ROMÁNIA PARLAMENTJE

A KÉPVISELÕHÁZ

A SZENÁTUS

TÖRVÉNY

a megkülönböztetés valamennyi formájának megelõzésérõl és büntetésérõl szóló 137/2000. számú kormányrendelet jóváhagyásáról

Románia Parlamentje elfogadja a jelen törvényt.

Egyetlen szakasz. – Jóváhagyja a megkülönböztetés valamennyi formájának megelõzésérõl és büntetésérõl szóló, a Kormányt rendeletek kibocsátására feljogosító 125/2000. számú törvény 1. szakasza S pontjának 2. alpontja alapján elfogadott és a Monitorul Oficial al României I. Részének 2000. szeptember 2-i 431. számában közzétett 2000. augusztus 31-i 137. számú kormányrendeletet a következõ módosításokkal és kiegészítésekkel:

1. Az 1. szakasz szövege a következõ lesz:

“1. szakasz. – (1) Romániában, mint demokratikus és társadalmi jogállamban, az emberi méltóság, az állampolgárok jogai és szabadságai, az egyén személyiségének szabad fejlõdése a legfõbb érték, és törvénnyel garantált.

(2) Az állampolgárok közötti egyenlõségnek, a kiváltságok és a megkülönböztetés kizárásának elve, fõként a következõ jogok gyakorlása tekintetében garantált:

a) a bírói hatóságok és bármely más igazságszolgáltatási szerv elõtti egyenlõ bánásmódhoz való jog;

b) a jog a személy biztonságához és bármely egyén, csoport vagy intézmény részérõl való erõszak vagy bántalmazás elleni állami védelemben részesüléshez;

c) a politikai jogok, éspedig a választói jogok, a közéletben való részvételhez és a magas rangú köztisztségek betöltéséhez való jog;

d) polgári jogok, fõként:

(i) a mozgásszabadsághoz és a tartózkodási hely kiválasztásához való jog;

(ii) az ország elhagyásához és az országba való visszatéréshez való jog;

(iii) a román állampolgárság elnyerésének és a román állampolgárságról való lemondásnak a joga;

(iv) a házassághoz és a partner kiválasztásához való jog;

(v) a tulajdonjog;

(vi) az örökösödési jog;

(vii) a gondolatszabadsághoz, a lelkiismereti szabadsághoz való jog és a vallásjog;

(viii) a vélemény- és kifejezés-szabadsághoz való jog;

(ix) a békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jog;

(x) a kérelmezési jog;

e) a gazdasági, társadalmi és kulturális jogok, fõként:

(i) a munkához, a foglalkozás szabad kiválasztásához, méltányos és kielégítõ munkafeltételekhez, munkanélküliség elleni oltalomhoz, egyenlõ munkáért egyenlõ fizetéshez, méltányos és kielégítõ javadalmazáshoz való jog;

(ii) szakszervezetek létesítéséhez és a hozzájuk csatlakozáshoz való jog;

(iii) a lakáshoz való jog;

(iv) az egészség oltalmazásához, a gyógyellátáshoz, a társadalmi biztonsághoz és a szociális szolgáltatásokhoz való jog;

(v) a tanuláshoz és a szakképzéshez való jog;

(vi) a kulturális és sporttevékenységekben egyenlõ feltételek közötti részvételhez való jog;

f) a közhasználatra rendeltetett valamennyi helyhez és szolgáltatáshoz való hozzáférési jog.

(3) A jelen szakasz szövegében kimondott jogok gyakorlása a hasonló helyzetben levõ személyekre vonatkozik.

(4) Bármely jogi vagy természetes személy köteles betartani a (2) bekezdésben kimondott elveket.”

2. A 2. szakasz (3) bekezdése hatályát veszti.

3. A 2. szakasz (5) bekezdése a) és b) pontjának szövege a következõ lesz:

“a) sajátos intézkedések bevezetése a kisebbségben levõ személyek oltalmazása érdekében, ha azok nem örvendenek egyenlõ esélynek;

b) a (2) bekezdés rendelkezéseiben említett megkülönböztetõ magatartás szankcionálása.”

4. A 3. szakasz a) és b) pontjának szövege a következõ lesz:

“a) a munkába sorolási feltételek, a toborzási, kiválasztási és elõléptetési kritériumok és feltételek, a szakmai orientálás, szakképzés és továbbképzés valamennyi formájához és szintjéhez való hozzáférés;

b) szociális oltalmazás és biztonság;”

5. A 3. szakasz f) pontja után beiktatandó a következõ szövegû g) pont:

“g) a társadalmi élet más területei.”

6. A 4. szakasz szövege a következõ lesz:

“4. szakasz. – A jelen rendelet értelmében hátrányos helyzetû kategória az a személykategória, amely társadalmi származása vagy valamely fogyatékosság miatt egyenlõtlen helyzetben van az állampolgárok több-ségével szemben, vagy pedig valamely sajátos okból, mint például nem fertõzõ krónikus betegségek, HIV-fertõzés, menekülti vagy menedékjogot kért státus miatt elutasítási vagy kiközösítési magatartásba ütközik.”

7. Az 5. szakasz szövege a következõ lesz:

“5. szakasz. – A jelen rendeletnek megfelelõen kihágást képez a tény, hogy valamely fajhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz, vallásfelekezethez, társadalmi kategóriához tartozástól illetve a meggyõzõdéstõl, nemtõl vagy nemi orientáltságtól, az életkortól vagy valamely hátrányos kategóriához tartozástól függõvé tegyék valamely személynek valamely gazdasági tevékenységben való részvételét, illetve valamely szakma szabad megválasztását vagy gyakorlását.”

8. A 6. szakasz bevezetõ részének és c) pontjának szövege a következõ lesz:

“6. szakasz. – A jelen rendeletnek megfelelõen kihágást képez a tény, hogy bármely személyt valamely fajhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz, vallásfelekezethez, társadalmi kategóriához vagy hátrányos kategóriához tartozása illetve meggyõzõdései, életkora, neme vagy nemi orientáltsága miatt, a törvényben elõírt esetek kivételével, megkülönböztetésnek vessenek alá valamely munka- vagy társadalombiztosítási viszonyban, a következõk tekintetében:

c) a fizetéstõl eltérõ szociális járandóságok folyósítása;”

9. A 7. szakasz szövege a következõ lesz:

“7. szakasz. – (1) A jelen rendeletnek megfelelõen kihágást képez annak elutasítása valamely természetes vagy jogi személy által, hogy valamely személyt munkába alkalmazzon, mivel ez valamely fajhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz, vallásfelekezethez, társadalmi kategóriához vagy hátrányos kategóriához tartozik, illetve a meggyõzõdései, életkora, neme vagy nemi orientáltsága miatt, a törvényben elõírt esetek kivételével.

(2) A jelen rendeletnek megfelelõen kihágást képez a tény, hogy valamely munkaadó vagy a képviselõje a hirdetésben illetve a versenypályázaton valamely állás betöltésének feltételeként hivatkozzon a pályázónak valamely fajhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz, vallásfelekezethez, társadalmi kategóriához vagy hátrányos kategóriához tartozására, életkorára, nemére vagy nemi orientáltságára illetve meggyõzõdéseire, a 2. szakasz (4) bekezdésében említett helyzetek kivételével.

(3) A munkaközvetítés és a munkába való beosztás terén feladatkörrel rendelkezõ természetes és jogi személyeknek valamennyi munkahelykeresõt egyenlõ bánásmódban kell részesíteniük, számukra biztosí-taniuk kell a munkapiac keresletének és kínálatának tanulmányozásához, a valamely munkahely betöltésének és valamely képzettség elnyerésének lehetõségére vonatkozó tanácsadáshoz való szabad és egyenlõ hozzáférést, és el kell utasítaniuk a munkaadók diszkriminatív kérelmeinek támogatását. A munkaadóknak biztosítaniuk kell a munkahelykeresõ személyek fajára, nemzetiségére, etnikumára, vallásfelekezetére, nemére, nemi orientáltságára vonatkozó adatoknak és más magán jellegû adatoknak a bizalmas jellegét.”

10. A 8. szakasz szövege a következõ lesz:

“8. szakasz. – A jelen rendeletnek megfelelõen kihágást képez az alkalmazottaknak a számukra nyújtott társadalmi szolgáltatásokban megnyilvánuló megkülönböztetése a munkaadók által az alkalmazottak valamely fajhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz, vallásfelekezethez, társadalmi kategóriához vagy hátrányos kategóriához tartozása illetve életkora, neme, nemi orientáltsága vagy meggyõzõdései miatt.”

11. A 10. szakasz szövege a következõ lesz:

“10. szakasz. – Ha a cselekmény nem esik a büntetõtörvény hatálya alá, a jelen rendeletnek megfelelõen kihágást képez valamely természetes személy, valamely személycsoport megkülönböztetése abból eredõn, hogy azok illetve a jogi személyt ügyvezetõ személyek valamely fajhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz, vallásfelekezethez, társadalmi kategóriához vagy hátrányos kategóriához tartoznak, illetve az érintett személyek meggyõzõdései, életkora, neme, nemi orientáltsága miatt, a következõk révén:

a) az adminisztratív és jogi közszolgáltatások elutasítása számukra;

b) valamely személynek vagy személycsoportnak a közegészségügyi szolgáltatásokhoz – a családi orvos kiválasztása, egészségügyi ellátás, egészségbiztosítás, sürgõsségi és egyéb egészségügyi szolgáltatások – való hozzáférésének elutasítása;

c) valamely telek vagy lakás rendeltetésû ingatlan eladásának vagy bérbe adásának elutasítása;

d) bankhitel folyósításának vagy bármely más típusú szerzõdés megkötésének elutasítása;

e) a színházak, filmszínházak, könyvtárak, múzeumok és kiállítások által felajánlott szolgáltatásokhoz való hozzáférés elutasítása valamely személy vagy személycsoport számára;

f) az üzletek, szállodák, vendéglõk, bárok, diszkotékák vagy bármely más szolgáltatásnyújtók – függetlenül attól, hogy magán- vagy köztulajdonúak – által felajánlott szolgáltatásokhoz való hozzáférés elutasítása valamely személy vagy személycsoport számára;

g) a tömegszállítási – repülõ, hajó, vonat, metró, autóbusz, trolibusz, villamos, taxi vagy más eszközök – társaságok által felajánlott szolgáltatásokhoz való hozzáférés elutasítása valamely személy vagy személycsoport számára;

h) egyes jogok vagy könnyítések valamely személy vagy személycsoport számára való megadásának elutasítása.”

12. A 11-14. szakaszok hatályukat vesztik.

13. A 15. szakasz (1), (3), (4) és (6) bekezdésének szövege a következõ lesz:

“15. szakasz. – (1) A jelen rendeletnek megfelelõen kihágást képez annak megtagadása valamely személy vagy személycsoport számára, hogy hozzáférjen a bármely formájú, fokú és szintû állami és magán oktatási rendszerhez az érintett személynek valamely fajhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz, vallásfelekezethez, társadalmi kategóriához vagy hátrányos kategóriához tartozása illetve meggyõzõdései, életkora, neme vagy nemi orientáltsága miatt.

(3) A jelen rendeletnek megfelelõen kihágást képez az illetõ személy vagy személycsoport valamely etnikumhoz tartozását tanúsító nyilatkozatok igénylése, amely feltételt képez valamely személynek vagy személycsoportnak az anyanyelven tanuláshoz való hozzáférés szempontjából. Kivételt képez a líceumi vagy egyetemi oktatásban kimondottan egy bizonyos kisebbségnek kiutalt helyek megpályázása, mely esetben megkövetelt az illetõ kisebbség törvényesen létrehozott valamely szervezete által az e kisebbséghez tartozás bizonyítására kibocsátott irat.

(4) Az (1)-(3) bekezdések elõírásai nem értelmezhetõk az oktatási egység illetve intézmény azon jogának korlátozásaként, hogy elutasítsa az illetõ intézménybe való felvételhez megkövetelt beiratkozási standardok és feltételek szerint elégtelen ismeretekkel rendelkezõ és/vagy elõzetesen elégtelen eredményeket elért valamely személy beírását vagy felvételét, ha az elutasítást nem az érintett személynek valamely fajhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz, vallásfelekezethez, társadalmi kategóriához vagy hátrányos kategóriához tartozása illetve meggyõzõdései, életkora, neme vagy nemi orientáltsága határozza meg.

(6) A jelen rendeletnek megfelelõen kihágást képez a valamely fajhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz, vallásfelekezethez, társadalmi kategóriához vagy hátrányos kategóriához tartozás kritériumain alapuló korlátozás az oktatási intézményeknek a hatályos törvényhozás keretei közötti létrehozása és akkreditálása folyamatában.”

14. A 16. szakasz (2) bekezdésének szövege a következõ lesz:

“(2) A jelen rendeletnek megfelelõen kihágást képez a lakhely elhagyására késztetés, a deportálás vagy az életfeltételek megnehezítése azzal a céllal, hogy a valamely fajhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz vagy vallásfelekezethez illetve közösséghez tartozó személy vagy személycsoport beleegyezése nélkül lemondjon hagyományos lakhelyérõl. A jelen rendelet elõírásainak megszegését képezi mind a valamely kisebbségben levõ személycsoportnak a lakhely szerinti helység, körzet vagy övezet elhagyására kényszerítése, mind pedig a többséghez tartozó személycsoportnak a nemzeti kisebbségekhez tartozó lakosság által lakott helységben, körzetben vagy övezetben való letelepedésre kényszerítése.”

15. A 17. szakasz szövege a következõ lesz:

“17. szakasz. – (1) A jelen rendeletnek megfelelõen kihágást képez bármely magatartás, amelynek célja valamely személynek vagy személycsoportnak valamely negyedbõl vagy ingatlanból való elköltözése vagy kiûzése, az érintett személynek vagy személycsoportnak valamely fajhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz, vallásfelekezethez, társadalmi kategóriához vagy hátrányos kategóriához tartozása, illetve meggyõzõdései, életkora, neme vagy nemi orientáltsága miatt.

(2) Az (1) bekezdés elõírásai nem értelmezhetõk a hatóságok azon jogának korlátozásaként, hogy alkalmazásba helyezze a szisztematizálási és területrendezési terveket, ha az átköltöztetés a törvény feltételei között történik, a foganatosított intézkedést pedig nem az érintett személynek valamely fajhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz, vallásfelekezethez, társadalmi kategóriához vagy hátrányos kategóriához tartozása, illetve meggyõzõdései, életkora, neme vagy nemi orientáltsága határozza meg.”

16. A 18. szakasz szövege a következõ lesz:

“18. szakasz. – A jelen rendeletnek megfelelõen kihágást képez annak megtiltása valamely személy vagy személycsoport számára, hogy valamely fajhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz, vallásfelekezethez, társadalmi kategóriához vagy hátrányos kategóriához tartozása illetve meggyõzõdései, életkora, neme vagy nemi orientáltsága miatt behatoljon valamely nyilvános helyre.”

17. A 19. szakasz szövege a következõ lesz:

“19. szakasz. – Amennyiben nem esik a büntetõtörvény hatálya alá, a jelen rendeletnek megfelelõen kihágást képez bármely nyilvános nacionalista-sovén jellegû, faji vagy nemzeti gyûlöletre bujtó vagy olyan magatartás, amelynek célja valamely személy, valamely személycsoport vagy közösség méltóságának megsértése, vagy ellene megfélemlítõ, ellenséges, lealacsonyító, megalázó vagy sértõ légkör keltése valamely fajhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz, vallásfelekezethez, társadalmi kategóriához vagy hátrányos kategóriához tartozásával illetve meggyõzõdéseivel, nemével vagy nemi orientáltságával kapcsolatban.”

18. A 20. szakasz (1) bekezdésének szövege a következõ lesz:

“20. szakasz. – (1) A jelen rendelet 5-8. szakaszaiban, 10. szakaszában, 15. szakaszának (1)-(3) és (6) bekezdésében, 16. szakaszában, 17. szakaszának (1) bekezdésében, 18. és 19. szakaszában foglalt kihágások, ha a megkülönböztetés természetes személyt érint, 1 000 000 lejtõl 10 000 000 lejig terjedõ pénzbírsággal, ha pedig valamely személycsoportot vagy közösséget érint, 2 000 000 lejtõl 20 000 000 lejig terjedõ pénzbírsággal büntetendõ.”

Ezt a törvényt a Képviselõház a 2001. december 18-i ülésén fogadta el, betartva Románia Alkotmánya 74. szakasza (2) bekezdésének az elõírásait.

VALER DORNEANU

A KÉPVISELÕHÁZ ELNÖKE

Ezt a törvényt a Szenátus a 2001. december 20-i ülésén fogadta el, betartva Románia Alkotmánya 74. szakasza (2) bekezdésének az elõírásait.

NICOLAE VÃCÃROIU

A SZENÁTUS ELNÖKE

Bukarest, 2002. január 16.

48. szám.

ROMÁNIA ELNÖKE

D E K R É T U M

a megkülönböztetés valamennyi formájának megelõzésérõl és büntetésérõl szóló 137/2000. számú kormányrendeletet jóváhagyó törvény kihirdetésérõl

Románia Alkotmánya 77. szakaszának (1) bekezdése és 99. szakaszának (1) bekezdése alapján,

Románia elnöke dekretálja:

Egyetlen szakasz. – Kihirdetjük a megkülönböztetés valamennyi formájának megelõzésérõl és büntetésérõl szóló 137/2000. számú kormányrendeletet jóváhagyó törvényt és elrendeljük közzétételét Románia Hivatalos Közlönyének I. Részében.

ION ILIESCU

ROMÁNIA ELNÖKE

Bukarest, 2001. január 14.

56. szám.