A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1995. évi 270. számú (1995.11.125.) törvénye a Szlovák Köztársaság államnyelvérõl*

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa abból a ténybõl kiindulva, hogy a szlovák nyelv a szlovák nemzet egyediségét kifejezõ legfontosabb ismertetõjegy, kulturális örökségének legbecsesebb értéke, továbbá a Szlovák Köztársaság szuverenitásának kifejezõje, állampolgárainak olyan egyetemes érintkezési eszköze, mely a Szlovák Köztársaság egész területén szavatolja szabadságukat, egyenjogúságukat és egyenrangúságukat, a következõ törvényt alkotta:

1. §

Bevezetõ rendelkezések

(1) A Szlovák Köztársaság területén az államnyelv a szlovák nyelv.

(2) A szlovák nyelv elõnyt élvez a Szlovák Köztársaság területén beszélt más nyelvekkel szemben.

(3) Jelen törvény nem szabályozza az egyházi szertartások nyelvét, azt az egyházak

és vallási közösségek elõírásai szabályozzák.

(4) Jelen törvény nem szabályozza a nemzetiségi kisebbségek és az etnikai csoportok nyelvének használatát. E nyelvek használatát külön törvények szabályozzák.

2.§

Az államnyelv és védelme

(1) Az állam

a) az oktatási, tudományos és információs rendszerben olyan feltételeket teremt, hogy a Szlovák Köztársaság minden állampolgára elsajátíthassa, valamint szóban és írásban használni tudja az államnyelvet.

b) gondoskodik az államnyelvnek, az államnyelv történeti fejlõdésének tudományos kutatásáról, a nyelvjárások és a társadalmi nyelvváltozatok kutatásáról, az államnyelv kodifikálásáról és a nyelvi kultúra emelésérõl.

(2) Az államnyelv kodifikált változatát a szlovakisztikai nyelvészeti szakmai mûhelyek javaslata alapján a Szlovák Köztársaság Mûvelõdési Minisztériuma (a továbbiakban: “mûvelõdési minisztérium”) hirdeti ki.

(3) Az államnyelv kodifikált változatába történõ, annak szabályszerûségeivel ellentétes mindennemû beavatkozás megengedhetetlen.

3.§

Az államnyelv használata a hivatalos érintkezésben

(1) Az állami szervek és szervezetek, a területi önkormányzatok és a közintézmények szervei (a továbbiakban: “közjogi szerv”) hatáskörük ellátása során a Szlovák Köztársaság egész területén kötelezõen az államnyelvet használják. A közjogi szervnél munkaviszonyba vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyba történõ felvétel alapfeltétele, az adott munkakörben a megegyezés szerinti munkavégzés elõfeltétele az államnyelv megfelelõ szintû szóbeli és írásbeli ismeretének tanúsítása.

(2) A közjogi szerv alkalmazottai és tisztségviselõi, a közlekedési és távközlési vállalatok, a posta alkalmazottai, a fegyveres erõk, a rendvédelmi szervek és egyéb fegyveres testületek, valamint a tûzoltóság tagjai a hivatali érintkezésben az államnyelvet használják.

(4) Államnyelven

a) hirdetik ki a törvényeket, a kormányrendeleteket és az egyéb általánosan kötelezõ érvényû jogszabályokat – ideértve a a területi önkormányzat rendeleteit is –, adják ki a határozatokat és egyéb közokiratokat,

b) folynak a közjogi szervek tanácskozásai,

c) folyik a hivatalos ügyvitel (anyakönyvek, jegyzõkönyvek, határozatok, statisztikák, nyilvántartások, mérleg, hivatalos fejegyzések, a nyilvános célú tájékoztatások stb.), valamint az egyházaknak és vallási közösségeknek a nyilvánosság felé irányuló ügyvitele.

d) üntetik fel a hivatalos településneveket és a településrészek nevét, jelölik meg az utcákat és egyéb közterületeket és más földrajzi neveket, valamint az állami kartográfiai munkák adatait, ideértve az ingatlan-nyilvántartási térképeket is; a települések más nyelvû megjelölését külön törvény szabályozza.

e) vezetik a települési krónikákat. Az esetleges másnyelvû változat az államnyelvû szöveg fordítása.

(4) A közjogi szervek és az általuk alapított szervezetek az információs rendszerekben és az egymás közötti kapcsolatban is kötelezõen az államnyelvet használják.

(5) A közjogi szervekhez intézett állampolgári beadványokat államnyelven nyújtják be.

(6) A Szlovák Köztársaság minden állampolgárának joga van arra, hogy utónevét és családi nevét a szlovák helyesírás szabályainak megfelelõ névformára illetékmentesen módosíttassa.

4.§

Az államnyelv használata az oktatásügyben

(1) Az államnyelv oktatása alap- és középfokon valamennyi iskolában kötelezõ. Az államnyelvtõl eltérõ más nyelv oktatási és vizsgáztatási nyelvként külön törvények megszabta mértékben használható.

(2) A külföldi pedagógusok és lektorok kivételével a Szlovák Köztársaság területén mûködõ valamennyi iskola és oktatási intézmény pedagógusai kötelesek az államnyelvet szóban és írásban ismerni és használni.

(3) A teljes pedagógiai dokumentáció vezetése államnyelven történik.

(4) A Szlovák Köztársaságban az oktató-nevelõ tevékenység során használt tankönyvek és oktatási segédanyagok szlovák nyelvûek, ez alól kivételt a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén és más idegen nyelven folyó oktatás céljaira készül tankönyvek és oktatási segédanyagok képeznek. Ezek kiadását és használatát külön elõírások szabályozzák.

(5) Az (1), (2) és (4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az államnyelv használatára a felsõoktatásban, az államnyelvtõl eltérõ más nyelveknek tantárgyként való oktatására vagy az államnyelvtõl eltérõ nyelvnek nevelési és oktatási nyelvként való használatára8, sem pedig a felsõoktatásban használt tankönyvekre és oktatási segédanyagokra.

5.§

Az államnyelv használata a tömegtájékoztató eszközökben, a kulturális és a nyilvános rendezvényeken

  1. A Szlovák Köztársaság egész területén a rádiós és televíziós mûsorszórás államnyelvelven történik. Ez alól kivételt képeznek

a) az államnyelvû feliratozással ellátott vagy az államnyelvvel való alapvetõ érthetõség feltételét teljesítõ audiovizuális mûvekbõl, egyéb hang-és képfelvételekbõl álló idegen nyelvû rádiómûsorok és idegen nyelvû televíziómûsorok,

b) A Szlovák Rádió idegen nyelven sugárzott, külföldre irányuló adásai, televíziós és rádiós nyelvtanfolyamok és hasonló célú mûsorok,

c) az eredeti szöveggel sugárzott zenei mûsorok,

A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén történõ mûsorszórást külön törvények szabályozzák.

(2) A 12 éven aluli gyermekek számára készült audiovizuális alkotásokat államnyelvre kell szinkronizálni.

(3) A rádiós és televíziós mûsorszórók, a bemondók, a mûsorvezetõk és a szerkesztõk az adásban kötelezõen az államnyelvet használják.

(4) A regionális vagy helyi televízióállomások, rádióállomások és rádiós berendezések esetében a mûsorszórás alapértelmezésben államnyelven történik. Más nyelvek használata csak a szóban forgó mûsor államnyelvû változatának sugárzása elõtt vagy után lehetséges.

(5) Az idõszaki és az alkalmi kiadványok államnyelven jelennek meg. A más nyelvû sajtótermékek kiadását külön jogszabály szabályozza.

(6) Államnyelven jelentetik meg a nyilvánosság számára készült alkalmi kiadványokat, a képtári, múzeumi, könyvtári katalógusokat, a filmszínházak, színházak, koncertek és egyéb kulturális rendezvények mûsorát. Ezek szükség szerint másnyelvû fordításokat is tartalmazhatnak.

(7) A kulturális és oktató-nevelõ célú rendezvények államnyelven vagy az államnyelvvel való alapvetõ érthetõség feltételét teljesítõ más nyelven valósulnak meg. Ez alól kivételt a nemzetiségi kisebbségek, etnikai csoportok rendezvényei, külföldi vendégmûvészek fellépései és az eredeti szöveggel elõadott zeneszámok képeznek. A mûsorszámokat összekötõ szöveg (konferálás) azonban elõször államnyelven hangzik el.

(8) A Szlovák Köztársaság területén megvalósuló rendezvény vagy elõadás bármely résztvevõjének joga van felszólalását államnyelven elõadni.

6.§

Az államnyelv használata a fegyveres erõknél, a fegyveres testületeknél és a tûzoltóságnál

(1) A Szlovák Köztársaság Hadseregében, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma alá tartozó fegyveres testületeknél, a Rendõrségnél, a Szlovák Információs Szolgálatnál, a Büntetés-végrehajtási Testületnél, A Szlovák Köztársaság Vasúti Rendõrségénél és az önkormányzati rendõrségnél a szolgálati kapcsolatokban az államnyelvet használják.

(2) A fegyveres erõknél, a fegyveres rendvédelmi szerveknél és egyéb fegyveres testületeknél, valamint a tûzoltóságnál az ügyvitel és az iratok vezetése államnyelven történik.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a repülési feladatok ellátása alatt a légierõre, valamint a fegyveres testületek nemzetközi tevékenységére.

7.§

Az államnyelv használata a bírósági és a közigazgatási hatósági eljárásban

(1) Államnyelven valósul meg a bíróságok és az állampolgárok kölcsönös kapcsolata, a bírósági eljárás, a közigazgatási eljárás; a bíróságok és a közigazgatási szervek határozatát és a jegyzõkönyveket államnyelven fogalmazzák, illetve adják ki.

(2) Jelen szabályozás nem érinti a nemzetiségi kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyeknek vagy az államnyelvet nem ismerõ külföldi személyeknek külön törvényekben meghatározott jogait.

8.§

Az államnyelv használata a gazdasági életben, a szolgáltatásokban és az egészségügyben

(1) Fogyasztóvédelmi célból kötelezõ az államnyelv használata a hazai vagy importáru tartalmának megjelölésekor, fõként élelmiszerek és gyógyszerek használati utasításaiban, jótállásokban, valamint egyéb, a fogyasztónak szánt tájékoztatásokban.

(2) A munkajogi viszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében az írásbeli jogi aktusok szövegezése államnyelven történik.

(3) Államnyelven készül a pénzügyi és mûszaki dokumentáció, a szlovák mûszaki szabványok, a társulások, az egyesületek, a pártok, a politikai mozgalmak, a gazdasági társaságok alapszabálya.

(4) A egészségügyi intézmények teljes ügyvitele szlovák nyelvû. Az egészségügyi személyzet a betegekkel rendszerint államnyelven érintkezik, az államnyelvet nem ismerõ állampolgár vagy külföldi személy esetében olyan nyelven is, amelyen a beteggel kommunikálni lehet.

(5) A kötelmi viszonyokat szabályozó szerzõdések tárgyában közjogi szerv elõtt folyó eljárások során csak az államnyelvû szöveg legitim.

(6) Kötelezõen államnyelvûek a fõként az üzletekben, sportlétesítményekben, vendéglátóipari egységekben, utcákon, utak mellett és fölött, repülõtereken, autóbusz-állomásokon és pályaudvarokon, vasúti kocsikban és tömegközlekedési eszközökön elhelyezett, a nyilvánosság tájékoztatását célzó feliratok, reklámok és közlemények. Ezek más nyelvre is lefordíthatók, a más nyelvû szövegek azonban csak az azonos nagyságú államnyelvû szöveg után következnek.

9.§

Felügyelet

A jelen törvénybõl eredõ kötelezettségek teljesítését a mûvelõdési minisztérium felügyeli. Amennyiben hiányosságokat tár fel, erre a tényre felhívja azoknak a jogi és természetes személyeknek a figyelmét, amelyek esetében ezeket a hiányosságokat megállapította, továbbá jogosult arra, hogy az érintettet a jogsértõ állapot megszüntetésére kötelezze.

10.§

Pénzbírság

(1) Ha az érintett a jogsértõ állapotot nem szünteti meg, a mûvelõdési minisztérium

a) jogi személyekre a 4.§ (4) bek., 8.§ (1), (3), (5) és (6) bekezdésében foglalt kötelezettségek megsértéséért 250 000 Sk,

b) jogi személyekre az 5.§ (2) és (4). bekezdéseiben foglalt kötelezettségek megsértéséért 500 000 Sk,

c) vállalkozói engedéllyel rendelkezõ természetes személyekre a 4.§ (4) bek.-ben, az 5.§ (2) és (4) bek.-ben és a 8. § (1), (3) és (5) bekezdéseiben foglalt kötelezettségek megsértéséért 50 000 Sk összegû bírságot szabhat ki.

(2) A mûvelõdési minisztérium a bírság összegét a kötelességmulasztás súlyosságára való tekintettel szabja meg.

(2) Pénzbírság legfeljebb attól a naptól számított egy éven belül szabható ki, amikor a mûvelõdési minisztérium a kötelességmulasztás tényét megállapította, legfeljebb azonban a kötelezettség megsértésétõl számított három éven belül.

(4) A jelen törvény alapján kiszabott bírság kiegyenlítése az azt elrendelõ határozat jogerõre emelkedését követõ 30 napon belül esedékes. A bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás rendjét szabályozó általános elõírások vonatkoznak.

(5) A jelen törvény alapján kirótt bírságok a Pro Slovakia kulturális alap bevételét képezik.

11.§

Közös és záró rendelkezések

(1) E törvény nem érinti a meghonosodott idegennyelvû neveket, szakkifejezéseket vagy az olyan új jelenségek megnevezését, melyeknek még nincs egyenértékû államnyelvû megfelelõjük.

(2) A jelen törvény rendelkezéseinek megtartásáért a közjogi szervek vezetõi és más jogi és természetes személyek a felelõsek.

(4) A tájékoztató tábláknak, feliratoknak és egyéb szövegeknek a jelen törvény szerinti módosításával járó kiadások az érintett hivatalokat és egyéb jogi és természetes személyeket terheli. E módosításokat e törvény hatályba lépését követõ egy éven belül meg kell valósítani.

(4) A 2.§ (1) bek. a) és b) pontja, a 3.§ (1), (2) és (3) bek. a), c), d) és e) pontja, a 4.§, az 5.§ (5) és (8) bek., a 6.§ (2) bek., és a 8.§ (1)–(5) bekezdései alkalmazásában államnyelven az államnyelv kodifikált változata [2.§ (2) bek.] értendõ.

12.§

Hatályukat vesztõ jogszabályok

Hatályát veszti a Szlovák Nemzeti Tanács 1990. évi 428. számú törvénye a Szlovák Köztársaságban használt hivatalos nyelvrõl.

13.§

E törvény 1995. január 1-jén lép hatályba, ez alól kivételt képez a 10.§, mely 1997. január 1-jén lép hatályba.

 

* Az eredetileg becikkelyezett szöveget közöljük; a törvény késõbbi módosításai az alábbiak (l. a mûvelõdési minisztérium honlapján, https://www.culture.gov.sk/):

  1. Mivel a Nemzeti Tanács az Alkotmánybíróság 1997. augusztus 26-án hozott határozatának megfelelõen nem módosította a 3.§ (5) bekezedését, ez a rendelkezését hatályát vesztette.
  2. Az 1999. évi 5. számú törvény elfogadásával az államnyelvtörvény 3. és 4.§-a így módosult:

A 3.§ (3) bek. a) pontja az alábbi szöveggel egészült ki: “ez alól kivételt képeznek a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelvét vagy más idegen nyelvet nevelési vagy oktatási nyelvként használó iskolák által kiadott bizonyítványok5a); e bizonyítványok kiadásának módját külön törvény szabályozza5b).”

A vonatkozó lábjegyzetek szövege a következõ:

5a) Az alap- és középiskolák hálózatáról szóló módosított 1984. évi 29. számú törvény (közoktatási törvény) 3. és 3a.§-a.

5b) Az oktatásügy államigazgatásáról és az iskolai önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi 542. számú törvény 11.§-a.”

A 4.§ (3) bekezdése az alábbi szöveggel egészül ki: “ez alól kivételt az olyan pedagógiai dokumentáció képez, melynek vezetését külön törvények szabályozzák8a; ezekben az iskolákban a pedagógiai dokumentáció vezetésének módját külön törvények szabályozzák.8b

A vonatkozó lábjegyzetek szövege a következõ:

8a) A módosított 1984. évi 29. számú törvény 3.§-a,

8b) A módosított 1990. évi 542. számú SZNT-törvény 11a§-a.”

3. Az 1999. évi 184. számú törvény hatályon kívül helyezte az államnyelvtörvény 10.§-át.