A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

II. Az egyes kisebbs�gek helyzet�nek le�r�sa

A magyarorsz�gi szlov�kokr�l

Az 1990. �vi n�psz�ml�l�si adatok szerint 12.745 szem�ly vallotta mag�t szlov�k anyanyelv�nek, 10.459 szlov�k nemzetis�g�nek. Ekkor Magyarorsz�gon 68.852-en besz�ltek szlov�kul. A magyarorsz�gi szlov�kok szervezeteinek �s kisebbs�gi �nkorm�nyzatainak becsl�se szerint ma 100-110 ezer szlov�k �l az orsz�g ter�let�n.

A kisebbs�gre jellemz� az er�teljes sz�rv�nyhelyzet, a kett�s identit�s, az er�s �rzelmi �s kultur�lis k�t�d�s Magyarorsz�ghoz.

A szlov�k anyanyelv�, illetve nemzetis�g� n�pess�g 7-8 sz�zal�ka lakik a f�v�rosban, tov�bbi k�zel harmaduk vid�ki v�rosokban, k�tharmaduk pedig k�zs�gekben �l. Ter�letileg sz�rtan, jelent�sebb k�z�ss�gek B�k�s, Csongr�d megy�kben, a Budapest, Pest megye, Kom�rom-Esztergom, N�gr�d megy�k �ltal k�pzett r�gi�ban �s a Zempl�ni hegys�g telep�l�sein tal�lhat�k.

A magyarorsz�gi szlov�kok mintegy k�tharmada evang�likus, harmaduk katolikus vall�s�. N�h�ny evang�likus telep�l�sen nagyobb sz�mban tal�lhat�k baptist�k, a pilisi katolikusok k�z�tt pedig adventista k�z�ss�gek is m�k�dnek.

A kisebbs�g k�pviselet�t az 1948-ban alakult Magyarorsz�gi Szlov�kok Sz�vets�ge, valamint a rendszerv�lt�st k�vet�en l�trej�tt tov�bbi civil szervezetek � a Magyarorsz�gi Szlov�k Fiatalok Szervezete (1990.), a Szlov�kok Szabad Szervezete (1990.), a Magyarorsz�gi Szlov�k �r�k �s M�v�szek Egyes�lete (1990.), a Prame� - K�zponti Szlov�k T�ncegy�ttes (1991.) �s a Magyarorsz�gi Szlov�kok Kereszt�ny Egyes�lete (1993.) � v�llalt�k fel. Legnagyobb civil szervezet�k, a Magyarorsz�gi Szlov�kok Sz�vets�ge mintegy h�tezer tagj�t k�pvisel� k�ld�ttek 1998 december�ben megrendezett kongresszusukon �gy d�nt�ttek, hogy a Sz�vets�g alakuljon �t k�zhaszn� szervezett�.

Az 1994. �vi �nkorm�nyzati v�laszt�sok sor�n 52 helyi szlov�k kisebbs�gi �nkorm�nyzat alakult. Az 53 tag� Orsz�gos Szlov�k �nkorm�nyzat (a tov�bbiakban OSZ�) 1995 �prilis�ban �llt fel. A Kisebbs�gi t�rv�ny alapj�n az OSZ� 30 milli� Ft egyszeri vagyonjuttat�sban r�szes�lt.

Az 1998. okt�beri v�laszt�sokon �sszesen 72 telep�l�sen j�tt l�tre helyi szlov�k kisebbs�gi �nkorm�nyzat (1. sz. �bra a 14. oldalon �s a 9., 40. sz. mell�kletek). Az elektorok 1999. janu�r 29-�n v�lasztott�k meg az orsz�gos test�let 53 tagj�t. A 9 tag� f�v�rosi �nkorm�nyzat is megalakult.

Az OSZ� 1997. �vi k�lts�gvet�si t�mogat�sa 32 milli� forint volt, ehhez f�leg rendezv�nyek t�mogat�s�ra 8.334.000 Ft k�zalap�tv�nyi, illetve miniszt�riumi t�mogat�st siker�lt elnyerni�k. 1998-ban az OSZ� k�lts�gvet�se 42,6 milli� forint volt, amihez 5.837.000 forintnyi egy�b � k�zalap�tv�nyi, illetve miniszt�riumi � forr�st siker�lt szerezni�k. Az 1999. �vi t�mogat�sa 51,5 MFt.

A Kisebbs�gi T�rcak�zi Bizotts�g �ltal ny�jtott t�mogat�sk�nt 1997-ben a szlov�k nemzeti kisebbs�g k�r�b�l 27 k�relmet t�mogatott a bizotts�g, k�zel 43 MFt �sszeggel. A t�mogat�s kb. fele oktat�si int�zm�nyeket szolg�l. T�bb olyan k�relmet t�mogatott a bizotts�g, amelyek a szlov�k kisebbs�g region�lis, kultur�lis, tudom�nyos �s k�pz�si k�zpontjainak megteremt�s�t szolg�lt�k.

Sz�kh�z�t az OSZ� 1997 j�lius�ban vette birtokba. Az�ta annak berendez�se is megt�rt�nt, r�szben a Szlov�k K�zt�rsas�g t�mogat�s�val, r�szben szlov�kiai v�llalkoz�i t�mogat�sb�l, illetve az OSZ� k�lts�gvet�s�b�l.

Az elm�lt n�gy �v tapasztalatai alapj�n a helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzatok � a kezdeti bizonytalans�got k�vet�en � megtal�lt�k hely�ket a telep�l�sek k�z�let�ben. Siker�lt j�l m�k�d� egy�ttm�k�d�st kialak�taniuk a telep�l�si �nkorm�nyzatokkal, a helyben m�k�d� szlov�k civil szervezetekkel �s az OSZ�-vel.

Az OSZ� ugyancsak a t�rv�nyhoz� �s v�grehajt� hatalom partner�v� v�lt minden olyan orsz�gos jelent�s�g� �gyben, amely a szlov�k kisebbs�get is �rinti. Nemzetk�zi kapcsolatai kiterjedtek, az anyaorsz�g szinte valamennyi orsz�gos test�let�vel, �llami szerv�vel �s szervezet�vel siker�lt felvenni�k a kapcsolatot, ugyanakkor a k�rnyez� orsz�gokban �l� szlov�k szervezetekkel is keresi az egy�ttm�k�d�s lehet�s�g�t.

A mai Magyarorsz�g ter�let�n 1945. el�tt egys�ges szlov�k nyelv� oktat�s nem folyt. 1948-1958. k�z�tt 19 �voda, 6 szlov�k tan�t�si nyelv� iskola j�tt l�tre. Az 1958/59-es tan�vben 112 iskol�ban tan�tott�k k�l�n tant�rgyk�nt a szlov�k nyelvet. K�z�pfok� k�pz�s a budapesti Szlov�k Tan�t�kpz�ben �s a b�k�scsabai gimn�ziumban folyt.

A szlov�k kisebbs�gi oktat�s rendszere az elm�lt �vekben � a K�zoktat�si t�rv�ny m�dos�t�sa k�vetkezt�ben � jelent�s v�ltoz�sokon ment kereszt�l, amelyek m�g ma sem z�rultak le. Az �vod�kban az �j �vodai nevel�si programok elk�sz�t�s�nek hat�rideje 1999. m�jusa. Az 1997/98. tan�vben a szlov�k anyanyelven nevel� �vod�k sz�ma 3, a szlov�k nyelven nevelt gyermekek sz�ma 96 volt. A szlov�k nyelvet tan�t� �vod�k sz�ma 69 volt, az ezekben nevelt gyermekek l�tsz�ma 2.893. Az �vodapedag�gusok sz�ma 1998-ban 150 volt.

Az �ltal�nos iskol�kban az elm�lt �v sor�n k�sz�ltek el az iskolat�pust is meghat�roz� oktat�si programok. Az eddig szlov�k tan�t�si nyelv� iskol�k k�z�l n�gy az �n. k�ttannyelv� iskol�v� alakult, m�g a budapesti iskola tov�bbra is tannyelv� programot folytat.

Az 1997/98-as iskola�v statisztik�i a k�vetkez�k�ppen alakultak:

- a tannyelv� iskol�k sz�ma:

5

tanul�ik sz�ma:

595

- a k�ttannyelv� iskol�k sz�ma:

3

tanul�ik sz�ma:

276

- a nyelvoktat� iskol�k sz�ma:

58

tanul�ik sz�ma:

3.538

A k�z�piskol�k �s tanul�ik l�tsz�ma az 1997/98-as tan�vben az al�bbiak szerint alakultak:

- tannyelv� gimn�ziumok sz�ma:

2

tanul�ik sz�ma:

119

- a szlov�kul is oktat� szakk�z�piskol�k sz�ma:

3

tanul�ik sz�ma:

76

- a szlov�kul is oktat� szakmunk�sk�pz�k sz�ma:

1

tanul�ik sz�ma:

127

Szlov�k nyelv� fels�fok� k�pzetts�get az orsz�g �t int�zm�ny�ben szerezhetnek a kisebbs�ghez tartoz�k. Egyetemi szint� diplom�t a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem Szlov�k Int�zet�ben �s az ELTE B�lcs�szettudom�nyi Kara Szl�v Filol�giai Tansz�k�n, f�iskolai diplom�t pedig a Juh�sz Gyula Tan�rk�pz� F�iskola Szlov�k Nyelv �s Irodalom Tansz�k�n, a Vit�z J�nos Katolikus Tan�t�k�pz� F�iskola Szlov�k Tansz�k�n �s a K�r�s F�iskola K�z�p-Eur�pai Nyelvek �s Kult�r�k Tansz�k�n szerezhetnek a hallgat�k. Fels�oktat�si int�zm�nyeinkben eddig h�rom szlov�kiai vend�gtan�r fogad�s�hoz teremt�dtek meg a felt�telek, a negyedik professzort a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem saj�t k�lts�gvet�se terh�re alkalmazza.

Az 1997/98-as tan�vben 24 szlov�k nemzetis�g� k�z�piskolai tanul� �s 43 egyetemi hallgat� r�szes�lt Kisebbs�gi K�zalap�tv�nyi �szt�nd�jban, �sszesen 4 milli� Ft-ot meghalad� �sszegben. Az 1998/99-es tan�vben 18 k�z�piskolai tanul� �s 29 egyetemi hallgat� r�szes�lt �sszesen 3 milli� 800 eFt �szt�nd�j-t�mogat�sban. (19. a. mell�klet).

F�k�nt a �n. szlov�k tan�t�si nyelv� iskol�k k�pzett pedag�gus hi�ny�t hivatottak enyh�teni a Magyarorsz�gon dolgoz� szlov�kiai vend�gtan�rok. Szlov�ki�b�l �rkez� vend�gtan�rokat 1989-t�l folyamatosan fogadnak a hazai szlov�k iskol�kban. Ezek sz�ma az 1998/99-es tan�vben 9 (4 Budapesten, 2 B�k�scsab�n, 1-1 pedig Ny�regyh�z�n, Dabas-S�riban �s T�tkoml�son m�k�dik).

A magyarorsz�gi szlov�kok �ltal lakott telep�l�sek nagyobb h�nyad�ban m�k�dik a kisebbs�g kultur�lis ig�nyeit is kiel�g�t� helyi kultur�lis int�zm�ny, k�nyvt�r �s m�vel�d�si h�z. A kisebbs�gnek mintegy 35 feln�tt �nekkara (p�vak�r), 30 t�nccsoportja illetve hagyom�ny�rz� egy�ttese, 20 zenekara (f�v�s, citera, sramli), �s 1 feln�tt amat�r sz�nj�tsz� csoportja van. A telep�l�sek harmad�ban m�k�dik szlov�k klub. Szinte minden szlov�k nyelvet oktat� iskol�ban m�k�dik t�nc-, �nek-, hagyom�ny�rz�-, sz�nj�tsz� szakk�r.

A magyarorsz�gi szlov�kok k�zm�vel�d�s�t a besz�mol� k�t �v�ben a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny k�zel 24 milli�, illetve 23 milli� Ft-ot meghalad� �sszeggel t�mogatta. (21. a. �s 21. b. mell�kletek).

A kisebbs�g t�rt�net�t, n�prajz�t, nyelvi �llapot�t felt�rk�pezni sz�nd�koz� kutat�k 1989-ben alak�tott�k meg a Magyarorsz�gi Szlov�kok Sz�vets�ge Kutat�int�zet�t. Az int�zet sz�khelye B�k�scsaba, fenntart�s�t 1998-ig az MKM finansz�rozta. M�k�d�si k�lts�geinek fedez�se jelenleg megoldatlan.

A kisebbs�g t�rgyi kult�r�j�nak gy�jt�s�vel, feldolgoz�s�val az orsz�gos gy�jt�k�r� szlov�k b�zism�zeum, a b�k�scsabai Munk�csy Mih�ly M�zeum, valamint 18 falum�zeum, t�jh�z, �s 30, r�szben mag�n n�prajzi gy�jtem�ny foglalkozik.

A szlov�k anyanyelv� olvas�k ig�nyeit a n�gy region�lis b�zisk�nyvt�r (Szentendre, Salg�tarj�n, B�k�scsaba �s S�toralja�jhely) �s az arra �p�l� telep�l�si, valamint iskolak�nyvt�rak el�g�tik ki.

A hazai szlov�ks�g kultur�lis �let�nek �l�nk�l�s�t mutatja, hogy 1996-ban l�trej�tt a b�nki Szlov�k Kultur�lis �s Oktat�si K�zpont, valamint a b�k�scsabai Szlov�k Kult�ra H�za, amelyek mellett 1998-ban j�tt l�tre a szarvasi Vernost� egyes�let Region�lis K�zpontja, a pilisi szlov�kok Region�lis K�zpontja Pilisszentkereszten, s kialakul�ban van egy szlov�k region�lis centrum S�toralja�jhely-Rudab�ny�csk�n.

A szlov�k nyelv� �rott sajt� j�r�szt �llami t�mogat�ssal m�k�dik. A magyarorsz�gi szlov�kok egyetlen hetilapj�t � a �udov� Novinyt � a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny t�mogatja: 1997-ben 21,770 MFt, 1998-ban 22,727 MFt t�mogat�sban r�szes�lt (22. sz. mell�klet). E hetilap �jabban elektronikus v�ltozatban is el�rhet� az Interneten (https://www.datanet.hu/compress/ludove99). Ezen k�v�l h�rom helyi szlov�k nyelv� lap (Pili�an, �ab�n �s Budape�tiansky Slov�k) jelenik meg szint�n k�zalap�tv�nyi �s telep�l�si �nkorm�nyzati finansz�roz�sban. A Szarvasi H�rmond�ban �s a Koml�si H�rmond�ban, valamint a N�gr�d Megyei H�rlap mell�kletek�nt ugyancsak rendszeresen jelenik meg szlov�k nyelv� anyag. Periodikusan megjelenik a d�l-alf�ldi szlov�ks�g (nemzetk�zi) lapja, a Dolnozemsk� Slov�k is.

A kisebbs�g hit�lethez kapcsol�d� tev�kenys�g�t a Magyarorsz�gi Szlov�kok Kereszt�ny Egyes�lete szervezi. 1995-1996. k�z�tt jelent meg a Cesta, Pravda a �ivot c�m� szlov�k nyelv� �kumenikus foly�irat. 1996. v�g�n anyagi okokb�l megsz�nt a kiad�sa. Ugyancsak megsz�nt a szlov�kiai vend�glelk�sz �ltal m�k�dtetett katolikus misszi� (betegs�g ok�n).

�vente �tlagosan 5 szlov�k nyelv� irodalmi kiadv�ny jelenik meg a kultur�lis t�rca t�mogat�s�ban. Ezen k�v�l �vente adja ki a Magyar N�prajzi T�rsas�g Nemzetis�gi Szakoszt�lya szlov�k nyelv� kiadv�ny�t a N�rodopis Slov�kov v Ma�arsku (Magyarorsz�gi szlov�kok n�prajza) c�m� k�tetet, szint�n a kultur�lis t�rca t�mogat�s�val. �vi rendszeress�ggel jelenik meg a N� kalend�r, �s a �abiansky kalend�r.

A Magyar R�di�ban a magyarorsz�gi szlov�kok r�sz�re napi 30 percnyi m�sor k�sz�l, amelyet Szegedr�l k�zvet�tenek orsz�gosan a Calypso r�di� hull�mhossz�n. Ugyancsak Szegedr�l sug�roz a region�lis st�di� napi 90 perces region�lis magazinm�sort a d�l-alf�ldi szlov�kok r�sz�re. Region�lis szinten a Miskolci R�di� is sug�roz szlov�k nyelv� ad�st.

A k�zszolg�lati Magyar Telev�zi� heti 25 percben sug�roz, egyszeri ism�tl�ssel szlov�k nyelv� m�sort. A region�lis �s telep�l�si st�di�k (Csaba TV, Koml�s TV, Zempl�n TV, Oroszl�nyi TV, kisk�r�si, keszt�lci �s r�p�shutai k�belt�v� h�l�zat) ugyancsak rendszeresen tud�s�tanak a helyi szlov�k kisebbs�g programjair�l, id�nk�nt szlov�k nyelven.