Törvény a helyi közigazgatásról

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. CIKKELY

A helyi autonómia általános rendszere

1. szakasz. – A jelen törvény szabályozza a helyi autonómia általános rendszerét, valamint a helyi közigazgatási hatóságok szervezését és mûködését.

2. szakasz. – (1) A területi közigazgatási egységekben a közigazgatás a helyi autonómiának, a közszolgálatok decentralizálásának, a helyi közigazgatási hatóságok választhatóságának, a törvényességnek és a különleges helyi érdekû kérdések megoldásában az állampolgárok megkérdezésének az elve alapján szervezendõ meg és mûködik.

(2) Az (1) bekezdésben említett elvek alkalmazása nem sértheti Románia egységes és oszthatatlan nemzeti állam jellegét.

3. szakasz. – (1) Helyi autonómia alatt értendõ a helyi közigazgatási hatóságok joga és tényleges képessége arra, hogy az általuk képviselt helyi közösségek nevében és érdekében megoldják és kezeljék a közügyeket, a törvény feltételei között.

(2) E jogot a helyi tanácsok és a polgármesterek, valamint a megyei tanácsok általános, egyenlõ, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal megválasztott közigazgatási hatóságokként gyakorolják.

(3) A (2) bekezdés rendelkezései nem érintik a lakosságnak népszavazással vagy az állampolgárok közügyekben való közvetlen részvétele bármely más formájában történõ megkérdezéséhez folyamodás lehetõségét, a törvény feltételei között.

(4) A helyi közösség a területi közigazgatási egység lakosságának összessége.

4. szakasz. – (1) A helyi autonómia kizárólag adminisztratív és pénzügyi jellegû, és a törvény alapján, illetve a törvény által elõírt korlátok között gyakorlandó.

(2) A helyi autonómia a szervezésre, a mûködésre, az illetékességekre és a feladatkörökre, valamint a törvény szerint a község, a város vagy, az esetnek megfelelõen, a megye által bírlalt erõforrások kezelésére vonatkozik.

5. szakasz. – (1) A helyi közigazgatási hatóságok illetékességei és feladatköre kizárólag törvénnyel állapítandó meg. Ezen illetékességek teljesek és kizárólagosak, a törvényben elõírt esetek kivételével.

(2) A helyi autonómia a törvény keretei között kezdeményezési jogot nyújt a helyi közigazgatási hatóságoknak minden területen, a kimondottan más közhatóságok illetékességébe adottak kivételével.

6. szakasz. – (1) A községi és városi helyi közigazgatási hatóságok és a megyei közigazgatási hatóságok közötti viszonyok az autonómia, a törvényesség, a felelõsség, az együttmûködés és a szolidaritás elvén alapul az egész megye problémáinak megoldásában.

(2) Egyrészt a helyi közigazgatási hatóságok és a megyei tanácsok, másrészt pedig a helyi tanácsok és a polgármester között nincs alárendeltségi viszony.

7. szakasz. – (1) A törvénnyel megállapított illetékességek és feladatok gyakorlása az állampolgárhoz legközelebb álló helyi közigazgatási hatóságra hárul.

(2) Az (1) bekezdésben említettektõl eltérõ hatóságok illetékességének és feladatkörének megállapításakor figyelembe kell venni a rájuk háruló felelõsség terjedelmét és természetét, valamint az eredményességi és hatékonysági követelményeket.

(3) A központi közigazgatási hatóságok nem állapíthatnak meg vagy nem követelhetnek meg semmilyen felelõsséget a helyi közigazgatási hatóságok tekintetében egyes közszolgálatok decentralizálásának, illetve új közszolgálatok létesítésének folyamatában, ha nem biztosítják az illetõ felelõsségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközöket.

8. szakasz. – A központi közigazgatási hatóságoknak bármely döntés elfogadása elõtt tanácskozniuk kell a helyi közigazgatási hatóságok társulási struktúráival a közvetlenül ezeket érintõ valamennyi kérdésben, a törvény szerint.

9. szakasz. – A nemzetgazdasági politika keretében a községeknek, a városoknak és a megyéknek joguk van saját erõforrásokkal rendelkezni, amelyeket a helyi közigazgatási hatóságok feladatkörüknek megfelelõen kezelnek, a törvény feltételei között. A helyi közigazgatási hatóságok pénzügyi erõforrásainak a törvényben elõírt illetékességeikkel és felelõsségeikkel arányosaknak kell lenniük.

10. szakasz. – A helyi közigazgatási hatóságok a pénzügyi erõforrásaikat, valamint a községek, városok és megyék köz- vagy magánbirtokában levõ javakat a helyi autonómia elvének megfelelõen adminisztrálják vagy, az esetnek megfelelõen, rendelkeznek velük.

11. szakasz. – (1) A helyi közigazgatási hatóságok jogosultak illetékességeik keretében együttmûködni és társulni más hazai vagy külföldi helyi közigazgatási hatóságokkal, a törvény feltételei között.

(2) A helyi közigazgatási hatóságoknak a közös érdekek oltalmazása és elõmozdítása érdekében joguk van csatlakozni hazai és nemzetközi társulásokhoz, a törvény feltételei között.

12. szakasz. – A helyi közigazgatási hatóságok egymás között egyezményeket köthetnek és részt vehetnek, alapkiutalások révén is, egyes regionális fejlesztési programok kezdeményezésében és megvalósításában, a törvény feltételei között.

13. szakasz. – (1) Az államhatár övezeteivel szomszédos területi közigazgatási egységekbeli helyi tanácsok és megyei tanácsok határontúli együttmûködési egyezményeket köthetnek a szomszédos országokbeli hasonló hatóságokkal, a törvény feltételei között.

(2) Ezen egyezmények csak azokon a területeken kötendõk, amelyek a jelen törvény szerint a helyi vagy megyei tanácsok illetékességébe tartoznak, betartva a hazai törvényhozást és a román állam által vállalt nemzetközi kötelezettségeket.

(3) Határontúli együttmûködési egyezményekkel Románia területén is létrehozhatók olyan szervezetek, amelyek a hazai jog szerint jogi személyiséggel rendelkeznek. E szervezetek nem rendelkeznek területi közigazgatási illetékességekkel a jelen törvény értelmében.

(4) A határontúli együttmûködési egyezményeket kötött helyi és megyei tanácsoknak joguk van más államokban részt venni az illetõ egyezményekkel létesített szervezetekben, a törvény szerint rájuk háruló illetékességek keretében.

14. szakasz. – (1) A helyi közigazgatási hatóságoknak a külföldi helyi közigazgatási hatóságokkal való együttmûködésre és társulásra, valamint a helyi közigazgatási hatóságok nemzetközi társulásaihoz való csatlakozásra irányuló kezdeményezése közlendõ a Külügyminisztériummal és a Közigazgatási Minisztériummal.

(2) A helyi közigazgatási hatóságoknak véleményezésre a Külügyminisztériumhoz kell küldeniük azoknak az együttmûködési egyezményeknek és megállapodásoknak a tervezeteit, amelyeket más államok helyi közigazgatási hatóságaival szándékoznak kötni, az elfogadásra a helyi vagy, az esetnek megfelelõen, a megyei tanácsok elé terjesztésük elõtt.

(3) A (2) bekezdésben említett véleményezéseket ki kell bocsátani az igénylésüktõl számított 30 napos határidõn belül. Ellenkezõ esetben úgy tekintendõ, hogy nincsenek kifogások és az illetõ tervezet jóváhagyásra az érdekelt helyi vagy megyei tanács elé terjeszthetõ.

(4) A helyi közigazgatási hatóságok által megkötött egyezmények vagy megállapodások kizárólag az ezekben résztvevõ helyi vagy megyei tanács felelõsségvállalásával jár és törvényességük szempontjából ellenõrzésnek vetendõk alá, az illetõ egyezmények vagy megállapodások hatályaként kibocsátott okiratok pedig a hazai jogban azonos jogi értékkel és hatállyal bírnak, mint a jelen törvény elõírásainak megfelelõen elfogadott adminisztratív okiratok.

15. szakasz. – A helyi és a megyei tanácsok határozhatnak afölött, hogy az általuk képviselt helyi közösségek nevében és érdekében tõkével vagy javakkal részt vesznek- e gazdasági társaságok alapításában vagy, az esetnek megfelelõen, egyes helyi, illetve megyei közérdekû szolgálatok létrehozásában, a törvény szerint.

16. szakasz. – A helyi közigazgatási hatóságok tevékenysége felett adminisztratív és pénzügyi ellenõrzés gyakorlandó a törvényben elõírt keretek és feltételek között.

17. szakasz. – Azokban a területi közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgár, a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell az anyanyelv használatát is a velük fenntartott kapcsolatokban, az Alkotmány, a jelen törvény és a Románia által részes félként aláírt nemzetközi megállapodások elõírásainak megfelelõen.

18. szakasz. – (1) A községek, a városok és a megyék területi közigazgatási egységek, amelyekben helyi autonómia gyakorlandó és amelyekben helyi közigazgatási hatóságok szervezendõk és mûködnek.

(2) A községek egy vagy több faluból állhatnak.

(3) Egyes városok municípiumokká nyilváníthatók, a törvény feltételei között.

(4) A municípiumokban területi közigazgatási alegységek létesíthetõk, amelyek a törvény szerint határolandók el és szervezendõk.

(5) A helyi közigazgatási hatóságok a municípium területi közigazgatási alegységeiként is megalakíthatók. E hatóságok a megfelelõképpen alkalmazandó 95. illetve 97. szakaszban elõírt feladatkört gyakorolják.

19. szakasz. – A községek, a városok és a megyék közjogi jogi személyek. Saját vagyonállaggal és teljes jogképességgel bírnak.

20. szakasz. – A községek, a városok és a megyék területi elhatárolása törvénnyel állapítandó meg. A területi elhatárolások bármely módosítása csakis törvénnyel és csakis azután eszközölhetõ, miután a törvény szerint szervezett népszavazás útján elõzetesen megkérdezték az illetõ területi közigazgatási egységekbeli állampolgárokat.

2. CIKKELY

A helyi közigazgatási hatóságok

21. szakasz. – (1) A helyi közigazgatási hatóságok, amelyek révén a községekben és a városokban megvalósul a helyi autonómia, a községi és városi helyi tanácsok, mint döntéshozatali szervek, és a polgármesterek, mint végrehajtó hatóságok. A helyi tanácsok és a polgármesterek a helyi választásokról szóló törvényben foglalt feltételek között választandók meg.

(2) A helyi tanácsok és a polgármesterek helyi közigazgatási hatóságokként mûködnek és megoldják a községek és városok közügyeit, a törvény feltételei között.

22. szakasz. – Minden megyében helyi közigazgatási hatóságként megyei tanács alakul a községi és városi tanácsok tevékenységének egybehangolására, a megyei érdekû közszolgálatok megvalósítása érdekében. A megyei tanács a helyi választásokról szóló törvény feltételei között választandó meg.

23. szakasz. – A helyi választottak a polgármester, a helyi tanácsosok és a megyei tanácsosok. Mandátumuk szabad gyakorlásának biztosítása érdekében az említettek közhatósági tisztséget töltenek be, és tekintetükben alkalmazandók a büntetõtörvénynek az államhatóság gyakorlásával járó tisztséget betöltõ személyekre vonatkozó rendelkezései.

24. szakasz. – (1) A polgármester, a helyi tanácsos, illetve a megyei tanácsos mandátuma 4 évre szól. A mandátum a törvény feltételei között gyakorlandó.

(2) A valamely mandátum folyamán a helyi vagy megyei tanács feloszlatása, illetve a polgármesteri hely megüresedése nyomán megválasztott helyi tanácsos vagy megyei tanácsos, valamint polgármester befejezi az elõzõ helyi közigazgatási hatóság mandátumát.

(3) Az új területi közigazgatási egységek szervezése vagy egyes tanácsok feloszlatása, illetve egyes polgármesteri helyek megüresedése nyomán megválasztott helyi tanács vagy megyei tanács, valamint polgármester mandátumát csakis a következõ általános helyi választások megszervezéséig gyakorolja.

25. szakasz. – A helyi autonómia biztosítása érdekében a helyi közigazgatási hatóságoknak joguk van helyi adókat és illetékeket bevezetni és kiróni, illetve kidolgozni és jóváhagyni a községek, a városok és a megyék bevételi és kiadási költségvetését, a törvény feltételei között.

26. szakasz. – (1) Minden megyébe és Bukarest municípiumba a Kormány kinevez egy-egy prefektust.

(2) A prefektus a Kormány helyi képviselõje és vezeti a minisztériumoknak és a többi központi szervnek a területi közigazgatási egységekbeli decentralizált közszolgálatait.

27. szakasz. – (1) A prefektus a közigazgatási bíróság elõtt egészükben vagy részben megtámadhatja a helyi vagy a megyei tanács által elfogadott határozatokat, valamint a polgármester vagy a megyei tanács elnöke által kibocsátott rendelkezéseket, ha ezen okiratokat vagy egyes elõírásokat törvényelleneseknek tekinti. A megtámadott okirat vagy elõírások jog szerint felfüggesztendõk.

(2) A prefektus a törvény feltételei között adminisztratív, polgári vagy, az esetnek megfelelõen, büntetõjogi felelõsséggel tartozik a megtámadott okiratokat kibocsátó helyi vagy megyei közigazgatási hatóságok kérésére, ha a közigazgatási bíróság úgy véli, hogy az adminisztratív, okiratot visszaéléssel támadták meg.

II. FEJEZET

A helyi tanácsok

1. CIKKELY

A helyi tanács létrehozása

28. szakasz. – A helyi tanács a helyi választásokról szóló törvényben megállapított feltételek között általános, egyenlõ, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal megválasztott tanácsosokból áll.

29. szakasz. – (1) Minden egyes helyi tanács tagjainak száma prefektusi rendelettel állapítandó meg, a község vagy a város lakossága tekintetében az Országos Statisztikai és Közgazdaságkutatási Intézet által a folyó év január 1-jén vagy, az esetnek megfelelõen, a választások évét megelõzõ év július 1-jén jelentett számtól függõen, a következõk szerint:

A község vagy a város lakosainak száma A tanácsosok száma

– 1500-ig 9

– 1501 és 3000 között 11

– 3001 és 5000 között 13

– 5001 és 10 000 között 15

– 10 001 és 20 000 között 17

– 20 001 és 50 000 között 19

– 50 001 és 100 000 között 21

– 100 001 és 200 000 között 23

– 200 001 és 400 000 között 27

– 400 000 fölött 31

(2) Bukarest Municípium Fõtanácsa 55 tanácsosból áll.

30. szakasz. – (1) A tanácsosi minõség összeférhetetlen:

a) a prefektusi vagy alprefektusi tisztséggel.

b) a központi és helyi közigazgatási hatóságok saját szakapparátusabeli köztisztviselõi minõséggel; a megyei tanács, a prefektus, a helyi vagy megyei érdekû közszolgálatok, a minisztériumoknak és a többi központi közigazgatási hatóságnak a decentralizált közszolgálatai szakapparátusabeli köztisztviselõi minõséggel; az illetõ helyi közigazgatási hatóságnak vagy az illetõ megyei prefektus saját apparátusának keretebeli alkalmazotti minõséggel;

c) a helyi vagy a megyei tanácsok által létesített önállóan gazdálkodó egységek menedzsere vagy igazgatótanácsi tagja, illetve gazdasági társaságok vezetõje tisztséggel;

d) a polgármesteri minõséggel;

e) a szenátori, képviselõi, miniszteri, államtitkári, alállamtitkári minõséggel vagy ezekkel azonosítottakkal.

(2) Az összeférhetetlenség csak a mandátum igazolása után keletkezik, az érintett köteles lévén 10 napos határidõn belül választani, ha pedig nem a tanácsosi minõséget választotta, a következõ tanácsülésen az üléselnök igazolásra terjeszti az illetõ párt, politikai szövetség vagy választási szövetség jegyzékén szereplõ póttag mandátumát.

(3) Más összeférhetetlenségek csakis törvénnyel állapíthatók meg.

31. szakasz. – (1) A helyi tanácsokat a választások idõpontjától számított 20 napos határidõn belül meg kell alakítani. A megválasztottaknak nyilvánított tanácsosokat az alakuló ülésre a prefektus hívja össze. Az alakuló ülésen részt vehet a prefektus vagy a képviselõje, valamint a polgármester, még ha nem is zárult le a mandátumának igazolási eljárása.

(2) Az ülés törvényesen megalakult, ha azon a megválasztott tanácsosok legalább kétharmada részt vesz. Amennyiben e többség nem biztosítható, az ülés azonos feltételek között megszervezendõ három nap elteltével, a prefektus összehívására. Ha az ülés a második összehívásra sem alakul meg törvényesen, a prefektus azt ismét összehívja három nappal késõbbre, azonos feltételek között.

(3) Amennyiben a helyi tanács az utolsó összehívásra sem ülhet össze a tanácsosok indokolatlan hiányzása miatt, a prefektus rendelettel megüresedettnek nyilvánítja az elõzõ három összehívás alkalmával indokolatlanul hiányzó megválasztott tanácsosok helyét, ha ezek nem helyettesíthetõk az illetõ jelöltlistán szereplõ póttagokkal, és 30 napos határidõn belül pótválasztások szervezendõk a helyi választásokról szóló törvény feltételei között.

(4) A prefektusnak az igazolatlanul hiányzó tanácsosok helyét megüresedettnek nyilvánító rendelete a közlésétõl számított ötnapos határidõn belül megtámadható az érintettek által a közigazgatási bíróságnál. A bíróság határozata jogerõs és visszavonhatatlan.

(5) A tanácsosok távolléte az alakuló ülésrõl megindokoltnak tekintendõ, ha tanúsítják, hogy az kórházi beutalást megkövetelõ vagy a jelenlétet megakadályozó betegség, szolgálati érdekû külföldi kiszállás vagy egyes kényszerhelyzetet kiváltó események miatt következett be.

32. szakasz. – (1) Az alakuló ülés munkálatait a legidõsebb tanácsos vezeti, a legfiatalabb két tanácsos asszisztálásával.

(2) A helyi tanácsok a mandátumok igazolására tagjaik közül nyílt szavazattal három-öt tanácsosból álló igazoló bizottságot választanak a mandátum egész idõtartamára.

(3) Az igazoló bizottság megvizsgálja minden egyes tanácsos megválasztásának törvényességét és javasolja a helyi tanácsnak a mandátumok igazolását vagy ennek elutasítását.

(4) Az igazoló bizottság csak azokban az esetekben javasolja valamely tanácsos megválasztásának érvénytelenítését, ha megállapítja, hogy nem teljesítettek a választhatósági feltételek, vagy ha a tanácsost a helyi választásokról szóló törvény feltételei között tett megállapítások szerint választási csalás útján választották meg.

(5) A mandátumok igazolása vagy érvénytelenítése betûrendi sorrendben az ülésen részt vevõ tanácsosok többségének nyílt szavazatával eszközlendõ. A személy, akinek a mandátuma igazolás vagy érvénytelenítés tárgyát képezi, nem vesz részt a szavazáson.

33. szakasz. – (1) A mandátum igazolására vagy elutasítására vonatkozó határozat az elfogadásától, az ülésrõl hiányzók esetében pedig a közlésétõl számított 5 napos határidõn belül megtámadható az érdekeltek által a közigazgatási bíróságnál.

(2) A közigazgatási bíróság köteles 30 napos határidõn belül határozni.

34. szakasz. – (1) Azoknak a tanácsosoknak, akiknek a mandátumát igazolták, a helyi tanács elõtt román nyelven le kell tenniük a következõ esküt:

»Esküszöm, hogy tiszteletben tartom az Alkotmányt és az ország törvényeit, és .................. község (város, megye) javára legjobb erõm és hozzáértésem szerint jóhiszemûen mindent megteszek. Isten engem úgy segítsen!«

(2) Az eskütételt elutasító tanácsosok jog szerint lemondottaknak tekintendõk.

(3) Az eskü a vallásos formula nélkül is letehetõ.

35. szakasz. – Ha a megválasztottnak nyilvánított tanácsos az igazolása elõtt lemond mandátumáról vagy elutasítja az eskütételt, az illetõ politikai párt, politikai szövetség vagy választási szövetség jegyzékén szereplõ elsõ póttag mandátuma terjesztendõ elõ igazolásra, ha a mandátum igazolásáig a politikai pártok és szövetségek írásban megerõsítik a párthoz való tartozást. Amennyiben az üresen maradt helyek nem tölthetõk be póttagokkal és a tanácsosok száma a kétharmada alá csökken, 30 napos határidõn belül pótválasztások szervezendõk, a helyi választásokról szóló törvény feltételei között.

36. szakasz. – A mandátumok igazolása és az eskünek a helyi tanács tagjai legalább kétharmada általi letétele után az ülésvezetõ tanácsos törvényesen megalakultnak nyilvánítja a tanácsot.

37. szakasz. – (1) A helyi tanács a törvényesen megalakultnak nyilvánítása után tagjai közül a tisztségben levõ tanácsosok nyílt többségi szavazatával legfeljebb három hónapos idõszakra üléselnököt választ, aki vezeti majd a tanács üléseit és aláírja a tanács által elfogadott határozatokat.

(2) Az (1) bekezdés feltételei között megválasztott tanácsos tisztségébõl a tanácsosok legalább egyharmadának a kezdeményezésére a tisztségben levõ tanácsosok szótöbbségével váltható le.

2. CIKKELY

A helyi tanács feladatköre

38. szakasz. – (1) A helyi tanács a törvény feltételei között kezdeményezést tesz és határoz valamennyi helyi érdekû kérdésben, kivéve azokat, amelyeket törvénnyel más helyi vagy központi közhatóságok illetékességébe adtak.

(2) A helyi tanács fõ feladatköre a következõ:

a) a tanácsosok sorából megválasztja az alpolgármestert, illetve az alpolgármestereket, az esetnek megfelelõen; a törvényes normák erejéig megállapítja saját apparátusának személyzeti létszámát;

b) jóváhagyja a község vagy a város alapszabályát, valamint a tanács szervezési és mûködési szabályzatát;

c) véleményezi vagy, az esetnek megfelelõen, jóváhagyja a gazdasági-társadalmi fejlesztési, területszervezési és -rendezési tanulmányokat, prognózisokat és programokat, a területrendezési és urbanisztikai dokumentációkat, ideértve a megyei, regionális, övezeti fejlesztési programokban és a határontúli együttmûködési programokban való részvételt is, a törvény feltételei között;

d) jóváhagyja a helyi költségvetést, a kölcsönöket, a hitelátutalásokat és a költségvetési tartalék felhasználási módját; jóváhagyja a költségvetés zárszámadását; helyi adókat és illetékeket, valamint speciális illetékeket állapít meg, a törvény feltételei között;

e) a polgármester javaslatára a törvény feltételei között jóváhagyja saját szakapparátusának, a helyi érdekû közintézményeknek és -szolgálatoknak, valamint önállóan gazdálkodó egységeknek az organigramját, tisztségjegyzékét, személyzeti létszámát, illetve szervezési és mûködési szabályzatát;

f) adminisztrálja a község vagy a város köz- és magánbirtokát;

g) határoz a község vagy, az esetnek megfelelõen, a város köztulajdonában levõ javak, valamint a helyi érdekû közszolgálatok adminisztrálásba, koncesszióba- vagy bérbeadása tekintetében, a törvény feltételei között;

h) határoz a község vagy, az esetnek megfelelõen, a város magántulajdonában levõ javak eladása, koncesszióba- vagy bérbeadása tekintetében;

i) közintézményeket, helyi érdekû gazdasági társaságokat és közszolgálatokat létesít; figyelemmel kíséri, ellenõrzi és elemzi ezek tevékenységét; a törvénnyel megállapított általános kritériumokat betartva szervezési és mûködési szabályokat vezet be a helyi érdekû közintézmények és közszolgálatok tekintetében; a törvény feltételei között kinevezi és tisztségébõl felmenti a helyi érdekû közszolgálatoknak, valamint az alárendeltségében levõ közintézményeknek a vezetõit; a törvény feltételei között fegyelmi büntetéseket alkalmaz az általa kinevezett személyek tekintetében;

j) elhatározza a helyi érdekû önállóan gazdálkodó egységek létrehozását és átszervezését; a területi közigazgatási egység nevében gyakorol valamennyi részvényesi jogot az általa létrehozott gazdasági társaságok keretében; határoz e gazdasági társaságok privatizálásáról; a törvény feltételei között kinevezi, illetve tisztségébõl felmenti a fennhatósága alatt mûködõ önállóan gazdálkodó egységek igazgatótanácsi tagjait;

k) elemzi és a törvény feltételei között jóváhagyja a helységek területrendezési és urbanisztikai dokumentációit, megállapítja a megvalósításukhoz szükséges anyagi és pénzügyi eszközöket; jóváhagyja alapok kiutalását a helyi költségvetésbõl az árvizek, tûzvész, katasztrófák és veszélyes meteorológiai jelenségek elleni védelmi akciókra;

l) megállapítja az utak, hidak, valamint a helyi érdekû kommunikációs utakhoz tartozó egész infrastruktúra építéséhez, karbantartásához és korszerûsítéséhez szükséges intézkedéseket;

m) illetékességének keretében jóváhagyja a helyi érdekû beruházási munkálatok mûszaki-gazdasági dokumentációit és biztosítja a megfelelõ feltételeket azok megvalósításához;

n) illetékessége szerint biztosítja a fennhatósága alá tartozó nevelési, egészségügyi, mûvelõdési, ifjúsági és sportügyi, közrendvédelmi, tûzvédelmi és polgári védelmi közintézmények és -szolgálatok megfelelõ mûködéséhez szükséges anyagi és pénzügyi eszközöket; figyelemmel kíséri és ellenõrzi ezek tevékenységét.

o) az elégtelen orvosi és egészségügyi személyzettel rendelkezõ helységekben elhatározza természetbeni és pénzbeli ösztönzõk vagy a törvény szerinti egyes könnyítések nyújtását az egészségügyi szolgáltatásoknak a lakosság számára való biztosítása érdekében; ilyen könnyítések nyújthatók a tanszemélyzetnek is;

p) hozzájárul tudományos, mûvelõdési, mûvészeti, sport- és szórakozási tevékenységek megszervezéséhez;

q) határoz a közrend biztosítására vonatkozóan; elemzi a közrendészeti õrök, a rendõrség, a csendõrség, a tûzoltók és a polgári védelmi alakulatok tevékenységét, a törvény feltételei között, és intézkedéseket javasol azok tevékenységének tökéletesítésére;

r) cselekvõen fellép a környezet védelméért és helyreállításáért az életminõség javítása érdekében; hozzájárul a történelmi és építészeti mûemlékek, a természeti parkok és rezervátumok oltalmazásához, konzerválásához, restaurálásához és érvényre juttatásához, a törvény feltételei között;

s) hozzájárul a szociális oltalmazási és gondozási intézkedések megvalósításához; biztosítja a gyermek jogainak védelmét, a hatályos törvényhozás szerint; jóváhagyja a szociális lakások kiutalásának kritériumait; helyi érdekû jótékonysági intézményeket létesít és biztosítja ezek mûködését;

t) várásokat, piacokat, állatvásárokat, szórakoztató helyeket és parkokat, sporttelepeket létesít és szervez, és biztosítja ezek megfelelõ mûködését;

u) a törvény feltételei között elnevezi az utcákat, tereket és a helyi közérdekû objektumokat, vagy megváltoztatja ezek elnevezését;

v) a község vagy a város tiszteletbeli állampolgára címet adományoz a kimagasló érdemû román vagy idegen természetes személyeknek;

x) a törvény feltételei között elhatározza a román vagy idegen jogi személyekkel, nem kormányszerv szervezetekkel és más szociális partnerekkel való együttmûködést vagy társulást egyes helyi közérdekû akciók, munkálatok, szolgáltatások vagy tervezetek finanszírozása és valóra váltása érdekében; elhatározza a község vagy a város testvéri kapcsolatba lépését más országokbeli hasonló területi közigazgatási egységekkel;

y) a törvény feltételei között elhatározza más hazai vagy a külföldi helyi közigazgatási hatóságokkal való együttmûködést vagy társulást, valamint a helyi közigazgatási hatóságok nemzeti és nemzetközi társulásaihoz való csatlakozást, egyes közös érdekek elõmozdítása érdekében;

z) a törvény feltételei között támogatja a vallásfelekezetek tevékenységét;

w) biztosítja a kereskedelem szabadságát és támogatja a szabad kezdeményezést, a törvény feltételei között.

(3) A helyi tanács ellát a törvénnyel megállapított más feladatkört is.

3. CIKKELY

A helyi tanács mûködése

39. szakasz. – (1) A helyi tanács 4 éves mandátumra választandó meg, mely idõszak háború vagy katasztrófa esetén alaptörvénnyel meghosszabbítható.

(2) A helyi tanács mandátumát megalakulásának idõpontjától az újonnan megválasztott tanács törvényesen megalakultnak nyilvánítása idõpontjáig gyakorolja.

40. szakasz. – (1) A helyi tanács havonta rendes ülésre ül össze, a polgármester összehívására.

(2) A helyi tanács rendkívüli ülésre is összeülhet, a polgármesternek vagy a tanácstagok legalább egyharmadának kérésére.

(3) A helyi tanács rendes ülésére legalább öt nappal elõbb, rendkívüli ülésre pedig legalább három nappal elõbb írásban hívandó össze, a területi közigazgatási egység titkára révén.

(4) Kényszerhelyzetben vagy nagyon sürgõs esetekben a község vagy a város lakosainak érdekében a helyi tanács azonnal összehívható.

(5) Az ülésre való meghívóban fel kell tüntetni az ülés idõpontját, helyszínét és napirendjét.

(6) A helyi tanács ülésének napirendje a tömegtájékoztatási eszközök vagy bármely más hirdetési eszköz révén a község vagy a város lakosainak tudomására hozandó.

(7) Azokban a községekben vagy városokban, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgár, a napirend köztudomásra hozandó az illetõ kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvén is.

(8) Minden esetben az összehívás az ülés jegyzõkönyvébe foglalandó.

41. szakasz. – (1) A helyi tanács ülései a tisztségben levõ tanácsosok többségének jelenlétében tekintendõk törvényesen megalakultaknak.

(2) A tanácsosok jelenléte az ülésen kötelezõ. Azok az esetek, amelyekben a hiányzás igazoltnak tekintendõ, a helyi tanács szervezési és mûködési szabályzatával állapítandók meg. Amennyiben valamely tanácsos egymást követõn kétszer hiányzik alapos indokok nélkül, megbüntethetõ a helyi tanács szervezési és mûködési szabályzatával megállapított feltételek között.

42. szakasz. – A helyi tanács üléseit a 37. szakasz feltételei között megválasztott tanácsos vezeti.

43. szakasz. – (1) A helyi tanács ülései nyilvánosak azon esetek kivételével, amelyekben a tanácsosok többségi szavazattal úgy döntenek, hogy az ülést zárt ajtókkal bonyolítsák le.

(2) A helyi költségvetéssel, a község vagy a városköz- és magánbirtokának adminisztrálásával, a megyei, regionális, övezeti fejlesztési programokban vagy határontúli együttmûködési programokban való részvétellel, a helységek urbanisztikai szervezésével és fejlesztésével, illetve a területrendezéssel, valamint más közhatóságokkal, nem kormányszerv szervezetekkel, román vagy idegen jogi személyekkel való társulással vagy együttmûködéssel kapcsolatos kérdések mindig nyilvános ülésen vitatandók meg. E kérdésekkel kapcsolatban a polgármester javasolhatja az állampolgárok népszavazás útján való megkérdezését, a törvény feltételei között.

(3) Az ülések munkálatai román nyelven, az állam hivatalos nyelvén bonyolítandók le. Azokban a helyi tanácsokban, amelyekben a tanácsosok összlétszámának legalább egyharmada valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgár, az üléseken az anyanyelv is használható. Ebben az esetben a polgármester gondoskodásából biztosítani kell a román nyelvre fordítást. Minden esetben a tanácsülések dokumentumai román nyelven készítendõk.

(4) A helyi tanács üléseinek vitái, valamint a mód, ahogyan a tanácsosok gyakorolták szavazatukat, a tanácsülést vezetõ tanácsos és a területi közigazgatási egység titkára által aláírt jegyzõkönyvbe foglalandó.

(5) A tanácsülést vezetõ tanácsos a területi közigazgatási egység titkárával együtt aláírásával felelõsséget vállal a bejegyzettek hitelességéért.

(6) Minden ülés elõtt a titkár idejében a tanácsosok rendelkezésére bocsátja az elõzõ ülés jegyzõkönyvét, amelyet majd jóváhagyásra a helyi tanács elé terjeszt. A tanácsosoknak joguk van az ülés keretében kifogásolni a jegyzõkönyv tartalmát és kérni az elõzõ ülésen kifejtett álláspontjaik pontos feltüntetését.

(7) A jegyzõkönyv és az ülésen megvitatott dokumentumok az illetõ ülés külön iratcsomójába helyezendõk, amelyet a jegyzõkönyv jóváhagyása után megszámoz, aláír és lepecsétel a tanácsülést vezetõ tanácsos és a titkár.

44. szakasz. – Az ülések napirendjét a helyi tanács hagyja jóvá, a tanács összeülését a 40. szakasz feltételei között kérõ személy javaslatára. A napirend csakis sürgõs kérdések miatt és a jelen levõ tanácsosok szótöbbségével módosítható.

45. szakasz. – A helyi tanács ülésének napirendjén szereplõ kérdések nem vitathatók meg, ha nem mutatják be a kezdeményezõ igénylésétõl számított 30 napos határidõn belül a helyi közigazgatási hatóság szakapparátusának keretebeli ágazati részleg által kidolgozott jelentést, valamint a tanács szakbizottságának véleményezését, a 40. szakasz (2) és (4) bekezdésében foglalt helyzetek kivételével.

46. szakasz. – (1) A helyi tanács feladatkörének gyakorlása során határozatokat fogad el a jelen levõ tagok szótöbbségével, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény vagy a tanács szervezési és mûködési szabályzata más többséget ír elõ.

(2) A kölcsönöknek a törvény feltételei közötti leszerzõdésére, a község vagy a város köz- és magánbirtokának adminisztrálására, a megyei, regionális, övezeti fejlesztési programokban vagy a határontúli együttmûködési programokban való részvételre, a helység urbanisztikai szervezésére és fejlesztésére, illetve a területrendezésre, valamint más közhatóságokkal, nem kormányszerv szervezetekkel, román vagy idegen jogi személyekkel való társulásra vagy együttmûködésre vonatkozó határozatok a tisztségben levõ tanácsosok legalább kétharmadának a szavazatával fogadandók el.

(3) A helyi költségvetésre, valamint a helyi adók és illetékek megállapítására vonatkozó határozatok a tisztségben levõ tanácsosok szótöbbségével fogadandók el. Ha a helyi költségvetés nem fogadható el a legfeljebb hétnapos idõközben megtartandó két egymást követõ ülésen, a tevékenység az új helyi költségvetés elfogadásáig, de az állami költségvetési törvény hatályba lépésének idõpontját legfeljebb 30 nappal meghaladón az elõzõ évi költségvetés alapján folytatandó.

(4) A helyi tanács megállapíthatja, hogy egyes határozatokat titkos szavazattal hozzanak. A személyekre vonatkozó egyéni jellegû határozatok minden esetben titkos szavazattal hozandók, a törvényben elõírt kivételekkel.

(5) Határozattervezeteket javasolhatnak a tanácsosok vagy a polgármester. A tervezeteket az ezeket javasolók szerkesztik meg, a titkárnak és a helyi közigazgatási hatóság szakapparátusa keretebeli szolgálatnak a támogatásával.

47. szakasz. – (1) A tanácsos, amely már akár személyesen, akár a házastársa és a negyedik fokig terjedõ atyafisága révén vagyonilag érdekelt a helyi tanácshoz megvitatásra terjesztett kérdésben, nem vehet részt a döntéshozatalban és a határozat elfogadásában.

(2) A helyi tanács által az (1) bekezdés rendelkezéseinek megszegésével elfogadott határozatok jog szerint semmisek. A semmiséget a közigazgatási bíróság állapítja meg. A keresetet bármely érdekelt személy benyújthatja.

48. szakasz. – A helyi tanács határozatait alá kell írnia a tanácsülés vezetésére a 37. szakaszban foglalt feltételek között megválasztott tanácsosnak, és törvényesség szempontjából ellen kell jegyeznie a titkárnak. Amennyiben a 37. szakaszban foglalt feltételek között megválasztott tanácsos távol van vagy elutasítja az aláírást, a helyi tanács határozatát 3-5 tanácsos írja alá.

49. szakasz. – (1) A titkár nem ellenjegyzi a határozatot, ha úgy véli, hogy az törvényellenes vagy túllépi a törvény szerint a helyi tanácsra háruló illetékességeket. Ebben az esetben a titkár a helyi tanács elõtt kifejti megindokolt álláspontját, s az az ülés jegyzõkönyvébe foglalandó.

(2) A titkár a helyi tanács határozatát azonnal, de az elfogadásától számított legkésõbb három napon belül közli a polgármesterrel és a prefektussal.

(3) A közlést, a törvényességre vonatkozó esetleges kifogások kíséretében, írásban teszi a titkár és az bejegyzendõ az erre szolgáló külön regiszterbe.

50. szakasz. – (1) A szabályozó jellegû határozatok a köztudomásra hozásuk idõpontjától, az egyéni jellegûek pedig a közlésük idõpontjától válnak kötelezõkké és gyakorolnak hatályt.

(2) A szabályozó jellegû határozatok a prefektussal való hivatalos közlésük idõpontjától számított ötnapos határidõn belül köztudomásra hozandók.

51. szakasz. – Azokban a területi közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgár, a szabályozó jellegû határozatok az illetõ kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvén is köztudomásra hozandók, az egyéni jellegûek pedig kérésre anyanyelven is közlendõk.

52. szakasz. – (1) A mandátum gyakorlásában a tanácsosok a helyi közösség szolgálatában vannak.

(2) A polgármester köteles a titkár és saját szakapparátusa révén a tanácsosok kérésére legfeljebb 20 napon belül azok rendelkezésére bocsátani a mandátumuk teljesítéséhez szükséges információkat.

(3) A tanácsosok kötelesek mandátumuk teljesítése érdekében idõszakosan találkozókat szervezni az állampolgárokkal és ezeket meghallgatásra fogadni.

(4) Minden egyes tanácsos, valamint az alpolgármester köteles évi tevékenységi jelentést bemutatni, amely a titkár gondoskodásából nyilvánosságra hozandó.

(5) A helyi tanács és a szakbizottságok ülésein való részvételért a tanácsos a törvény feltételei között megállapított juttatásban részesül.

(6) A tanácsosoknak joguk van a mandátumuk teljesítése érdekében eszközölt kiadások elszámolására, a törvény feltételei között.

(7) A helyi tanács elhatározhatja az (5) bekezdésben említett juttatás összegének és a (6) bekezdés szerinti elszámolási hányadnak a csökkentését, a pénzügyi lehetõségekkel összhangban.

53. szakasz. – (1) A tanácsosok az esetnek megfelelõen egyetemlegesen felelnek azon helyi tanács tevékenységéért, amelynek tagjai, vagy saját nevükben a mandátumuk gyakorlása során kifejtett tevékenységükért, valamint az általuk megszavazott határozatokért.

(2) A helyi tanács ülésének jegyzõkönyvébe kötelezõen bejegyzendõ a szavazás eredménye.

(3) a tanácsosok kérésére szavazatuk név szerint bejegyzendõ az ülés jegyzõkönyvébe.

54. szakasz. – A helyi tanács munkálatain szavazati jog nélkül asszisztálhat és felszólalhat a prefektus, a megyei tanács elnöke vagy ezek képviselõje, a képviselõk és a szenátorok, a miniszterek és más kormánytagok, a minisztériumoknak és a többi központi szervnek a területi közigazgatási egységekbeli decentralizált közszolgálatait vezetõk, az e szolgálatok felelõsségébe tartozó területekkel kapcsolatos kérdésekben, valamint a polgármester által meghívott, érdekelt személyek.

55. szakasz. – (1) Azon falvak lakosai, amelyeknek a helyi tanácsban nincs választott tanácsosuk, a tanás ülésein a falu küldöttje által képviselendõk.

(2) A falu küldöttjét a helyi tanács mandátumának idõtartamára a falu minden családjának egy-egy képviselõjébõl alakult, a polgármester által összehívott és megszervezett falugyûlés választja meg, amely a polgármester vagy az alpolgármester jelenlétében tartandó.

(3) Az illetõ falvak kérdéseinek megvitatására kötelezõen meghívandók a falvak küldöttei. Ezek szavazata konzultatív jellegû.

(4) A falu küldöttje tekintetében megfelelõképpen alkalmazandók az 52. szakasz (5) és (6) bekezdésének az elõírásai.

56. szakasz. – (1) A helyi tanács a megalakulása után szakbizottságokat szervez a fõbb tevékenységi területeken.

(2) Csak a tanácsosok lehetnek szakbizottsági tagok, az alpolgármester kivételével.

(3) A szakbizottságok elnököt és titkárt választanak maguknak.

(4) A szakbizottságok elemzik és véleményezik a tevékenységi területükre vonatkozó határozattervezeteket.

(5) A szakbizottságok plénumban tevékenykednek és tagjaik szótöbbségével hoznak határozatokat.

(6) A szakbizottságok szervezése, mûködése és feladatköre a helyi tanács szervezési és mûködési szabályzatával állapítandó meg.

(7) A helyi tanácsok saját kezdeményezésükre vagy, az esetnek megfelelõen, a polgármester kezdeményezésére meghatározott idõszakra elemzési és ellenõrzési szakbizottságokat szervezhetnek. Az elemzési és ellenõrzési szakbizottságok összetétele, célkitûzései és tevékenykedésük idõszaka a helyi tanács határozatával állapítandó meg. A bizottság tagjai határozattal megállapított keretek között cselekednek.

4. CIKKELY

A helyi tanács feloszlatása

57. szakasz. – (1) A helyi tanács feloszlatható, ha legfeljebb hat hónapos idõszakban legalább három olyan határozatot fogadott el, amelyet a közigazgatási bíróság jogerõs és visszavonhatatlan bírói határozattal érvénytelenített.

(2) A helyi tanács a prefektusnak a jogerõssé és visszavonhatatlanná vált bírói határozaton alapuló megindokolt javaslatára kormányhatározattal oszlatandó fel.

(3) A feloszlatási határozatot a Monitorul Oficial al Romaniei I. Részében való közzétételének idõpontjától számított tíznapos határidõn belül bármely tanácsos megtámadhatja a közigazgatási bíróságnál. Ebben az esetben a törvénnyel elõírt elõzetes eljárást már nem kell folyamatba tenni, a kereset benyújtása pedig felfüggeszti a feloszlatási intézkedés végrehajtását.

(4) Az új helyi tanács megválasztásának idõpontját a prefektus javaslatára a Kormány állapítja meg, a (3) bekezdésben elõírt határidõ lejártától vagy, az esetnek megfelelõen, a tanácsosok keresetét elutasító, jogerõs és visszavonhatatlan bírói határozat kihirdetésétõl számított 30 napon belül.

(5) Az új helyi tanács megalakulásáig a polgármester, az alpolgármester vagy, ezek távollétében, a titkár oldja meg a község vagy a város kurrens problémáit, a törvény szerint rájuk háruló illetékességek és feladatkör szerint.

58. szakasz. – (1) Amennyiben a helyi tanács három egymást követõ hónapon át nem ül össze és három egymást követõ rendes ülésen nem fogad el egyetlen határozatot sem, valamint abban az esetben, ha a tanácsosok száma a fele plusz egyre csökken és nem egészíthetõ ki póttagokkal, a tanács jog szerint feloszoltnak tekintendõ.

(2) Az (1) bekezdésben említett helyzetekrõl a polgármester, az alpolgármester vagy ezek távollétében a titkár értesíti a prefektust, aki rendelettel tudomásul veszi a helyi tanács feloszlását és a Kormánynak új választások szervezését javasolja.

(3) A prefektus rendeletét a közlésétõl vagy a tudomásul vételétõl számított 10 napos határidõn belül az érintett tanácsosok megtámadhatják a közigazgatási bíróságnál.

(4) A közigazgatási bíróság köteles 30 napos határidõn belül határozni. Ebben az esetben az elõzetes eljárást már nem kell folyamatba tenni s a kereset benyújtása felfüggeszti a feloszlatási intézkedés végrehajtását. A bíróság határozata jogerõs és visszavonhatatlan.

(5) Az új helyi tanács megválasztásának idõpontját a prefektus javaslatára a Kormány állapítja meg, a (3) bekezdésben elõírt határidõ lejártától vagy, az esetnek megfelelõen, a prefektus rendelete elleni keresetet elutasító, jogerõs és visszavonhatatlan bírói határozat kihirdetésétõl számított 30 napon belül.

5. CIKKELY

A tanácsosi mandátum felfüggesztése és megszûnése

59. szakasz. – (1) A tanácsosi mandátum jog szerint felfüggesztendõ a tanácsos elõzetes letartóztatása esetén. Az elõzetes letartóztatásról az ügyészségnek vagy, az esetnek megfelelõen, az ítélõbíróságnak azonnal tájékoztatnia kell a prefektust, amely rendelettel megállapítja a mandátum felfüggesztését.

(2) A felfüggesztés az ügy végleges megoldásáig tart. A felfüggesztési rendelet azonnal közlendõ a tanácsossal.

(3) Ha a felfüggesztett tanácsos nem bizonyosul vétkesnek, az érintett kártérítésre jogosult a törvény feltételei között.

60. szakasz. – (1) A tanácsosi mandátum jog szerint megszûnik a következõ esetekben:

a) lemondás;

b) összeférhetetlenség;

c) a lakhely áthelyezése más területi közigazgatási egységbe;

d) a mandátum gyakorlásának lehetetlensége hat egymást követõ hónapnál nagyobb idõszakon át, az 59. szakasz (1) bekezdésében feltüntetett esetek kivételével;

e) annak megállapítása a mandátum igazolása után, hogy a megválasztás választási csalással vagy a helyi választásokról szóló törvény bármely más megszegése révén történt;

f) szabadságvesztéses büntetésre ítélés jogerõssé vált bírói határozattal;

g) bírói gondnokság alá helyezés;

h) a választói jogok elvesztése;

i) a helyi tanács három egymást követõ ülésérõl való igazolatlan hiányzás;

j) elhalálozás;

(2) A tanácsosi mandátum jog szerinti megszûnését a helyi tanács határozattal állapítja meg, a polgármester vagy bármely tanácsos kezdeményezésére.

(3) Az (1) bekezdés c), d) és i) pontjában említett esetekben a helyi tanács határozatát a közlésétõl számított 10 napos határidõn belül a tanácsos megtámadhatja a közigazgatási bíróságnál. A bíróság köteles 30 napon belül határozni. Ebben az esetben az elõzetes eljárást már nem kell folyamatba tenni, az elsõfokú bíróság határozata pedig jogerõs és visszavonhatatlan.

III. FEJEZET

A polgármester és az alpolgármester

61. szakasz. – (1) A községeknek és a városoknak egy polgármesterük, egy alpolgármesterük, a megyeszékhely-városoknak pedig egy polgármesterük és két alpolgármesterük van, akik a törvény feltételei között választandók meg. Az alpolgármesterek nem lehetnek egyidõben tanácsosok is.

(2) A polgármester részt vesz a helyi tanács ülésein és jogosult kifejezni álláspontját a vitára bocsátott valamennyi kérdésben.

(3) A polgármesteri, illetve az alpolgármesteri mandátum gyakorlásának egész idõszakában az érintettnek a közintézményekkel, önállóan gazdálkodó egységekkel, országos társaságokkal, többségében állami tõkével mûködõ gazdasági társaságokkal vagy a helyi vagy a megyei tanácsok fennhatósága alá tartozó gazdasági társaságokkal megkötött munkaszerzõdése jog szerint felfüggesztendõ.

(4) A polgármester és az alpolgármester mandátuma gyakorlásának egész idõszakára a törvény feltételei között megállapított juttatásban részesül.

62. szakasz. – A polgármesteri, illetve az alpolgármesteri minõség összeférhetetlen:

a) a megfelelõképpen alkalmazandó 30. szakasz (1) bekezdésében említett tisztségekkel és minõségekkel;

b) bármely vezetõ tisztséggel az állam vagy valamely helyi közigazgatási hatóság részvényesi részvételével müködõ gazdasági társaság, illetve a országos társaságok és az önállóan gazdálkodó egységek keretében;

c) bármely más közületi tevékenységgel és köztisztséggel, a didaktikai tisztségek és az alapítványok vagy a nem kormányszerv szervezetek keretebeli tisztségek kivételével.

63. szakasz. – (1) A polgármester megválasztása a választások idõpontjától számított 20 napon belül a bíróság elnöke által kijelölt bíró által igazolandó azon bíróság tanácskozó termében, a melynek területi körzetében van a község vagy a város.

(2) A polgármester megválasztása a 32. szakasz (4) bekezdésében említett esetekben érvényteleníthetõ.

64. szakasz. – (1) A polgármester megválasztását érvénytelenítõ határozat a kihirdetésétõl számított 5 napos határidõn belül megtámadható az érintett által a közigazgatási bíróságnál.

(2) A bíróság köteles 30 napos határidõn belül határozni.

(3) A polgármester megválasztásának igazolását vagy érvénytelenítését a bíróság elnöke által kijelölt bíró a prefektus tudomására hozza és ismerteti a helyi tanács alakuló ülésén vagy az esetnek megfelelõen, rendkívüli ülésén.

(4) A polgármester megválasztásának érvénytelenítése esetén a Kormány a prefektus javaslatára az érvénytelenítés vagy, az esetnek megfelelõen, a bírói határozat jogerõssé és visszavonhatatlanná válása idõpontjától számított legfeljebb 30 napon belül kitûzi a választás idõpontját.

65. szakasz. – (1) A polgármester a helyi tanács elõtt leteszi a 34. szakasz (1) bekezdésében feltüntetett eskût.

(2) Az eskütételt elutasító polgármester jog szerint lemondottnak tekintendõ.

66. szakasz. – (1) A polgármester közhatósági tisztséget tölt be. Õ a helyi közigazgatásnak és a helyi közigazgatási hatóság szakapparátusának a fõnöke, amelyet vezet és ellenõriz.

(2) A polgármester felel a helyi közigazgatás megfelelõ mûködéséért, a törvény feltételei között.

67. szakasz. – (1) A polgármester képviseli a községet vagy a várost a közhatóságokkal, a román vagy idegen természetes, illetve jogi személyekkel való kapcsolatokban, valamint az igazságszolgáltatás elõtt.

(2) A polgármester megkülönböztetõ jele Románia nemzeti zászlójának színeivel ellátott vállszalag.

(3) A vállszalag viselése kötelezõ az ünnepségeken, a fogadásokon, a nyilvános szertartásokon és a házasságkötéseken.

(4) A vállszalag mintája kormányhatározattal állapítandó meg.

68. szakasz. – (1) A polgármester fõbb feladatköre a következõ:

a) biztosítja az állampolgárok alapvetõ jogainak és szabadságainak, az alkotmány elõírásainak tiszteletben tartását, valamint a törvények, Románia elnökének dekrétumai, a kormányhatározatok és -rendeletek alkalmazásba helyezését; elrendeli a szükséges intézkedéseket és támogatást nyújt a miniszterek és a többi központi közigazgatási hatóságok vezetõi szabályozó jellegû rendeleteinek és utasításainak, valamint a megyei tanács határozatainak az alkalmazására;

b) biztosítja a helyi tanács határozatainak valóra váltását. Ha a tanács valamely határozatát törvényellenesnek véli, az elfogadásától számított háromnapos határidõn belül megkeresi a prefektust;

c) javasolhatja a helyi tanácsnak a lakosság népszavazással való megkérdezését a különleges érdekû helyi kérdésekben. A helyi tanács határozata alapján intézkedéseket foganatosít e konzultálás megszervezésére, a törvény feltételei között;

d) évente vagy valahányszor szükséges tájékoztatást terjeszt a helyi tanács elé a község vagy a város gazdasági és társadalmi helyzetérõl, a helyi közigazgatási hatóságokra háruló feladatkörrel összhangban, valamint tájékoztatásokat a helyi tanács határozatainak teljesítési módjáról;

e) kidolgozza a helyi költségvetés tervezetét és a költségvetési év zárszámadását, és jóváhagyásra a helyi tanács elé terjeszti azokat;

f) betölti a fõ hitelutalványozó funkcióját;

g) hivatalból vagy kérésre felülvizsgálja a helyi költségvetés összegeinek bevételezését és elköltését, és észleléseirõl azonnal értesíti a tanácsot;

h) az állam szakszerveivel együtt intézkedéseket foganatosít a természeti csapások, a katasztrófák, a tûzvészek, a járványok vagy állatjárványok megelõzésére és következményeinek korlátozására. Ebbõl a célból mozgósíthatja a község vagy a város lakosságát, gazdasági vállalkozóit és közintézményeit, ezek kötelesek lévén végrehajtani a katasztrófák típusai szerint kidolgozott védelmi és beavatkozási tervekkel megállapított intézkedéseket;

i) biztosítja a közrendet és a lakosság nyugalmát a rendõrség, a csendõrség, a közrendészek, a tûzoltók és a polgári védelmi egységek révén, amelyek kötelesek eleget tenni a polgármester felkérésének, a törvény feltételei között;

j) irányítja a közrendészeti õrök szerzõdéses kötelezettségek szerinti tevékenységét és felügyeletet gyakorol e téren;

k) meghozza a törvényben a nyilvános gyûlések lebonyolítására elõírt intézkedéseket;

l) intézkedéseket foganatosít a jogrenddel ellenkezõ vagy az erkölcs, a közrend és nyugalom elleni merényletet képezõ elõadások vagy más nyilvános rendezvények betiltására vagy felfüggesztésére;

m) a szakszervek támogatásával ellenõrzi a nyilvános helyiségek és a lakossági eladásra szánt élelmiszertermékek higiéniáját és tisztaságát;

n) intézkedéseket foganatosít az állatok által okozott veszélyek megelõzésére és leküzdésére, a törvény feltételei között;

o) intézkedéseket foganatosít a helység általános urbanisztikai tervének kidolgozására és azt jóváhagyásra a helyi tanács elé terjeszti; biztosítja az általános urbanisztikai terv és az övezeti urbanisztikai tervek, illetve az urbanisztikai részlettervek elõírásainak betartását;

p) a helyi tanács határozatai alapján biztosítja a szociális lakások kiutalását;

q) biztosítja a községi vagy a városi közutak karbantartását és rehabilitálását, a forgalmi jelek elhelyezését, a közúti és gyalogos közlekedés normális lebonyolítását, a törvény feltételei között;

r) ellenõrzést gyakorol a vásárok, a piacok, az állatvásárok, a szórakozási helyek és parkok tevékenysége fölött és intézkedéseket foganatosít azok megfelelõ mûködésére;

s) vezeti a helyi közszolgálatokat; biztosítja az anyakönyvi és a gyámhatósági szolgálatok müködését; felügyel a szociális gondozási és támogatási intézkedések megvalósítására;

sz) ellátja az anyakönyvvezetõi tisztséget;

t) kibocsátja a törvénnyel illetékességébe adott véleményezéseket, beleegyezéseket és engedélyeket;

ty) a törvény feltételei között a helyi tanácsnak jóváhagyásra javasolja a saját szakapparátusa szervezeti felépítését, tisztségjegyzékét, személyzeti létszámát és szervezési, illetve mûködési szabályzatát;

u) a törvény feltételei között kinevezi és tisztségébõl felmenti a helyi közigazgatási hatóságok saját szakapparátusának személyzetét, a titkár kivételével; javasolja a helyi tanácsnak a helyi érdekû önállóan gazdálkodó egységek, közszolgálatok és -intézmények vezetõi kinevezését, illetve tisztségbõl való felmentését, a törvény feltételei között;

v) felel a község vagy a város köz- és magánbirtokába tartozó javak felleltározásáért és adminisztrálásáért;

x) megszervezi a helységbeli építkezési munkálatok nyilvántartását és a központi közigazgatási hatóságok rendelkezésére bocsátja e nyilvántartások eredményeit;

y) intézkedéseket foganatosít a háztartási, ipari vagy bármilyen hulladékok tárolásának ellenõrzésére a község vagy a város folyóvizei partjainak higienizálása, valamint a nagyvizek lefolyásának biztosítása céljából a helyi völgyek és a hidak kitisztítása érdekében.

(2) A polgármester eleget tesz a törvényben vagy más jogszabályokban elõírt, valamint a helyi tanács által reábízott más feladatoknak is.

69. szakasz. – (1) A gyámhatósági és anyakönyvvezetõi feladatkörnek, a jogszabályok szerint a népszámlálás, a választások szervezése és lebonyolítása, a polgári védelmi intézkedések foganatosítása terén reá háruló feladatoknak, valamint a törvénnyel megállapított más feladatoknak a teljesítésében a polgármester az állam képviselõjeként is cselekszik abban a községben vagy városban, amelyben megválasztották.

(2) E minõségében a polgármester akár a prefektus révén is kérheti, a törvény feltételei között, a minisztériumoknak és a többi központi szervnek a területi közigazgatási egységekbeli decentralizált közszolgálatait vezetõk támogatását, ha feladatai nem oldhatók meg saját szakapparátusa révén.

70. szakasz. – (1) A polgármester az igazolás idõpontjától számított 30 napos határidõn belül kibocsátott rendelkezéssel megbízhatja az alpolgármestert vagy, az esetnek megfelelõen, az alpolgármestereket a 68. szakasz (1) bekezdésének j), m), p), r), v), x) és y) pontja szerint reá háruló feladatok teljesítésével.

(2) Az anyakönyvvezetõi feladatkör ellátásával megbízható az alpolgármester, a titkár vagy a törvény szerint e téren illetékes más tisztviselõ.

(3) A polgármeterre a 69. szakasz szerint az állam képviselõjeként háruló feladatokat, az anyakönyvvezetõi feladatkör, valamint a 68. szakasz (1) bekezdésének a)-f), h), i), k), l), és t) pontjában foglalt feladatok kivételével, nem lehet átruházni.

71. szakasz. – (1) Feladatkörének gyakorlása során a polgármester szabályozó vagy egyéni jellegû rendelkezéseket bocsát ki. Ezek csak a köztudomásra hozásuk vagy, az esetnek megfelelõen, az érintett személyekkel való közlésük után válnak végrehajthatókká.

(2) Megfelelõképpen alkalmazandók a 49. szakasznak és az 50. szakasz (2) bekezdésének az elõírásai.

72. szakasz. – (1) A polgármester mandátuma 4 évre szól és azt az újonnan megválasztott polgármester eskütételéig gyakorolja. A polgármester mandátuma alaptörvénnyel meghosszabbítható háború vagy katasztrófa esetén.

(2) A mandátum jog szerint megszûnik a következõ esetekben:

a) lemondás;

b) összeférhetetlenség;

c) a lakhelynek más területi közigazgatási egységbe való áthelyezése;

d) a mandátum gyakorlásának lehetetlensége hat egymást követõ hónapnál nagyobb idõszakon át, a 77. szakasz (2) bekezdésében feltüntetett esetek kivételével;

e) annak megállapítása a mandátum igazolása után, hogy a választás választási csalással vagy a helyi választásokról szóló törvény bármely más megszegése révén történt;

f) szabadságvesztéses büntetésre ítélés jogerõssé vált bírói határozattal;

g) bírói gondnokság alá helyezés;

h) a választói jogok elvesztése;

i) a törvénnyel reá háruló feladatkört teljesítve három hónapos idõközben három olyan szabályozó jellegû rendelkezést bocsátott ki, amelyet a közigazgatási bíróság jogerõs és visszavonhatatlan bírói határozattal érvénytelenített;

j) elhalálozás.

(3) A (2) bekezdésben említett esetekben a prefektus rendelettel tudomásul veszi a polgármesteri mandátum megszûnését.

(4) A (2) bekezdés d) pontjában említett esetben a prefektus rendeletét a közlésétõl számított tíznapos határidõn belül a polgármester megtámadhatja a közigazgatási bíróságnál.

(5) A közigazgatási bíróság köteles 30 napon belül határozni. Ebben az esetben az elõzetes eljárást már nem kell folyamatba tenni, az elsõ fokú bíróság határozata pedig jogerõs és visszavonhatatlan.

(6) A polgármesteri tisztség betöltését célzó választások idõpontját a prefektus javaslatára a Kormány tûzi ki, a (4) bekezdésben elõírt határidõ lejártát követõ 30 napon belül.

73. szakasz. – (1) A polgármester mandátuma úgyszintén határidõ elõtt megszûnik a törvény feltételei között szervezett valamely helyi népszavazás eredményeként.

(2) A polgármester mandátumának megszüntetésére irányuló népszavazás akkor szervezendõ, ha a község vagy a város lakossága ilyen értelmû kérelmet intézett a prefektushoz, mivel a polgármester figyelmen kívül hagyta a helyi közösség általános érdekeit vagy nem gyakorolta törvényes feladatkörét, ideértve az állam képviselõjeként reá hárulókat is.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell az ezt megalapozó indokokat, a népszavazás szervezését kérõ állampolgárok család- és személynevét, születésének helyét és idõpontját, személyazonossági igazolványának vagy kártyájának sorozatszámát és számát és saját kezû aláírását.

(4) A népszavazás szervezését a szavazati joggal rendelkezõ lakosság legalább 25 százalékának írásban kell kérnie. E százalékarányt el kell érni a községet vagy a várost alkotó valamennyi helységben.

74. szakasz. – (1) A kérelem átvételétõl számított 30 napos határidõn belül a prefektus eljár a felhozott indokoknak, a 73. szakaszban említett feltételek teljesítésének alapos elemzése, valamint az aláírások valóságának és hitelességének ellenõrzése tekintetében.

(2) Az ellenõrzés után a prefektus a Közigazgatási Minisztérium révén megindokolt javaslatot küld a Kormányhoz a népszavazás megszervezésére.

(3) A prefektusnak a Közigazgatási Minisztérium által véleményezett megindokolt javaslata alapján a Kormány a prefektus igénylésétõl számított 60 napon belül határozattal dönt. A kormányhatározat megállapítja a népszavazás idõpontját és az a prefektus gondoskodásából a község vagy a város lakosságának tudomására hozandó.

(4) A népszavazás költségei a helyi költségvetésbõl fedezendõk.

75. szakasz. (1) A helyi népszavazás a törvény feltételei között a prefektus gondoskodásából szervezendõ meg, a titkár és az illetõ helyi tanács szakapparátusa támogatásával.

(2) Ebben az esetben a népszavazással kapcsolatos kampányra vonatkozó törvényes eljárások nem alkalmazandók.

76. szakasz. – (1) A népszavazás érvényes, ha azon részt vett a szavazati joggal rendelkezõ összlakosság legalább fele és még egy lakos.

(2) A polgármester mandátuma határidõ elõtt megszûnik, ha a szavazati joggal rendelkezõ összlakosság legalább fele és még egy lakos erre szavaz.

(3) A (2) bekezdésben említett helyzetben megfelelõképpen alkalmazandók a 72. szakasz (6) bekezdésének az elõírásai.

77. szakasz. – (1) Tisztségének gyakorlása során a polgármester a törvény oltalmában részesül.

(2) A polgármester mandátuma jog szerint csak az elõzetes letartóztatása esetén függesztendõ fel. Az elõzetes letartóztatásról az ügyészségnek vagy, az esetnek megfelelõen, az ítélõbíróságnak azonnal értesítenie kell a prefektust, amely rendelettel megállapítja a mandátum felfüggesztését.

(3) A felfüggesztési rendelet azonnal közlendõ a polgármesterrel.

(4) A felfüggesztés a (2) bekezdésben említett helyzet megszûnéséig tart.

(5) Ha a tisztségébõl felfüggesztett polgármester nem bizonyosul vétkesnek, kártérítésre jogosult a törvény feltételei között.

(6) Az (1)-(5) bekezdések elõírásai az alpolgármester esetében is alkalmazandók.

78. szakasz. – (1) A helyi tanács tagjai soraiból a tisztségben levõ tanácsosok titkos többségi szavazatával alpolgármestert, illetve alpolgármestereket választ. Az alpolgármester mandátumának idõtartama azonos a helyi tanács mandátumának idõtartamával.

(2) Az alpolgármestert tisztségébõl csakis a helyi tanács válthatja le, a tanácsosok egyharmadának vagy a polgármesternek a megindokolt javaslatára, a tisztségben levõ tanácsosok kétharmadának szótöbbségével elfogadott határozattal.

79. szakasz. – Az alpolgármester a polgármester által a 70. szakasz szerint reá bízott feladatkört gyakorolja.

80. szakasz. – Az alpolgármester mandátuma jog szerint megszûnik a megfelelõképpen alkalmazandó 72. szakaszban elõírt feltételek között. Ebben az esetben a helyi tanács tudomásul veszi a mandátum megszûnését és új alpolgármestert választ.

81. szakasz. – Az alpolgármester a megfelelõképpen alkalmazandó 77. szakaszban foglalt feltételek között függeszthetõ fel tisztségébõl.

82. szakasz. – (1) A polgármesteri tisztség megüresedése vagy a polgármester felfüggesztése esetén a jelen törvénnyel reá ruházott feladatkört jog szerint az alpolgármester vagy, az esetnek megfelelõen, a tisztségben levõ tanácsosok titkos többségi szavazatával a helyi tanács által kijelölt valamely alpolgármester gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben említett helyzetben a helyi tanács tagjainak soraiból határozattal megbízott egy tanácsost az alpolgármesteri feladatkör ideiglenes ellátására.

(3) Amennyiben ugyanazon idõszakban mind a polgármestert, mind pedig az alpolgármestert felfüggesztették tisztségébõl, a helyi tanácsnak meg kell bíznia egy tanácsost azzal, hogy a felfüggesztés megszûnéséig lássa el mind a polgármester, mind pedig az alpolgármester feladatait.

(4) Ha egyazon idõszakban mind a polgármesteri, mind pedig az alpolgármesteri tisztség megüresedik, a helyi tanácsnak új alpolgármestert kell választania, az új polgármester megválasztásáig alkalmazva az (1) és a (2) bekezdés elõírásait. Megfelelõképpen alkalmazandók a 72. szakasz (6) bekezdésének az elõírásai.

IV. FEJEZET

A titkár, a helyi közszolgálatok és a saját szakapparátus

1. CIKKELY

A titkár

83. szakasz. – (1) Minden község, város és municípiumi területi közigazgatási alegység a helyi költségvetésbõl bérezett titkárral rendelkezik. A község, a város és a municípiumi területi közigazgatási alegységek titkára felsõfokú jogi vagy közigazgatási tanulmányokkal rendelkezõ vezetõ köztisztviselõ. Rendkívüli esetekben a községi titkár tisztségbe kinevezhetõ más szakosítású felsõfokú tanulmányokkal rendelkezõ vagy érettségizett személy is.

(2) A titkár nem lehet valamely politikai párt tagja, a tisztségbõl való felmentéssel való büntetés terhe alatt.

(3) Nem lehet titkár a polgármester vagy az alpolgármester házastársa vagy elsõ fokig terjedõ rokona.

84. szakasz. – (1) A titkári tisztség pályázat vagy, az esetnek megfelelõen, vizsga alapján töltendõ be, a kinevezést pedig a prefektus eszközli.

(2) A pályázatot vagy a vizsgát a polgármester szervezi a törvény feltételei között, a tisztség megüresedésének idõpontjától számított 30 napos határidõn belül. A pályázati vagy a vizsgabizottságban részt kell vennie a polgármesternek, a prefektúrai fõtitkárnak, a megye fõtitkárának és az illetõ helyi tanács által kijelölt két képviselõnek. A kinevezési rendeletet a prefektus a pályázat vagy a vizsga eredményének átvételétõl számított legfeljebb 10 napos határidõn belül bocsátja ki, s azt a polgármester közli a pályázat vagy a vizsga eredményének véglegessé válásától számított legfeljebb háromnapos határidõn belül.

(3) A titkár stabilitásnak örvend tisztségében, a törvény feltételei között.

85. szakasz. – (1) A titkár a törvény feltételei között ellátja a következõ fõbb feladatkört:

a) kötelezõen részt vesz a helyi tanács ülésein;

b) egybehangolja a helyi tanács szakapparátusának keretebeli jogi, anyakönyvi, gyámhatósági és szociális gondozási jellegû részlegeket és tevékenységeket;

c) véleményezi a helyi tanács határozattervezeteit, a törvényesnek vélt határozatok ellenjegyzésével felelõsséget vállalva ezek törvényességéért;

d) törvényesség szempontjából véleményezi a polgármester rendelkezéseit;

e) figyelemmel kíséri a levelezés törvényes határidõre való megoldását;

f) biztosítja a helyi tanács összehívási eljárásainak teljesítését és a titkári munkálatok elvégzését;

g) elõkészíti a helyi tanács elé vitára terjesztendõ munkálatokat;

h) biztosítja a helyi tanács vagy a polgármester által kibocsátott okiratoknak legfeljebb tíz napon belüli közlését az érdekelt hatóságokkal, intézményekkel és személyekkel, ha a törvény másként nem rendelkezik;

i) biztosítja a szabályozó jellegû határozatok és rendelkezések köztudomásra hozását;

j) kivonatot vagy másolatot bocsát ki a helyi tanács levéltárában levõ bármely okiratról, a törvénnyel titkos jellegûeknek minõsítettek kivételével;

k) hitelesíti a felek által bemutatott okiratokon szereplõ aláírásokat, és megerõsíti az eredeti okiratok másolatainak hitelességét, a törvény feltételei között.

(2) A titkár egybehangolhatja a helyi közigazgatási hatóságok szakapparátusából a polgármester által megállapított más szolgálatokat is.

(3) A titkár eleget tesz a törvényben elõírt vagy a helyi tanács, illetve a polgármester által reá bízott más feladatoknak is.

86. szakasz. – A titkár tisztségbõl való felmentése, valamint fegyelmi büntetése a prefektus által csakis a helyi tanácsnak a polgármester vagy a tanácsosok egyharmada kezdeményezésére a tisztségben levõ tanácsosok legalább kétharmados szótöbbségével elfogadott javaslata alapján eszközlendõ, az adminisztratív vizsgálat nyomán levont következtetések alapján.

2. CIKKELY

A község, a város közszolgálatai és a helyi közigazgatási hatóságok saját szakapparátusa

87. szakasz. – A helyi tanács a helyi sajátosságoktól és szükségletektõl függõen a fõbb tevékenységi területeken, a rendelkezésére álló pénzügyi eszközök keretében létrehozza és megszervezi a község vagy a város közszolgálatait, betartva a törvényes elõírásokat.

88. szakasz. – (1) A község vagy a város közszolgálatainak személyzetét azok vezetõi nevezik ki és mentik fel tisztségébõl, a törvény feltételei között.

(2) A helyi tanács szakapparátusabeli személyzetet a polgármester nevezi ki és menti fel tisztségébõl, a törvény feltételei között.

(3) A helyi tanács megindokoltan javasolhatja a polgármesternek a helyi tanács szakapparátusabeli részlegek vezetõinek tisztségbõl való felmentését.

89. szakasz. – A községek vagy a városok közszolgálatainak és a helyi közigazgatási hatóságok szakapparátusának a tisztviselõi tisztségükben stabilitásnak örvendenek, a törvény feltételei között.

90. szakasz. – (1) A polgárok és a helyi közigazgatási hatóságok közötti kapcsolatokban a román nyelv használandó.

(2) Azokban a területi közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgár, ezek a helyi közigazgatási hatóságokhoz és szakapparátusához anyanyelvükön is fordulhatnak szóban vagy írásban, a választ pedig mind román nyelven, mind pedig anyanyelvükön megkapják.

(3) A (2) bekezdésben említett feltételek között a közönségkapcsolati feladatokkal kapcsolatos tisztségekbe az illetõ kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvét ismerõ személyek is besorolandók.

(4) A helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell a helységek és a fennhatóságuk alatt levõ közintézmények nevének, valamint a közérdekû hirdetéseknek az illetõ kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvén való feliratozását, illetve kifüggesztését is, a (2) bekezdésben elõírt feltételek között.

(5) A hivatalos okiratok kötelezõen román nyelven készítendõk.

91. szakasz. – A község, a város vagy a municípiumi területi közigazgatási alegységek polgármestere, alpolgármestere, illetve alpolgármesterei és titkára a helyi tanács szakapparátusával együtt állandó tevékenységû, a továbbiakban a község vagy a város polgármesteri hivatalának nevezett funkcionális struktúrát alkot, amely teljesíti a helyi tanács határozatait és a polgármester rendelkezéseit, megoldva a helyi közösség kurrens problémáit.

V. FEJEZET

Bukarest municípium közigazgatása

92. szakasz. – Bukarest municípium kerületeknek nevezett 6 területi közigazgatási alegységben van megszervezve.

93. szakasz. – (1) Bukarest municípium kerületeinek egy- egy polgármestere és egy-egy alpolgármestere, Bukarest municípiumnak pedig egy fõpolgármestere és két alpolgármestere van.

(2) Bukarest mnunicípium fõpolgármesterének megválasztását a Bukaresti Törvényszék elnöke igazolja, a jelen tövény feltételei között.

94. szakasz. – Bukarest municípium helyi közigazgatási hatóságai Bukarest Municípium Fõtanácsa és a kerületi helyi tanácsok, mint döntéshozatali hatóságok, valamint Bukarest municípium fõpolgármestere és kerületi polgármesterei, mint végrehajtó hatóságok, amelyek a helyi választásokról szóló törvény feltételei között választandók meg.

95. szakasz. – (1) Bukarest municípium kerületeinek helyi tanácsai a jelen törvénynek a helyi tanácsokra vonatkozó, megfelelõképpen alkalmazandó rendelkezéseiben foglalt feltételek között létesítendõk, mûködnek és oszlathatók fel.

(2) Bukarest municípium kerületeinek helyi tanácsai fõként az alábbi feladatkört gyakorolják:

a) a tanácsosok soraiból megválasztják a tanács üléseit vezetõ tanácsost, valamint az alpolgármestert; ezek megõrzik tanácsosi minõségüket;

b) jóváhagyják a tanács szervezési és mûködési szabályzatát;

c) véleményezik a gazdasági-társadalmi fejlesztési, területszervezési és -rendezési, illetve urbanisztikai tanulmányokat, prognózisokat és programokat, ideértve a regionális és övezeti fejlesztési programokban való részvételt is, a törvény feltételei között, amelyeket jóváhagyásra Bukarest Municípium Fõtanácsa elé terjesztenek;

d) jóváhagyják a helyi költségvetést, a kölcsönöket, a hitelátutalásokat és a költségvetési tartalék, felhasználási módját; jóváhagyják a költségvetés zárszámadását; helyi adókat és illetékeket, valamint speciális illetékeket állapítanak meg, a törvény feltételei között;

e) a polgármester javaslatára a törvény feltételei között jóváhagyják a saját szakapparátusuk és a helyi érdekû közszolgálatok szervezeti felépítését, tisztségjegyzékét, személyzeti létszámát és szervezési, illetve mûködési szabályzatát;

f) a törvény feltételei között adminisztrálják a municípiumnak a kerület övezetében levõ köz- vagy magánbirtokú javait, Bukarest Municípium Fõtanácsának határozata alapján;

g) határoznak a fennhatóságuk alá tartozó közszolgálatok koncesszióba vagy bérbeadása tekintetében, a törvény feltételei között;

h) közintézményeket, gazdasági társaságokat és közszolgálatokat létesítenek; a törvénnyel megállapított általános kritériumokat betartva szervezési és mûködési szabályokat vezetnek be a közintézmények és közszolgálatok, valamint az általuk létesített vagy a fennhatóságuk alá tartozó gazdasági társaságok tekintetében; a törvény feltételei között kinevezik és tisztségbõl felmentik a helyi érdekû közszolgálatok és közintézmények vezetõit;

i) a törvény feltételei között jóváhagyják a kerületek övezeti urbanisztikai terveit és urbanisztikai részletterveit, amelyeket közölnek Bukarest Municípium Fõtanácsával; illetékességeik keretében jóváhagyják a helyi érdekû beruházási munkálatok mûszaki-gazdasági dokumentációit és biztosítják a szükséges feltételeket ezek megvalósításához, Bukarest municípium általános urbanisztikai tervének és a járulékos szabályzatnak az elõírásaival összhangban;

j) illetékességeik szerint biztosítják a helyi érdekû nevelési, egészségügyi, mûvelõdési, ifjúsági és sportügyi, közrendvédelmi közintézmények és - szolgálatok megfelelõ mûködéséhez szükséges feltételeket; figyelemmel kísérik és ellenõrzik ezek tevékenységét;

k) hozzájárulnak tudományos, mûvelõdési, mûvészeti, sport- és szórakozási tevékenységek megszervezéséhez;

l) hozzájárulnak a közrend biztosításához, elemzik a közrendészeti õrök tevékenységét és intézkedéseket javasolnak a tökéletesítésére;

m) cselekvõen fellépnek a környezet védelméért és helyreállításáért az életminõség javítása érdekében; hozzájárulnak a történelmi és építészeti mûemlékek, a természeti parkok és rezervátumok oltalmazásához, konzerválásához, restaurálásához és érvényre juttatásához;

n) hozzájárulnak a szociális oltalmazási és gondozási intézkedések megvalósításához; biztosítják a gyermek jogainak védelmét, a hatályos törvényhozás szerint; jóváhagyják a szociális lakások kiutalásának kritériumait; helyi érdekû jótékonysági intézményeket létesítenek és biztosítják ezek müködését;

o) vásárokat, piacokat, állatvásárokat, szórakoztató helyeket és parkokat, sporttelepeket létesítenek és szerveznek, és biztosítják ezek megfelelõ mûködését;

p) a törvény feltételei között, Bukarest Municípium Fõtanácsának beleegyezésével, elhatározzák más hazai vagy a külföldi helyi közigazgatási hatóságokkal való együttmûködést vagy társulást, valamint a helyi közigazgatási hatóságok nemzeti és nemzetközi társulásaihoz való csatlakozást, egyes közös érdekek elõmozdítása érdekében;

q) a törvény feltételei között, Bukarest Municípium Fõtanácsának elõzetes beleegyezésével, elhatározzák a román vagy idegen jogi személyekkel, nem kormányszerv szervezetekkel és más szociális partnerekkel való együttmûködést vagy társulást egyes helyi közérdekû akciók, munkálatok, szolgáltatások vagy tervezetek finanszírozása és valóra váltása érdekében;

r) biztosítják a kereskedelem szabadságát és támogatják a szabad kezdeményezést, a törvény feltételei között;

s) a törvény feltételei között támogatják a vallásfelekezetek tevékenységét.

(3) A (2) bekezdés c)-h), p) és q) pontjaiban elõírt feladatok kizárólag Bukarest Municípium Fõtanácsának határozatával adott, kimondott meghatalmazás alapján gyakorolható.

(4) A kerületi helyi tanácsok ellátnak a törvénnyel elõírt vagy Bukarest Municípium Fõtanácsa által rájuk bízott más feladatokat is.

96. szakasz. – Bukarest Municípium Fõtanácsa a jelen törvénynek a helyi tanácsokra vonatkozó, megfelelõképpen alkalmazandó rendelkezései szerint létesítendõ és mûködik, és az említettekben elõírt feladatkört látja el.

97. szakasz. – (1) A Bukarest municípiumi kerületi polgármesterek és alpolgármesterek a jelen törvényben a községi és városi polgármesterek és alpolgármesterek tekintetében elõírt feltételek között mûködnek és az említettek tekintetében törvénnyel megállapított feladatkört gyakorolják, a 68. szakasz (1) bekezdésének c) és k) pontjában foglalt feladatok kivételével, amelyeket csakis Bukarest municípium fõpolgármestere gyakorol.

(2) A Bukarest municípiumi kerületek polgármesterei és alpolgármesterei tekintetében megfelelõképpen alkalmazandók a jelen törvénynek a felfüggesztésre és felmentésre vonatkozó rendelkezései.

(3) Bukarest municípium fõpolgármestere és alpolgármesterei a jelen törvénynek a községi és városi polgármesterekre és alpolgármesterekre vonatkozó, megfelelõképpen alkalmazandó elõírásai szerint mûködnek, és az említettek tekintetében megállapított feladatkört gyakorolják.

(4) Bukarest municípium fõpolgármestere és alpolgármesterei tekintetében megfelelõképpen alkalmazandók a jelen törvénynek a felfüggesztésre és a felmentésre vonatkozó rendelkezései.

98. szakasz. – Bukarest municípium kerületi titkárai tekintetében megfelelõképpen alkalmazandók a 83-86. szakaszok elõírásai, Bukarest municípium fõtitkára tekintetében pedig a 120. szakasz elõírásai.

99. szakasz. – Bukarest Municípium Fõtanácsának határozatai és a fõpolgármester szabályozó jellegû rendelkezései kötelezõek a Bukarest municípium kerületeiben megszervezett helyi közigazgatási hatóságok tekintetében is.

100. szakasz. – (1) Bukarest municípium fõpolgármestere a Bukarest municípiumi kerületi polgármesterekkel havonta egyszer összeül a fõpolgármester összehívására vagy legalább három kerületi polgármesternek a javaslatára. Az üléseken elemzendõ Bukarest Municípium Fõtanácsa határozatainak és a fõpolgármester szabályozó jellegû rendelkezéseinek teljesítési módja, és kölcsönös tájékoztatások mutatandók be a kerületi helyi tanácsok tevékenységérõl, figyelembe véve Bukarest municípium közigazgatásának megfelelõ mûködéséhez szükséges egyes tevékenységek egybehangolását. Az üléseken jog szerint részt vesz Bukarest municípium prefektusa is.

(2) A kerületi polgármesterek jog szerint részt vesznek Bukarest Municípium Fõtanácsának ülésein és felszólalhatnak a napirenden levõ kérdések megvitatása során.

(3) Bukarest Municípium Fõtanácsa bizottságainak ülésein részt vehetnek a kerületi helyi tanácsok szakbizottságainak elnökei is.

(4) A kerületi helyi tanácsok szakbizottságainak elnökei szavazati jog nélkül felszólalhatnak.

VI. FEJEZET

A megyei tanács

1. CIKKELY

A megyei tanács megalakítása és összetétele

101. szakasz. – (1) A megyei tanács a megyei érdekû közszolgálatok megvalósítása érdekében a községi és a városi tanácsok tevékenységének egybehangolására a megye szintjén létrehozott helyi közigazgatási hatóság.

(2) A megyei tanács általános, egyenlõ, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal a helyi választásokról szóló törvény feltételei között megválasztott tanácsosokból áll.

102. szakasz. – Minden egyes megyei tanács tagjainak száma prefektus által állapítandó meg, a megye lakossága tekintetében az Országos Statisztikai és Közgazdaságkutatási Intézet által a folyó év január 1-jén vagy, az esetnek megfelelõen, a választások évét megelõzõ év július 1-jén jelentett számtól függõen, a következõk szerint:

A megye lakosainak száma A tanácsosok száma

- 350 000-ig 31

- 350 001 és 500 000 között 33

- 500 001 és 650 000 között 35

- 650 000 fölött 37

103. szakasz. – (1) A megyei tanács megalakításakor megfelelõképpen alkalmazandók a 31-37. szakaszok rendelkezései.

(2) A 60. szakaszban említett helyzetekben a megyei tanács elnöke köteles a megyei tanácsnak javasolni a tanácsosi mandátum megszûnésének tudomásul vételével kapcsolatos határozat elfogadását.

2. CIKKELY

A megyei tanács feladatköre

104. szakasz. – (1) A megyei tanács a helyi közigazgatási hatóságoknak a megye szintjén megalakított döntéshozatali szervként az alábbi fõ feladatkört látja el:

a) a tanácsosok sorából megválasztja az elnököt és a két alelnököt;

b) az elnök javaslatára jóváhagyja a megyei tanács szervezési és mûködési szabályzatát, saját szakapparátusának, a közintézményeknek és -szolgálatoknak, valamint a megyei érdekû önállóan gazdálkodó egységeknek a törvényes normák szerinti személyzeti létszámát, szervezeti felépítését, tisztségjegyzékét és szervezési, illetve mûködési szabályzatát;

c) stratégiákat, prognózisokat és programokat fogad el a megye vagy ennek egyes övezetei gazdasági- társadalmi fejlesztése tekintetében a helyi tanácsoktól kapott javaslatok alapján, az érdekelt községi és városi helyi közigazgatási hatóságokkal együttmûködve elrendeli, jóváhagyja és figyelemmel kíséri a szükséges intézkedéseket, ideértve a pénzügyeiket is, az említettek megvalósítása érdekében;

d) egybehangolja a községi és városi helyi tanácsok tevékenységét a megyei érdekû közszolgálatok megvalósítása érdekében;

e) jóváhagyja a megye saját költségvetését, a kölcsönöket, a hitelátutalásokat és a költségvetési tartalék felhasználási módját; jóváhagyja a költségvetés zárszámadását; adókat és illetékeket, valamint speciális illetékeket állapít meg, a törvény feltételei között; határoz az állami költségvetés bevételeibõl vagy más forrásokból lebontott összegeknek a községek, városok és municípiumok számára való kiosztási hányada tekintetében, a törvény feltételei között;

f) adminisztrálja a megye köz- és magánbirtokát;

g) határoz a megye köztulajdonában levõ javak vagy, az esetnek megfelelõen, a megyei érdekû közszolgálatok adminisztrálásba, koncesszióba- vagy bérbeadása tekintetében, a törvény feltételei között; határoz a megye magántulajdonában levõ javak eladása, koncesszióba vagy bérbe adása tekintetében, a törvény feltételei között;

h) határoz megyei érdekû közintézmények és közszolgálatok létesítése tekintetében, a törvény feltételei között; a törvény feltételei között kinevezi és tisztségébõl felmenti a megyei érdekû közszolgálatoknak, valamint az általa létesített közintézményeknek a vezetõit és, ha esedékes, tekintetükben fegyelmi büntetéseket alkalmaz a törvény feltételei között;

i) elhatározza a megyei érdekû önállóan gazdálkodó egységek átszervezését; a területi közigazgatási egység nevében gyakorol valamennyi részvényesi jogot az általa létrehozott gazdasági társaságoknál; határoz e gazdasági társaságok privatizálásáról;

j) a községi és városi helyi közigazgatási hatóságokkal való tanácskozás alapján megállapítja a megye területszervezési és -rendezési terveit, valamint a megye és az összetevõ területi közigazgatási egységek általános urbanisztikai fejlesztési terveit; az érintett községi és városi helyi közigazgatási hatóságokkal együttmûködve figyelemmel kíséri az említett tervek megvalósítási módját;

k) jóváhagyja az utak, hidak, valamint a megyei érdekû kommunikációs utakhoz tartozó egész infrastruktúra építését, karbantartását és korszerûsítését; támogatást és mûszaki szaksegédletet nyújt a községi és városi helyi közigazgatási hatóságoknak a községi és városi utak építésében, karbantartásában és korszerûsítésében; ilyen értelemben a megyei tanács szakosított közszolgálatokat létesíthet;

l) a törvény keretei és feltételei között jóváhagyja a megyei érdekû beruházási munkálatok mûszaki-gazdasági dokumentációit;

m) illetékessége szerint biztosítja a fennhatósága alá tartozó mûvelõdési intézmények, nevelési, szociális védelmi és gondozási közintézmények és szolgálatok, szállítási közszolgálatok megfelelõ mûködéséhez, valamint más tevékenységekhez szükséges anyagi és pénzügyi eszközöket, a törvény feltételei között;

n) pénzügyi támogatást biztosít a kulturális tevékenységek vagy a vallásfelekezetek által lebonyolított tevékenységek, valamint a nevelési, tudományos és sporttevékenységek tekintetében;

o) társadalmi és kulturális intézményeket, valamint a gyermek jogait oltalmazó intézményeket létesít és biztosítja ezek megfelelõ mûködését, kiutalva a szükséges alapokat;

p) elemzi a községi és városi helyi közigazgatási hatóságok által a társadalmi gazdasági-fejlesztési és környezethelyreállítási és -védelmi prognózisok és programok kidolgozására tett javaslatokat;

q) a törvény feltételei között elnevezi a megyei érdekû objektumokat;

r) a törvény feltételei között elhatározza más hazai vagy a külföldi helyi közigazgatási hatóságokkal való együttmûködést vagy társulást, valamint a helyi közigazgatási hatóságok nemzeti és nemzetközi társulásaihoz való csatlakozást, egyes közös érdekek elõmozdítása érdekében;

s) a törvény feltételei között elhatározza a román vagy idegen jogi személyekkel, nem kormányszerv szervezetekkel és más szociális partnerekkel való együttmûködést vagy társulást egyes megyei közérdekû akciók, munkálatok, szolgáltatások vagy tervezetek finanszírozása és valóra váltása érdekében;

t) a törvény feltételei között elhatározza a helyi tanácsokkal való társulást egyes közös érdekû objektumok megvalósítására, amelyekkel közintézményeket, gazdasági társaságokat és közszolgálatokat létesíthet;

u) egybehangolja a Közrendészek Testületének tevékenységét, a törvény feltételei között.

(2) A megyei tanács ellát a törvénnyel megállapított más feladatkört is.

3. CIKKELY

A megyei tanács mûködése

105. szakasz. – (1) A megyei tanács 4 éves mandátumra választandó meg, mely idõszak háború vagy katasztrófa esetén alaptörvénnyel meghosszabbítható.

(2) A megyei tanács mandátumát megalakulásának idõpontjától az újonnan megválasztott tanács törvényesen megalakultnak nyilvánítása idõpontjáig gyakorolja.

106. szakasz. – (1) A megyei tanács havonta rendes ülésre ül össze, a megyei tanács összehívására.

(2) A megyei tanács valahányszor szükséges rendkívüli ülésre is összeülhet, az elnöknek vagy a tanácstagok legalább egyharmadának kérésére, illetve a prefektus által a megyei tanács elnökéhez intézett kérelem alapján, olyan rendkívüli esetekben, amelyek megkövetelik a természeti csapások, a katasztrófák, a járványok vagy állatjárványok következményeinek megelõzése, korlátozása vagy kiküszöbölése, valamint a közrend és -nyugalom védelme érdekében szükséges azonnali intézkedések elfogadását.

(3) A megyei tanács rendes ülésre legalább 5 nappal elõbb, rendkívüli ülésre pedig legalább 3 nappal elõbb írásban hívandó össze, a megyi fõtitkára révén.

(4) Kényszerhelyzetben vagy nagyon sürgõs esetekben a megye lakosainak érdekében a megyei tanács azonnal összehívható.

(5) Az ülésre való meghívóban fel kell tüntetni az ülés idõpontját, helyszínét és napirendjét.

(6) Amennyiben a megyei tanács elnökének nincs lehetõsége összehívni a tanács rendes ülését, ezt a 118. szakasz feltételei között kijelölt alelnök hívja össze.

(7) A megyei tanács ülésének napirendje a tömegtájékoztatási eszközök vagy bármely más hirdetési eszköz révén a megye lakosságának tudomására hozandó.

(8) Azokban a megyékben, amelyekben a lakosság több mint 20 százalékát valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok alkotják, a napirend köztudomásra hozandó az illetõ kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvén is.

(9) Minden esetben az összehívás az ülés jegyzõkönyvébe foglalandó.

107. szakasz. – (1) A megyei tanács ülései a tisztségben levõ tanácsosok többségének jelenlétében tekintendõk törvényesen megalakultaknak.

(2) A tanácsosok jelenléte az ülésen kötelezõ. Azok az esetek, amelyekben a hiányzás igazoltnak tekintendõ, a megyei tanács szervezési és mûködési szabályzatával állapítandók meg. Amennyiben valamely tanácsos egymást követõen kétszer hiányzik alapos indokok nélkül, megbüntethetõ a megyei tanács szervezési és müködési szabályzatával megállapított feltételek között.

108. szakasz. – (1) A megyei tanács üléseit az elnök vagy, ennek távollétében, a 118. szakasz feltételei között kijelölt alelnök vezeti.

(2) Amennyiben a 118. szakasz feltételei között kijelölt alelnök is megindokoltan távol van, az ülést a másik alelnök vagy a jelen levõ tanácsosok szótöbbségével megválasztott tanácsos vezeti.

109. szakasz. – (1) A megyei tanács feladatkörének gyakorlása során határozatokat fogad el a jelen levõ tagok szótöbbségével, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény vagy a tanács szervezési és mûködési szabályzata más többséget ír elõ.

(2) A határozatokat alá kell írnia a megyei tanács elnökének vagy, ennek a hiányában, az ülést vezetõ alelnöknek és törvényesség szempontjától ellen kell jegyeznie a megye fõtitkárának.

110. szakasz. – Megfelelõképpen alkalmazandók a 43., 45-54. és 56. szakaszok elõírásai.

111. szakasz. – Amennyiben a megyei tanács hat egymást követõ hónapon át nem ül össze vagy három egymást követõ rendes ülésen nem fogad el egyetlen határozatot sem, valamint ha a tanácsosok száma az összlétszám kétharmada alá csökken és nem egészíthetõ ki póttagokkal, a megyei tanács jog szerint feloszlik.

(2) Az (1) bekezdésben említett helyzetekrõl a titkár értesíti a prefektust, amely rendelettel tudomásul veszi a tanács jog szerinti feloszlását és új választások szervezését javasolja a Kormánynak.

(3) Megfelelõképpen alkalmazandók az 58. szakasz (3)- (5) bekezdéseinek az elõírásai.

(4) Az új helyi tanács megválasztásának idõpontja a (3) bekezdésben elõírt határidõ lejárta vagy a prefektus rendelete ellen benyújtott keresetet elutasító bírói határozat jogerõssé és visszavonhatatlanná válása után állapítandó meg.

(5) Abban az idõszakban, amelyben a megyei tanács feloszolt vagy nem alakulhatott meg törvényesen, a megye kurrens adminisztratív kérdéseit a megye fõtitkára oldja meg, a Kormány által a Közigazgatási Minisztérium révén adott külön meghatalmazás alapján.

112. szakasz – A tanácsosi mandátum jog szerint megszûnik a megfelelõképpen alkalmazandó 60. szakasz feltételei között.

4. CIKKELY

Az elnök, az alelnök, és a megyei fõtitkár

113. szakasz. – (1) A megyei tanács tagjai közül a mandátum egész idõtartamára egy elnököt és két alelnököt választ.

(2) Az elnök és az alelnökök a tisztségben levõ tanácsosok titkos többségi szavazatával választandók meg. A megyei tanács elnöke a tisztségben levõ tanácsosok legalább egyharmadának javaslatára az említettek kétharmados titkos többségi szavazatával mentendõ fel tisztségébõl, ha három hónap folyamán legalább három olyan rendelkezést bocsátott ki, amelyet az ítélõbíróság visszavonhatatlanul érvénytelenített, mivel ellentétesek az állam vagy a megye általános érdekeivel vagy sértik az alkotmányt és az ország törvényeit. Az alelnökök azonos feltételek között felmenthetõk tisztségükbõl, de csak akkor, ha visszavonhatatlan bírói határozattal megállapították, hogy feladataik teljesítése során megszegték az állam vagy a megye általános érdekeit, illetve az Alkotmányt és az ország törvényeit.

(3) A megyei tanács elnökének és alelnökeinek a közintézményekkel, önállóan gazdálkodó egységekkel, országos társaságokkal, többségében állami tõkével mûködõ gazdasági társaságokkal megkötött munkaszerzõdése a mandátum gyakorlásának egész idõszakára jog szerint felfüggesztendõ.

(4) A megyei tanács elnöke és alelnökei mandátumuk egész idõszakában a törvény feltételei között megállapított juttatásban részesülnek.

114. szakasz. – (1) A megyei tanács képviseli a megyét a többi közhatósággal, a román és idegen természetes és jogi személyekkel való kapcsolatokban, valamint az igazságszolgáltatás elõtt.

(2) Az elnök felel a megyei tanács elõtt a megyei közigazgatás megfelelõ mûködéséért.

(3) A megyei tanács saját apparátusa az elnöknek van alárendelve. A szakapparátus tisztviselõi stabilitásnak örvendenek tisztségükben, a törvény szerint.

115. szakasz. – A megyei tanács elnöke felel a szakapparátus megfelelõ mûködéséért, amelyet vezet és ellenõriz. A szakapparátus részlegeinek egybehangolása rendelkezéssel az alelnökökre vagy a megyei fõtitkárra bízandó.

116. szakasz. – (1) A megyei tanács elnöke a törvény feltételei között eleget tesz a következõ feladatkörnek:

a) biztosítja az alkotmány elõírásainak tiszteletben tartását, a törvényeknek, Románia elnöke dekrétumainak, a kormányhatározatoknak és -rendeleteknek, a megyei tanács határozatainak és egyéb jogszabályoknak az alkalmazásba helyezését;

b) összeállítja a megyei tanács üléseinek napirendjét;

c) elrendeli a szükséges intézkedéseket a megyei tanács munkálatainak elõkészítésére és megfelelõ feltételek közötti lebonyolítására;

d) elkészíti és jóváhagyásra a megyei tanács elé terjeszti ennek szervezési és mûködési szabályzatát;

e) biztosítja a megyei tanács határozatainak teljesítését és idõszakosan elemzi ezek teljesítésének stádiumát;

f) vezeti a megyei tanács üléseit;

g) egybehangolja és ellenõrzi a megyei tanács fennhatósága alá tartozó közintézmények és közszolgálatok tevékenységét;

h) fõ hitelutalványozói funkciót gyakorol;

i) elkészíti a megye saját költségvetésének tervezetét és a költségvetés zárszámadását, és jóváhagyásra a megyei tanács elé terjeszti, a törvényben elõírt feltételek között és határidõkben;

j) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek megvalósítási módját és javasolja a megyei tanácsnak a jövedelmek határidõre való bevételezéséhez szükséges intézkedések elfogadását;

k) a törvény feltételei között jóváhagyásra a megyei tanács elé terjeszti a szakapparátus és a fennhatósága alá tartozó közintézmények és -szolgálatok szervezeti felépítését, tisztségjegyzékét, személyzeti létszámát és szervezési, illetve mûködési szabályzatát;

l) évente vagy megyei tanács kérésére ez elé terjeszti a feladatkörének és a tanács határozatainak teljesítési módjára vonatkozó jelentéseket;

m) javasolja a megyei tanácsnak a fennhatósága alá tartozó közintézmények és közszolgálatok vezetõi törvény szerinti kinevezését és tisztségbõl való felmentését;

n) kibocsátja a törvénnyel illetékességébe adott véleményezéseket, beleegyezéseket és engedélyeket;

o) metodológiailag irányítja, figyelemmel kíséri és ellenõrzi a községekben és a városokban lebonyolított anyakönyvi és gyámhatósági tevékenységet;

p) saját apparátusa és a megyei tanács szakszolgálatai révén támogatást és mûszaki, illetve jogi tanácsadást nyújt a községi és városi helyi közigazgatási hatóságoknak, ezek kérésére;

q) egybehangolja, ellenõrzi a gyermek jogainak oltalmazására irányuló tevékenységet és felel ezért.

(2) A megyei tanács elnöke rendelkezéssel az alelnökökre bízhatja az (1) szakasz g) és p) pontjában feltüntetett feladatokat.

(3) A megyei tanács elnöke eleget tesz a törvényben elõírt vagy a megyei tanács által reá ruházott más feladatoknak is.

117. szakasz. – (1) Feladatkörének gyakorlása során a megyei tanács elnöke szabályozó vagy egyéni jellegû rendelkezéseket bocsát ki. Ezek csak a köztudomásra hozásuk vagy, az esetnek megfelelõen, az érdekelt személyekkel való közlésük idõpontjában válnak végrehajthatókká.

(2) Megfelelõképpen alkalmazandók a 49. szakasznak és az 50. szakasz (2) bekezdésének az elõírásai.

118. szakasz. – (1) Az elnök felfüggesztése esetén ennek feladatkörét a megyei tanács által a tisztségben levõ tanácsosok titkos többségi szavazatával kijelölt alelnök gyakorolja.

(2) Más esetekben az elnök távollétében a feladatkörét a nevében az elnök rendelkezésével kijelölt valamely alelnök gyakorolja.

119. szakasz. – (1) A megyei tanács elnöke és alelnökei megõrzik tanácsosi minõségüket. Az elnök és az alelnökök mandátumának idõtartama egyenlõ a megyei tanács mandátumának idõtartamával.

(2) a 62., 72. és 77. szakasz elõírásai megfelelõképpen alkalmazandók a megyei tanács elnöke tekintetében is.

(3) A megyei tanács elnöke mandátumával határidõ elõtti megszûnése esetén a prefektus rendelettel tudomásul veszi ezt és az új elnök megválasztása érdekében értesíti a megyei tanácsot.

120. szakasz. – (1) Minden megyének a költségvetésébõl bérezett fõtitkára van. A fõtitkár jogi vagy adminisztratív felsõfokú tanulmányokkal rendelkezõ vezetõ köztisztviselõ. A fõtitkár stabilitásnak örvend tisztségében, a törvény feltételei között. Nem lehet valamely politikai pártnak vagy valamely politikai alakulatnak a tagja, a tisztségbõl való felmentés terhe alatt.

(2) A megye fõtitkárát a Közigazgatási Minisztérium nevezi ki, a megyei tanács elnökének javaslatára, a törvény szerint.

(3) A kinevezés pályázat vagy verseny alapján eszközlendõ. A pályázatot a törvény feltételei között a megyei tanács elnöke szervezi meg, az állás megüresedésének idõpontjától számított 45 napos határidõn belül. A vizsgabizottságban részt kell vennie a megyei tanács elnökének vagy, a távollétében, valamely alelnökének, a Közigazgatási Minisztérium képviselõjének, a prefektúrai fõtitkárnak és a megyei tanács két képviselõjének.

(4) A kinevezési rendelkezés a javaslat kézhezvételétõl számított legfeljebb 10 napos határidõn belül kibocsátandó.

(5) A fõtitkár tisztségébõl való felmentése és fegyelmi büntetése a Közigazgatási Minisztérium által eszközlendõ, a megyei tanács elnöke vagy a tanácsosok egyharmada kezdeményzésére a tanácsnak a tisztségben levõ tanácsosok legalább kétharmados szótöbbségével jóváhagyott javaslatára, az adminisztratív vizsgálat következtetései alapján.

(6) A megye fõtitkára tekintetében megfelelõképpen alkalmazandók a 85. szakasz elõírásai.

(7) A megye fõtitkára egybehangolja a megyei tanács szakapparátusának anyakönyvi és gyámhatósági részlegeit. A megye fõtitkára megfelelõképpen teljesíti a minisztériumi fõtitkár tekintetében törvénnyel megállapított feladatkört.

VII. FEJEZET

Közületi javak és munkálatok

1. CIKKELY

A javak adminisztrálása

121. szakasz. – A területi közigazgatási egység vagyonállagát a területi közigazgatási egység köz- és magánbirtokához tartozó ingó és ingatlan javak, valamint a vagyoni jellegû jogok és kötelezettségek képezik.

122. szakasz. – (1) A helyi vagy megyei érdekû közbirtokhoz tartoznak a természetükbõl eredõn közhasznú vagy közérdekû azon javak, amelyeket törvénnyel nem nyilvánítottak országos közhasznú vagy közérdekû javaknak.

(2) A közbirtokhoz tartozó javak elidegeníthetetlenek, elévülhetetlenek és nem képezhetik kereset tárgyát.

123. szakasz. – (1) A területi közigazgatási egységek magánbirtokát a 122. szakasz (1) bekezdésében említettektõl eltérõ, a törvényben elõírt módozatokkal az említettek tulajdonába került ingó és ingatlan javak képezik.

(2) A magánbirtokhoz tartozó javak a közjogi rendelkezéseknek vannak alávetve, ha a törvény másként nem írja elõ.

(3) Megterhelt adományok és hagyatékok csakis a helyi vagy, az esetnek megfelelõen, a megyei tanácsnak a tagjai kétharmados szótöbbségével adott jóváhagyásával fogadhatók el.

124. szakasz. – A területi közigazgatási egységek valamennyi javai évi felleltározásnak vetendõk alá. A polgármesternek, illetve a megyei tanácsok elnökeinek évente jelentést kell a helyi és a megyei tanácsok elé terjeszteniük a javak ügykezelésének helyzetérõl.

125. szakasz. – (1) A helyi tanácsok és a megyei tanácsok határoznak afölött, hogy a helyi vagy, az esetnek megfelelõen, megyei érdekû köz- vagy magánbirtokhoz tartozó javakat az önállóan gazdálkodó egységek és a közintézmények adminisztrálásába, koncesszióba vagy bérbe adják. Azok határoznak a helyi vagy megyei érdekû egyes javak megvásárlása, illetve a magánbirtokhoz tartozó egyes ilyen javak eladása tekintetében, a törvény feltételei között.

(2) Az eladás, koncesszióba- és bérbeadás nyilvános árveréssel eszközlendõ, a törvény feltételei között.

126. szakasz. – A helyi tanácsok és a megyei tanácsok a helyi, illetve a megyei köz- vagy magánbirtokhoz tartozó ingó és ingatlan javakat korlátolt idõszakra ingyenes használatba adhatnak a jótékonysági vagy közhasznú tevékenységet lebonyolító, lukratív cél nélküli jogi személyeknek, illetve közszolgálatoknak.

2. CIKKELY

Közmunkálatok

127. szakasz. – A helyi tanácsok vagy a megyei tanácsok árveréssel leszerzõdhetik egyes közhasznú munkálatok és szolgáltatások lebonyolítását, a helyi, illetve a megyei költségvetéssel jóváhagyott összegek erejéig.

128. szakasz. – A községek, városok vagy megyék költségvetésébõl finanszírozott, közérdekû építkezési és javítási munkálatok csakis a helyi vagy a megyei tanács által véleményezett vagy, az esetnek megfelelõen, jóváhagyott mûszaki-gazdasági dokumentációk alapján vitelezendõk ki, kizárólag nyilvános árverés alapján, a törvényben elõírt keretek és feltételek között.

129. szakasz. – A községgel, várossal és megyével kapcsolatos urbanisztikai és területrendezési dokumentációkat a törvény elõírásainak megfelelõen kell kidolgozni, jóváhagyni és finanszírozni.

VIII. FEJEZET

A prefektus

1. CIKKELY

A megye és Bukarest municípium prefektusa

130. szakasz. – (1) A Kormány minden megyébe és Bukarest municípiumba képviselõjeként kinevez egy-egy prefektust.

(2) A prefektust egy alprefektus segíti. Bukarest municípiumban a prefektust két alprefektus segíti.

(3) A prefektusok kormányhatározattal nevezendõk ki és mentendõk fel tisztségükbõl. A prefektusnak a tisztségbe való kinevezéséhez hosszú idõtartamú felsõfokú tanulmányokkal kell rendelkeznie.

(4) Az alprefektusok kinevezése és tisztségbõl való felmentése a prefektus és a Közigazgatási Minisztérium javaslatára a miniszterelnök döntésével eszközlendõ. Az alprefektusnak a tisztségbe való kinevezéséhez felsõfokú tanulmányokkal kell rendelkeznie.

(5) A prefektusnak és az alprefektusnak a közintézményekkel, önállóan gazdálkodó egységekkel, országos társaságokkal és az állami tõkével, illetve többségében állami tõkével mûködõ gazdasági társaságokkal megkötött munkaszerzõdése a tisztség betöltésének egész idõszakára felfüggesztendõ.

131. szakasz. – A prefektus és az alprefektus nem lehet képviselõ vagy szenátor, polgármester, helyi vagy megyei tanácsos, és nem tölthet be valamely szakmai képviseleti tisztséget, más köztisztséget vagy az önállóan gazdálkodó egységek, valamint az állami vagy mangántõkével mûködõ gazdasági társaságok keretében javadalmazott valamely tisztséget, illetve szakmai tevékenységet.

132. szakasz. – (1) Kormányképviselõi minõségében a prefektus felügyel arra, hogy a helyi tanácsok és a polgármesterek, a megyei tanácsok és ezek elnökei tevékenységüket a törvény elõírásai szerint fejtsék ki.

(2) Egyrészt a prefektusok, másrészt pedig a helyi tanácsok és a polgármesterek, valamint a megyei tanácsok és ezek elnöke között nincsenek alárendeltségi viszonyok.

133. szakasz. – (1) A prefektus vezeti a minisztériumoknak és a többi központi közigazgatási szakszervnek a területi közigazgatási egységek szintjén megszervezett, decentralizált közszolgálati tevékenységét.

(2) A minisztériumok decentralizált közszolgálati vezetõinek kinevezése és tisztségbõl való felmentése a prefektus konzultatív véleményezésével eszközlendõ, a törvény feltételei között. Alaposan megindokolt esetekben a prefektus visszavonhatja kedvezõ véleményezését, a törvény feltételei között javasolva az illetõ vezetõk tisztségbõl való felmentését.

134. szakasz. – (1) A prefektus a Kormány képviselõjeként eleget tesz az alábbi fõbb feladatkörnek:

a) biztosítja a nemzeti érdekek valóra váltását, az alkotmány, a törvények és a kormányrendeletek, a többi jogszabály alkalmazását és tiszteletben tartását, valamint a közrend betartását;

b) ellenõrzi a helyi és megyei közigazgatási hatóságok, valamint a megyei tanács elnöke által elfogadott vagy kibocsátott adminisztratív okiratok törvényességét, a kurrens ügyvezetési okiratok kivételével;

c) elrendeli a megfelelõ intézkedéseket a bûncselekmények megelõzése és a polgárok jogainak oltalmazása érdekében, a törvényesen felhatalmazott szervek révén.

d) a felhatalmazott hatóságokkal és szervekkel együtt biztosítja a nem katonai jellegû védelmi intézkedéseknek, valamint a polgári védelmi intézkedéseknek az elõkészítését és a törvény feltételei közötti valóra váltását; a katonai hatóságok és a Belügyminisztérium helyi szervei kötelesek tájékoztatni a prefektust és támogatni õt bármely nemzeti vagy megyei érdekû probléma megoldásában, a törvény feltételei között;

e) évente jelentést terjeszt a Kormány elé a kormányprogramból, valamint a helyi közigazgatási hatóságok okiratainak törvényessége feletti ellenõrzéssel kapcsolatban reá háruló feladatok megvalósításának stádiumáról.

(2) A prefektus teljesít a törvénnyel és a többi jogszabállyal elõírt, valamint a Kormány által reá bízott más feladatokat is.

135. szakasz. – (1) A helyi vagy megyei közigazgatási hatóságok, valamint a megyei tanács elnöke által elfogadott vagy kibocsátott okiratok törvényessége feletti ellenõrzés nyomán a prefektus, ha törvényelleneseknek véli azokat, megtámadhatja a közigazgatási bíróság elõtt a közlésüktõl számított 30 napos határidõn belül, az 50. szakasz (2) bekezdésében elõírt eljárás teljesítését követõn, kivéve a kurrens ügykezelésre vonatkozóakat. A prefektus által az ítélõbírósághoz benyújtott kereset bélyegilleték-mentes. A megtámadott okirat jog szerint felfüggesztendõ.

(2) A prefektus az 50. szakasz (2) bekezdésében elõírt határidõben a szükséges megindoklással kéri a helyi és megyei közigazgatási hatóságoktól az általa törvényellenesnek vélt okirat újbóli elemzését, a módosítása vagy, az esetnek megfelelõen, a visszavonása érdekében.

136. szakasz. – A prefektus kérheti a polgármestertõl vagy, az esetnek megfelelõen, a megyei tanács elnökétõl rendkívüli ülés összehívását a 40. szakasz (2) bekezdésében és a 106. szakasz (2) bekezdésében említett esetekben.

137. szakasz. – (1) Feladatkörének gyakorlása során a prefektus szabályozó vagy egyéni jellegû rendeleteket bocsát ki, a törvény feltételei között.

(2) A mûszaki vagy szakmai jellegû intézkedéseket megállapító rendeletek a minisztériumoknak és a többi központi szervnek a területi közigazgatási egységekbeli decentralizált szolgálatai megkérdezése után bocsátandók ki, és azok ellenjegyzendõk az említettek vezetõi által.

(3) A prefektus intézkedéseket javasolhat a minisztériumoknak és a többi központi közigazgatási szakszervnek a megye szintjén szervezett, decentralizált közszolgálatok tevékenységének tökéletesítésére.

138. szakasz. – (1) A prefektusnak szabályozó rendelkezéseket tartalmazó rendelete csak a köztudomásra hozása után vagy, a többi esetben, a közlése idõpontjától válik végrehajthatóvá.

(2) A szabályozó jellegû rendeletek azonnal közlendõk a Közigazgatási Minisztériummal.

(3) A Közigazgatási Minisztérium javasolhatja a Kormánynak, hogy a hierarchikus ellenõrzés gyakorlása során érvénytelenítse a prefektus rendeletét, ha azt törvényellenesnek vagy idõszerûtlennek véli.

139. szakasz. – (1) A prefektusok kötelesek a 137. szakasz (2) bekezdése szerint kibocsátott rendeleteket közölni az ágazati minisztériumokkal. A minisztériumok intézkedéseket javasolhatnak a Kormánynak a prefektus által kibocsátott rendeletek érvénytelenítésére, ha azokat törvényelleneseknek vagy idõszerûtleneknek vélik.

(2) A minisztériumok és a többi központi közigazgatási szakszerv köteles az általuk kibocsátott, a decentralizált közszolgálatoknak eljuttatott rendeleteket és szabályozó jellegû többi rendelkezést azonnal közölni a prefektusokkal.

140. szakasz. – (1) Az alprefektus teljesít a törvénnyel és a többi jogszabállyal elõírt, valamint a prefektus rendeletével reá bízott más feladatokat is.

(2) A prefektus távollétében a feladatait, nevében, az alprefektus teljesíti.

141. szakasz. – (1) Feladatkörének gyakorlása során a prefektus saját szakapparátussal rendelkezik, amelynek struktúrája és feladatköre a Közigazgatási Minisztérium javaslatára kormányhatározattal állapítandó meg a jelen törvény hatályba lépésének idõpontjától számított 30 napos határidõn belül.

(2) A prefektus szakapparátusa vezetõ köztisztviselõi minõségû fõtitkárral rendelkezik.

(3) A fõtitkár rendszerint jogi vagy adminisztratív felsõfokú tanulmányokkal rendelkezik és tisztségében stabilitásnak örvend, a törvény feltételei között.

(4) A fõtitkár kinevezése és tisztségbõl való felmentése a prefektus javaslatára a Közigazgatási Minisztérium által eszközlendõ, a törvény feltételei között. A kinevezés a Közigazgatási Minisztérium által a prefektus vagy az alprefektus részvételével szervezett pályázat vagy vizsga alapján történik. A tisztségbõl való felmentés a törvény feltételei között a Közigazgatási Minisztérium kezdeményezésére is eszközölhetõ, adminisztratív ankét következtetései alapján.

142. szakasz. – (1) A nagy kiterjedésû megyékben, ahol a megyeszékhelytõl távol esõ helységek vannak, vagy a nagy városi tömörülésekben a prefektus a Közigazgatási Minisztérium jóváhagyásával prefektúrai hivatalokat szervezhet.

(2) A prefektúrai hivatalok a prefektus apparátusának felépítésébe tartozó, a prefektus közvetlen alárendeltségében mûködõ komponensek és azokat igazgató vezeti, aki a prefektus által nevezendõ ki és mentendõ fel tisztségébõl. A prefektúrai hivatalok a törvényesen jóváhagyott álláskeretben hozandók létre.

143. szakasz. – A prefektus, az alprefektus, a fõtitkár és a prefektus szakapparátusa tevékenységét a prefektúrán fejti ki.

144. szakasz. – A prefektus szakapparátusának köztisztviselõi stabilitásnak örvendenek tisztségükben, a törvény feltételei között.

2. CIKKELY

A konzultatív megyei bizottság

145. szakasz. – (1) Minden megyében és Bukarest municípiumban konzultatív bizottság szervezendõ.

(2) A konzultatív bizottság a prefektusból és a megyei tanács elnökébõl, az alprefektusból és a megyei tanács alelnökeibõl, a prefektúra fõtitkárából és a megye fõtitkárából, a megyeszékhely municípium polgármesterébõl, illetve a fõ polgármesterbõl, az alpolgármesterekbõl és Bukarest municípium fõtitkárából, a megyebeli városok és községek polgármestereibõl, illetve a Bukarest municípiumi kerületi polgármesterekbõl, a minisztériumoknak és a többi központi szervnek a megye vagy Bukarest municípium szintjén szervezett közszolgálatai vezetõibõl, a megyei tanács, illetve Bukarest Municípium Fõtanácsa szakapparátusabeli részlegek vezetõibõl, a megyei érdekû önállóan gazdálkodó egységeknek, az országos érdekû önállóan gazdálkodó egységek és az országos társaságok megyebeli vagy Bukarest municípiumi fiókjainak, valamint a megyében vagy Bukarest municípiumban szervezett egyéb struktúráknak a vezetõibõl áll.

(3) A konzultatív bizottság munkálataira meghívhatók más személyek is, akiknek a jelenlétét szükségesnek vélik.

146. szakasz. – (1) A konzultatív bizottságot kéthavonként vagy valahányszor szükséges a prefektus és a megyei tanács elnöke, illetve Bukarest municípium fõpolgármestere hívja össze.

(2) A konzultatív bizottság munkálatait váltakozva a prefektus és a megyei tanács elnöke vezeti.

(3) A konzultatív bizottság titkárságát a prefektus apparátusabeli két tisztviselõ és a megyei tanács apparátusabeli két tisztviselõ biztosítja.

147. szakasz. – (1) A konzultatív bizottság megvitatja és konszenzus alapján magáévá teszi a megye, illetve Bukarest municípium gazdasági és társadalmi fejlesztésére vonatkozó évi orientatív programot, a Parlament által elfogadott kormányprogram alapján.

(2) A megye, illetve Bukarest municípium gazdasági és társadalmi fejlesztésére vonatkozó orientatív program közlendõ a minisztériumok és a többi központi szerv decentralizált közszolgálataival, az országos önállóan gazdálkodó egységek és társaságok megyei fiókjaival, a helyi érdekû önállóan gazdálkodó egységekkel és gazdasági társaságokkal, illetve a helyi érdekû közszolgálatokkal, valamint a helyi és megyei közigazgatási hatóságokkal.

(3) A konzultatív bizottság összejövetelei keretében más akciók is megállapíthatók, amelyeket egyrészt a prefektus és a minisztériumoknak, illetve a központi közigazgatási szakszerveknek a megyében szervezett decentralizált közszolgálatai, másrészt pedig a megyei tanács, illetve a fennhatósága alatti közszolgálatok foganatosítanak a kormányprogramban elõirányzott intézkedéseknek a helyi és megyei közigazgatási hatóságok tevékenységével való harmonizálása érdekében, a törvény szerint rájuk háruló feladatkörnek és felelõsségeknek megfelelõen.

148. szakasz. – (1) Egyes operatív megoldások megvitatása és kidolgozása, valamint a megye területén lebonyolítandó fõbb akciókkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás érdekében minden megyében operatív konzultatív bizottság létesítendõ, amelyben részt vesz a prefektus és a megyei tanács elnöke, az alprefektus és a megyei tanács alelnöke, a prefektúrai fõtitkár, a megye fõtitkára és a megyeszékhely-municípium polgármestere.

(2) Bukarest municípiumban az operatív konzultatív bizottság a prefektusból és a fõváros fõpolgármesterébõl, Bukarest municípium alprefektusaiból és alpolgármestereibõl, a prefektúrai fõtitkárból és Bukarest municípium fõtitkárából, valamint a Bukarest municípiumi kerületi polgármesterekbõl áll.

(3) Az operatív konzultatív bizottság hetente, rendszerint hétfõn ül össze, az üléseket pedig rotáció alapján a prefektus, a megyei tanács elnöke és, illetve Bukarest municípium fõpolgármestere vezeti.

(4) Az operatív konzultatív bizottság keretében megállapítható egyes kormányhatározat- tervezetek közös megegyezéssel való kezdeményezése vagy, az intézmények és hatóságok sajátos döntéshozatali illetékességei szerint, a prefektus rendeleteinek, a megyei tanács elnöke rendelkezéseinek kibocsátása, illetve megyei tanácsi határozatok kezdeményezése a közös megegyezéssel megállapított intézkedések leszögezésére.

3. CIKKELY

Egyéb rendelkezések

149. szakasz. – A minisztériumoknak és a többi központi szervnek a megyében vagy Bukarest municípiumban szervezett decentralizált közszolgálatai és a helyi, illetve megyei közigazgatási hatóságok közötti nézeteltérésekben a Kormány egyeztet.

150. szakasz. – A minisztériumok és a többi központi szerv köteles a prefektusokkal és a megyei tanácsok elnökeivel, illetve Bukarest municípium fõpolgármesterével is közölni a decentralizált közszolgálatokkal közölt rendeleteket és más rendelkezéseket, illetve utasításokat.

151. szakasz. – A helyi közigazgatás terén a Kormányra háruló feladatkört, ideértve a törvénnyel a polgármesterekre ruházott feladatkör gyakorlási módja feletti ellenõrzést is, a Közigazgatási Minisztérium teljesíti, amely javasolja a kormánynak a megfelelõ intézkedések meghozatalát.

152. szakasz. – A következõ helyi választások megszervezéséig a helyi tanácsok és a megyei tanácsok, illetve Bukarest Municípium Fõtanácsa a 2000. évi helyi választások tekintetében a törvény szerint megállapított tanácsosi számmal mûködnek, a jelen törvény hatályba lépésének idõpontjában tisztségben levõ tanácsosok pedig gyakorolják mandátumukat a következõ választásokig.

IX. FEJEZET

Átmeneti és zárórendelkezések

153. szakasz. – (1) Az új helyi közigazgatási hatóságoknak az erre vonatkozó újabb általános választások nyomán való megalakulásáig a megyei tanácsok keretében állandó küldöttség választandó és mûködik.

(2) A megyei tanács állandó küldöttsége az alábbi fõ feladatkört teljesíti:

a) elkészíti a megyei tanács ülésének napirendtervezetét;

b) elemzi a megvitatásra és elfogadásra a megyei tanács elé terjesztendõ határozattervezeteket és biztosítja ezek megalapozását;

c) elõkészíti a megyei tanács ülései munkálatainak megfelelõ feltételek közötti lebonyolítását, biztosítva a vitára bocsátott valamennyi dokumentum megfelelõ összeállítását;

d) javasolja az elnöknek a rendkívüli ülések összehívását;

e) jóváhagyásra a megyei tanács elé terjeszti ennek mûködési szabályzatát;

f) megállapítja a szükséges intézkedéseket a megyei tanács határozatainak valóra váltásához és idõszakosan elemzi a megvalósításuk stádiumát.

(3) Az állandó küldöttség teljesít a törvénnyel vagy a megyei tanácsnak a törvényes szabályok betartásával kidolgozott és jóváhagyott mûködési szabályzatával megállapított bármely más feladatot.

(4) Az állandó küldöttség szervezési és mûködési módja a megyei tanács mûködési szabályzatával állapítandó meg.

(5) A megyei fõtitkár az állandó küldöttség titkára is.

(6) A megyei tanács üléseit az elnök vagy, ennek távollétében, az általa kijelölt valamely alelnök vezeti.

(7) Amennyiben alapos indokokból mind az elnök, mind pedig az alelnökök hiányoznak, a megyei tanács ülését a jelen levõ tanácsosok szótöbbségével megválasztott tanácsos vezeti.

154. szakasz. – (1) A tanácsosok, a polgármesterek, az alpolgármesterek, Bukarest municípium fõpolgármestere, a megyei tanácsok elnökei és alelnökei, a titkárok és a helyi közigazgatási hatóságoknak, illetve a megyei tanácsoknak a szakapparátusabeli személyzet az esetnek megfeleleõen adminisztratív, polgári vagy büntetõjogi felelõsséggel tartozik feladatkörének gyakorlása során elkövetett cselekményekért, a törvény feltételei között.

(2) Az (1) bekezdés elõírásai a prefektusoknak, az alprefektusoknak, a fõtitkároknak, valamint a prefektus szakapparátusa személyzetének tekintetében is alkalmazandók.

155. szakasz. – Ilfov megye székhelye Bukarest municípiumban van.

156. szakasz. – A jelen törvény hatályba lépésének idõpontjától számított 30 napos határidõn belül az alpolgármestereknek optálniuk kell akár a tanácsosi minõség, akár az alpolgármesteri tisztség megtartására.

157. szakasz. – (1) A jelen törvény a Monitorul Oficial al României I. Részében való közzétételének idõpontjától számított 30. nap elteltével lép hatályba.

(2) Ugyanazon idõponttal a helyi közigazgatásról szóló, a Monitorul Oficial al României I. Részének 1996. április 18-i 79. számában újraközzétett, utólagosan módosított 69/1991. számú törvény, valamint bármely más ellentétes rendelkezés hatályát veszti.

_________

Megjegyzés: Megjelent a Monitorul Oficial al României I. Részének 2001. április 23-i 204., magyar nyelven pedig Románia Hivatalos Közlönye 2001. május 3-i 92. számában. Értelmezés tekintetében jogi hatálya csak a román nyelvû szövegnek van.