Ukrajna alkotmánya

10. cikkely. Ukrajnában az állami nyelv az ukrán.

Az állam biztosítja az ukrán nyelv mindenirányú fejlõdését és funkcionálását a társadalmi élet minden szférájában Ukrajna egész területén.

Ukrajnában szavatolt az orosz és a többi ukrajnai nemzeti kisebbség nyelvének szabad fejlõdése, használata és védelme.

Az állam elõsegíti a nemzetek közötti érintkezés nyelveinek a tanulását.

Ukrajnában a nyelvek használatát Ukrajna Alkotmánya szavatolja és törvény határozza meg.

11. cikkely. Az állam elõsegíti az ukrán nemzet és történelmi tudata, hagyományai, kultúrája konszolidálódását és fejlõdését, valamint Ukrajna valamennyi õslakos népe és nemzeti kisebbsége etnikai, kulturális, nyelvi és vallási sajátosságának a fejlõdését.

12. cikkely. Ukrajna gondoskodik az állam határain túl élõ ukránok nemzeti—kulturális és nyelvi szükségleteinek a kielégítésérõl.

24. cikkely. Az állampolgárok egyenlõ alkotmányos jogokkal és szabadságjogokkal bírnak és egyenlõk a törvény elõtt.

Fajra, a bõr színére, politikai, vallási és egyéb meggyõzõdésre, nemre, etnikai és szociális származásra, vagyoni helyzetre, lakhelyre, nyelvi és más ismérvekre való tekintettel nem lehetnek kiváltságok és korlátozások.

A nõ és a férfi jogegyenlõségét az alábbiak biztosítják: a nõk a férfiakéval egyenlõ lehetõségekhez jutnak a közéleti-politikai és a kulturális tevékenységben, végzettség és szakmai képesítés megszerzésében, a munkában és annak jutalmazásában; különleges intézkedések történnek a nõk munka- és egészségvédelme érdekében, nyugdíjkedvezményekben részesülnek; a nõk számára megteremtik a feltételeket, melyek lehetõvé teszik, hogy összehangolják a munkát az anyasággal; az anya és gyermeke jogi védelemben, anyagi és erkölcsi támogatásban részesül, beleértve a fizetett szabadságokat és a terhes nõknek, illetve az anyáknak járó egyéb kedvezményekkel.

53. cikkely. Mindenkinek joga van a tanuláshoz.

A teljes általános középiskolai végzettség kötelezõ.

Az állam biztosítja az óvodai, a teljes általános középiskolai, a szakmai-mûszaki, illetve a fõiskolai oktatás hozzáférhetõségét és ingyenességét az állami és a közületi tanintézetekben; az óvodai, teljes általános középiskolai, iskolán kívüli, szakmai-mûszaki, fõiskolai oktatásnak és az utóképzésnek, az oktatás különbözõ formáinak a fejlesztését; állami ösztöndíj és kedvezmények juttatását a tanulóknak és a diákoknak.

Az állampolgároknak joguk van pályázati alapon ingyenesen fõiskolai végzettséget szerezni az állami és a közületi tanintézetekben.

A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok számára a törvénynek megfelelõen szavatolják azt a jogot, hogy anyanyelvükön tanuljanak vagy tanulják anyanyelvüket az állami és a közületi tanintézetekben vagy a nemzeti kulturális társaságok közremûködésével.

92. cikkely. Kizárólag Ukrajna törvényei határozzák meg;

1) az ember és állampolgár jogait és szabadságjogait, e jogok és szabadságjogok garanciát; a; .állampolgár alapvetõ kötelességeit;

2) az állampolgárságot, az állampolgár jogalanyiságát, a külföldiek és az állampolgárság nélküli személyek jogállását;

3) az õslakos népek és a nemzeti kisebbségek jogait;

4) a nyelvhasználat rendjét;

5) a természeti kincsek, a tengeri felségvizek, a kontinentális talapzat felhasználásának, a kozmikus térség hasznosításának, az energiai rendszerek, a közlekedés és a hírközlés szervezésének és üzemeltetésének az alaptételeit;

6) a szociális védelem alapjait, a nyugdíjellátás' formáit és válfajait; a munka és a foglalkoztatottság, a házasság, a család szabályozásának, a gyermekkor, az anyaság, az apaság védelmének; a nevelésnek, a közoktatásnak, a kultúrának és az egészség-védelemnek; az ökológiai biztonságnak az alaptételeit;

7) a tulajdonjogi rendszerét;

8) a vállalkozás jogi alapjait és garanciát; a konkurencia szabályait és a monopóliumellenes szabályozás normáit;

9) a külkapcsolatok, a külgazdasági tevékenység, a vámügy alaptételeit;

10) a demográfiai és migrációs folyamatok szabályozásának alapjait;

11) a politikai pártok, egyéb állampolgári egyesülések, a tömegtájékoztatási eszközök létesítésének és tevékenységének az alaptételeit;

12) a végrehajtó hatalom szerveinek szervezését és tevékenységét, az állami szolgálatnak, az állami statisztika és informatika szervezésének alapjait;

13) Ukrajna területi berendezkedését;

14) a bírósági rendszert, a perrendtartást, a bírák jogállását, a bûnügyi szakértõi vizsgálat alaptételeit, az ügyészség, a vizsgálati és nyomozószervek, a közjegyzõség, a büntetés végre haj tó szervek és intézmények szervezését és tevékenységét; az ügyvédi kar szervezésének és tevékenységének alapjait;

15) a helyi önkormányzat alaptételeit;

16) Ukrajna fõvárosának a jogállását; más városok különleges jogállását;

17) a nemzetbiztonság, Ukrajna Fegyveres Erõi szervezése, a közrend biztosítása alapjait;

18) az államhatár jogrendjét;

19) a hadi- és rendkívüli állapot, a rendkívüli ökológiai helyzet övezeteinek jogrendjét;

20) a választások és a népszavazások szervezi séf és lebonyolításuk rendjét;

21) Ukrajna Legfelsõbb Tanácsának szervezést és tevékenységének a rendjét, Ukrajna népképviselõinek a jogállását;

22) a polgárjogi felelõsség alaptételeit; azon cselekedeteket, amelyek bûntetteknek, adminisztratív vagy fegyelmi jogsértésnek számítanak, és a; azokkal járó felelõsséget.

Kizárólag Ukrajna törvényei állapítják meg:

1) Ukrajna állami költségvetését és Ukrajna; költségvetési rendszerét; az adóztatás rendszerét, a adókat és illetékeket; a pénzügyi, a pénzforgalmi,: hitel- és beruházási piac létrehozásának és mûködésének alaptételeit; a nemzeti valuta jogállását valamint a külföldi valuta jogállását Ukrajna területén; az állam belsõ és külsõ adóssága keletkezesének és törlesztésének a rendjét; az állam értékpapírok kibocsátásának és forgalmazásánál rendjét, azok válfajait és típusait;

2) Ukrajna Fegyveres Erõi alegységei más államokba vezénylésének rendjét; más államok fegyveres alegységei Ukrajna területére bocsátásánál rendjét és itt-tartózkodásuk feltételeit;

3) a súly-, hossz- és idõmérték egységeit; az állami szabványok megállapításának rendjét;

4) az állami jelképek felhasználásának és védelmének rendjét;

5) az állami kitüntetéseket;

6) a katonai rendfokozatokat; a diplomáciai rangokat és egyéb különleges címeket;

7) az állami ünnepeket;

8) az általánostól eltérõ gazdasági, illetve migrációs rendszerû" szabad, valamint egyéb különleges övezetek létrehozásának és mûködésének rendjét

Ukrajna törvénye hirdet közkegyelmet,

103. cikkely. Ukrajna elnökét Ukrajna állampolgárai választják öt évre, általános, egyenlõ és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással.

Ukrajna elnökévé Ukrajna állampolgára választható, aki betöltötte a harmincötödik életévét, választójoggal rendelkezik, a választás napját megélõ-, zöen tíz éven át Ukrajnában élt, és beszéli az államnyelvet.

Egy és ugyanazon személy nem lehet Ukrajna elnöke több mint két egymást követõ választási cikluson át.

Ukrajna elnöke nem rendelkezhet más képviseleti mandátummal, nem tõimet be tisztséget államhatalmi szervben vagy állampolgári egyesülésekben, nem foglalkozhat más fizetett vagy vállalkozói tevékenységgel, nem lehet tagja nyereségi célú vállalat irányító szervének vagy igazgatótanácsának.

Ukrajna elnökének soron következõ választását elnöki megbízatása ötödik éve októberének utolsó vasárnapján ta.rtják. Amennyiben határidõ elõtt szûnik meg Ukrajna elnökének a megbízatása, Ukrajna elnökének a választását a megbízatás megszûnte napját követõ kilencven napon belül tartják meg.

Ukrajna elnöke választásának lebonyolítási rendjét törvény szabja meg.

127. cikkely. Az igazságszolgáltatást hivatásos bírák, a törvény által elõírt esetekben népi ülnökök és esküdtek gyakorolják,

A hivatásos bírák nem lehetnek tagjai politikai pártoknak és szakszervezeteknek, semmilyen politikai tevékenységben nem vehetnek részt, nem rendelkezhetnek képviseleti mandátummal, nem tölthetnek be semmilyen más fizetett tisztséget, nem végezhetnek egyéb fizetett munkát, a tudományos, az elõadói és az alkotómunka kivételével.

Bírói tisztségbe a bírák minõsítõ bizottsága Ukrajna olyan állampolgárát javasolhatja, aki nem fiatalabb huszonötödik életévénél, jogi fõiskolai végzettsége, a jog területén legalább három évi munkaviszonya van, legalább tíz éve Ukrajnában él és beszéli az államnyelvet.

A szakosított bíróságok bírái olyan személyek lehetnek, akik a bíróságok jogkörében szakvégzettséggel rendelkeznek. Ezek a bírák csakis bírói testületben gyakorolják az igazságszolgáltatást.

A bírák egyes kategóriáival szembeni pótlólagos követelményeket a munkaviszonyt, korukat és szakmai színvonalukat illetõen törvény írja elõ.

A bírák szakmai érdekeinek a védelme a törvény által elõirt rendben történik.

148. cikkely. Ukrajna Alkotmánybírósága az ukrán Alkotmánybíróság tizennyolc bírájából áll.

Ukrajna elnöke, Ukrajna Legfelsõbb Tanácsa és Ukrajna bíráinak kongresszusa Ukrajna Alkotmánybíróságának hat-hat bíráját nevezi ki.

Ukrajna Alkotmánybíróságának bírája lehet Ukrajna állampolgára, aki a kinevezés napjáig belöl-tötte negyvenedik életévét, felsõfoka jogi végzettsége és legalább tíz évi szakmai munkaviszonya van, az utóbbi húsz évben Ukrajnában élt, beszéli az államnyelvet.

Ukrajna Alkotmánybíróságának bíráját kilenc évre nevezik ki, és nem nevezhetõ ki újabb idõszakra.

Ukrajna Alkotmánybíróságának elnökét Ukrajna Alkotmánybíróságának külön plenáris ülésén választják meg Ukrajna Alkotmánybíróságának bírái közül titkos szavazással és csak egy hároméves idõszakra.