Bar�ts�gi �s egy�ttm�k�d�si szerz�d�s a Magyar K�zt�rsas�g �s a Szlov�n K�zt�rsas�g k�z�tt

 

A Magyar K�zt�rsas�g �s a Szlov�n K�zt�rsas�g

az orsz�gaikat �s n�peiket �sszek�t� bar�ts�g tudat�ban,

szem el�tt tartva az Eur�p�ban bek�vetkezett t�rt�nelmi jelent�s�g v�ltoz�sokat,

meggy�z�dve az eur�pai �s nemzetk�zi b�ke fenntart�s�hoz val� hozz�j�rul�suk sz�ks�gess�g�r�l,

t�rekedve arra, hogy az eur�pai egy�ttmk�d�si mechanizmusok fejleszt�se �s alkalmaz�sa r�v�n maguk is hozz�j�ruljanak az Eur�pa megosztotts�g�nak felsz�mol�s�ra ir�nyul� kezdem�nyez�sek siker�hez, amelyek c�lja egy demokratikus, b�k�s �s egys�ges Eur�pa megteremt�se,

tudat�ban annak a jelent�s�gnek, amellyel a Magyar K�zt�rsas�g �s az Eur�pai K�z�ss�gek k�z�tti t�rsul�si szerz�d�s megk�t�se, illetve a teljes jog� tags�g perspekt�v�ja, m�sr�szr�l a Szlov�n K�zt�rsas�g hasonl� sz�nd�kai b�rnak,

a j�v�ben is t�rekedve a k�lcs�n�s egy�ttmk�d�s fejleszt�s�re �s valamennyi ter�leten t�rt�n� tov�bbi elm�ly�t�s�re,

a k�vetkez�kben �llapodtak meg:

1. Cikk

A Szerz�d� Felek kapcsolataikat bar�ts�guk szellem�ben alak�tj�k �s az eur�pai v�ltoz�sok adta �j lehet�s�geket e kapcsolatok elm�ly�t�se �rdek�ben hasznos�tj�k.

A Szerz�d� Felek az emberi jogokat �s az alapvet� szabads�gjogokat, bele�rtve a kisebbs�gek jogait, valamint a demokr�cia �s a jog�llamis�g alapelv�t tiszteletben tart� Eur�pa megteremt�s�re t�rekszenek, amelyben a hat�rok a k�lcs�n�s meg�rt�s, valamint a gazdas�gi �s szoci�lis k�l�nbs�gek le�p�l�se k�vetkezt�ben is elvesztik elv�laszt� jelleg�ket.

2. Cikk

A Szerz�d� Felek kapcsolataik alak�t�s�ban, valamint a b�ke, a biztons�g, az eur�pai egy�ttmk�d�s k�rd�seiben a k�vetkez� alapelveket tartj�k szem el�tt:

Politik�juk legf�bb c�lja a b�ke meg�rz�se �s a stabilit�s meger�s�t�se, valamint a fegyveres �sszetz�sek �s mindennem h�bor� hathat�s megakad�lyoz�sa.

A Szerz�d� Felek a nemzetk�zi joggal, k�l�n�sen az Egyes�lt Nemzetek Alapokm�ny�val, az 1975. augusztus 1-j�n kelt Helsinki Z�r�okm�nnyal, az "�j Eur�p��rt" 1990. november 21-�n elfogadott P�rizsi Kart�val, valamint az egy�b EBE�-okm�nyokkal �sszhangban cselekszenek.

A Szerz�d� Felek meger�s�tik, hogy tart�zkodni fognak a m�sik Szerz�d� F�l ter�leti integrit�sa vagy politikai f�ggetlens�ge ellen ir�nyul� er�szakt�l vagy az azzal val� fenyeget�st�l, valamint az Egyes�lt Nemzetek Alapokm�ny�val vagy a Helsinki Z�r�okm�ny c�ljaival �s elveivel b�rmilyen m�s okb�l �ssze nem egyeztethet� int�zked�sekt�l.

A Szerz�d� Felek a nemzeti kisebbs�geket a n�peket �sszek�t� term�szetes h�dnak tekintik, �s meg vannak gy�z�dve arr�l, hogy azok �rt�kesen hozz�j�rulnak t�rsadalmunk �let�hez.

A Szerz�d� Felek v�llalt nemzetk�zi k�telezetts�geikkel �sszhangban fell�pnek a totalitarizmus, a fajgyl�let, az egyes n�pcsoportok k�z�tti gyl�lk�d�s, az antiszemitizmus �s az idegengyl�let, a kisebbs�gek diszkrimin�l�sa, s a vall�si vagy ideol�giai okb�l t�rt�n� �ld�z�s ellen.

3. Cikk

A Szerz�d� Felek rendk�v�li jelent�s�get tulajdon�tanak az emberi jogokon, a demokr�ci�n �s a jog�llamis�gon alapul� eur�pai egys�g eszm�j�nek, �s s�kra sz�llnak megval�s�t�s��rt.

4. Cikk

A Szerz�d� Felek a Helsinki Z�r�okm�ny �s az azt k�vet� EBE�-okm�nyok, kiv�ltk�ppen az "�j Eur�p��rt" elfogadott P�rizsi Karta alapj�n t�mogatj�k az eur�pai biztons�gi �s egy�ttmk�d�si folyamatot.

5. Cikk

A Szerz�d� Felek sz�ks�g szerint konzult�ci�kat folytatnak biztons�gi �s v�delmi k�rd�sekr�l. A k�toldal� katonai kapcsolatok szab�lyoz�sa k�l�n meg�llapod�s keret�ben val�sul meg.

A Szerz�d� Felek a v�ls�gos helyzetek kialakul�s�nak megakad�lyoz�sa, illetve megold�sa �rdek�ben az Eur�pai Biztons�gi �s Egy�ttmk�d�si �rtekezlet keret�ben kialak�tott elj�r�sokat alkalmazz�k, ezen t�lmen�en egy�ttmk�dnek az Egyes�lt Nemzetek Szervezete keret�ben is.

6. Cikk

A Szerz�d� Felek er�s�tik egy�ttmk�d�s�ket a nemzetk�zi, els�sorban eur�pai szervezetek keret�ben. K�lcs�n�sen seg�ts�g�re lesznek egym�snak abban, hogy olyan nemzetk�zi, els�sorban eur�pai szervezetekkel, amelyeknek a Szerz�d� Felek egyike tagja, a m�sik Szerz�d� F�l is egy�ttmk�dhessen, ha ez ir�ny� �haj�t kifejez�sre juttatja.

7. Cikk

A Szerz�d� Felek partnerkapcsolataik keret�ben rendszeres p�rbesz�det folytatnak minden, a k�lcs�n�s �rdekl�d�sre sz�mot tart� k�rd�sr�l, �s rendszeresen konzult�ci�t tartanak bilater�lis kapcsolataik ki�p�t�se �s elm�ly�t�se, valamint a nemzetk�zi k�rd�sekben elfoglalt �ll�spontjaik �sszehangol�sa c�lj�b�l.

A legmagasabb szint politikai tal�lkoz�kra sz�ks�g szerint ker�l sor.

A k�l�gyminiszterek rendszeresen figyelemmel k�s�rik a Szerz�d�s v�grehajt�s�t. Konzult�ci�s c�lb�l �vente legal�bb egyszer tal�lkoznak.

M�s t�rc�k miniszterei rendszeres kapcsolatot tartanak egym�ssal. Ugyanez �rv�nyes e t�rc�k vezet� tisztvisel�ire is.

8. Cikk

A Szerz�d� Felek t�mogatj�k a parlamentek k�z�tti kapcsolatokat �s tapasztalatcser�t a k�toldal� kapcsolatok fejleszt�se c�lj�b�l.

9. Cikk

A Szerz�d� Felek nagy jelent�s�get tulajdon�tanak a r�gi�k, v�rosok, k�zs�gek �s m�s ter�leti egys�gek egy�ttmk�d�s�nek, �s azt minden t�ren t�mogatni fogj�k.

10. Cikk

A Szerz�d� Felek t�mogatj�k a k�lcs�n�sen el�ny�s gazdas�gi-kereskedelmi kapcsolataik tov�bbfejleszt�s�t. E t�ren kiemelt figyelmet szentelnek a kis- �s k�z�pv�llalatok egy�ttmk�d�s�nek.

Bels� jogszab�lyaik alapj�n �s nemzetk�zi k�telezetts�geikkel �sszhangban egym�s k�zti kapcsolataikban el�seg�tik a kedvez� gazdas�gi, p�nz�gyi �s jogi felt�telek fokozatos megteremt�s�t a v�llalkoz�i �s m�s gazdas�gi tev�kenys�gekhez, bele�rtve a k�lcs�n�s t�kebefektet�sek �szt�nz�s�t �s v�delm�t, az �ruk, a szolg�ltat�sok, a munkaer� �s a t�ke �raml�s�t �rint� felt�teleket. El�mozd�tj�k �s seg�tik az orsz�gos �s region�lis szint �zleti kapcsolatok kialak�t�s�t, tov�bb� a k�t orsz�g jogi �s term�szetes szem�lyei k�z�tti egy�ttmk�d�s k�l�nb�z� form�it.

A Szerz�d� Felek egyet�rtenek abban, hogy egy�ttmk�djenek a nemzetk�zi gazdas�gi int�zm�nyekben, valamint a nemzetk�zi p�nz�gyi szervezetekben.

11. Cikk

A Szerz�d� Felek az egyenjog�s�g �s a k�lcs�n�s el�ny�k elve alapj�n fejlesztik �s elm�ly�tik az orsz�gaik k�z�tti mszaki-tudom�nyos egy�ttmk�d�st.

12. Cikk

A Szerz�d� Felek el�seg�tik az egy�ttmk�d�s kialak�t�s�t az eg�szs�g�gy ter�let�n, nevezetesen a lakoss�g hal�loz�s�ban kiemelked� szerepet j�tsz� sz�v �s �rrendszeri, rosszindulat� daganatos megbeteged�sek, tov�bb� egyes j�rv�nyos fert�z� betegs�gek, els�sorban az AIDS elleni k�zdelem ter�let�n.

13. Cikk

Nagy jelent�s�get tulajdon�tanak a term�szeti k�rnyezetet fenyeget� vesz�lyek elh�r�t�s�nak �s a term�szetes l�talapok meg�rz�s�nek. Ezen t�lmen�en latba vetik befoly�sukat annak �rdek�ben, hogy a region�lis �s nemzetk�zi k�rnyezetv�delmi politikai strat�gi�k egybehangol�sa �tj�n tart�san biztos�tva legyen a term�szetk�m�l� fejl�d�s Eur�p�ban.

14. Cikk

A Szerz�d� Felek katasztr�f�k �s s�lyos szerencs�tlens�gek eset�n k�lcs�n�sen seg�ts�get ny�jtanak egym�snak.

15. Cikk

A Szerz�d� Felek t�rekednek arra, hogy sz�ll�t�si �sszek�ttet�seiket orsz�gaik k�z�tt tov�bb fejlessz�k.

A Szerz�d� Felek t�mogatj�k, hogy a sz�ll�t�sok rendj�t szab�lyoz� meg�llapod�sokban a liberaliz�ci� elvei �rv�nyes�ljenek.

A Szerz�d� Felek egyet�rtenek abban, hogy b�v�ts�k �s �sszehangolj�k orsz�gaik h�rk�zl�si kapcsolatait a nemzetk�zi �s eur�pai norm�k figyelembev�tel�vel.

A Szerz�d� Felek fejlesztik az egy�ttmk�d�st a v�zgazd�lkod�s ter�n, k�l�n�s figyelmet szentelnek a hat�rv�zi egy�ttmk�d�s k�rd�s�nek.

A Szerz�d� Felek mindent elk�vetnek az utaz�s �s idegenforgalom megk�nny�t�se �s t�mogat�sa �rdek�ben.

A Szerz�d� Felek fejlesztik a v�m- �s hat�r�tl�p�si ellen�rz�s ter�n az illet�kes szervek egy�ttmk�d�s�t.

16. Cikk

A Szerz�d� Felek megegyeznek abban, hogy az emberi dimenzi�s koppenh�gai EBE� tal�lkoz� 1990. j�nius 29-�n kelt dokumentum�ban, valamint a tov�bbi EBE� dokumentumokban lefektetett standardok, melyeket a nemzeti kisebbs�gek v�delm�ben dolgoztak ki, k�telez� joger�vel b�rnak.

A Szlov�n K�zt�rsas�gban �l� magyar nemzetis�g tagjainak joguk van ahhoz, hogy egy�nileg vagy k�z�ss�g�k m�s tagjaival szabadon kifejez�sre juttass�k, meg�rizz�k �s tov�bbfejlessz�k etnikai, kultur�lis, nyelvi �s vall�si identit�sukat an�lk�l, hogy �ket b�rki akaratuk ellen�re asszimil�ci�ra k�nyszer�ten�. Joguk van ahhoz, hogy anyanyelv�ket a mag�n�letben �s a nyilv�noss�g el�tt szabadon haszn�lj�k, anyanyelv�k�n inform�ci�kat terjesszenek �s cser�ljenek, �s azokhoz hozz�f�rjenek. Joguk van ahhoz, hogy emberi jogaikat �s alapvet� szabads�gjogaikat teljes m�rt�kben �s hat�konyan, mindenfajta diszkrimin�ci�t�l mentesen �s a t�rv�ny el�tt teljes egyenl�s�gben gyakorolj�k.

A Magyar K�zt�rsas�gban �l� szlov�n nemzetis�g tagjainak joguk van ahhoz, hogy egy�nileg vagy k�z�ss�g�k m�s tagjaival szabadon kifejez�sre juttass�k, meg�rizz�k �s tov�bbfejlessz�k etnikai, kultur�lis, nyelvi �s vall�si identit�sukat an�lk�l, hogy �ket b�rki akaratuk ellen�re asszimil�ci�ra k�nyszer�ten�. Joguk van ahhoz, hogy anyanyelv�ket a mag�n�letben �s a nyilv�noss�g el�tt szabadon haszn�lj�k, anyanyelv�k�n inform�ci�kat terjesszenek �s cser�ljenek, �s azokhoz hozz�f�rjenek. Joguk van ahhoz, hogy emberi jogaikat �s alapvet� szabads�gjogaikat teljes m�rt�kben �s hat�konyan, mindenfajta diszkrimin�ci�t�l mentesen �s a t�rv�ny el�tt teljes egyenl�s�gben gyakorolj�k.

A Szerz�d� Felek nemzetk�zi s�kon fell�pnek az�rt, hogy a nemzeti kisebbs�gek v�delm�re �s t�mogat�s�ra kidolgozott EBE� k�telezetts�gek �ltal�nos �rv�ny jogi normak�nt nyerjenek elfogad�st.

17. Cikk

A Szerz�d� Felek egy�ttmk�dnek Eur�pa kultur�lis �r�ks�g�nek meg�rz�se �s �pol�sa ter�n, t�mogatj�k a k�t orsz�g oktat�si, tudom�nyos �s kultur�lis kapcsolatainak tov�bbi elm�ly�t�s�t.

A Szerz�d� Felek k�szek egy�ttmk�dni a sport, a turizmus �s az ifj�s�gi cser�k ter�let�n.

18. Cikk

A Szerz�d� Felek megegyeznek abban, hogy sajt�term�kek a m�sik orsz�g nyelv�n szabadon el��ll�that�k, forgalomba hozhat�k �s olvashat�k legyenek. A m�sik orsz�g kiadv�nyai a Polg�ri �s Politikai Jogok Nemzetk�zi Egyezs�gokm�nya 19. �s 20. Cikk�nek megfelel�en szabadon import�lhat�k �s forgalmazhat�k.

19. Cikk

A Szerz�d� Felek jogrendj�kkel �sszhangban �s figyelembe v�ve azon t�bboldal� egyezm�nyeket, amelyeknek r�szes felei, tov�bbfejlesztik �s polg�raik �rdek�ben egyszerbb� �s hat�konyabb� teszik jogseg�ly ny�jt�s�t b�ntet�-, polg�ri �s csal�djogi, valamint k�zigazgat�si �gyekben.

A Szerz�d� Felek egy�ttmk�dnek a bn�z�s, k�l�n�sen a szervezett bn�z�s, a nemzetk�zi terrorizmus, az illeg�lis be- �s �tutaz�s, valamint a k�b�t�szer-kereskedelem elleni k�zdelemben.

A Szerz�d� Felek kialak�tj�k �s sz�les�tik konzuli kapcsolataikat.

20. Cikk

Ez a Szerz�d�s nem ir�nyul harmadik �llam ellen, �s nem �rinti a Szerz�d� Felek m�s �llamokkal megk�t�tt k�t- �s t�bboldal� szerz�d�seib�l fakad� jogokat �s k�telezetts�geket.

21. Cikk

Ennek a Szerz�d�snek az �rtelmez�s�vel vagy alkalmaz�s�val kapcsolatos n�zetelt�r�seik tekintet�ben a Szerz�d� Felek - a 7. Cikkben foglalt rendelkez�sek figyelembev�tel�vel - a vit�k b�k�s rendez�s�re az Eur�pai Biztons�gi �s Egy�ttmk�d�si �rtekezlet keret�ben kidolgozott elj�r�st alkalmazz�k.

22. Cikk

Ez a Szerz�d�s a meger�s�t� okiratok kicser�l�s�nek napj�n l�p �letbe.

Ezt a Szerz�d�st a Szerz�d� Felek 10 �ves id�tartamra k�tik. �rv�nyess�ge meghosszabbodik tov�bbi 5 �vvel, ha 1 �vvel a Szerz�d�s lej�rt�nak id�pontja el�tt a Szerz�d� Felek egyike sem jelenti be �r�sban a Szerz�d�s felmond�s�ra ir�nyul� sz�nd�k�t.

K�sz�lt Budapesten, az 1992. �vi december h� 1. napj�n, k�t eredeti p�ld�nyban, mindkett� magyar �s szlov�n nyelven. Mindk�t sz�veg egyar�nt hiteles.

A Magyar K�zt�rsas�g nev�ben

A Szlov�n K�zt�rsas�g nev�ben