Elsõ rész
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törveny tárgya
1. szakasz
E Törvény szabályozza azon egyéni és kollektiv jogok érvényesítési módját, melyeket a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság alkotmánya és a nemzetközi szerzõdések szavatolnak a nemzeti kisebbségek tagjainak.
E Törvény rendelkezik a nemzeti kisebbségek védelmérõl jogaik és szabadságjogaik érvényesítésének minden hátrányos megkülönböztetése esetén, és létrehozza azokat az eszközöket, amelyek biztosítják és védelmezik a kisebbségek külön jogát az, önkormzathoz az oktatás, a nyelvhasználat, a tájékoztatás és kultúra területén, továbbá létrehozza azokat az intezményeket, amelyek megkönnyítik a kisebbségek részvételét a hatalomban és a közügyek irányításában.
E Törvényben szabályozott kérdések, az alkotmánnyal és törvénnyel összhangban, részletesebben is rendezhetõk köztärsasági és tartományi jogszabályokkal.
A nemzeti kisebbség meghatározása
2.szakasz
E Törvény értelmében nemzeti kisebbség a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság állampolgárainak minden csoportja, amely számát tekintve reprezentatív, noha a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területén kisebbséget képez; a lakosság olyan csoportjához tartozik, amely tartós és szoros kapcsolatban
van a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területével, és olyan ismérvekkel rendelkezik mint a nyelv, kultúra, nemzeti és etnikai hovatartozás, származás és vallás, melyek alapján különbözik a többségi népességtöl, és amely csoport tagjait az a törõdés jellemzi, hogy együtt megõrizzék közös azonosságtudatukat, beleértve kúltúrájukat, hagyományukat, nyelvüket vagy vallásukat.
E Törvény értelmében nemzeti kisebbség az állam polgárainak minden csoportja, amelyet népnek, nemzeti vagy etnikai közösségnek, nemzeti vagy etnikai csoportnak, nemzetiségnek vagy népességnek neveznek vagy ekként határoznak meg, és eleget tesznek e szakasz 1. bekezdésben meghatározott feltételeknek.
Második rész
ALAPELVEK
A hátrányos megkülönböztetés tilalma
3. szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekkel szemben tilos nemzeti, etnikai, faji és nyelvi alapon a hátrányos megkülönböztetés minden formája.
A szövetségi, köztársasági, az autonóm tartományi, városi és községi szervek nem hozhatnak olyan jogi aktusokat, és nem foganatosíthatnak olyan intézkedéseket, amelyek e szakasz 1. bekezdésével ellentétesek.
Az egyenjogúságot biztosító intezkedések
4. szakasz
A Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban a hatalmi szervek az alkotmánnyal és törvénnyel összhangban jogszabályokat, egyedi jogi aktusokat hozhatnak, és intézkedeséket foganatosíthatnak a nemzeti kisebbségekhez és a többségi nemzethez tartozö személyek közötti teljes és eredményes egyenjogúság biztosítása érdekében.
A hatalmi szervek e szakasz 1. bekezdésében foglalt jogi aktusokat hoznak, és intézkedéket foganatosítanak a roma nemzeti kisebbséghez tartozó személyek helyzetének javítására.
E szakasz 1. bekezdésében foglalt jogszabályok, egyedi jogi aktusok és intézkedések nem tekinthetõk hátrányosan megkülönböztetõ aktusnak.
A nemzeti hovatartozás szabad megválasztása
és kinyilvánítása
5.szakasz
A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság alkotmányában meghirdetett nemzeti hovatartozás megválasztásának és kinyilvánításának szabadságával összhangban senki sem szenvedhet kárt a nemzeti hovatartozásának megválasztása, kinyilvánítása miatt, vagy ha tartózkodlk töle.
Tilos a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek minden olyan jegyzékbe vétele, amely akaratuk ellenére a nemzeti hovatartozás kinyilatkoztatására kötelezi õket.
Tilos a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek erõszakos beolvasztására irányuló minden cselekmény és intezkedés.
Jog az azonos nemzetiségekkel való hazai és külföldi együttmûködésre
6.szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságon belül és határain kívül szabadon létesítsenek és fenntartsanak békés kapcsolatokat olyan személyekkel, akik törvényesen tartózkodnak más államokban, különösen azokkal, akikkel közös az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási azonosságuk, vagy közös a kulturális örökségük.
Az állam kedvezményeket nyújthat az 1. bekezdésben foglalt jogok érvényesítése céljából.
Az alkotmányos rend, a nemzetközi jogi elvek és a közerkölcs tiszteletének kötelezettsége
7.szakasz
Tilos e Törvényben foglalt jogokkal való olyan visszaélés, amely a Jugoszláv Szövetségi Köztärsaság vagy a tagköztársaságok alkotmányos rendjének erõszakos megdöntésére, területi egységének megbontására, a szavatolt polgári és emberi szabadságjogok megsértésére, illetve nemzeti, faji és vallási türelmetlenség és gyûlölet kiváltására irányul.
E Törvénnyel elõirányozott jogokat nem szabad a nemzetközi jogi elvekkel ellentétes célok megvalósulására, vagy a közbiztonság, az erkölcs vagy a közegészség ellen felhasználni.
Az e Törvényben szavatolt jogok nem lehetnek hatással az állampolgárságból eredõ kötelezettségekre és felelõsségre.
A szerzett jogok védelme
8. szakasz
E törvénnyel nem változnak, és nem szûnnek meg a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogai, amelyeket e Törvény hatályba lépése elõtt alkalmazott jogszabályok és valamint a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság által aláírt nemzetközi szerzõdések alapján szereztek.
Harmadik rész
JOG A SAJÁTOSSÁGOK MEGÕRZÉSÉRE
A személynév megválasztása és használata
9.szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogosultak arra, hogy szabadon válasszák meg és használják személynevüket és gyermekeik nevét, valamint hogy ezeket a személyneveket minden közokiratba, hivatalos nyilvántartásba és személyi adattárba a nemzeti kisebbséghez tarlozó személyek nyelvének és helyesírásának szabályai szerint bejegyezzék.
Az 1. bekezdésben foglalt jog nem zárja ki a személynév párhuzamos bejegyzését a szerb nyelv és írásmód szabályai szerint.
Az anyanyelvhasználat joga
10. szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozûó személyek szabadon használhatják a nyelvüket és írásmódjukat a magánéletben és nyilvánosan.
A hivtalos nyelv és íráshaszálat
11. szakasz
A helyi önkormányzati egység területén, ahol hagyományosan élnek nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek, a nyelvük és írásmódjuk egyenrangú hivatalos hasznälatban lehet.
A helyi önkormányzati egység köteles bevezetni a nemzeti kisebbség nyelvének és irásmódjának egyenrangú hivatalos használatát, ha a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek a legutóbbi népszámlálás adatai szerint elérik a területükön levõ összlakosság 15%-át.
Abban a helyi önkormányzati egységben, ahol e Törvény meghozatalának idején a nemzeti kisebbség nyelve hivatalosan használt, e nyelv hivatalos használatban marad.
E szakasz 1. bekezdése szerint hivatalos nyelvhasználaton értendõ különösen: a kisebbségek nyelvének használata a közigazgatási és bírósági eljárásban és a közigazgatási és bírósági eljárás lefolytatása a nemzeti kisebbség nyelvén, a kisebbségi nyelv használata a közhatalmi jogosítványokkal felruházott szervek polgárokkal történõ kommunikációja során; köziratok kiadása és hi'vatalos nyilvántartások és személyi adattárak vezetése a nemzeti kisebbségek nyelvén, és ezen okiratok teljes ervenyû elfogadása e nyelveken, nyelvhasználat a szavazólapokon és választási anyagon, nyelvhasználat-- a képiselõ-testületek munkájában.
E szakasz 2. bekezdésében említett területeken a közhatalmi jogositványokkal rendelkezõ szervek elnevezését, a helyi önkormányzat egységeinek, településeknek, tereknek és utcáknak neveit és egyéb földrajzi neveket az adott nemzeti kisebbség nyelvén, annak hagyománya és helyesírása szerint is ki kell írni.
A szövetségi törvényeket és jogszabályokat megjelentetik a nemzeti kisebbsegek riyelvén is, külön jogszabállyal összhangban.
Azok a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, akiknek a száma eléri a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság összlakosságának a legutóbbi népszámlálás szerinti legkevesebb 2%-át jogosultak saját nyelvükön a szövetségi szervekhez folyamodni, és azon a nyelven választ kapni.
A Szövetségi Képviselõház azon kepviselõje, aki a Jugoszláv Szövetségi Köztársáság összlakosságának a legutóbbi népszámlálás szerint legkevesebb 2%-át képezõ nemzeti kisebbséghez tartozik, jogosult a Kepviselöõházban saját nyelvén felszólalni, amit részletesen a Szövetségi Képviselõház tanácsának ügyrendi szabályzatai fognak rendezni.
Jog a kultúra õs hagyományok ápolására
12. szakasz
A nemzeti és etnikai, vallási és nyelvi sajátosságok kifejezése, megõrzése, ápolása,. fejlesztése, átadása és kinyilvánítása, mint a polgárok, a nemzeti kisebbségek és azokhoz tatartozó személyek hagyományának a része, azok elidegeníthetetlen egyéni és kollektív joga.
A nemzeti és etnikai sajátosságok megõrzése és fejlódése céljából a nemzeti
kisebbségekhez tartozó személyek jogosultak: arra, hogy, a mûvelõdési és mûvészeti élet valamennyi területén külön mûvelõdési, miûvészeti és tudományos intézményeket alapítsanak.
Az elõzõ bekezdésben foglalt intézmények, társaságok és egyesületek munkájukban önállóak. Az állam, lehetõségeihez mérten, részt vesz e társnságok és egyesületek finainszírozásában.
E szakasz 2. bekezdésében foglalt intézmények, társaságok és egyesületek serkentésére és támogatásaára külön alapítványok létesíthetõk.
Azok a múzeumok, levéltárak és mûemlékvédõ intézmények, melyeknek alapitója az állam, biztositják a területükön levõ nemzeti kisebbségek kulturális és történelmi örökségének bemutatását és védelmét. A nemzeti tanácsok képviselõi, részt vesznek közösségük kulturális és történelmi örökségének bemutatási módját meghatározó döntéshozatalban.
Anyanyelvû oktatás
13. szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van anyanyelvû oktatásra és nevelésre az iskoláskor elõtti, elemi és középfokú oktatási és nevelési intézményekben.
Ha e Törvény meghozatalának idején, a közoktatási rendszer keretében nem folyik oktatás e szakasz 1. bekezdésében foglalt nemzeti kisebbséghez tartozó személyek nyelvén, az állam köteles megteremteni a nemzeti kisebbség nyelvén folyó oktatás megszervezésének feltételeit, ám addig is köteles biztosítani a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek számára a kétnyelvû oktatást vagy a nemzeti kisebbség nyelvének tanulását a nemzeti történelem és kultüra elemeivel.
E szakasz 1. es 2. bekezdésében foglalt jogok érvényesítéséhez elõírható meghatározott minimális tanulói létszám, azzal, hogy e szám kisebb is lehet a tanulók törvény által meghatározott minimális számánál az egyes tanítási és oktatási formák biztosításához.
A nemzeti kisebbség nyelvén folyó oktatás nem zárja ki a szerb nyelv kötelezõ tanulását.
E szakasz 1. bekezdésében foglalt oktatási szükségletekre a tantervprogram a nemzeti tartalomraa vonatkozó részében jelentõs mértékben tartalmazni fogja a nemzeti kisebbség törtenelmére, miûvészetére és kultûrájára vonatkozó teémákat.
E szakasz 1. bekezdésében foglalt tantárgyak tanterveinek kidolgozásában, amelyeket a nemzeti kisebbség nyelvén, kétinyelvûen és a nemzeti kisebbség nyelvének a nemzeti kultúra elemeivel oktatnak, és amely tantaágyak kifejezik a nemzeti kisebbségek sajátosságait, kötelezõen részt vesznek a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai.
A szerb nyelvû oktatási intézmények és iskolák tanterveinek és programjainak a nemzeti kisebbség iránti türelem elõsegítése érdekében tartalmaznia kell a nemzeti kisebbségek történelmével, kultúrájával és helyzetével kapcsolatos ismereteket, valamint azokat az egyéb ismereteket, amelyek elõsegítik az egyrnás iránti türelmet és az együttélést. Azokon a területeken, ahol a kisebbség nyelve hivatalos használatban van, a szerb nyelvû oktatási intézmények és iskolák tantervének és progratnjának tartalmaznia kell a nemzeti kisebbségi nyelv tanulásának lehetõségét.
14. szakasz
A 13. szakasz 1. bekezdésében foglalt nemzetiségi kisebbségek nyelvén folyó oktatás szükségleteire a fõiskolai és egyetemi oktatás keretében tanszékeket és karokat fognak biztosítani, amelyeken a nemzeti kisebbségek nyelvén vagy kétnyelvûen fogák képezni az óvodai nevelõket, tanítókat valamint a nemzeti kisebbségek nyelvtanárait.
Az elõzõ bekezdésben foglal fõiskolai és egyetemi oktatáson kívül, az egyetemi kar megszervezi a nemzeti kisebbségi nyelvû lektorátust, ahol a nemzeti kisebbseéghez tartozó egyetemi hallgatók elsajátíthatják a nemzeti kisebbség nyelvén a szakkifejezéseket.
E szakasz 1. es 2. bekezdésében foglalt kötelezettségein kívül az állam segíteni fogja a tanárok szakképesítését és szakterminológiai továbbképzését e szakasz 1. bekezdésében foglalt oktatás szükségleteire.
Az állam serkenteni fogja a nemzetközi együttmûködést annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek lehetõvé tegye, hogy külföldön anyanyelvükön tanuljanak, és az így szerzett oklevelet a törvénnyel összhangban, elismeri.
15.szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogosultak magán oktatási intõzményeket, iskolákat vagy egyetemeket alapítani és fenntartani, ahol az oktatást a nemzett kisebbség nyelvén vagy kétnyelvûen szervezik meg a törvénnyel összhangban.
A netnzeti kisebbség nyelvén történõ oktatás finanszírozásában hazai és külföldi szervezetek, alapítványok és magánszemélyek is résztvehetnek a törvénnyel összhangban.
Az elõzõ bekezdésben foglalt pénz- és egyéb adományokra az állam bizonyos könnyítéseket nyújt vagy mentesítést ad a közterhek alól.
Nemzeti jelképek használata
16. szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogosultak nemzeti jelképeket és jeleket_választani és használni.
A nemzeti jelkép és jel nem lehet azonos más ország jelképével és jelével.
A nemzeti kisebbségek jelképeit, jeleit és ünnepeit a nemzeti tanácsok javasolják. A nemzeti kisebbségek jelképeit, jeleit es ünnepeit a Szövetségi Nemzeti Kisebbségi Tanács hagyja jóvá.
A nemzeti kisebbségek jelképei és jelei hivatalosan kitúzhetõk a helyi szervek és közhatalmi jogosítványokkal rendelelkezö szervezetek épületére és helységeiben ällami ünnepek és a nemzeti kisebbségek ünnepe alkalmával azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van.
A nemzeti kisebbségek jelképei és jelei e szakasz 4. bekezdésében foglalt hivatalos használata alkalmával kötelezõ kitûzni a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, illetve tagköztársaság jelképeit és jeleit.
Tömegtájékoztatás a nemzeti kisebbségek nyelvén
17. szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogosultak saját nyelvükön a teljes körû és pártatlan tájékoztatásra, beleértve az információk és eszmék kifejezeset, fogadását, továbbítását és cseréjét, a sajtó õs más tömegtájékoztatási eszközök útján.
Az állam a közszolgálati rádió és televizió mûsoraiban biztosiífja a tájékoztatási, kulturális és oktatási tartalmakat a nemzeti kisebbsé nyelvé, de alapithat kólön rádió-é televíió--llomásokat nemzeti kiebbséek nyelvén sugárzott mûsorokra.
A nemzeti kisebbségekhez artozó jogosultak saját nyelvû médiumokat alapítani és fenntartani.
Negyedik rész
HATÉKONY RÉSZVÉTEL A , SAJÁTOSSÁGOKRA VONATKOZÓ
DÖNTÉSHOZATALBAN A HATALMI ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKBEN
A Szövetségi Nemzeti Kisebbségi Tanács
18. szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nemzeti, etnikai, vallási, nyelvi és kulturális sajátosságainak megérzese, fejlesztése és védelme céljából, valamint jogainak ervenyesítésére, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Iétrehozza a Szövetségi Nemzeti Kisebbségi Tanácsot (továbbiakban: Tanács).
A Tanács összetételét és hatáskörét a szövetségi kormány határozza meg.
A nemzeti kisebbségek tanácsainak képviselõi a Tanács tagjai.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai
19. szakasz.
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek önkormányzati joguk érvényesítése celjából a nyelvhasználat és írásmód, tájékoztatás és kultûra területén nemzeti tanácsokat (továbbiakban: tanács) választhatnak.
A tanács jogi személy.
A tanácsnak, a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek összletszámától fügõen, legkevesebb 15, legtöbb 35 tagja van, akiket 4 évre választanak.
Az alkotmánnyal és törvénnyel összhangban a tanács meghozza statútumát és költségvetését.
A tanáicsot a költségvetésbõl és adományokból finanszírozzák.
A megválasztott tanácsok nyilvántartását az illetékes szövetségi szerv vezeti.
A tanács képviseli a nemzeti kisebbséget a nemzeti kisebbségi nyelv hivatalos használata, az oktatás, a nemzeti kisebbségi nyelven történõ tájékoztatás és a kultúra területén, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt kérdésekrõl ezen a területen és e területeken intézményeket alapít.
Az állami, a területi autonómia vagy a helyi önkormányzati egységek szervei e szakasz 7. bekezdésében foglalt kérdésekrõl való döntéshozatal során kikérik a tanács véleményét.
A tanács az e szakasz 8. bekezdésében foglalt szervekhez fordulhat a nemzeti kisebbség jogait és helyzetét érintõ valamennyi kérdésben.
A 7. bekezdésben foglalt területekkel kapcsolatos meghatalmazások egy része átruházható a tanácsokra, az állam pedig biztosítani fogja e hatáskörök végzéséhez szükséges pénzeszközöket.
E szakasz 10. bekezdésében foglalt jogosítványok mértéke és fajtája meghatározásánál figyelembe veszik a tanács követelését.
A tanácsokat az önkéntesség, váaszthatóság, az arányosság és a demokrácia elve alapján alakítják meg.
A nenveti tanácsok megválasztásának szabályait külön törvény fogja rendezni.
Szövetségi Nemzeti Kisebbségi Alap
20. szakasz
A nemzeti kisebbségek társadalmi, gazdasági, kulturális és általános fejlõdésének serkentésére Szövetségi Alap (továbbiakban: Alap) létesül.
Az Alap költségvetési eszközökbõl pénzeli a nemzeti kisebbségek helyzetének és kulturális alkotótevékenységének fejlesztését szolgáló tevékenységeket és projektumokat.
A szövetségi kormány jogszabályokkal fogja részletesen meghatározni az Alap összetételét és tevékenységét.
A közéletben való részvétel és egyenjogúság a közszolgálatokban való alkalmazáskor
21. szakasz
A közszolgálatokban, beleértve a rendõrséget is, foglalkoztatáskor figyelembe veszik a lakosság nemzeti összetételet, a megfelelõ részvételi arányt és a szerv vagy szolgálat területén beszélt nyelv ismeretét.
Ötödik rész
A KISEBBSÉGI JOGOK ÉS SZABADSÁGJOGOK VÉDELME
A kisebbségi jogok megsértésének tilalma
22.szakasz
A nemzeti kisebbségek által lakott területeken tilosak az olyan intézkedések, amelyek megváltoztatják a lakosság nemzeti összetételét, és amelyek megnehezítik a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak gyakorlását és érvényesítését.
Bírósági és alkotmánybírósági jogvedelem
23.szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozók és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai a jogaik védelmében kártérítési keresetet nyújthatnak be az illetékes bíróságnál.
A Szövetségi Alkotmánybíróságról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban a Nemzeti és Etnikai Közösségek Szövetségi Minisztériuma és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai jogosultak lesznek a Szövetségi Alkotrnánybíróságnál alkotmányos panaszt benyújtani abban az esetben, ha értékelesük szerint megsértették a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek alkotmányos és szabadságjogát, vagy abban az esetben, ha hozzájuk fordul a nemzeti kisebbséghez tartozö személy, akinek véleménye szerint megsértették alkotmányos és szabadságjogát.
Hatodik rész
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
24.szakasz
E Törvény 19. szakaszának 13. bekezdésében foglalt törvény meghozataláig a nemzeti tanácsokat a nemzeti kisebbségek elektori gyûlései fogják megválasztani.
E szakasz 1. bekezdésében foglalt nemzeti kisebbség elektorai lehetnek azok a szövetségi és köztársasági képviselõk és az autonóm tartományok képviselõházának képviselöi, akiket e tisztségekre a nemzeti kisebbséghez való tartozésuk folytán választottak, vagy akik a kisebbséghez tartozó személynek vallják magukat és beszõlik a kisebbség nyelvét.
E szakasz 1. bekezdésében foglalt nemzeti kisebbségek elektorai lehetnek azok a tanácsnokok is, akik a nemzeti kisebbséghez tartoznak és akiket olyan helyi önkormányzati egységben választották meg, ahol a kisebbségi nyelv hivatalos használatban van.
Elektor lehet minden polgár aki magát nemzeti kisebbséghez tartozó személynek vallja, és akinek jelölését legkevesebb 100 nemzeti kisebbséghez tartozó, választójoggal rendelkezõ személy támogat, vagy akit egy nemzeti kisebbség nemzeti szervezete vagy egyesülete jelöl.
A nemzeti kisebbségek elektori gyûlésének eljárására és hatáskörére vonatkozó többi kérdést a kisebbségi jogokban illetékes szövetségi szerv fogja szabályozni e törvény hatályba lépését követõ 30 napon belül.
25. szakasz
E Törvény a JSZK Hivatalos Lapjában való megjelenés utáni nyolcadik napon Iép hatályba.
Forrás: Zakon o zaštiti prava i sloboda nacionalnih manjina, Beograd: Savezno Ministarstvo nacionalnih i etnièkih zajednica, s.a., 93—106.