EURÓPA TANÁCS
Európai Szerzõdések
ETS No. 121
Helyi Önkormányzatok Európai Chartája
Strasbourg, 1985.X.15.
Preambulum
Az Európa Tanácsnak a jelen Chartát aláíró tagállamai figyelembe véve azt, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység létrehozása, a közös örökségüket képezõ eszmék és elvek védelmének és megvalósításának érdekében,
figyelembe véve azt, hogy e cél elérésének egyik eszköze a közigazgatás terén történõ megállapodás,
figyelembe véve azt, hogy a helyi önkormányzatok minden demokratikus rendszer egyik alapintézményét képezik,
figyelembe véve azt, hogy az állampolgárok közügyekben való részvételének joga egyike az Európa Tanács valamennyi tagállama által elfogadott demokratikus elveknek,
meggyõzõdve arról, hogy e jog legközvetlenebbül helyi szinten gyakorolható,
meggyõzõdve arról, hogy csak tényleges feladatkörrel bíró helyi önkormányzatok biztosíthatnak egyszerre hatékony és az állampolgárokhoz közelálló igazgatást,
tudatában annak, hogy a helyi önkormányzás védelme és megerõsítése a különbözõ európai országokban fontos hozzájárulás a demokráciának és a hatalom decentralizálásának elvein alapuló Európa kialakításához,
megerõsítve azt, hogy mindez feltételezi olyan helyi önkormányzatok létezését, amelyeknek részét képezik a demokratikusan létrehozott döntéshozó szervek, és amelyek feladatainak és e feladatok gyakorlása módjának és eszközeinek, valamint mindezek megvalósításához szükséges forrásoknak a tekintetében széles körõ autonómiával rendelkeznek,
a következõkben állapodtak meg:
1. Cikk
A Felek a következõ Cikkeket a Charta 12. Cikkében foglalt módon és mértékig magukra nézve kötelezõnek ismerik el.
I. RÉSZ
2. Cikk - A helyi önkormányzás alkotmányos és jogi megalapozása
A helyi önkormányzás elvét a belsõ jogalkotásban, és amennyire lehetséges, az Alkotmányban is el kell ismerni.
3. Cikk - A helyi önkormányzás fogalma
1. A helyi önkormányzás a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy - jogszabályi keretek között - a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében.
2. E jogot olyan tanácsok vagy testületek gyakorolják, amelyeknek tagjait egyenlõ, közvetlen és általános választójogon alapuló szabad és titkos szavazással választják, és amelyek nekik felelõs végrehajtó szervekkel is rendelkezhetnek. E rendelkezés semmilyen módon nem érinti az állampolgári gyõléseknek, a népszavazásnak vagy a közvetlen állampolgári részvétel egyéb formájának igénybe vételét ott, ahol azt jogszabály megengedi.
4. Cikk - A helyi önkormányzás terjedelme
1. A helyi önkormányzatok alapvetõ hatáskörét és feladatait az Alkotmány vagy törvény rendezi. Azonban ez a rendelkezés nem akadályozhatja azt, hogy - jogszabályi keretek között - a helyi önkormányzatokat speciális célból hatás- és feladatkörrel ruházzák fel.
2. A helyi önkormányzatok - jogszabályi keretek között - teljes döntési jogosultsággal rendelkeznek minden olyan ügyben, amely nincs kivonva hatáskörükbõl és bármely más közigazgatási szerv hatáskörébe sincs utalva.
3. A közfeladatokat általában elsõsorban az állampolgárokhoz legközelebb álló közigazgatási szervnek kell megvalósítania. A feladatoknak más közigazgatási szervre történõ átruházása a feladat természetétõl és nagyságától, valamint hatékonysági és gazdaságossági követelményektõl függ.
4. A helyi önkormányzatok hatásköre általában teljes és kizárólagos. Ezt más központi vagy regionális közigazgatási szerv nem vonhatja el, és nem korlátozhatja, kivéve, ha ezt törvény lehetõvé teszi.
5. Ha a helyi önkormányzatokra központi vagy regionális közigazgatási szerv hatáskört ruház át, a helyi önkormányzatok az átruházott hatáskört - amennyiben lehetséges - a helyi körülményekhez igazítva gyakorolhatják.
6. Lehetõség szerint a tervezési és döntéshozatali eljárás során, megfelelõ idõben és formában, ki kell kérni minden olyan ügyben a helyi önkormányzat véleményét, amely õket közvetlenül érinti.
5. Cikk - A helyi önkormányzat határainak védelme
Nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való elõzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetõvé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül.
6. Cikk - A helyi önkormányzatok feladatainak megfelelõ igazgatási szervezetek és források
1. A helyi önkormányzatok - anélkül, hogy ez [a] törvény általánosabb rendelkezését sértené - a helyi szükségletekhez való alkalmazkodás és a hatékonyabb igazgatás érdekében maguk határozhatják meg belsõ igazgatási felépítésüket.
2. A helyi önkormányzatoknál az alkalmazási feltételeknek olyanoknak kell lenniük, hogy lehetõvé tegyék magasan képzett személyi állománynak a teljesítmény és a szakértelem alapján történõ alkalmazását. E célból megfelelõ képzési lehetõségeket, díjazást és elõléptetési rendszert kell kialakítani.
7. Cikk - A helyi feladatok gyakorlásának feltételei
1. A választott helyi képviselõk hivatali körülményeinek biztosítania kell feladataik szabad gyakorlását.
2. A választott helyi képviselõk jogosultak a hivataluk gyakorlása közben felmerült kiadásoknak megfelelõ anyagi ellenszolgáltatásra, és ahol ez felmerülhet, a jövedelemkiesés és az elvégzett munka megtérítésére, valamint megfelelõ szociális juttatásokra.
3. Az olyan tisztségeket vagy tevékenységeket, amelyek összeférhetetlenek a választott helyi tisztség viselésével, törvénynek vagy alapvetõ jogelvnek kell meghatároznia.
8. Cikk - A helyi önkormányzatok tevékenységének államigazgatási felügyelete
1. A helyi önkormányzatok államigazgatási felügyeletét csak az Alkotmányban vagy törvényben meghatározott esetekben és eljárás szerint lehet gyakorolni.
2. A helyi önkormányzat tevékenységének államigazgatási felügyelete általában csak e tevékenység törvényességének és az alkotmányos elvekkel való összhangjának vizsgálatára irányulhat. Mindazonáltal magasabb szintõ államigazgatási szervek célszerõségi felügyeletet gyakorolhatnak azon feladatok vonatkozásában, amelyeknek végrehajtását a helyi önkormányzatokra ruházták át.
3. A helyi önkormányzatok államigazgatási felügyeletét olyan módon kell gyakorolni, hogy a felügyeletet gyakorló szerv beavatkozása arányban legyen a védeni szándékozott érdekek fontosságával.
9. Cikk - A helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai
1. A helyi önkormányzatok a nemzeti gazdaságpolitika keretein belül megfelelõ saját pénzügyi forrásokra jogosultak, amelyekkel hatáskörük keretein belül szabadon rendelkeznek.
2. A helyi önkormányzat pénzügyi forrásainak az Alkotmányban és jogszabályokban meghatározott feladataikkal arányban kell állnia.
3. A helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak legalább egy részét olyan helyi adók és díjbevételek teszik ki, amelyek mértékének meghatározására - jogszabályi keretek között - e szerveknek van hatáskörük.
4. Azon pénzügyi rendszerek, amelyeken a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai alapulnak, legyenek eléggé sokrétõek és rugalmasak ahhoz, hogy lehetõvé tegyék - amennyiben ez a gyakorlatban lehetséges - a feladatok megvalósításához szükséges költségek tényleges alakulásával való lépéstartást.
5. A pénzügyileg gyengébb helyi önkormányzatok védelme szükségessé teszi olyan pénzügyi kiegyenlítési eljárások, illetõleg ezekkel egyenértékõ intézkedések intézményesítését, amelyek célja a számításba jövõ pénzügyi források egyenlõtlen elosztása, valamint a teljesítendõ pénzügyi terhek által okozott hatások korrekciója. Az ilyen eljárások, intézkedések nem csökkenthetik a helyi önkormányzatoknak a saját feladatkörüket illetõ döntési szabadságát.
6. A források rájuk esõ részének meghatározása során megfelelõ formában ki kell kérni a helyi önkormányzatok véleményét.
7. A lehetõségekhez mérten a helyi önkormányzatoknak juttatott támogatás nem köthetõ meghatározott feladatok finanszírozásához. A támogatások juttatása nem korlátozhatja a helyi önkormányzatoknak a hatáskörükön belüli önálló döntéshozatali jogát.
8. A beruházási célú hitelfelvétel érdekében a helyi önkormányzatok a jogszabályi kereteken belül jogosultak a nemzeti tõkepiacon megjelenni.
10. Cikk - A helyi önkormányzat egyesülési joga
1. A helyi önkormányzatok jogosultak arra, hogy hatáskörük gyakorlása körében közös
érdekeltségõ feladatok megoldása érdekében együttmõködjenek és törvényi keretek között más helyi önkormányzatokkal társulást hozzanak létre.
2. Mindegyik Állam elismeri a helyi önkormányzatoknak azt a jogát, hogy közös érdekeik védelmére és elõmozdítására alakult szövetségnek, illetve a helyi önkormányzatok nemzetközi szövetségének tagjai legyenek.
3. A helyi önkormányzatok - a törvény által elõírt feltételekkel - jogosultak együttmõködni más államokban mõködõ önkormányzatokkal.
11. Cikk - A helyi önkormányzás jogi védelme
A helyi önkormányzatok jogosultak jogorvoslatot igénybe venni hatáskörük szabad gyakorlása és az önkormányzás olyan elveinek tiszteletben tartása érdekében, amelyet az Alkotmány vagy belsõ törvényhozás szentesít.
II. RÉSZ
VEGYES RENDELKEZÉSEK
12. Cikk - Kötelezettségvállalások
1. Mindegyik Szerzõdõ Fél a Charta elsõ részébõl magára nézve legalább húsz szakaszt kötelezõnek ismer el, amelyek közül tízet a következõ Cikkekbõl kell kiválasztani:
- 2. Cikk,
- 3. Cikk 1. és 2. szakasz,
- 4. Cikk 1., 2. és 4. szakasz,
- 5. Cikk,
- 7. Cikk 1. szakasz,
- 8. Cikk 2. szakasz,
- 9. Cikk 1., 2 és 3. szakasz
- 10. Cikk 1. szakasz,
- 11. Cikk.
2. Mindegyik Szerzõdõ Állam a megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésekor közli az Európa Tanács fõtitkárával az e Cikk elsõ szakaszának megfelelõen kiválasztott szakaszokat.
3. Bármely Szerzõdõ Fél késõbb bármikor értesítheti a fõtitkárt arról, hogy bármely olyan szakaszt magára nézve kötelezõnek ismer el, amelyet e Cikk elsõ szakasza alapján addig még nem fogadott el. Az ilyen késõbbi kötelezettségvállalást a bejelentést tevõ Fél megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirata szerves részének kell tekinteni, és az értesítésnek a fõtitkár által történt kézhezvételétõl számított három hónapos idõtartam lejártát követõ hónap elsõ napján lép hatályba.
13. Cikk - A Charta hatálya alá tartozó szervek
A jelen Chartában lefektetett önkormányzati elvek a Szerzõdõ Felek területén található helyi önkormányzatok valamennyi típusára alkalmazandók. Azonban bármely Szerzõdõ Fél a megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésekor megjelölheti azon helyi és területi szervek kategóriáit, amelyekre ezt a Chartát alkalmazni kívánja, illetve amelyeket kivon a Charta hatálya alól.
A feleknek a késõbbiek során is lehetõségük van helyi vagy területi szervek újabb körének a Charta hatálya alá vonására az Európa Tanács fõtitkárának utólagos értesítése útján.
14. Cikk - Információadási kötelezettség
Mindegyik Szerzõdõ Fél megküld minden olyan szükséges információt az Európa Tanács fõtitkárának, amely azon jogalkotói tevékenységre és egyéb intézkedésre vonatkozik, amelyeket ezen Charta elõírásainak való megfelelés érdekében hoztak.
III. RÉSZ
15. Cikk - Aláírás, megerõsítés, hatálybalépés
1. A jelen Charta az Európa Tanács tagállamai számára aláírásra nyitva áll; megerõsítést, elfogadást vagy jóváhagyást igényel. A megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. A Charta azt az idõpontot követõ három hónap eltelte utáni hónap elsõ napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács négy tagállama az elõzõ szakasz rendelkezéseivel összhangban kinyilvánította azt, hogy a Chartát magára nézve kötelezõnek ismeri el.
3. Azon tagállamok vonatkozásában, amelyek késõbb nyilvánították ki azt, hogy a Chartát magukra nézve kötelezõnek ismerik el, a Charta a megerõsítõ, elfogadó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésétõl számított három hónap eltelte utáni hónap elsõ napján lép hatályba.
16. Cikk - Területi záradék
1. Bármely állam az aláíráskor vagy a megerõsítõ, elfogadó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, amelyekre nézve a jelen Charta alkalmazásra kerül.
2. Bármely állam a késõbbiek során az Európa Tanács fõtitkárához intézett nyilatkozattal kiterjesztheti a Charta területi hatályát a nyilatkozatban megjelölt bármely területre. Az ilyen területre nézve a Charta a nyilatkozatnak a fõtitkár által történt kézhezvételét követõ három hónapos idõtartam utáni hónap elsõ napján lép hatályba.
3. Az elõzõ két szakasz alapján tett bármely nyilatkozatot a benne meghatározott bármely terület tekintetében a fõtitkárhoz intézett értesítésben vissza lehet vonni. A visszavonás az értesítésnek a fõtitkár által történt kézhezvételét követõ hat hónapos idõtartam utáni hónap elsõ napján lép hatályba.
17. Cikk - Felmondás
1. Bármely Szerzõdõ Fél felmondhatja a Chartát, ha annak ránézve történt hatálybalépésétõl legalább öt év eltelt.
A felmondási szándékról hat hónapos felmondási idõtartam megadásával értesíteni kell az Európa Tanács fõtitkárát. Az ilyen felmondás nem érinti a Charta hatályát a többi állam vonatkozásában, feltéve, hogy a Szerzõdõ Felek száma nem csökken négy alá.
2. Bármely Fél az elõzõ szakaszban foglalt rendelkezésekkel összhangban felmondhatja az I. rész általa korábban elfogadott bármely szakaszát, feltéve, hogy a 12. Cikk 1. szakaszában megjelölt szakaszok száma és fajtája továbbra is kötelezõ érvényõ marad ránézve. Ha valamelyik Aláíró Fél egy szakasz felmondása következtében nem tesz eleget a 12. Cikk 1. szakaszában foglalt követelményeknek, akkor úgy kell tekinteni, mintha az egész Chartát mondta volna fel.
18. Cikk - Értesítések
Az Európa Tanács fõtitkára értesíti a tagállamokat:
a. minden aláírásról,
b. minden megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésérõl,
c. minden, a Chartának a 15. Cikk alapján történt hatálybalépésének idõpontjáról,
d. minden, a 12. Cikk 2. és 3. szakasza rendelkezéseinek alkalmazása ügyében hozzá érkezett értesítésrõl,
e. minden, az 1. Cikk alkalmazásával kapcsolatos értesítésrõl,
f. minden egyéb, a Chartával kapcsolatos intézkedésrõl vagy közlésrõl.
Fentiek hiteléül a kellõen felhatalmazott alulírottak a Chartát aláírták.
Készült Strasbourgban, 1985. október 15-én egyaránt hiteles angol és francia nyelvû egyetlen eredeti példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában helyeznek el. Az Európa Tanács fõtitkára az Európa Tanács mindegyik tagállamának hitelesített másolatot küld.