A Magyar K�zt�rsas�g Korm�ny�nak J/1397. sz�m� besz�mol�ja a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzeti �s etnikai kisebbs�gek helyzet�r�l, 1999. j�nius

II. Az egyes kisebbs�gek helyzet�nek le�r�sa

A magyarorsz�gi szlov�nekr�l

Az 1990. �vi n�psz�ml�l�s adatai szerint anyanyelv�nek a szlov�n/vend nyelvet 2.627 f�, mag�t szlov�n/vend nemzetis�g� �llampolg�rnak 1.930 f� tekinti. A magyarorsz�gi szlov�n szervezetek becsl�se szerint Magyarorsz�gon ma mintegy 5.000 szlov�n nemzetis�g� �l.

A hazai szlov�nek t�bbs�ge f�ldrajzi �rtelemben z�rt t�rs�gben, a magyar-szlov�n-osztr�k h�rmashat�r sz�glet�ben, a Szentgotth�rdot d�li ir�nyb�l �vez�, egym�ssal szomsz�dos h�t telep�l�sen �l.

A szlov�n n�pess�g korcsoportos megoszl�s�t �ttekintve egyenletes cs�kken�st tal�lunk a fiatal koroszt�lyok fel� haladva. Az ut�np�tl�s hi�nya legink�bb az anyanyelvi adatokb�l t�kr�z�dik. (1. sz. mell�klet).

A ter�leti megoszl�st vizsg�lva a szlov�n kisebbs�g 85 sz�zal�ka Vas megy�ben, a h�rmashat�r ment�n �l. A Vas megyei szlov�nek 95 sz�zal�k�t 6 falu t�m�r�ti. Ezek: Als�sz�ln�k (lakosainak 26 sz�zal�ka szlov�n), Ap�tistv�nfalva (43 sz�zal�k), Fels�sz�ln�k (88 sz�zal�k), K�tv�lgy (88 sz�zal�k), Orfalu (78 sz�zal�k) �s Szakonyfalu (61 sz�zal�k). Jelent�sebb sz�m� szlov�n k�z�ss�geket tal�lunk Budapesten, Mosonmagyar�v�rott �s Szombathelyen.

Az 1994-ben megtartott kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sokat k�vet�en 6 telep�l�sen alakult szlov�n kisebbs�gi �nkorm�nyzat. A 21 tag� szlov�n orsz�gos �nkorm�nyzat megv�laszt�s�ra 1995. m�rcius 3-�n ker�lt sor Szentgotth�rdon. Az �nkorm�nyzat sz�khely��l Fels�sz�ln�k�t hat�rozta meg. A Kisebbs�gi t�rv�ny alapj�n az orsz�gos �nkorm�nyzat 15 milli� Ft egyszeri vagyonjuttat�sban r�szes�lt. A k�zponti sz�kh�z �nnep�lyes �tad�s�ra 1998. j�nius 28-�n ker�lt sor, ezt k�vette augusztus 20-�n a Budapesti Kirendelts�g irod�j�nak felavat�sa.

Az 1998-ban megtartott kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sokat k�vet�en az eddigi 6 helyett 10 szlov�n kisebbs�gi �nkorm�nyzat alakult (1. sz. �bra a 14. oldalon). Az Orsz�gos Szlov�n �nkorm�nyzat megv�laszt�s�ra 1999. febru�r 14-�n ker�lt sor Szentgotth�rdon, a 44 elektor 21 tag� orsz�gos test�letet hozott l�tre (12., 41.sz. mell�kletek).

A szlov�n kisebbs�g �lt a kisebbs�gi �nkorm�nyzati rendszer adta lehet�s�gekkel, a fejl�d�st a nagyobb v�rosokban lak� szlov�n k�z�ss�gek bekapcsol�d�sa jelzi.

A Magyarorsz�gi Szlov�nek Sz�vets�ge (a tov�bbiakban: MSZSZ) 1990-ben alakult, k�zpontja Szentgotth�rdon van. A Sz�vets�g f� feladat�nak tekinti a szlov�n nyelv �s kult�ra �pol�s�t �s meg�rz�s�t. Eml�t�st �rdemel m�g k�t, egyes�leti form�ban m�k�d� szlov�n szervezet, a Budapesti Szlov�nek Egyes�lete �s a Kossics Alap�tv�ny.

A szlov�n anyanyelvi oktat�s �vod�t�l a fels�fok� oktat�sig �llami keretek k�z�tt m�k�dik. Nagy gondot jelent a tanul�i l�tsz�m fokozatos cs�kken�se, ennek f� oka a demogr�fiai hull�mv�lgy �s az esetenk�nt gyeng�l� �rdekl�d�s.

A magyarorsz�gi szlov�nek �t �vod�j�ban 88 gyermek sz�m�ra folyik anyanyelvi k�pz�s, n�gy �ltal�nos iskol�ban ( Ap�tistv�nfalva, Fels�sz�ln�k, Szakonyfalu �s Szentgotth�rd ) 133 di�k (12 tan�r k�zrem�k�d�s�vel) tanul szlov�n�l. A tanul�k sz�ma fokozatos cs�kken�st mutat. Ennek egyik legf�bb oka az eml�tett demogr�fiai hull�mv�lgy.

A k�z�piskolai oktat�s 7 di�k r�szv�tel�vel a szentgotth�rdi V�r�smarty Mih�ly Gimn�ziumban t�rt�nik. Szlov�n nyelv �s irodalom szakos fels�fok� k�pz�s a szombathelyi Berzsenyi D�niel Tan�rk�pz� F�iskola Szlov�n Tansz�k�n folyik, jelenleg 7 f� r�szv�tel�vel. Tov�bbi fels�fok� oktat�sra van lehet�s�g a szlov�niai fels�oktat�si int�zm�nyekben, ahol 6 hallgat� tanul. Az oktat�s sz�nvonal�nak emel�s�t szolg�lja a Szentgotth�rdon m�k�d� anyaorsz�gi lektor.

A ter�leten m�k�d� iskol�k �s �nkorm�nyzatok rendszeres testv�rint�zm�nyi kapcsolatokat tartanak fenn szlov�niai telep�l�sekkel: Fels�sz�ln�k � Kuzma, Ap�tistv�nfalva � G�nt�rh�za, Szentgotth�rd � Lendva.

1996-t�l a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny �szt�nd�jakat biztos�t a k�z�p �s fels�fok� oktat�sban r�sztvev� szlov�n nemzetis�g� fiatalok r�sz�re. Az 1997/98-as tan�vben 2 k�z�piskolai tanul� �s 5 egyetemi ill. f�iskolai hallgat� �sszesen 450 eFt, az 1998/99-es tan�vre 3 k�z�piskolai tanul� �s 2 fels�fok� oktat�sban r�sztvev� di�k �sszesen ugyanekkora �sszeg� �szt�nd�j t�mogat�st kapott (19. a. mell�klet)

A szlov�n nemzetis�g kultur�lis �let�re pozit�van hat az anyanemzet f�ldrajzi �s szellemi k�zels�ge. A kisebbs�gi �nkorm�nyzatok megjelen�se �s aktivit�sa szint�n hozz�j�rult ahhoz, hogy a kis falvakban is �l�nk�l a kultur�lis �let. Az int�zm�nyi h�tt�r er�s�t�s�t c�lozta a korm�nyzati t�mogat�s, mely k�t M�vel�d�si h�z fel�j�t�s�t szolg�lta.

A magyarorsz�gi szlov�nek k�zm�vel�d�s�t a besz�mol� k�t �v�ben a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny k�zel 3 milli�, illetve k�zel 5 milli� Ft-ot meghalad� �sszeggel t�mogatta. (21. a. �s 21. b. mell�kletek).

A Kisebbs�gi T�rcak�zi Bizotts�g �ltal ny�jtott t�mogat�sk�nt 1997-ben a szlov�nek eset�ben hat p�ly�zat kapott t�mogat�st mintegy 10 MFt �sszegben. H�rom szlov�n kisiskol�t fenntart� �nkorm�nyzatot, k�t kultur�lis int�zm�nyt, valamint egy szlov�n nyelv� r�di�ad� beind�t�s�t t�mogatta a bizotts�g.

1998. november 18-�n megny�lt a Szlov�n Kultur�lis �s Inform�ci�s K�zpont, melyben ki�ll�t�terem, konferenciaterem, �tterem �s sz�lloda m�k�dik. Itt kap helyet a szlov�n nyelv� r�di� is.

A magyarorsz�gi szlov�n kultur�lis �r�ks�g t�rgyi eml�kei k�t m�zeumban tal�lhat�k meg. A Savaria M�zeum szentgotth�rdi r�szleg�ben �s a moh�csi Kanizsai Dorottya m�zeuban tal�lhat� szlov�n gy�jtem�ny.

Szentgotth�rdon szerkesztik a hazai szlov�nek k�thetente megjelen� lapj�t, a "Porabje"-t. Megjelentet�s�t a Kisebbs�gi K�zalap�tv�ny t�mogatja: 1997-ben 6,450 MFt-tal, 1998-ban 6,733 MFt-tal (22. sz. mell�klet). Az MSZSZ kiad�i tev�kenys�ge r�v�n �vente k�t-h�rom �j k�tet �s a Szlov�n Kalend�rium jelenik meg.

A szlov�n kisebbs�g sz�m�ra a k�zszolg�lati Magyar R�di�ban heti 60 perces r�di�m�sort � ebb�l 30 perc region�lis �s 30 perc orsz�gos sug�rz�s� � k�sz�t. A Magyar Telev�zi� st�di�j�ban havi k�tszer 25 perces telev�zi�s m�sor k�sz�l szlov�n nyelven.

A szlov�n kisebbs�ghez tartoz�k r�mai katolikus vall�s�ak. Neh�zs�get jelent, hogy Magyarorsz�gon csak egy-k�t lelk�sz besz�li a szlov�n nyelvet. Nagyobb �nnepeken �s vas�rnapokon szlov�niai vend�glelk�szek seg�tik az anyanyelvi hit�letet. A f�ggetlen Szlov�nia megalakul�sa �ta egyre b�v�l a helyi k�z�ss�gek, az �nkorm�nyzatok, a sz�vets�g �s a lakoss�g k�zvetlen kapcsolatrendszere a szomsz�dos anyanemzet kultur�lis �s gazdas�gi szervezeteivel. Ezt nagyban seg�ti a Fels�sz�ln�k-Martinje k�z�tt megnyitott hat�r�tkel�hely. A magyarorsz�gi szlov�nek ig�nyei k�z�tt tov�bbi hat�r�tkel�k megnyit�sa is szerepel, v�lem�ny�k szerint a K�tv�lgy � Cepinci k�z�tti �tkel�s nagyban seg�ten� a kisebbs�g �s anyanemzete k�z�tti folyamatos kapcsolattart�st.

A Szlov�n K�zt�rsas�g kiemelt fontoss�got tulajdon�t a hat�ron t�li szlov�n k�z�ss�geknek. Ennek keret�ben b�v�l az anyaorsz�g �s az Orsz�gos Szlov�n �nkorm�nyzat, valamint az MSZSZ k�z�tti egy�ttm�k�d�s.

Magyarorsz�g �s Szlov�nia egy�ttm�k�d�se a kisebbs�g �rdek�ben p�lda�rt�k�. Az 1992-ben al��rt "Egyezm�ny a Magyar K�zt�rsas�gban �l� szlov�n nemzeti kisebbs�g �s a Szlov�n K�zt�rsas�gban �l� magyar k�z�ss�g jogainak biztos�t�s�r�l" alapj�n 1995. �prilis 4-�n tartotta meg alakul� �l�s�t a Magyar-Szlov�n Kisebbs�gi Vegyes Bizotts�g. A Bizotts�g harmadik �l�s�re 1997-ben Lendv�n, m�g a negyedik �l�s�re 1999. febru�r 1-2-�n Szentgotth�rdon ker�lt sor. A magyarorsz�gi szlov�n kisebbs�g r�sz�r�l a bizotts�g munk�j�ban az Orsz�gos Szlov�n �nkorm�nyzat �s az MSZSZ egyar�nt r�szt vesz.

Az anyaorsz�g tov�bbi jelenl�t�t er�s�ti az 1998. november 18-�n Szentgotth�rdon megnyitott Szlov�n F�konzul�tus.