EURÓPA TANÁCS
PARLAMENTI KÖZGYÛLÉSE
az Emberi Jogok Európai Egyezménye
a kisebbségi jogokra vonatkozó kiegészítõ jegyzõkönyvvel kapcsolatban
1. A Közgyûlés emlékeztet a kisebbségi jogokra vonatkozó 1134/1990-es és 1177/1992-es Ajánlásaira, valamint a 456/1990-es és a 474/1992-es Direktíváira. Az 1992 február 5-én elfogadott két dokumentumban a Közgyûlés felkérte a Miniszterek Bizottságát arra, hogy:
i. mielõbb fejezze be a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának kidolgozását és tegyen meg mindent, ami csak lehetséges a charta gyors érvényesítése érdekében;
ii. dolgozzon ki egy kiegészítõ jegyzõkönyvet az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez a kisebbségek jogairól;
iii. lássa el az Európai Tanácsot egy megfelelõ közvetítési eszközzel.
2. Azzal, hogy elfogadta, 1992. június 22-én, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját - az Európa Tanács Egyezményét - a Miniszterek Bizottsága eleget tett a fenti elsõ pontban megfogalmazott igénynek. A Charta, amelynek alapul kell szolgálnia tagállamaink törvényhozásában jó néhány más állam számára is útmutatást adhat egy bonyolult és kényes témakörben.
3. Hátra van még a Charta gyors évényesítése. Bátorító jelnek tekinthetõ, hogy aláírásra történt megnyitásának napján, 1992 november 5-én, az Európa Tanácsnak már tizenegy tagállama látta el aláírásával. De tovább kell lépni.
4. A Közgyûlés tehát felhívást intéz azon tagállamok felé, amelyek még nem írták alá a Chartát, hogy ezt tegyék meg, egyben felkéri valamennyiüket arra, hogy rövid idõn belül ratifikálják a Chartát az abban foglalt minél több tétel elfogadásával.
5. A Közgyûlés fenntartja magának azt a jogot, hogy egy késõbbi alkalommal visszatérjen az Európa Tanács megfelelõ közvetítési eszközének kérdésére, mely eszköz létrehozását a Közgyûlés javasolta.
6. A Közgyûlés tájékoztatást kapott arról a megbízatásról, amelyet az Emberi Jogok Igazgató Bizottsága és a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó szakértõi bizottsága kapott a Miniszterek tanácsától. A Közgyûlés teljes támogatást kíván adni ehhez a munkájukhoz és aktívan szándékozik azt elõmozdítani.
7. A kisebbségekhez tartozó személyek egyes jogainak az Emberi Jogok Európai Egyezményébe történõ beiktatásával, ezek a személyek, valamint a képviseletükre illetékes szervezetek élhetnének az Egyezmény által javasolt jogorvoslási folyamodási lehetõségekkel, nevezetesen azzal a joggal, hogy kérelmekkel fordulhatnának az Emberi Jogok Európai Bizottságához és Európai Bíróságához.
8. Következésképpen a Közgyûlés azt ajánlja a Miniszterek Bizottságának, hogy a jelen Ajánlás szerves részét alkotó alábbi dokumentum alapján fogadjon el egy kiegészítõ jegyzõkönyvet az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez a kisebbségek jogairól.
9. Miután rendkívül sürgõs kérdésrõl van szó, olyanról, amely jelenleg az Európa Tanács legfontosabb feladatai közé tartozik, a Közgyûlés a munka menetrendjének felgyorsítását is ajánlja a Miniszterek Bizottságának annak érdekében, hogy az állam- és kormányfõk konferenciáján (Bécs, 1993. okt. 8-9.) kerülhessen elfogadásra a kisebbségek jogaira vonatkozó kiegészítõ jegyzõkönyv és e konferencia alkalmából lehessen azt aláírás végett megnyitni.
JAVASLAT
AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGJOGOK VÉDELMÉRE LÉTREJÖTT EURÓPAI EGYEZMÉNY KIEGÉSZÍTÕ JEGYZÕKÖNYVÉRE A KISEBBSÉGEKHEZ TARTOZÓ SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓAN
PREAMBULUM
Az Európa Tanács jelen jegyzõkönyvet aláíró tagállamai,
1. Figyelembevéve, hogy a népek sokfélesége és az azt megtermékenyítõ sokféle kultúrák az európai civilizáció gazdagságának és életerejének egyik leglényegesebb forrása;
2. Figyelembevéve, hogy a nemzeti kisebbségek milyen jelentõs mértékben járulnak hozzá az európai államok kultúrájának sokszínûségéhez és dinamizmusához;
3. Figyelembevéve, hogy egy államon belüli nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak az elismerése és e jogok nemzetközi védelme útján lehet csak tartósan véget vetni az etnikai összeütközéseknek és ilymódon hozzájárulni az igazság, a demokrácia, a stabilitás és a béke biztosításához;
4. Figyelembevéve, hogy olyan jogokról van szó, amelyeket bárki, akár egyedül, akár másokkal közösen gyakorolhat;
5. Figyelembevéve, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének alapvetõ alkotó eleme és mint ilyen, a nemzetközi együttmûködés egyik területe
az alábbiakban állapodtak meg:
1. FEJEZET: MEGHATÁROZÁS
1. Cikkely
Ezen Egyezmény értelmében nemzeti kisebbség alatt az embereknek egy államon belüli olyan csoportja értendõ, amelynek tagjai:
a. ennek az államnak a területén laknak és annak állampolgárai,
b. régi, szilárd és tartós kapcsolatot tartanak fenn ezzel az állammal,
c. sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellegzetességekkel rendelkeznek,
d. kellõen reprezentatívak, bár számszerûleg kisebbségben vannak ezen állam egy körzetének lakossága körében,
e. arra törekednek, hogy közösen megõrizzék azt, amibõl közös identitásuk fakad, nevezetesen kultúrájukat, hagyományikat, vallásukat vagy nyelvüket.
2. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELVEK
2. cikkely
1. Egy nemzeti kisebbséghez való tartozás az egyén szabad döntésén múlik.
2. E tartozás felvállalása vagy az arról való lemondás semmiféle hátrányt nem vonhat maga után.
3. cikkely
1. A nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek jogában áll teljesen szabadon kinyilvánítani, megõrizni és fejleszteni vallási, etnikai, nyelvi és/vagy kulturális önazonosságát és akarata ellenére nem vethetõ alá semmiféle asszimilációs kísérletnek.
2. A nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személy egyénileg vagy másokkal társulva gyakorolhatja és évezheti a jogait.
4. cikkely
A nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek joga van a törvény elõtti egyenlõséghez. Tilos mindennemû hátrányos megkülönböztetés egy személlyel szemben egy nemzeti kisebbséghez való tartozás miatt.
5. cikkely
Egy nemzeti kisebbség lakta terület demográfiai összetételét tilos szánt szándékkal ennek a kisebbségnek a rovására megváltoztatni.
3. FEJEZET: ANYAGI JOGOK
6. cikkely
Egy nemzeti kisebbséghez tartozó összes személynek jogában áll létrehozni a saját szervezeteit, a politikai pártokat is beleértve.
7. cikkely
1. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek jogában áll anyanyelvének szabad használata mind a magánéletben, mind a nyilvánosság elõtt, szóban és írásban egyaránt. A saját nyelvhasználat kiterjed a kiadványokra és az audiovizuális eszközökre is.
2. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek joga, hogy anyanyelvén használja nevét és utóneveit és joga van ez utóbbiak hivatalos elismeréséhez.
3. A jelentõs mértékben nemzeti kisebbség lakta körzetekben a kisebbséghez tartozó személyek jogosultak anyanyelvük használatára a közigazgatási szervekkel való érintkezések, valamint a bírósági és jogügyi eljárások során.
4. A jelentõs mértékben nemzeti kisebbség lakta körzetekben a kisebbséghez tartozó személyek joga, hogy saját nyelvükön tüntessék fel a helyi elnevezéseket, cégtáblákat, feliratokat és a nyilvánosságnak szánt egyéb tájékoztatást. Ez nem jelenti akadályát annak, hogy a hatóságok éljenek azzal a jogukkal, hogy a fenti információkat az állam hivatalos nyelvén vagy nyelvein adják közre.
8. cikkely
1. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó minden személynek joga, hogy megtanulhassa az anyanyelvét és anyanyelvén történõ oktatásban részesüljön, a kisebbség földrajzi elhelyezésének figyelembevételével és megfelelõ számban és helyen létrehozott közoktatási és képzési intézményben.
2. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek jogukban áll saját iskolákat és oktatási, ill. képzési intézményeket létrehozni és fenntartani az állam jogi rendszerén belül.
9. cikkely
A jelen jegyzõkönyv által oltalmazott jogok vélelmezett megsértése esetén egy nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek vagy egy nemzeti kisebbség bármely reprezentatív szervezetének jogában áll, hogy tényleges jogorvoslásért forduljon egy állami szervhez.
10. cikkely
Egy nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek joga, hogy az állam területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásával szabadon és akadálytalanul kapcsolatot tartson fenn egy másik ország állampolgáraival, akiket etnikai, vallási vagy nyelvi sajátosságok, illetve a kulturális önazonosság köti össze saját nemzeti kisebbségével.
11. cikkely
Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelõ és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.
IV. FEJEZET: A JEGYZÕKÖNYV ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI.
12. cikkely
1. A jelen jegyzõkönyv egyetlen rendelkezése sem értelmezhetõ olyképpen, hogy korlátozását vagy leszûkítését jelenti egy szerzõdõ állam törvényhozásában vagy ezen állam által aláírt nemzetközi egyezményben a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek részére biztosított egyéni jogok vagy egy nemzeti kisebbség számára biztosított kollektív jogok egyikének.
2. Nem tekinthetõk diszkriminatívnak azok a rendelkezések, amelyek kifejezetten a nemzeti kisebbségek védelmére és megfelelõ fejlõdésük elõsegítésére irányulnak, amelyeket közigazgatási, politikai, gazdasági, szociális, kulturális és egyéb téren jogegyenlõségük és a lakosság többi részével azonos bánásmód biztosítására hoznak.
13. cikkely
A jelen jegyzõkönyvben elõírt jogok és szabadságjogok gyakorlása maradéktalanul vonatkozik azon személyekre, akik olyan csoporthoz tartoznak, amely az állam területének egészén többséget, de a területi vagy regionális közösségek egyikében ill. több ilyen közösségben kisebbséget alkot.
14. cikkely
A jelen jegyzõkönyvben felsorolt jogok és szabadságjogok gyakorlása nem korlátozhatja az állampolgársággal járó kötelezettségeket és felelõsséget. Mindazonáltal e jogok gyakorlása csak a törvény által elõírt formalitásoknak, feltételeknek, megszorításoknak és szankcióknak vethetõ alá, amelyek egy demokratikus társadalomban szükséges intézkedéseket jelentenek a nemzetbiztonság, a területi sérthetetlenség vagy a közbiztonság, a rend és a bûnmegelõzés, az egészség vagy az erkölcs védelme, illetve mások jogainak és szabadságjogainak oltalmazása érdekében.
5. FEJEZET: ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
15. cikkely
Az Egyezmény 15. cikkelyének megfelelõen a jelen jegyzõkönyv rendelkezéseitõl, a 10. cikkely kivételével, eltérni nem lehet.
16. cikkely
A jelen jegyzõkönyv rendelkezéseivel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Egyezményének 64. cikkelye alapján semmiféle fenntartás nem fogadható el.
17. cikkely
Az aláíró államok a jelen jegyzõkönyv 1.-tõl 11.-ig terjedõ cikkelyeit az Egyezmény kiegészítõ cikkelyeinek tekintik, az Egyezmény valamennyi rendelkezése ennek megfelelõen érvényesítendõ.
18. cikkely
A jelen jegyzõkönyv aláírás végett nyitva áll az Európa Tanács mindazon tagjai elõtt, amelyek a Szerzõdést aláírták. A jegyzõkönyv ratifikálás, elfogadás vagy elismerés tárgyát képezi. Az Európa Tanácsnak egy tagállama csak akkor ratifikálhatja, fogadhatja vagy ismerheti el a jelen jegyzõkönyvet, ha ezzel egyidejûleg ratifikálja vagy korában már ratifikálta az Egyezményt. A ratifikálást, elfogadást vagy elismerést tartalmazó okiratokat az Európa Tanács Fõtitkáránál helyezik letétbe.
19. cikkely
1. A jelen jegyzõkönyv azt követõen lép érvénybe a következõ hónap elsõ napján, hogy az Európa Tanács öt tagállama bejelentette: a Jegyzõkönyvet a 18. cikkely rendelkezéseinek megfelelõen magára nézve kötelezõ erejûnek tekinti.
2. Minden olyan tagállam esetében, amely utólag jelenti be, hogy a Jegyzõkönyvet magára nézve kötelezõ erejûnek tekinti, a Jegyzõkönyv a ratifikálást, elfogadást vagy elismerést tartalmazó okirat letétbe helyezését követõ hónap elsõ napján lép érvénybe.
20. cikkely
Az Európa Tanács Fõtitkára értesíti a Tanács tagállamait:
a. minden aláírásról;
b. a ratifikálást, elfogadást vagy elismerést tartalmazó minden okirat letétbe helyezésérõl;
c. a jelen Jegyzõkönyv érvénybe lépésének minden idõpontjáról;
d. a jelen Jegyzõkönyvvel kapcsolatos minden egyéb lépésrõl, bejelentésrõl vagy közlésrõl.
MINEK ALAPJÁN a kellõ felhatalmazással rendelkezõ alulírottak aláírták a jelen Jegyzõkönyvet.
KÉSZÜLT Strasbourgban, ...........................án, francia és angol nyelven - mindkét szöveg egyformán hiteles - egyetlen példányban, amely az Európa Tanács Levéltárába kerül letétbe helyezés céljából. Az Európa Tanács Fõtitkára errõl hiteles másolatot juttat el az Európai Tanács minden tagállamának.