1. szakasz – A jelen törvény az országos oktatási rendszer szervezését és mûködését szabályozza.
2. szakasz – Romániában az oktatás elsõbbséget élvezõ nemzeti ügy.
3. szakasz – (1) Az oktatás célja a román társadalom humanista hagyományaira, demokratikus értékeire és törekvéseire támaszkodó nevelési eszmény megvalósítása, és az oktatás hozzájárul a nemzeti identitás megõrzéséhez.

(2) A román iskola nevelési eszménye az emberi egyéniség szabad, egészében való és harmonikus fejleszése, az önálló és alkotó személyiség kialakítása.

4. szakasz – (1) Az oktatás rendeltetése az emberi egyéniség formálása a következõ utakon:

1. a tudományos ismereteknek, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek az elsajátítása;
2. a szellemi képességeknek, az érzelmi fogékonyságnak és a gyakorlati hozzáértésnek a kifejlesztése humanista, tudományos, mûszaki és esztétikai ismeretek elsajátításával;
3. a szellemi munka azon technikáinak elsajátítása, amelyek az egész életre kiterjedõ tanuláshoz és önképzéshez szükségesek>
4. az alapvetõ emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartásának, a méltóságnak és a toleranciának, a szabad véleménycserének a szellemében való nevelés;
5. az emberi problémák, az erkölcsi és állampolgári értékek iránti fogékonyságnak, a természet és a környezet iránti tiszteletnek az ápolása;
6. az egyén harmonikus fejlesztése a testnevelés, az egészségügyi-higiéniai nevelés útján és a sport gyakorlásával;
7. az ifjú nemzedék professzionalizálása anyagi és szellemi javakat elõállító hasznos tevékenységek kifejtése céljából.

1. szakasz – (1) Románia állampolgárai egyenlõ jogokat élveznek az összes oktatási szintekhez és formákhoz való hozzáférés tekintetében, társadalmi és anyagi helyzetüktõl, nemüktõl, fajuktól, nemzetiségüktõl, politikai vagy vallási hovatartozásuktól függetlenül.

(2) Az állam elõsegíti a demokratikus oktatás elveinek az érvényesülését és garantálja a jogot a nevelési pluralizmuson alapulódifferenciált neveléshez, az egyén és az egész társadalom javára.

(3) Az állam felkarolja az állandó nevelés elveit.

2. szakasz – A kötelezõ általános oktatás 9 osztályos. A 9. osztályos nappali oktatás látogatási kötelezettsége megszûnik a 17. életév betöltésével.
3. szakasz – (1) Az állami oktatás ingyenes.

(2) Egyes tevékenységekért díjak számíthatók fel a jelen törvény által megállapított feltételek között.

(3) Az állami oktatást az állami költségvetésbõl és a helyi költségvetésekbõl finanszírozzák. Az oktatásnak szán alapokat külön meg kell nevezni az állami költségvetésben és a helyi költségvetésekben.

(4) Az oktatást közvetlenül a gazdasági tényezõk, valamint más természetes és jogi személyek is finanszírozhatják.

(5) Az oktatás támogatásban részesíthetõ ösztöndíjak, tanulmányi hitelek, díjak, adományok, szponzorizálások útján, saját forrásokból és más törvényes forrásokból.

(6) Az állam fõként azokat a tanulókat és felsõoktatási hallgatükat részesíti anyagi támogatásban, akik naygon jó tanulmányi eredményeket érnek el és képzésük során rendkívüli képességeket tanusítanak valamely szakterületen.

(7) Az állam és más érdekelt tényezõk szubvenciókban részesítik a tanulók és a felsõoktatási hallgatók országos és nemzetközi szinten csúcsteljesítményekre vezetõ tevékenységeit.

(8) Az oktatási intézmények és egységek jogi személyiséggel rendelkeznek, kivéve a csak az I–IV. osztályokkal mûködõ iskolákat.

4. szakasz – (1) Az oktatást minden fokon román nyelven bonyolítják le. A jelen törvény feltételei között az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén, valamint világnyelveken is lebonyolítható.

(2) Minden helységben román tannyelvû és, az esetnek megfelelõen, a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató tanegységek, osztályok vagy tanulmányi csoportok szervezendõk és mûködnek, vagy az anyanyelvû oktatás az erre lehetõséget nyújtó legközelebbi helységben biztosítandó.

(3) A román nyelvnek, mint hivatalos államnyelvnek az iskolában való tanulása kötelezõ minden román állampolgár számára, nemzetiségétõl függetlenül. A tantervekben ehhez kellõ óraszámot kell biztosítani és ugyanakkor biztosítani kell a feltételeket, amelyek lehetõvé tegyék az állam hivatalos nyelvének az elsajátítását.

(4) Mind az állami oktatásban, mind pedig a magánoktatásban a nemzetnevelésügyi miniszter rendeletével megnevezett iskolai és egyetemi hivatalos dokumentumokat román nyelven kell kiállítani. A többi iskolai és egyetemi irat az oktatás nyelvén is megfogalmazható.

(5) Az oktatási egységek és intézmények kérésre hivatalos fordítást készíthetnek és bocsáthatnak ki a saját iskolai és egyetemi dokumentumaikról és egyéb irataikról.

5. szakasz – (1) Az elemi, a gimnáziumi, a líceumi és a szakmai oktatási keretterveknek szerves részükként tartalmazniuk kell a vallásoktatást. A tanuló szülõjének vagy törvényes gyámjának a beleegyezésével választhatja ki az általa tanulandó vallást és a hitfelekezetet.

(2) A tanuló szüleinek vagy törvényes gyámjának írásos kérésére eltekinthet a vallásórák látogatásától. Ebben az esetben iskolai helyzetét e tantárgy kihagyásával kell lezárni. Hasonló eljárás alkalmazandó azon tanuló esetében is, amelynek e tantárgyoktatási órán való részvételéhez objektív okokból nem biztosították a feltételeket.

(3) Az állam által hivatalosan elismert vallásfelekezetek a Nemzetnevelésügyi Minisztériumtól a vallásfelekezeti személyzet képzésére és a felekezetek szociális-misszionáriátusi tevékenységére sajátos teológiai oktatás megszervezését kérhetik, de csak a gimnáziumi vagy, az esetnek megfelelõen, a líceumi oktatás abszolvensei számára, az egyes vallásfelekezeteknek az ország vallási konfigurációjához viszonyított, az aktualizált hivatalos népszámlálási adatokon alapuló számaránya szerint. Az ilyen oktatás létesítése és mûködése a törvény szerint történik.

(4) Az állam által elismert vallásfelekzetek saját és magán jellegû oktatási egységek és intézmények létesítésére és adminisztrálására jogosultak.

(5) A preuniverzitáris teológiai oktatás sajátos kurrikulumát az illetõ vallásfelekezet dolgozza ki, a Vallásügyi Államtitkárság véleményezi és a Nemzetnevelésügyi Minisztérium hagyja jóvá. A vallásfelekezetek által szervezett, a teológiaitól eltérõ preuniverzitáris magánoktatás kurrikulumja a törvény szerint dolgozandó ki és hagyandó jóvá. A felsõoktatás esetében a kurrikulum a törvény szerint dolgozandó ki és hagyandó jóvá.

6. szakasz – (1) Az állami oktatási egységek hálózatát, a helyi közigazgatással együttmûködve és ennek a támogatását élvezve, a demográfiai helyzet alakulásával, valamint a jelenlegi és a távlati szakképzési szükségletekkel összhangban a Nemzetnevelésügyi Minisztérium szervezi meg és hagyja jóvá. Az állami oktatási intézmények hálózatát a Nemzetnevelésügyi Minisztérium a törvénynek megfelelõen szervezi meg.

(2) A helyi hatóságok és a gazdasági tényezõk iskolákat létesíthetnek és finanszírozhatnak a törvény feltételei között.

(3) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium jóváhagyhatja olyan oktatási egységek és intézmények szervezését, amelyekben a jelen törvény feltételei között világnyelven oktassanak. Ezekben az iskolákban a román nyelvbõl és irodalomból, a románok történelmébõl és Románia földrajzából az oktatás és a vizsgáztatás román nyelven folyik.

(4) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium jóváhagyhatja oktatási egységek vagy osztályok szervezését a kiváló teljesítményekre képes tanulók számára.

(5) A jelen törvény feltételei között Románia külföldi diplomáciai hivatalai és kulturális intézményei mellett román nyelven tanító oktatási egységek szervezhetõk.

(6) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium, a Külügyminisztériummal együttmûködve, köteles támogatni az anyanyelvû oktatást azokban az országokban, amelyekben románok élnek, az illetõ állam törvényhozásának betartásával.

7. szakasz – (1) Az oktatás nincs alárendelve a pártok vagy más politikai alakulatok által követett céloknak és doktrináknak.

(2) Tilos az oktatási egységekben és helyiségekben pártokat vagy más politikai alakulatokat létrehozni és mûködtetni, valamint politikai szervezési és propagandatevékenységet kifejteni.

(3) Tilos az oktatásban a vallási hittérítés.

(4) Tiltva vannak az ifjúság fizikai vagy szellemi egészségét veszélyeztetõ, az általános erkölcsi szabályokat megszegõ tevékenységek az oktatási folyamatnak szánt helyiségekben, az oktatási intézmények tudományos kutatási egységeiben, könyvtáraiban, kiadóiban és nyomdáiban, otthonaiban, internátusaiban, kantinjaiban, klubjaiban, a fõiskolai, illetve egyetemi hallgatók mûvelõdési házaiban, a tantestület, az egyetemiek házaiban, az iskolai táborokban, a gyermekek és a tanulók kulturális és sportbázisaiban és komplexumaiban, palotáiban és klubjaiban.

8. szakasz – (1) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium, a tíbbi érdekelt intézmény és minisztérium konzultálása alapján, megtervezi, megalapozza és alkalmazza az oktatás globális stratégiáját, megállapítja az egész oktatási rendszer célkitûzéseit, valamint a nevelési célokat oktatási szintek és profilok szerint.

(2) Az oktatás megszervezését és tartalmát nem lehet az ideológiai, politikai, vallási vagy etnikai kizárólagosság és diszkrimináció kritériumai szerint felépíteni. Nem tekintendõk kizárólagossági és diszkriminatív kritériumokon alapulóknak azok a vallási vagy nyelvi szükségletekbõl létrehozott oktatási egységek és intézmények, amelyekben az oktatás megfelel a tanulók szülei vagy törvényes gyámjai választásának.

(3) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium, a sajátos oktatási formák és típusok szervezésében érdekelt tényezõk megkérdezésével, felel a kurrikulumnak: a preuniverzitáris tanterveknek, oktatási programoknak és tankönyveknek a kidolgozásáért. A felsõoktatás esetében a kurrikulumot az egyetemi autonómiának és a nemzeti standardoknak megfelelõen kell megállapítani.

9. szakasz – Az egyetemi autonómai garantálva van.
10. szakasz – (1) Az országos állami és magán oktatási rendszer keretében a Nemzetnevelésügyi Minisztérium beleegyezésével és a törvénynek megfelelõen alternatív oktatási formák kezdeményezhetõk és szervezhetõk.

1. szakasz – (1) Az országos oktatási rendszer az oktatási és nevelési tevékenység különbözõ típusú, szintû és szervezési formájú egységeinek és intézményeinek összességébõl áll.

1. az iskoláskor elõtti oktatásban a kis-, közepes és az iskolára elõkészítõ nagycsoportot;
2. az elemi oktatásban az I-IV. osztályokat;
3. a középiskolai oktatásban az alsófokú V-IX. osztályos gimnáziumi és a felsõfokú X-XII/XIII. osztályos líceumi oktatást; az I-II/III. évfolyamos szakmai oktatást;
4. a posztlíceális oktatást;
5. a felsõoktatást: az egyetemi és posztuniverzitáris oktatást;
6. az állandó nevelést.

1. szakasz – (1) Az országos oktatási rendszer nyílt jellegû. A preuniverzitáris oktatás tanulóinak más iskolai egységekbe, más profilba és más ágazatba való áthelyezése a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által szabályzattal megállapított feltételek között lehetséges. A felsõoktatás nyílt jellegét az Egyetemi Charta biztosítja.

(2) A kivételes képességekkel és iskolai teljesítményekkel rendelkezõ tanulók és felsõoktatási hallgatók két tanulmányi évet végezhetnek el egy iskolai évagy egyetemi évben.

2. szakasz – (1) A Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak, a tanfelügyelõségeknek és a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a tanulók rendszerint a lakhelyüket képezõ helységben látogassák az elemi iskolai és a gimnáziumi tanfolyamokat.

(2) Az állami líceumok hál6zatát, a tanfelügyelõségek javaslatára, más érdekelt tényezõk megkérdezésével és az Országos Intézményes Értékelési Bizottság értékelésének az eredményeként a Nemzetnevelésügyi Minisztérium hagyja jóvá. A hálózatot ismertetni kell a képességi vizsgák megtartása elõtt, a helyeknek s az osztályoknak a számát a helyi és országos követelményektõl függõen évente kell jóváhagyni.

(3) Az esti, a csökkentett látogatási fokú és a távoktatás a tanfelügyelõségek által megállapított oktatási egységekben mûködhet, a törvény feltételei között.

1. Elméleti ágazat humán- és reálszakos profillal;
2. Technológiai ágazat, mûszaki, szolgáltatási, természetierõforrás-kihasználási és környezetvédelmi profillal;
3. Hivatási ágazat katonai, teológiai, sport, mûvészeti és pedagógiai profillal.

(3) Azokban a líceumokban, amelyekben az érettségi diploma mellé szakképzettségi bizonyítványt is kibocsátanak, a tanulmányoknak a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által megállapítandó idõtartama 4 év lehet.

25. szakasz. - (1) A tanulóknak a líceumi oktatásba való felvétele a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által kidolgozott és a felvételt elõtti tanév elején közzéteendömetodol6giával megállapított kritériumokon alapul.

(2) A líceumi oktatásba való felvételre képességi bizonyítvánnyal rendelkezõ gimnáziumi

(3) A nappali tagozatos líceumi oktatásba való felvételre a gimnázium abszolválásátó1 számított 2 éven belül lehet feliratkozni, ha a tanuló életkora a tanév kezdetének az idõpontjában nem haladja meg a 18 évet.

1. A közös próbák a következõk:

c) anyanyelv - írásbeli és sz6beli azon tanulók számára, akik líceumi tanulmányaikat valamely nemzeti kisebbség nyelvén folytatták; nyelv és irodalom valamely világnyelven azon líceumi tanulók esetében, akik tanulmányaikat az illetõ nyelven folytatták.

3. a kurrikulumnak az elõzõ vizsgák tárgyát nem képezõ egyéb tantárgyai közül választott próba.

2. a tanuló által szakosításától függõen a kurrikulumban foglalt technológiai tanulmányok körébõl választott próba;
3. a kurrikulumnak az elõzõ vizsgák tárgyát nem képezõ egyéb tantárgyai közül választott próba.

2. a profilra és a szakosításra sajátos kurrikulum tanulmányi körébõl választott próba; a kurrikulumban foglalt tanulmányok kiterjedési körét a Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak az érdekelt minisztériumokkal közös egyetértésben kell megállapítani
3. a kurrikulumnak az elõzõ vizsgák tárgyát nem képezõ egyéb tantárgyai közül választott próba.

(4) Az érettségi és a szakmai vizsgák pr6báinak a jegyzékét, a vizsgák programjait és lebonyolítási módozatát a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által jóváhagyott metodológiával kell megállapítani és a vizsgát megelõzõ tanév kezdetéig közzé kell tenni.

(5) Az érettségi vizsgapr6bák jegyzékének kidolgozásánál és az érettségi programok tartalmának megállapításánál konzultálni lehet a felsõoktatási intézményekkel.

(2) Egy tanév során két érettségi vizsgaszesszió szervezendõ. Az érettségi vizsga eredményei nyilvánosak.

29. szakasz. – A szakmai oktatást nappali vagy esti tagozattal szervezik meg a szakiskolákban vagy inasiskolákban. Ezek mûködhetnek függetlenül vagy iskolacsoportok mellett.

(2) A szakmai oktatás hálózatát, a beiskolázás tárgyát képezõ mesterségeket és a járulékos helyek számát 6 hónappal az iskolaév kezdete elõtt közzé kell tenni.

32. szakasz. – A szakiskolák az érdekelt tényezõk kérésére a foglalkoztatási standardok betartásával szerzõdéses alapon szakképesítési és átképzési tanfolyamokat szerveznek.

36. szakasz. – (1) A szakmai oktatás képességi bizonyítvánnyal rendelkezõ tanulói sikeres felvételük nyomán a jelen törvény feltételei között párhuzamosan az esti tagozaton, a csökkentett látogatási fokú vagy a távoktatás keretében folytathatják líceumi tanulmányaikat.

(2) A szakiskolák abszolvensei felvételük nyomán a jelen törvény feltételei között folytathatják líceumi tanulmányaikat. Esetükben, a szakiskolában nyert képzettség részben elismerhetõ a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által kidolgozott metodológia szerint.

38. szakasz. – A mûvészeti és a sportoktatás területén:

39. szakasz. – A mûvészeti és a sportoktatás mindegyik profilja tekintetében az adott szakosítás abszolválását attesztáló képességi bizonyítványt, illetve érettségi diplomát kell kibocsátani. Egyes szakosítások esetében szakképzettségi bizonyítványok is kibocsáthatók.

40. szakasz. – (1) A teljesítménysport és a kimagasló mûvészi tevékenység tekintetében a Nemzetnevelésügyi Minisztérium iskolai klubokat, integrált vagy kiegészítõ sportolási vagy mûvészeti programos iskolákat és líceumokat szervezhet.

(2) A speciális nevelést igénylõ gyermekek iskolai integrálása speciális oktatási egységekben, a szokványos óvodai és iskolai egységekbeli speciális csoportokban és osztályokban vagy a szokványos oktatási egységekben valósul meg, a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató egységeket is ideértve.

(3) A speciális oktatási egységek szociális oltalmazási intézmények, más állami és magánszervezetek, jótékonysági egyesületek, hazai és külföldi természetes vagy jogi személyek részérõl támogatásban részesülhetnek a fogyatékosokkal végzett tevékenység ösztönzésére, jutalmazására és a fogyatékosok visszanyerése céljából.

44. szakasz. – A speciális oktatás a fogyatékosság típusától és fokától függõen kidolgozott, a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által jóváhagyott alternatív tantervekkel, iskolai programokkal, tankönyvekkel és didaktikai metodológiákkal rendelkezik.

45. szakasz. – (1) Az óvodai és az elemi iskolai oktatásban a gyermek állapotának az alakulásátó1 függõen javaslatok tehetõk a gyermekeknek a speciális iskolából a szokványos iskolába való operatív átirányítására és viszont, vagy az iskolaotthonból a speciális iskolába való operatív átirányítására és viszont.

(2) Az átirányítási javaslatot az illetõ gyermekkel foglalkozó tanerõ és az iskolai pszichológus teszi. Az átirányítási határozatot a szakvéleményezési bizottság hozza, a család vagy a törvényes eltartó beleegyezésével.

46. szakasz. – A Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztériumnak az adott területen tevékenykedõ más kormányszervezetekkel vagy nem kormányszervezetekkel együtt biztosítania kell, hogy a speciális oktatás abszolvenseit az általuk elnyert képesítés szerint és a hatályos törvényhozás által elõírt feltételek között integrálják az aktív életbe, számukra megfelelõ munkaformákba.

(2) Az iskolaközi logopédiai központok különleges pszichopedagógiai, lélektani vagy pedagógiai képzettségû logopédus tanárokkal mûködnek, amelyeknek a beszédkészség fejlesztési és a beszédhibák kiküszöbölési metodológiája terén kötelezõen irányítaniuk kell az óvónõket, a tanítókat és az institutorokat.

(3) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium a krónikus beteg gyermekeknek az illetõ egészségügyi egység keretében, az esetnek megfelelõen, csoportokat vagy osztályokat szervez.

(2) A gyermekek elhelyezésével és befogadásával foglalkozó központok és a szakosított gyermekvédelmi közszolgálatok keretében a sajátos tevékenységeknek a didaktikai metodológiák tartalmának megállapítása, az oktatásért és a nevelésért felelõs személyzet képzése, felkészítése és továbbképzése a Nemzetnevelésügyi Minisztérium illetékességébe tartozik.

(2) E központok vagy kabinetek mûködési szabályzatát a nemzetnevelésügyi miniszter rendeletével állapítják meg.

(3) A beiskolázást ennek az oktatási típusnak a keretében a természetes vagy jogi személy kérelmezõk finanszírozzák a beiskolázást biztosító oktatási egységgel megkötött szerzõdés útján.

52. szakasz. – (1) A posztlíceális oktatásban a felvétel a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által megállapított általános kritériumok szerint, az oktatási egység által az érdekelt tényezõk megkérdezésével kidolgozott metodológia alapján történik.

(2) A posztlíceális oktatásba az (1) bekezdésben foglalt feltételek között egyaránt felvételüket kérhetik az érettségi diplomával rendelkezõ vagy nem rendelkezõ líceumi abszolvensek.

(3) Az 51. szakasz (3) bekezdésének a feltételei között megállapítandó állami posztlíceális oktatásbeli helyeknek a számát a tanfelügyelõség hagyja jóvá és közli a Nemzetnevelésügyi Minisztériummal.

53. szakasz. – (1) A posztlíceális oktatás a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által az érdekelt tényezõk megkérdezésével kidolgozott sajátos metodológiával szabályozott abszolválási vizsgával zárul.

(3) Sikertelen abszolválási vizsga esetén bármely más szesszióban újabb vizsga tehetõ, költségeinek az abszolvensek általi fedezésével.

55. szakasz. – (1) A felsõoktatás olyan oktatási intézményeken keresztül nyer megvalósulást, amilyenek az egyetemek, a tanulmányi intézetek és akadémiák és a posztuniverzitáris tanulmányi iskolák.

(4) A tanszemélyzetképzõ egyetemi fõosztályok létesítését az egyetemi szenátusok javaslatára a Nemzetnevelésügyi Minisztérium hagyja jóvá.

58. szakasz. – (1) Az állami egyetemi oktatás a kormány által évente jóváhagyott beiskolázási keretszám tekintetében ingyenes, illetve tandíjas a törvénynek megfelelõen.

(2) Felvételi vizsga nélkül jogosultak az egyetemi oktatásba beiratkozni azok az érettségi diplomás líceumi abszolvensek, akik tanulmányaik utolsó két évében kitüntetéseket szereztek a nemzetközi iskolai olimpiákon, az európai vagy világviszonylatú, illetve olimpiai mûvészeti vagy sportversenyeken.

(3) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium által megállapított általános és az egyetemi szenátusok által kidolgozott sajátos kritériumok szerint vehetõk fel az egyetemi oktatásba azok az érettségi diplomával rendelkezõ líceumi abszolvensek, akik az utolsó két tanulmányi évüknek legalább egyikében kitüntetéseket szereztek országos vagy országcsoportonkénti iskolai olimpiákon, mûvészeti vagy sportversenyeken.

60. szakasz. – (1) A didaktikai tevékenység nappali tagozatos, esti tagozatos, csökkentett látogatási fokú és távoktatás formájában szervezhetõ meg. Az esti tagozatos, a csökkentett látogatási fokú és a távoktatási formákat a nappali tagozatos felsõoktatási intézmények szervezhetik meg.

(2) Az esti tagozatos és a csökkentett látogatási fokú egyetemi oktatásban a tanulmányok idõtartama a nappali tagozatos oktatás esetében elõírtnál egy évvel hosszabb. Az egyetemi távoktatás tanulmányi idejét kormányhatározattal kell szabályozni.

(4) A szakosítások és a szakosítási csoportok jegyzékét az Országos Akadémiai Minõsítési és Attesztálási Tanácsnak, a felsõoktatási intézményeknek és más érdekelt tényezõknek a megkérdezésével a Nemzetnevelésügyi Minisztérium a Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztériummal együtt állapítja meg.

(6) Az egyetemi kollégiumok diplomás abszolvensei az Egyetemi Chartában megállapított feltételek között a rövid idõtartamú egyetemi oktatás keretében vehetnek részt második szakosításon.

(2) A romániai állami felsõoktatási intézményekben tanuló idegen állampolgárok, a román államtól ösztöndíjban részesülök kivételével, tandíjat fizetnek, amelyet évente kormányhatározattal állapítanak meg.

63. szakasz. – (1) Az egyetemi kollégiumokba a felvétel a hosszú idõtartamú egyetemi oktatás

64. szakasz. – (1) A pedagógiai profilú egyetemi kollégiumok tanítókat képeznek az óvodai és az elemi iskolai oktatás számára; ezeket arra is szakosítják, hogy a gimnáziumi oktatásban, az esetnek megfelelõen, a következõ tantárgyak egyikét tanítsák: idegen nyelv; zene; rajz; testnevelés.

(2) A pedagógiai egyetemi kollégiumokban a tanulmányok idõtartama 2 év a pedagógiai líceumok abszolvensei tekintetében és 3 év a más profilba tartozó líceumok abszolvensei esetében.

(2) A felvett jelölteknek le kell tenniük a karok tanácsa által megállapított különbözeti vizsgákat és az illetõket az elismert és a sikeresen letett vizsgáiknak megfelelõ évfolyamra kell beírni.

66. szakasz. – A hosszú idõtartamú egyetemi oktatást engedélyezett vagy akkreditált karokkal és szakosításokkal rendelkezõ egyetemeken, tanulmányi intézetekben és akadémiákon bonyolítják le.

(2) A hosszú idõtartamú egyetemi oktatásban a tanulmányok licenciátusi vagy diplomavizsgával zárulnak. A licenciátusi és a diplomavizsga általános szervezési kritériumait a Nemzetnevelésügyi Minisztérium, a vizsgák tárgyát és sajátos kritériumait pedig az egyetemi szenátus állapítja meg.

(3) A licenciátusi vizsgán átmenõ abszolvenseknek licenciátusi címet adnak az általuk tanulmányozott profil és szakosítás terén.

(4) A licenciátusi vagy a diplomavizsgán át nem ment abszolvensek kérésre bizonyítványt kapnak a hosszú idõtartamú egyetemi tanulmányaikról és másolatot törzskönyvi lapjukról. Az illetõk az egyetemi szenátus által megállapított vizsgáztatási költségek fedezésével bármely más szesszión letehetik a licenciátusi vagy a diplomavizsgát. A felsõoktatási intézmények az 58. szakasz feltételei között a licenciátusi, illetve a diplomavizsgára felkészítõ külön tanfolyamokat szervezhetnek abszolvenseiknek vagy más felsõoktatási intézmények abszolvenseinek.

(6) A 4 évnél hosszabb idõtartamú egyetemi tanulmányok diplomavizsgával zárulnak, az esetnek megfelelõen.

(7) Az említett vizsgát sikeresen letevõ abszolvensek a szakosításuknak megfelelõ diplomát kapnak, s az ebbõl eredõ címet viselhetik, a nemzetközi standardoknak megfelelõen.

68. szakasz. – (1) A didaktikai hivatást választó hallgatók és abszolvensek kötelesek elvégezni a tanszemélyzetképzõ fõosztály által szervezett tanfolyamokat.

(2) A tanszemélyzetképzõ fõosztályok a felsõoktatási intézményekben szabályzat alapján mûködnek és az egyetem szenátusa által jóváhagyott külön oktatási tervekkel rendelkeznek.

(4) A tanszemélyzetképzõ fõosztály abszolvenseinek abszolválási bizonyítványt bocsátanak ki, amelynek alapján jogosultak tanerõként mûködni.

(5) Az egyetemi oktatás abszolvensei csak akkor gyakorolhatják hivatásukat az oktatásban, ha megszerezték a (4) bekezdésben említett abszolválási bizonyítványt vagy az alkalmazásukat követõ elsõ 3 évben e1végzik az (1) bekezdésben említett felkészítést.

(2) A posztuniverzitáris oktatást az erre akkreditált felsõoktatási intézményekben és posztuniverzitáris tanulmányi, iskolákban szervezik meg elmélyített szaktanulmányok, maszterátus, posztuniverzitáris akadémiai tanulmányok, doktorátus, posztuniverzitáris szaktanulmányok és posztuniverzitáris továbbképzési tanfolyamok formájában.

(3) A posztuniverzitáris oktatási struktúráknak az e célból akkreditált felsõoktatási intézmények keretében való létrehozását az egyetemi szenátusok javaslatára a Nemzetnevelésügyi Minisztérium hagyja jóvá.

71. szakasz. – (1) A posztuniverzitáris oktatásba a felvétel, a doktorátus kivételével, a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által jóváhagyott általános és a felsõoktatási intézmény szenátusa által jóváhagyott sajátos kritériumok szerint történik.

a) a Nemzetnevelésügyi Minisztérium az állami költségvetésbõl finanszírozottak esetében;

72. szakasz – (1) Az elmélyített tanulmányok két vagy három szemeszteren át tartanak és a hosszú idõtartamú egyetemi tanulmányok befejezésekor elnyert diploma szakterületére vonatkoznak.

(3) Az elmélyített szaktanulmányoknak az állami költségvetésbõl finanszírozott helyeire felvett hallgatók számára a tanulmányok ingyenesek és az illetõk ösztöndíjban is részesülnek, a törvény elõírásainak megfelelõen.

(4) A maszterátusi tanulmányok 2-4 szemeszteren át tartanak és több szakterületet integrálnak, azzal a céllal, hogy ezeken kiterjesszék a kompetenciákat. A maszterátusi tanulmányokon profiljuktól vagy szakosításuktól függetlenül vehetnek részt a hosszú idõtartamú egyetemi oktatás diplomás abszolvensei.

(5) A maszterátus a felsõoktatási intézmények vagy a független intézményekként létrehozott posztuniverzitáris tanulmányi iskolák keretében szervezendõ meg. A maszterátusnak az állami költségvetésbõl finanszírozott helyeire felvett hallgatók számára a tanulmányok ingyenesek és az illetõk ösztöndíjban is részesülnek, a törvény elõírásainak megfelelõen.

73. szakasz. – (1) A doktorátus magasrendû oktatási és kutatási forma.

(3) A doktorátusvezetõk doktori címmel rendelkezõ rendes, társult vagy konzultáns egyetemi tanárok vagy akadémikusok lehetnek. A doktorátus vezetéséhez való jogot a szervezõ intézmények javaslatára az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanácsnak név szerint kell véleményeznie, adományozása pedig a nemzetnevelésügyi miniszter rendeletével történik.

(4) A doktorátust az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanács javaslatára a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által jóváhagyott felsõoktatási intézményekben látogatásos és látogatás nélküli formában szervezik meg.

(5) A doktorátus nyilvánosan megvédendõ értekezéssel zárul, amelyet a szervezõ felsõoktatási intézmény szenátusa által jóváhagyott szakbizottságnak kell kiértékelnie. A bizottság elnökbõl, a doktorátus vezetõjébõl és három hivatalos referensbõl áll, akik a szakterületen doktori címmel rendelkezõ, kimagasló tudományos tevékenységet kifejtõ belföldi vagy külföldi szakemberek, egyetemi tanárok, egyetemi elõadótanárok, akadémikusok, I. fokú vezetõ tudományos kutatók, és akik közül legalább kettõ nem a doktorátust szervezõ intézményben mûködik. A hivatalos referenseket tevékenységükért a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által megállapított szabályok szerint javadalmazzák.

74. szakasz. – (1) A belföldön vagy külföldön független intézményként megszervezett posztuniverzitáris akadémiai tanulmányi iskolák a nappali tagozatos vagy a csökkentett látogatási fokú oktatási formában 2-4 szemeszterig tartó programokat kínálnak a hosszú idõtartamú egyetemi tanulmányok nyomán kibocsátott diplomával attesztált felkészítés kiterjesztésére és tökéletesítésére.

75. szakasz: – (1) A posztuniverzitáris szakosítási tanulmányokon a hosszú idõtartamú tanulmányaikat diploma elnyerésével befejezõ abszolvensek vehetnek részt. A tanulmányok idõtartamát, kurrikulumát és zárulási módozatát az egyetemi szenátusoknak kell jóváhagyniuk.

76. szakasz. – (1) A posztuniverzitáris továbbképzési tanfolyamokon a rövid vagy a hosszú idõtartamú egyetemi oktatást diplomával abszolválók vehetnek részt. A tanfolyamok idõtartamát, a képzési programot és a tanulmányok zárulási módozatát az egyetemi szenátusnak kell jóváhagynia.

(2) A preuniverzitáris oktatásnak rövid, vagy hosszú idõtartamú egyetemi tanulmányokkal rendelkezõ tanszemélyzete idõszakósan posztuniverzitáris továbbképzõ tanfolyamokon tökéletesíti a szak felkészültségét, módszertani és pszichopedagógiai felkészültségét, a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által megállapított szabályok szerint.

78. szakasz. – (1) A posztuniverzitáris oktatást díjakból és más forrásokból kell fenntartani, a törvényben elõírt kivételekkel.

(6) A felsõoktatási intézményekben folyó tudományos kutatás szervezési és lebonyolítási módozatait az egyetemi szenátus által jóváhagyott szabályzattal kell megállapítani.

(7) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium hálózatában jogi személyiséggel rendelkezõ kutatóintézetek mûködhetnek sajátos tudományos kutatási tevékenységek kifejtésére.

81. szakasz. – (1) A tudományos alapkutatási programokat, valamint a különös érdekekhez fûzõdõ más programokat az állami költségvetésbõl évente közvetlenül a Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak kiutalt alapokból finanszírozzák, szerzõdéses alapon, az oktatási folyamat finanszírozásától elkülönítve. A kutatási szerzõdéseket a versenyképesség szerint az Egyetemi Tudományos Kutatás Országos Tanácsa által készített kiértékelések alapján finanszírozzák.

(2) Azokat a csúcstechnológiai kutatási és alkalmazott kutatási programokat, valamint tervezési, tanácsadási, szakvéleményezési tevékenységeket, amelyeknek a kedvezményezettje nem a Nemzetnevelésügyi Minisztérium, az illetõ kutatások vagy tevékenységek kedvezményezettjeivel közvetlenül megkötött szerzõdések alapján az állami költségvetési alapokból és a más minisztériumoknak kiutalt különleges kutatási alapból, valamint egyéb forrásokból finanszírozzák.

(3) Az egyrészt az Országos Tudomány-, Technológiaügyi és Újítási Ügynökség, másrészt pedig a 80. szakasz (1), (2) és (7) bekezdésében említett egységek között megkötött finanszírozási vagy grantszerzõdések esetében a kutatások eredményei a kivitelezõket illetik meg.

(4) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium kutatóintézeteiben végzett kutatótevékenységet az állami költségvetésbõl finanszírozzák az e minisztérium által igényelt programok tekintetében, és más forrásokból a harmadik felek által megrendelt programok tekintetében.

82. szakasz. – (1) A felsõoktatási intézmények által tudományos kutatási, tervezési, tanácsadási vagy szakvéleményezési, valamint más tudományos, illetve didaktikai szolgáltatásnyújtási szerzõdések nyomán megvalósított saját jövedelmeket a kereskedelmi bankoknál külön számlákon kell nyilvántartani, a törvény feltételei között. Ezeket a jövedelmeket a felelõs szerzõdéskötõ beleegyezésével és a rektor véleményezésével a saját kutatási és didaktikai anyagi alapnak és tevékenységnek a fejlesztésére és a szerzõdést teljesítõ személyzet javadalmazására kell felhasználni. Az anyagi alap állóeszközökbõl, bármely természetû leltári tárgyakból és anyagokból áll. Ezek megvásárolhatók a szerzõdésteljesítés idején vagy a munkálat átadása és a pénz bevételezése után.

(3) Az év végén felhasználatlanul maradó jövedelmek azonos rendeltetéssel átvitelezendõk a következõ évre.

84. szakasz. - (1) A karok a felsõoktatási intézmény funkcionális alapegységét képezik és összetételükbe egy, vagy több szakrészleg tartozik. A karokat fõosztályok és katedrák szerint szervezik meg. A karok keretében a didaktikai tevékenységet tanulmányi évfolyamok, oktatási ciklusok, csoportok és alcsoportok szerint szervezik meg.

85. szakasz. - Az egyetemi kollégium a felsõoktatási intézménynek vagy karnak alárendelt funkcionális egység.

alapegysége, amely oktatási és kutatási tevékenységeket fejt ki. A tanszék valamely tantárgyból vagy tantárgycsaládból felölel didaktikai személyzetet és, az esetnek megfelelõen, kutatási, tervezési és kisegítõ személyzetet.

89. szakasz. – (1) Az egyetemi autonómia az egyetemi közösség joga ahhoz, hogy bármely ideológiai, politikai vagy vallási beavatkozás nélkül vezesse önmagát, gyakorolja akadémiai szabadságait, illetékességek és kötelezettségek együttesét vállalja magára a felsõoktatás országos fejlesztési stratégiája törvénnyel megállapított opcióival és orientációival összhangban.

(2) Az (1) bekezdés elõírásai alól kivételezettek az Egészségügyi Minisztériumhoz és a saját egészségügyi hálózattal rendelkezõ minisztériumokhoz tartozó, az állami orvosi felsõoktatás lebonyolítására szolgáló helyiségek és ellátmányok.

92. szakasz. - (1) Az egyetemi szenátus által a törvény feltételei között az illetõ felsõoktatási intézmény vonatkozásában elfogadott Egyetemi Charta tartalmazza mindazon jogokat és kötelezettségeket, valamint normákat, amelyek a saját egyetemi térségben az egyetemi közösség életét szabályozzák.

(2) Az egyetemi autonómia kiterjed az intézmény vezetésére, szervezeti felépítésére és mûködésére, a didaktikai és a tudományos kutatási tevékenység, az adminisztrálás és a finanszírozás területeire.

b) az oktatási folyamat programálása, szervezése, lebonyolítása és tökéletesítése; az oktatási terveknek és programoknak az országos felsõoktatás fejlesztési stratégiákkal és standardokkal összhangban való megállapítása; a felvételi módozatok megszervezése és a hal1gatók akadémiai és szakmai teljesítményeinek az értékelésével kapcsolatos kritériumok meghatározása;

c) a tanulmányi programjaik viszonylatában akkreditált posztuniverzitáris oktatási formák tervezése, szervezése és megál1apítása a Nemzetnevelésügyi Minisztériummal, más közhatóságokkal, gazdasági vállalkozókkal, országosan elismert szakmai és munkaadói szervezetekkel együtt azon területek megállapítása, amelyeken a kibocsátott saját diplomák és bizonyítványok érvényesíthetõk;

e) a tudományos kutatás és a dokumentálódás megszervezése; a kiadói és nyomdai tevékenységek, az audiovizuális tevékenységek megszervezése; a bel- és külföldi felsõoktatási és kutatási intézményekkel való együttmûködési programok megállapítása;

g) a pénzügyi és anyagi szükségletek megállapítása; az alapoknak a, törvényes elõírások betartásával való felhasználása és kezelése; a jövedelemkiegészítõ források megtalálása és megállapítása; a gazdasági-gazdálkodási szolgálatok megszervezése és ellenõrzése;

j) a törvénynek megfelelõen alapítványok létesítése; saját jelvények és jelképek megállapítása és használata;

(4) Az egyetemi autonómia pénzügyi téren a törvény szerinti vagyonkezelési jogban és a személyes felelõsség gyakorlásában nyer megtestesülést az országos közköltségvetésbõl kiutalt vagy más forrásokból származó alapok tekintetében, ideértve az idegen hallgatóktól valutában beszedett díjakból származó jövedelmeket is, a Nemzetnevelésügyi Minisztériummal közös egyetértésben megállapított kritériumok szerint.

93. szakasz. - (1) Az egyetemi közösség tagjai jogosultak részt venni az egyetem ügyeinek. vezetésében; a vezetõ organizmusokat titkos szavazással választják meg 4 éves idõszakra, az Egyetemi Charta szerint.

(2) A megválasztott szerveket, a rektor kivételével, az egyetemi szenátus erõsíti meg. A rektort a szenátus választja meg és a megválasztását a nemzetnevelésügyi miniszter rendeletével erõsítik meg. Egyazon személy legfeljebb két egymást követõ mandátum során töltheti be a dékáni vagy a rektori tisztséget. A rektort a kinevezésekor alkalmazott eljárással hívhatja vissza tisztségébõl az egyetemi szenátus.

94. szakasz. - (1) Az egyetemi szenátusokban és a karoknak a tanácsaiban a hallgatók e tanácsok és szenátusok taglétszámának egynegyed részét kitevõn vannak képviselve, az Egyetemi Chartában megállapított feltételek között.

96. szakasz. - Az egyetemi autonómia országos szinten a felsõoktatási intézmény rektora által a Nemzetnevelésügyi Minisztériummal fenntartott közvetlen kapcsolatban és az intézmény képviselõinek a szakmai szervezetekbe való törvény szerinti beválasztásában nyilvánul meg.

97. szakasz. - (1) A katonai oktatás az országos oktatási rendszer szerves részét képezõ állami oktatás, amely líceumi, katonai mesteri és altisztképzõ posztlíceális oktatást, tiszteket és egyéb szakembereket képzõ egyetemi és posztuniverzitáris oktatást ölel fel.

98. szakasz. - A katonai oktatás szervezeti felépítését, profiljait, szakosításait, az évi beiskolázási keretszámokat és a jelöltek kiválogatásának, a kritériumait a Nemzetvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Román Hírszerzõ Szolgálat és a nemzetbiztonság terén feladatokkal rendelkezõ egyéb intézmények állapítják meg az egyes fegyvernemek és oktatási fokozatok sajátossága szerint.

100. szakasz. - A katonai oktatási intézmények abszolválási diplomái és az illetõ intézmények abszolválásával megszerzett tudományos címek törvényes bírlalóikat feljogosítják arra, hogy a tartalékosi állományba helyezésük után megközelítõleg hasonló profilokban és azonos szinten a polgári oktatási intézmények abszolvensei által betöltött tisztségekkel egyenlõ tisztségeket foglaljanak el.

102. szakasz. - A Nemzetvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Román Hírszerzõ Szolgálat és a nemzetbiztonság terén feladatokkal rendelkezõ egyéb intézmények rendeleteket, saját szabályzatokat és utasításokat bocsáthatnak ki a jelen törvény elõírásainak a katonai oktatás sajátosságaira való alkalmazása céljából.

a) nem a profitszerzés elve alapján van megszervezve és mûködik;

(2) Az óvodák, az elemi és gimnáziumi iskolák, valamint a szakmai és inas iskolák a tanfelügyelõség engedélyével hozhatók létre, a kiértékelési dokumentáció alapján.

(3) A líceumok és a posztlíceális iskolák a tanfelügyelõség véleményezésével és a Nemzetnevelésügyi Minisztérium jóváhagyásával hozhatók létre, a kiértékelési dokumentáció alapján.

(2) A standardok a kritériumok mindegyikének megfelelnek és a kiértékelési folyamatban a kötelezõ minimális szinteket jelzik. E standardok az oktatási szinttõl függõen differenciáltak s a megállapításuk a kormányhatározattal jóváhagyott szabályzat alapján a Nemzetnevelésügyi Minisztérium mellett létesített és mûködõ Preuniverzitáris Oktatáskiértékelési és Akkreditálási Bizottság feladata.

a) a bizalmi engedélyezést, amely feljogosít az illetõ egység ideiglenes megszervezésére és mûködtetésére;

(2) Az akkreditálást a bizalmi engedélyezés megadása után kell kérni a következõképpen:

d) az elsõ abszolválási vizsga után a szakmai-, az inas iskolák és a posztlíceális iskolák esetében.

108. szakasz. - (1) A preuniverzitáris magán oktatásban az állami oktatás terveihez hasonló vagy alternatív terveket alkalmaznak, amelyek az országos standardoknak megfelelõ kötelezõ választható és fakultatív tantárgyakat tartalmaznak.

(3) A gimnáziumi, líceumi és szakmai magánoktatás tanszemélyzete legalább 60 százalékának alapnormával az illetõ egységbe besoroltnak kell lennie.

(5) A magánoktatásbeli vezetõ tanszemélyzetnek alapnormával az illetõ oktatási egység alkalmazottjának kell lennie, és eleget kell tennie a vezetõ tisztségek betöltését tekintve a Tanszemélyzet Alapszabályában megfogalmazott követelményeknek.

115. szakasz. – (1) A magánoktatási intézmények és egységek anyagi alapjának meg kell felelnie a minõségi oktatási-nevelési folyamat lebonyolítása standardjainak: tulajdonukban vagy bérlõként az oktatási folyamatnak megfelelõ helyiségekkel, a folyamatban levõ iskolai évhez viszonyítva még egy év távlatában megfelelõképpen ellátmányozott saját laboratóriumokkal a tantárgyak tartalmának és szintjének megfelelõ saját könyvállománnyal ellátott könyvtárral kell rendelkezniük.

(2) Az akkreditálás elnyerése érdekében) az érdekelt oktatási intézménynek vagy egységnek be kell, bizonyítania, hogy az ideiglenes mûködése idõszakában jövedelmeinek legalább 25 százalékát befektette saját anyagi alapjába.

116. szakasz. - A magánoktatási intézményeket és egységeket. a törvénynek megfelelõen vetik alá értékelésnek és ellenõrzésnek.

(4) A szövetkezeti oktatási egységekre alkalmazandók a 115. szakasz elõírásai.

118. szakasz. - A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van ahhoz, hogy az összes oktatási szinteken és formákban, valamint az olyan, oktatási típusok esetében is, amelyek tekintetében kellõ igény mutatkozik, anyanyelven tanuljanak és képezzék magukat, a törvény feltételei között.

(2) A nemzeti kisebbségek nyelvén folyóelemi iskolai oktatásban a románok történelmét és Románia földrajzát az illetõ nyelven tanítják, a román tannyelvû osztályokéval azonos iskolai programok és tankönyvek szerint, azzal a kötelezettséggel, hogy román nyelvre írják át és e nyelven sajátítsák el a román toponímiát és fõneveket. A gimnáziumi és a líceumi oktatásban a románok történelmét és Románia földrajzát: román nyelven, a román tannyelvû osztályokéval azonos iskolai programok és tankönyvek szerint tanítják. A románok történelme és Románia földrajza esetében a vizsgáztatás e tárgyak tan nyelvén történik.

(4) A gimnáziumi oktatásban, kérésre, tantárgyként bevezetik a nemzeti kisebbségek történelmét és hagyományait, az anyanyelven történõ tanítással. Ennél a tantárgynál az analitikus programokat és a tankönyveket a Nemzetnevelésügyi Minisztérium hagyja jóvá.

121. szakasz. - A nemzeti kisebbségekhez tartozó azon tanulók számára, akik román tannyelvû oktatási egységeket látogatnak, kérésre és a törvény feltételei között tantárgyként biztosítják az illetõ nemzeti kisebbség anyanyelvének és irodalmának, valamint történelmének és hagyományainak oktatását.

123. szakasz. - (1) Az állami egyetemi oktatási intézmények keretében kérésre és a törvény feltételei között tannyelvként a nemzeti kisebbségek nyelvét használó csoportok, tagozatok, kollégiumok és karok szervezhetõk. Ebben az esetben biztosítani kell a szakkifejezések román nyelven való elsajátítását. Kérésre és a törvény útján multikulturális felsõoktatási intézmények létesíthetõk. Ezeknek az intézményeknek a tannyelveit a létesítési törvény keretében kell megállapítani.

(2) Elismerést nyer a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek a joga ahhoz, hogy a törvény szerint saját felsõoktatási magán intézményeket létesítsenek és adminisztráljanak.

(4) A román nyelvû vagy 80 nemzeti kisebbségek. nyelvét használó összes oktatási formákba anyanyelvétõl és elõzõ tanulmányai tannyelvétõl függetlenül bármely román állampolgár beiratkozhat és képezheti magát.

124. szakasz. - Az oktatás minden fokán és szintjén 80 felvételi próbákat és az abszolválási vizsgákat a törvény feltételei között le lehet tenni azon a nyelven, amelyen az illetõ tantárgyakat tanulmányozták.

126. szakasz. - Azoknak az oktatási egységeknek és intézményeknek a vezetõségében, amelyekben a nemzeti kisebbségek nyelvén oktatott csoportok, osztályok vagy tagozatok vannak, biztosítani kell a kisebbségekhez tartozó tanerõk számarányos képviseletét, a szakmai hozzáértés tiszteletben tartásával.

127. szakasz. - ( 1) A preuniverzitáris oktatás tartalma az Országos Kurrikulum révén biztosítandó. Az Országos Kurrikulum felöleli a preuniverzitáris oktatási kerettervet, iskolai programok és tankönyvek koherens összességét. Ennek az általános keretnek az. egyik összetevõ része valamennyi azonos típusú iskolára közösen vonatkozik, másik része pedig az iskola döntési hatáskörébe tartozik.

(2) Az oktatási kerettervek a kötelezõ; az opcionális és a fakultatív tantárgyakat és e tantárgyak mindegyikének minimális és maximális óraszámát tartalmazzák.

(3) Az iskolai programok az oktatási tervben foglalt minden egyes tantárgy tekintetében megállapítják ennek oktatási-nevelési és formatív célkitûzéseit, kimutatják alapvetõ elméleti, kísérleti és gyakorlati tartalmát, a célok megvalósításához általános metodológiai iránymutatást nyújtva.

129. szakasz. - (1) A felsõoktatási intézmények tanterveit a karok vagy a fõosztályok dolgozzák ki, ezeknek a tanácsai keretében vizsgálják meg, az egyetemi szenátusok hagyják jóvá és a Nemzetnevelésügyi Minisztérium véleményezi õket azzal a céllal, hogy megfeleljenek az országos standardoknak. A tantervek csak az I. évfolyammal kezdve módosíthatók.

(2) Az iskolán kívüli tevékenységet az iskolák, a klubok, a gyermekek és a tanulók palotái, a megyei táboradminisztrációk, az iskolai táborok és a sportolási, turisztikai és üdülési bázisok vezetõségei és a kiegészítõ tevékenységekkel foglalkozó más egységek szervezik meg, a család és más érdekelt tényezõk támogatásával.

(3) Az iskolán kívüli tevékenységeknek tudományos, kulturális-mûvészeti, emberbaráti, ökológiai, erkölcsi-polgári arculatalakítási, mûszaki-gyakorlati, turisztikai, sportolási, valamint üdülési jelleggel kell rendelkezniük.

(4) A Gyermekek és Tanulók Országos Palotája, amelyik a Nemzetnevelésügyi Minisztérium alárendeltségében Bukarestben mûködik, valamint a gyermekek megyei palotái, amelyek a tanfelügyelõségeknek vannak alárendelve, metodológiai szerepet is betöltenek az iskolán kívüli tevékenységek tekintetében.

132. szakasz. – (1) Az iskolán kívüli tevékenységre szakosított egységek szervezését és illetékességeit a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által az, Ifjúság- és Sportügyi Minisztériummal együttmûködve jóváhagyott szabályzattal kell megállapítani.

133. szakasz. - Az állandó nevelés biztosítása céljából a Nemzetnevelésügyi Minisztérium együttmûködik a Mûvelõdésügyi Minisztériummal és egyéb érdekelt minisztériumokkal, valamint a tömegtájékoztatási eszközökkel, a vallásfelekezetekkel, a népi egyetemekkel, a kulturális alapítványokkal, egyéb egyesületekkel és intézményekkel, hogy az összes állampolgár számára életkoruktól függetlenül biztosítsa a hozzáférést a tudományhoz és a kultúrához, és így azok alkalmazkodni tudjanak a társadalmi életben bekövetkezõ jelentõs változásokhoz.

(2) A jogi személyek az (1) bekezdésben említett tanfolyamokat csak abban az esetben szervezhetik meg, ha az alapszabályukban elõirányozták ezeket a tevékenységeket, és kifejtésükre engedéllyel rendelkeznek a Nemzetnevelésügyi Minisztérium és, az esetnek megfelelõen, a Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztérium vagy más közhatóságok részérõl, e két minisztérium által jóváhagyott szabályzattal megállapított értékelési kritériumok alapján és a szakmai standardok betartásával, a törvénynek megfelelõen. Természetes személyek ilyen tevékenységeket csakis az említett engedélyezés feltételével szervezhetnek.

(3) Az állandó képzési rendszer keretében szerzett szakmai jártasság bizonyítási módozatát a szakmai standardoknak megfelelõen és a törvény szerint, a Nemzetnevelésügyi Minisztérium a Munkaügyi és a Társadalomgondozási Minisztériummal együtt állapítja meg.

137. szakasz. - (1) Az oktatási rendszer szerves részeként szakosított könyvtárhálózat mûködik, amely felöleli a Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak közvetlenül alárendelt, jogi, személyiséggel rendelkezõ egyetemi központi könyvtárakat és pedagógiai könyvtárakat, a felsõoktatási intézményeknek, a karoknak, a kollégiumoknak, a fõosztályoknak, a tanszékeknek, a tantestület házainak, a könyvtárait és az iskolai könyvtárakat.

138. szakasz. - A könyvtári szakszemélyzet képzését a Nemzetnevelésügyi Minisztérium rövid és hosszú idõtartamú egyetemi tanulmányok útján biztosítja, a személyzet továbbképzését pedig a Nemzetnevelésügyi Minisztérium hangolja egybe.

140. szakasz. - (1) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium a törvény szerint szervezendõ meg és mûködik. A Nemzetnevelésügyi Minisztérium szakszervként felel az oktatási politika kidolgozásáért és alkalmazásáért, a 2. szakasznak megfelelõen. A Nemzetnevelésügyi Minisztérium kezdeményezõi és végrehajtói joggal rendelkezik a tanüggyel kapcsolatos pénzügyi és emberi erõforrás-politika terén, és együttmûködik az oktatás fejlesztésében érdekelt más minisztériumokkal.

(2) Feladatkörének gyakorlása érdekében a Nemzetnevelésügyi Minisztérium szakértõi struktúrákat hoz létre és a szakmai, valamint az erkölcsi tekintély kritériumai szerint országos szinten kialakított tanácsadó szervezetekre támaszkodik, mint amilyenek a Tanügyi Reform Országos Tanácsa, az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanács, az Országos Felsõoktatás finanszírozási Tanács, az Országos felsõoktatási Tudományos Kutatási Tanács, a Könyvtárak Országos Tanácsa; a Folyamatos Képzés és Nevelés Országos Tanácsa, a szaktantárgyak és a reformprogramok menedzseri struktúrái szerinti országos szakbizottságok. A tanácsok összetétele és, mûködési szabályzata a nemzetnevelésügyi miniszter rendeletével hagyandó jóvá. Feladatkörének teljesítése érdekében a Nemzetnevelésügyi Minisztérium konzultálhat a tanerõk országos tudományos társaságaival, az ágazat szinten reprezentatív szakszervezeti föderációkkal, mint szociális partnerekkel, és a felsõoktatási hallgatók, illetve a tanulók országos szinten elismert szervezeteivel, az esetnek megfelelõen.

(3) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium az egyetemi címek, diplomák és bizonyítványok megerõsítése céljából létrehozza az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanácsot. A tanács tagjai egyetemi tanárok, tudományos, kulturális és erkölcsi tekintélynek örvendõ, hazai és nemzetközi síkon elismert személyiségek, akiket az egyetemi szenátusok, javaslatai alapján választanak ki. A tanács a nemzetnevelésügyi miniszter rendeletével jóváhagyott saját szabályzata szerint mûködik.

a) az országos oktatási, rendszer megújítása és reformja terén tevékenykedõ kutatási és fejlesztési intézetként a Neveléstudományi Intézet;

b) jogi személyiséggel rendelkezõ autonóm egységként az Iskolai és Egyetemi Sportszövetség. Az Iskolai és Egyetemi Sportszövetség az iskolai és egyetemi sportegyesületek tevékenységének egybehangolásával foglalkozik. Az Iskolai és Egyetemi Sportszövetség csatlakozik a nemzetközi iskolai és egyetemi sportszövetségekhez. A 40. szakasz (1) bekezdésének az elõírásai szerint létrehozott iskolai és egyetemi sportklubok jogi személyiséggel rendelkeznek és csatlakozhatnak a szakszövetségekhez. A klubok sportolóit a többi sportklub esetében alkalmazott rendszer szerint, a szakszövetségek szabályozása alapján lehet áthelyezni.

141. szakasz: - A nemzetnevelésügyi Minisztérium kidolgozza, egybehangolja és alkalmazza az országos nevelésügyi politikát, mely célból feladatköre a következõ:

i) diagnózis- és prognózistanulmányokat dolgoz ki az oktatás átszervezése és korszerûsítése terén és hozzájárul a törvényhozási keret tökéletesítéséhez;

k) szervezeti keretet biztosít a kimagasló képességekkel rendelkezõ tanulók kiválogatásához és megfelelõ képzéséhez;

m) elemzi a szociális oltalmazás biztosítását az oktatás területén és megfelelõ intézkedések foganatosítását javasolja a kormánynak és az illetékes helyi közigazgatási hatóságoknak;

p) a törvény szerint egybehangolja az alárendelt egységekbeli tanszemélyzet, vezetõ, irányító és ellenõrzõ, valamint kisegítõ személyzet kinevezését, áthelyezését, elbocsátását és nyilvántartását;

q) az érdekelt tényezõk megkérdezésével biztosítja az Országos Szakképzési Alap elosztását;

t) más minisztériumokkal együttmûködve kidolgozza a más államokkal és a szakosított oktatási és tudományos kutatási nemzetközi szervezetekkel való együttmûködés stratégiáját; u) a román nemzetiségû vagy származású lakossággal rendelkezõ államokkal jegyzõkönyvek alapján együttmûködik az anyanyelvi oktatás elõmozdítása és lebonyolítása céljából;

x) az állami preuniverzitáris oktatás tekintetében megállapítja a tanév beosztását, a vizsgaszessziókat, a versenyek lebonyolítási idõszakait, valamint az iskolai vakációkat;

y) ellenõrzi a pénzügyi-könyvviteli, a költségvetés-végrehajtási szabályoknak és az országos állami oktatási rendszerbeli vagyonállag adminisztrálási szabályainak a betartását; a törvény szerint lejben és valutában díjakat bevételez a tanulmányi okiratok láttamozásával és elismerésével kapcsolatos költségek fedezésére.

e) a nevelésügyi politikának, a prognózistanulmányoknak megfelelõen és az oktatási egységek, a helyi hatóságok, az érdekelt gazdasági vállalkozók és szociális partnerek megkérdezése után a Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak javaslatot tesznek a területi körzetükbe tartozó iskolahálózatra;

g) egybehangolják az oktatási egységeknek a számukra szükséges tanszemélyzettel való besorolását, a tanszemélyzet alapszabályának az elõírásai szerint;

h) a preuniverzitáris oktatás viszonylatában megszervezik és irányítják a didaktikai és a tudományos kutatási személyzet továbbképzését és más ilyen kiegészítõ akciókat bonyolítanak le;

m) egybehangolják és ellenõrzik a Tantestület Házának tevékenységét.

(2) Azokban a megyékben, amelyekben oktatás folyik a nemzeti kisebbségek nyelvén is, a tanfelügyelõségi struktúrákba az illetõ oktatás számára1s belefoglalandók tanfelügyelõk.

(4) A tanfelügyelõség igazgatótanáccsal és konzultatív tanáccsal rendelkezik. Az igazgatótanács 9-11 tagból áll, közöttük a fõ tanfelügyelõbõl, ennek helyetteseibõl, a Tantestület Házának igazgatójából, a tanfelügyelõség mûszaki-adminisztratív igazgatójából, fõkönyvelõjébõl, jogtanácsosából és más tagokból. A fõ tanfelügyelõ az igazgatótanács jog szerinti elnöke. A konzultatív tanács oktatási egységek igazgatóiból tekintélynek örvendõ más tanerõkbõl, közöttük felsõoktatási tanerõkbõl, a szülõk, a helyi közigazgatási hatóságok, a vallásfelekezeti közösségek, a gazdasági vállalkozók képviselõibõl, valamint más társadalmi partnerekbõl áll. A konzultatív tanács elnökét a tanács tagjai közül titkos szavazattal kell megválasztani.

(5) A tanfelügyelõségek idõszakosan szakosítások szerint megyei konferenciákat szerveznek a

144, szakasz: - (1) A fõ tanfelügyelõt, helyetteseit és a Tantestület Házának igazgatóját a szakmai és menedzseri hozzáértés kritériumai alapján a nemzetnevelésügyi miniszter rendeletével kell kinevezni, a törvény szerint.

(2) Az oktatási egységnek az oktatás és a nevelés területén döntéshozatali szereppel rendelkezõ tanári tanácsa az illetõ egységben oktató tanszemélyzetbõl áll, s a tanácsban az igazgató elnököl.

(3) Az oktatási egységnek az adminisztrálás területén döntéshozatali szereppel rendelkezõ igazgatótanácsa legalább 5, de legfeljebb 11 tagból áll, akik között van az egység igazgatója, aligazgatója; fõkönyvelõje, nemkülönben tagjai a tanári tanács által beválasztott tanerõk, a szü1öknek, valamint a helyi közigazgatásnak a képviselõi. Az igazgatótanácsban részt vesznek a gyakorlati tevékenység anyagi alapját biztosító gazdasági tényezõk képviselõi is. Az igazgatótanács elnöke az oktatási, egység igazgatója.

(6) A jogi személyiséggel rendelkezõ oktatási egységek mindegyikében vagy egységcsoportok szerint iskolai tanács 1étesítendö, amelyik helyi szinten dönt a nevelési politika ügyében és felel. a megvalósításáért. A helyi kezdeményezések esetében be kell tartani az országos viszonylatban kidolgozott nevelési politikát, Az iskolai tanács összetételét és feladatkörét a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által jóváhagyott szabályzattal kell megállapítani.

(7) Az iskoláskor elõtti, az elemi, a gimnáziumi és a szakmai oktatásbeli egységek igazgatóit és aligazgatóit, valamint a líceumi és posztlíceális oktatásbeli aligazgatókat a fõ tanfelügyelõ nevezi ki, a törvénynek megfelelõen.

(9) Az iskolán kívüli tevékenységekkel foglalkozó egységeknek az igazgatóit a Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak közvetlenül alárendelt egységek esetében a nemzetnevelésügyi miniszter nevezi ki, a tanfelügyelõségnek alárendelt egységek esetében pedig a fõtanfelügyelõ.

(10) A (7) és (8) bekezdésben említett oktatási egységek igazgatóit és aligazgatóit a szakmai és menedzseri kritériumok alapján megtartott versenypályázat, valamint az iskolai tanács ajánlása alapján 4 éves idõszakra nevezik ki. A versenypályázat metodológiáját a Nemzetnevelésügyi Minisztérium állapítja meg.

146. szakasz. - A felsõoktatási intézményeket a szenátusok vezetik, a karokat és a fõosztályokat pedig a tanácsok. A szenátusokban a rektor, a karok tanácsaiban a dékán elnököl, a fõosztá1yok tanácsaiban pedig az igazgatók elnökölnek. Ezeknek a szervezeteknek a feladatkörét és az egymáshoz való viszonyát az Egyetemi Chartában kell megállapítani. A szenátusoknak, a karok és a fõosztályok tanácsainak a határozatait a jelen levõ tagok többségének a szavazatával fogadják el, ha a jelenlevõk az összes tagok legalább kétharmadát képviselik.

A minõsítés az oktatás területén

(3) Az országos oktatási és nevelési rendszerben az osztályozás rendszerint 10-tõl l-ig terjedõ érdemjegyekkel történik.

149. szakasz. - A Nemzetnevelésügyi Minisztérium biztosítja a tanszemélyzet szakmai és metodológiai felkészültségi szintjének az idõszakos kiértékelését.

(3) A nemzetnevelésügyi miniszter október hónap 15. napjáig évi jelentést terjeszt a parlament elé az országos oktatási rendszer helyzetérõl. Ugyanakkor ismertetnie kell. a preuniverzitáris oktatás és a felsõoktatás fejlesztési irányait és elsõbbségeit. Az évi jelentést közzé kell tenni.

(2) A tanszemélyzet a következõkbõl áll:

(3) A tanügy keretében társult tanszemélyzet mûködhet.

(5) Minden oktatási szinten a Tanszemélyzet Alapszabálya szerint meghatározott kisegítõ tanszemélyzet mûködik.

(2) A didaktikai normát a sajátos oktatási formációk profiljai, valamint az elszigetelt helységekben; mûködõ oktatási egységek vagy a kis létszámú tanulóval mûködõ osztályok tekintetében a Nemzetnevelés- ügyi Minisztérium szabályozza.

154. szakasz. - (1) Az állami és a magánoktatás didaktikai állásai versenypályázattal foglalhatók el. A vezetõ tisztségek betöltési feltételeit a Tanszemélyzet Alapszabályával állapítják meg.

(4) Az egyetemi és a posztuniverzitáris oktatás didaktikai állásainak betöltésére a versenypályázatok kiírását a pályázati bizottságok javaslatára a karok tanácsai hagyják jóvá, az eredményeiket pedig az egyetemi szenátusok igazolják. Az egyetemi elõadó-tanári és az egyetemi tanári didaktikai címeket a szakbizottságokon keresztül az Egyetemi Címeket: Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanács igazolja. Az Igazolás alapján a nemzetnevelésügyi miniszter rendeletet bocsát ki az egyetemi elõadótanár és az egyetemi tanári címek odaítélésére.

155. szakasz. - A Nemzetnevelésügyi Minisztérium köteles biztosítani az országos oktatási rendszer tanszemélyzetének képzését és továbbképzését és a szakszervein keresztül megállapítja a tanerõi minõség attesztálásának országos standardjait.

156. szakasz. - (1) A tanszemélyzet jogait és kötelezettségeit a Tanszemélyzet Alapszabálya és az Egyetemi Charta írja elõ.

(2) Az ilyen módszereket gyakorló tanszemélyzetet adminisztratív büntetésben részesítik vagy a szabálysértés súlyosságától függõen, el kell viselnie a törvény szigorát.

(3) A tanulók jogait és kötelezettségeit a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által kidolgozott szabályzattal állapítják meg, a felsõoktatási hallgatók esetében pedig az Egyetemi Charta és a felsõoktatási intézmények szabályzatai tartalmazzák.

a) a csoportba átlag tizenöt, de tíznél nem kevesebb és húsznál nem több óvodás vagy tanuló tartozik; a tanfelügyelõség kivételes esetekben 7 óvodást vagy tanulót felölelõ csoportok mûködését is jóváhagyhatja;

159. szakasz. - (1) A tanszemélyzet folyamatos képzése fõként a szakmai továbbképzés és átképzés útján megvalósuló jog.

(i (2) Az országos oktatási rendszer keretében a preuniverzitáris oktatásbeli tanszemélyzet továbbképzése fõként a tanszemélyzet alapszabályában elõírt formákban valósul meg.

60. szakasz. - (1) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium megállapítja a preuniverzitáris oktatásbeli tanszemélyzet folyamatos képzésének a célkitûzéseit és egybehangolja e tevékenységet, értékeli, akkreditálj és finanszírozza a folyamatos képzési programokat, a szakmai átképzési programokat is ideértve, amelyek megvalósítására a következõk szerint kerül sor:

d) a tantestület házaiban, a 162. szakasznak megfelelõen;

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tevékenységek megszervezése érdekében az említett intézmények együttmûködhetnek hasonló intézményekkel, valamint gazdasági vállalkozókkal, a törvényes szabályozásoknak megfelelõen.

(2) Az akkreditált felsõoktatási intézmények egyetemi és posztuniverzitáris szinten szervezhetnek és bonyolíthatnak le legalább másfélévnyi idõtartamú szakmai átképzési programokat. A programokat a Nemzetnevelésügyi Minisztérium hagyja jóvá és azok abszolválási vizsgával zárulnak, amelynek sikeres letétele.nz új szakban diplomára és hivatásgyakorlásra jogosít; E tevékenységek a törvényben elõírt oktatási formákban szervezhetõk meg.

c) a jelen törvény elõírásai szerint szervezett posztuniverzitáris oktatás;

165. szakasz. - Az egész országos oktatási rendszer kisegítõ tanszemélyzetének továbbképzését a 160. szakasz elõírásai szerint kell megvalósítani.

166. szakasz. - (1) Az állami oktatás anyagi alapját a Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak, a jelen törvény hatályba lépése idõpontjában fennálló oktatási rendszer oktatási és tudományos kutatási 1 intézményeinek és egységeinek az egész vagyon aktívája, valamint az utólag visszaszerzett vagy megszerzett vagyonállagi aktíva képezi.

(2) Az (1) bekezdés értelmében az oktatás anyagi alapja felöleli az oktatási folyamat és a tudományos kutatás lebonyolítására szolgáló helyiségeket és a járulékos oktatási és kutatási eszközöket, a könyvtárakat, a kiadókat és a nyomdákat, az oktatási és kutatási állomásokat, a mikrotermelési egységeket, az iskolai mûhelyeket, a tangazdaságokat, a botanikus kerteket, a mezõgazdasági területeket, a tanulók otthonait, internátusait, kantinjait, klubjait, a felsõoktatási hallgatók mûvelõdési házait, a tantestület házait, az egyetemiek házait, az iskolai táborokat, a gyermekek és a tanulók kulturális és sportbázisait illetve komplexumait, palotáit és házait, az üdülési és gyógykezelési bázisokat, a lakás rendeltetésû helyiségeket, valamint bármely más tárgyat az oktatásnak és a tanügyi alkalmazottaknak rendeltetett vagyonállagból.

(3) A (2) bekezdésben említett és az 1989. december 22. elõtti idõszakban állami alapokból vagy ai1 állami intézmények és vállalatok alapjaiból megvalósított oktatási és nevelési tevékenységek járulékos anyagi' alapja fizetség nélkül reintegrálandó a Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak, az állami oktatási rendszerbeli oktatási és tudományos kutatási intézményeknek és egységeknek a vagyonállagába. Az átadási-átvételi jegyzõkönyv alapján történik. A méltányos kárpótlást, ha esedékes, a kormány adja. Azonos feltételek között fizetség nélkül reintegrálandók azok az ingatlanok is, amelyek a 15/1990. számú törvény 20. szakaszának (2) bekezdése szerint kerültek egyes gazdasági társaságok vagyonállagába, e társaságok alaptõkéjének státusától függetlenül. A reintegrálás átadási-átvételi jegyzõkönyv alapján történik.

(5) Az oktatási-nevelési folyamat járulékos építményeit és telkeit csakis a kormánynak a nemzetnevelésügyi miniszter javaslatára adott jóváhagyásával, fizetség nélkül és kizárólag közérdekû célokra lehet átruházni.

(6) Az állami felsõoktatási intézmények vagyonállagába vagy adminisztrálásába tartozó, ideiglenesen rendelkezésre álló javak, közöttük a telkek, az évenkénti felülvizsgálás kikötésével a törvényes elõírások szerint megkötött szerzõdés alapján adhatók bérbe. Az állami preuniverzitáris oktatási egységek adminisztrálásába tartozó, ideiglenesen rendelkezésre álló javak, közöttük a telkek, az évenkénti felülvizsgálás kikötésével a törvényes elõírások szerint megkötött szerzõdés alapján adhatók bérbe, de csakis a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által megállapított metodológiának megfelelõen. A javakat, közöttük a telkeket az elõzõ bekezdések feltételei között elsõbbséggel oktatási tevékenységek céljaira kell bérbe adni.

(8) A Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak meghatalmazottjain keresztül igazságszolgáltatási keresetet kell, indítania a jegyzõkönyvek aláírását és a tulajdonjogi dokumentumok átadását megtagadó jogi vagy természetes személyek ellen. E keresetek mentesek a bélyegilleték alól.

(9) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium vagy az állami oktatási rendszerbeli oktatási és tudományos kutatási intézmények és egységek ingatlan javai feletti tulajdonjoga törvény által elõirt illetékektõl mentesen jegyzendõ be a bejegyzési és átírási könyvekbe, a telekkönyvekbe vagy a nyilvános ingatlan-nyilvántartási könyvekbe.

167. szakasz. – (1) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium, a tanfelügyelõségeken keresztül, a helyi tanácsok anyagi támogatásával biztosítja az összes állami preuniverzitáris oktatási egység adminisztrálását és mûködését.

(2) A preuniverzitáris oktatási egységek és didaktikai anyagi alapjuk mûködésével, karbantartásával és javításával kapcsolatos költségeket, a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével, fõként a helyi tanácsok költségvetésébõl, valamint az illetõ egységek saját forrásaiból kell fedezni; a helyi tanácsok a helyi költségvetésbõl kiutalt összegeket az iskolai egységek, által benyújtott dokumentáció alapján számolják el.

(3) A speciális oktatási egységeket, a gyermekek klubjait, táborait és palotáit, valamint a tantestület házait a Nemzetnevelésügyi Minisztérium költségvetésbõl finanszírozzák.

(4) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium az állami költségvetésbõl biztosítja a preuniverzitáris oktatási egységek és intézmények tanszemélyzetének, kisegítõ tanszemélyzetének és adminisztratív személyzetének bérezéséhez, a kiszállási díjak fizetéséhez, valamint a leltári, tárgyakkal és a könyvekkel való ellátmányozáshoz szükséges alapokat.

(5) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium a törvény feltételei között költségvetési alapokat utalhat ki egyes iskolán kívüli tevékenységek kurrens költségeinek fedezésére, a fogyatékos gyermekek nevelésére, a tanerõk szakmai továbbképzésére és egyéb akciókra és tevékenységekre.

(7) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium által a kormány jóváhagyásával leszerzõdött külföldi hiteleket és ezek kamatait az állami költségvetésbõl keli megtéríteni.

(2) Az országos szakképzési alap a nemzetnevelésügyi miniszter rendeletével megállapított kritériumok szerint a Folyamatos Képzési és Nevelési Országos Tanács megkérdezésével kezelendõ.

169. szakasz. - (l) Azok a falusi és városkörnyéki elemi iskolai és gimnáziumi oktatási egységek, valamint azok a mezõgazdasági, hegyvidéki, mezõgazdasági, erdõgazdálkodási és pedagógiai líceumok, amelyek tulajdonukban nem rendelkeznek helységen kívüli mezõgazdasági földterületekkel, kísérleti tanparcella létesítésére szántóföld-egyenértékben számítva az elemi iskolák esetében 1 hektárnyi, a gimnáziumok esetében 2 hektárnyi, a pedagógiai líceumok esetében 3 hektárnyi, és a mezõgazdasági, a hegyvidéki mezõgazdasági és az erdõgazdálkodási líceumok esetében legalább 10 hektárnyi földterületet kapnak használatba.

(2) Az illetõ iskolai egységeknek az (1) bekezdésben említett kísérleti parcellákat kérésre adják használatba azokból a mezõgazdasági és erdei földterületekbõl, amelyek az iskoláké voltak vagy, az esetnek megfelelõen, a helységeknek a helyi tanácsok rendelkezésére álló tartalékalapjából.

a) az oktatás fejlesztése nemzeti prioritásnak tekintendõ az emberi erõforrások nemzetközi standardok szerinti felkészítése szempontjából;

c) a felsõoktatást és az egyetemi tudományos kutatást úgy kell fejleszteni, hogy csúcsszinten kapcsolódjon be a világ tudományos életébe.

(2) Az oktatás finanszírozási rendszere biztosítja az alapok decentralizált kezelését, és lehetõvé teszi a helyi közösségeknek, hogy kiegészítsék, az oktatás pénzforrásait.

(3) Az oktatási intézmények és egységek a törvény feltételei között szerzett egyéb jövedelemforrásokban, így saját jövedelmekben, szubvenciókban, adományokban, támogatásokban, a jogi és a természetes személyektõl beszedett díjakban is részesülhetnek. Az említett forrásokból származó jövedelmek egészében az illetõ intézmények és egységek szintjén kezelendõk és használandók fel, többek között a béralap növelésére, az állami költségvetésbe vagy a helyi költségvetésekbe való befizetések és a költségvetési kiutalásokra gyakorolt határok nélkül.

(4) A Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak a preuniverzitáris oktatás számára kiutalt alapokat el kell osztania a tanfelügyelõségek között, amelyek az alárendelt harmadlagos hitelutalványozókon keresztül újra elosztják az összegeket a területi oktatási egységek között.

(6) A tudományos kutatás általános költségvetésébõl külön kutatási alapot utalnak ki a felsõoktatásnak. A kutatásfinanszírozási alapokat a kompetitivitás kritériumai szerint utalják ki az országos prioritásoktól és az elért vagy elõre látható eredményektõl függõen. A kutatásfinanszírozási alapokért való versenyzés lehetõsége nyitva áll az összes akkreditált felsõoktatási intézmény elõtt. A kutatásfinanszírozási alapokat a Nemzetnevelésügyi Minisztérium uta1ja ki a Felsõoktatási Tudományos Kutatás Országos Tanácsának a javaslatára. A tanács a Nemzetnevelésügyi Minisztériumba integrált saját személyzettel rendelkezik.

(2) Az illetõ intézmények jövedelmei a Nemzetnevelésügyi Minisztérium költségvetésébõl az alapvetõ és kiegészítõ finanszírozásukra, beruházási objektumok megvalósítására szerzõdés alapján kiutalt összegekbõl, a hallgatók ösztöndíjban részesítésére és szociális oltalmazására szánt alapokból, valamint saját jövedelmekbõl, kamatokból, adományokból, támogatásokból, a román vagy idegen jogi és természetes személyektõl a törvény feltételei között beszedett díjakból és egyéb forrásokból tevõdnek össze. A felsõoktatási intézmények ezeket a jövedelmeket az egyetemi autonómia feltételei között az állami oktatási politika keretében általuk megvalósítandó célokra és egyetemi tudományos kutatásra használják fel.

b) ellátmányozásra és egyéb beruházási és fõjavítási kiadások fedezésére elsõbbségek és sajátos normák szerinti alapok kiutalásával;

b) kiegészítõ szerzõdés az egyetemi tudományos kutatásnak, a fõjavításoknak, az ellátmányozásnak és egyéb beruházási kiadásoknak a finanszírozására, valamint elszállásolási és étkeztetési szubvenciók nyújtására. Az egyetemi tudományos kutatás viszonylatában a kiegészítõ szerzõdésben foglalt összegeket az egyéb szabályozások alóli kivételezéssel az illetõ szerzõdések mellékleteit képezõ grafikonokkal megállapított részletek szerint kell beütemezni.

(8) Az állami felsõoktatási intézmények állami költségvetési finanszírozását megalapozó kritériumokat az Országos Felsõoktatás finanszírozási Tanács és/illetve az Egyetemi Tudományos Kutatási Országos Tanács javaslatainak a figyelembe vételével a Nemzetnevelésügyi Minisztérium hagyja jóvá. Az említett tanácsok a jóváhagyott kritériumok alapján az állami felsõoktatási intézmények finanszírozásához megfelelõ alapok kiutalására tesznek ajánlást a Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak. Az Országos Felsõoktatás finanszírozási Tanács és az Egyetemi Tudományos Kutatási Országos Tanács konzultatív szakszervként saját személyzettel rendelkezik és a Nemzetnevelésügyi Minisztérium költségvetésébõl részesül finanszírozásban.

(9) A hallgatók ösztöndíjban részesítésére és szociális oltalmazására szánt alapokat a tandíj fizetése nélkül a nappali tagozatokra felvett hallgatóknak és doktorálóknak a számától függõen kell kiutalni.

(10) Az állami felsõoktatási intézmények bevételi és kiadási költségvetését a Nemzetnevelésügyi Minisztérium az állami költségvetés elfogadása után a miniszter rendeletével hagyja jóvá.

(12) A felsõoktatási intézmények költségvetési zárszámadásának összesített mutatóit közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyének IV. részében.

(2) A tanulók és a hallgatók gazdasági vállalkozókkal vagy más jogi, illetve természetes személyekkel kötött szerzõdés alapján ösztöndíjakban, valamint a bankok által a törvény feltételei között folyósított tanulmányi hitelekben részesülhetnek.

(4) Az ösztöndíjak nyújtásának általános kritériumait a Nemzetnevelésügyi Minisztérium a Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztériummal együttmûködve állapítja meg. A teljesítmény-, az érdem-, a tanulmányi és a szociálissegély-ösztöndíjak sajátos odaítélési kritériumait a tanfelügyelõségi igazgatótanácsokban és az egyetemi szenátusokban évente, a kiutalt alapok erejéig terjedõn és attól függõen kell megállapítani, hogy a tanulók és a hallgatók egészében eleget tettek-e az iskolai, illetve az egyetemi tevékenységek követelményeinek. A tanulók és a felsõoktatási hal1gatók ösztöndíjai indexálhatók. A felsõoktatási hallgatói ösztöndíjak minimális összegének fedeznie kell az elszállásolási és 'az étkeztetési költségeket.

(6) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium minden évben 4 éves idõtartamra bizonyos számú doktorátusi ösztöndíjat nyújt az ilyen oktatási formát szervezõ intézményeknek. Az ösztöndíjakat a felsõoktatási intézmények szintjén szervezett versenypályázat útján lehet elnyerni. Az ösztöndíjasok az ösztöndíj folyósításának az idõszakában az egyetemi gyakornokok jogaival és kötelezettségeivel rendelkeznek. E tevékenység beszámítandó a szolgálati idõbe.

(7) A Nemzetnevelésügyi Minisztérium évente ösztöndíjakat nyújt külföldi egyetemi és a posztuniverzitáris tanulmányi idõszakokra az e célra létrehozott alapokból. Ezeket az ösztöndíjakat országos szinten megszervezett versenypályázattal lehet elnyerni.

(8) A (6) és (7) bekezdésben foglalt ösztöndíjak elnyerésére kiírt versenypályázatokon egyaránt részt vehetnek az akkreditált állami és magán felsõoktatási intézmények hallgatói és abszolvensei.

174. szakasz. - Az óvodai, elemi és gimnáziumi ál1ami oktatás tanulói számára a tankönyveket' ingyenesen biztosítják. Azonos ingyenességben részesülnek a szakmai vagy líceumi oktatásnak azok a tanulói is, akiknek a szülei havonta és családtagonként. az összgazdasági viszonylatban folyósított minimális bruttó fizetéssel egyenlõ vagy ennél kisebb jövedelmeket valósítanak meg.

175. szakasz. – A óvodások, a tanulók és a felsõoktatási hal1gatók ingyenes orvosi és pszichológiai gondozásban részesülnek az iskolai orvosi és pszichológiai rendelõkben vagy az állami poliklinikákon és kórházi egységekben.

(5) Az ország határain kívüli, a román államtól ösztöndíjban részesülõ, a román etnikumhoz tartozó tanulók és felsõoktatási hallgatók ingyenesen látogathatják a (3) bekezdésben foglalt összes rendezvényeket.

(6) A felsõoktatási intézményeknek joguk van arra, hogy az egyetemi szenátus által megállapított feltételek között a jóváhagyott beiskolázási keretszámokon kívül legalább egy ingyenes helyet nyújtsanak az elhelyezési központokból származó érettségi diplomás abszolvenseknek.

177. szakasz. - (1) Az iskolán kívüli tudományos, mûszaki, kulturális-mûvészeti és sporttevékenységeket, valamint a kimagasló teljesítményre képes tanulókkal szervezett tevékenységeket az országos közköltségvetésbõl finanszírozzák a Nemzetnevelésügyi Minisztérium által megállapított normák szerint. Erre a célra más finanszírozási források is felhasználhatók.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a tanulók és a felsõoktatási hallgatók alkotási, sport- és pihenõtáborai esetében is alkalmazandók.

180. szakasz. - (1) A szülõnek vagy a törvényesen megbízott gyámnak joga van a kiskorú gyermek számára megválasztani az oktatási formát és a nevelése jellegét.

184. szakasz. - A Nemzetnevelésügyi Minisztérium alárendeltségében szakszerveket hozhat létre, a törvénynek megfelelõen.

186. szakasz. - A 62. és 67. szakasznak megfelelõen ingyenes felsõoktatás idõtartamának túllépése esetén az illetõ hallgatók viselik a költségeket, kivéve azokat a hallgatókat, akik a törvényes szabályozások szerint az orvosi bizottság véleményezésévei és az egyetemi szenátus jóváhagyásával rendelkeznek.

187. szakasz. - Az egyetemi kollégiumok abszolvenseinek szakmai státusát a jelen törvénynek a Monitorul Oficial al Romaniei-ben való közzétételétõl számított 6 hónapos határidõn belül a Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak a Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztériummal együtt kell megállapítania.

190. szakasz. - (1) A jelen törvény a Monitorul Oficial al Romaniei-ben való közzétételétõl számító 30 napos határidõ lejártával lép hatályba. A törvény hatályba lépésének az idõpontjától hatályát veszti 28/1978. számú nevelési és oktatási törvény, valamint a jelen törvénnyel ellentétes bármely más rendelkezés.

(2) A jelen törvénynek a Monitorul Oficial al Romaniei-ben való közzétételétõl számított 90 nap határidõn belül a Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak ki kell dolgoznia a jelen törvény alkalmazásából eredõ szabályzatokat, és átmeneti intézkedéseket kell megállapítania.