Elõzetes koncepció
a nemzeti és etnikai kisebbségekhez kötõdõ választójogi kérdésekrõl

1. Bevezetõ gondolatok

   Az elõzetes koncepció célja az, hogy összhangot teremtsen az Alkotmány, a kisebbségi törvény valamint a kisebbségi választójogi jogszabályok és jogérvényesítés között annak érdekében, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszerbe kizárólag az autentikus kisebbségi közösségek magyar állampolgárságú tagjai kerülhessenek, illetve az önkormányzati választások során a kisebbségi kedvezményekkel is csak e közösségek tagjai élhessenek.

   Álláspontunk szerint az Alkotmány és a Kisebbségi törvény egyértelmûen fogalmaz, amikor leszögezi, hogy

   • "a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre" (Alkm. 68 § (4))
   • "figyelembe véve, hogy az önkormányzatok a demokratikus rendszer alapját képezik, a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, tevékenységét és az ezáltal megvalósuló kulturális autonómiát az Országgyûlés a kisebbségek sajátos jogérvényesítése egyik legfontosabb alapfeltételének tekinti" (Nek. tv. Preambulum)
   • "az Országgyûlés a történelmi együttélés tényébõl kiindulva ezen törvényben is biztosítja mindazon jogokat, amelyek a kisebbségekhez tartozó személyeknek, mint magyar állampolgároknak és ezek közösségeinek nem csak emberi jogai, hanem olyan politikai jogok, amelyek segítségével nemzeti vagy etnikai önazonosságuk megõrzése elõsegíthetõ" (Nek. tv. Preambulum).
   • A kisebbségi törvény a kisebbségek sajátos jog érvényesítése egyik legfontosabb alapfeltételeként, közösségi jogaik részeként (III. fejezet 17. §) teszi lehetõvé a kisebbségi önkormányzatok létrehozását.

   Ugyanakkor tény, hogy a jogalkotó már az Alkotmány szintjén sem járt el kellõ következetességgel, amikor a 70 § (1) (2) bekezdéseibe egyszerûen beemelte a kisebbségi önkormányzati választásokat, mivel a választójogi szabályozás és ennek következtében megjelenõ anomáliák ezen alkotmányos rendelkezésen alapulnak:

   " 70. § (1) A Magyar Köztársaság területén élõ minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyûlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás, illetõleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen, (.)

   (2) A helyi önkormányzati képviselõ- és polgármester-választásnál a választás joga (.) megilleti a Magyar Köztársaság területén bevándoroltként élõ nem magyar állampolgárt is, (.)."

   Jelen elõzetes koncepció a fenti ellentmondások feloldásának szándékával készült vitaanyag, mely e változatában sem a kormányon belül, sem a kormányzó pártok illetékes szerveiben még nem került megvitatásra, annak további sorsa a kisebbségek országos önkormányzataival folytatandó konzultáció eredményének függvénye.

2. Eldöntendõ alapkérdések: mi a szabályozás fõ iránya?

   A korábbi idõszakokban kidolgozott tervezetek különbözõ irányokba próbáltak megszorító intézkedéseket hozni. A magunk részérõl e törekvéseket az alábbi kategóriákba soroljuk, melyek egyben a jelenlegi tervezés fõ koncepcionális irányát is megadhatják:

   1. Érdemi jogi változtatások nélküli külön napon vagy külön helyiségben történõ szavazás:
      • álláspontunk szerint e megoldási próbálkozások nem adnak választ a tudatos visszaélések kiszûrési problémájára, miközben komoly szervezési és anyagi vetületei lehetnek,
      • alkalmazása más jogi eszközökkel együtt ugyanakkor érdemben csökkentheti a visszaéléseket.
   2. Választói kör behatárolása:
      • az eddigi tervezetek egy elemben próbálkoztak a választói kör szûkítésével: a kisebbségi választói jog csak a magyar állampolgárokra terjedjen ki; ez összhangban áll a kisebbségi törvény jogalanyi megfogalmazásával és a fenti alkotmányos rendelkezéssel is, a választójogi szabályozás azonban ma még a helyi és a helyi kisebbségi választásoknál a bõvített névjegyzéket használja,
      • az egyeztetések során felmerült a külön választói névjegyzék (horvát példa) összeállításának gondolata, melynek során az autentikus kisebbségi közösség szervezetei döntési, együttdöntési kompetenciát kaphatnak a névjegyzékre való felvétel kérdésében és természetesen a jelöltek is csak az e névjegyzéken szereplõ személyek lehetnek,
      • bármiféle a fentieknél szigorúbb regisztráció irányában mutató elképzelés érdemi vitára nem került.
   3. A választhatóság feltételeinek meghatározása:
      • az eddigi tervezetek e témakörben csak a jelölté váláshoz kötõdõ nyilatkozat szövegének szigorításáig jutottak el (nem elég a kisebbség képviseletének vállalása, a kezdeményezõhöz hasonlóan a származásról is nyilatkozni kell),
      • ez érhetõ nyomon a kisebbségi képviselõi eskû szövegtervezeteken is,
      • egy szigorúbb nyilatkozathoz kötõdõ jogorvoslati lehetõségek, bizonyíthatóság, szankcionálhatóság vagy bármiféle jogkövetkezménynek azonban csak egy eleme merült fel: aki egyszer egy kisebbség színeiben megválasztásra került az a késõbbiekben ne lehessen más közösség jelöltje, ne lehessen váltogatni az identitást.

   Álláspontunk szerint a fenti fõ irányok közül a kisebbségi választójogi névjegyzék létrehozása, illetve (és/vagy) a kisebbségi közösséghez tartozó magyar állampolgár definíciója lehet a visszaélések kiszûrésének útja, akkor, ha a valós kisebbségi szervezetek ezen eljárásokban komoly jogokat kapnak, s kialakítjuk azt a jogi eljárási rendet, melynek segítségével a közösség meg is tudja védeni önmagát.

3. A kisebbségi közösséghez tartozás lehetséges definíciója

   A kisebbségi törvény pontosan meghatározza a nemzeti és etnikai kisebbség fogalmát:

   • a Magyar Köztársaság (mai) területén
   • legalább egy évszázada honos népcsoport, amely
   • az állam lakossága körében számszerû kisebbségben van,
   • tagjai magyar állampolgárok, és a lakosság többi részétõl
   • saját nyelve és
   • kultúrája,
   • hagyományai különböztetik meg,
   • egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely
   • mindezek megõrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. (1§(2))
   • + 1000 fõs küszöb az új közösségek esetén (61§ (2)).

   Akkor, amikor a közösség tagjai objektív kritériumainak meghatározásán gondolkodunk vélhetõen a fenti elemek közül kell a lehetõ legtöbbet és legpontosabban rögzíteni - illetve figyelembe kell venni a hazai és nemzetközi jogi szabályozási példákat (ld. 1. sz. melléklet) -, azzal hogy megfelelõen módosítani szükséges a kisebbségi törvény azon kitételét is, hogy "a kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhetõ". Ez azért szükséges, mivel az eljárási rend vélhetõen a következõ lehetne:

   • a kisebbségi jelölt csak kisebbségi szervezet ajánlásával kérheti jelöltkénti regisztrációját (a független jelölt is kell hogy ilyen ajánlást felmutasson),
   • a kisebbségi jelölt nyilatkozik az adott kisebbséghez való tartozás tényérõl és az objektív kritériumok meglétérõl, nyilatkozatához megfelelõ dokumentumokat csatol (ld. 2.sz. melléklet)
   • a fenti két kritériumot teljesítõ kisebbségi jelöltek névsorát nyilvánosságra kell hozni, a benyújtott dokumentumokba bárki betekinthet, a jelölés a kisebbségi ajánló szervezetek által megtámadható és a bizonyítási kényszer a kisebbségi jelöltet terheli elõbb a választási bizottságok elõtt, majd a választási bizottság határozatának megtámadása esetén a bíróság elõtt.

   Egy ilyen lehetséges rendszerben pontosan meg kell határozni az alábbiakat:

   • mely szervezetek tölthetik be a kisebbség ajánló szervezet státuszát (hiszen ma a nem kisebbségi közösséghez tartozó személyek is alapíthatnak "kisebbségi" szervezetet); e kérdéskörben egy lehetséges útra a státusz törvény rámutat: az anyaország által elismert szervezetek adhatnak ajánlás a magyar igazolvány kiállításához, (ld. 3. sz. melléklet)
   • mi az ajánlás pontos szövege: vélhetõen már az ajánlásban szerepeltetni kell azt, hogy a szervezet szerint az objektív kritériumokat a jelölt teljesíti, a szervezetben, a közösségben milyen tevékenységet fejtett ki stb.,
   • az objektív kritériumok (pl. nyelvtudás) bizonyíthatóságához is kapaszkodókat kell adni.

   A fentiek alapján a kisebbségi közösséghez tartozó személy definíciójának egy lehetséges módját a 2.sz. mellékletbe foglalt nyilatkozat tervezet tartalmazza.

4. Kisebbségi választói névjegyzék

   A fentiekre abban az esetben is szükség lesz ha a kisebbségi választásokra saját kisebbségi névjegyzék alapján kerül sor, hiszen a névjegyzékre való felvétel kritériumai meghatározásakor megengedõ módon ki lehet indulni a nyilatkozat (2.sz. melléklet) szövegébõl, míg a kisebbségi szervezetek együttdöntési jogosítványa esetén az ajánló szervezet definíciója segíthet bennünket abban, hogy meghatározzuk, mely szervezet kaphat ilyen jogot.

   Megjegyezzük, hogy a kisebbségi választások esetében mindenképpen vissza kell térni a magyar állampolgári körre (vagy a kisebbségi törvény jogalanyi meghatározását kell bõvíteni, de ezt nem tartanánk szerencsésnek), így valamiféle a helyi választásoknál szûkebb listára szükség lesz.

   Ugyancsak fontos hangsúlyozni, hogy a választói kör szûkítése nélkül továbbra is napirenden marad a "többség manipulálja a kisebbséget" - vélt vagy valós - probléma, illetve vád.

5. Egyéb megvitatandó kérdések
   1. kisebbségi önkormányzatok közép szintje

      A középszint megteremtésének szükségességében, illetve a lehetõség megteremtésében egyetértés mutatkozik. Amennyiben ez nem történik meg úgy újragondolandó a fõvárosi-kerületi viszonyrendszer.

   2. elektori gyûlések rendszere

      A nagy létszámú kisebbségek esetében az országos önkormányzatot választó elektori gyûlés nagysága technikailag kezelhetetlen. A középszint megteremtésével párhuzamosan kidolgozásra került - bizonyos elektori létszám felett - a küldött rendszer, melyet célszerû bevezetni.

      Fontos igényként merült fel - különösen egyes roma szervezetek részérõl - a gyõztes mindent visz elvének felváltása egy arányos választási rendszerrel magán az elektori gyûlésen. Szakmailag ez mindenképpen támogatható, hiszen így a kisebbségi közösség problémái a közgyûlésen belülre kerülnek, s mintegy közösségi parlament mûködne a közgyûlés. Világos azonban, hogy ez esetben a mûködõképességet egyértelmû közgyûlési mûködési szabályokkal kell biztosítani, hiszen olyan nem történhet, hogy egy országos vagy közép szintû kisebbségi önkormányzat permanens mûködési zavarokkal végezze munkáját.

Budapest, 2002. október 21.

1.sz. melléklet (A kisebbségi közösséghez tartozás kérdése)

2.sz. melléklet

3.sz. melléklet (Kisebbségi ajánló szervezet)