Az Ukrán SZSZK elismeri valamennyi nemzett nyelv életképességét, társadalmi értékét és állampolgárai számára rendületlenül szavatolja a nemzeti-kulturális és nyelvhasználati jogokat, abból kiindulva, hogy csak a nemzeti nyelvek szabad fejlõdése és egyenjogúsága, a fejlett nyelvi kultúra képezi a népek szellemi kölcsönös megértésének, kulturális kölcsönös gazdagodásának és barátságuk szilárdulásának alapját.
Az ukrán nyelv az ukrán nép nemzeti sajátosságának egyik döntõ tényezõje.
Az Ukrán SZSZK-ban élõ állampolgárok egymás közötti kommunikálása nyelvének megválasztása az állampolgárok elidegeníthetetlen joga.
J. ÁLTALÁNOS TÉTELEK
1. CIKKELY. Az Ukrán SZSZK-beli nyelvekrõl szóló törvények rendeltetése
Az Ukrán SZSZK-beli nyelvekrõl szóló törvények rendeltetése, hogy szabályozzák a társadalmi kapcsolatokat az ukrán nyelv és más olyan nyelvek fejlesztése és használata terén, amelyekéi, a köztársaság lakossága használ az állami, gazdasági, politikai és társadalmi életben, megvédjék e szférában az állampolgárok alkotmányos jogait, az ember nemzeti méltóságának, kultúrájának és anyanyelvének tiszteletére neveljenek.
3. CIKKELY. Más nemzetiségek nyelvei az Ukrán SZSZK-ban
Az Ukrán SZSZK megteremti a szükséges feltételekéi a köztársaságban élõ más nemzetiségek nyelvének fejlesztéséhez és használásához.
Azon állami, párt- és társadalmi szervek, vállalatok, intézmények és szervezetek munkájában, amelyek olyan helyen vannak, ahol a más nemzetiséghez tartozó állampolgárok többséget alkotnak (városok, járások, községi és nagyközségi tanácsok, falusi települések, ezek összessége), az ukrán nyelv mellett más nemzeti nyelvekei is használhatnak.
Abban az esetben, ha az említett közigazgatási-territoriális egységek lakosságának többségét alkotó más nemzetiségû állampolgárok nincsenek kellõ mértékben a nemzeti nyelv birtokában, vagy amikor az ilyen közigazgatási-territoriális egységek, települések határain belül több nemzetiség él együtt s egyik sem alkot többséget az adott vidék lakossága körében, az említett szervek és szervezetek munkájában használható az ukrán nyelv vagy az egész lakosság számára elfogadható más nyelv.
4. CIKKELY. A nemzetek közötti érintkezés nyelve
Az Ukrán SZSZK-ban a nemzetek közötti érintkezés nyelve az ukrán, az orosz nyelv és más nyelvek.
5. CIKKELY. Az állampolgárok joga bármelyik nyelv használatára
Az Ukrán SZSZK állampolgárai számára szavatolják anyanyelvük és bármelyik más nyelv használatának jogát.
Az állampolgárnak jogában áll, hogy az állami, párt-, és társadalmi szervezetekhez, vállalatokhoz, intézményekhez ukrán nyelven vagy e szervezeteknél használatos más nyelven, orosz nyelven, vagy a felek számára elfogadható más nyelven forduljon.
A jelenlegi törvények értelmében felelõsségre vonható az a tisztségviselõ személy, aki a nyelvtudáshiányára hivatkozva megtagadja az állampolgár beadványának átvételét és kivizsgálását. A beadvány alapján elfogadott határozatot ukrán nyelven vagy annál a szervnél vagy szervezetnél használatos más nyelven fogalmazzák meg, amelyhez az állampolgár fordul. Az állampolgár kívánságára megkaphatja a határozat orosz nyelvû fordítását.
6. CIKKELY. A tisztségviselõ személyek kötelesek ismerni a szervek és szervezetek által használt nyelvet
Az állami, párt- és társadalmi szervek, intézmények és szervezetek tisztségviselõ személyeinek ismerniük kell az ukrán és orosz nyelvet, szükség esetén pedig más nemzeti nyelveket, olyan mértékben, amely hivatali teendõik ellátásához szükséges.
Az ukrán vagy orosz nyelv ismeretének hiánya nem ok arra, hogy az állampolgárt visszautasítsák a munkába való felvételkor. A munkába való felvétel után a tisztségviselõ személy köteles olyan mértékben elsajátítani a szervben, vagy szervezetnél használatos nyelvet, amely hivatali teendõinek ellátásához szükséges.
7. CIKKELY. A nyelvi alapok és emlékek védelme
Az Ukrán SZSZK szavatolja az ukrán nyelv, más nemzeti nyelvek alapjainak és emlékeinek gyarapítását és megóvását a tudományos-kutatóintézetekben, levéltárakban, könyvtárakban és múzeumokban, továbbá ezen alapok és nyelvek-védelmét és használatát.
8. CIKKELY. A nyelvek védelme
A nyelvi okokból történõ bármilyen kivételezés, illetve a személyi jogoknak nyelvi okokból történõ bárminemû korlátozása megengedhetetlen.
Az ukrán nyelv vagy más nyelvek nyilvános becsmérlése és sértegetése, a hivatalos dokumentumokban és szövegekben való szándékos eltorzítása, e nyelvek használatának akadályozása vagy korlátozása, az ellenségeskedés nyelvi alapon történõ szítása a törvény által megállapított felelõsségre vonással jár.
9. CIKKELY. Az Ukrán SZSZK-beli nyelvekrõl szóló törvény végrehajtásának megszervezése és ellenõrzése.
Az Ukrán SZSZK-beli nyelvekrõl szóló törvény végrehajtását az Ukrán SZSZK Minisztertanácsa szervezi meg.
A jelen törvény végrehajtását a népképviselõk Ukrán SZSZK-beli tanácsai ellenõrzik.
II. az állami, part- és társadalmi szervek,
A VÁLLALATOK, INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK ÁLTAL HASZNÁLT NYELV
10. CIKKELY. Az államhatalmi és igazgatási szervek ügyiratainak nyelve
A köztársasági minisztériumok és fõhivatalok, az Ukrán SZSZK-beli helyi államhatalmi és igazgatási szervek ügyiratait ukrán nyelven fogadják el és teszik közzé, szükség esetén pedig más nemzeti nyelveken is közzéteszik.
11. CIKKELY. A munka, az ügyintézet és a dokumentáció nyelve
A jelen törvény 3. cikkelyének második részében elõirányzott esetekben a munka, az ügyintézés és a dokumentáció nyelve az ukrán nyelv mellett lehet az adott vidéken élõ lakosság többségének nemzetiségi nyelve, ugyanezen cikkely harmadik részében megjelölt esetekben pedig az adott vidék lakossága által elfogadott nyelv.
15. CIKKELY: A kongresszusok, konferenciák és más fórumok nyelve
A jelen törvény 3. cikkelyének második részében elõirányzott esetekben az ülésszakok, konferenciák, plénumok, ülések, gyûlések, tanácskozások, a szervek és szervezetek más gyûléseinek nyelve az ukrán nyelv mellett lehet az adott terület lakossága többségének nemzetiségi nyelve, ugyanezen cikkely harmadik részében elõirányzóit esetekben pedig az adott vidék lakossága által elfogadott nyelv.
Az Ukrán SZSZK területén sorra kerülõ köztársasági, országos és nemzetközi fórumok nyelve az adott fórumok résztvevõi által meghatározott nyelv.
A helyi, köztársasági, köztársaságközi, országos és nemzetközi fórumok, kongresszusok, konferenciák, tanácskozások, a szervek és szervezetek által tartott más gyûlések résztvevõi számára szavatolják azt a jogot, hogy megválaszthassák, milyen nyelven szólalnak fel és biztosítják a felszólalásnak az adott fórum munkanyelvére való lefordítását.
16. CIKKELY. A népképviselõ-választásokról szóló dokumentumok nyelve
A szavazólapok ukrán nyelven készülnek, más olyan nyelven, amely a népképviselõk adott tanácsának ügyintézésében elfogadott.
18. CIKKELY. A perrendtartás nyelve
Az Ukrán SZSZK-ban a perrendtartás ukrán nyelven történik.
A jelen törvény 3. cikkelyének második részében elõirányzott esetekben a perrendtartás az adott területen élõ lakosság többségének nyelvén történhet, ugyanezen cikkely harmadik részében elõirányzott esetekben pedig az adott vidék lakossága által elfogadott nyelven.
Büntetõjogi és polgári ügyek bírósági tárgyalásánál az ügyben szereplõ és a perrendtartás nyelvét nem ismerõ személyek számára biztosítják azt a jogot, hogy megismerkedjenek a periratokkal, részt vegyenek a tárgyaláson és a bíróságon anyanyelvükön szólaljanak fel.
Az ügyben szereplõ személyeknek a nyomozati és bírósági dokumentumokat kérésükre anyanyelvükre vagy az általuk megjelölt más olyan nyelvre fordítják le, melyet ismernek.
19. CIKKELY. Az adminisztratív jogsértésekkel kapcsolatos eljárás nyelve
Az Ukrán SZSZK-ban az adminisztratív jogsértésekkel kapcsolatos eljárás ukrán nyelven történik.
A Jelen törvény 3. cikkelyének második részében elõirányzott esetekben az adminisztratív jogsértésekkel kapcsolatos eljárás az adott terület lakossága többségének nemzeti nyelvén történik, ugyanezen cikkely harmadik részében elõirányzott esetekben pedig az adott vidék lakossága által elfogadott nyelven.
Ha az adminisztratív felelõsségre vonás alatt álló személy nem ismeri az eljárás nyelvét, anyanyelvén szólalhat fel, és igénybe veheti tolmács segítségét.
III. AZ OKTATÁS, A TUDOMÁNY, AZ INFORMATIKA ÉS A KULTÚRA TERÜLETÉN HASZNÁLT NYELV
25. CIKKELY. A nevelés és tanulás nyelve
Az Ukrán SZSZK állampolgárainak elidegeníthetetlen joga, hogy a gyermekek taníttatásának nyelvét szabadon válasszák meg.
Az Ukrán SZSZK minden gyermek számára garantálja az anyanyelven való nevelés és tanulás jogát.
E jogot szavatolják az olyan óvodák, bölcsõdék és iskolák létrehozásával, amelyekben a nevelés és az oktatás ukrán nyelven vagy más nemzetiségi nyelveken történik.
26. CIKKELY. A bölcsõdei és óvodai nevelés nyelve
Azokon a vidékeken, ahol nagyobb csoportokban élnek más nemzetiségû állampolgárok, olyan bölcsõdék és óvodák hozhatók létre, amelyekben a gyermekek nevelése anyanyelvükön vagy más nyelven történik.
27. CIKKELY. Az oktatás és a nevelés nyelve az általános iskolákban
Azokon a vidékeken, ahol más nemzetiségû állampolgárok nagyobb csoportokban élnek, olyan általános iskolák hozhatók létre, amelyekben az oktató- és nevelõmunka anyanyelven vagy más nyelven folyik.
A jelen törvény 3. cikkelyének harmadik részében elõirányzott esetekben olyan általános iskolák hozhatók létre, amelyekben az oktató- és nevelõmunka a szülök által közösen meghatározott, nyelven folyik.
Az Ukrán SZSZK általános iskoláiban az ukrán és az orosz nyelv oktatása kötelezõ.
28. CIKKELY. Az ipari szakiskolákban, a közép- és felsõfokú szaktanintézetekben folyó oktatás nyelve
A nemzeti káderek képzése céljából e tanintézetekben olyan csoportok alakíthatók, amelyekben az oktatás a megfelelõ nemzetiségi nyelven folyik.
29. CIKKELY. Felvéteti nyelvvizsgák
...A nemzeti kádereket képzõ felsõ- és középfokú szaktanintézetekbe felvételizõ személyek anyanyelvbõl tesznek felvételi vizsgát.
Az egyes fõiskolák felvételi vizsgáinak rendjét, illetve az ukrán nyelvbõl nem érettségizett személyek felvételi vizsgarendjét az Ukrán SZSZK Felsõ- és Középfokú Szakoktatási Minisztériuma határozza meg.
32. CIKKELY. A kulturális szféra nyelve
Az Ukrán SZSZK szavatolja az ukrán nyelv, valamint más nemzetiségi nyelvek funkcionálását a köztársaság életének kulturális szféráiban.
IV. AZ INFORMÁCIÓ ÉS A HÍRKÖZLÉS NYELVE
33. CIKKELY. A tömegtájékoztatási eszközök nyelve
Az Ukrán SZSZK-ban a hivatalos tömegtájékoztatási eszközök nyelve az ukrán nyelv.
A hivatalos tömegtájékoztatási eszközök nyelve lehet más nemzetiségek nyelve is.
35. CIKKELY. A közlemények és tájékoztatók nyelve
A hivatalos közlemények, tájékoztatok, plakátok, hirdetmények, reklámok stb. szövegei ukrán nyelven készülnek. Az ukrán nyelvû szöveg mellett elhelyezhetõ a más nyelvû fordítás is.
V. AZ ELNEVEZÉSEK NYELVE
37. CIKKELY. Az állami, párt- és társadalmi szervek és szervezetek elnevezésének nyelve
Az állami párt- és társadalmi szervek, a vállalatok, intézmények és szervezetek hivatalos neve ukrán nyelven szerepel. Jobb oldalt (vagy lent) e megnevezések más nyelvre lefordítva is feltûntethetõk.
38. CIKKELY. A toponímiák és térképészeti kiadványok nyelve
Az Ukrán SZSZK-ban a toponímiák (a települések, közigazgatási-territoriális egységek, utcák terek, folyók stb. nevei) ukrán nyelven szerepelnek. A toponímiák ezenkívül lefordíthatok az adott vidéken élõ lakosság többségének anyanyelvére is.
Az ukrán toponímiák más nyelvekre való átültetése transzkripciós módon történik.
39. CIKKELY. A személynevek nyelve
Az UKRÁN SZSZK állampolgárainak joguk van ahhoz, hogy a nemzeti hagyományoknak megfelelõ nevet válasszanak. Ezeket a neveket a nemzeti nyelvrõl ukrán nyelvre transzkripciós módszerrel ültetik át.
V. Sercsenko
az Ukrán SZSZK Legfelsõbb Tanácsa Elnökségének elnöke
N. Homenko.
az Ukrán SZSZK Legfelsõbb Tanácsa Elnökségének titkára
Kijev, 1989. október 28.