k a kisebbs�gi oktat�s megval�sul�s�t, a k�lts�gvet�si t�rv�ny pedig t�bblett�mogat�st ny�jt a kisebbs�gi oktat�s anyagi kond�ci�inak jav�t�s�hoz. A gyakorlatban ma Magyarorsz�gon nincs egyetlen olyan rom�n oktat�si int�zm�ny, amelyben teljes, az �sszes tant�rgyra kiterjed� rom�n nyelv� oktat�s folyna. M�g az �n. tan�t�si nyelv� iskol�kban is csak bizonyos tant�rgyakra korl�toz�dik az anyanyelven val� oktat�s. Ennek egyik oka, hogy a sz�rv�nyban �l� rom�n k�z�ss�gekben egyre ink�bb visszaszorult az anyanyelv haszn�lata. A csal�d nem �r�k�ti �t az anyanyelvet, az iskol�ba l�p� gyermek csak r�szben, �ltal�ban gyeng�n besz�li a rom�n nyelvet.

Annak ellen�re, hogy a szervezeti keretek �s t�bb hely�tt az anyagi kond�ci�k megfelel� alapot biztos�tanak a magyarorsz�gi rom�n kisebbs�gi oktat�s �n�ll�, saj�tos m�k�d�s�hez, a sz�l�k, az iskol�t m�k�dtet� telep�l�si �nkorm�nyzatok, de a kisebbs�gi �rdekk�pviselet sem szorgalmazza a hangs�lyosabb, mark�nsabb rom�n oktat�st. �ll�spontjuk szerint a kisebbs�gi iskol�kban v�gz� di�kok, megfelel� magyar nyelv� k�pes�t�s n�lk�l h�tr�nyba ker�ln�nek a magyar fels�oktat�si int�zm�nyekbe t�rt�n� felv�teli vizsga sor�n. T�rv�nyi rendelkez�s ugyan lehet�v� teszi, de t�ny, hogy nem gyakorlat a kisebbs�gek anyanyelv�n t�rt�n� f�iskolai felv�teli vizsga. Sikeres felv�tel eset�n a fiatalok ink�bb v�lasztj�k a hazai egyetemeket, mint az anyaorsz�gi tanulm�nyokat (kiv�tel a tan�rk�pz�s �s a teol�gia). A rom�niai �szt�nd�jas k�pz�st nem koordin�lja egyetlen hazai rom�n kisebbs�gi �rdekk�pviselet sem.

Mindezzel egy�tt meg�llap�that�, hogy a magyarorsz�gi rom�n kisebbs�gi oktat�s m�s orsz�gbeli rom�n kisebbs�gi oktat�si felt�telekkel t�rt�n� �sszehasonl�t�sban egyike a legjobb felt�telekkel rendelkez�knek. A rom�n nyelvtanul�s ir�nti ig�nyt nagym�rt�kben er�s�theti a rom�niai gazdas�g konszolid�l�d�sa, az anyaorsz�gbeli t�rsadalom tov�bbi demokratiz�l�d�sa, nemzetk�zi preszt�zs�nek n�veked�se. Sz�ks�g van arra is, hogy Rom�nia min�l t�bb hazai rom�n �rtelmis�gi fiatal (orvos, m�rn�k, stb.) sz�m�ra szervezzen anyaorsz�gi szakmai programot, szakmai tov�bbk�pz�st.

A magyarorsz�gi rom�n kisebbs�g tradicion�lis n�pi kult�r�j�t hagyom�ny�rz� egy�ttesei r�v�n �rzi. T�bb telep�l�s t�nccsoportja orsz�gos elismerts�gre tett szert, �gy az Eleki Rom�n Hagyom�ny�rz� Egy�ttest 1997-ben, megalakul�s�nak 50. �vfordul�j�n a Minisztereln�k a Kisebbs�gek�rt D�jjal t�ntette ki. Az egy�tteseknek gyermek t�nccsoportjuk is van. A n�pi kult�ra t�rgyi �s szellemi eml�keit a kisebbs�g k�r�b�l sz�rmaz� n�prajzosok, muzeol�gusok gondozz�k. B�k�scsab�n �s Gyul�n rom�n b�zism�zeumi munka folyik. K�tegyh�z�n rom�n t�jh�zat alak�tottak ki, melyet 1998-ban 6 milli� forintos t�mogat�ssal �j�tottak fel. A Magyarorsz�gi Rom�nok Kutat�int�zete a t�rt�nettudom�ny, a nyelv�szet �s a n�prajzkutat�s ter�let�n folytatott tev�kenys�g�vel a rom�n kisebbs�gi oktat�s sz�m�ra is seg�ts�get ny�jt. A Kutat�int�zet 1998. �vi k�lts�gvet�si t�mogat�sa, az �j oktat�si �s m�vel�d�si korm�nyzati strukt�ra kialak�t�s�nak id�szak�ban nem volt zavartalan.

A Magyarorsz�gi Rom�n K�nyvkiad� �n�ll�an jelenteti meg a hazai rom�n szerz�k sz�pirodalmi �s tudom�nyos publik�ci�it. A kiad� gondozza a kisebbs�g orsz�gos terjeszt�s� hetilapj�t, a Foaia Rom�neasc�-t is. A lap a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny t�mogat�s�val jelenik meg, a besz�mol� id�szak�ban, 1997-ben 15,500 MFt, 1998-ban 16,208 MFt t�mogat�sban r�szes�lt (22. sz. mell�klet).

Az 1996. �s 1998. k�z�tti id�szakban a magyarorsz�gi rom�nok k�rusmozgalma er�s�d�tt a legsz�mottev�bben. Nemzetk�zileg is elimert munka folyik a gyulai �s a battonyai rom�n k�rusokn�l. �j k�rus szervez�d�tt K�tegyh�z�n �s K�r�sszegap�tiban. Munk�jukat rom�niai karnagyok seg�tik. Szint�n rom�niai koreogr�fus ny�jt szakmai t�mogat�st a bihari �s b�k�si rom�n iskol�k di�kjai rendszeres n�pt�nc-oktat�s�hoz. K�zrem�k�d�s�kkel a Magyarorsz�gi Rom�nok Kultur�lis Sz�vets�ge �vente rendez nemzetk�zi k�rustal�lkoz�t, a Magyarorsz�gi Rom�nok Orsz�gos �nkorm�nyzata pedig a n�pt�ncos csoportok orsz�gos seregszeml�j�nek volt a szervez�je.

A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny az 1997-es esztend�ben a rom�n kisebbs�g sz�m�ra 8.350.025 forint �sszeg� k�zm�vel�d�si c�l� t�mogat�st biztos�tott, m�g 1998-ban 10.151.320 Ft-ot. (21. a. �s 21. b. mell�klet).

Haz�nkban legutolj�ra az 1949-es n�psz�ml�l�s sor�n r�gz�tettek az orsz�g lak�n�pess�g�nek vall�s�ra vonatkoz� adatot. A magyarorsz�gi rom�ns�g d�nt�en g�r�gkeleti vall�s�. Az al�bbi t�bl�zatban szerepl� adatok nem csup�n a jelenlegi orsz�gter�let rom�n nemzetis�g� g�r�gkeleti vall�s� lakosaira vonatkoznak.

Vall�s

1920

1930

1941

1949

G�r�gkeleti

50 917

39 839

38 318

36 015

A rom�n kisebbs�g nemzeti jegyeket hordoz� egyh�z�ra jelent�s szerep h�rul identit�s�nak meg�rz�s�ben, anyanyelv�nek �pol�s�ban. A Magyarorsz�gi Rom�n Ortodox Egyh�z 19 telep�l�sen (B�k�s-, Csongr�d- �s Hajd�-Bihar megy�ben, valamint Budapesten) 20 par�ki�t m�k�dtet (Gyul�n 2 rom�n ortodox templom van). A Magyarorsz�gi Rom�n Ortodox Egyh�z szervezetileg �n�ll�, egyh�zjogilag azonban a Rom�n Ortodox Patriarch�tuss�ghoz k�t�dik. A k�z�ss�g papjait az anyaorsz�gban k�pezik. A Magyarorsz�gi Rom�n Ortodox Egyh�z �s az anyaegyh�z k�z�tti kapcsolat � az 1989 el�tti vil�gi kapcsolatokt�l elt�r�en � folyamatos volt, az ut�bbi �vekben pedig feler�s�d�tt. Jelenleg �t rom�niai misszion�rius lelk�sz teljes�t szolg�latot a magyarorsz�gi rom�n ortodox k�z�ss�gekn�l, fizet�s�ket Rom�nia biztos�tja.

A bukaresti sz�khely� Rom�n Ortodox Egyh�z Szin�dusa 1997-ben p�sp�ki rangra emelte a Magyarorsz�gi Rom�n Ortodox Egyh�zat. Rom�nia �llameln�ke 1998. janu�r 27-i gyulai l�togat�sa sor�n felkereste a Magyarorsz�gi Rom�n Ortodox Egyh�z gyulai k�zpontj�t �s 100 milli� lejes t�mogat�s foly�s�t�s�r�l rendelkezett. A Magyarorsz�gi Rom�n Ortodox P�sp�ks�get, 1999. febru�ri magyarorsz�gi �tja sor�n megl�togatta Rom�nia minisztereln�ke is. Gyula v�ros�nak els� g�r�g-keleti rom�n p�sp�k�nek beiktat�sra 1999. febru�r 21-�n ker�lt sor a Rom�n Ortodox Egyhz vezet�j�nek, a Patri�rk�nak jelenl�t�ben.

A Magyarorsz�gi Rom�n Ortodox Egyh�z k�lts�gvet�si t�mogat�sa milli� forintban kifejezve az al�bbiak szerint alakult.

Jogc�m megnevez�se

1996.

1997.

1998.

Egyh�zi alapint�zm�nyek m�k�d�s�nek t�mogat�sa

7,42

8,722

9,86

Beruh�z�s, m�eml�kmeg�v�s

10,0

10,0

10,0

Egyh�zi k�zgy�jtem�nyek

2,524

2,8

3,0

Az �llamos�tott egyh�zi ingatlanok tulajdonjog�t szab�lyoz� 1991. �vi XXXII. t�rv�ny alapj�n 1992. �s 1995. k�z�tt rendez�d�tt valamennyi hazai rom�n ortodox egyh�zi ingatlan k�rd�se. A Magyarorsz�gi Rom�n Ortodox Egyh�z 61,185 milli� forintot kapott, tov�bb� Budapesten 957 m2 ingatlan ker�lt az egyh�z tulajdon�ba. (A k�rtalan�t�s feloszt�sa telep�l�senk�nt/forint: Darvas 2,5 milli�, K�tegyh�za 4 milli�, K�r�sszegap�ti 4,3 milli�, Magyarcsan�d 2,185 milli�, Budapest 43 milli� forint).

Az ut�bbi �vekben csaknem valamennyi hazai rom�n ortodox templomn�l fel�j�t�si munk�k kezd�dtek. A Kisebbs�gi Hivatal �ltal m�k�dtetett Kisebbs�gi T�rcak�zi Bizotts�g a Magyarorsz�gi Rom�n Ortodox Egyh�z r�sz�re templom-fel�j�t�si munk�latokra 1997-ben az al�bbi k�lts�gvet�si t�mogat�sokat biztos�totta: Gyula 5 milli� forint, K�r�sszegap�ti 630 ezer forint, M�hker�k 1 milli� forint. Gyul�n jelent�s k�lts�gvet�si t�mogat�ssal meg�p�lt a P�sp�ks�g sz�kh�za. A B�k�s megyei M�hker�ken �s K�tegyh�z�n a bukaresti Patriarch�tuss�g mesterei festett�k a templom k�peit, Rom�nia aj�nd�ka a gazdagon d�sz�tett ikonoszt�z is. A k�tegyh�zi templom fel�j�t�si munk�i 1998 �sz�n fejez�dtek be. Szeged v�ros �nkorm�nyzat�nak K�pvisel�test�lete 1998 janu�rj�ban egy 219 m2-es ingatlan �r�k�s haszn�lati jog�t biztos�totta a Szegeden 1996-ban l�trej�tt rom�n ortodox egyh�zk�zs�g sz�m�ra. Rom�nia �j szegedi f�konzulja anyagi t�mogat�st �g�rt a v�rosban biztos�tott ingatlan egyh�zi c�lra val� kialak�t�s�hoz.

Magyarorsz�gon, Hajd�-Bihar megy�ben h�rom telep�l�s g�r�g katolikus vall�s� k�z�ss�ge napjainkban is �rzi �s �polja � valamilyen form�ban � a rom�n kultur�lis hagyom�nyokat. Bed�ben rom�n �ltal�nos iskola m�k�dik. L�tav�rtesen a rom�n kultur�lis egyes�let szoros kapcsolatokat tart fenn rom�niai kultur�lis int�zm�nyekkel. Pocsaj telep�l�sen rom�n kisebbs�gi �nkorm�nyzat alakult 1998-ban.

Haz�nkban h�rom telep�l�sen (K�tegyh�za, Magyarcsan�d, M�hker�k) tev�kenykedik jelent�s l�tsz�m� rom�n anyanyelv� baptista k�z�ss�g. M�hker�ken Rom�ni�b�l �rkezett misszion�rius lelkip�sztor teljes�t szolg�latot. A k�z�ss�g rom�niai 24 �r�s �kumenikus anyanyelv� r�di�m�sor magyarorsz�gi sug�rz�s�t biztos�t� r�di�ad� ki�p�t�s�t szorgalmazza.

A Kisebbs�gi Hivatal kezdem�nyez�s�re, a magyarorsz�gi rom�n kisebbs�g anyanyelv� egyh�zi �let�nek min�l sz�lesebb k�r� t�mogat�sa �rdek�ben 1998 �prilis�ban a Minisztereln�ki Hivatalban megbesz�l�sre ker�lt sor a hazai rom�ns�g hit�let�hez k�t�d� egyh�zak vezet� k�pvisel�inek r�szv�tel�vel, a Magyarorsz�gi Rom�nok Orsz�gos �nkorm�nyzat�nak bevon�s�val.

A magyarorsz�gi rom�n kisebbs�g f�ldrajzi elhelyezked�se kultur�lis identit�sa meg�rz�se szempontj�b�l viszonylag kedvez�. Rom�ni�val szomsz�dos megy�ben �l a rom�ns�g d�nt� t�bbs�ge, ami megk�nny�ti a rom�n nyelvvel �s kult�rk�rrel val� kapcsolattart�s�t. A rom�n Korm�ny �szt�nd�jak adom�nyoz�s�val t�mogatja a magyarorsz�gi rom�n fiatalok anyaorsz�gbeli k�pz�s�t, misszion�rius lelk�szeket k�ld a rom�n vall�si k�z�ss�gekhez. A pedag�gusok sz�m�ra ny�ri tov�bbk�pz�st szervez, rom�n gyermekek (�vi 40 f�) anyaorsz�gi �d�l�s�t biztos�tja.

A Magyar K�zt�rsas�g �s Rom�nia Akt�v Egy�ttm�k�d�si �s Partners�gi Korm�nyk�zi Vegyes Bizotts�ga Kisebbs�gi Egy�ttm�k�d�si Szakbizotts�ga legut�bb 1998 okt�ber�ben Budapesten tartotta �l�s�t, melyen r�szt vettek a magyarorsz�gi rom�n kisebbs�g, valamint a rom�niai magyar kisebbs�g k�pvisel�i is. Magyarorsz�g k�pvisel�je �dv�z�lte a rom�n Korm�nynak a magyarorsz�gi rom�n kisebbs�g sz�m�ra ny�jtott t�mogat�s�t. A rom�n deleg�ci� aggodalm�t fejezte ki a Kisebbs�gi t�rv�ny �s a v�laszt�jogi t�rv�ny alkalmaz�s�val kapcsolatban, melynek k�vetkezt�ben olyan helyzet alakult ki, hogy egyes �nkorm�nyzatokban a rom�n kisebbs�get nem rom�n nemzetis�g�ek k�pviselik. A szakbizotts�g �ll�st foglalt abban, hogy Magyarorsz�g �s Rom�nia k�z�tt min�l t�bb hat�r�tkel� szolg�lja a k�t orsz�g polg�rai sz�m�ra a zavartalan kapcsolattart�st. Ez�rt szorgalmazta tov�bbi hat�r�tkel�k kialak�t�s�t, k�l�n�sen az olyan hat�rmenti telep�l�sek eset�ben, melyekben Magyarorsz�gon a rom�n nemzetis�giek, Rom�ni�ban pedig magyar kisebbs�giek sz�m�ra k�nny�thet� meg ily m�don az anyaorsz�gi kapcsolattart�s. A magyar �s a rom�n minisztereln�k 1999. febru�r 10-i budapesti tal�lkoz�j�n h�rom �j hat�r�tkel� megnyit�s�r�l, illetve fel�j�t�s�r�l t�rt�nt meg�llapod�s.