Egyezm�ny a Magyar K�zt�rsas�gban �l� szlov�n nemzeti kisebbs�g �s a Szlov�n K�zt�rsas�gban �l� magyar nemzeti k�z�ss�g k�l�njogainak biztos�t�s�r�l

 

A Magyar K�zt�rsas�g �s a Szlov�n K�zt�rsas�g (a tov�bbiakban: Szerz�d� Felek)

att�l a sz�nd�kt�l vez�relve, hogy a Magyar K�zt�rsas�gban �l� szlov�n nemzeti kisebbs�g �s a Szlov�n K�zt�rsas�gban �l� magyar nemzeti k�z�ss�g (a tov�bbiakban: kisebbs�g) sz�m�ra min�l magasabb szint� jogi v�delmet, valamint nemzeti identit�suk meg�rz�s�t �s fejleszt�s�t biztos�ts�k;

meggy�z�dve arr�l, hogy a szlov�n, illetve a magyar kisebbs�g t�nyleges egyenl�s�ge, a saj�t identit�s meg�rz�se egy�ni �s k�z�ss�gi k�l�njogokkal �rhet� el;

kiindulva a nemzetk�zi emberjogi �s szabads�gjogi dokumentumok, valamint a nemzetk�zi kisebbs�gv�delmi dokumentumok elveib�l, k�l�n�sk�ppen pedig: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Az �llampolg�ri �s politikai jogok Egyezs�gokm�nya, A gazdas�gi, szoci�lis �s kultur�lis jogok Egyezs�gokm�nya, A faji megk�l�nb�ztet�s valamennyi form�j�nak megsz�ntet�s�re vonatkoz� egyezm�ny, A gyermekek jogair�l sz�l� ENSZ-egyezm�ny, a Helsinki Z�r�okm�ny, az �j Eur�p�r�l sz�l� P�rizsi Charta, az EBE� emberi dimenzi�kr�l rendezett p�rizsi, koppenh�gai �s moszkvai konferenci�ja, Az emberi jogok, valamint szabads�gjogok biztos�t�s�r�l sz�l� eur�pai Egyezm�ny, a Region�lis vagy Kisebbs�gi Nyelvek Eur�pai Konvenci�ja alapelveib�l;

abb�l a t�nyb�l kiindulva, hogy a kisebbs�gek teljes k�r� fejl�d�se, k�l�n�sen azokon a ter�leteken, ahol �shonos m�don �lnek a Magyar K�zt�rsas�gban a R�ba-vid�ken �s a Szlov�n K�zt�rsas�gban a Mura-vid�ken, gazdag�tja a kultur�lis �letet �s a k�t orsz�g k�z�tti sokoldal� k�lcs�n�s egy�ttm�k�d�st,

az al�bbiakban �llapodtak meg:

1. Cikk

A Szerz�d� Felek biztos�tj�k a kisebbs�gek �s hozz�juk tartoz� szem�lyek sz�m�ra a kult�ra, a nyelv, a vall�s �s a teljes szlov�n, illetve magyar identit�s meg�rz�s�nek �s fejl�d�s�nek, valamint szabad kinyilv�n�t�s�nak a lehet�s�g�t. Ennek �rdek�ben az oktat�s, a kult�ra, a t�megt�j�koztat�s a kiad�i �s tudom�nyos kutat�si tev�kenys�g, a gazdas�g �s egy�b ter�leteken olyan megfelel� int�zked�seket �s mechanizmusokat hoznak l�tre �s val�s�tanak meg, amelyek el�seg�tik a kisebbs�gek sokoldal� fejl�d�s�t.

2. Cikk

A Szerz�d� Felek megk�l�nb�ztetett figyelemmel t�mogatj�k a k�t orsz�gban �l� nemzeti kisebbs�gek int�zm�nyes anyanyelv� �s anyanyelvi oktat�s�t az �vod�kban, az �ltal�nos iskol�kban, illetve a k�z�p- �s fels�fok� oktat�si int�zm�nyekben, az anyanemzet, valamint a kisebbs�gi k�z�ss�g kult�r�j�nak, t�rt�nelm�nek �s jelen val�s�g�nak megismer�s�t.

E c�lb�l szorgalmazz�k a kisebbs�gi iskolarendszerrel, k�l�n�sk�ppen a k�tnyelv� oktat�ssal kapcsolatos tapasztalatok cser�j�t �s egym�s tank�nyveinek alternat�v haszn�lat�t.

El�seg�tik tov�bb� a di�k- �s tan�rcser�t, tank�nyvek, oktat�si seg�dletek �s eszk�z�k k�ld�s�t, tanfolyamok �s szakmai gyakorlatok szervez�s�t, �llami �s alap�tv�nyi �szt�nd�jak k�lcs�n�s adom�nyoz�s�t, teljes, r�sz- �s posztgradu�lis k�pz�s c�lj�b�l, k�l�n�sk�ppen a pedag�gus- �s teol�gusk�pz�st is.

Emellett az oktat�s minden szintj�n �szt�nzik a kisebbs�gek �s azok anyanemzetei nyelv�nek, kult�r�j�nak �s t�rt�nelm�nek megismer�s�t �s tanul�s�t a t�bbs�gi nemzethez tartoz�k sz�m�ra is.

3. Cikk

A Szerz�d� Felek �szt�nzik a nemzeti kisebbs�gek kultur�lis �s m�vel�d�si ig�nyeinek marad�ktalan teljes�t�s�t.

El�seg�tik kultur�lis int�zm�nyeik, szervezeteik, egyes�leteik �s alap�tv�nyaik l�trehoz�s�t �s m�k�d�s�t.

E c�lb�l k�l�n�sen t�mogatj�k k�nyvek �s foly�iratok, hang- �s k�phordoz�k nem kereskedelmi jelleg� (v�m- �s illet�kmentes) k�ld�s�t, a nemzeti kisebbs�gek saj�t kiad�i tev�kenys�g�t, hivat�sos �s amat�r m�v�szeti egy�ttesek vend�gszerepl�s�t, valamint minden olyan kultur�lis �s m�v�szeti rendezv�ny megszervez�s�t, amely a k�t orsz�gban �l� nemzeti kisebbs�g kult�r�j�nak �s identit�s�nak gazdag�t�s�t szolg�lja.

4. Cikk

A Szerz�d� Felek a kisebbs�gek tagjai sz�m�ra a mag�n- �s k�z�letben biztos�tj�k a saj�t nyelv, �gy az eredeti vezet�k- �s ut�nevek szabad haszn�lat�t �s anyak�nyveztet�s�t.

A Szerz�d� Felek k�telezik magukat, hogy az �shonos nemzetis�gek �ltal lakott ter�leteken biztos�tj�k mindk�t nyelv egyenl� haszn�lat�t, k�l�n�sk�ppen a f�ldrajzi nevek �s nyilv�nos feliratok vonatkoz�s�ban a helyi �nkorm�nyzatok szerveiben, az �r�sos �s sz�beli kommunik�ci�ban, a k�zigazgat�si �s igazs�g�gyi szervek el�tt, valamint egy�b k�zint�zm�nyekben.

5. Cikk

A Szerz�d� Felek elismerik a k�t kisebbs�g jog�t az anyanyelv�k�n val� t�j�koztat�sra a sajt�, a r�di� �s a telev�zi� �tj�n.

Ennek �rdek�ben biztos�tj�k a kisebbs�gek saj�t inform�ci�s tev�kenys�g�t �s annak fejleszt�s�t. T�mogatj�k a kisebbs�gek nyelv�n t�rt�n� szabad inform�ci��raml�st, valamint a kisebbs�gek �s a t�bbs�gi nemzet t�megt�j�koztat�si eszk�zei k�z�tti egy�ttm�k�d�st.

A Szerz�d� Felek gondoskodnak a hazai �s anyanemzeti r�di�- �s telev�zi�m�sorok v�teli lehet�s�geir�l, az anyanyelv� r�di�- �s telev�zi�ad�sok rendszeres �s megfelel� m�soridej�r�l.

6. Cikk

A Szerz�d� Felek t�mogatj�k a kisebbs�gek jogainak, m�ltj�nak �s jelen helyzet�nek a tudom�nyos kutat�s�t �s tanulm�nyoz�s�t. Ebb�l a c�lb�l t�mogatj�k a kisebbs�gek r�szv�tel�t a kutat�sokban, a Szerz�d� Felek �s a kisebbs�gek tudom�nyos int�zm�nyeinek a l�trehoz�s�t, m�k�d�s�t �s egy�ttm�k�d�s�t, valamint lehet�v� teszik a Felek ter�let�n a kisebbs�gkutat�st.

7. Cikk

A Szerz�d� Felek k�telezik magukat, hogy ter�leti �s gazdas�gi fejleszt�si terveikben figyelembe veszik a kisebbs�gek k�l�n �rdekeit, �s az �shonos kisebbs�gek �ltal lakott ter�leteken biztos�tj�k a gazdas�gi �s t�rsadalmi fejl�d�st, amely lehet�v� teszi a kisebbs�gek t�rsadalmi �s gazdas�gi egyenjog�s�g�t.

A Szerz�d� Felek kisebbs�geik �rdek�ben t�mogatj�k a hat�ron �tny�l� egy�ttm�k�d�s minden form�j�t, k�l�n�s tekintettel a gazdas�gi egy�ttm�k�d�sre.

A Szerz�d� Felek olyan region�lis gazdas�gi fejleszt�st t�mogatnak, amely megakad�lyozza a lakoss�g elv�ndorl�s�t �s az �shonos ter�letek etnikai �sszet�tel�nek az er�szakos megv�ltoztat�s�t.

8. Cikk

A Szerz�d� Felek bels� jogrendj�kkel �sszhangban biztos�tj�k a kisebbs�gek megfelel� r�szv�tel�t a kisebbs�gek �s azok tagjainak jogaira �s helyzet�re vonatkoz� helyi, ter�leti �s orsz�gos szint� d�nt�sek eset�n.

9. Cikk

A Szerz�d� Felek k�telezik magukat, hogy az �llam, valamint a helyi �nkorm�nyzat k�zigazgat�si �s ter�leti szervezeteit nem alak�tj�k ki a kisebbs�gek k�r�ra. T�rekedni fognak, hogy a k�zigazgat�si, a v�laszt�k�rzeti �s a k�t kisebbs�g �ltal lakott ter�letek min�l ink�bb egybeessenek.

Bels� jogrendj�kkel �sszhangban biztos�tj�k a kisebbs�gek orsz�gos �rdekk�pviseleti szervezeteinek a m�k�d�si felt�teleit.

10. Cikk

A Szerz�d� Felek biztos�tj�k a kisebbs�gek sz�m�ra a sokoldal� szabad �s k�zvetlen kapcsolatok lehet�s�g�t az anyanemzetek polg�raival, �llami �s k�zint�zm�nyeivel. Ebb�l a c�lb�l els�sorban �jabb hat�r�tkel�ket nyitnak, gondoskodnak a k�zleked�si �sszek�ttet�sr�l, t�mogatj�k a gazdas�gi �s kultur�lis kapcsolatokat �s a szakemberek cser�j�t.

11. Cikk

A Szerz�d� Felek k�telezik magukat, hogy ebb�l az Egyezm�nyb�l ered� k�telezetts�geiket a k�lcs�n�s meg�llapod�sok �s egy�ttm�k�d�si programok megk�t�sekor figyelembe veszik.

A Szerz�d� Felek biztos�tj�k a kisebbs�gek k�pvisel�inek k�zrem�k�d�s�t azon szerz�d�sek k�t�sekor, amelyek jelen Egyezm�nyb�l ad�d�an k�zvetlen�l a helyzet�kre �s jogaikra vonatkoznak.

12. Cikk

A Szerz�d� Felek a jelen Egyezm�nyben meghat�rozott k�telezetts�gek megval�s�t�s�hoz megfelel� anyagi �s egy�b t�mogat�st biztos�tanak.

13. Cikk

Ennek az Egyezm�nynek egyetlen pontja sem �rtelmezhet� vagy v�grehajthat� �gy, hogy ezzel a biztos�tott �s m�r el�rt jogok szintje cs�kkenjen.

14. Cikk

A jelen Egyezm�ny egyetlen rendelkez�se sem �rtelmezhet� �gy, hogy b�rmely Szerz�d� F�l ter�leti integrit�s�t v�den�.

15. Cikk

A Szerz�d� Felek k�l�n korm�nyk�zi kisebbs�gi bizotts�got hoznak l�tre, amely figyelemmel k�s�ri a jelen Egyezm�ny rendelkez�seinek a megval�s�t�s�t. Ebbe a bizotts�gba mindk�t Szerz�d� F�l korm�nyai minden �l�s alkalm�val megfelel� sz�m� tagot neveznek ki. A bizotts�g kisebbs�gi tagjait a korm�nyok kisebbs�gi szervezetek javaslat�ra nevezik ki.

A korm�nyk�zi bizotts�g �vente legal�bb k�tszer �l�sezik, felv�ltva mindk�t szerz�d� orsz�gban.

A korm�nyk�zi bizotts�g feladatai a k�vetkez�k:

- megvitatja a k�t kisebbs�g id�szer� k�rd�seit;

- �rt�keli az Egyezm�nyb�l ered� k�telezetts�gek megval�s�t�s�t;

- aj�nl�sokat k�sz�t el� �s fogad el saj�t korm�nyaik sz�m�ra az Egyezm�ny megval�s�t�s�val, sz�ks�g eset�n m�dos�t�s�val kapcsolatosan.

A bizotts�g �ll�sfoglal�sait egyhang�lag fogadja el.

16. Cikk

A jelen Egyezm�nyt a Szerz�d� Felek saj�t bels� jogszab�lyaikkal �sszhangban ratifik�lj�k.

A jelen Egyezm�ny a ratifik�l�sr�l sz�l� okirat kicser�l�s�t k�vet� k�t h�nap m�lva l�p hat�lyba, a 15. Cikk szerinti bizotts�g az al��r�st k�vet�en azonnal kinevezhet�.

17. Cikk

A jelen Egyezm�ny �t �vig marad hat�lyban. Ha a Szerz�d� Felek egyike sem mondja fel �r�sban az Egyezm�nyt annak mindenkori lej�rta el�tt hat h�nappal, annak hat�lya tov�bbi �t-�t �vre meghosszabbodik.

Az Egyezm�ny Ljubljan�ban, 1992. november 6-�n, k�t eredeti p�ld�nyban, magyar �s szlov�n nyelven k�sz�lt, mindkett� egyar�nt hiteles.

A Magyar K�zt�rsas�g nev�ben

A Szlov�n K�zt�rsas�g nev�ben