(részletek)
A Szerb állam es Crna Gora állam szabadságszeretõ, demokratikus és államalkotó hagyományokból, a törtenelmi kapcsolatokból és közös érdekekbõl kiindulva, Jugoszlávia alanyiságának folytonossága és a Szerb Köztársaság és Crna Gora Köztársaság önkéntes társulása alapján, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kepviselõházának Szövetségi Tanácsa, a Szerb Köztársaság Népképviselõházának és Crna Gora Képviselõházának javaslata és beleegyezése alapján elfogadja és kihirdeti
A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁT
I. FEJEZET
ALAPRENDELKEZÉSEK
1. cikk
A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság szuverén szövetségi állam, amely a polgárok és a tagköztársaságok egyenrangúságán alapszik.
10. cikk
A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elismeri és szavatolja a nemzetközi jog által elismert emberi és polgári szabadságokat és jogokat.
11. cikk
A Jugoszläv Szövetségi Köztársaság elismeri ás szavatolja a nemzeti kisebbségeknek az etnikai, kuturális, nyelvi és más sajátosságaik megõrzésére, fejlesztésére ás kinyilvánítására való jogát, valamint a nemzeti szimbólumok használatát, a nemzetközi joggal összhangban.
15. cikk
AJugoszláv Szövetségi Köztársaságban a szerb nyelvnek az e-zõ és ije-zõ nyelvjárása és a cirill betûs irásmód van hivatalos használatban, a latin betûs irásmód pedig az alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban van hivatalos használatban.
A Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak azokon a területein, amelyeken nemzeti kisebbségek élnek, az õ nyelvük es írásuk is hivatalos használatban van, a törvennyel összhangban.
II. FEJEZET
AZ EMBER ÉS A POLGAR SZABADSÁGA, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
20. cikk
A polgárok nemzeti hovatartozásra, fajra, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy más meggyõzõdésre, képzettségre, társadalmi származásra, anyagi helyzetre és más személyi tulajdonságokra való tekintet nélkül egyenlõek.
A törvény elõtt mindenki egyenlõ.
Mindenki köteles tiszteletben tartani mások szabadságát és jogait es ezért felelõsséggel tartozik.
23. cikk
(3)* Mindenkit, akit szabadságától megfosztottak, azonnal értesíteni kell az anyanyelvén vagy azon a nyelven, amelyet ért, a szabadságvesztés okairól, és jogában áll a szervtõl követelni, hogy a szabadságátó való megfosztásról értesítse legkö
zelebbi hozzátartozóit.38. cikk
(2) Senki sem akadályozhatja meg a sajtó és más tájékoztatók terjesztését, kivéve ha a bíróság határozattal megállapiítja, hogy azok az alkotmányos rendszer erõszakos megdöntésére, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területi egységének megsértésére, a szavatolt emberi és polgári szabadságok és jogok megszegésére, vagy nemzeti, faji, illetve vallási türelmetlenség és gyûlölet szítására szólítanak fel.
42. cikk
(1) Tilos a politikai, szakszervezeti es más szervezetek olyan tevékenysége, amely az alkotmányos rendszer erõszakos megdöntésére, a Jugoszläv Szövetségi Köztársaság területi egységének megsértésére, a szavatolt emberi es polgári szabadságok és jogok megszegésére vagy nemzeti, faji, vallási és más türelmetlenség vagy gyûlölet szítására irányul.
43. cikk
Szavatolva van a vallásszabadság, a vallásgyakorlás és a vallási szertartások nyilvános vagy egyéni végzése.
A vallási hovatartozásáról senki sem köteles nyilatkozni.
45. cikk
Szavatolva van a nemzeti hovatartozásnak és kultúrának a szabad kinyilvánítása, valamint az anyanyelv es írás használata.
Nemzeti hovatartozásáról senki sem köteles nyilatkozni.
46. cikk
A nemzeti kisebbségekhez tartozóknak, a törvénnyel összhangban, joguk van az anyanyelvû oktatásra.
A nemzeti kisebbségekhez tartozóknak joguk van az anyanyelven való tájékoztatásra.
47. cikk
A nemzeti kisebbságekhez tartozóknak joguk van, hogy a törvénnyel összhangban oktatási és kulturális szervezeteket vagy egyesületeket alapítsanak, amelyeknek pénzelése elvileg önkéntes alapon történik, az áIlam pedig segélyezheti azokat.
48. cikk
A nemzeti kisebbségekhez tartozóknak szavatolva van, hogy zavartalan kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn egymás között a más országokban élõ saját nemzetükhöz tartozókkal a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban és annak határain kívül és hogy részt vegyenek a nemzetközi nem-kormány szervezetekben, de nem a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság vagy a tagköztársaságok kárára.
49. cikk
Mindenki számára szavatolva van a jog, hogy a bírósági vagy más állami szerv elõtti eljárás során vagy olyan közmegbizatást gyakoroló szerv elõtt, amely jogairól és kötelezettségeirõl dö
nt, anyanyelvét használja és hogy ennek az eljárásnak a folyamán az anyanyelvén ismerkecdjen meg a tényekkel.50. cikk
Alkotmányellenes és büntetendõ minden nemzeti, faji, vallási vagy más egyenlõtlenség elõidézése és az arra való bujtogatás, valamint a nemzeti, faji, vallási és más gyûlölet és türelmetlenség elõidézése és szítása.
Szerb nyelvû forrás: Ustav Savezne Republike Jugoslavije, Službeni list SRJ, 1992/1. szám, 1—11. oldal.
Magyar fordítás: Bozóki Antal (1995):Kisebbségi jogok. Dokumentumok és jogrendszer. Újvidék: Forum—Dolgozók Kft., 219—222.