Az 1990. �vi n�psz�ml�l�s sor�n 2905-en vallott�k magukat szerb nemzetis�g�nek, �s 2.953-an szerb anyanyelv�nek. A magyarorsz�gi szerbek szervezetei szerint becs�lt l�tsz�muk 5 ezer f�.

A szerbek eset�ben a nemzetis�get �s az anyanyelvet megvall�k sz�ma �s ar�nya nagyj�b�l megegyezik. Eset�nkben a nemzeti identit�s megvall�sa �s a nyelven kereszt�l t�rt�n� gyakorl�sa �sszhangban van. Az anyanyelven k�v�l szerb�l besz�l�k sz�ma (13.387 f�), t�bb mint n�gyszerese a szerb nemzetis�g�ek sz�m�nak �s ez n�veli meg sokszoros�ra, mintegy 17 ezerre a szerb kult�rk�rh�z tartoz�k sz�m�t.

Napjainkban a szerbek Budapesten, Pest, Fej�r, Tolna, Baranya, B�cs-Kiskun, Csongr�d �s B�k�s megy�ben �lnek.

A Jugoszl�via sz�tes�s�vel j�r� polg�rh�bor� k�vetkezt�ben sz�mos horv�torsz�gi, boszniai �s szerbiai csal�d keresett mened�ket Magyarorsz�gon �s tart�san itt telepedett le.

Az iskol�zotts�g tekintet�ben impoz�nsak a szerbekre vonatkoz� adatok. A 18 �ves �s id�sebb n�pess�gb�l legal�bb k�z�piskolai v�gzetts�get szerzettek ar�nya 31 sz�zal�k, de k�z�tt�k tal�ljuk a legt�bb diplom�st is. A 25 �ves �s id�sebb szerb nemzetis�g� n�pess�g 13,5 sz�zal�k�nak, az akt�v keres�k 20,3 sz�zal�k�nak van befejezett fels�fok� k�pzetts�ge (az orsz�gos �tlag csak 10 sz�zal�k), azaz mintegy egy�t�d�k rendelkezik befejezett fels�fok� k�pes�t�ssel, ami a foglalkoz�si megoszl�sukat is befoly�solja: a szerb anyanyelv� akt�v keres�k 43,9 sz�zal�ka szellemi foglalkoz�s�.

A magyarorsz�gi szerbek �rdekv�delmi, politikai szervezete 1995-ig a Szerb Demokratikus Sz�vets�g (SZEDESZ) volt, amely a szerbek, horv�tok �s szlov�nek kor�bbi k�z�s szervezet�nek, a Magyarorsz�gi D�lszl�vok Demokratikus Sz�vets�ge egyik jogut�djak�nt 1990. janu�r 23-�n alakult meg.

A SZEDESZ helyi szervezetekkel rendelkez�, orsz�gos hat�sk�r� t�rsadalmi szervezet. Fontos szerepe volt a magyarorsz�gi �d�lszl�vok� k�l�nv�l�s�t k�vet�en az �n�ll� szerb oktat�si �s kultur�lis int�zm�nyh�l�zat megteremt�s�ben, a helyi szerb k�z�ss�gek megszervez�s�ben �s tev�kenys�g�k meger�s�t�s�ben, az anyanyelv �s kult�ra �pol�s�ban, �sszess�g�ben a szerb identit�studat meg�rz�s�ben.

A SZEDESZ vezet�s�ge konstrukt�v szerepet v�llalt a Kisebbs�gi t�rv�ny megalkot�s�ban �s az e t�rv�ny alapj�n 1994. december 11-�n megtartott kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sok el�k�sz�t�s�ben.

A v�laszt�sok eredm�nyek�nt az orsz�g 18 telep�l�s�n �s Budapesten j�tt l�tre helyi szerb kisebbs�gi �nkorm�nyzat. Az �rdekk�pviseleti feladatokkal felruh�zott Szerb Orsz�gos �nkorm�nyzat megv�laszt�s�ra 1995. m�rcius 18-�n ker�lt sor. Az orsz�gos �nkorm�nyzatot a helyi v�laszt�sokon mand�tumot szerzett 100 elektor v�lasztotta meg.

Az 1998. �vi kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sok eredm�nyek�nt Budapest 14 ker�let�ben �s 20 vid�ki telep�l�sen alakulhatott meg szerb �nkorm�nyzat. (1. sz. �bra a 14. oldalon �s a 10., 39. sz. mell�kletek). A F�v�rosi Szerb �nkorm�nyzatot 1999. janu�r 23-�n v�lasztott�k meg, az orsz�gos �nkorm�nyzatot 1999. febru�r 13-�n. Az el�z� ciklushoz k�pest �gy 36-ra, azaz a k�tszeres�re emelkedett a szerb �nkorm�nyzatok sz�ma.

Az orsz�gos �s a f�v�rosi szerb �nkorm�nyzat elhelyez�s�re a magyar �llam Budapesten a Falk Miksa u. 3. sz. alatt v�s�rolt meg 49,8 MFt-�rt 403 m2 ingatlant �s azt ingyenes haszn�latra az �nkorm�nyzatok rendelkez�s�re bocs�totta. A Szerb Orsz�gos �nkorm�nyzat 1997-ben 15 MFt, 1998-ban 20,3 MFt, 1999-ben 25 MFt k�lts�gvet�si t�mogat�sban r�szes�lt.

A Kisebbs�gi T�rcak�zi Bizotts�g 1997-ben a szerb kisebbs�g 13 p�ly�zat�t mintegy 16 MFt-tal t�mogatta. A szerbek �n�ll� kisiskol�i mellett jelent�s t�mogat�sban r�szes�ltek olyan t�bbfunkci�s int�zm�nyek, amelyek a kisebbs�gi �nkorm�nyzatoknak, egyes�leteknek, k�nyvt�rnak, vas�rnapi iskol�nak adnak helyet.

A Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny 1997-ben 7.149.200 Ft, 1998-ban 7.410.941 Ft t�mogat�st ny�jtott a szerb k�z�ss�geknek programjaik megval�s�t�s�hoz. (21. a. �s 21. b. mell�kletek).

A magyarorsz�gi szerbek anyanyelv� oktat�s�t 1948-ig a felekezeti n�piskolai h�l�zat biztos�totta. 1948-ban a felekezeti iskol�kat �llamos�tott�k �s azok vagy megsz�ntek, vagy �sszeolvadtak az �n. �d�lszl�v� iskol�kkal. 1992. �ta l�tezik �jra az �n�ll� szerb iskolah�l�zat.

Ma 11 telep�l�sen t�rt�nik szerb nemzetis�gi program szerinti �vodai nevel�s �s 13 telep�l�sen szerb nemzetis�gi program szerinti �ltal�nos iskolai oktat�s, ebb�l szerb nyelv�, illetve k�tnyelv� oktat�s �n�ll� oktat�si int�zm�nyben 4 telep�l�sen (�ltal�nos iskola als� oszt�lyai L�r�ven �s Deszken, �ltal�nos iskola 8 oszt�lya Budapesten �s Battony�n). �n�ll� szerb gimn�zium Budapesten m�k�dik, a tanul�k sz�ma az 1996/97-es tan�vben 72, az 1997/98-as tan�vben 92 f� volt. A legjelent�sebb szerb oktat�si int�zm�ny Magyarorsz�gon a budapesti Szerb �voda, �ltal�nos Iskola, Gimn�zium �s Di�kotthon, melynek �p�let�t �llami forr�sb�l 1996/97-ben fel�j�tott�k �s kib�v�tett�k. Hasonl�an fel�j�t�sra �s b�v�t�sre ker�lt sor az elm�lt 3 �vben a battonyai, a l�r�vi �s a deszki iskola eset�ben is.

A szerb pedag�gusok k�pz�se a budapesti ELTE, a szegedi JATE Szl�v Filol�giai Tansz�kein �s a Budapesti Tan�t�k�pz� F�iskol�n folyik. A hallgat�k sz�ma az 1996/97-es tan�vben 58, az 1997/98-as tan�vben 78 f� volt. Emellett szerb nemzetis�g� fiatalok jelent�s sz�mmal tal�lhat�k az orsz�g m�s (jogtudom�nyi, orvostudom�nyi, k�zgazdas�gtudom�nyi, stb.) egyetemein.

Az 1997/98-as tan�vben 4 szerb nemzetis�g� k�z�piskolai tanul� �s 17 egyetemi hallgat� nyerte el a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny �szt�nd�j�t, ezek egy�ttes �sszege 1.390 eFt volt. Az 1998/99-es tan�vben 3 szerb nemzetis�g� k�z�piskolai tanul� �s 11 egyetemi hallgat� �sszesen 1.250 eFt k�zalap�tv�nyi �szt�nd�jban r�szes�lt (19. a. mell�klet).

A Szerb Orsz�gos �nkorm�nyzat �s a Budapesti Szerb Iskola szervez�s�ben, illetve kezdem�nyez�s�re az elm�lt k�t �vben ker�lt sor tov�bbk�pz�sekre szerb pedag�gusok r�sz�re, tov�bb� vend�gtan�rok t�mogat�s�ra az Oktat�si Miniszt�rium r�sz�r�l.

A magyarorsz�gi szerbek legjelent�sebb kultur�lis k�zm�vel�d�si �s tudom�nyos int�zm�nyei az IZDAN Kiad�, a Szerb Orsz�gos �nkorm�nyzat K�nyvt�ra, a Joakim Vujity Szerb Sz�nh�z, a Milos Crnjanski Alap�tv�ny, a Jakov Ignjatovity Alap�tv�ny, a T�k�ly Sz�va Alap�tv�ny, a Tab�n Folkl�rcentrum, a deszki B�n�t Szerb Kultur�lis Egyes�let, a szentendrei Szerb Kultur�lis Egyes�let, a pom�zi Opanke Kultur�lis Egyes�let �s a Szerb Ifj�s�gi Egyes�let.

A szerb kult�ra �s hagyom�ny�rz�s sz�nterei az �llamos�tott, majd visszaadott hitk�zs�gi �s felekezeti iskol�kban m�k�d� szerb k�z�ss�gi h�zak, klubok h�l�zata (Szentendre, Pom�z, Csob�nka, Budakal�sz, Szigetcs�p, L�r�v, Sz�zhalombatta, P�cs, Szeged, Deszk, Sz�reg, �jszentiv�n, Battonya). �rvendetes az �nek-, zene- �s t�ncegy�ttesek sz�m�nak n�veked�se, melyek k�z�l a legismertebbek a Vujicsics Egy�ttes, a szentendrei Javor F�rfik�rus, a Szerb Gimn�zium �nekkara, a budapesti Tab�n, a pom�zi, a deszki �s hercegsz�nt�i t�ncegy�ttesek.

1991. m�jus 2-t�l jelenik meg a magyarorsz�gi szerbek hetilapja a Srpske narodne novine, amely 1998 febru�rj�t�l az Interneten is olvashat� (www.datanet.hu/compress/cnn99). Megjelentet�s�hez a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny �tj�n 1997-ben 22 MFt, 1998-ban 22,968 MFt k�lts�gvet�si t�mogat�sban r�szes�lt (22. sz. mell�klet).

1992. �ta sug�roz a Magyar R�di� �n�ll� szerb nyelv� nemzetis�gi ad�sokat. Az ad�sid� kezdetben napi 30 perc volt, ma m�r napi 60 perc az orsz�gos ad�kon �s napi 60 perc a p�csi region�lis ad� k�rzet�ben. A Magyar Telev�zi�ban k�thetente l�that� 25-25 perces szerb nyelv� ad�s.

A magyarorsz�gi szerbek nyelv�nek �s kult�r�j�nak, azonoss�gtudatuk meg�rz�s�ben fontos szerepe van a Szerb Ortodox (Pravoszl�v) Egyh�znak. A szerb egyh�znak Magyarorsz�gon 42 temploma van. Haz�nk kiemelked� jelent�s�g� m�eml�kei k�z� tartoznak pl. az �tsz�z �ves r�ckevei, a n�gysz�z �ves gr�b�ci, az egri, a sz�kesfeh�rv�ri �s a szentendrei templomok. A hit�letet a p�sp�k mellett t�z lelk�sz szolg�lja �s a szerb iskol�kban �jra folyik a hitoktat�s.

A lelk�szek k�z�leti szerepv�llal�s�ra jellemz�, hogy lak�hely�n hat lelk�sz tagja a helyi szerb kisebbs�gi �nkorm�nyzatnak.

A magyarorsz�gi szerbek egyik legrangosabb int�zm�nye a Budai Szerb Ortodox P�sp�ks�g p�ratlan egyh�zm�v�szeti gy�jtem�nye �s k�nyvt�ra Szentendr�n. A gy�jtem�ny �p�let�nek teljes rekonstrukci�ja egymilli� USD-be ker�lt �s azt a K�zt�rsas�gi Eln�k avatta fel 1990. okt�ber 12-�n.

A hit�lethez kapcsol�d� k�t legfontosabb esem�ny a Szerb Ortodox Egyh�z Patriark�ja 1997-ben tett magyarorsz�gi l�togat�sa, melynek sor�n fogadt�k �t a legmagasabb magyar �llami m�lt�s�gok is, valamint a Athosz-hegyi Hilandarion szerb kolostor fenn�ll�s�nak 800. �vfordul�ja alkalm�b�l rendezett orsz�gos egyh�zi �nneps�gsorozat volt.

A Jugoszl�via sz�tes�s�t k�vet� h�bor�s helyzet, a nemzetk�zi embarg� jelent�s m�rt�kben akad�lyozza a szerb k�z�ss�g identit�s�nak meg�rz�s�hez sz�ks�ges kapcsolatok fenntart�s�t az anyanemzettel. A k�t orsz�g k�z�tt jelenleg nincs �rv�nyes �llamk�zi kultur�lis, vagy kisebbs�gv�delmi egyezm�ny, megoldatlan az anyaorsz�gi kapcsolatok finansz�roz�sa. Mindezek ellen�re a SZEDESZ, majd a Szerb Orsz�gos �nkorm�nyzat �s a helyi szerb �nkorm�nyzatok �l� �s rendszeres kapcsolatokat alak�tottak ki a jugoszl�viai politikai, kultur�lis, tudom�nyos, oktat�s�gyi, helyi �nkorm�nyzati �s humanit�rius int�zm�nyekkel.

Iskol�k k�z�tt j�ttek l�tre testv�rkapcsolatok, tanul�k anyaorsz�gi ny�ri t�boroztat�sa v�lt lehet�v�. Siker�lt �j testv�rtelep�l�si kapcsolatokat is kialak�tani (R�ckeve, L�r�v � Kovin, Szigetcs�p � Stapar, Battonya � Beocsin), m�g a r�giek fel�j�t�s�ra is t�rt�ntek k�s�rletek. Sz�nh�zi kapcsolatok alakultak ki a szabadkai sz�nh�zakkal, az �jvid�ki, a zombori, a belgr�di nemzeti �s a kraljevoi sz�nh�zzal. Gyakoriak a jugoszl�viai el�ad�m�v�szek magyarorsz�gi fell�p�sei, jugoszl�viai ki�ll�t�sok, m�v�szek bemutat�sa Magyarorsz�gon, a magyarorsz�gi szerb folkl�regy�ttesek, valamint a Joakim Vujic Szerb Sz�nh�z fell�p�sei Jugoszl�vi�ban, a magyarorsz�gi szerb irodalom bemutat�i, tov�bb� sor ker�lt a magyarorsz�gi szerbek bemutatkoz�s�ra Zomborban �s Belgr�dban �A t�rsadalomtudom�nyok a magyarorsz�gi szerbekr�l� tudom�nyos kerekasztal-konferencia keret�ben, 1998 december�ben.

A magyarorsz�gi szerbek rendk�v�li jelent�s�get tulajdon�tanak a szerb �s a magyar n�p k�z�tti meg�rt�s �s kapcsolatok fejleszt�s�nek. Ennek jegy�ben sz�mos olyan programot szerveztek, amely ezt a c�lt szolg�lta: Tesla-ki�ll�t�s a Magyar Elektrotechnikai M�zeumban (1993.), �500 �ves a szerb nyomtat�s� c. ki�ll�t�s a Sz�ch�nyi K�nyvt�rban (1995.), Szerb-Magyar Ny�ri Alkot�t�bor Szentendr�n (1993-1998, �vente), a soknemzetis�g� jugoszl�viai B�cska bemutat�sa Budapesten �s Baj�n (1997.), szerb-magyar �rtelmis�gi f�rum Budapesten (1996.) stb. K�l�n�sen fontosnak tartj�k a szerbek a kisebbs�gk�zi kapcsolatok �pol�s�t a (magyarorsz�gi szerbek �s jugoszl�viai magyarok) k�z�tt. Ennek keret�ben tart kapcsolatot a SZEDESZ �s a Szerb Orsz�gos �nkorm�nyzat a Vajdas�gi Magyarok Sz�vets�g�vel, a Szerb Sz�nh�z a szabadkai Kosztol�nyi Sz�nh�zzal.

A magyarorsz�gi szerbek t�rt�nelmi hagyom�nyaiknak megfelel�en t�rekednek a rendszeres kapcsolattart�sra a k�z�p-eur�pai szerbs�ggel is (Rom�nia, Bosznia-Hercegovina, Horv�torsz�g, Szlov�nia, B�cs). Magyarorsz�gi szerb szervezetek (Szerb Orsz�gos �nkorm�nyzat, Szerb Ifj�s�gi Egyes�let) nem tagjai nemzetk�zi kisebbs�gi szervezeteknek, azonban kapcsolatot tartanak fenn olyan szervezetekkel, mint a FUEV (Eur�pai N�pcsoportok F�der�lis Uni�ja) vagy az MRG (Minority Rights Group), PER (Project on Ethnic Relations), amelyekr�l a nemzetk�zi kapcsolatok fejezetben b�vebben sz�ltunk.